Fizikailag ez egy érdekes példa mert általában az ellenállás változik

Matematikailag mindenestre akkor vegyük úgy, hogy 0C-on 20V, 100C-on 40V és tegyük fel, hogy lineáris az összefüggés, vagyis U=a*T+b ahol a és b valamely konstans. Helyettesítsük be a két ismert pontot és számoljuk ki az együtthatókat (a vak is látja, hogy b=20V és a=0.2V/C). Onnan pedig már tetszőleges pontra ki tudjuk számolni. Illetve közvetlenül lineáris interpolációval is megkapható az eredmény.

Ez az egész piszkosul ismerősnek tűnik, mintha már egyszer leírtam volna.

[ Szerkesztve ]

Jester

Sziasztok,
kicsit régen volt a gimi
Két egyenes által bezárt szöget kellene kiszámolni. Úgy, hogy csak 4 db pontot ismerek. 2-2 pont van 1-1 egyenesen. Google semmi sem mondott erre. Ennyi adattal, hogyan lehet kiszámolni a két egyenes által bezárt szöget?

Válaszokat előre is köszönöm.

[ Szerkesztve ]

két két pontból vektort kiszámol. AB vektor = egyik pont koordinátái-a másik pont koordinátái
majd skaláris szorzás úgy, hogy egyik vektor hossza*másik vektor hossza * cos(bezárt szög) = a1*b1+a2*b2 ahol a1, a2 az egyik vektor koordinátái, b1, b2 a másik vektor koordinátái
egyik vektor hossza = sqrt(a1^2+a2^2), analóg módon a másiké
bezárt szög = arccos((a1*b1+a2*b2)/(egyik vektor hossza *másik vektor hossza))

[ Szerkesztve ]

"Egy mosolynál jobb a több"

Köszi, a vektorokról el is felejtkeztem.

Jester01 köszi. Igen volt hasonló példám

Fourier sorok - ha tobb funkciobol áll a feladat, akkor a periodust hogy számoljuk ki?
http://i.imgur.com/hW909oj.png
itt ebben a videoban 1 et vettek periodusnak az a.n kiszámolásánál.

ha egy funkcioval van megadva a feladat.
pl

x^2 x e (0;3) ilyenkor a periodus T=L==3 ?!?

ha tobb funkcioval van megadva egy pelda:

pl

f1:1 >> x e (0;1)
f2:t-1 >> x e (1;3)
f3:t >> x e (3;4)

ilyenkor a periodus T=4 lessz?

ha a0 koeficienst akarom számolni akkor mindehova 1/T => 1/4 kerul majd?

a0 = 1/4*(f1+f2+f3)dt

[ Szerkesztve ]

Ezt a feladatot hogy kéne megcsinálni?

Egy szabályos dobókockával dobunk, majd egy pakli magyar kártyából annyiszor húzunk visszatevéssel, ahányat a kockával dobtunk. Mi a valószínűsége annak, hogy nem húzunk pirosat?

Én így gondoltam: 1-6-ig dobhatunk a kockával, mindegyik számot ugyanakkora valószínűséggel. Kiszámolom külön-külön 1-6 húzással a nem piros húzás valószínűségét, majd összeszorzom őket, mert egyszerre csak egy következhet be. Ez így jó lenne?

Az elemi esemeny valoszinusegeket ossze kell adni, a szorzas ott van, hogy az elemi esemeny az orokli a kockadobas 1/6-os szorzojat... szoval 1/6*P(1 lapra nem piros)+1/6*P(2 lapra nem piros)+ ...

Köszi, megcsináltam így, remélem nem rontottam el:

Van egy egységsugarú kör, annak AB átmérőjén egy P pont. A P ponton átmegy egy szelő, ami C és D pontokban metszi a kört. Mikor maximális az ABCD négyszög területe?

Én ugyan fel tudtam írni, hogy csak egy változó legyen benne, de túlságosan bonyolultnak találtam, így sosem vezettem végig. Talán van egyszerűbb megoldás is.

Két Thalesz-háromszögnek lesz a területe, nem számoltam utána de biztos vagyok benne hogy akkor a legnagyobb ha a CD pont a merőleges átmérő (P meg a középpont)

Adott átfogójú derékszögű háromszögek közül az egyenlő szárúnak a legnagyobb a területe, ez elég hozzá.

