- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Okos Otthon kezdőknek
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- Szoszo94: Xiaomi Mi Router 3G - Padavanra fel!
- vrob: Az utolsó DOS játékok 1996 - 1997-ben, egy korszak lezárul
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- hcl: Döglött tabletből wifis kijelző kókány
Hirdetés
Talpon vagyunk, köszönjük a sok biztatást! Ha segíteni szeretnél, boldogan ajánljuk Előfizetéseinket!
Új hozzászólás Aktív témák
-
User_2
tag
válasz
soldi3r #15537 üzenetére
nem használtam, ilyen drága cuccokat én félek megvenni.
viszont, ha tartalmaz növényi eredetű valamiket, akkor kell, hogy tartalmazzon valami tartósítószert is különben megbuggyan. adatlapja viszint nincs. csak az van, amit szövegesen leírt a saját termékéről.
vedd meg vedd meg vedd meg és mondd el mennyire jó.
-
User_2
tag
mi a valódi megoldás arra, hogy a magyar permetező ne fröcskölje össze a hátam?
örökhagyó elmondása alapján mindig is fröcskölt, csak nem mondta, nem panaszkodott, talán mert egy másik generáció.
azt gyanítom a fröcskölés, mint hiba nem jut vissza a gyártóhoz, mert aki eddig pemetezett vele, mint pl örökhagyó, az lódenkabátban, vegyvédelmiben nyomja, tehát nem számít ott neki, milyen lett a kabát háta.
permetező nyomás megvolt, úgyhogy használta, míg bírta.de bio permetezésnél, tejsavó, csalánlé esetén már nem veszek semmilyen védőfelszerelést, így a hiba kabát nélkül nyilván komolyabban jelentkezik.
a kopott gumiharang cseréje új gumiharangra nem megoldás, mert az új átmérője kisebb, mint a kopott régié ....
a kis olajfilm mint ajánlás nem megy a fejembe,
tulajdonképpen hihetetlennek tartom, hogy egy oldószeres nagy nyomású közegben az olajfilm akár két pumpáló mozdulaton túl is megmaradjon.van megoldás ?
-
User_2
tag
válasz
Vismajor01 #15483 üzenetére
alacsony a víznyomás,
vagy ami talán ugyanaz: vékony és hosszú a slag -
User_2
tag
válasz
soldi3r #15457 üzenetére
volt ilyenem kb 4 tő, vagy 5 évig küzdöttem vele, mire sikerült kiírtanom, kerítésen belül. utcán még mindig van. akárhogy veszem ki gyökerestül, mindig marad valamennyi gyök.
cserébe magról is képes szaporodni.
viszont nem szép mikor kiszárad.
szétterül laposan és elnyom mindent maga alatt. nagyon ragaszkodik, én özönnövénynek tartom. -
User_2
tag
attól függ mire akarod használni.
ha nézegetni akarod, akkor jobb, mint a drágább.
ha nappal akarsz esőztetve locsolni, érdemes figyelembe venni, hogy a levegőbe sprickolt vízcseppek nagy részét a nap elpárologtatja mielőtt földet érne.
ha bekapcsoltad érdmes jelen lenni, mert hajlamos maga alá pisálni és oltári nagy tócsát képez. a drágábbik is.
inkább csak csaptól távolabbi helyen érdemes használni, képes megkergetni az oszcilláló mozgásával.
ha napon használod, 2-3 szezon alatt szétég a műanyagja.
amúgy növények szeretik, mert imitálja az eső földet és leveleket kopogtató hatását.
összességében nyáron hasznosabb növények lombja alatt árasztva locsolni, mint ezekkel a kütyükkel.
-
User_2
tag
hangyák, akik másképp gondolkodnak
-
User_2
tag
válasz
Szevam #15141 üzenetére
veszel faiskolából egy akármilyen almafát, elültedted helyére, és mikor egy egész kicsit megerősödött, ráoltod a 30-40-éves fádról vett rüggyel.
nem fog elsőre sikerülni, gyakorold.
tiszta alanyt nem fogsz tudni szerezni vagy csak nagyon nagy utánajárással.
vagy családi kapcsolattal. -
User_2
tag
Acetamiprid
azt hittem a neonikotinamidokat betiltották, magyarországon is.
aztán nem. -
User_2
tag
válasz
totron #15061 üzenetére
nem értem én az ilyet,
hogy kerül a kezeügyébe olyan metszőolló, amit hüvelykujj körömmel kell csavargatni 10 vágás után.
https://youtu.be/0PHFhbLrPJo?t=808 -
User_2
tag
válasz
Dorian #15034 üzenetére
a hangya farmolja a tetveket, hangyák nélkül a tetveket a ragadozó rovarok "gyorsan" felzabálják.
egyszer volt alkalmam látni ezt élőben, egy szilvalevél hátulja tele volt levéltetűvel. 2 darab katica végzett olyan pusztítást, amit csak cgi filmen képzeltem volna korábban.
a levélen a levétetvek úgy szaladgáltak - ami nem szokásuk- mintha a levél forrt volna. valami olyan jelenet mint a cápák ebédidőben. -
User_2
tag
válasz
Dorian #14888 üzenetére
sokat használtam, míg egyik gyerek el nem törte pár hete.
sokszor még fúrógéphez is, flexhez, fűrészekhez mindig, ma már nem indítok be gépet nélküle.
egyszer zajsokkot kaptam körfűrész mellett, bizarr élmény, egy napig volt hasmenésem, meg minden más.
nem minden típust érdemes megvenni és használni, ez "tartós"nak bizonyult. -
User_2
tag
először szedd szét, aztán vásárolj,
ha a motornál vízes úgyse tudod hazsnálni.persze nyílván teljes áramtalanítás után:
a 4 csavart vedd ki, aztán a jpv561-től minden egy darabban lemelhető az elejéről.a jpv541 nálam belekövült a házba nem piszkáltam.
a jpv561-et valószínűleg egy 17-es anya tartja bár a képen ez nincs jelölve.
nem valószínű hogy rá lenne gyógyulva, kézzel tartod az impellert (kesztyűben) és oldható.
az impellert kettő csavarhúzóval nagyon óvatosan felfeszítheted a tengelyről.
ezután hozzáférsz a tengelytömítéshez,t szemrevételezéssel megállapíthatod, hogy a szénkorong és a porcelánkorong mennyire sérült.
vagy esetleg bármi más mennyire sérült.csapágycseréhez a 3-3 csavart kell oldani a jpv591 két oldalán és széthúzható.
többit már láttad a videón.saját szerelésemmel nem vagyok elégedett, csapágyhang már nincs, de van valami nem szimmetrikus hang, ami korábban nem volt. kicsit járatom még, aztán szét kell szedni újra.
ja és könyvelő vagyok, nem ebből élek. -
User_2
tag
erőszak nélkül kijön a tengelytömítés, csapágyak is.
csak egy kétkarú csapágylehúzó kell.szemérmesen csak a sikert mutatja, de azért használható.
https://www.youtube.com/watch?v=OI1Pqgplf-gebben külső rugós tengelytömítés van, D14-hez nincs zéger, szivattyú oldalról kell csavarhúzóval finoman kifeszíteni a porcelánkorongot.
