Hirdetés
- Pajac: Hámozott narancs
- sziku69: Szólánc.
- Brogyi: CTEK akkumulátor töltő és másolatai
- GoodSpeed: 24 éves a Windows XP! Nézzen ki úgy a Windows 11 mint az XP?
- Pötyi: 4. RETRO KONZOL ÉS SZÁMÍTÓGÉP BÖRZE - '25. november 16.
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sh4d0w: Kalózkodás. Kalózkodás?
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
-
LOGOUT
Linux kezdőknek - érdemes beleolvasni, mielőtt kérdezel
Új hozzászólás Aktív témák
-
#100600
urandom0
őstag
funkmester
#100599
válasz
funkmester
#100599
üzenetére
Másik könyvtár: cd ~/valami
Mondjuk cd ~/LetöltésekRoot:
sudo git clone https://github.com/brektrou/rtl8821CU.git -
-
válasz
growler
#100523
üzenetére
Nálunk olyan volt, hogy a feleségem heteken keresztül nem tudott elérni egy olyan oldalt, ami a munkahelyéről simán ment. Digisek vagyunk, úgyhogy írtunk a Diginek, nézzenek már rá, hátha náluk van a hiba.
Egy órán belül visszaírtak, hogy náluk minden oké, nincs semmilyen korlátozás, semmi... ránéztünk az oldalra, valami furcsa oknál fogva akkor már működött
-
Chromium, Ungoogled Chromium, Opera, Brave, Vivaldi, van egy rakat böngésző a Firefoxon kívül is, lehet válogatni
-
válasz
Petya XT
#100436
üzenetére
Nem értem ezt a hirtelen szigort
Ezt úgy hívják, hogy biztonságtudatosság
Most vesd össze ezt azzal, amikor átlagpistike meglátja torrenten, hogy Photoshop.CC.2024.cracked.ISO, és már tölti is le, tökéletesen les*arva, hogy mi van benne vagy mit csinál. És akkor csodálkozik, hogy másnap 25 kriptovírus, 7 adware meg 2 trójai van a gépén
Ehhez képest mi meg azon aggodalmaskodunk, hogy verified vagy unverified... -
válasz
Petya XT
#100431
üzenetére
De AUR-nél elérhető a PKGBUILD fájl, és abban szépen látszik, hogy a hivatalos .deb csomagból építkezik:
source=("$pkgname-$pkgver.deb::https://download.cdn.viber.com/cdn/desktop/Linux/viber.deb")Sőt, még az is látszik, hogy Nagy Sándor az AUR csomag maintainere
# Maintainer: Sandor Nagy <sandor[dot]nagy[at]kdemail[dot]net>
-
válasz
Petya XT
#100426
üzenetére
Ezt ki ellenőrzi? Minték, vagya Flatpak gárda?Bár akkor feltételezem, hogy a Mint csapat.Nem, a Flathub: https://docs.flathub.org/docs/for-app-authors/verification
Ha megnézed a Viber Flathub oldalát, ott írják is, hogy unverified: https://flathub.org/apps/com.viber.Viber -
-
válasz
Petya XT
#100419
üzenetére
Az új Mintnél bizonyos Flatpak csomagok alapértelemzetten tiltva vannak, biztonsági okokból.
Ez nem rossz ötlet egyébként, jó lenne, ha ezt a verified/unverified dolgot beépítenék az alap Flatpakba, hogy jelezze, ha nem hitelesíthető a csomag kiadója.
Viberből van appimage is, azt a fejlesztő adta közre, én azt próbálnám meg a helyedben.Olyan flatpak csomagot én sem szívesen telepítek, aminek a kiadója nem ugyanaz, mint a fejlesztője.
-
válasz
Warton
#100404
üzenetére
Ezért kérdeztem én is
Mindhárom fent van Flathubon, és mindhárom az eredeti fejlesztőtől:
https://flathub.org/apps/com.brave.Browser
https://flathub.org/apps/org.onlyoffice.desktopeditors
https://flathub.org/apps/org.js.nuclear.Nuclear -
-
#100371
urandom0
őstag
tordaitibi
#100370
válasz
tordaitibi
#100370
üzenetére
Szívesen.
Ha érdekel valakit, a flatpakról is írtam egy elég hosszú blogbejegyzést, itten van e: https://logout.hu/cikk/linux_a_flatpak/nevtelen_oldal.html
-
válasz
sonar
#100368
üzenetére
FreeCAD-ből van flatpak csomag, szerintem használd azt, ha a flatpak telepítve van nálad. Ha nincs telepítve, de van telepítve snap, akkor használd a snap változatot. Végső esetben az appimage is jó lehet.
A Kicad meg mehet ppa-ból.Én a flatpakot preferálom, egyrészt mert olyan disztrókat használok, ahol a snap nem használatos, másrészt mert a snap a Canonical saját kisvállalkozása, a flatpak pedig univerzális, és teljesen nyílt forráskódú (a snap nem teljesen az). Nameg a flatpak programok gyorsabban indulnak.
-
válasz
Warton
#100366
üzenetére
Snap ügyében nem tudok nyilatkozni, azt annyira nem ismerem.
Flatpak esetén vannak az ún. runtime-ok, ezekben van a programok függőségeinek nagy része. A képeden az összes, ami úgy kezdődik hogy org.freedesktop, az mind egy-egy Freedesktop runtime.
Ha kiadod a flatpak list --columns=app,size parancsot, akkor látni fogod, hogy igazából ezek a nagy méretűek, nem maguk az alkalmazások, mert ezekben vannak a függőségeik. -
válasz
Warton
#100364
üzenetére
Nézegetve a listát így se értem miért flatpak a mesa, illetve miért kellenek a gnome csomagok egy Kubuntura?
A te listádon nem látok Gnome-os flatpakot (csak a GTK3 Breeze-t, de az csak egy téma), csak snapot. Az meg azért kell, mert valamelyik snapos programodnak van Gnome függősége. Azt nem tudom, hogy melyiknek, biztos meg lehet valahogy nézni.
Az én listám meg nem Kubuntun készült.
-
válasz
Warton
#100362
üzenetére
Caprine mennyire működik nálad? Én próbáltam, de áhh, problémásabb volt, mint böngészőből chatelni. Ferdiumot is próbáltam, az se volt sokkal jobb.
Neked nincs is sok flatpak programod
https://streamable.com/0d7qyt -
#100361
urandom0
őstag
tordaitibi
#100358
válasz
tordaitibi
#100358
üzenetére
A konténeres megoldás, amit írtam, az nem flatpak ám. A flatpak teljesen más.
-
#100360
urandom0
őstag
tordaitibi
#100357
válasz
tordaitibi
#100357
üzenetére
Az a python csak egy symlink a python2-re, nem? Ha nagyon kísérletezős kedvemben lennék, én lehet, hogy megpróbálnám kitörölni a python-t (ha tényleg csak egy symlink), és csinálni a helyére ugyanúgy python névvel egy másik symlinket, ami a python3-ra mutat. Csak kíváncsiságból, hogy ekkor mi történne.
Lehet, hogy akkor meg azok a programok nem indulnának el, amiknek python2 kell -
#100356
urandom0
őstag
tordaitibi
#100354
válasz
tordaitibi
#100354
üzenetére
Gondolom, a csomag készítője arra számított, hogy aki telepíti, annál van Python 3, vagy snapból, vagy úgy, hogy lefordítja magának.
Ha a többi program megy a yt-dlp-vel meg a snapos Pythonnal, akkor szerintem a Media-downloader is menne vele. Bár nálad, a lejárt szavatosságú Ubuntun, két Wine, három snap és nyolc flatpak között,, tonnányi appimage tengerében (és mindez 3 SSD-n és 4 HDD-n) sosem lehet tudni, hogy mi megy és mi nem
Bár ha te tudod, az már bőven elég. -
válasz
sh4d0w
#100347
üzenetére
Igen.
Tulajdonképpen a Wine közelebb áll a VM-hez, mint a konténer, mert a Wine a Windows-os hívásokat fordítja le Linuxosakra. Konténer esetén meg ugye nincs ilyen fordítás, ott natívan fut minden (csak izolált környezetben), közel a host rendszer sebességével megegyezően. -
válasz
sh4d0w
#100342
üzenetére
A Wine tök jó, amikor Windows-os programokat kell futtatni. De Tibi barátunk elég speciális eset, nála van Wine is, Snap is, meg lejárt szavatosságú Ubuntu, és folyamatosan szív miattuk. Ide a Wine már nem elég
Itt írtam a Distroboxról, ha érdekel esetleg valakit: https://logout.hu/bejegyzes/linux_futtassunk_barmely_disztrot_a_terminalunkban.html
-
válasz
Warton
#100339
üzenetére
A konténer nem virtuális gép
Amúgy Tibinek nem csak emiatt az egy program miatt kellhet a konténer, sokszor belefut abba, hogy ez meg az nem megy nála, főleg az ilyen Pythonos cuccok. Ezzel a konténerezősdivel ezt meg tudja oldani.Szerintem a Wine sokkal gázabb, az egy fél Windowst magával hoz, és sokszor vannak benne kisebb-nagyobb hibák. Meg azért na, nehogymár egy elméletileg platformfüggetlen programhoz Wine kelljen.
-
#100336
urandom0
őstag
tordaitibi
#100331
válasz
tordaitibi
#100331
üzenetére
Jó, itt van még egy megoldás, nézzük meg ezt.
1. Első körben kell hozzá a distrobox, ezt innen tudod leszedni:
https://snapcraft.io/distroboxHa valamiért nem menne, próbáld meg ezt is Githubról ezzel a paranccsal:
curl -s https://raw.githubusercontent.com/89luca89/distrobox/main/install | sudo sh2. Utána Készítünk egy distrobox konténert: distrobox create --name ubuntu --image ubuntu --yes
3. Belépünk a konténerbe (az "Installing basic packages..." résznél egy darabig elszüttyög majd):
distrobox enter ubuntu4. Telepítjük a python-t, a pip-et és a git-et: sudo apt update && sudo apt install python3-full python3-pip git
Ez sok csomagot le fog tölteni (~572MB), de ne foglalkozz vele.5. Lehúzzuk a programot, megcsináljuk neki a virtual environmentet, leszedjük a függőségeit és elindítjuk:
git clone https://github.com/oop7/YTSage.git
cd YTSage
python3 -m venv env
env/bin/pip3 install -r requirements.txt
env/bin/python3 YTSage.pyHa nem megy, másold be a hibaüzenetet, és megnézzük. mi lehet a baj.
A Distrobox-szal konténerbe lehet telepíteni szinte bármelyik disztrót. Ha a fenti módszert megcsináltad, lesz egy konténerizált 24.04.1-es Ubuntud, amibe a distrobox enter ubuntu paranccsal tudsz belépni. Elméletileg egy parancsikont is csinált magának.
Nagyon jó cucc ez a Distrobox, én is használom. Ezen a képen három disztrót futtatok egyszerre három konténerben, egy Debiant, egy Archot és egy Fedorát: [kép]
Mindháromban az Inkscape-et telepítettem, és ilyenkor amikor mindhárom fut: [kép]
Az egyik 1.4-es az Arch konténerből futott, a másik a Fedorából, az 1.2-es pedig a Debianból. Itt látszik, hogy telepítve volt mind a három, és még egy Tumbleweed is: [kép] -
válasz
urandom0
#100328
üzenetére
Egyébként ez a függőségesdi mindenhol probléma, nem csak a Linuxnál. Alább írták, én is tapasztaltam, hogy pl. Python esetében is hamar elévülnek a függőségek. De beszélhetünk szinte bármelyik másik rendszerről is, nekem pl. van olyan PHP-s projektem, amit 2020-ban írtam, de ma már nem tudnám telepíteni (ha csak neki nem állnék updatelni), mert a frameworknek az a verziója, amit használtam, már nem támogatott és nem is érhető el. De NodeJS-nél is belefutottam ugyanebbe, nem is egyszer. Az left-pad incidenst pedig már nem is említem, azt mindenki ismeri...
-
#100328
urandom0
őstag
tordaitibi
#100320
válasz
tordaitibi
#100320
üzenetére
Ez számomra azért érdekes mert ugye portable, elvileg benne vannak a neki szükséges kellékek.
Nincsenek. Itt egy lista azokról a libekről, amiket appimage-be nem raknak bele: https://github.com/AppImageCommunity/pkg2appimage/blob/master/excludelist
Windows-on mindig nagyon ügyeltek a visszafelé kompatibilitásra, Linuxon ezt nem lehet elérni, mert nem írhatod elő az egyes fejlesztőknek, hogy csak akkor fogadod be a programjukat, ha 100%-ban nyújtják a visszafelé kompatibilitást. Ráadásul sok csomag már ki is került a disztróból, azzal sem lehet mit kezdeni, ha egyszer nincs hozzá maintainer.
Eleve a Linux kernel, mivel monolitikus, sokkal több minden van benne, mint az NT kernelben, így sokkal változékonyabb is. A Windows kernel és a rendszerintű részek nem változtak komolyabban a Vista óta, amikor bekerült az új grafikus alrendszer. A Linux meg pár évente init rendszert vált, pár évente audió rendszert vált, pár évente grafikus rendszert vált...
A Windows pl. 2 vagy 3 fájlrendszert támogat összesen, és ebben nem volt változás az 1990-es évek eleje óta (annyi volt, hogy a HPFS támogatás kikerült a rendszerből). A Linux meg annyit támogat kernel szinten, hogy felsorolni is nehéz. Ecryptfx, ext2, ext3, ext4, XFS, JFS, ReiserFS, FAT, ExFAT, Bcachefs, Minix, UFS, stb. És időnként bekerül egy-egy újabb fájlrendszer támogatás, egy másik kikerül... szóval a Linux nagyon evolválódik, és ilyen körülmények között borzasztó nehéz hosszútávon megtartani a visszafelé kompatibilitást. -
-
válasz
sh4d0w
#100316
üzenetére
Normális nyelveknél létezik verziószámozás, ill. fully qualified namekkel vannak megadva a függőségek. Nézd meg pl. Go-nál:
require github.com/diamondburned/gotk4/pkg v0.3.1Vagy pl. NodeJS-nél:
"dependencies": {
"express": "^4.16.4",
"compression": "~1.7.4"
},És innentől fogva nincs kérdés, mert mindenki megtalálja a saját függőségeit. A nagyobb projektek akár be is húzhatják saját névtér alá a függőségeiket, és akkor nem fog törlődni semmi, aminek nem szabadna.
Sőt, a NodeJS alapértelmezetten lokálisan telepíti őket egy alkönyvtárba, külön kérni kell, ha globálisan akarod telepíteni.
Ezzel szemben Pythonnál ez van:PyQt6
yt-dlp
requests
PillowÉs ráadásul a hagyományos viselkedés az, hogy a pip globálisan telepíti a függőségeket, és nincs se verziószámozás, se semmi. Így persze, hogy össze-vissza keverednek.
-
válasz
sh4d0w
#100312
üzenetére
De akkor legyen szíves a pip csinálni egy virtual envet saját magától. Ne hibaüzeneteket dobálgasson.
Vagy ha már ott van a pipx, ami mindezt megcsinálja, akkor legyen szíves kezelni azinstall -r requirements.textjellegű dolgokat.
Vagy legalább a kedves fejlesztő legyen szíves használható telepítési utasításokat adni. -
válasz
Warton
#100307
üzenetére
Amúgy nem jók a telepítési utasítások, amik ott le vannak írva. Egyrészt
git clone https://github.com/yourusername/YTSage.git
helyettgit clone https://github.com/oop7/YTSage.git
a helyes.
Másrészt a függőségek telepítésénél vinnyogni fog, hogy ő nem hajlandó globálisan települni, csak virtual env-be. Mert ő ilyen kis hisztis.Törném el a kezét annak, aki Python használ bármire is...
-
válasz
Petya XT
#100290
üzenetére
Hát ha az kérdés, hogy abszolút ne tudjon semelyik rendszer sem írni arra a lemezre, akkor az ellen nem fog megvédeni gyakorlatilag semmi. Egy titkosított lemezt is simán felülírok dd-vel, de Windows alól a diskparttal vagy a lemezkezelővel is el tudok intézni egy bármilyen fájlrendszerű lemezt.
-
válasz
Crvsh3R
#100289
üzenetére
Azok szimbolikus linkek a kernelre és az initial ram diskre. Ha megnézed, hogy hova mutatnak, valami ilyesmit fogsz látni:
/vmlinuz -> boot/vmlinuz-x.x.x-amd64
/initrd.img -> boot/initrd.img-x.x.x-amd64Ha kitörlöd őket, nem biztos, hogy be fog bootolni a gépet következő indításkor
-
válasz
ubyegon2
#100275
üzenetére
A múltkor a könyvelőprogramos kolléga is 14-ről vagy 16-ról akart frissíteni 24-re, én akkor utánajártam, többen is írták, hogy lehetséges egy lépésben is, csak nem ajánlott. A doksi is azt írja, hogy nem ajánlott. Én ilyet még nem csináltam, úgyhogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom
Nálunk, a cégnél olyan volt, hogy előző kolléga Ubuntu-t használt szervernek, és úgy gondolta, jó ötlet Debiant csinálni belőle úgy, hogy átírja a repókat és dist-upgrade-el. Na, ott lett olyan káosz, hogy sokáig azt sem tudtam, hogy ami előttem van, az most Debian vagy Ubuntu. Kb. 12 órám ment rá, mire helyreraktam, sok csomagot kézzel töltöttem le wgettel, és a függőségek kihagyásával telepítettem, ugyanúgy sokat el is távolítottam. Aztán ezt az egész őskáoszt visszaalakítottam Ubuntuvá, és úgy frissítgettem fel lépésenként a legfrissebb verzióra, mert amúgy Ubuntuból és Debianból is több éve lejárt verzió volt. Mai napig üzemel ez a szerver, és nincsenek már rajta Debian csomagok.
-
válasz
Petya XT
#100263
üzenetére
Bármit, ami hibára utalhat. Nem tudom megmondani, mert nagyon kernel- és disztrófüggő.
Nálam OpenSuse alatt ez van a logokban, amikor elmegy aludni és visszatér:nov 28 21:07:38 localhost.localdomain kernel: Freezing remaining freezable tasks completed (elapsed 0.001 seconds)nov 28 21:07:38 localhost.localdomain kernel: Freezing remaining freezable tasksnov 28 21:07:38 localhost.localdomain kernel: OOM killer disabled.nov 28 21:07:38 localhost.localdomain kernel: Freezing user space processes completed (elapsed 0.002 seconds)nov 28 21:07:38 localhost.localdomain kernel: Freezing user space processesnov 28 21:07:38 localhost.localdomain kernel: Filesystems sync: 0.125 secondsnov 28 20:29:31 localhost.localdomain kernel: PM: suspend entry (deep)nov 28 20:29:31 localhost.localdomain systemd-sleep[62922]: Performing sleep operation 'suspend'...nov 28 20:29:31 localhost.localdomain systemd-sleep[62922]: This is a temporary downstream workaround for https://github.com/systemd/>nov 28 20:29:31 localhost.localdomain systemd-sleep[62922]: relying on kernel to perform the freeze.nov 28 20:29:31 localhost.localdomain systemd-sleep[62922]: User sessions remain unfrozen (add $SYSTEMD_SLEEP_FREEZE_USER_SESSIONS=1 >nov 28 20:29:31 localhost.localdomain systemd[1]: Starting System Suspend...Fedora alatt pedig ez:
nov 27 21:07:16 fedora kernel: Freezing remaining freezable tasks completed (elapsed 0.001 seconds)nov 27 21:07:16 fedora kernel: Freezing remaining freezable tasksnov 27 21:07:16 fedora kernel: OOM killer disabled.nov 27 21:07:16 fedora kernel: Freezing user space processes completed (elapsed 0.001 seconds)nov 27 21:07:16 fedora kernel: Freezing user space processesnov 27 19:48:49 fedora kernel: Filesystems sync: 0.073 secondsnov 27 19:48:49 fedora kernel: PM: suspend entry (deep)nov 27 19:48:49 fedora systemd-sleep[10848]: Performing sleep operation 'suspend'...nov 27 19:48:49 fedora systemd-sleep[10848]: Successfully froze unit 'user.slice'.nov 27 19:48:49 fedora systemd[1]: Starting systemd-suspend.service - System Suspend...nov 27 19:48:49 fedora systemd[1]: Reached target sleep.target - Sleep.Ezekben nincs hiba. De ha hibát látsz, akkor általában más színnel írja ki, vagy úgy keződik, hogy WARNING, vagy Failed, vagy ilyesmi.
Esetleg meg lehet próbálni ajournalctl -p errparanccsal megnézni, nincs-e a suspend időpontja körül valami hiba. -
válasz
Remus389
#100262
üzenetére
A fast startup is okoz problémákat egyes gépeken, ill. egyes programok nem is működnek addig, amíg ki nem kapcsolod. A suspendnél szintén ez a helyzet, vannak olyan gépek, amin nem működik.
Ha érdekel ez a hibernálás dolog, akkor tutorial alapjá beállítod a gépeden, és kitapasztalod, hogy nálad megy-e. Ha nem, akkor marad a suspend.
-
válasz
Petya XT
#100259
üzenetére
Én megpróbálnám lehúzni az összes hardvert, kezdve az egérrel és a billentyűzettel, kikapcsolni a rádiós cuccokat, és úgy megpróbálni az a felfüggesztést. Illetve nézném a logokat közvetlenül visszatérés után, sokszor ott van benne, hogy miért nem tudott elaludni.
Dell gépem nincs, Lenovo laptopból van két féle, és egy Fujitsu asztali gép, ezeken mind működik a felfüggesztés. Még évekkel ezelőtt, régebbi Gnome verzióval a laptopon volt hasonló problémám, hogy rögtön fel is ébredt felfüggesztés után.
-
válasz
Remus389
#100258
üzenetére
A suspend az a felfüggesztés, azaz az alvó mód. Én mindig azt használom, kb. 2-3 hetente kapcsolom csak ki a gépeim.
A hibernálás az más, az pontosan úgy működik, hogy leírtam: a lemezre írja a memória tartalmát, és leállítja a gépet. De azt külön be kell állítani, gyárilag nagyon kevés disztróban van beállítva.
-
válasz
Remus389
#100250
üzenetére
Félreérted. A gép fizikailag valóban leáll, de a kernel, az illesztőprogramok, és a rendszerközeli részek úgy, ahogy vannak, kiíródnak egy fájlba, és következő indításkor a Windows csak berántja ezt a fájlt a memóriába. Ez majdnem pont olyan, mint a hibernálás, annyi a különbség, hogy hibernáláskor a programok (folyamatok) is kiíródnak, fast startupnál viszont azok nem.
-
válasz
Remus389
#100238
üzenetére
Személy szerint nekem a bootidő teljesen huszadrangú dolog. Nem tudom megmondani, hogy melyik gépem bootol be gyorsabban, a céges Windowsos i7 10. gen. 16 GB RAM-mal M.2 SSD-vel, vagy az itthoni Linuxos i5 3. gen., SATA SSD-s 8 GB-os gépem. Én nem igazán érzékelek különbséget
Meg eleve ritkán kapcsolom ki a gépeim, kb. 2-3 hetente.Én csak szeretem, hogy Linuxban sok minden sokkal jobban működik. Ha az ember megismeri a tipikus hibáit és bogarait (mint pl. azt, hogy a jelszót célszerű rootként a passwd paranccsal átállítani), akkor nagyon kezes bárány tud lenni. És szerintem sokkal átláthatóbb, anélkül is, hogy infós mérnök kellene lenni hozzá, ezért javítani is könnyebb. Szinte mindig van legalább egy konzolod, amivel logokat tudsz nézni, parancsokat kiadni, stb. Windowsnál sokszor csak találgatni lehet, hogy éppen mi nyűge van.
Illetve az elmúlt pár évben nagyon ráálltak a Microsoftnál arra, hogy folyamatosan tömik bele az újdonságokat a Windowsba, viszont a hibákat nem annyira szeretik javítani. Most pl. itt van ez az új Felidézés funkció, szerintem a kutya nem kérte, de azért belerakták, miközben egy privacy rémálom az egész. De szerintem pár év múlva ez is majd a levesbe, mint sok más korábbi funkció, mert senki nem fogja használni. Szerencsére csak kevés gépen fut el.
-
válasz
Remus389
#100236
üzenetére
Mert amit a "Passwords and Keys" programban látsz, azok a kulcstartók. A Linux ilyen kulcstartókban tárolja a jelszavakat, a GPG kulcsokat és egyéb, bizalmas adatokat. A "Login" a bejelentkezési kulcstartód, az automatikusan feloldódik, amikor bejelentkezel a rendszerbe (ha csak meg nem adsz neki egy külön jelszót). Ha nem oldódna fel, akkor nagyon sok helyen újra és újra meg kéne adnod a jelszót, mert a rendszer nem tudná kiolvasni a kulcstartóból.
Ott látom, van két Chrome-os jelszavad, meg egy harmadik, azok mind a bejelentkezési kulcstartóban tárolódnak. -
válasz
RaZroX
#100223
üzenetére
Elementary-ben szerintem nem mostanában lesz HDR support. Tegnap jelent meg a 8, ma futottam vele egy kört Virtualboxban, még csak most jött meg a Wayland session, és most jutottak el odáig, hogy átírják a core appokat GTK4-re. Szerintem majd valamikor a Gnome után 1-2-3 évvel lesz Elementary-ben HDR, és valószínűleg az mpv lesz az első, amelyik sikeresen kihasználja.
-
-
-
válasz
Warton
#100199
üzenetére
Valószínűleg úgy vannak vele, hogy kapja be a Microsoft... mert amúgy tőle kellene valamilyen licencet vásárolni. A Canonicalnak van licence, az OpenSuse-nak is, és a Red Hatnak is, többiekről nem tudom. A Debian a shim csomaggal oldja meg, az meg valahogy úgy működik, hogy a Microsoft kulcsával van aláírva, de bele van ágyazva a Debian önaláíró certje. Manjarohoz is lehet találni leírást, hogy hogyan lehet beleeszközölni a shim-et, csak alapértelmezetten nincs benne.
-
válasz
wrongduke
#100191
üzenetére
Régebben volt egy Screenlets nevű program, volt a PlexyDesk is, illetve a Cairo dock extras csomagjában is volt naptár. Nézd meg őket, de meglepődnék, ha még működne bármelyik is.
Google naptár szinkronizáció van. Ha az Androidos app is a Google naptárat használja, akkor tudod szinkronizálni a Linux-szal, és vannak asztali programok is, pl. a Gnome Calendar, KDE-hez a Kontact, és vannak asztali környezet függetlenek is.
-
válasz
Normi™
#100171
üzenetére
Csak hogy világos legyen, hogy mi volt itt a gond.
Egyrészt awget(ahelyett ugyeclonekell), de azon kívül az is, hogy amikor így töltesz le valamit, akkor magát a projekt forráskódját töltöd le. Azzal pedig nem sokra mész, ha csak le nem fordítod...
apt-vel viszont .deb kiterjesztésű csomagot tudsz telepíteni. Tehát ahhoz, hogy ezt a projektet apt-vel fel tudd telepíteni, egy .deb csomagot kellene készíteni belőle, azt pedig nem akarod, elhiheted nekem
És igen, ahogy javasolták, a tároló csomagjait használd. Főleg, ha ilyen rendszerközeli dolgot telepítesz, mint firmware-ek, driverek, stb. Ezeknél a kernelverzió is számít, a rendszer csomagjai mindig a rendszerben lévő kernelverzióhoz készülnek, ezt nem is igazán tudod elrontani. Külső firmware vagy driver telepítésénél viszont simán előfordulhat, hogy régebbi/újabb kernelverzióhoz készült csomagot telepítesz, és be sem fog bootolni a rendszered, legfeljebb recovery módban, onnan meg csak kézi munkával tudod helyreállítani. -
válasz
Remus389
#100115
üzenetére
A NetworkManager-wait-online szolgáltatás addig várakozik, amíg nincs hálózat. Ez általában hálózati megosztások miatt kell, hogy addig ne próbálja meg felcsatolni őket, amíg nincs hálózat. Ha nincs ilyen megosztásod, akkor letilthatod.
De egyébként így meg tudod nézni, hogy melyik szolgáltatások függnek egy adott szolgáltatástól:systemctl list-dependencies --all --reverse NetworkManager-wait-online.serviceA
systemctl disableés amaskközött az a különbség, hogy a disable csak azt tiltja le, hogy a szolgáltatás automatikusan elinduljon. De ha egy másik szolgáltatás függ tőle, akkor a rendszer elindítja.
A mask viszont úgy tiltja le, hogy akkor sem indul el, ha más szolgáltatás függ tőle, ekkor nyilván a tőle függő szolgáltatás sem fog elindulni. -
válasz
Remus389
#100090
üzenetére
Windowsnál sok mindent be sem tölt addig, amíg be nem lépsz. Régi, HDD-s gépeken volt ez nagyon feltűnő, hogy már rég beléptél, de még mindig töltögetett.
Linuxnál viszont próbál mindent, amit lehet betölteni bootoláskor, hogy utána már ne kelljen mást, csak az asztali környezetet és a felhasználó dolgait. Ráadásul ha van valami olyan szolgáltatás, ami a hálózattól függ (és ilyen nagyjából minden gépen van), akkor a NetworkManager-wait-online service azt is megvárja, amíg a hálózat felépül, a többi ettől függő szolgáltatás pedig csak ezután tud elindulni.Tudsz csinálni egy ilyet:
sudo systemd-analyze plot > $HOME/boot.svgEz generál egy boot.svg nevű fájlt a saját mappádba, amit tudsz nyitni valamilyen képnézegetővel vagy Inkscape-pel, és meg tudod nézni, hogy melyik boot művelet mennyi ideig tartott. Főleg a .service végűeket kell nézni. Ha tudod, hogy melyik mire való, és nincs rá szükséged, akkor le is tilthatsz egy-kettőt.
-
válasz
Rowon
#100071
üzenetére
Egyszer azt olvastam erről, hogy a II. világháború után kezdett ennyire leegyszerűsődni a művészet, mert akkor veszett ki végleg a művészekből annak a "heroikusságnak" a felmagasztalása, ami addig azért csak-csak megjelent a műveikben. Mert onnantól fogva már egyáltalán nem tudtak hinni az emberben meglévő erkölcsösségben, és akkor vált tömegessé, hogy teljesen más témákat kezdtek feldolgozni. Nem értek a művészethez, nem tudom, mi igaz ebből, de érdekes meglátás.
-
válasz
Remus389
#99881
üzenetére
Settlers:
https://flathub.org/apps/info.rttr.Return-To-The-RootsNem tudom, mennyire játszható, nem próbáltam.