"I love not man the less, but Nature more" // Giant TCR Adv. '16 Di2 // Fenix 7 SS // FiiO BTR3 + Truthear ZERO

P adott, bárhol lehet. Tehát igazából a szelő "dőlésszöge" a kérdés.

[ Szerkesztve ]

Szerintem felreertetted, a CD nem parhuzamosan csuszik az AB-n, hanem forog a P pont korul.
Az ABCD terulete nem mas, mint AB*Y/2, ahol az Y a CD szakasz vetulete az AB-re meroleges egyenesre (AB kettebontja ket haromszogre, azok teruletenek osszeget nezve).
Mindjart nezem tovabb pill.

jah hogy P fix... ok, akkor nem szóltam

"I love not man the less, but Nature more" // Giant TCR Adv. '16 Di2 // Fenix 7 SS // FiiO BTR3 + Truthear ZERO

Ez jó értelmezés lehet, annak ellenére, hogy a feladat kiírásában rosszul fogalmazták meg valószínűleg, mivel ekkor ABCD nem négyszög, hanem az AOD és AOC háromszögek "együttese". Engem igazából ezutóbbi értelmezés érdekel, hogy ekkor az AOD és AOC háromszögek területének összege mikor maximális. A te értelmezésed szerinti feladatot egyszerű belátni szimmetriai okok miatt, hogy az AB-re merőleges P-n átmenő szelő esetén lehet a maximális a területek összege. Ahogy én értelmeztem, úgy viszont szerintem mindenképp számolni kell, mert akkor nem csak a magasságok (C, illetve D távolsága AB-től) összege számít, más-más ez esetben a súlyozás a kül. hosszúságú alapok miatt. Utánanézek hamarosan, melyikre gondolhattak a feladatban.

Szerintem nem jol erted, nem jol daraboltad
A ket haromszog az ABC es az ABD. A felezes azert van, mert haromszog terulet, a vetulet azert, mert a vetulet a ket magassag osszege.
Mas kerdes, hogy hot tok mindegy az, hogy AOC+AOD-t maximalizalsz, vagy ACBD-t, mivel az O oldalfelezo a haromszogekben (es azt az alapot felezi amire magassagot allitunk), igy aztan a ket osszeg kozott pont egy fix kettes szorzo van.
Masreszt viszont szerintem egyaltalan nem trivialis, hogy szimmetria miatt a meroleges lesz a megoldas, hanem lesz ket egymasnak szimmetrikus CD es C'D', amelyeknel a terulet viszont ertelemszeruen pont ugyanannyi.
Szerintem az optimalis bezart szog a P helyzetetol fog fuggni. Most meloban vaygok, ezert nem tudtam (mert konnyen nem jott ki) foglalkozni eleget vele, de most ugyis megyek sorbaallni (gyerek beiratkoztatasa munkanap 14-16 ora kozott 56 szulonek egyszerre... okos), ugyhogy ezen fogom torni az agyam, megirom ha megvan. [Koordinata-geobol eddig nem jott ki, tegyuk hozza nem mindegy, hogy hova veszed fel... nekem elsore nem sikerult.]

[ Szerkesztve ]

Szerintem nem jol erted, nem jol daraboltad

Na de most te is másképp írtad, nem ABCD-nek, hanem ACBD-nek.
Az eredeti feladatban ABCD-nek volt írva.

[ Szerkesztve ]

Hm. Az ABCD az onmagat metszo negyszog. Biztos azt kerdezik? Fura lenne. (Bocs, hogy elotte elirtam, en akkor is a "korben" felsorolasra gondoltam.) En tovabbra is felteszem, hogy ACBD.
Masik, nem volt alkalmam irogatni mert alltunk meg dumaltunk, de kocsiban rajottem egy masik bizonyitasnak, hogy tuti nem jo az hogy meroleges (mar ha ACBD): ha a P annyira kint van, hogy meroleges szelo eseten a bele eso szakasz kisebb, mint a sugar (ilyen P van ott eleg kozel B-hez), akkor tuti hogy az a C1D1, ahol a C1OB derekszog (azaz az AB-re meroleges sugar a C) biztosan nagyobb teruletet ad, mert mar maga az ABC1 nagyobb, mint a meroleges C2D2 altal meghatarozott AC2BD2 (egyik nagyobb sugarnegyzetnel, a masik kisebb).
Ebbol akar azt a sejtest is megfogalmazhatjuk, hogy a maximum akkor lep fel, ha a fenti C1-et valasztjuk (D adodik a C1P egyenesenek korrel valo masik metszespontjabol), de ezt azert nem biztos, sokat nem dobnek ra a bizonyitasanak megprobalasahoz.