-
User_2
tag
tartályt belülről kend ki ipari faggyúval.
a peremet, ahol a csatlakozó cső a tarrtályra szorítja a gumit ott ne.
https://www.google.com/search?q=ipari+faggyúa gumi kevésbé tapad le a téli állásban.
egyébként fura, hogyan rohadna a tartály? belülről? kívülről? vízben áztatva?
a fém tartály nem érintkezik vízzel, csak a belső gumi tágulótartály.
keress egy másik szakit. -
User_2
tag
5-ös számú tengelytömítés
https://www.szivattyualkatresz.hu/alkatreszek_245/elpumps_69/jpv_1500_vb_251500_121leo-ban is ez van most látom, D14
épp délelőtt cseréltem a leo pumpámban.
de ezek az alkatészárak a szokásos duplája,
persze ha a faludban nincs vízes bolt,
akkor futárral is kevesebb, mint mászkálni utána. -
User_2
tag
válasz
eldoble #14841 üzenetére
előtte, hogy a finomabb gyökérszálak ne szakadjanak le annyira-nagyon könnyen.
ha száraz földből veszed ki a finom szálak biztosan eltépődnek.
saras földben kivett földlabdában nagyobb eséllyel él túl.ha azt veszed hogy ültetéskor volt úgy kb 3-5db egyenként 20-30cm hosszú kb 2mm vastag gyökérszála, kb ekkora méretű labdát kellene kiemelni egyben. szárazon ez nem fog menni.
ősz óta eresztett gyökereket a tő a húsából növesztette, hiszen még nem fotoszintetizált.
ha most emeli ki és a növesztett szálak letépődnek az új szálakat is a tő keményítő tartalékaiból kell növessze, abból ami már csökkent valamennyit.egyébként azt gondolom, maradjon a helyén, az új helyre meg ültessen egy új tőkét, vegyen mindegy milyen szabadgyökerest a következő havi vásárban áprilisban kb 1000-1200-ért. következő tavasszal oltsa át a régit az újba.
vagy csak simán szúrjon legy egy 8mm vastag otello vagy nérót az új helyre kicsit locsolja és azt oltsa át következő tavasszal. most még lehet hogy talál valahol filoxéra rezisztens mindegy milyen fajtát alanynak.
vagy mindegy. -
User_2
tag
válasz
Dorian #14407 üzenetére
2 éve vettem gyepszellőztetőt lidl-ben, visszavittem.
kerregő hangot adott, mintha forgás közben hozzáért volna valamihez.
megnéztünk még párat a raklapon, kézzel megforgattam, mind ezt csinálta.
fura, nem hiszem, hogy ez természetes, egészséges hang.egyébként mennyi nm2-re?
ma azt gondolom 100 nm2 körül nem érdemes egy gereblynél többet áldozni az elhalt fűrészek összegyüjtésére.
-
User_2
tag
óvatosan a hamuval, mert iszonyat lúgos,
ezt ritkán emítik.tehát ott tudod talaj javításra használni, ahol egyébként savas a talaj.
a lúgosságot lehet tompítani, ha nem a hamut szórod ki,
hanem a komposztot, amihez korábban vékony rétegben adtál hamut is.hogyan győződj meg arról hűjeség-e amit írok:
oldj fel 100g fahamut 10 liter esővízben, elegyítés után mérd meg a hamuoldat pH-ját,
kontrollként ezt követően nézd meg ennek az oldatnak a pH-ját még a következő pár hétben is, hátha változik. -
User_2
tag
lehet locsolási gond is persze, szar a talaj, nem az az álom laza. azaz nem úgy issza be a vízet és nem úgy adja vissza.
kemény mint a fene, 50 cm mélyen akármit is lehet találni, fekete jó termőföldet, barnaszén salakot, sárgaföldet, tiszta homokot, sárgaföldet.
agyagos is, de nem tiszta agyag, meg alatta építési törmelék állítólag, mert töltés az egész környék.
na nem most, kb 100 éve parcellázták, vagy korábban, valahogy így.
a történelmi már nem létező városfalon kívül, de még várostáblán jóval belül vagyok. -
User_2
tag
válasz
totron #13992 üzenetére
nem tudom hogy működik, tavaly utánaolvastam, valamire emlékszem belőle, de nem idézném. nem vagyok szakértő. annyit tudok, hogy kipróbáltam, működik, hatásos, nem méreg, hozzáférhető.
a szellősen tartás valóban jó dolog, de nem mindig elegendő, mert olyan, mintha a nyári hőségben arra is érzékeny a növény, amire nem kellene, vagy akár fajta jelleg, ki tudja.
nálam a paradicsomvész mindig a külső leveleken jelent meg először, tehát nem bokorbelső befülledtség okozza. -
User_2
tag
válasz
Stylewars_kp #13985 üzenetére
paradicsomvész ellen,
egész évben folyamatosan szinte minden 3. nap, 1,5-2%-os tejsavóoldattal.
ez van itthon folyamatosan, ha lenne elég cickafark vagy zsurló akkor azzal fújnám.
fújni kell akkor is, ha épp nem lártszik rajta semmi, mert utólag, közben már szinte minek.felszívódó vegyszerrel kevesebb meló lenne, de azt meg nem enném meg.