-
válasz
CPT.Pirk
#100056
üzenetére
Ahogy nézem, ez saját Javát használ, abból is az 1.2.2-es, őskövület verziót. Valószínűleg teljesen mindegy, hogy milyen Java verzió van telepítve, vagy hogy van-e egyáltalán telepítve, ez fixen be van drótozva a sajátjára.
Én nem javítanám az útvonalakat, mert nagy esély van rá, hogy frissebb Java alatt megborul az egész, és el sem indul, vagy igen, crashelni fog. Be kell szerezni a gyártótól a frissebb verziót. -
#100051
urandom0
őstag
kaszas_101
#100048
válasz
kaszas_101
#100048
üzenetére
Ott az a parancs, a java -cp... azt másold ki, az egész sort, másold be terminálba, és indítsd el.
-
válasz
Crvsh3R
#100016
üzenetére
Ha a saját usered alól beírod, hogy
crontab -e, akkor a te jogosultságaiddal fog futni, viszont ha azt írod be, hogysudo crontab -e, akkor rootként.Úgy általánosan, az /etc/crontab, /etc/cron.d/ és /etc/cron.hourly alatt lévő jobok a root nevében futnak, mivel a root a tulajdonosuk. A user wide jobok a /var/spool/cron/crontabs/username alá kerülnek, azok pedig a tulajdonosuk nevében futnak.
Sudo-t ne tegyél cron jobba, jelszót fog kérni. -
válasz
Petya XT
#99987
üzenetére
Én is flatpakból szoktam használni a Vibert, nem érzékeltem vele problémát. Mondjuk csak szöveges üzeneteket küldök vele, mást nem szoktam, azt sem gyakran.
Na, ez a flatpakos Qbittorent jó példa arra, amit sh4d0w említ. Ez gyárilag ilyen fájljogosultságokkal érkezik:
Ez azt jelenti, hogy a fájlrendszeren belül mindenhez hozzáfér. Gondolom azért, hogy lehessen letölteni külső eszközre. Most ha én ezt átírom így, akkor viszont csak a letöltésekhez fér hozzá:
-
válasz
Petya XT
#99984
üzenetére
Én akartam is írni - de aztán visszafogtam magam
-, hogy van a Qbittorrentből flatpak változat is, és ráadásul a legfrissebb verzió van fent, az eredeti fejlesztőtől. Oda is kommentelhetsz, ha akarsz, hogy működik-e, nem működik, stb. -
válasz
Petya XT
#99981
üzenetére
Azt nem tudom, hogy mennyi appimage program van. Az https://appimage.github.io-n 1445 van fent, az https://www.appimagehub.com/-on 1424. Nyilván valamennyi átfedés van a kettő között.
Flathubon 2785 app van fent most épp.sh4d0w
Malware sajnos mindenhol előfordulhat. Találtak már Mint repóban is, a Snap store-ban, a FreeBSD-ben, sőt még a kernel.org-ot is megtörték egyszer.
Az is igaz, hogy a gyári security accessel fut a program, ha meg nem változtatja az ember. Vannak erre jó kis programok, flatpakhoz pl. a Flatseal, a Warehouse, ahol lehet állítgatni a jogosultságokat, meg a Gnome-ban gyárilag is van egy alap támogatás ehhez. -
válasz
Petya XT
#99976
üzenetére
Semennyire. Illetve pontosan annyira, mint bármely másik program, amit letöltesz a netről, és mindenhez van hozzáférése, amihez neked is. Szvsz az appimage az a formátum, amit legutoljára választanék, ha valamilyen programról lenne szó.
Az appimage-nek gyakorlatilag nincs biztonsági modellje, nem tudod szabályozni, hogy mihez férjen hozzá, ellentétben a flatpakkal és a snappel.
Ráadásul a flatpakhoz és a snaphez elég jól kiépített infrastruktúra van szinte az összes disztróban. Feltelepíted a flatpak csomagot, és tudsz vele letölteni, frissíteni, repókat kezelni, jogosultságokat kezelni... appimage-hez pl. csak külső féltől származó frissítőprogram van.
Flatpak és snap programoknál a rendszer csinál neked .desktop fájlt is, appimage-nél nem. Illetve flatpakhoz több eszközük van a fejlesztőknek, hogy a megjelenése jobban illeszkedjen a rendszertémához. -
válasz
Remus389
#99935
üzenetére
- Ha hívnak, már előre jelzi értesítésben, mielőtt meghallanád a csörgést, és ha épp fut valami média, azt megállítja
- Megkapod a gépen a telefon értesítéseit, és fordítva
- A gépen futó lejátszót tudod vezérelni telefonról
- Van olyan üzenetküldő app, aminél ha üzenetet kapsz, a gépről tudsz válaszolni
- Egérpadként tudod használni a telefont
- Tudsz beállítani parancsokat a gépnek, és a telefonról kiadni őket...Nagyon jó program....
-
válasz
Necronom
#99912
üzenetére
Én is a friss telepítést javaslom, az a legtisztább. De ha nagyon akarod, megpróbálkozhatsz azzal, hogy frissíted 20.04-re, aztán 22.04-re, majd 24.04-re (már ha egyáltalán LTS Lubuntud van, nem non-LTS). Nagyjából ugyanezek a lépések, mint ahogy itt le van írva: https://askubuntu.com/questions/1454762/18-04-22-04-upgrade
Annyi, hogy neked még egy köztes lépésed lesz, amikor 20.04-ről 22.04-re frissítesz, majd onnan do-relese-upgrade-del 24.04-re.
De ennél tényleg egyszerűbb a tiszta telepítés. Az meg úgy megy, hogy lementesz mindent, ami kell (jelszavaid is, minden legyen meg), letöltöd a legfrissebb Lubuntut, kiírod pendrive-ra, bebootolsz róla és feltelepíted, ennyi. Ne hagyd meg a /home-ot sem, én nem ajánlom.
-
#99893
urandom0
őstag
Freeman007
#99891
válasz
Freeman007
#99891
üzenetére
KDE Wayland alatt van egy minimális támogatás a plusz egérgombokhoz, az egérbeállítások között nézz körül, lehet, hogy az is elég.
-
#99883
urandom0
őstag
CsengődiGeri
#99877
válasz
CsengődiGeri
#99877
üzenetére
Elég nagy különbségek vannak az asztali környezetek között.
Az Xfce-ben (nem Xface) például nincs kompozitor, így a video tearinget magadnak kell megoldani valahogy (több módszer is van rá), bár elméletileg hamarosan áttér az Xfce is Waylandre.
