Új hozzászólás Aktív témák

• #3912 DM-Fan nagyúr

  Új Válasz 2009-11-20 21:16:00 #3912

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  DM-Fan

  nagyúr

  

  DM-Fan topic-összefoglalója:

  készült: 2008. december 12., utoljára módosítva: 2009. november 20.

  (ha esetlegesen privátban kérdezel, kérdéseidet DM-Fan-nak küldd és ne pabadam-nak)

  Ezen bevezetővel kis segítséget szeretnék nyújtani a televízióvásárlás előtt állóknak. A piac és a kínálat kiterjedtsége miatt nehéz döntés előtt áll az az illető, aki új TV-t szeretne vásárolni magának. Jönnek a szokott kérdések: LCD vagy plazma? HD-Ready vagy fullHD? Kicsi vagy nagy? Panasonic, Samsung vagy valami más? Ezen kérdéseknek szeretném elejét venni és a topic átláthatóságának növelése érdekében ezen bevezetővel is szeretnék pár hasznos tanáccsal szolgálni a leendő plazma-tulajoknak.

  Alapvetően az első körben leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy LCD, avagy plazma legyen a kiválasztott. Erre a kérdésre nem olyan egyszerű választ adni.

  Előrebocsátom, hogy nem kívánok plazma vs. LCD vitába szállni senkivel, mivel nem jelenthető ki egyértelműen, hogy melyik a jobb, ugyanis különböző szempontokat figyelembe véve valakinek a plazma a nyerő választás, másvalakinek pedig az LCD lehet megfelelő. A legfontosabb tényezők, amelyeket itt mérlegelni kell, az a felhasználás helye, a felhasználás köre és a látvány elvárt minősége.

  A felhasználás helye:

  Általánosságban kijelenthető, hogy ma már nem igaz az a korábban elhíresült tézis, hogy a plazma TV-nek csak sötét szobában van élvezhető képe. 3-4 évvel ezelőtt ez a kijelentés még igaz lehetett, ma már nem az. A plazma egyetlen hátránya világos helyiségben az lehet, hogy ha például ablakkal szemben helyezzük el, akkor a panel (a képernyő) visszaverheti a fényt, ugyanis míg az LCD TV-k kijelzője matt, addig a plazmáké többnyire fényes. Ezért az elhelyezésnél ügyelni kell, hogy lehetőleg ablaknak háttal, vagy inkább oldalt helyezzük el a készüléket.
  A látottakra a nappali fény vajmi kevés hatással van, a plazma fényereje, kontrasztaránya, színei nappali fényviszonyok mellett is gyönyörűek, gyakorlatilag alig látható különbség a sötétben látott képhez képest. LCD esetén azonban kijelenthető, hogy nappali fényben kevésbé tűnik fel, hogy a fekete szín nem kellően mély, míg egy sötét szobában hamar kiütközik az LCD ezen hibája.
  A betekintési szöget figyelembe véve pedig egyértelmű a plazma előnye, ugyanis gyakorlatilag korlátlan a betekintési szög, ha 180 fokból tudnánk nézni a panelt, ott is ugyanolyan képet adna, mint szemből nézve. Az LCD-kre ez maradéktalanul nem mondható el, bár ott is jelentős fejlesztések történtek az utóbbi időben, de ettől függetlenül a plazma ebben jobb.

  A felhasználás köre:

  A plazma TV-k mind a mai napig rendelkeznek egy apró - technológiájukból adódó - szépséghibával. Ez a beégés, vagy ennek a kevésbé drasztikus formája a ghosting. A ghosting-ot még a legnevesebb gyártók is csak több-kevesebb sikerrel tudták kiküszöbölni, ez gyakorlatilag szinte minden plazmánál meglévő jelenség. Lényege, hogy ha tartósabban (értsd: pár perc) a képernyőn található ugyanaz a képi információ (pl. csatornalogó, korhatárkarika, DVD-lejátszó menüje), akkor annak megszűnése után a panel egy ideig megőrzi a hosszasan megjelenített képtartalmat, amely elsődlegesen teljesen fekete háttérnél, sötét szobában figyelhető meg a panelen. A ghost miatt nem kell aggódni, pár percnyi változó képtartalom után ahogy jött, el is tűnik. A ghosting-nak drasztikus, végleges károsodást jelentő formája a tartós beégés, amit hosszas (jobb modelleknél sok-sok órai) azonos képtartalom megjelenítésével tudunk produkálni.
  Ezen a ponton el is jutottunk oda, hogy a plazma csak megkötésekkel, kompromisszumokkal használható bizonyos esetekben.

