2. Fórumok
  3. Infotech
  4. Az IBM a DNS-alapú processzorokban látja a jövőt
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #43 strohmann csendes tag #31757056 #42
    Új Válasz #43
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    strohmann

    csendes tag

    válasz #31757056 #42 üzenetére

    Egy malomban őrlünk, nem gondoltam, hogy szó szerint értetted a DNS mindent kódoló tulajdonságát. Csak kiegészítettem, árnyaltam, amit írtál.

    Ha egy fejlődő X élőlényt "A" környezetben, a vele azonos örökítőanyagú X' élőlényt "B" környezetben neveljük fel, különböző géntermékek (fehérjék, stb.) különböző mennyiségben keletkeznek _ugyanazon_ DNS molekula alapján. A DNS által kódolt géntermékek (fehérjék és mások) sorozatos (tkp. állandó) kölcsönhatásban vannak a környezetükkel és ez visszahat arra, hogy adott DNS-ből milyen géntermékek (elsősorban de nem kizárólag fehérjék) keletkeznek. Erre gondoltam, amikor azt írtam, hogy a DNS nem határoz meg minden jellemzőt.

    Trükkös dolog a DNS, mert több paraméterében tárol információt (kémiai módosítások, térbeli szerkezet). + az élő sejtekben az örökítőanyag DNS+fehérje szerkezetű. A DNS-sel kondenzált fehérje mennyisége, minősége is befolyásolja, mi íródik át a DNS-ről.

    Fehérjék: jóval többféle fehérje létezhet az élőlényekben. Miután a DNS alapján elkészül az aminosavlánc, sokféle további (kémiai) módosításon megy át a fehérje, és ezek az aminosavsorrendből nem feltétlenül következnek, tehát a DNS bázissorrendjéből sem. Vagyis egyfélle aminosavsorrendű "nyers" fehérjéből többféle funkcionális fehérje keletkezhet a sejtben. És ez nem mindig nyilvánvalóan következik az alap aminosav (ill. DNS) sorrendből.

    Még egyszer, csak annyit mondok, hogy komplexebb az információtárolás az élőlényekben, mint az ember alkotta számítógépekben. A DNS-ben nincs "leírva", nincs "benne" minden. Ellentétben a merevlemezzel. Ez csak pontosítja azt, amit írtál.

    A DNS kódol valamiféle befogadóképességet a környezet ingereire, pl. a táplálék molekuláira. A DNS termékei (pl. fehérjék) kölcsönhatnak velük, ez visszahat arra, hogyan realizálódik a DNS kódja.

    Ha tényleg érdekel a téma, egy érdekes weboldal pl. a junkdna.com. Egy magyar villamosmérnök-biofizikus rájött, hogy az "egyszerű" DNS hogyan kódol bonyolult szerkezeteket (pl. agy) a rekurzió elvén. Itt is a hangsúly a "DNS kód" végrehajtásán van, amiben a DNS alapján létrehozott fehérjék (és más molekulák is) szerepet játszanak. De még ez az elmélet sem tudja teljesen "megoldani" a DNS-t, mert a DNS-ben nincs benne "minden".

  • #41 strohmann csendes tag #31757056 #40
    Új Válasz #41
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    strohmann

    csendes tag

    válasz #31757056 #40 üzenetére

    A DNS molekula itt csak sablon lenne a gyártás során, nem adathordozó. A DNS-ben tárolt információ (a molekula építőelemeinek sorrendje) most csak annyiban érdekes, hogy meghatározza a molekula térbeli szerkezetét. A kész processzor nem tartalmazna DNS-t.

    A DNS nem tárolja az ember minden jellemzőjét. A környezet-ember (tkp. környezet-DNS) kölcsönhatások eredményeként (egyedfejlődés során) alakulnak ki az ember jellemzői.

    Amúgy abszolút egyetértek a mondanivalóddal. Az élőlények örökítőanyaga mint fizikai szerkezet helyett főleg az élő rendszerek működési elve szokta megihletni az informatikusokat: analogikai számítógépek, neurális hálózatok, genetikus és evolúciós algoritmusok, stb.

    egy egységsugarú júzer

Új hozzászólás Aktív témák