-
User_2
tag
válasz
totron #13964 üzenetére
nem annyira jó irány az a ha kikel örülök, ha nem kel ki akkor is oké,
3-5 év sikertelenség után azért könnyen ellentétes hatást válthat ki és átfordul az egész masszív vegyszerhasználatba.pl én is határon vagyok az olyan egyszerű mindenki által húdekönnyű növénnyel, mint a metélőhagyma. kisekel, semmi, nulla és ez megy már évek óta, akármilyen földben, minden maggal.
fűszernövények szinte mind, kisekel, annyire nem, hogy nincs mivel kísérletezni, nincs min tapasztalatot szerezni. és nem az odafigyeléssel van a gond.
nagyon valószínű, hogy a vásárolt vetőmag csírázóképessége a ludas.
tavaly vettem egy kaspó metélőhagyamát, hogy had lássak már egyet, milyen, hogy néz ki,
annak lett magja, az a mag kikelt egyből, irodalomban megadott kelési idő előtt.kell a támogatás a gazdának és a növénynek is.
tavaly elvitte a lisztharmat a piszkét, pedig írtó könnyű lett volna bevédeni pl szódabikarbóna oldattal.
nem kell némán végignézni, ha jön a vonat. -
User_2
tag
válasz
Stylewars_kp #13956 üzenetére
nem úszod meg a permetezést, mert nemcsak a te kerted létezik, vannak szomszédaid is.
van ez az egyszerű anyagok listája:
https://portal.nebih.gov.hu/-/kornyezettudatos-felhasznalok-reszere-novenyvedelemben-felhasznalhato-nem-engedelykoteles-termekek
nézd át és lehet, hogy találsz olyat, amit te is könnyen be tudsz szerezni és a növényeidre hatásos lehet.egyébként, ha kísérletezni szeretnél:
a kamilla magot most érdemes elszórni, kb júniusban fog illatozni, imádni fogod.
ha van területed ültess vagy 4-5nm2-t legalább.
fényre kel, elszórod az előkészített föld tetjére, nem kell takarni és egy része kikel.
júniusban begyüjtöd a magját és használhatod kövekező évben. -
User_2
tag
válasz
Stylewars_kp #13883 üzenetére
nagyon köszönöm, hogy rákerestél,
bevallom - talán nem is kell - viccnek írtam, különösebb tartalom nélkülaz oldalt megnéztem, nagyon sok szépet ír a termékről, de hatóanyagot nem találtam említve.
megnéztem a Fructocur Kft. leadott beszámolóit, utoljára 2019-ben volt 19e Ft értékesítési bevétele. előtte 500e illetve 900e Ft bevétel.
ha igazak az 1.mellékletben írtak, az árbevételnek nem lenne szabad csökkenie.
persze a csökkenő árbevétel nem feltétlen csak a szerről szólhat, lehetnek sales és marketing okai is. -
User_2
tag
válasz
Stylewars_kp #13876 üzenetére
H2O vízben oldva, én így hallottam.
az egy másik topik? -
User_2
tag
válasz
User_2 #13446 üzenetére
na ez mondjuk magyar nyelven van, azt mondja magáról 10 éve termel bio borszőlőt villányban:
https://www.weingut-wassmann.com/magyar/10-%C3%A9v-demeter-rebranding/ -
User_2
tag
válasz
totron #13444 üzenetére
nem vagyok borász, bárcsak lennék.
én kertes ház kertjében termesztem a 15-20 tőkémet, erre kerestem és keresek megoldást, közben természetes, hogy nagyüzemi megoldások is szembejöttekilyeneket láttam, nyilván az interneten mélyebb keresések után:
- fajtaválasztás, rezisztensere, ami a teljes állomány lecserélését is jelentheti. itt nem kell azonnali cserére gondolni, lehet a meglévő alanyokat átoltani, vagy akár a nemesszárt átoltani, időben szakaszosan. lehet, hogy vétek lenne eldobni a már meglévő erős gyökérzetet. ill lehet, hogy vannak EU támogatások állománycserére ma is, vagy következő években.- fajta és érési idő diverzitás: ha esetleg nem sikerül a biovédekezés, a több fajtán és időben elhűzott éréssel talán csak lesz valamennyi ami túlél.
egy svájci demeter borászat azt írta évi 6 bio permetezéssel megoldja a védekezést.
nyilván fajtacsere, és több év kísérletezés gyakorlat után jutottak el ide
de most nem találom vissza az oldalukat.ez egy másik csapat, osztrákok, szépnek látszik amit csinálnak
https://www.youtube.com/@delinatwineszerk :
és itt olvasmányosan:
https://www.delinat.com/richtlinien.html
négy görgetéssel lentebb 6 nyelvre lefordítva -
User_2
tag
válasz
totron #13442 üzenetére
a bio szerek kontaktszerek, nem felszívódoak.
tehát a betegség kialakulása előtt 1-2 nappal kell őket alkalmazni.
ez így már sokat mondó kell legyen.a kevés permeztezési igény, mint kifejezés önmagában erősen félrevezető és csalódást okoz.
bio konktakt szereket, akkor érdemes használni, ha a szőlő zöldje tágas, nem sűrű, a szellő könnyen átjárja, a nemes szőlő alapvetően rezisztens, tehát a 19. század végi Mathiász fajták kiesnek, és van időd, lehetőséged napi szinten szemlézni az állományt.
pl kertes ház kertjében, vagy nyugdíjas vagy és simaliba kibicajozni a szőlőbe minden másnap.svájcban és környékén divat a Pivi és Demeter szerinti nagyüzemi borszőlő termesztés, de erről magyar nyelven ritkán olvasni és hallani. magyar földben magyar fajtákkal relatíve kevés a tapasztalat, azaz nem annyira könnyű megtalálni, hogy akár föl is bukj benne.
-
User_2
tag
könyvként nem kapható anyagok a Magyar Biokultúra sorozat E-Book sorozata:
Dr. Hajdú Edit: Biocsemegeszõlõ a házikertben (2008)
kerestem, nemigen van ennél hasznosabb szőlőtermesztést bemutató írás magyar nyelvenés
Szukács, Gelencsér, Szlovicsák: Növényi eredetű permetlevek és öntözőlevek készítése (2015)itt érhető el, nem lopott pdf, legálisan letölthető:
https://www.mnvh.hu/downloads/2022-05-10/biokultura-e-book-sorozat -
User_2
tag
válasz
tatomi92 #13174 üzenetére
itt találod a településeden érvényes "a zöldfelület-gazdálkodás helyi szabályairól" önkormányzati rendeletet
ennek egyik mellékletében találod milyen növény milyen távolságra telepíthető kerítéstől, épülettől
csak annyi hogy hasznos ha be nem is tartod, de ismered a mértékeket.