  - PC-vel történő használat: Adja magát a dolog: a plazma nem igazán alkalmas PC-monitorként való alkalmazásra, hiszen belátható, hogy ebben az esetben gyakran előfordul, hogy a képernyőn egy adott helyen azonos képtartalom kerül tartósan megjelenítésre. Elég csak egy Windows-asztalra, vagy egy böngésző, Word stb. alkalmazás menüsorára gondolni. Ezek akár hosszú órákat is eltölthetnek a kijelzőn, akár akaratlanul is ott felejthetjük a képernyőn és már meg is van a baj.
  Ez persze nem jelenti azt, hogy a plazma nem használható PC-vel összekötve (hisz jópár modellen még D-Sub csatlakozó is van), csak annyit, hogy megkötésekkel használható: film lejátszása, játékprogram simán elfuthat PC-ről is, azonban érdemes ekkor is figyelni, mert adott esetben az ember elalszik a filmen és a lejátszó (alapbeállítást feltételezve) a lejátszás befejeztével visszaugrik kis méretre és reggelre már meg is van a panelbe égett Total Commander, fölötte egy Media Player Classic-ablakkal.

  Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet a csatornalogókkal, korhatárkarikákkal, játékok HUD-jaival. Nos igen, ezek is képesek ghosting-ot eredményezni, azonban ezektől kevésbé kell félni, hisz az ember ritkán néz olyan adót, ahol ezek folyamatosan jelen vannak (és pl. nem szakítják meg reklámblokkok), illetve ritkán néz kizárólag egy csatornát, valamint kizárólag egy játékkal játszik a nap 24 órájában. Ezek a ghost-ok többnyire 5-10 perc változó képtartalom megtekintése után el is tűnnek.

  Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha nem 16:9-es (1.78:1) arányú képet nézünk a plazmán, hanem mondjuk 4:3-ast, vagy erősen szélesvásznút, pl. 2.35:1-est, hisz akkor oda nem jut képi információ. A fekete sáv is be tud-e égni 4:3-as aránynál kétoldalt, vagy 2.35:1 aránynál alul felül?
  A válasz: nem. Ekkor csak annyi történik, hogy a panel azon részén a gázrészecskék eltérő módon használódnak, ezért ott nem kerül megjelenítésre kép. Ennek jövőbe mutató következménye csak annyi lehet, hogy a gáz azon a területen kevésbé "használódik", ezáltal a képernyő homogenitása változhat. Emiatt azonban nemigen kell fájjon a fejünk, ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy az adott TV-n csak 2.35:1 arányú filmeket néztek, mert eltérő a színmélység alul és felül. Amúgy sem igen jellemző, hogy valaki csak egyféle képarányt nézzen állandó jelleggel.

  Szóval a PC-s felhasználás csak megkötésekkel javasolt, aki elsődlegesen monitorként kívánja használni a TV-t, az inkább LCD-t vegyen.