[ Szerkesztve ]

Belegondoltam, biztos hogy nem mindig az a legjobb, hogy a COB derekszog: ha a P eleg kozel van az O-hoz, akkor ezt a C-t B fele csusztatva a C tavolsaga AB-tol egy ideig eleg lassan csokken, mig a D a tuloldalon tuti hogy jobban tavolodik. Szoval csak valami mas trukkel kell optimalisat talalni...
(Lassan egyszerubb kiszamoltatni Excellel, es meg"sejt"eni a bizonyitando osszefuggest...)

Hol szerepelt a feladat? Hatha az segit ahhoz, hogy mit erdemes keresni

Laplace transzformációnál hogy kell, lesz?
pl.

X(p)-P+s pX(p)= 1/(P-1)

kiemeljuk az X(p) -pés tagot és átvisszuk ami nem volt X(p)vel.
X(P)(1+p) = 1/(p-1) +P

és most jon a kerdes(ha átvisszuk a P es ugy akarjuk hagyni a jobb oldalt ahogy volt,mert van egy olyan Laplace transformácios alak, es kulon tagként vesszuk majd +P ,akkor amit ezután átviszuk (1+P) azzal is le kell osztani? mert a fuzetben valahol le van de legtobb esetben nincs leosztva vele P/(p-1) tag ).>> ha átvisszuk akkor a 1/(p-1)+P/(p-1)

Arra az egyváltozós felírásra kíváncsi lennék.

Koordinata-geobol siman kijon, csak lesz egy parameter, ami a P pont helye (egyik koordinataja). Ezek utan az egyenes meredeksegere (vagy hat normalvektoranak egyik osszetevojere) lesz egyetlen ismeretlen egy nem elsofoku egyenletben. Ezek ket metszespontja igy p-vel kifejezheto, es nekunk a ket megoldas egyik koordinata szerinti tavolsaganak a maximalizalasa kell, ami persze meg mindig p fuggvenyeben vizsgalhato. Csak randa es hosszu. Tuti kell valami jobb megoldas legyen (vagy mas formaban felirni, amikor par cucc kiesik, mint ahogy en csinaltam). Gyanitom, a maximum nem ebben a "dimenzioban" lesz szep es szemleletes, hanem geometriailag.

Re: #3472 Jaja, de az meg tovabbra is CD-nek az AB-re meroleges vetuletenek hosszatol fugg. Ugyanott vagyunk. Mar persze szamolhatsz masik alappal/magassaggal, vagy kozrezart szoggel... de ugyanugy bejon az a magassag szerintem csak bujtatva.
Amugy oldalhossz az 1 ha jol remlik hogy egysegsugaru volt a kor, nem az atmero 1.

[ Szerkesztve ]

Nem tudom, mennyire segít, de ha behúzzuk az OC és az OD szakaszokat, akkor az OCB és az OBD két olyan, egyenlő szárú (1/2 oldalhosszal) háromszögek, melyeknek az OB közös oldala. E két háromszög területének maximuma is a megoldást adja.

Azt arra az esetre írtam föl, amikor önmagát metsző négyszögnek veszem, ami igazából bonyolultabb. És nem koordinátageometriából.

Tehát akkor az az eset:
az APD és BPC háromszögek hasonlóak
a DOB szöget mondjuk fí-vel jelölve (ez az egyetlen változónk tehát).
PO hossza legyen p. (P-t A és O közé vettem fel)

APD háromszög területe: 0.5* [sin(fí) - p*sin(fí)] (AOD mínusz POD háromszögek területének különbsége)
BPC háromszög területe APD háromszög területének (PB/PD)^2 - szerese.

PB = p+1
PD = sqrt(p^2 + 1 + 2p*cos(fí)) (cos-tételt felírva POD háromszögre)

Tovább nem írom ide le, mert lehetséges, hogy elszámoltam valahol. Meg aztán lehet nem is ez a feladat, bár ez is izgalmas kérdés.

Mar miert is hasonlo APB es BPC? A P-nel levo szogek egyformak, de ezzel kifujt.

