Új hozzászólás Aktív témák

• #235 Stauffenberg nagyúr BiP #234

  Új Válasz 2021-05-06 01:39:46 #235

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Stauffenberg

  nagyúr

  válasz BiP #234 üzenetére

  A nagy mértékű túlsúlyon segíthet ha valaki elhagyja a nasit és többet kezd mozogni, aztán egy ponton megáll a fogyás, jön az önsanyargatás, csalódás és feladás.

  Tegyük fel, hogy valaki 4100 kalóriával bombázza magát, kiiktat pár felesleges dolgot (nasi, sör, stb) és lemegy 2900 kalóriára, ezzel fogyni kezd, de egy ponton platózni fog, mert mondjuk neki 2400 kalóriát kéne fogyasztania. Persze a kiinduláshoz képest kevesebb zsír lesz rajta, de az igazi célt nem fogja elérni.

  De ugye amikor 4100 kalórián van és azt mondod neki, hogy fogyasszon csak 2400 kalóriát, akkor inkább kiugrana az ablakon, mert azt hiszi, hogy itt egy olyan koplalás és szünni nem akaró üvöltő gyomorkorgás veszi kezdetét, aminek sírás lesz a vége. Holott itt jönnek képbe azok a nagyon tudományos szavak, mint a makrók vagy a glikémiás index.

  Makrók (makrotápanyagok) azok, amikből az ételed felépül (fehérje, zsír, szénhidrát), kicsit leegyszerűsítve minden kalória lebontható erre a háromra (vagy éppen ezek felszorzása adja ki a kalóriamennyiséget, nézőpont kérdése). Van még a víz is, de az csak tömeget növel, kalóriát nem ad.

  Egy érzékletes példa:
  
  Téliszalámi (100 g) makrói:
  - Fehérje: 25 g
  - Zsír: 47 g
  - Szénhidrát 0,5 g
  - Teljes kalóriamennyiség: 524 kcal / 100 g

  Csirkemell (100 g) makrói:
  - Fehérje: 22,5 g
  - Zsír: 2,6 g
  - Szénhidrát 0 g
  - Teljes kalóriamennyiség: 120 kcal / 100 g

  Látszik, hogy a szalámiban kb négy és félszer több kalória van ugyanakkora elfogyasztott mennyiségben. Mi következik ebből? Még szendvicsbe is érdemes inkább megcsinálni a csirkemellet, meg lehet sütni, bele lehet dobni serpenyőbe, felszeletelni és mehet a kenyérre.

  Apropó kenyér: Mint minden szénhidrát, ebből is létezik gyorsan (magas glikémiás index) meg lassan (alacsony glikémiás index) vagy a kettő között közepesen gyorsan felszívódó szénhidrát. Senki nem biflázza fejből ezeket az index számokat, elég annyit tudni, hogy az adott szénhidrát típus melyik csoportba tartozik. A lassan felszívódó nem hintáztatja meg az inzulin szintet és hosszan eltelít, nem éhezel meg gyorsan utána, mert az emésztőrendszerednek több idő feldolgozni.

  Sajnos az van, hogy a modern ember borzasztóan sok olyan ételt eszik, ami hatalmas kalória bomba. Néha kell, jól esik a léleknek egy kis szalámi (én is imádom), de amikor valaki lemond a nasiról, könnyen lehet, hogy fajlagosan alacsonyabb kalóriatartalmú ételtől fosztja meg magát, mint amit egy egészségesnek gondolt étkezéssel bevisz. Ugyanígy a gyorsan felszívódó szénhidrátok azok amikben valósággal tobzódunk, legtöbbször teljesen üres kalóriák formájában (pl: péksüti), nem csak a diabétesz kialakulásának egyik fő oka, de baromi gyorsan átmegy a szervezeten, túl sok értékes dolgot nem művel benne, cserébe hamar megint rád jön a falási roham, mert az inzulin szinted kilőtt, majd lezuhant és a gyomrod is üres.

  Az a baj, hogy ezeknek teljesen alapvető tudásnak kellene lennie egy általános iskolát végzett embernek, mégsem tananyag bioszból, pedig semmivel nem bonyolultabb (ezen a szinten), mint a porzó meg a bibe. Angliában tanítják 1-2 évtizede a táplálkozástudományt a gyerekeknek és azóta önként választják a menzán a kevésbé egészségtelen ételeket.

  Nem kell semmilyen táblázatot, indexet meg hasonlókat fejből tudni. Csak a jelentését ezeknek a dolgoknak és minden másra ott vannak a tök jó mobil appok, amik számolgatnak helyetted. Meg érdemes észbe vésni, hogy amúgy rettenetesen sok olyan kalóriabombát fogyasztunk, amiről nem gondolnánk, hogy azok. Felteszed azt a pár karika téliszalámit a szendvicsedre, holott jóformán egy fél grillcsirkét is megehettél volna helyette.

  Amit te elmondtál a fogyásról az sajnos még alapszintnek is kevés, mert tovább erősíti azt a téves elképzelést, hogy az elhízás vagy a fogyás a tányérra kerülő térfogat kérdése és ennek variálása a kulcs. Nem az. Pont ezért aki kicsit beleássa magát az igazi alapokba, az koplalás nélkül fogy le, jókat eszik és nasira is maradhat kapacitás.

Új hozzászólás Aktív témák