  - konzollal való használat: Mi a helyzet a konzollal? Korábban szintén jellemző volt (és sok gyártónál sajnos mai napig az), hogy gyors, hirtelen mozgásokat tartalmazó konzoljátékoknál (lehet PC játék is) fura, többnyire zöldes árnyalatú utánhúzást produkál a TV. Ezt hívják foszforlag-nak. Az utóbbi évben jelentős fejlesztések történtek ennek kiküszöbölése érdekében, amiben a Panasonic bizonyul éllovasnak. A Panasonic 2008. évi modelljeitől kezdve gyakorlatilag nem tapasztalható ezen utánhúzás. Az össz kompromisszum, amit itt is meg kell kötni megintcsak a ghosting - beégés témakörhöz köthető: az állandó képelemek, mint pl. a játékok HUD-jai (Head Up Display - eredményjelzők) több órányi játék után ghostingot (súlyos esetben beégést) eredményeznek.
  Mindennek ellenére játékra még úgylehet alkalmasabb is a plazma, mint az LCD, hiszen gyakorlatilag nincs input-lag, a válaszidő rendkívül alacsony, a színhűség csodálatos.

  - TV-adás: rögtön felmerül a kérdés, hogy hogyan néz ki a TV-adás a plazma TV-n. Különösen fontos lehet ez a kérdés az analóg TV-adás kapcsán. Erre nem egyszerű válaszolni, illetve mégis az: gyártó és típusfüggő a dolog, illetve a szolgáltató által sugárzott jel minősége is okat nyom a latban. A mai plazmák döntő hányadára kijelenthető, hogy elég jó tunerrel rendelkeznek, különösen igaz ez a top-gyártókra, így a Pioneer-re, a Panasonic-ra és még a Samsung is ide sorolható, sőt még az LG magasabb kategóriás modelljei is beleférhetnek a képbe.
  Külön kiemelném itt is a Panasonic-ot, amely rendkívül jó minőségű analóg tunerrel szereli a TV-it és az analóg TV-adás minősége (korrekt kábelszolgáltató esetén) már-már a CRT-TV-k minőségével vetekszik. Tévhit tehát, hogy analóg TV-adás nem néz ki jól a HD-Ready, avagy a fullHD-TV-ken. Az LCD és a plazma TV-k közül általánosságban a plazmákon mutat jobban az analóg TV-adás, de ez nem jelenti azt, hogy az LCD TV-k között nem lehet jót találni, azonban a plazmákon nagyobb eséllyel leszünk elégedettek az eredménnyel.
  A digitális TV-adásokat illetően 2008-ban még az volt a jellemző, hogy az itthon kapható digitális tunerrel szerelt modellek 95%-ában csak mpeg2 alapú DVB-T tuner volt található, amely alapból alkalmatlan a hazai HD-adások vételére, ugyanis itthon az mpeg4 szabvány látszik meghonosodni. Aki csak mpeg2-tunerrel rendelkező TV-t vett, annak sem kell azonban szomorkodnia, mert a kábelszolgáltatók által kínált HD-csomagok vételéhez amúgy is Set Top Box-ot biztosít a szolgáltató, amit rosszabb esetben SCART-csatlakozóval, jobb esetben HDMI-vel tudunk a TV-hez kapcsolni. Innentől kezdve a TV tunerjének vajmi kevés köze lesz a látottakhoz, a kép milyenségét a TV képi megjelenítésével kapcsolatos tulajdonságok fogják meghatározni.
  A 2009-es évben már egyre nagyobb azon készülékek aránya, amelyek gyárilag rendelkeznek mpeg4-es DVB-T, illetve DVB-C tunerrel is, vagy legalábbis lehetőségünk van az mpeg2 tunerrel szerelt TV helyett ilyet is venni: a Panasonic 2009. évi plazmáinál a típusjelölés végén levő E-betű jelöli az mpeg2, az Y-betű pedig az mpeg4 tunert. A gyártó fullHD modelljei 2009-ben már mind tartalmaznak mpeg4 tunert. Ezen készülékek már alkalmasak arra, hogy ha a szolgáltató Set Top Box nélkül is kínál digitális előfizetést, akkor ezen készülékek a saját tunerjükkel is képesek megjeleníteni a kábelen érkező digitális jelet. Ettől függetlenül a szolgáltatók nagy részénél még mindig csak Set Top Box-szal van lehetőség az előfizetésre, szóval igazából mellékes, hogy milyen tuner van a TV-nkben.

  - DVD, DivX, Xvid: általánosságban elmondható, hogy SD-felbontású képanyag megjelenítésére (a felsoroltak ilyenek) a plazma tökéletesen alkalmas. Különösen igaz lehet ez a HD-Ready plazmákra, amelyek natív felbontása (többnyire 1024x768, vagy 1366x768) közelebb áll ezen anyagok felbontásához (többnyire 720x576), mint a fullHD felbontású TV-k felbontása (1920x1080). Ajánlott azonban egy jobb minőségű, HDMI kimenetes DVD-lejátszó beszerzése, ahol megadható, hogy milyen felbontásértéken kívánjuk viszontlátni a DVD-t a képernyőn, mert ugyan a TV-k beépített upscaler-chipje többnyire nem rossz minőségű, de a (minőségibb) lejátszók általában mégjobban ki vannak hegyezve erre. Simán előfordulhat, hogy egy HD-Ready TV-n jobban mutat, ha a lejátszón 1280x720p-s felbontást állítunk be és ezt a TV visszakonvertálja a saját natív (1024x768-as) felbontására, mintha 720x576i-s jelet küldünk a TV-nek és ő végzi a felskálázást 1024x768-ra.

  - Blu-Ray, HD-s anyag: tévhit, hogy csak a fullHD-s plazmák jelenítik meg tökéletesen a HD-s anyagot. Már a HD-Ready plazmák is gyönyörű képet produkálnak fullHD-felbontású forrás esetén is. Ne zavarjon meg senkit az 1024x768-as felbontás. Míg egy LCD-nél ez az érték valóban rejthet hátrányokat, addig a plazmánál nem kell aggódnunk az alacsonynak tűnő felbontás-érték miatt, tökéletes lesz az alkotott kép, mivel a TV gyönyörűen átkonvertálja a felbontást a saját, natív felbontására és mint tudjuk, a lefelé való konvertálás esetén nem keletkezik blokkosodás, képzaj, semmi egyéb.

  A látvány elvárt minősége:

  Alapvetően kijelenthető, hogy van különbség az LCD és a plazma képminősége között és alapesetben (mondjuk az alsó és középkategóriát tekintve) ebből a csatából nagy eséllyel a plazma kerül ki győztesen.
  A plazmák az esetek döntő többségében nagyobb natív kontrasztaránnyal rendelkeznek az LCD-knél. Manapság a plazmák natív kontrasztaránya 20.000 : 1 és 40.000 : 1 között mozog, az LCD-k ennek hozzávetőleg a tizedét tudják natívan. Ennek ellenére lehet magas értéket találni az LCD TV-re ragasztott címkéken is, ezek azonban nem natív, hanem dinamikus kontrasztarányt jelentenek, ami nem keverendő össze az előbbivel. A kontrasztarány a panel által megjeleníteni képes legsötétebb és legvilágosabb kép közötti arányt mutatja meg, így ha magasabb, akkor sokkal természetközelibb képet képes a kijelző megjeleníteni, egyszerre lehet jelen nagyon fehér és nagyon fekete képrészlet a képernyőn.
  Technológiából adódó különbség, hogy míg az LCD TV-knél állandó a háttérvilágítás, így ott a fekete nem igazán fekete, inkább szürkésnek mondható. A plazma TV-k panelje gázzal töltött és ha fekete árnyalatot kell megjeleníteni, akkor az adott kapilláris kevésbé kerül felfűtésre, tehát nincs állandó konstans háttérfény, így a plazma mélyebb feketék megjelenítésére képes. A legjobb fekete szintet a Pioneer TV-i produkálják, nagyon kicsivel lemaradva a Panasonic modelljei következnek a sorban.
  Az LCD-knél további probléma lehet a "körbevilágítás", vagyis, hogy a képernyő szélei felé világosabb a kép, mint középen. Ezt a fényerő-diszhomogenitás is a konstans háttérfénynek tudható be, ami a plazmáknál megintcsak nincs meg, a képernyő mindenhol egyenletes fényerővel rendelkezik.
  Általánosságban elmondható még a plazmákról, hogy színeik naturálisak, sokkal természetközelibbek, mint az LCD színei, amelyek kicsit mesterségesnek hathatnak egy plazma mellett. Szokás mondani, hogy a plazma sokkal inkább közelít a mozihatáshoz, a lágy színei, a magas kontrasztja és a homogén fényereje miatt.

  Összegezve: az LCD mellett tehát azt az érvet tudom felhozni, hogy ha valaki monitorként szeretné használni, akkor jobb választás az LCD. Számomra a plazma szinte minden más téren jobbnak bizonyult, az én igényeimet jobban kielégíti, persze ennek megítélésébe már nyilván az ember ízlése, elvárásai is beleszólnak. LCD-k közt is találnék persze nagyon jó és igényeimnek megfelelőt (pl. Sony W-szériás modelljei), azonban az már a számomra nem igazán megfizethető árkategóriába csúszik bele. Plazma téren azonban már igen kedvező áron is vehetünk nagyon jó képességű TV-t, tehát kijelenthető, hogy a plazma ár/érték arányban is az LCD fölött áll.

  HD-Ready vagy fullHD?

  Ezen kérdés megítélésénél célszerű először arra a kérdésre válaszolni, hogy milyen méretű TV-ben gondolkodunk, illetve milyen anyagokat szeretnénk nézni rajta.

  FullHD-felbontású kijelzőnek az 1920x1080-as felbontású képernyőt nevezzük. A HD-Ready (vagy kisHD) minősítés elnyerésének feltétele a 720 fizikai sor megléte. Épp ezért egy 1024x768-as felbontású plazmatévé is HD-Ready minősítéssel bír, hiszen 768 sorból áll. Hogy hogyan lehetséges, hogy az 1024x768-as felbontás ellenére a TV nem 4:3-as képarányú, hanem 16:9-es? Úgy, hogy a TV eltérő alakú pixelekből épül fel, mint mondjuk egy átlag 4:3-as monitor.

  Általánosságban kijelenthető, hogy 42"-os méretben, vagy az alatt nem sok létjogosultsága van a fullHD-technológiának. Ez adódik az optimális nézési távolságból, ami 42"-os, fullHD felbontású képernyőnél olyan 180-200 centiméter, HD-Ready-nél olyan 220-250 centiméter. A szem - felépítéséből adódóan - 2 méterről már nem igazán tud különbséget tenni egy 42" átlójú kép esetén a fullHD és HD-Ready felbontás között. Közelebbről (1 méteren belül) nézve persze kijönnek a különbségek, azonban ilyen közelről nem is ajánlott nézni egy ekkora kijelzőt.

  42" fölötti méret esetén sem feltétlen előny a fullHD-felbontás és itt jön képbe, hogy mi a forrásanyag. Könnyel előfordulhat, hogy egy fullHD felbontású TV-n bizony nem néz ki olyan gyönyörűen egy SD-felbontású (DVD, DivX) anyag, mint egy HD-Ready kijelzőn. Persze a nevesebb gyártók azért odafigyelnek erre, de még ott is könnyen előfordulhat. Jelen állás szerint a Blu-Ray lemezek ára még kicsit borsos, bár már érezhető a tendencia az árcsökkenést illetően, hisz az új megjelenések már 6.500 Ft körüli áron mennek és több helyen látni már 5.000 forint körüli áron is Blu-Ray kiadványt, arról nem is beszélve, hogy külföldről – neten rendelve – még olcsóbban hozzájuthatunk egyes filmekhez. Aki hosszú távra tervez a TV-t illetően, az mindenképpen mérlegelje ezt, bár szerintem jelenleg TV fronton nehéz hosszú távra tervezni, hiszen évről évre egyre jobbak az új TV-k és hamarosan beköszönt az OLED-alapú TV-k kora, márpedig az könnyen a plazma és LCD-korszak végét eredményezheti. Tekintettel erre, valamint arra, hogy kevesünknél sorakoznak a polcon a Blu-Ray lemezek, a PC-ről való HD-anyag lejátszása pedig nem túl kényelmes (illetve az átlag .mkv-k minősége azért jócskán elmarad egy Blu-Ray lemezétől), én személy szerint arra szavazok, hogy egy jó HD-Ready TV jelenleg mindenre elég, ne költsünk sokat (majdnemhogy fölöslegesen) fullHD TV-re, inkább a nagyobb képátlót részesítsük előnyben (50” körüli már optimális) és inkább várjunk ki és 3-5 éven belül cseréljünk újra TV-t, ami árban kb. akkor is ugyanott lesz, mint egy jelenlegi jó HD-Ready, azonban akkor már egy sokkal kiforrottabb technológiájú fullHD TV-t kapunk majd a pénzünkért, amelynél a mai kezdeti gyerekbetegségek (ghosting, kadencia-problémák, tartósság) már nem lesznek meg. Persze aki a mának kíván élni, trendi kíván lenni és adott esetben sok HD-anyaga van és nem tartja körülményesnek annak lejátszását, 42" fölötti méretben gondolkodik, nem zavarja a magasabb fogyasztás, a fullHD TV-k ventillátoros hűtése és a magasabb ár, az mindenképpen fullHD-t vegyen, a különbség azért (főleg nagyobb méretben és közelről nézve) látható.

  Már a 2008-as évhez képest is igen nagy fejlődés mutatkozott a gyártók 2009-es modelljeit tekintve, akár a frissítési frekvenciák 100 Hz-ről 400/600 Hz-re emelkedését, akár a kontrasztarány növekedését, akár a mozgóképfelbontás 900 sorról 1080 sorra történő változását nézzük is.

  Kicsi vagy nagy?

  Ezt a kérdést elsődlegesen a felhasználás helye és a pénztárcánk mérete határozza meg. Az optimális nézési távolságokat a következő diagram szemlélteti:

  

  Mint látható, ha 2,5 méterről kívánjuk nézni a TV-t, akkor bizony 42"-nál nem nagyon érdemes lejjebb adnunk. 3-3,5 méterre már nyugodt szívvel ajánlható az 50"-os képernyő. Hát igen, a CRT-nél nem ezt szoktuk meg, a lapostévé ebben is más. Azonban nem kell elkeserednünk, manapság már 50"-os plazmatévét is kapunk nagyon kedvező (bőven 300 eFt alatti) áron. Nem szabad megijedni a nagy mérettől. Legáltalámosabban a 42" a legjobban felkapott méret, azonban nagyon sokan a vásárlás után 2-3 héttel jönnek rá (mikor már megszokták a méretet), hogy bizony elfért volna az 50" is, abszolút nem lenne kényelmetlen azt nézni. Ne essünk ebbe a hibába, olyan ez mint a winchester-vásárlás: TV-ből sem lehet sosem elég nagyot venni.

  Márkák

  Ebben a kérdésben viszonylag könnyű állást foglalni. Jelen állás szerint a plazmagyártók minőségbeli sorrendje valami ilyesmi lehet (szigorúan saját vélemény, amely az általam olvasott teszteken, fórumhozzászólásokon, illetve személyes tapasztalataimon alapulnak):

  1. Pioneer
  2. Panasonic
  3. Samsung
  4. LG

  A plazmák királya egyértelműen a Pioneer a KURO fantázianevű TV-ivel. Brilliánsan mély fekete, fantasztikus pixelhelyesség, csodás színek. Minden a helyén van. Mindezért azonban nagyon komoly árat kell fizetnünk, amiben alapesetben még a TV hangszórói sincsenek benne, az opcionális és feláras (nem vicc!). Véleményem szerint a készülék ár/érték aránya finoman szólva sem jó, kevesen tehetik meg, hogy árban inkább az egymillió forinthoz, mintsem az ötszázezer forinthoz közelebb eső plazmatévét vegyenek. A minőség tényleg pazar, de azért értékrend is van a világon és SAJÁT megítélésem szerint egy TV-re nem szabad ennyit kiadni.