Azon gondolkoztam, hogy mi lehet az a konstrukcio, ami nyilvan valami folytonos, es jelolve E-vel azt amelyik pontra EOB derekszog (az egyik ilyen), es a P ha vandorol O-tol B-ig, akkor eloszor az E-ben van az idealis mtszespont, majd E-tol B iranyban valahol, majd ahogy P kier a B-ig, ujra az E az idealis. Nem sikerult kitalalnom, pedig biztos valahogy konstrualhato...

[ Szerkesztve ]

AC ívhez tartozó kerületi szög ADP és PBC szög is megegyezik.

De ez lényegtelen, megoldottam a feladatot. Mindenképp számolni kell, de jóval rövidebb ezen az úton:

A CD húr és a kör által határolt kisebbik körszelet magasságából (nyilván "dőlésszög" fv-ében, a dőlésszög CD függőlegessel, azaz az AB-ra merőleges egyenessel bezárt szöge; 1 - p*cos(fí)) kiszámoltam a CD hosszt. Erre létezik képlet, de egyébként is egyszerű külön levezetni. CD-re 2 * sqrt(1-p^2*(cos(fí))^2) jött ki.

Ezután ACD és CBD háromszögek területének összegét néztem. Ezek magassága pofonegyszerűen adódik:
(1-p)*cos(fí) illetve (1+p)*cos(fí). Az alap mindkét esetben CD.

A területre végül a már viszonylag barátságosan kinéző 2 * cos(fí) * sqrt[1-p^2*(cos(fí))^2] adódik.
(fí=0 esetre könnyen ellenőrizhető vagy fí = 90°-ra (előbbi az AB merőleges CD-re, utóbbi mikor C és D A illetve B), valószínűleg tényleg jó a képlet). Ezt már nem nehéz deriválást követően megoldani.
Kijött a fí=0 eset, azaz mikor CD merőleges AB-re, de ez valószínűleg csak lokális szélsőérték (nem volt erőm ellenőrizni). A másik megoldás cos(fí) = sqrt(2/3) * (1/p). Ez nem egyezik az előbb axioma által sejtett lehetséges megoldással, azaz mikor D AB-ra vett merőleges vetülete éppen O, ugyanis akkor
cos(fí) = 1 / (sqrt(p^2+1)).
Az elszámolás lehetőségét természetesen fenntartom.

[ Szerkesztve ]

Picit vizsgálódtam a területre kijött képlet alapján. Részben igazam volt ezek alapján az előzőekben, azaz vannak olyan p értékek, amikor az adja a maximumot, mikor CD merőleges AB-re. Annyit csináltam csak, hogy behelyettesítettem cos(fí) helyébe az előbb másodjára kijött értéket (sqrt(2/3)*1/p -t), illetve cos(fí)=1-et (CD merőleges AB-re) és megnéztem melyik mikor nagyobb a másiknál. Ezek alapján ha p 1/sqrt(3) és sqrt(2/3) között van, akkor a maximum az lesz, mikor CD merőleges AB-re.

Opsz, tenyleg, nekem olyan ronda volt a rajzom, hogy ez a hasonlosagi lehetoseg fel se tunt... De most nincs idom tovabbolvasni, majd kesobb megnezem.

Egy apróbb hiba: 1/sqrt(3) tévesen jött ki, tehát ha p kisebb mint sqrt(2/3), akkor az AB-re merőleges szelő lesz a legnagyobb területű, egyébként a dőlésszög koszinusza sqrt(2/3) * 1/p . Ez utóbbi képletben p-nek egyébként is nagyobbnak kell lenni sqrt(2/3)-nál, mivel cos abszolút értéke legfeljebb 1, másrészt a második derivált előjelét vizsgálva is csak ez az eredmény jött ki.

[ Szerkesztve ]

Volna itt egy szép valószínűségszámítási paradoxon, ami egy másik topicban került elő véletlen.
Ez az előzmény, itt a rabos példa a hozzászólás közepén, de inkább be is másolom:

Egy közérthető példa meglepő értelmezéssel: három rabot tartanak fogva egy börtönben. Az egyiket - a rabok nem tudják melyiküket - a következő napon ki fogják végezni. A rabokat nagyon idegesíti a bizonytalanság, és csak annyit tudnak, hogy mindegyiküket 33% eséllyel végzik ki. Az egyik rab megkéri a börtönőrt, hogy mondjon neki egy nevet a másik két rab közül, akit nem végeznek ki. Az őr elgondolkodik, majd megjegyzi, hogy ezt nem teheti, mert akkor a rab tudná, hogy 50% eséllyel őt fogják kivégezni.
De valóban? Három rabból csak egyet végeznek ki, tehát a másik két rab között biztos, hogy van valaki, akit nem végeznek ki. Az, hogy az őr mond egy nevet, semmit nem mond a kérdező rabnak.
Megnövekszik a kérdező rab kivégzésének az esélye azáltal, ha az őr megválaszolja a kérdést? Az őr, azáltal, hogy választ ad vagy nem ad választ erre a látszólag ártalmatlan kérdésre valóban ilyen kihatással van a kérdést feltevő rab esélyeire?
A helyzet az, hogy igen, a valószínűségeket kiszámolva a válaszadás által megnövekszik a rab kivégzésének az esélye, pedig előre fixálták, hogy ki lesz az áldozat. Na ilyen érdekes következményei vannak a kvantummechanikai törvényeknek is.

Na most ez azzal az értelmezéssel, hogy (teszem azt) 1. rab (legyen ő, aki kérdez) kivégzésének a valószínűsége, feltéve hogy a 2.-at nem végzik ki. Ha ezt kiszámoljuk az ismert képlet alapján, akkor valóban 1/2 jön ki eredményül.

Másik nézőpontból viszont:
[link]

Most eszembe jutott ezzel kapcsolatban valami.
link
Tehát a Monty Hall-paradoxon alapján a rabos példa:
-eredeti ajtóválasztásnak megfelel hogy melyik rab megy kérdezni
-melyik ajtó mögött van az autó, annak megfelel, hogy melyik rabot végzik ki
-tehát amelyik rab megy, annak mondanak egy nevet, az a név lesz a paradoxonos példában a kinyitott ajtó mögötti (kötelezően megmutatott) kecske.
-a másik rab és ő közüle tehát (miután az érdeklődő rab felel meg az eredeti ajtóválasztásnak) a másik rab kivégzésének valószínűsége 2/3, az övé pedig 1/3.
Azért ez is érdekes, hogy a másik rab kivégzésének valószínűsége ezzel 2/3, pedig csak annyi a plusz bűne a kérdezőhöz képest, hogy nem ő ment kérdezni.
Viccet félretéve egyébként őt is ugyanúgy 1/3 eséllyel végzik ki, csak azzal a feltétellel 2/3, hogy a harmadikról tudjuk, hogy életben marad (aki egyébként szintén lehetne ilyen "2/3-os", ha nem az ő nevét mondják, tehát itt az a buktató, hogy nem egy konkrét rabról van szó eredetileg, ezért tűnik furának).

A paradoxon alapján jön ki tehát a jó eredmény. De ez azért meglepő, mert mindkettő ugyanarra a feltételre vonatkozó valószínűség és mégsem egyeznek meg. Vagy legalábbis nem látom, hogy különböző valószínűségekről lenne szó.

Nem igazán valszám, inkább stat/információelméleti a probléma a rabos (mivel előre meg van határozva kit végeznek ki, nem ott helyben kockadobással döntik el).

Azaz először nulla információ esetén a becslésünk 1/3, aztán jön egy új információ, ennek tudatában változik a becslésünk 1/2-re. Igazából megkérdezhetné a börtönőrtől azt is, kit végeznek ki, akkor 100%-ra menne fel/0-ra le...(és ez lenne a tökéletes becslés, mivel el van döntve a kivégzendő kiléte, azaz 0-1 paramétert becslünk) Persze a nem kérdező raboknak nincs ilyen infójuk, ők maradnak az 1/3-os becslésüknél. (és itt nem kell hogy a 3 összege, azaz 1/3+1/3+1/2=1 legyen)

kb. mint mikor valamit mérünk, és ahogy egyre több a megfigyelés, úgy változik a kérsédes paraméterre vonatkozó becslés (és annak pontossága).

[ Szerkesztve ]

"I love not man the less, but Nature more" // Giant TCR Adv. '16 Di2 // Fenix 7 SS // FiiO BTR3 + Truthear ZERO

A paradoxonos megfeleltetésből ez valahogy átláthatóbb.
A kérdezőnek marad 1/3. A másik kettőnek 1/2 * 2/3 (ugyanis a másik nem kimondott névnek 2/3, de az ő nevét az őr 1/2 eséllyel mondja).

Tudjuk hogy a körcikk területe, ívhossza és sugara között a T=i*r/2 összefüggés van. A 80 cm kerületű körcikkek közöl milyen sugarú körben milyen ívhosszúságú körcikknek lesz maximális a területe?

Elakadtam valaki tud segíteni?

"Csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi butaság. De a világegyetemben nem vagyok olyan biztos."

2r+i=80
i=80-2r

ezt behelyettesíted, aztán deriválod r szerint.

[ Szerkesztve ]

Persze nem muszáj deriválni, végülis egy másodfokú függvény szélsőértékét nem nehéz meghatározni.

Valaki két nyáj juhot vett 656 1/2 forintért. Az egyik nyáj 5 darab juhhal haladja meg a másikat, s minden juh darabja fél annyi forintokba kerül, mint amennyi létezik a nyájban. Hány darabból állott minden nyáj?

[ Szerkesztve ]

"Csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi butaság. De a világegyetemben nem vagyok olyan biztos."

Hol akadtál el?

y=x+5
y*y/2+x*x/2=656.5

Jester

Nem igazán tudom hova tenni a kérdésemet, ilyen közgáz jellegű, talán itt tud rá valaki logikus választ.

Van két város, A és B, és mondjuk mindkettőben árulnak almát.
Az alma vételi és eladási ára között van egy árrés mindkét városban, és az árak gyakran változnak, de egy bizonyos árszint közelében.
Ha egy kereskedő A városban van, és megtudja, hogy B városban drágábban tudja eladni, mint itt venni, akkor vesz egy kocsinyit, és átfurikázik B városba eladni.
Viszont előfordulhat, hogy egy másik kereskedő gyorsabb, és az ő eladása elmozdítja az árakat, és így az előző kereskedő már csak veszteséggel tudja eladni a portékáját.

Megoldás lehet-e erre az, ha egy okos kereskedő mindkét városban azonos mennyiségű almát tart, és mindkettőben van egy segédje, akik a kereskedést végezni tudják, és abban az esetben, ha például A városban olcsóbban tudja venni, mint ahogy B városban eladni, akkor mindkettő segédet felhívja, hogy B városban adódjon el az összes alma, az A városban, meg ugyanannyi legyen véve. Ezekután ismét kocsival abba a városba, ahol a boltban nincs almája, átviszi az összes almák felét.

Ebben az esetben a vétel/eladás pillanatában elméletileg garantáltan profit keletkezik, és így nincs esély arra, hogy "elkéssen" a szállítással, vagy egyéb módon veszítsen pénzt.

Ez így van ahogy leírtam?

1. sztem ne almat irj hanem valami nem romlandot... kozgaznak gondolom mind1, hogy csavar vagy alma, ellenben a valosagnak nem
2. benzinkoltseg hol szerepel a kepletben?
3. amint ezt a modszert a piac erzekeli (ertsd, nem hulye a tobbi kereskedo, ugyanezt fogja jatszani) egybol az egyiken hiaba a jo ar, venni nem tudsz mert elfogyott; a masik helyen meg lehet hogy megvesznek 1 tetelt annyiert, de a tobbire nem lesz vevo -- ugy fog lecsengeni a lehetoseg, mint egy piramisjatek, az elejen az is nyero...
4. az ido itt is belepiszkit, egy csomo veteli-eladasi lehetoseget kizar az, hogy pont uton van a kocsi, es ott kene eladni, ahol nincs
Szoval en azt gyanitom, ez olyan szep elmelet, mint a rulettben a duplazas. Az is tuti, kiveve... kiveve ha van limit akar az asztalra rakott penzre, akar a zsebedre.
Teszem hozza gyorsan, hogy maganvelemeny, nulla elmeleti alappal.

Rulettduplázásra tudtam algoritmust írni, ami megmutatta hogy mindenképp bukó, de ez valahogy kicsit bonyolultabb, és nem látom teljesen át én sem.

Ha konkrét akarok lenni, akkor az út kb 10 perc, és nincs benzinköltség, mivel warp meghajtású űrhajókkal történik a szállítás, és nem almákról van szó, hanem mondjuk 1200mm-es anyahajó ágyúkról, ami nem igazán romlandó.
Igen, egy mmo játékról van szó.

A piac/játék kb 7 éve működik, és csak nagyon kevesen vannak, akik tényleg okosan csinálják a kereskedést, de azok piszkosul megszedik magukat.

Teljsen reálisan van lemodellezve.
Van sok űrállomás, ahova pl be lehet hordani az aszteroidákon bányászott anyagokat, amit el lehet adni, vagy lehet belőlük felszerelést is gyártani, és az árakat is a játékosok szabják meg, ha felraksz eladásra mondjuk 1000 ércet 10 pénzésrt, de kereslet mondjuk csak 500-ra van 10.5-ért, és 1000-re 9-ért, akkor eladsz annak a játékosnak aki feladta a rendelést 500 db-ot 10.5-ért, és a maradék 500 fent marad a piacon eladásra, de csak akkor kapsz érte pénzt, ha megveszi valaki más.

Ebben az esetben a vétel/eladás pillanatában elméletileg garantáltan profit keletkezik, és így nincs esély arra, hogy "elkéssen" a szállítással, vagy egyéb módon veszítsen pénzt.

Ez így nem igaz, ha szállítás közben A városban felmegy az alma ára (pl pont azért, mert a trükkös kereskedő bevásárolt) és/vagy B városban leesik (ezt is elősegíti a stratégia) akkor simán lehet bukás is belőle. Ha a szállítás idejére nem tudsz előrejelezni árat, akkor nem tudsz semmilyen stratégiát sem építeni.

Online játékból van bőven tapasztalatom piacozásról (Hódító) - az ilyen kis trükkök ritkán működtek, inkább a nagy mozgásokra kellett figyelni, volt hogy valami pénzes klán teljesen kiürítette a piacot stratégiai okokból, ezzel napokra jó felverte az árat - ilyenkor a szemfüles kicsik jó pénzt tudtak csinálni (és megfelelő termelési/raktár kapacitással a nagy is, ár ezeknek az akcióknak inkább stratégiai oka volt, hogy az ellen ne jusson hozzá az adott nyersanyaghoz háború idején)

[ Szerkesztve ]

"I love not man the less, but Nature more" // Giant TCR Adv. '16 Di2 // Fenix 7 SS // FiiO BTR3 + Truthear ZERO

Bár most hogy belegondolok, akkor rögtön megfordítja a stratégiát ha fordul az árazás... rossz esetben nagy tételek végtelen ide-oda szállítmányozásába torkollhat a dolog

"I love not man the less, but Nature more" // Giant TCR Adv. '16 Di2 // Fenix 7 SS // FiiO BTR3 + Truthear ZERO

hello
Hogy a legkönnyebb kiszámolni azt a logaritmust aminél tört szám van. Szóval:

Rég volt már

[ Szerkesztve ]

log x (a/b) = log x (a) - log x (b) ez az egyszerubb, bar pont ilyet nem irtal.
A log x (y) = a/b eseten ugye def. szerint x^(a/b)=y, azaz b. gyok(x^a)=y, vagy me'g maskepp x^a=y^b.
log (a/b) x alak eseten szerintem a legegyszerubb ha attersz mas alapu logaritmusra:
log (a/b) x = log c (x) / log c (a/b), es azonossagokkal a szamlaloban az x-ben megtalalod es kihozod a log c (a/b)-t.
Konkretan a harmadiknal: log (3/4) 16/9 = ln (16/9) / ln (3/4) = ln ((3/4)^(-2))/ln (3/4) = -2 (kiesik).
Persze ez most akar ugy is mehetett volna, hogy alkalmazod a logaritmus definiciojat... de technikanak ez van a tortalapra, hogy attersz, jo esetben akar kiszamolhato (pl. 1/3 alapnal log 3 -ra tersz at), vagy valahogy leegyszerusitheto.

Sziasztok!
Megkaptuk hazinak, hogy tanuljuk meg a valoszinuseg-szamitast, es igaz itt vannak a definiciok, megtanultam, de tovabbra se ertem, hogy pl a koetkezo feladatot, hogyan kell megoldani?
3 kartya kozul kell huzni, minden kartyan van egy szam, 1,2,3. Visszatevessel huzunk.
a, 2x huzunk
b, 3x huzunk.
c, visszateves nelkul huzunk.
Add meg az esemenyteret.

Tudnatok segiteni?

[ Szerkesztve ]