Az asztali környezethez tartozó programok terén is vannak nagy különbségek, az Xfce képnézegetője, a Ristretto elég butácska, képmegjelenítésen kívül gyakorlatilag nem tud mást, a KDE-féle Gwenview-ban viszont vannak szerkesztési lehetőségek (átméretezés, forgatás, stb.).
A fájlkezelőjük is más, Xfce-ben a Thunar az alapértelmezett, KDE-ben a Dolphin, Gnome-ban a Nautilus. A Thunar egyszerű, mint a százas szög, de használható. A Dolphin elég jól bővíthető, gyárilag vannak benne olyasmik, amik Thunarban nincsenek. A Nautilus kb. a kettő között áll. KDE-ben és Gnome-ban van például rendszerszintű fájlindexelő-kereső, Xfce alatt nincs.
Kifejezetten Xfce-hez tervezett levelezőprogram például nincs, KDE-hez ott a KMail, Gnome-hoz az Evolution vagy a Geary. De a KMail és az Evolution is egy programcsomag része, amik amolyan komplett személyes adatkezelők, van bennünk naptár, todos, notes, stb.
Gnome-hoz és KDE-hez is van saját szoftveráruház, Xfce-hez és Mate-hez nincs.Én a Mate-ről nem nagyon tudok nyilatkozni, nem sokat használtam, de tudásban nagyjából egy szinten van az Xfce-vel (az Xfce talán valamivel többet tud).
Kifejezetten Xfce-hez tartozó appokból ennyi van: https://www.xfce.org/projects
Gnome-hoz tervezettből ennyi: https://apps.gnome.org/hu/
KDE-hez tervezettből ennyi: https://apps.kde.org/hu/
KDE-nek vannak a legösszetettebb programjai, a Gnome appjai egyszerűbbek, Xfce-hez pedig csak néhány alapvető alkalmazás van.Sebességben, memóriahasználatban is vannak különbségek. Mate és Xfce nagyon alacsony erőforrásigényű, a KDE már nagyobb, és a Gnome a legnagyobb, de mindegyik teljesen jól megy régebbi vason is.
-
válasz
Remus389
#99881
üzenetére
meg a Settlers sorozat de az nincs Linuxra
De van helyette Widelands.
-
#99847
urandom0
őstag
peterattila
#99846
válasz
peterattila
#99846
üzenetére
Logokat tudsz ilyenkor nézegetni. dmesg, journalctl, ha legközelebb fagy, jegyezd meg az időpontot, és nézd vissza journal-ban, mi történik olyankor. A driverek biztos, hogy lementek, nem maradt fel semmi? Lehet, hogy érdemes lenni blacklistelni az nvidia driverét.
-
#99837
urandom0
őstag
gyuri860213
#99833
válasz
gyuri860213
#99833
üzenetére
Én nem a megszólított vagyok, de azt el tudom mondani, hogy évek óta nincs már MySQL a Linuxokban, mind átálltak MariaDB-re, licenszelési okokból. Nyugodtan használd ezt, a MySQL-t csak külső forrásból tudod telepíteni.
-
Van egy külső ADATA SSD-m, egy terrás, kb. négy éve használom, semmi baja. Vannak WD SSD-im is, három gépben is, azok is teljesen jók. Iitthon van egy Samsung EVO, és a cégnél kb. 120, azok is teljesen jól mennek.
Előző munkahelyemen volt egy Silicon Power külső SSD-t, ez lőttem lévő rendszergazda is használta már pár éve, én is használtam pár évig, azzal sem volt gond. -
válasz
ubyegon2
#99696
üzenetére
Hát ha a user rákattint a fájlkezelőben a meghajtóra, és nem történik semmi, akkor is tudni fogja, hogy megnyekkent a cucc...
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
De amúgy igen, táphibás eszköznél azt ír be az fstabba, amit akar, annak mindegy az. Egyébként systemddel is lehet fix mount pointot beállítani, fstab nélkül, valahogy így:[Unit]Description=Mount external drive to /mnt/external_driveAfter=network.target[Mount]What=UUID=<meghajtó_UUID>Where=/mnt/external_driveType=auto[Install]WantedBy=multi-user.targetÉs utána engedélyezni kell:
sudo systemctl enable mnt-external_drive.mountDe ha nincs kihuzigálva a meghajtó, és fixként üzemel, akkor teljesen jó megoldás az fstab is. De ilyen táphibás, bizonytalan működésű cuccokkal én nem is kísérleteznék.
-
válasz
ubyegon2
#99692
üzenetére
A
nofailcsak azt ignorálja, hogy külső vagy belső FSTAB-ba csatolt eszköz eltávolításakor ne álljon le a boot folyamat 90 sec-re (vagy amennyire be van állítva).Igen, és neki pont ez kell (vagyis hát nem kell, csak érdemes). Én is ezt írtam, hogy azért érdemes beírni a nofail-t, hogy ne akassza meg a bootot.
A rendszer szempontjából persze mindegy, hogy külső vagy belső lemez, ő ilyen különbséget nem tesz. -
Na, az asztali ikonok az, ami nekem abszolút nem hiányzik
Windowsos gépen is csak a sajátgép és a lomtár van kint, de azokat sem onnan nyitom meg.A te képeden nem látszik, az enyémen igen, hogy ha 32 vagy 24 pixelre van állítva a dash magassága, akkor az ikonok kicsit elmosódnak.
Céges OpenSuse-ra feldobtam a Gnome-ot, dash to dockkal és dash to panellel is jól néz ki:
[kép]
[kép] -
válasz
daninet
#99633
üzenetére
Én nem bánom, ha kicsit látszódik a háttér, legalább megtöri a monotonítást. Gnome-nál úgyis az van, hogy ha elindítasz egy programot és kirakod teljes képernyőre, akkor sehol egy átlátszó felület, csak a monoton szürkeség, fehérség, és max az ikonok színesek.
Ugye ilyen az alap: [kép]
Ha dash to dockkal "tálcásítod", akkor ilyen: [kép]
Ha ezt összehúzod, kicsit hülyén néz ki, mert nincs lekerekítve a panel és nincsenek távolságok: [kép]
Dash to dockkal viszont így néz ki: [kép]
Ez utóbbinál az ablak és dock között nincs távolság, mert shrinkelve van a dash, mivel alacsony felbontású laptopon néztem.