  Mindemellett megjegyzendő, hogy 2009. év elején a Pioneer ki is szállt a megjelenítő gyártásból, így plazma szegmensét is megszüntette. Köszönhető ez annak, hogy akárhogy is a japán cég gyártotta a legjobb megjelenítőket, a bevételek elmaradtak a magasra árazott termékek szerényebb mennyiségű eladása miatt.

  Sokkal inkább megfizethető, azonban a Pioneer-től minőségben mégsem sokkal elmaradó plazmagyártó a Panasonic, aki egyértelműen a 2008-as és a 2009-es év nyertese plazmagyártás terén. TV-inek fekete szintje nem sokban marad el a Pioneer modelljeitől, színhűségük, kontrasztarányuk, foszforlag-mentességük és alacsony ghosting- és beégés hajlandóságuk miatt nagyon népszerűek. Jómagam is Panasonic tulaj vagyok.

  Mindemellett a Panasonic 2009-es, magasabb kategóriás modelljeiben megjelent a NeoPDP panel, amely az eddigi 100 Hz-es működési frekvenciával ellentétben 600 Hz-es Sub Field Drive technológiával dolgozik, de a nem NeoPDP panellal szerelt egyes fullHD Panasonic plazmák is 400 Hz-en működnek már.
  Továbbá érdekes fejlemény, hogy a Pioneer egyes, plazma panelokkal kapcsolatos szabadalmait átengedi a Panasonic-nak, így 2010-től a Panasonic plazmák panelstruktúrája teljes egészében megegyezhet a legendás Pioneer KURO felépítésével.
  A Panasonic plazmákkal kapcsolatosan megjegyzendő, hogy már a dobozból kivéve is nagyon szép képük van, minimális kalibrálásra szorulnak csak, a Samsung és LG TV-iről ez kevésbé mondható el.

  A Samsung plazmái is kiemelkednek az átlagos készülékek közül, azonban jobban hajlamosak a ghosting-ra és beégésre (bár a 2009-es modelleknél már ez is nagyon sokat javult és majdnem teljesen eltűnt), tunerjük egy leheletnyivel gyengébb, valamint a foszforlag jelenség is megfigyelhető náluk. Az alacsonyabb kategóriás modellekben sajnos nincs 4:4-es pulldown (csak feltehetőleg 3:2-es), ami a HD-tartalmaknál azt eredményezi, hogy az erre érzékenyek nem látják folyamatosnak a lejátszást, annak ellenére, hogy a készülék a 24p tartalmak megjelenítésére képes. Ezt célszerű észben tartani a vásárlásnál, mert a Panasonic TV-i helyesen alkalmazzák a pulldown-t és áruk vagy azonos, vagy 10-20 eFt-tal magasabb csak, mint az ugyanolyan méretű és felbontású Samsung társaiknak.
  A Samsung plazmái szolgáltatásban viszont kicsit többet nyújtanak, mint a Panasonic TV-k, így a magasabb modellszámú Samsung plazmák akár HD-tartalmakat, zenét, DivX-et is tudnak játszani memóriakártyáról, míg a Panasonic csak a videókamerák által rögzített HD-videókat és fényképeket hajlandó csak lejátszani.

  Az LG plazmái is kiválóak, legnagyobb gyengéjük talán, hogy az előző két gyártónál jobban hajlamosak a készülékek a ghosting-ra.

  Tekintettel a gyártók modelljeinek nagy számára, most külön nem térnék ki az egyes típusokra, azok jelöléseire. Használjátok a keresőt! Tekintettel azonban arra, hogy tapasztalatom szerint a Panasonic plazmái iránt a legnagyobb az érdeklődés, ezért készítettem egy összefoglaló táblázatot a 2009-es Panasonic modellek jelöléséről és főbb jellemzőiről:

  

  Remélem e rövid kis összefoglaló megválaszolt pár kérdést, sok sikert kívánok a keresgéléshez és örömöt a kiválasztott készülék használatához.

  Üdv.

  DM-Fan

Új hozzászólás Aktív témák