--
egyébként meg, növényként, szőlő, rezisztens fajta, pergolára futtatva -
User_2
tag
annyi azért talán lejön, hogy a GMO haszonnövények
- termésátlagot növelő képessége nagy valószínűséggel valójában gyomírtó tűrő képesség növelését jelenti, aminek hatására bátrabban és gyakrabban lehet szükségtelen túldózist alkalmazni.
- káros rovarokat elűző képesség nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy a beépített gén hatására a növény teljes élettartama alatt termeli a rovarokra toxikus anyagot, és még nem igazolt hogy ez a növényben felhalmozódott toxikus anyag a hasznos rovarokra és az emberi szervezetre milyen hatással van.
- meg egyebekés valóban jól megfigyelhető milyen hatással van a tudósra az ha a munkája, vizsgálatai eredményét utasításra titokban kell tartania. gyakorlatilag összeomlik, mint minden más ember ilyen szituációban.
ezernyi filmben volt már főszereplő a helyzet.és hogy mi a tanulság?
tudósainkat fel kell készíteni arra az esetre is, ha kígyót találnak a kő alatt.
ez humán tárgyak alapos oktatását jelenti szakmunkásképzőben, ttk-n és mérnökkarokon is. -
User_2
tag
válasz
soldi3r #13000 üzenetére
nem az országnév a cimke, hanem a nemesítői közeg.
mekkora valószínűsége van annak, hogy betegségeknek általánosan ellenálló fajtákat tudnak nemesíteni ott, ahol a bogyó és fürtméret a legfőbb cél?
van-e lehetőség általánosan ellenálló fajtákat nemesíteni olyan termelői környezetben, ahol a felszívódó ölő/irtószerek általánosan elterjedtek és használatuknak nincs korlátja?és egyáltalán milyen termelői környezetben rezisztens?
bio kontakszerek használata mellett is képes megbízhatóan termést adni? vagy csak hosszútávon ható felszívódó szerek használata mellett?kiskerti környezetben, ahol egymás mellett 60cm-re van egy-egy tő a különböző érési idejű fajtákból?
vagy ipari termelésben, ahol fajtahomogén sorokban termelik a csemegeszőlőt?kiskertben egész egyszereűen lehetetlen felszívődő akármit vagy bármit kijuttatni a tőkére, aminek évi-je több mint 0 nap.
mert 1 tőkére nem tudsz és nem is akarsz bekeverni permetszert, mert egymás mellett lévő 1-2 hét különbséggel érő fajtákra nem lehetséges átpermetezés nélkül kijuttatni az egy-egy adag permetezést.
így kiskertben csak a 0 napos kontaktszerek használhatóak, és ez egy teljesen más "rezisztencia" mint a nagyüzemi termelés, ahol nem gyakori a nem homogén termesztés, nem kell foglalkozni az átpermetezéssel és permetezési naplót elegendő lehet emlékezetből kitölteni.a rezisztens, ellenálló kifejezéseket valahogy nagyonis szabadosan sikerül használni, ha csemete eladásról van szó és dícséretre van szükség.
ezért, ha valaki azt mondja, hogy egy fajta ellenálló és nem tesz hozzá még legalább három mondatot, akkor jogosnak érzem a kétkedést az ellenállósággal kapcsolatban.
-
User_2
tag
nem,
de:
kétlem, hogy bármivel szemben ellenálló lene egy exszovjet vagy ukrán nemesítésű szőlőfajta.
egy olyan közegben, ahol nem számít a gázolajfogyasztás, a földek rézakkumulációja, nehezen védhető egy rezisztencia igény a nemesítési célok között.inkább preferálom az utóbbi 40 év magyar nemesítésű rezisztens fajtákat, csak azért mert van róla tapasztalat, azaz már van aki meri leírni, hogy a rezisztens fajta mire nem rezisztens.
sokkal kevésbé fontos a nagy bogyóméret, ami egyébként fura is mert a szőlőnek a héja körül van a zamatanyaga kevésbé a húsában, akkor miért akarják a nagy bogyóméretet erőltetni? hogy kevesebb tápanyagból súlyra nagyobb hozamot lehessen kihozni? de hiszen akkor a tőke vízet termel csemegeszőlő helyett. fura ez. -
User_2
tag
válasz
DopeBob #12868 üzenetére
vízre van szüksége,
homokos talajon számíthatsz évi 3 szem termésre.
20év múlva, ha megéri azt a kort és megerősödött a gyökere, leszedhetsz róla akár 15 kg szilvát is.
ugyanakkor az teljesen igaz, hogy ha el se ülteted akkor egész biztosan csekély termést ad.az 50 éves szilvafám ha nem locsolom az évnek abban a kritikus szakaszában - ez kb 2-3 hét- az összes termést eldobja. azaz nagyon pontos odafigyelést kíván.
ez tipikusan idevaló ősi meghatározhatatlan fajtájú szilva, mint mindenkié az utcában. ma már nem elegendő az az eső a szilvának, ami korábban elegendő volt.valami olyannal próbálkozz, ami kevesebb vízzel is beéri.
-
User_2
tag
holnap leesik a sok eső, utána kb 20 fok lesz napokig
ez azt jelenti a botritis elviszi az utolsó szőlőfürtöket is, jól gondolom?