De szerintem az első és az utolsó néz ki a legjobban, de az elsőnél én szoktam beállítani áttetszőséget, hogy ne csak egy ilyen matt fekete gyászkeret legyen.Amúgy ezt a gyászkeret kérdést az Elementary OS, oldotta meg jól. Alapból a top bar teljesen átlátszó: [link]
Ha viszont egy ablak a top bar mellé kerül, vagy teljes méretűre van állítva, akkor fekete hátteret kap a top bar: [link]
Egy ilyen beállítás bekerülhetne a Gnome-ba is... -
válasz
moleculez
#99631
üzenetére
Hát ha dash to dockot használsz, akkor az már nem az a mód, ahogy a Gnome fejlesztők megálmodták. Ők úgy gondolták, hogy Windows billentyűvel hívod elő a tevékenységek nézetet, és ott váltasz alkalmazást. Én így használtam, mindenféle dash to dock és egyebek nélkül, és szerintem EZ a megoldás nem produktív.
Az egy fokkal jobb, mikor alul van a dock, és ha leviszed az egeret, akkor megjelenik, ha nincs rajta az egér, akkor eltűnik.
Én ezt a megoldást sem annyira szeretem, vannak vele problémák.
Az viszont, hogy alul folyamatosan látszódjon a dock, felül pedig a "top bar", az pedig nem kevés plusz helyet elfoglal a képernyőből, főleg úgy, hogy a top baron alig van hasznos dolog. MacOS-en ez azért működik jól, mert ott az ablakok menüje beépül a top barba, így hasznosul az a terület, de Gnome-on nem.
Akárhogy is nézem, szerintem a legjobb a klasszikus megoldás, hogy van egy darab paneled (most az mindegy, hogy alul vagy felül van), és azon van minden.Ráadásul az összes asztali környezet úgy van kitalálva, hogy ha teljes képernyős az ablak, akkor ha a jobb felső sarokba feltolod az egeret és klikkelsz, akkor pont bezárod az aktív ablakot, mert a bezárógomb úgy van kialakítva, hogy nagyobb az érzékelési területe, mint amekkora maga a grafika, és így érzékel még a legfelső, jobb szélső pixelen is. Gnome-nál nem így van, mert ott ugye eleve más az alapkoncepció, tehát így ezt a funkciót is elveszted.
Sőt, régebben, ha alulra raktad a panelt valamilyen kiegészítővel, akkor az ablakok néha elcsúsztak felfelé pont egy panelnyi méretet. Vagy ha elküldted alvó állapotba a gépet, akkor ébresztés után az összes megnyitott ablak fel volt csúcszva. Ezt lehet, hogy javítottak azóta, nem tudom. -
válasz
moleculez
#99629
üzenetére
Én is úgy használtam, amikor még használtam, de ha megint Gnomeoznék, akkor szerintem dash to panellel csinálnám. Szerintem nincs igazán értelme elrejteni a dokkot/dasht/panelt/tálcát (ki hogy hívja), mert tök jól hangzik, hogy "distraction free" és hasonlók, de szerintem semmilyen kognitív terhelést nem okoz az, hogy látod a futó programokat. A tevékenység nézetes alkalmazásváltás, meg hogy folyton nyomkodni kell a Windows billentyűt, az megterhelőbb.
-
Hidd el, én is tudom, hogy a Gnome projekt elég sokat adott a közösségnek. Nincs is igazán problémám a Gnome-mal, sőt, amikor 9 ember azt hangoztatta, hogy a Gnome 3 szar, akkor én voltam a 10., aki azt mondta, hogy nem szar az, csak más hozzáállást igényel. Sőt, nekem az is nagyon tetszik, hogy nagyon sok közreműködő, nagyon sok kisebb-nagyobb programot tol bele a projektbe, sokkal jobban látszik a dolog közösségi jellege, mint más asztali disztróknál. Régebben gondolkodtam azon, hogy ezekről én is írok, mert vannak köztük nagyon érdekes projektek.
Csak vannak ezek a hibák, amiket évek óta elfelejtenek javítani, és ez kicsit zavaró, főleg, ha munkára is használja az ember a rendszerét. Illetve vannak dolgok, amiket jó lenne, ha megoldanának végre, de ezek sem nagyon akarnak sikerülni nekik. -
#99624
urandom0
őstag
tordaitibi
#99622
válasz
tordaitibi
#99622
üzenetére
Én az Elementary OS ikonjait szerettem: https://docs.elementary.io/hig/reference/iconography
Egy időszakban Play Store-ból is le lehetett tölteni, még mobilon is ezt használtam, Elementary-s háttérel.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
A topik célja: Segítségnyújtás a Linux disztribúciókkal még csak ismerkedők számára. A szerveres kérdések nem ebbe a topicba tartoznak.
Kérdés előtt olvasd el a topik összefoglalóját!
Haladó Linuxos kérdések topikja.
Linux felhasználók OFF topikja
Milyen program ami... [link]
Shell script kérdésekkel látogassatok el a topikjába
- Teszt Már csak két hónap van hátra a Windows 10 nyugdíjazásáig, ideje előrelépni
- Teszt [Linux] Vanilla OS, egy Debian alapú immutable operációs rendszer
- Teszt [Linux] Aeon Desktop, egy immutable operációs rendszer az OpenSUSE-tól
- Teszt [Linux] A Flatpak
- Bejegyzés MS Office365 Linuxon
- Bejegyzés [Linux] Futtassunk bármely disztrót a terminálunkban
- Bejegyzés Alpine Linux telepítés mindenféle low-end dologra
- Hír Zöld utat adott a nyílt forráskódú Linux meghajtóknak az NVIDIA
- GYÖNYÖRŰ iPhone 12 mini 128GB Blue -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3464, 96% Akkumulátor
- Xiaomi Redmi Note 9 Pro 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Újszerű! HP EliteBook 840 G7 i5-10210U 16GB 512GB FHD 400nit 1 év garancia
- Mac Mini M4 AZONNAL 16GB 256GB 1 év gar
- Bomba ár! Dell Latitude E5440 - i5-4GEN I 4GB I 320GB I 14" I HDMI I Cam I W10 I Gari!
Állásajánlatok
Cég: NetGo.hu Kft.
Város: Gödöllő
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest