- gerner1
- Meggyi001: Nyilvános wc-k.....még mindig hiánypótló...
- btz: Internet fejlesztés országosan!
- bitpork: Phautós tali a Balcsinál 2025 Augusztus 2 napján (szombat)
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Gurulunk, WAZE?!
- KRTLPC: Ki és hogyan élt túl? Volt ám fennakadás
- sziku69: Szólánc.
Új hozzászólás Aktív témák
-
User_2
tag
válasz
totron
#21536
üzenetére
nincs szép logika,
csak ugyanaz ami 200 éve is volt, amit schams ferenc is leírt.lisztharmatra nem jó a bordói lé, csak peronoszra. lisztharmatra a kén a bevett szer, bár keverhetőek.
kiskertben ezek mindig ott lesznek, mert a többi kerti növényből mindig lesz olyan, ami gazdája valamelyiknek, mint pl a citromfű, kakukkfű, varjúháj, egyéb gyomok is, meg sok ilyenek.
tehát otthoni körülmények között az irányított köztes vetés nem megoldható és nincs is értelme.
ipari körülmények között viszont, ahol a szőlő alatt mesterséges sivatag van ott lehet beszélgetni a hasznosságáról - ragadozó rovarok elszaporítása és vízmegtartás, mikrobiom beállítás vagy hátrányairól- gombás betegségek gazdája lehet, víz pazarlás.
ez leírva olyan mintha egy jó állna szembe egy rosszal, pedig nem: a jó és nem annyira jó hatások erejét nem befolyásolja a szavakhoz használt betűk mennyisége.
ipari körülmények között sok más körülményt is figyelembe kell venni, amire az egyszeri gazda nem feltétlen képes, sokszor az sem akinek 100 hektárja van.
ez leginkább azért van mert az aktuális év terméshozamára bármiféle technológia módosítás nem sok befolyással van, adó és pályázati változások sokkal inkább, ami elviszi a figyelem középpontját. -
User_2
tag
válasz
totron
#21532
üzenetére
nem tud működni önállóan,
a vadvirág keverék akkor tud hasznosulni, ha a talaj és a csapadék azt megengedi. és ha a gazda megengedi. azaz nem írtja gyomírtóval vetés után. nem vicc.
talaj úgy mint homok? vagy termőtalaj? vagy sziklás talaj?
milyen műveléssel? a szőlő törzsön milyen magasságban van az első termőalap? 50cm vagy 120cm? azaz a fűvekről felszálló reggeli harmat milyen magasságban találja meg az első leveleket és fürtöket?másrészt:
a füvek nemcsak az atkáknak otthona, hanem az atkapredátoroknak is. mint pl fülbemászó vagy a katicabogár, ami rovarok szeretnek a tőketörzsön és tőketőben is élni. ha a tőke a réti füvek miatt nincs megküldve "kémiai metszéssel" - nem vicc a kifejezés, és nincs átmosva kénnel és olajjal, azaz nincs kilúgozva a tőke a fülbemászoktól és katicáktól az atkáknak is több az ellensúlya.más forrás, ami nem biztos hogy egyezik a fentebb írtakkal:
Környezetkímélő szőlőtermesztés a Fertő-Hansági Nemzeti Park
előterében különös tekintettel a ragadozó atkákra
https://phd.lib.uni-corvinus.hu/200/1/nemeth_krisztina.pdf -
User_2
tag
VIZET A TÁJBA! - Alsó-Tisza-vidék
https://www.facebook.com/ativizig/videos/587437884343800/
4 perc -
User_2
tag
csak kis színes:
A szőlő Kézi és gépi oltása
1986
https://youtu.be/Y4DaACvPR5s11 perc
a felvételeken kézben oltás látható,
a tőkén oltás valamivel másabb,
nem csak mechanika. -
User_2
tag
válasz
totron
#21347
üzenetére
befőttes üveg.
720-asban készítem az egynaposat előző évben szárított csalánból, a sűrűjét meg rádobom a komposztra.
ha 3-4hétig kellene érlelni, akkor 5L-es befőttes üveget használnék, de nem teszem.
szerintem nincs szükségem annyi nitrogénre.most pl ez a hideg áttervezte a számításom, az egynapos léből már 4.napos lett. valószínűleg ki kell dobnom, már nem permetezhető a higiénia miatt. erjedéskor olyan dolgok is szaporodnak, amik gyökér fölött nem tesznek jót. szerintem.
-
#20443
User_2
tag
Szilágyi84
#20438
User_2
tag
válasz
Szilágyi84
#20438
üzenetére
igen, valóban jót tesz a növényeknek és a gyökeresedésnek is.
de ez a mondatnak csak egy része.
gombákat tartalmaz, amik segítik a növényt.
de a komposzt is gombákat tartalmaz, amik segítik a növényt.
de az érlelt trágya is gombákat tartalmaz, amik segítik a növényt.a mikorrhiza gomba egy kivonatszerű célszerszám,
a komposzt és az érlelt trágya egy komplex összetetten ható környezet.
ez utóbbit jobbnak gondolom.
--
az "érlelt trágya" is egy mondatnak egy része.
ha az érlelt trágya friss, ami elsőre fura egy jellemző, akkor jobb.
ha az érlelt trágya zsákban utazik és nejlon zsákban napon fő, az már kevésbé.
demivel, friss érlelt trágyához körülményes hozzájutni, ezért a zsákos trágya sokkal jobb, mint a semmi,
könnyen lehet és inkább előfordul, hogy nemcsak tápanyagot, hanem hasznos gombákat még mindig tartalmaz. -
#20428
User_2
tag
Szilágyi84
#20418
User_2
tag
válasz
Szilágyi84
#20418
üzenetére
ez nem így.
van kordon van nincs kordon?
ha van mekkora? kordon oldalt rátámoszakodik valamire? házfalra?
tehát a kordon egy lugast képez?ha a tőkéből a központi vesszőszár fel tud kúszni kb 4méter hosszan, mehetnek a tőkék 60cm-es tőketávolságra is. és nem oldalra növekednek, hanem felfelé és aztán kb vízszintesen.
de szőlőskertek királynője kiesik mert nem rezisztens.
szerintem nem érdems azonos fajtákat telepíteni ilyen kis helyre, inkább legyen minden tőke más fajta, hogy a fagyokat, hőséget, napégést, tápanyaghiányokat, őszi botritiszt, elrontott metszést valamelyiknek legyen lehetősége túlélni.
nagyon fontos !
: minden tőkét csak alanyra, még homokon se ültetünk saját gyökerest, tehát az ukrán fajták oltványként nem elérhetőként kiesnek.
nemcsak filoxéra miatt, hanem mert kritikus időszakban a víz és tápanyagfelvétele más az alanynak, mint a nemesvesszőknek.
kezdőként esélytelen, hogy optimális alanyfajtát válassz, egyrészt sokszor el se mondják - nem tudják mi az alany - , vagy ha el is mondják a valóságban más lesz az alany, mint amit mondanak, emellett legtöbbször nincs is alanyválaszatási lehetőség. a lényeg az hogy ne saját gyökeres legyen. -
User_2
tag
válasz
pokerecske1
#20253
üzenetére
bontott tömör tégla,
sima egyszerű cement nélküli meszes habarcscsal vékonyan,
az valamennyire összetartja,
ha szétmegy újrarakod a régi habarcsot összetörve és újrafelhasználva,
újrarakod annyiszor amennyiszer szétmegy,
ha megunod, törmelék és szemét nélkül megszüntethető
ha teszel bele cementet tartósabb lesz,
de megszüntetéskor lesz építési törmeléked. -
User_2
tag
wwfmagyarorszag
Eltékozolt vizeink
https://www.youtube.com/watch?v=u67UE-ZkTSs
22 perc -
User_2
tag
válasz
soldi3r
#19732
üzenetére
a híg trágyalé nem az alom meglétére vagy hiányára utal,
a beltatalmára utal, nemcsak annyi hogy mi a halmazállapota.a beltartalma nemcsak annyi, hogy mennyi szenet, nitrogént, milyen más atomokat, molekulákat tartalmaz.
azt is jelenti, milyen más élőlényeket, gombákat és baktériumokat, élősködőket tartalmaz.
a híg trágyalé ezeket olyan módon és mértékben tartalmazza, hogy a talajra és a növényekre nézve inkább káros hatású.
-
User_2
tag
válasz
soldi3r
#19725
üzenetére
sertéstelep trágyája: ilyen talán nincs is.
olyan van, hogy sertéstelep hígtrágyaleve, amit tényleg nem lehet szinte sehova tenni
nem mindegy milyen szót használnuk, mert könnyen félreviszi a gondolkodást és érvelést
nagyon sokan trágya szót használnak, pedig érett trágya kifejezést kellene használni. ha csak trágyát szórnak ki emberek a talajra, azzal több kárt okoznak mint hasznot.
-
User_2
tag
válasz
soldi3r
#19282
üzenetére
ok, köszi.
#19283 6030D:
eddig a tavaszi metszésből gyűjtöttem vastagabb fa ágat és szőlővesszőket.
tulajdonképpen jól bírják őszig.
ezek ilyen 40centis darabok.
a szőlővessző jobb, mert ha belerúgok kevésbé fáj.
azonos vastagságű gyümölcsfa gally viszont nem bírja sokáig, képes elveszni, gyümölcsfából kell az 1-2 centis vastagságú, de az meg már nagyon kemény.
a fagyipálcika nem vált be, kicsi és eltűnik. csak úgy, egyszercsak nincs ott.
a leszúrt bot és a térkép jobb, mintha a pálcikára írnék valamit,
mert vannak itt olyanok, akik a botot képesek odébb tenni. -
User_2
tag
tedd vödör vízbe, vidd be meleg helyre,
tehát fűtött helyre kb szobahőmérsékletre
pár nap alatt egy-két mm hosszú fehér gyökércsúcsot fog ereszteni.
ha van gyökereztető porod a gyökerére szórj belőle,
ha nincs használj egy kevés! fahéjpor a vízbe szórva.
a vödör tetejét takard be, hogy kb sötétben legyen.
ha pár napnál tovább várnál a vízet a vödörben cseréld le mert megromlik. -
User_2
tag
válasz
lakisoft
#19067
üzenetére
minden használat után nap végén eltakarítod,
azaz szétszeded és kipiszkálod ecsettel és vékony faágdarabbal a fűrészport.van aki úgy teszi el, hogy a láncot, láncvezetőt visszaépíti, de nem megfeszítve.
van aki a láncot, láncvezetőt külön tárolja zacsiba csomagolva
a következő néhány hónapra, mikor legközelebb szükség lesz rá.
élezett tartalékláncot, reszelőket, láncsablont szintén zacsiba csomagolva.
mert tényleg képes berozsdásodni, akámennyire is igyekszel szárazon tartani. -
User_2
tag
válasz
Stylewars_kp
#19052
üzenetére
porcelán tányért teszek az üveg tetejére tetejére,
olyat választok, ami alakban és méretben egész kicsit pont beleül, de nem szorul -
User_2
tag
válasz
lakisoft
#19022
üzenetére
meleg láncot is meg szoktad feszíteni?
ha igen, mikor lazítod vissza?ugyanis amikor a meleg lánc visszahűl a hossza csökken,
és ha melegen is megfeszítetted, akkor a már egyébként is feszes lánc csúnya dolgokat tud művelni, amikor visszahül és még tovább feszíti azt, ami köré tekerve van.- a lánckerék mennyire kopott?
- azért kell gyakran cserélni a láncot, mert nem vág és olyan érzés, mintha csak rázná a láncot? -
User_2
tag
elnézést, nem értem amit írsz,
amellett érvelsz, hogy mielőtt földbe kerül:
a, nem kell érlelni a trágyát ?
b, kell érlelni a trágyát ?
c, almozott állattartás esetén, az almozott trágya már frissen is érettnek tekinthető?szüleim és az ő szüleik mindig parasztként gondolnak/gondoltak magukra, trágyát soha nem érleltek, minden évben vastagon rakják ki nagy rögökben a tyúktrágyát egyenesen a csirkeólból.
nem azt írom, hogy csak azért jó mert régi,
azt írom, hogy a most réginek tartott tudás előtt is volt valami, tehát egy-két generációval előttünk élőknek a tudása előtt is
volt tudás,
"régi" és "régi" között valami történt - vagy egyszerűen csak nem történt meg - és ezt észre kell vennünk.viszont amit lippay ír, az hatásában nagyban összecseng a legfrissebb talajélet elképzelésekkel.
friss trágya -> az alkotókat nyersen tartalmazza, gombák ellenőrizetlenül, az egész massza összhang nélkül. arra kell számítani, hogy nem úgy hasznos a növények számára ahogy szeretnénk.
érlelt trágya -> tele van hasznos gombával és baktériummal, az alkotók már át vannak alakítva.
bár a gombákat lippay nem említi, hiszen akkor még nem láthaták őket,
olyan szavakat használ mint, "ég", "sül", "rohad",
amelyekkel azokat a hatásokat írja le,
amelyeket a tömény trágya és a rossz gombák okoznak. -
User_2
tag
Lippay azt írja,
friss trágyával ne trágyázzunk, illetve
a trágyát közvetlenül földbe ne tegyük.
hanem érleljük meg, az érlelés tartson három évig,
és ha van rá módunk
havonta keverjük át, forgassuk meg villával.
ennek érdekében a trágyát több kupacba rendezzük,
hogy idei és tavalyi trágyát megfelelően kezelni tudjuk.
érlelés után szitáljuk át, keverjük szitált földdel,
így juttassuk ki.I könyv, XV rész, § II.
ez ellent megy mindennek, amit a szüleim csinálnak. -
User_2
tag
Lippay János könyve 1664-ből
https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_ORVO_Muzealis_03_Lippay_Posoni_kert/?pg=3&layout=s
ezeket a könyveket másképp kell olvasni, mint a maiakat.
nagyon sok bennük a szemléletformálás és a szószaporítás,
sokszor céljük a tárgyi tudás mellett a szavak, kifejezések és környezetük bemutatása.
ne felejtsük el, hogy akkor még sokan bár kommunikáltak, de a magyart nemcsak írásban, szóban sem ismerték.
a "hasznos" könyveknek köszönhetjük a ma ismert egységes magyar nyelv ismeretét.
gondoltak arra, hogy írástudó a könyveket felolvashassa hallgatóságnak, akik így megismerhették a számukra új szavakat.ha így olvasom, a szavak és mondatok nem annyira nehezek.
ezt gondolom fotelből
-
User_2
tag
Encyclopédie
más szavakkal:
Enciklopédia, vagy a tudományok, művészetek és mesterségek rendszeres szótára
1775-ből:
https://quod.lib.umich.edu/d/did/title_plate/A.html
benne mezőgazdasági és egyéb szerszámok, eljárások képeivel.
ha ez megjelent Párizsban 1775-ben és Linné katalógusa széles körben ismert volt Magyarországon is 1810-ben, annyira hogy növényeket már nem és nemcsak magyar nyelve, hanem Linné szerint is megnevezték, külön kérés nélkül,
akkor az enciklopédiában bemutatott szerszámok már pár évvel később ismertek voltak Magyarországon is, a főnemesség körében egészen biztosan és így az intézőkon keresztül a napi gazdálkodásban is.
tehát mondjuk kb 1800-ban már egészen biztosan gyártottak és használtak Magyarországon pl szemző és oltó duálbicskát vagy secatuer-t, pont olyat, mint az enciklopédiában is látható.utazás és inasévek nélkül terjed az ipari, termelői hatékonyság.
így néz ki az ipari fejlődés közelről.
egy pár darab könyv és kifordul a helyéből a világ.
ezt gondolom -
User_2
tag
válasz
totron
#18688
üzenetére
egyrészt örülök, hogy van valaki aki foglalkozik vele és a közbeszédben próbálja tartani a bélflóra jelentőségét.
de a pasas nem képes koncentrálni, figyelme ugrándozik, gondolatai így összevisszák lesznek.
következtetései hiányosak és felületesek lesznek.példa: a búzakorpa nem jó, mert a kutyakajában is van és a kutyák bélrendzserében nem jót csinál, mert ha búzakorpa mentesen kapják ugyanazt a kaját a bélrendszerük rendbejön.
itt figyelmen kívúl hagyja, hogy a búzakopra tartalmazza a legtöbb vegyszermaradványt, lehet, h a vegyszert kellett volna kivonni a kutyakajából.azt mondja a régi kenyér sokkal tovább elállt, mint a mai,
de nem veszi figyelembe, hogy 200 éve még nem volt olyan minőségű szita, mint ma, nem tudtak olyan tisztaságú lisztet készíteni mint ma.
a hengermalom csak kb 150 éve terjedt el, előtte a malomkövekkel nem volt lehetőség a búzacsíra hatkony leválasztására.
tehát nem volt olyan tisztaságú fehér kenyerük, mint ma.
emellett nem ettek tisztán búzakenyeret, rozsot is kevertek bele, ami az eltarthatóságot nagyban növeli.
mivel a liszt búzacsíra és a korpatartalma magasabb volt, a liszt eltarthatósága igen rövid volt, a korpa és a búzacsíratartalom miatt hamarabb avasodik.
tehát gyakrabban őröltettek, azaz frissebb lisztekből készítették a kenyeret.
a kovász fontossága viszont abszolút igaz, valóban fontos.szóval összességében nem tudom mire véljem.
kb olyan, mint a tv-ben az ízőrzők című műsor, ahol margarinnal és kristálycukorral készítik a "hagyományos" ételeket. -
#18624
User_2
tag
Szilágyi84
#18621
User_2
tag
válasz
Szilágyi84
#18621
üzenetére
google, image file feltölt:
hamvas zsálya ? -
User_2
tag
válasz
hiperFizikus
#18510
üzenetére
hiszen mindenkinek van traktorgumija otthon, akinek van bicajpumpája.
gaben:
az öntöző szórófejének teteje levehető?
ha igen kiszipkázod belőle valami csövön,
vagy rongygyal-filccel kivezetteted,
mint a kísérletben a szörpöt az egyik pohárból a másik pohárba a filcszalaggal.
ehhez ásnod kell mellé egy gödröt, hogy a rongy filc vége alacsonyabban legyen, mert a kapilláris hatás mellett a gravitációra is szükség van. úgy emlékszemde ezt a következő évben el fogod felejteni,
jobb, ha újraépíted az egészet megfelelő lejtéssel. még ha ez hűjeségnek is hangzik így innen. -
User_2
tag
válasz
angelside77
#18338
üzenetére
a biostop egérragasztóval bekent cseresznyefa törzse.
kb 3-4 éve ültettem. ez a rész kb 180 centi magasan van.
kopfbaum-nak, törzsfának fogom metszeni,
mert a lombja csak így fér el.
:
-
User_2
tag
válasz
eldoble
#18329
üzenetére
lejárt a szerkesztés:
ja a másik: a 100+ éves leírásokat a 100+ éves viszonyok szerint kell értelmezni.
azaz ha ma nem látsz az ártérben gyümölcsöst, az nem azt jelenti, hogy 100+ éve sem volt.
inkább azt, hogy az árteret ma már másképp hasznosítják, ha egyáltalán.
halványan berémlik, hogy az írás olyat is említett, hogy olyan években csónakból szedték a gyümölcsfákat, ma ez már elképzelhetetlen.de ha lesz alkalmad megnézni néhány festményt amerikai 200+ éves orchard-okról, ma már elképzelhetetlen az az almaművelés amit akkor alkalmaztak, pl 5-6 méteres lombozat 3-4 méterig felkopaszodva -> fagytűrést segíti, vagy hogy libalegelő volt alatta -> rovarlárvákat felszedték.
sokminden szembejön, néhány kép beég, másokat észre se veszek.
-
User_2
tag
válasz
Dorian
#18330
üzenetére
nálam a fű alatt 30centire betonkemény eketalp van.
ez azt is jelenti, hogy a kiásott és visszatermelt fellazított föld közetlen szomszédságában annyira kemény a föld hogy öntözhetem én a világ végéig is, az eketalp elszív minden nedvességet.
egy hasonlat a szemléltetéshez: a földre teszek egy vízes szívacsot, a kemény föld elszívja a szivacsből a nedvességet.ha nálad a talajvíz magasabban van, relatív kevés a beton, ami a víz földbe jutását megakadályozza, lehet, hogy szerencséd lesz.
nálam a megyfa alatt öntözött sárgarépa és krumpli van, hiába volt öntözve, a megyfa levelei már júliusban lebarnultak.csak leírom, mert említve volt a hernyőenyv.
biostop egérragasztóval kentem be a cseresznyefát, lehet hogy nem annyira jó neki. a ragasztó alatt a háncsréteg megdagadt, mintha rákos lenne, lehet, hogy nem kapott levegőt? nemhiszem hogy a ragasztóban lenne valami olyan ami mérgező, ami mérgezi.
inkább a lezárt felület lehet a rossz a fának.
valami mást kell kitalálni a hangyák ellen. -
User_2
tag
válasz
eldoble
#18329
üzenetére
áá, annyi mindent összeolvasok, nem tudom kezelni az ezernyi hivatkozást.
ami most fejből megy az szirmay szirmai antal szőlőművelésről szőlő könyve 1810 ből, van benne hasznos: pl konkrétabban melyik növény az amit a "sás" szóval illet?
a másik a Kecskeméti Szőlősgazda elérhető példányai 1924-36-ból.
sok politikai propaganda van benne és tájékoztatónak álcázott fizetett hirdetés, de 2 évente egy valóban érdekes írást is leközölt. -
User_2
tag
válasz
Dorian
#18317
üzenetére
a szilvának van vízigénye, ha nyáron hőségben nem tudod öntözni,
inkább ne reménykedj termésben.
ha egy-két öntözés kimarad eldobja a bogyókat.
a régi ellenálló fajták is.
van itt az utcában közterületen rengeteg 50+ éves szilva, mind szemetel a földre öntözés nélkül.
emellett fényigénye is van. képes nagyon lassan növekedni, ha kevés direkt napot kap.
gondold meg, hogy termésképes állapotban tudod-e tartani.régi 100+ éves könyvekben a szilvát ártéri tartásra ajánlották.
nem zavarja, ha vízes a lába.ha a szomszédok nem foglalkoznak a szilvamollyal, inkább olyan szilvát válassz, amiből könnyű pálinkát főzni.
ha mindenképpen szilva kell, mert az az igény tegyél 50-es dréncsövet a töve mellé. kb 30 centire a tövétől. elegendő, ha a kb 1 méteres gödör aljáig ér, nem kell a könyvekben ajánlott csőkígyó.
a cső aljára tegyél száraz ágakat, vesszőket bokorról, fáról, szőlőről.
így egy kb 20-50 literes légtáska keletkezik, amit ha földdel betemetsz a száraz ágak miatt nem omlik be.
a dréncső föld feletti végére tegyél egy dugót, elég ha valami fadarabból faragsz egyet, amivel csökkentheted a párolgást és házas csigák se másznak bele.így nyáron nem kell a száraz földet locsolnod.
az első valahány évben, mikor a gyökere még nem érte el a víztáskát, öntöző gödörrel öntözd. de később ez elhagyható.
illetve, ha növénytársításként fokhagymával, póréhagymával, metélőhagymával, kamillával, cickafarkkal vagy hasonlókkal védenéd akkor persze kell a föld felszínén lakó növényeket is öntözni. -
User_2
tag
tudom ajánlani a Teréz szőlőt
lisztharmatnak, peronosznak ellenálló, levélen és bogyón is.
nálam a levele most lisztharmatos, de tulajdonképpen, minden szőlőm levele lisztharmatos. talán mert nem tud megfelelően szellőzni a lugason plusz sok a lisztharmatos aljnövényzet. nem tapasztalom, hogy a lisztharmatos levél befolyásolná a teréz szőlő terméshozamát, a bogyók ízét.
nem cukros ízű mégis ehető, fogyasztható, nincs nyers, éretlen hatása.
az érett fürtök viszonylag sokáig tőkén maradhatnak különösebb romlás nélkül.
cserébe viszont nem érzek semmi különösebb húdekülönleges egzotikus ízt, úgy mint a lidiben, narancsízűn vagy a kozma pálné muskotályban.
az utóbbi hetekben megettem vagy 5 kilót belőle különböző tőkékről.
ehető és szőlőízű, ha valaki azt mondja, hogy nem különösebben jó ízű valószínűleg a cukrosságot hiányolja belőle.
idén a teréz kb 1 hónappal hamarabb érett be, különösen azok a fürtök amelyek kevesebb árnyék alá kerültek. zsendüléskor aggódtam, hogy sok a napégett, de végül a beérett mennyiség feledtette az így utólag nem is olyan nagy veszteséget.
képes 1 kilós fürtöket is adni és akár 5 ilyen fürtöt kinevelni egy klaszterban berohadás nélkül.
a klasztert úgy képzeld el, hogy 30 centi széles és 50centi hosszú, ebben van akár 5 fürt, bogyók lazán helyezkednek el, nincsnek összeakadva.
egy ilyen klaszterrel megtelik egy 15 literes vödör. egy tőkén képes 2 -3 ilyen klasztert kineveleni plusz egyéb fürtök fentebb elhelyezkedő ágakon.
saját tőkémen idén volt talán 15-20 fürt egyenként 4-500gr-osak, másképpen metszettem. de most hogy láttam mire képes, következő tőkémen megpróbálom másképp, nem lugasra. a klasztereket közelebb a földhöz és a tőketörzshöz.ha nem édes szőlőt akarasz enni, kerüld a borszőlőket.
van más kifejezetten alacsony cukortartalmú, kifejezetten nem édes, de finom és frissítő hatású csemegeszőlő, ettem, kóstoltam. sajnos nem tudtam kideríteni a nevét.
-
User_2
tag
válasz
sharp4
#18001
üzenetére
igen lehet, komplett új vállpántot is venni,
gyártói cikkszáma van, de gyártó nem árulja, csak boltokban és webshopokban kapható.
több webshop is árulja, ha ez kell keress rá.én gyártottam sk.
csak a csikos heveder rész is kapható kb 500Ft métere, emlékeim szerint.
a ceglédi cípőfűzőgyár gyártja, asszem galco a nevük.
tehát ahol galco kötél rack van az eladótérben ott nagy valószínűséggel van pánt alapanyag is, meglepő de "permetező heveder" a neve.
agro boltokban szinte biztos van polcról levehetően, rendelni se kell.puha vállat védő részként ilyen 3-5mm vastag asztalos nemezfilcet félceltem a hevederre.
bemész asztalos üzembe és kérsz kb 5cm* kb 40cm-t.
nem vettem meg a fehér nemezt, hogy gyárinak nézzen ki.
a hevederpánt egyébként brutál egyszerűen van fölcsavarozva a tartályra, ez akkor meglepett. -
User_2
tag
válasz
sharp4
#17995
üzenetére
itt találsz egy-két linket a gyártói kezelésihez, karbantartásihoz:
https://prohardver.hu/tema/nagy_kerteszet_es_kertesz_topik/hsz_17309-17309.html
ma már megbízhatónak, relatíve gondozmásmentesnek, tisztának, cseppenésmentesnek mondom a régi vegyépszeres permetezőt.
az enyémre, kb 15e ft-ot költöttem felújításakor, kb 3 éve, egy részét fölöslegesen.
-
User_2
tag
válasz
Essejó
#17324
üzenetére
talán sikerült magot fognom a porcsinról.
de fura.
virágzás inkább csak reggel után, kora délelőtt van, délre a virágok bezáródnak.
így viszonylag nehéz elkapni a virágzást, ha nem tudod figyelni ebben az idősávban.
virágzás után egyből keletkeznek ezek a kis csészék, amikben 4-5 magot látok.
a magok puhák, mintha nedvesek lennének, de nem kötődnek kocsánynyal a csészében.
bármi szellő képes kifordítani a magokat ezekből a kis csészékből.
tenyerem aláteszem, az ágat megrázom és ezt kapom:
most örülök, hogy egyáltalán sikerült befogni, aztán majd meglátjuk csírképes-e.
két különböző kinézetű porcsint találtam itthon, kis leveleű földön fekvő és nagy levelű felfelé bokrosodásra hajlamos kinézetű változatot.
ezek különböző kövér porcsinok vagy
teljesen azonosak, csak alkalmazkodnak a fényviszonyokhoz?
-
User_2
tag
a kutatás alapvetése, hogy a mezőgazdaságban sok-sok évvel ezelőtt csökkentették a glifozát felhasználást.
ez valóban így van?ksh szerint nem csökkent érdemben a glifozát felhasználás:
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/novenyvedoszer/2019/index.html
2000 óta közel két és félszeresére nőtt a növényvédő szerek értékesítése
Hazánkban a növényvédőszer-felhasználás aránya a mezőgazdaság folyó termelőfelhasználásán belül 7,7% volt 2019-ben. 2000 és 2014 között 5,1-ről 8,3%-ra nőtt ez az arány, azóta kismértékű csökkenés volt megfigyelhető. -
User_2
tag
válasz
soldi3r
#17545
üzenetére
kb 3-4 hete turnézott nálam egy énekes madár, elég kicsi volt és elég sokat dumált. nem tudtam nem észrevenni.
kb 2 napig volt itt.gondolom addig maradt, amíg volt szilvamoly a szilvafán.
azóta sajnos nem hallottam felőle, másik énekes madarat se. csak verebek vannak, akik arra a 6 tő napraforgóra jönnek.
rigó is eltünt, hogy már nincs annyi földből kihúzható giliszta.amióta ezt a szilvafa ágat észrevettem, próbálok a rovarokra másképp gondolni.
ha nincsenek rovarok, pl méh, fülbemászó, darázs meg pókok (ezeknek a nevét ismerem fejből) amiket az énekes madarak ehetnének, akkor énekes madár sincs, viszont van szilvamoly, van káposztalepke.
szóval valahogy a rovarok számát kellene növelni, hogy el tudjak tartani egy énekesmadár párt.
nagy kihívás ez egy kertesház kertjében.
-
User_2
tag
cseresznye és bármilyen fa helyett tehetsz oda épített lugast, petgolát is, amire fölmászhat gyorsan növő paradicsom, uborka, futóbab is.
és csak olyankor van levele, árnyéka, amikor a meleg és árnyék miatt arra nagyob szükség van.
meg vannak más lugasra mászó relatíve kis gondoskodást igénylő futónövények is. pl loncfa is lehet, az jól illatozik.
ha az árnyék a fontos érdemes több fajból összeválogatni, hogy ha esetleg az egyik kevésbé ledsz életképes a másik növény még mindig tud majd árnyékot adni. -
User_2
tag
válasz
Szevam
#17453
üzenetére
belelkesedtem és vettem egy zsák perlitet a tüzépen
akkor még nem tudtam, hogy a zsákban békaemberek fognak kompromittálni
így derült ki, hogy P3 kellett volna, azt meg kb senki nem árul itt vagy 100km körzetben,
de viszont lehetne rendelni kiszállítással. hát persze
nade mivel már itt van, bekevertem és hát ilyen sáros izé lett, nem az a laza perlites finom föld amiben a gyökerek annyira szeretnek.
ha már megvan próbáld ki egy vödörben, keverd be, de szélcsendben csináld és az eredeti zsákra húzz egy komposztálós zöldzsákot mert ki fog szakadni. vagy kettőt. az egészet azzal kezdd hogy kitalálod mit fogsz csinálni, ha az építési perlit oda kerül ahova nem szeretnéd.az jogos felvetésnek tűnik, hogy az építési perlites föld egyszer ki fog száradni és akkor a finom perlit majd felszabadul és viszi. a szél. de lehet hogy akkor amikor a perlites föld kiszáradna a perlit már földdel "szennyezett" lesz és nem lesz képes szállkálni.
a perlit egyébként én azt olvastam gyártói oldalon hogy natúr ásvány őrölve.
két haszon vektora van:
- porózus, sok vizet képes felvenni
- növények által felvehető hasznos elemi anyagokat tartalmaz, sokszor optimális mennyiségben, mint pl Mg meg sok ilyesmi. -
User_2
tag
válasz
Stylewars_kp
#17390
üzenetére
szuper jó , amit ír, csak kimaradt az a rész, hogy beszívódik a fába, amnnyiben a fa porózus.
ha a fa pl fenyő és alapvetően gyantás, akkor a lenolaj nem annyira tud beszívódni, mint amit az általános elmélet sejtet.
így lehet látni olyan épületfenyőből készült valamiket, amik foltosak, mintha a ledobná a lenolajat. -
User_2
tag
válasz
Kalandor
#17423
üzenetére
a perlit mérete más
P1, P2, P3 keress rá google-ban
a kertészeti nagy szemű, az építőipari apró szemcsés.
az építőipari kevésbé olyan jó, mint a nagyobb szemcsés kertészeti, kevesebb vízet tud felvenni. egészségügyi kockázata is nagyobb mivel jobban porol.
a kertészeti nagyobb szemcsés nem annyira porol. -
User_2
tag
válasz
User_2
#15494
üzenetére
j14, magyar, izsáki, régi szoci permetező tud úgy is működni,
hogy nem fröcsköli össze a fejem búbjától le egész a seggem lukát is.nem tudom mi okozta az hibátlan működésre váltást,
egy tippem van: a mozgatórúd csatlakozásánál a saszegek közötti illeszkedést ki kell hézagolni annyira, hogy a rúd ne tudjon mozogni oldalra.
ha fönt ki van hézagolva alátéttel akkor érdemes lent is, mert csendesebb ha ott az alátét.
most egy csepp folyadék nem hagyja el a permetezőt ott, ahol nem is kellene, hogy elhagyja.
létezik gyik ill kezelési leírás, ami egyébként részletesebb, mint az örökhagyó meséje, lletve annak tökéletesen ellentmondó. nemcsoda, hogy neki mindig is fröcskölt és folyt belőle a lé mindenhol.
:
https://www.jbs-hungary.com/gyik/a gyik nem írja:
- ha a permetező markolatból foilyik a lé, lehet hogy kilukadt a gumitömítés, mert
- vékony fajta van benne, ami hajlamos a lukadásra, ugyanis kétfélét árulnak. a vékonnnyal nagyobb áteresztési mennyiség érhető el, de nem biztos hogy szükség van a nagyobb mennyiségre.
- használaton kívűl is feszített állapotban van, mert a markolatot zárt állapotban tette el a gazdája.- ha a permetező szárat leveszem a markolatról, késlekedés nélkül egy üres szárrögzítőt csavarok a permetező markolatra, hogy a műanyag mentetet védjem. ha sérül a menet gyak lehetetlen csepegés nélkül rászorítani a permetezőszárat.
kezelési írja:
https://www.jbs-hungary.com/termek/jbs-j-14/
de azért leírom mert valóban fontos, hogy a dugattyú gumiharangokat t meg kell olajozni műszaerolajjal.
valóban kevés kell belőle, de rendszeresen kb 2 havonta ha heti egy-két adagot permetezünk el a permetezőből. -
User_2
tag
válasz
btraven
#17289
üzenetére
nem használok vegyszert másrészt ezért sem.
gombák ellen jó a tejsavó,
ezenkívűl csalánlevet használok,
levéltetvek ellen nagyon jó a patkányragasztó a fa szárára felkenve csak úgy,
+ enyhe káli szappan, majd utána slaggal leveretem a levelekről.
egyéb rovarok ellen idényben nem használok semmit.
őszi téli lemosó szintén tejsavó, plusz külön körben a rovarok ellen paraffin olaj + mosogatószer emulziója -
-
User_2
tag
válasz
totron
#17090
üzenetére
kb 10 tőkém van ami terem, vegyesen, mind másfajta, jellemzően Mathiász félék,
kb 6 méteren egy sorban.+1 néró és egy othello
darazsak és fekete rothadás napi kb 20-30 bogyót visznek el, seregély nincs, rigó van, de idén eddig nem tömegesen.
a 10 tőkéról kb 40-50 kg-ra számítok, a néróról kb 15-20kg, othello meg ami marad rajta. -
User_2
tag
válasz
f4lcon
#16859
üzenetére
a Te érdeked, hogy Ő ragaszkodjon a gazdaságához.
ha Ő nem tartja meg a gazdaságát, egy sokkal hatékonyabb "gazda" - talán ismered névről is - fogja átvenni a gazdaságát, és ne legyen kételyed monokultúrás hatékony termeléssel fogja hasznosítani a földet.
onnantól kezdve agyő diverzifikált gazdálkodás, minden élelemed szó szerint minden élelmed attól a "nagyon hatékony" "gazdától" fog származni, aki több tízezer hektáron "gazdálkodik" "állami" támogatás segítségével.minél több ember kezében van a termeléssel kapcsolatos döntés, annál biztonságosabb a termelés, mégha ez ma nem is így látszik.
-
User_2
tag
válasz
Stylewars_kp
#16839
üzenetére
tényleg nem új téma, de régebbi,
még Napoleon idején kaptak farkasszemet az akkori terület tulajdonosok, amikor látták micsoda árakon megy a seregnek (akármelyiknek) a takarmány (étkezési és állati egyaránt)
ezt követően sikerült megoldani, hogy a terület tulajdonosok területei földdé és termőfölddé váljanak állami pénzen ( folyamszabályozás elsődleges cáljaként)
a folyamszabályozás eredményeként megnövekedett exportbevétel végül szinte mindenkinek jól jött. tehát nem annyira fekete-fehér a kép.
persze érdekes lehet ennek fényében látni a földesúri jövedelmek és vagyonok keletkezését.ugyanígy, ha mezőgazdasági támogatásként területek öntözőrendszereinek állami támogatása "valósul meg" az egyenlő a közös vízkészlet ingyenes magántulajdonba adásával ráadásul plusz állami pénzzel megtömve.
nem tudok hinni abban, hogy olyan nagy vízigényű terményeket kellene temesztenünk, amiket csak kiépített öntöző rendszerrel lehet termelni. ez totál zsákutca.--------- más
nagyon fura, de sikerült kiszeretnem az Othello szőlőből. hiába rezisztens, hiába bőtermő, hiába jó a termékenyülés, ha
extrém napégés érzékeny, azok a bogyók is napégés tüneteit mutatják, amelyek teljes árnyékban vannak. valószínűleg a bogyó hő és vízháztartása nem idevaló.
amíg a narancsízű és a néró 45-46 celsius bogyóhőmérsékleten se ég meg, othello -nak már a 42 celsius bogyó hőmérséklet is sok. a naptárnak ebben a szakában.
azért itt figyelembe veszem, hogy néró és narancsízű is rég túl van a zsendülés kezdetén, othello még mindig zöld és még sokáig zöld lesz, hasonlóan a pölöskeihez, ami szintén nagyon hőérzékeny teljes árnyékban is és szintén nem kezdett még zsendülni.fura ez a világ, még nem olvastam sehol, semmilyen növénnyel kapcsolatban hogy a fejlődés bizonyos szakában nem nehezen, hanem egyáltalán nem viseli el a 42C feletti hőmérsékeletet, ha minden egyéb változatlan.
és megint ott vagyunk, hogy a növénytermesztés a fajtaválasztással kezdődik.ilja sutskever mondta tavaly egy interjúban, nem igazán az új felfedezések a fontosak, sokkal fontosabb a meglévő dolgok megértése.
-
User_2
tag
válasz
Szevam
#16477
üzenetére
mérete nem ideális
azaz kevesebb vizet tud felvenni, tárolni, mivel fajlagosan kisebb a belső térfogata, mégha ez kicsit kontraintuitív is.
ha tudsz rendeltetni nagyobb méretben a tűzépen akkor használható, ha a gyártó is azt írja, hogy az építési és mezőgazdasági célú perlit egyébként azonos.
keress rá google-ben, lesz találat.
ez arra vonatkozik, hogyha mégcsak most vennéd.ha már megvan a perlit, akkor nemannyira vagy döntési helyzetben a méretet illetően.
ha a perlit tiszta, nem szennyezett, belekevered a földbe kárt nem okoz, haszna van, de nem akkora, mint a 3-4mm-es-nek. -
User_2
tag
Remete FARKAS LÁSZLÓ
RÉGIES, HÁZI ALKÍMIA
III. kötet: Egyes természetes alapanyagok háziipari hasznosítása
http://mek.niif.hu/22800/22826/ -
User_2
tag
néhány növény betegség diagnózisa fotók alapján:
-
-
User_2
tag
a fának lehet nem gond, de erjed, jönnek rá a hangyák, muslicák,
meg büdös is egyébként.
ha meg esőtócsában is ázik na akkor szaglik az egész utca.hogy lehet összeszedni? söprűvel, lapáttal, ahogy elsőre is gondolnád. aztán elásod.
amúgy, ha ott marad, akkor a levelekkel, lehullott ágdarabokkal jófajta humuszt csinál.
-
User_2
tag
válasz
liszkai 2
#16230
üzenetére
levéltetű kolónia mézharmatot csepegtet a fentebbi levelekről.
idén kenőszappannal kezeltem a barackfákat.
jól megállítható vele a vészes populáció robbanás. ha korábban ismerem a cseresznyefám túléli az előző éveket.
1 evőkanál 500ml vízhez, amit ablaktisztítő flakonból spricceltem csak az érintett levelekre, rásprickolás után ujjbeggyel eltöröltem a levéltetveket, így kevesebb kell és biztosabban hat.
mivel a permetezőm tömítéséről lemossa az olajfilmet, permetezővel nem tudom kijuttatni..tegnap már élő levéltetű mentes volt, de ma megint megjelent ugyanaz a zöld levéltetű fajta. valószínűleg a szárnyas változata jött valamelyik szomszédból.
-
User_2
tag
válasz
f4lcon
#16066
üzenetére
hát akkor lehet hogy idén nem vagy döntési helyzetben,
vízes lesz a levele és közben meglátod mi lesz, próbálsz védekezni.
ha rezisztens fajtáid vannak, lehet észre se veszik a levelek az ilyen gombaveszély nagy részét.használhatsz felszívődő gombaölőt, ha nagyon akarsz, persze ez ugye mindenképpen valami méreg lesz, nálam az ilyen nem opció.
következő évre viszont áttervezheted a metszést és a termőágak elhelyezését, hogy magasabban legyenek.
-
User_2
tag
válasz
f4lcon
#16064
üzenetére
milyen magas a tőke?
azaz ha leszeded az alsó leveleket, amiket most az öntöző minden nap összevizez,
akkor mennyi level marad még?ha marad még elegendő levele, kb 1m magasságig felcsupaszíthatod nyugodtan, szokták is. van ahol a lugasnak nincsen oldalt levele, csak a "tetőn"
-
User_2
tag
kesztyűben használd,
ezeket ugye hidegben használják a legtöbbet, így ergonómia szempontból arra számítanak, hogy bélelt munkáskesztyűben fogják használni.
egyébként elképesztően sokat számít mennyira tiszta vagy rozsdás-koszos a penge, mennyire éles vagy már eltompult, milyen szorosra van állítva és van-e olajozva a forgótengelye.
nekem is van örökölt ormótlan metszőollóm, valószínűleg ruszki, nyelén kombinált fogó 1000V-ig szigetelő markolatával, azthittem szar,
egyszer unalomból megpróbáltam megfenni, most visz mindent újra könnyedén.
de kesztyű nélkül nem szabad használni. -
User_2
tag
válasz
btraven
#16041
üzenetére
jobb felső, az egyáltalános kialakítású, oldalt vágó.
vásárlás után lehet, hogy állítani kell a csavaron.
szétszedve, asztalon fekvő kövön viszonylag könnyű fenni, a pengeélnek csak egyik oldalát kell/szabad fenni.
ha a pengéje éles jól használható. ha szétszeded, mindenképpen készíts fényképet szétszedés előtt a csavarjáról, hasznos ha mindkét oldalról.jobb alsó inkább nem friss, már fás ágakhoz, rávágó, üllős.
fenéskor a pengeél mindkét oldalát meg kell fenni.bal inkább vékony hajtásokhoz, friss zöldek ritkításához.
mindkét pengét kell fenni, kb mint egy ollót.mindegyik pengéjét, minden használat után (kb nap végén vagy igény szerint gyakrabban) tiszta vízben el kell mosni, majd nyitott állapotban megszárítani és csak szárazon eltenni. ezt nem hűjeségből írom.
ahogy a csomagolás is írja, a forgó tengelyt és a rugót rendszeresen olajozd műszerolajjal.
műszerolaj literje kb 2000 ft, nem kell mindenképpen megvenned a 8000ft/l-be kerülő 75ml-s kiszerelést. műszerolaj otthon elég sokmindenre használható.
olaj adagolására jól használható az orvosi fecskendő a gyógyszertárból.otthonra megteszi, napi nyolc óra metszéshez azért nem ez az optimális.
-
User_2
tag
válasz
totron
#16015
üzenetére
csak a szokásos módozatok,
testnyílásra irányított csőkivezetés, mint veszélyhelyzet.
vagy pl ráül a szivattyú csőkivezetésésrediákmunkásként ez volt az első, amit a balesetvédelmi oktatáson reggel 6:30-kor elmondtak.
vagy pl beltérben hiányosan beüzemelve a csőkövezetés elárasztja a fali konnektorokat.
-
User_2
tag
válasz
btraven
#15987
üzenetére
nem tudhatod előre.
kiástad a gödröt, beletetted a fát, jól meglocsoltad.
úgy tűnik a fa gyökere vízes talajban van.
pedig lehet, hogy nem. áss le pl kerti kézi ásóval kb 20 cm mélyre a fa mellett a korábban ásott gödör szélén. ha ott is nedves a föld, akkor elégendő vízet kap.
ha ott már száraz a föld, de a felszínen nedves - mivel szerinted megfelelő mértékben öntözted, akkor érdemes újra jól megöntözni a tövét, úgy, hogy kisebb krátert alakítasz ki, amibe kb 10 perc alatt beleöntesz kb 40 -50 liter vízet. ezt majd jól felszívja a talaj. és ezt kell ismételni legkevesebb heti egyszer. közben szintén vizsgálhatod a föld nedvességtartalmát a leásós mintavételezéssel.van az úgy hogy a talaj már annyira kiszáradt, hogy az ültetőgödörbe öntött vízet a gödör melletti szomszédos száraz föld egyszerűen elszívja az ültetőgödörből.
így néz ki az aszály közelről. a talajvíz annyira mélyen van, hogy a földfelszíntől 30-40cm mélységben már gyakorlatilag élettelen sivatag. ha nincs öntözve.
-
User_2
tag
hangyák, akik másképp gondolkodnak
a fa szára ragacsos, ott nem lehet feljutni a finom friss csúcshajtásokhoz, ahova a levéltetveket érdemes kitenni legelni.
de a fa egyik szára olykor hozzáér egy szomszédos tereptárgyhoz.
ha a széljárás kedvező könnyű átugrani a fára.
valószínűleg egymást spannolják, mint a részeg tínédzserek, ugorj, ugorj!! most ugorj!
-
User_2
tag
izé, úgy tudom a pfas anyagok nem drágák, és hogy nincs nála olcsóbb leválasztó.
és mintha az rémlene, hogy egyáltalán nincs tiltva, regulálva, korlátozva, mivel nélkülözhetetlen gyártási segédanyag.
egyedül élelmezési határérték amiről tudok.
egyébként amikor tapizod a kartont, mintha érezni a teflon szerű filmet a felületen, kb mintha gore-tex anyagot érintenél.de az is lehet, durván szűkült a tudásom.
-
User_2
tag
annyival, hogy az ipari kartonok - mégis mi más lenne, ha nem ipari -
többnyire teflon alapú leválasztó segítségével készülnek a papírgyárban.
így a csomagolóanyag karton használata a mezőgazdaságban nem annyira előnyös, mint elsőre látszik.
hasonló topic a wc papír guriga.
a teflon alapú leválasztó másképp:ptfe, pfas és ezek deriváltjai -
User_2
tag
válasz
f4lcon
#15886
üzenetére
éppen lehet az is, személyesen még nem láttam.
tafrinás torzulást nem ágcsúcson véltem látni, hanem egyedi levelél közepénnálam tavaly ilyenek voltak a moníliás elhalt ágak a meggyen, szilván, őszin.
tavaly nem sikerült elkapni a moníliát,
viszont idén a tafrinát nem sikerült. -
User_2
tag
válasz
fulton
#15878
üzenetére
barackon korlátozott ismereteim alapjána szokásos gyanúsítottak:
- monília az elhalt részeken, vágd le őket, minél hamarabb
- a megmaradt zöldön tafrina ls levéltetű. a tafrinás leveleket szdd le egyenként illetve törd le a rügyeket, amelyeken hajtottak, mivel a rügyből is fertőz.levéltetű ellen csalánlé,
leírása itt eredetiben:
https://www.osetreno.cz/fotky45354/fotov/_ps_275Zakladni-latka---Kopriva---Urtica.pdf
7. oldaltól.
illetve magyarul zömítve:
https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/905966/Csal%C3%A1n.pdf/af7bcfab-0b14-4631-a127-b9b783a14519csalánt gyűjthetsz bicajozás közben, viszel magaddal hátizsákban kesztyűt, ollót és zöldzsákot. még úgy emlékszem 1kg/nap gyógynövény gyűjthető szabadon. ennyi belefér kb egy 30-40 literes hátizsákba, ha a zölzsákból kinyomod a levegőt.
leveleit otthon leszeded, szárán fentről húzod le őket kesztyűben, gyorsan megy.
megszárítod és hiphopp következő évre meg is van a szárított csalánlé.
a szárából a gyerekeid készíthetnek nettle cordage-t, tetszeni fog nekik.
ha nem számolom rosszul, 1g szárított csalánlevél 720-as befőttesüvegben ad 10L -re való csalánlé ázatot. következő évben ezzel fújhatod a fát rügyfakadástól hetente-kéthetente, míg a levéltetű generációk végleg el nem gyérülnek.addig is lenyomhatod a fát slaggal, előtte fújd be nagyon vékony mosógatószeres vízzel.
nem kell tűzoltáshoz is elegendő víznyomás és mennyiség, elegendő, ha a víz lemossa a a bogarakat. -
User_2
tag
válasz
f4lcon
#15876
üzenetére
nálam tervezéssel, takarással, szellőzési lehetőséggel.
hogy az esővíz ne érje direktben, ha mégis akkor a mozgó levegőnek legyen lehetősége száratíni.
talajról felcsapódó víz ellen tégla van egymásra pakolva 40cm magasan, mindenféle kötőanyag nélkül, csak a a gravitáció tartja a helyén.
ez kb 10 éve, száraz minden. -
User_2
tag
Növényvédelem a csonthéjasok ökológiai termesztésében pdf
36 oldal, képekkellevéltetvek a 29. oldaltól
letölthető innen:
Növényvédelem a csonthéjasok ökológiai termesztésébendirektlink:
https://www.biokutatas.hu/hu/document/get/257mitől érdekes ez nekem?
nem bírtam rájönni mi okozza az apró levelek ilyen és ennél nagyobb mértékű torzulását és elhalását:
Hogyan ismerjük fel?
Kártétel:
❱ A tetvek még a rügyfakadás előtt kikelnek, a rügyek
alapi részét szívogatják. Elsősorban a fiatal fákon
figyelhető meg erőteljes levél- és hajtás deformáció: a levelek fészekszerűen csoportosulnak, hoszszanti irányban sodródnak, barnulnak és elszáradnak. A hajtás növekedése megáll.
Tetvek:
❱ A nőstények sárgászöldek vagy barnásak. -
User_2
tag
válasz
Dorian
#15860
üzenetére
igen, ez valóban így van, valóban kell egy garázs méretű műhely/raktár.
de ha egy 1*1*0,7 méteres "tároló" szóba kerül, akkor még nem tartunk itt.
egy ekkora méretű akármi, a gyakorlatban nem használható semmire.
csak egy lepel szerű funkciót tud betölteni kisebb valamiknek. -
User_2
tag
válasz
Gabor777
#15857
üzenetére
ha van egy félig nyitott garázsod, oda tulajdonképpen teljesen fölösleges bármilyen külön-plusz tároló akármi.
fűnyírót betolod garázsba tető alá, mint mindenki más is, ásót, gereblyét felakasztod a falra.
de ha mindeképpen meg akarsz szabadulni valamennyi pénztől, inkább fizesd be adóként.
kb hasonlóan fog hasznosulni.sövényvágógépre se biztos, hogy szükséged van, valószínűleg elég egy sövényvágó olló.
-
User_2
tag
hangyák, akik gondolkodnak
hangya vagy, fent rekedtél a fán, nem tudsz lejönni.
egy ragadós szutyok veszélyezteti az életed, mit tehetsz?
- sürgősen leugrasz a mélybe
- hidat építesz a szutyok fölé, ahogy tanultad.
- hopp, de nincs homok a fán, mit lehet tenni?
építesz hídat abból, ami bőségesen akad:
-
User_2
tag
ha olyan fajta, azaz erőteljes növekedésű, akkor mindenképpen menni fog, akár 4-6m-t is.
visszavágod, ott ahol szerinted még nem zavar a mérete.
ezt megismétled minden második héten.
ha a hajtás zsenge, kézzel is törheted a nódusznál,
illetve ritkíthatod a hónalj hatjásban.egyébként ez a "zöldmunka" nevű dolog a szőlőművelés házikerti változatában.
-
User_2
tag
ezek nem mindig kompatibilisek egymással és más réz csatlakozókkal.
valami egészen kicsi méretbeli különbségek fordulnak elő, így nehezebben maradnak összeakadt állapotban.
a slag szorítója is némelyiknek eléggé gyenge, a slagot lenyomja a csatlakozóról a víznyomás.szóval tartósabb, mint a műanyag, de ki kell kísérletezni melyik gyártó melyik kivitele bizonyul ténylegesen használhatónak.
-
User_2
tag
válasz
7Sony7
#15699
üzenetére
https://www.obi.hu/metszoollok-agvagok/funyiro-ollo-32-cm/p/9232158nincs műanyag alkatrésze, szétszedve az éleit könnyű fenni,
eddig a legjobb fűszegélyvágó olló, ami a kezembe került.
használat után mosd el, műszerolajjal kend be, unokád is használni fogja.asszem három másik gyártó ollóját törtem el eddig.
két villanyos és egy benzines damilos szegélyvágó ment tönkre. -
User_2
tag
válasz
bringasisti
#15617
üzenetére
levéltetvek?
szürke, zöld és világos barna színű levéltetveket találni a levél fonákján?
-
#15597
User_2
tag
Vismajor01
#15595
User_2
tag
válasz
Vismajor01
#15595
üzenetére
6030D:
propelleres,
a víznyomás forgatja a propellert, fogaskerekes lassító áttételen keresztül imbolygó mozgássá alakítja.
az imbolygó mozgás amplitudóját egy erőkar hosszával lehet szabályozni. ennek a hossznak a változtatására szolgál a két db füles mozgathaó "végálláskapcsoló"vismajor:
a szűrője rendszerint a slagcsatlakozó alatt van, lecsavarozod és meglátod, ha még megvan a csomagolása vagy használatija, lehet abban is meg van említve.
a csomagoló kartonján a jellemzők között fog szerepelni:
" összekötödarab beépített szűrővel "
nagyon valószínű:
az esőztető másik oldalán is van egy rejtett funkció:
lecsavarod és egy méretpontos "tű"-t találsz, amivel a fúvókákat (sprickolókat) lehet tisztítani, ha homokszemcse eldugaszolja. -
User_2
tag
válasz
Jimmy8
#15583
üzenetére
Polyram DF = Nátrium-diizobutil-naftalin-szulfonát
a Dunav egyik szülője a Cardinal, ami ha jól sejtem, az othello-hoz hasonlóan érzékeny a kénre, mivel amerikai nemesítés.
érzékenyet értsd: kibaxott gyorsan eldobja a leveleit, ha befújod vele.szóval próbáld meg kénmentes szerekkel.
de ezt csak így fotelból. fene tudja, de tünet alapján gyanús, h nem tévedek. a megbarnult részek gondolom szárazpapírszerűen morzsolhatóak.
ellenpróbaként ablaktisztító spray flaskájába tölts egy egész kis permetszert és fújj be vele néhány levelet. csak átlag mennyiséggel, nem kell brutálba nyomni. ha leszáradnak érzékeny a kénre.
az eljárástól nem kell megijedni, mert jobb, ha csak 3 levelet vesztesz el, mintha a következő permetezésnél az egész tő teljes lombozatát. -
User_2
tag
válasz
totron
#15566
üzenetére
előző "kertész" rövidcsapra vágta mindig a lugast, mert neki azt mondták. nem termett.
most meghagytam hosszú szárra kb 20 rügyre, tolja a fürtöt a szár végén, mint az őrült. ellenben a rövidcsapra metszett módszerrel, ami alig hozott valamit.
egy több, mint 50 éves tőke vastag öreg karokkal, hát szerintem az terhelhető, vízcsap mellett is van, locsolás nélkül is megy rá a víz.ja egyébként nem a földterület, hanem a levél nyégyzetméter befolyásolja inkább, mennyi termést bír el a tőke.
hát, igen, a youtube szőlészek mindig kihagyják a mondandójukból, hogy 10 hektárra vagy összesen 10 darab, mind másfajta tőkére vonatkozik-e az ajánlásuk.
-
User_2
tag
válasz
Dorian
#15564
üzenetére
törd le kézzel azokat az új hajtásokat amelyikekre nincs szükséged, tőből.
én meghagynék egy vastagabb függőleges kvázi egyenes ágat, olyan magasat, ami még elfér, és elférnek rajta az új termőhajtások is.
plusz minden évben indítanék egy új friss hajtást egészen lentről, hogyha a vastagabb ág elfagyna.
had teremjen, ha annyira akar és elfér.
ne felejtsd el megszagolni, amikor majd virágzik.
ha kényes fajta és nem akarsz vele vesződni, azaz pluszba permetezni, meg egyáltalán gondolni a védekezésére, oltsd át lent egy új hajtását izabellára, othellora, vagy valami rezisztens fajtára.
palatina, pölöskei, bianka, néró.
nemsokára itt lesz a zöldoltás ideje, már most feltérképezheted hozzá az elérhető fajtákat az ismerősi kör kertjeiből.egyébként igen, én is meghagytam lentről egy-egy új hajtást tavaly az ifjításhoz, hát képes volt 5métert nőni. szóval tényleg képes gyomként meg/és/vagy faként viselkedni. most az utolsó 2 méteren hozott vagy 30 fürtöt, amit persze majd gyéríteni kell, de majd csak virágzás után ritkítom, addig még el is fagyhat egy része.
-
User_2
tag
válasz
Victoryus
#15559
üzenetére
nem feltétlen kell azonnal visszavágni az öreg tőkét.
sokan mondják, hogy vissza kell vágni az öreg megvastagodott szárakat, de azt nem mondják hozzá, hogy akkor abban az évben és még utána gyakorlatilag nem lesz termés.
ha az öreg szár mellett kinevelsz egy-két új hajtást lentről, akkor a fiatalítás is megtörténik és a terméshozam is biztosított.
a fiatal már jól vezetett, jól termő hajtás kinevelése kb 2-3 évet fog igénybe venni.
ha elkészültek az ifjított hajtások, az öreg szárat még akkor se vedd ki, mert tele van energiával, mint egy raktár. az öreg száron már ne hagyj meg új hajtásokat, magától el fog száradni pár év alatt, ha mindig folyamatosan letöröd róla az apró új hajtásokat. elég ha akkor veszed ki, amikor már valóban kiöregedett.
az új, ifjú hajtás alatt az árnyékban nem fog zavarni senkit, hiszen hajtás és levél nincs rajta. -
User_2
tag
válasz
soldi3r
#15549
üzenetére
áá tényleg van valami,
nem találtam a webshop-ban, amit linkeltél, nem is gondoltam, hogy nem ő a gyártó, mivel megtévesztésig hasonló a termék és a honlap neve.van benne varádics és üröm is, és így is 0 naposnak írja.
miközben nébih szerint méhekre veszélyes, tehát nébih szerint mégicsak van benne annyi méregszerű, amire emberként is érdmes számítani.
plusz használata során teljes szkafandert ír elő. (P280)
ki tudja ebből mi ad okot valódi aggodalomra, és mennyi a varádics miatti kötelező ijesztgetés. -
User_2
tag
válasz
soldi3r
#15537
üzenetére
nem használtam, ilyen drága cuccokat én félek megvenni.
viszont, ha tartalmaz növényi eredetű valamiket, akkor kell, hogy tartalmazzon valami tartósítószert is különben megbuggyan. adatlapja viszint nincs. csak az van, amit szövegesen leírt a saját termékéről.
vedd meg vedd meg vedd meg és mondd el mennyire jó.
Új hozzászólás Aktív témák
- Xbox Game Pass Ultimate kedvező áron, egyenesen a Microsoft-tól! - AUTOMATA BOLT
- ÚJ Asus TUF Gaming F17 FX707 - 17.3"FHD IPS 144Hz - i7-13620H - 16GB - 1TB - RTX 4060 -3 év garancia
- LicencAruhaz.hu OLCSÓ, LEGÁLIS SZOFTVEREK AZONNAL - Windows - Office - Win Server - ÖRÖK GARANCIÁVAL
- Új monitor állvány - csak össze lett szerelve
- Bomba ár! Dell Latitude E7270 - i7-6GEN I 8GB I 256GB SSD I 12,5" FHD I HDMI I CAM I W10 I Gari!