-
User_2
tag
válasz
7Sony7 #12665 üzenetére
ez inkább attól függ mire akarod metszeni, ha semmire és inkább ridegtartásra szánod, akkor jó messzire, és
vedd figyelembe, hogy esetleg majd magas lesz és kiárnyékolja a szomszéd vagy a saját napelemed,
vagy ami mégrosszabb: szélárnyékba teszi a saját vagy a szomszéd kéményét.
viszon metszeheted kopfbaum-nak, magyarul törzsfának is. ez esetben egyszerűen megsejtheted, mekkora a helyigénye.
https://de.wikipedia.org/wiki/Kopfweide
https://fr.wikipedia.org/wiki/Trogne_(arbre) -
User_2
tag
válasz
t72killer #12610 üzenetére
szódabikarbona: marha erős tud lenni, vigyázva próbáld ki, működik lisztharmnat ellen szőlőn és cukkinin is használtam, de tényleg nem lehet túl gyakran
illetve mezei zsurló melegvízes ázat, július aug-ban kellene gyüjteni, de kimész mezőre lehet még találsz fejeket
és
fokhagyma forróvízes ázat, rohadt drága lett, de hatásosnézz utána, máshol is, nem fotelból mondom
egyéb olvasnivaló:
https://www.biokontroll.hu/wp-content/uploads/2022/04/egyszeru-anyagok-alkalmazasa-a-biogazdalkodasban-1-3.pdf -
User_2
tag
válasz
Stylewars_kp #12539 üzenetére
imádom ezt a témát,
megérteni olyan, mint egy trilliószorosfénysebességű dimenzióugrás
lehetségessé válik minden korábban lehetetlennek tartott -
User_2
tag
válasz
hiperFizikus #12514 üzenetére
a bácsi erre gondol?
:
eszék műanyagfeldolgozó [link] -
User_2
tag
válasz
User_2 #12432 üzenetére
kíváncsi voltam kikerestem:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=CELEX:32016R0560egyébként könnyű, csak a HU-t kell átírni EN-re az EUR-lex liknkben
sweet whey -nek mondja az angol
-
User_2
tag
válasz
t72killer #12428 üzenetére
ilyenről már hallottam, EU-ban mondjuk még nem.
itt van egy lista az EU-ban engedélyezett bio növényvédőszerekről, tejsavó köztük van:
https://portal.nebih.gov.hu/-/kornyezettudatos-felhasznalok-reszere-novenyvedelemben-felhasznalhato-nem-engedelykoteles-termekeka listában a felhasználási útmutató mellett van eur-lex link is, innen már van hivatalos angol fordításod.
az EU engedély magyar nyelven meghatározott hatóanyaga : édes tejsavófehérjeskociában gondolom szintén vannak tehenészetek, előfordulhat, hogy találsz olyat köztük, akik hajlandóak az EU végrehjatási rendeletet megismerve eladni neked nem humán felhasználási céllal, hanem növényvédelmi céllal, tejet esetleg tejsavót.
azért írom ezt, mert nem tudom, hogy az amozonon tejsav-nak vagy tejsavónak mondott dolog az valójában micsoda.én a hagyományos magyar házitúró melléktermékeként keletkező tejsavót használom, a tejsav lehet hogy teljesen más dolog.
lisztharmatra a szódabikarbóna is oké, de vigyázni kell vele, mert tapasztalatom szerint "jótékony" hatással van a sejtöregedésre, azaz pergamenszerű lesz a levél.
bio kontakt szerekről tudni kell, hogy nem hosszútávú hatásúak, fújni kell akkor is ha nincs betegség, megelőző célra ideális, olykor ritkábban betegség közben is.
nem gondolom, hogy ez hátrány lenne, ha figyelembe vesszük, h bio kontakt szer esetén nincs ki nem számlázott, figyelembe nem vett, a jövőre áthárított költség, úgy mint kémiai szerek esetén a gyártás és csomagolás és megsemmisítés.nálam a tiednél sokkal jobban fel volt kopaszodva a paradicsom, gyakorlatilag olyan 90%-ban csak a tő és a bogyó maradt, ma ez is újra bokorszerű és erős zöld, kb 2-3 héttel később.
-
User_2
tag
válasz
t72killer #12425 üzenetére
mindekttőre pont jó és tökéletes a tejsavó, minden másnap, mert ugye bio kontakt szer.
ezt nyugodtan állíthatom.
ez kontkatszer tehát jól be kell locsolni minden levelet aululról, oldalról is, nem csak úgy látszatra felülről.
3deci 10l vízhez és gyí.
kb 8as ph-ja lesz.
hazsnálhatsz fahamu ázatot is, de ahhoz kell majd lakmuszpapír is, mert nagyon elmehet a ph-ja, tejsavval permetezéshez meg mindegy h 2,5 vagy 4 decit sikerült a permetezőbe tenni.
azért van ami nem szereti a 8-as ph-t, pl a bazsalikom mintha zokon venné.nem azért kell minden másnap, mert annyira gyenge cucc lenne, hanem mert mindkettő thozza a szél száz méterekről is akár.
ha megfigyeled, jól védett állomány mindig a külső és felső leveleken fertőződik először.
amit csináltál, az jó és alap, minden fertőzött vagy fertőzés gyanús részt el kell távolítani, hasznos ha még permetezés előtt. kb két hét alatt rendbejön és lesz újra zöldje a teljesen megkopaszodott paradicsomnak is.honnan szerzel tejsavót?
4L nyers tehéntejből lesz valami másfél kiló túró és másfél-két liter tejsavó. - most ne nézd pontosan a számokat. (rezsicsökis dobozostej nem jó)
másnapra kész a tejsavó. -
User_2
tag
három hengerkésest használtam el az évek alatt,
mind elkopott, nem az a része, amire az ember számítana.kettőnek a kis hajtófogaskereke, ami műanyagból van, annak is az a része ami tervezéssel megelőzhető lett volna.
a belső csúszóbütykös megoldás körtüskének van kialakítva nem lapnak, hiába zsíroztam, kikopott, már nem hajtja meg a fogaskereket, direktbe meg nem lehet "bekötni" ez nem zsigadifi. másik fogaskerék nem beszerezhető.harmadiknak a magasságtámasztó görgője kopott lukasra, pedig csak füvön használtam, így már nem állítható a vágás magassága. de most látom az earthwise is gyárt ilyen üreges hengeres megoldással, fura.
ezeket a hibákat műszaki lerásból vagy prospektusban tanulmányozással vagy boltban szemrevételezéssel szétszedés nélkül nem tudtam volna kikerülni, tulajdonképpen nem volt esélyem arra, hogy ne rosszat válasszak vásárláskor.
élezést tekintve egyikkel se volt gond, könnyen élezhető volt mindhárom. bár nem volt egyszerű élező pasztát szerezni, mindenhol elhajtottak. végül egy esztergályos szerzett olajos csiszolópasztát 180as griddel, véletlen meghallotta mit keresek.
persze rendelhettem is volna usából csilliárdért, de valahogy nem akartamközben ámulva nézem a masszív usa hengerkéses fűnyírókat, itt euban egyik se elérhető olyan könnyedséggel mint náluk. mintha ide csak és kizárólag a szándékosan gagyiszart hozná a nagyker. az itt alatt európát értem, nem magyarországot.
azért örülök, hogy te tudtál jót választani.
-
User_2
tag
bármit is csinálsz a jövőben, oltasz, dugványozol, átoltasz, ráoltasz
vegyél egy féltucat legalább újjnyi vastag vesszőt kb félméterest, a felső vágáslapot zárd le valami viasszal, hogy lassabban száradjon, az alsó felét vagdosd be hosszában, mártsd gyökereztető porba és dugd le a földbe.
akkor is ha nem gyökereztetni akarod, hanem majd oltani
ez semmiből nem tart és van valami esélyed arra, h következő évben legyen rügyed, amivel már kezdhetsz valamit.egyébként de, már elég régóta alanyra oltják a nemest. ez leginkább vízgazdálkodás szempontjából érdekes. vannak olyan finom szilva fajok, amelyeknek nem sikerült olyan gyökérzetet nemesíteni, ami "jól" ellátja a fát vízzel, ennek a következménye: pl kocsány elvékonyodik, érés előtt eldobja a termést.
de a folyamatos locsolást az alanyra oltás sem helyettesíti.a fajtáját akkor tudnád megállapítani, ha ismernéd azokat a fajtákat, amelyekhez hasonlít, azaz esélytelen megállapítanod. lehet, hogy egyébként nem vad de nem is bejegyzett fajta, így inkább lehet azt mondani, hogy "nem tudom" fajta, bár a "nem tudom" fajta meg egy bejegyzett szilva fajta neve, szóval ez a fajta meghatározás lehet vigyázós.
-
User_2
tag
jellemző összetevői:
10 literhez:
- bordóilé 50g kékkőből
- kén: 5g thiovit jet
- 100ml paraffinolajból emulzió, kb 50-100ml mosogatószerrel el is elegyedikkb ezt fogod találni a lemosószer cimkéjén is.
réz helyett nem tudom mit lehetne használni értelmesen, talán zsurlóázatot, de ahhoz zsurló kéne.
-
User_2
tag
általánosan itt kellene megtalálni:
https://portal.nebih.gov.hu/novenyegeszsegugy
bár láthatóan igyekeznek de elég átláthatatlan az oldalukhttps://portal.nebih.gov.hu/-/mi-tortenik-a-faiskolai-cimkezes-elott-
(5) A certifikációs címkén szereplő adatokat magyar nyelven is fel kell tüntetni, kitörölhetetlenül, jól láthatóan és jól olvashatóan.
(6) Ha a növények vagy növényi részek bármely kategóriája tekintetében színes jelölés felhasználására kerül sor, a jelölés a következő színű lehet:
a) prebázis szaporítóanyag esetében fehér, átlós lila csíkkal;
b) bázis szaporítóanyag esetében fehér;
c) certifikált szaporítóanyag esetében kék;
d) * a C.A.C. kategóriájú szaporítóanyag esetében sárga.szerintem a narancs és citrom azonosan sárga
Kapcsolódó jogszabályok:
14/2017 (III.23.) FM rendelet
87/2006. (XII.28.) FVM rendelet -
User_2
tag
válasz
Csabroncka #12133 üzenetére
a térkő egyébként milliószor jobb, mint a betonjárda vagy a cementtel keményített föld,
amit sok helyen sáros cíipőtalp ellen használnak.a térkő felszedhető és bárhol máshol újra lerakható.
-
User_2
tag
hát nem tudom, szerintem ez a késes csak tökéletesen sima területen és álomszerű frissen telepített gyepen működik,
amint idősebb lesz, megritkul, megcsomósodik, már nem fut rajta olyan könnyedén.
de hát végülis próbáld ki, nekem nyilvánvalóan teljesen mindegy mit használsz.egyébként lehet, hogy nehezebben tömődik el a késes, az a lényege. nem tudom
-
User_2
tag
először csak a magasságának kb feléig gereblyézd, amikor ott könnyen szalad a gereblye, csak akkor nyomd egy kicsit mélyebbre.
a sima gereblye fogai mennyi? kb 7 cm hosszúak, amit linkeltem annak kb 10en centi. nagy különbség.ha a gereblye fogai eltömődtek a fűvel, nehezebben szalad a fűben egyrészt, másrészt a fű tövét is jobban tépi. rövidebb fogú gereblye gyorsabban eltömődik.
tényleg gyakran kell tisztítani a fogait.
késes gereblyém is van, még nem jöttem rá hogyan vagy mire tervezte használni a tervezője.
azt tudom milyen néven árulják, de hogy mire használják az még nincs meg.
talán a nagyon-nagyon ápolt gyepekre megfelelő, de évi egyszeri-kétszeri tehát ritkábban gereblyézett füvekre gyenge konstrukció szerintem. -
User_2
tag
nekem ez vált be:
https://www.profigazda.hu/gereblye_begyujto_60_cm_8071
ez hegesztett és bírja, ha tépem a füvet, nem szakadnak ki a fogai. talán tíz éve használom évente egyszer kb 100mm2-re.sima gereblye használható, próbáld ki,
bár nem ideális, mert szélesek a fogai.amit linkeltél egyik se való szinte semmire: vacak-kacat.
ez a késes jellegű nem fésüli szépen a szálakat, és nem tépi ki a fű közé nőtt indás gyomnak tekintett nem fű növényeket, és nem tudja megkaparni a talajfelszínt.a gereblye szerű valamiknek a felhasználási célja:
1, az elhalt fűszálak kifésülése az élő fűszálak közül
2, a locsolás közben kialakult, illetve a hangyák által összehordott "dombok" szétsimítása.a gyepszellőztetés / fű fésülés erősebb fizikai munka, ne ijedj majd meg az első 5m2 után, mert tényleg fárasztó, használj kesztyűt, a vízhólyagok megelőzése érdekében.
gépesítettet "fűszellőztetőt" csak akkor használj, ha:
a fűved egészen biztosan szép sík terepen nő és nincsenek még akár 2-3 cm nyi mélyedések se a gyepen. különben kikapálja a füved az egyenetlenségek csúcsain, a mélyedésekben pedig nem szedi ki a mulcsot, mivel nem ér le a foga a talajig. -
User_2
tag
elsőre rendszerint nem sikerül, sokszor sokadszorra sem.
sokszor gyakorlottaknak se megy elsőre, csak épp nem beszélnek róla.a vízcsövek menete rendszerint, legtöbbszőr kúpos menet
mivel kúpos a menete, a menet elején több tőmítőanyagot fogad, összecsavaráskor egyre kevesebb tömítőanyag fér el a két menetrész között.
két dologra figyelj:
- ha a menet elején több teflon szalagot csavarsz a menetre, egymásra sodorva a szalagot a szalag összetömörödik és a két idom összecsavarásakor a szalagot kitúrja , következésképp nem marad a menetrészek között tömítőanyag. próbáld meg egyenletesen feltekerni a teflon szalagot, így fokozatosan tömörödik a szalag a két menetrész között.
- a teflonszalagot menetemelkedés irányban tekerd fel, azaz a menetek összecsavarásakor a teflon szalagot ne kitúrja maga alól, hanem beszorítsa maga közé.3 tekerés lehet hogy kevés lesz egyébként.
-
User_2
tag
válasz
prime_adam #12004 üzenetére
ezek csak gondolati támaszok, neked kell mjad eldöntened mit csinálsz végül,
- a kútadtól függ: mennyit lehet kivenni belőle, úgy hogy még nem omlik be.
- a jelenlegi és a jövőben talajvízszintől függ, ha lentebb van erősebb szivíttyú kell, hogy felhozzon ugyanannyi vízet
- az előzőektől és a szükségletedtől függő szivattyút kell választandod.
ez így már meghatározza, hogy a feles vagy a 3negyedes locsolócsőre van-e szükséged.ha nagyobb szivattyút teszel le, aminek nagyobb a vízhozama, a több víz a feles csövön nem fog átmenni, fölöslegesen tetted le a nagyobb szivattyút.
csöpögtetéshez az emelvényre tett víztartály lehet, hogy jobb mint a szivattyú
így nem biztos, hogy kell nagyobb szivattyú és vastagabb locsolócső. -
User_2
tag
válasz
btraven #11998 üzenetére
ne 50m -t vegyél, hanem max 10m-t, könnyebb kezelni, mint 50métert huzigálni.
a többit old meg földbe ásott KPE csővel, és KPE idomból készített kiállással és csappal.az 50m-nyi cső mindenképpen meg fog törni, bármennyire is vigyázol rá.
a 10m nyi cső sem fog bírni 5-8 évnél többet, bármennyire is vigyázol rá.
3/4-est érdemsesbb venni 1/2-es cső nem igazán használható kertben.
a csőre vigyázhatsz úgy, hogy nem hagyod kint a tűző napon egyáltalán, persze félárnyékban is kiszívja a nap, megkeményszik és törik az első őszi hidegben.persze valószínűleg mégiscsak 50m locsolócsövet fgosz venni elsőre,
mint általában mindenki, később lesz majd tapasztalatod, az alapján újragondolod a csöhasználati igényeid. -
User_2
tag
válasz
Brandynew #11882 üzenetére
ha lámpával levilágítasz a kútba látsz mást is a csőfalán kívűl?
esetleg oldalfalat téglából?
vízszintet?
ezt érdemes sötétben vizsgálni, nappali erős fényben nemsok fény tud kijutni egy sötét lyukból.
elvileg könnyen lehet, hogy régebben ásott kút vagy derítő volt, amit téglaboltozattal befedtek, ma már csak egy vastagabb csonk látszik a födlfelszínen, amin keresztül a derítő szippantható, illetve membrános szívattyú leengedhető. -
User_2
tag
válasz
Brandynew #11876 üzenetére
az egy fúrt kút szivattyú, nem annyira jó megoldás ásott kútból vízkivételre.
ha mindenképpen vízkivételt akarsz növelni és a jelenlegi megoldással elégedett vagy, és már van tapasztalatod a használatában,
talán a legegyszerűbb megoldás, ha nem egy, hanem kettő membrános szivattyút lógatsz le a kútba. -
User_2
tag
válasz
btraven #11864 üzenetére
milyen mennyiségben tervezed az otthoni saját kertedben végrehajtani a grillezést, bográcsozást a saját magad által megtermelt száraz ágakkal?
ha nem sikerült a "száraz"ra termelés füstölni fog, leginkább neked nem fog tetszeni és inkább választod a faszén brikettet.
ha nem füstöl akkor te se fogod annyira észrevenni a különbséget a saját kertedben.
-
User_2
tag
válasz
Dorian #11713 üzenetére
olyan nekem is volt ami kibírt 5 vagy 8 évet már nem tudom, de lehet, hogy már 10 éve is megvolt, amikor elhalt. pedig olajoztam, összel lekentem, hogy ne rozsdáljon össze tavaszig.
de egy idő után törvényszerű, hogy a műanyag alkatrész elvásik és akkor kuka az egész, mert javíthatatlanná válik.
ha pedig egy olló nem javítható, akkor az már a tervrajzon is hulladék minőségű. -
User_2
tag
válasz
Chris0321 #11710 üzenetére
szintén,
erre létezik megoldás:
- egykezes sarló: nekem még nem működött arra, amire mondják, hogy jó.
- egykezes kézi olló
a, szinte mindig elromlik ésvagy eltörik, jellemzően hitvány ipari tervezés és kivitelezés
b, úgy néz ki mint a birkanyíró olló, de nem az, hanem fűnyró olló. a szétrozsdált antik annyiba kerül, mint az új edzett acél késbetétes , kb 3-5e ft
- és van a kétkezes sövényvágó olló, ami simán használható fűszegély nyírásra is.ez utóbbi a jobb.
-
User_2
tag
megpróbáltam fotelból utánanézni:
tojáshéjból növények által felvehető kálcium ecettel állítható elő otthoni körülmények között a legyegyzserűbben:
CaCO3 + CH3COOH -> Ca(CH3COO)2 + H2O + CO2
így kalcium-acetát keletkezik.viszonylag jól bemutatja:
Kálcium acetát oldat készítése tojáshéjból és ecetből, a paradicsom hiánybetegségének kezeléséreannyi kiegészítéssel, hogy a tojáshéj szárítása történhet napon is, sütőben 200C hőmérsékleten a sterilizálása történik, de ecetes kezelés után ez nem annyira tud releváns lenni.
molsúlyok alapján 100gr szárított tojáshéjhez kb 45ml 20%-os ecet szükséges a hatékony átalakuláshoz. ennél több ecet minden szempontból fölösleges és semmi előnyt nem ad.
erősen hígítva (1-9 arányban) nem nagyon tud savas égéses problémát okozni.
de azért legelső alkalommal érdemes lakmusz papírral ellenőrizni a ph-t. -
-
User_2
tag
válasz
Flowtation #11383 üzenetére
ha tudod még kerülgetni pár évig, készíthetsz belőle hügelkultur dombot.
pl a föld felszínén a csonkot levágod, hogy kertészkedés közben ne akadj bele, betemeted földdel kb 20-30 cm vastagságban, lesz egy kb 1 méter átmérőjű dombod, amit a körbevevő területnél kevésbé kell öntöznöd, vagy ugyanazt másképp fogalmazva: vízigényesebb virágok is könnyebben túlélnek rajta.
a levágott csonkot felhasználod bármi másra vagy felaprítod és bedolgozod a dombba. -
User_2
tag
igen, de kb 1 hónap vagy több mire megérleli a magot, addig kimarad a fűnyírás.
hagyj meg egy darabot és kisérletezd ki a te fűved milyen fajta, hogy néz ki a virágzata és a magja.
ha ez nincs akkor igen, felújító magot kell kiszórni, kb évente, mert ha nem évente akkor úgyiscsak elfelejted mikor volt utoljára, mert addigra a kezdeti lelkesedés úgyis alábbhagy. kb szeptember-október-novemberben. ha ez az első év akkor talán inkább majd csak következő évben először.
addig is jó, ha utánanázel milyen fajta felújítót szeretnél kiszórni, mert lényeges különbségek vannak a perje és a csenkesz fajták között. -
User_2
tag
válasz
Stylewars_kp #11351 üzenetére
nyomástartállyal vagy csak a szívattyú magában?
-
User_2
tag
lóhere simán kiszárad nyáron, főleg ha taposva is van
azaz ott szép ahol nem járnak rajta
de amúgymeg ha egyszer elvetetted szinte lehetetlen terminálni ( kiírtani)
indás, mint a tarack meg a menta, megy szanaszétnem tudom mezőgazdaságban hogyan termálják a zöldtrágyaként vetettet, talán glifozáttal, vagy csak beforgatja legfeljebb köv évben nem kell vetni
-
User_2
tag
[kép közel ]
a tavalyi elhalt fűszálak mikor voltak legutóbb kigereblyézve?
segítene a megelőzésben. -
User_2
tag
nem mindig jó aza lóhere a fűben, méhek is szeretik, olykor gyerek képes rálépni a méhecskére és rögtön ott a végnélküli sírás, pláne ha van aki segít neki az ajvékolásban
-
User_2
tag
az ásványokat inkább a talajba, nem a tetejére, szóval csak úgy kiszórni mint a magot , vagy a sót a vajaskenyérre, nem célravezető.
gyephez már nem értek, elengedtem
a ráfordított energia-idő-gondoskodás / használati érték extrém alacsony
szép az nagyon lóherével is, elég ha az indákat feltéped a gyepszelleőztetővel, de csak akkor, ha a gyepszellőztető nem kapálja ki a füvet is gyökerestől. szóval inkább gereblyével, ha van rá alkalmas gereblye a háznál. a rugós gyepszellőztető is lehet hogy jó, nekem csak késes van. -
User_2
tag
-
User_2
tag
válasz
Dorian #11195 üzenetére
szerintem biológiai sivataggá válik, azaz kevesebb a gomba és a baktérium
gyepben a műtrágya ősalternatívája lenne a birkabogyó, -nyilván, hiszen angolpázsit vagy mi, ahol barikákat használnak a fűnyírásra is. ami nem akkora hüjeség, mint elsőre.
az úradalmak pázsitja köves kerítéssel volt körbekerítve, hogy a barikák ne menjenek be a házba, így nem volt annyira nehéz egyneletesen szépen nyírt és ápolt gyepet-pázsitot tartani. egész addig amíg az első fém fűnyírók meg nem jelentek, amikor is tömegesen visszaépítették a kőkerítéseket.
-
User_2
tag
válasz
Dorian #11101 üzenetére
szövetgyújtős, mert könnyebb javítani, nem törik, bár minden használat után ki kell mosni belőle a port, hogy a következő használatkor ne fújjon össze mindent
ha van hozzá affinitás akkor érdemes megézni néhány használtat szenélyesen , pl zacisnál, vagy használtgépesnél. 20 legfeljebb 30-ért már kapni vezetékest.
évi 4-5 szöri használathoz elegendő minőséget tud még egy 30 éves gép is.
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Vicces képek
- Friss videón az Industria II
- Windows 11
- Viccrovat
- Battlefield 6 - Bemutatkozik a többjátékos mód
- Elemlámpa, zseblámpa
- Miért álltak az oldalak egy hétig, mi történt?
- További aktív témák...
- Xiaomi Mi Robot Vacuum-Mop 2 Pro újszerű, nagyon keveset ment
- Rohnson R-9450 Steril Air UVC+ION légtisztító eladó JÓVAL ÁRON ALUL! Bolti ára kb 72ezer Ft!
- Alfa Romeo 159 1.9JTD 120le 8v 2009 Facelift
- Ezviz C6N beltéri kamera, 1080p, éjszakai látás 10m, motoros pásztázás 360 , mozgás érzékelés
- EZVIZ 4K biztonsági kamera, 10400mAh akkumulátor, vezeték nélküli, napelemes 1,4W, Wi-Fi 6
- Windows, Office licencek kedvező áron, egyenesen a Microsoft-tól - Automata kézbesítés utalással is!
- Azonnali készpénzes GAMER / üzleti notebook felvásárlás személyesen / csomagküldéssel korrekt áron
- Fujitsu LIFEBOOK E449 i5-8130U 12GB 512GB 14" FHD 1 év garancia
- Dell USB-C dokkolók: (K20A) WD19/ WD19S/ WD19DC + 130W, 180W, 240W töltők
- LG 27GS95QE - 27" OLED / QHD 2K / 240Hz & 0.03ms / 1000 Nits / NVIDIA G-Sync / AMD FreeSync
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest