[Re:] A világűrbe repíti az AI-t az NVIDIA és a Starcloud - LOGOUT Hozzászólások

Hirdetés

Legfrissebb anyagok

LOGOUT témák

PROHARDVER! témák

Mobilarena témák

IT café témák

GAMEPOD témák

Új hozzászólás Aktív témák

ben2 senior tag

#52
#51 Cassi
2025-11-06 17:35:31

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

ben2

senior tag

#51 Cassi

#51 Cassi
Naivitás azt gondolni, hogy az ott élők majd egységesen akarnak valamit. Lesznek köztük zöldek, akik a lehető legkevesebb terraformálást akarják, konzervatívok, akik az egész Marsot be akarják betonozni, és liberálisok, akiknek csak az a fontos, hogy az ázsiaiak és a feketék is ugyanannyi földet kapjanak stb.

Aki nem akarja a Marsot emberi életre alkalmassá tenni, az minek költözne oda?
A politikai nézetek nem emberi alap tulajdonságok, hanem a neveltetésükből, az élethelyzetükből és a pillanatnyi érdekeikből alakul ki.
Cassi őstag

#51
#49 ben2
2025-11-05 16:51:07

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Cassi

őstag

#49 ben2

#49 ben2
Az is politikai kérdés, hogy az üzleti érdek mennyire tudja befolyásolni a politikát.
A terraformálás pedig egy évszázadokon át tartó folyamat és nem gazdasági szereplők döntenek róla parcellákként, hanem vagy megcsinálják, vagy nem.
Ha - tételezzük fel - még ebben az évszázadban önellátó kolónia jön létre a Marson, akkor a Mars terraformálása is azon fog múlni, hogy az ott élő emberek mit akarnak.

Naivitás azt gondolni, hogy az ott élők majd egységesen akarnak valamit. Lesznek köztük zöldek, akik a lehető legkevesebb terraformálást akarják, konzervatívok, akik az egész Marsot be akarják betonozni, és liberálisok, akiknek csak az a fontos, hogy az ázsiaiak és a feketék is ugyanannyi földet kapjanak stb.
Tasunkó őstag

#50
#49 ben2
2025-11-05 16:41:25

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Tasunkó

őstag

#49 ben2

#49 ben2
Az is politikai kérdés, hogy az üzleti érdek mennyire tudja befolyásolni a politikát.
A terraformálás pedig egy évszázadokon át tartó folyamat és nem gazdasági szereplők döntenek róla parcellákként, hanem vagy megcsinálják, vagy nem.
Ha - tételezzük fel - még ebben az évszázadban önellátó kolónia jön létre a Marson, akkor a Mars terraformálása is azon fog múlni, hogy az ott élő emberek mit akarnak.

Amíg nem vetnek véget az emberek a cégnek, addig tökmindegy hová mennek, mert mindig ott lesz a pszihopata barátocskájuk. Szóval az ott élő emberek és cégek mit akarnak, innentől egyértelmű, végtelen hasznot. Politika az mindegy mert a cég a rák ami mindig ugyanazt akarja, és láttuk mit tesz itt a Földön, és viszik magukkal a Marsra, mehetnek a Jupiterre, ahová akarnak mindig ugyanaz lesz.
ben2 senior tag

#49
#48 Tasunkó
2025-11-05 11:19:11

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

ben2

senior tag

#48 Tasunkó

#48 Tasunkó
A politika nem véletlenül ilyen. Az üzleti érdek tette impotenssé. A Földön viszont ha egy terület érintetlen marad, akkor ott megjelenik a gaz, a bozót, stb. A Marson ugyanezt a területet pénzbe kerül majd olyanra terraformálni, hogy el tudjon gazosodni. Az üzlet számára viszont megfelel ha kopár és van rajta néhány munkásszálló, és az is pézbe kerül majd hogy elérjék a lakók a földi átlagéletkort, de miért is érnék el. Szóval ott még nagyobb nyomása lesz az üzleti érdeknek alakítani a politikát, de majd sikerül ellenállni a társadalmi szövetségnek ami a Földről ahol minden ingyen nő, azért távozott mert képtelenek voltak rá. Ez igazi porszívóügynök mitológia.

Az is politikai kérdés, hogy az üzleti érdek mennyire tudja befolyásolni a politikát.
A terraformálás pedig egy évszázadokon át tartó folyamat és nem gazdasági szereplők döntenek róla parcellákként, hanem vagy megcsinálják, vagy nem.
Ha - tételezzük fel - még ebben az évszázadban önellátó kolónia jön létre a Marson, akkor a Mars terraformálása is azon fog múlni, hogy az ott élő emberek mit akarnak.
Tasunkó őstag

#48
#47 ben2
2025-11-04 18:07:11

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Tasunkó

őstag

#47 ben2

#47 ben2
A politika nem egyenlő azzal a nyugati intézményekre jellemző fingreszeléssel, amit a társadalom hol fásultan, hol indulatokkal, de mindenképpen a partvonalról figyel.
A politika egy adott közösség koordinációja adott társadalmi célok érdekében.
Hogy mi a cél és azt milyen eszközökkel akarják elérni, az mind politikai kérdés és nem gazdasági (mivel a gazdaság egyike az eszközöknek).
A Marson nem az lesz a lényeg, hogy lesznek-e politikusok (lesznek, legfeljebb máshogy hívják őket), hanem hogy lesznek-e a terraformálással ellentétes társadalmi érdekek.

A politika nem véletlenül ilyen. Az üzleti érdek tette impotenssé. A Földön viszont ha egy terület érintetlen marad, akkor ott megjelenik a gaz, a bozót, stb. A Marson ugyanezt a területet pénzbe kerül majd olyanra terraformálni, hogy el tudjon gazosodni. Az üzlet számára viszont megfelel ha kopár és van rajta néhány munkásszálló, és az is pézbe kerül majd hogy elérjék a lakók a földi átlagéletkort, de miért is érnék el. Szóval ott még nagyobb nyomása lesz az üzleti érdeknek alakítani a politikát, de majd sikerül ellenállni a társadalmi szövetségnek ami a Földről ahol minden ingyen nő, azért távozott mert képtelenek voltak rá. Ez igazi porszívóügynök mitológia.
ben2 senior tag

#47
#46 Tasunkó
2025-11-04 16:54:53

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

ben2

senior tag

#46 Tasunkó

#46 Tasunkó
a Föld jobbá tétele nem mérnöki kérdés, hanem politikai
Üzleti. A politikus önállóan a cipőjét sem tudná bekötni. A Mars terraformálása egy érdekes üzlet lehet, mindenesetre az egy jó marketing hogy nincsenek ott politikusok, mert ott tényleg nincsenek. Valószínű nem is lesznek, legalábbis aki meglát ott politikust az kap egy ajándék tepsit.

A politika nem egyenlő azzal a nyugati intézményekre jellemző fingreszeléssel, amit a társadalom hol fásultan, hol indulatokkal, de mindenképpen a partvonalról figyel.
A politika egy adott közösség koordinációja adott társadalmi célok érdekében.
Hogy mi a cél és azt milyen eszközökkel akarják elérni, az mind politikai kérdés és nem gazdasági (mivel a gazdaság egyike az eszközöknek).
A Marson nem az lesz a lényeg, hogy lesznek-e politikusok (lesznek, legfeljebb máshogy hívják őket), hanem hogy lesznek-e a terraformálással ellentétes társadalmi érdekek.
Tasunkó őstag

#46
#45 ben2
2025-11-04 13:59:41

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Tasunkó

őstag

#45 ben2

#45 ben2
A fizika megvan, a többi mérnöki kérdés, ami mindig megoldható, csak ugye a gazdaságosság kérdéses, tehát hogy a számítóközpont előállítási és űrbe juttatási költsége magasabb-e, mint egy hasonló kapacitású eszköz energiaköltsége itt a Földön.
Ha a nettó számok stimmelnek (azaz mennyi az űrbe juttatás energiaköltsége, űreszköz amortizációja, céges profit, adók, stb. nélkül), akkor onnantól mennyiségi kérdés. Ha van a szolgáltatásnak kellő méretű felvevőpiaca, akkor el lehet érni azt a nagyságrendet, amitől a rendszer már önfenntartó, afölött pedig hasznot is hoz.
A Starlinkkel ugyanez volt. A koncepció bejelentésekor csak megmosolyogták, az első pár száz műhold beüzemelése után erős volt a kétely, hogy valaha is rentábilis lesz-e, aztán 2024-ben már 8 milliárd USD bevételt termelt. (Nemrég a SpaceX 17 milliárdért vett mobil frekvenciákat a Starlinkhez, összehasonlításként: a NASA éves költségvetése 24 milliárd dollár.)
Ami a terraformálást illeti, a Föld jobbá tétele nem mérnöki kérdés, hanem politikai. Egy lakatlan bolygó esetében így nagyobb a terraformálás sikerességének esélye, mintha a Földdel kísérleteznénk. Az emberi gőg inkább úgy jön számításba, hogy amit ma jó megoldásnak gondolunk, arra jövőre már súlyos károkozásként gondolhatunk. Pl: folyó szabályozások, azbeszt vagy lobotómia.

a Föld jobbá tétele nem mérnöki kérdés, hanem politikai
Üzleti. A politikus önállóan a cipőjét sem tudná bekötni. A Mars terraformálása egy érdekes üzlet lehet, mindenesetre az egy jó marketing hogy nincsenek ott politikusok, mert ott tényleg nincsenek. Valószínű nem is lesznek, legalábbis aki meglát ott politikust az kap egy ajándék tepsit.
ben2 senior tag

#45
#44 Héraklész
2025-11-04 11:10:45

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

ben2

senior tag

#44 Héraklész

#44 Héraklész
Nézd, egyelőre még az a technológia sincs meg, amivel úgy működne, ahogy előrevetítik a cikkben. Felvetésre felvetettem hogy nyilván nem éri meg fellőni az egész hóbelevancot, amikor itt a földön sem tudják hatékonyan üzemeltetni.
Mint az úgynevezett terraformálás. A károkozás mértéke után tiszta lappal indulna az emberi gőg, de ha a Földed nem tudjuk már picit jobbá tenni, akkor egy másik bolygót sem tudunk földdé alakítani.

A fizika megvan, a többi mérnöki kérdés, ami mindig megoldható, csak ugye a gazdaságosság kérdéses, tehát hogy a számítóközpont előállítási és űrbe juttatási költsége magasabb-e, mint egy hasonló kapacitású eszköz energiaköltsége itt a Földön.
Ha a nettó számok stimmelnek (azaz mennyi az űrbe juttatás energiaköltsége, űreszköz amortizációja, céges profit, adók, stb. nélkül), akkor onnantól mennyiségi kérdés. Ha van a szolgáltatásnak kellő méretű felvevőpiaca, akkor el lehet érni azt a nagyságrendet, amitől a rendszer már önfenntartó, afölött pedig hasznot is hoz.
A Starlinkkel ugyanez volt. A koncepció bejelentésekor csak megmosolyogták, az első pár száz műhold beüzemelése után erős volt a kétely, hogy valaha is rentábilis lesz-e, aztán 2024-ben már 8 milliárd USD bevételt termelt. (Nemrég a SpaceX 17 milliárdért vett mobil frekvenciákat a Starlinkhez, összehasonlításként: a NASA éves költségvetése 24 milliárd dollár.)
Ami a terraformálást illeti, a Föld jobbá tétele nem mérnöki kérdés, hanem politikai. Egy lakatlan bolygó esetében így nagyobb a terraformálás sikerességének esélye, mintha a Földdel kísérleteznénk. Az emberi gőg inkább úgy jön számításba, hogy amit ma jó megoldásnak gondolunk, arra jövőre már súlyos károkozásként gondolhatunk. Pl: folyó szabályozások, azbeszt vagy lobotómia.
Héraklész senior tag

#44
#43 ben2
2025-11-04 10:17:37

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Héraklész

senior tag

#43 ben2

#43 ben2
Ez még mindig nem magyarázza, hogy mitől lesz a gyártás annyival környezetszennyezőbb és energiaigényesebb, hogy az többe kerüljön, mint utána évekig üzemeltetni gyakorlatilag energiaköltségek nélkül.

Nézd, egyelőre még az a technológia sincs meg, amivel úgy működne, ahogy előrevetítik a cikkben. Felvetésre felvetettem hogy nyilván nem éri meg fellőni az egész hóbelevancot, amikor itt a földön sem tudják hatékonyan üzemeltetni.
Mint az úgynevezett terraformálás. A károkozás mértéke után tiszta lappal indulna az emberi gőg, de ha a Földed nem tudjuk már picit jobbá tenni, akkor egy másik bolygót sem tudunk földdé alakítani.
ben2 senior tag

#43
#42 Héraklész
2025-11-04 09:31:48

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

ben2

senior tag

#42 Héraklész

#42 Héraklész
Írtam. Mivel speciálisabb anyagokat és eljárásokat igényel mint egy mezei adatközpont.
Egy lemezeket összetartó csavar is jóval szigorúbb kritériumoknak kell megfeleljen az űrben mint itt a földön.

Ez még mindig nem magyarázza, hogy mitől lesz a gyártás annyival környezetszennyezőbb és energiaigényesebb, hogy az többe kerüljön, mint utána évekig üzemeltetni gyakorlatilag energiaköltségek nélkül.
Héraklész senior tag

#42
#41 ben2
2025-11-04 00:37:13

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Héraklész

senior tag

#41 ben2

#41 ben2
Kevered a gyártást a fejlesztéssel.
Egy űreszköz kifejlesztése nyilván több munkaóra, de mitől lenne a gyártása környezetszennyezőbb és energiaigényesebb?

Írtam. Mivel speciálisabb anyagokat és eljárásokat igényel mint egy mezei adatközpont.
Egy lemezeket összetartó csavar is jóval szigorúbb kritériumoknak kell megfeleljen az űrben mint itt a földön.
ben2 senior tag

#41
#33 Héraklész
2025-11-03 09:07:18

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

ben2

senior tag

#33 Héraklész

#33 Héraklész
Dehogynem kerül többe. Jóval különlegesebb technológiákat kell használni, hogy az űrben is megfeleljen. Sokkal több munkaóra, környezetszennyezés, energiaigény stb.
Bármelyik részét csupán kifejleszteni (mondjuk a hűtést) iszonyú erőforrásigénnyel jár.

Kevered a gyártást a fejlesztéssel.
Egy űreszköz kifejlesztése nyilván több munkaóra, de mitől lenne a gyártása környezetszennyezőbb és energiaigényesebb?
Héraklész senior tag

#40
#38 b.
2025-11-01 10:17:23

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Héraklész

senior tag

#38 b.

#38 b.
aha köszi. Sejtettem hogy ilyen alapos szakmai érveket fogsz hozni. "Mert csak."
Utána se tudnál hozni semmilyen számítást mert fogalmad sincs róla ez az igazság.
Azért Szólj majd meg Reykjavik Energy-nek is erről.

Te előítéletes vagy és sorra hozod az érvelési hibákat.
ergoGnomik aktív tag

#39
#38 b.
2025-11-01 09:25:01

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

ergoGnomik

aktív tag

LOGOUT blog

#38 b.

#38 b.
aha köszi. Sejtettem hogy ilyen alapos szakmai érveket fogsz hozni. "Mert csak."
Utána se tudnál hozni semmilyen számítást mert fogalmad sincs róla ez az igazság.
Azért Szólj majd meg Reykjavik Energy-nek is erről.

Úgy csinálsz, mintha magadtól nem értenéd, hogy ez annál sokkal-sokkal bonyolultabb probléma, mint kitalicskázni két-három szerver racket a farmról, bedobni egy űrkapszulába, fellőni és már kész is vagyunk.
Ha ránézel a szokásos ISS fényképekre, akkor látod a konstrukció nettó méretéhez fogható nagyságú napelem tömböket és az annak 70-80%-át kitevő méretű hőkisugárzókat. Nos, a Wikipédia szerint ennek a sok napelemnek az összesített csúcsteljesítménye nincs egy negyed megawatt, és a keringés közben odafent sem süt mindig a nap. A mai szerverszekrények meg darabonként karcolgatják a 100 kW betáplálásszükségletet, szóval egy műholdba sokkal több energiaigényt lehet könnyedén beépíteni, mint amit hatékonyan ki tudsz elégíteni. A hulladékhő elvezetésének meg pont ugyan ez a problémája. Plusz valamiért van egy olyan gyanúm, hogy amiket odafönt használnak azok nem pont azok a napelem táblák, amit a kínai ipar köbkilométer számra ont magából.
A kozmikus sugárzás is egy olyan összetevő amit nem hagyhatsz figyelmen kívül. Miközben erősen számolja az MI odafent a világ megváltásának matekját, közben azért nem lenne jó ha a nagy energiájú részecskék által átbillentgetett bitek és megzavart tranzisztorok hibázgatnának, mert a végén megváltás helyett megsemmisítés lesz az eredmény. Annak meg a csóri milliárdosok és a valagukból kilógó politikusok lehet nem örülnének. Így aztán kénytelen leszel vagy súlyos árnyékolást fellőni a számítástechnikával, vagy a sugárzást jobban viselő gyártástechnológiát és multi-redundáns hardvert építesz be. Amivel jelentősen csökkented a hasznos teher arányát. A redundancia a karbantartás szempontjából is fontos lehet, mert föld-körüli pályára ugyan senkit nem fogsz felugrasztani megszerelni ami elromlott. Illetve, a teljes rendszered méretezésénél figyelembe kell venned, hogy kedvezőtlen esetben folytonosan veszíteni fogod a számítási kapacitást, ami új telepítéseket igényel vagy csökkenti az üzleti potenciált.
Hacsak úgy nem gondolod, hogy ezek az űrszerverek felviszik magukkal az összes mesterséges intelligencia algoritmust és feldolgozandó adatot amiből azután életük végéig elketyegnek és közlik majd egyszer a negyvenkettő bonyolultságú végeredményt, akkor bővített kommunikációs képességekre is szükség lesz. Legjobb tudásom szerint ami most van, az kb. a mostani űrállomás, űrszondák és űrtávcsövek kiszolgálására talán elég, de szűkösen. Ha oda-vissza adatot kell forgalmaznod, ráadásul az MI alkalmazásokban megszokott nagyságrendekben és a mostani körülmények között elvárttal összemérhető időszükséglettel, akkor létre kell hoznod olyan műholdkövető és adatforgalmazó rendszert, ami sokszorosan felülmúlja a ma elérhető megoldások kapacitását. És jóvá is kell hagyatnod, világszerte sokfelé.
A fellövések is érdekes kérdés lesz, ha kiderül a fenti korlátozó tényezők miatt szükségessé váló irdatlan kapacitás igény. Mert attól, hogy Altman, Elon és Jensen nagyon szeretnék, az űrszállítási kapacitás és annak javításának/gyártásának volumene nem tud végtelen lenni. A kereslet és kínálat árakra gyakorolt hatását ismerjük jól. Az esetlegesen felduzzasztott, azután kihasználatlanul álló hordozórakéta flottát meg szerintem nemigen kockáztatja meg a SpaceX, rajtuk kívül meg egyelőre nincs esélyesnek tűnő szereplő. Ja, a piacon egyeduralkodó szereplők árakra gyakorolt hatásáról úgyszintén nem szabad megfeledkezni. Plusz engedélyeztetni a megnövelt űrforgalmat.
Azután ott van még az elavulás. Pillanatnyilag iszonyú gyorsasággal kerül újabb és újabb mesterséges intelligencia hardver kifejlesztésre. Az űreszközök tervezése és gyártása ezzel jól láthatóan nem képes lépést tartani a nyilvánvaló okok miatt. Gyakorlatilag mire kiépíted odafent a rendszeredet, tele vagy reménytelenül elavult eszközzel, vagy folytonosan égeted a súlyos pénzeket az újabb generációs űrhardverek tervezésére és validálására, emellett utóbbi esetben a sok generációs MI hardverre folyamatosan biztosítanod kell a modellek támogatását és optimalizációját.
Szóval a problémád az, hogy minden amit idelent k pénzből meg tudsz oldani, az odafönt beszorzandó egy egynél nagyobb n számmal. Hasra ütésre n nem kisebb, mint három vagy öt, még ha pontosan nem is tudjuk számszerűsíteni a feladat szinte átláthatatlan bonyolultsága okán. Ehhez még hozzáadódik a lassabb gyártás és telepítés. Nem fogsz tudni megfelelő teljesítménysűrűséget elérni és nehéz lesz üzemeltetni. Az igényelt gyártási volumenek segíthetnek valamit a költséghatékonyságon, de egyelőre nem látszik milyen bevételeken tudnád amortizálni a szükséges új fejlesztések és kapacitásbővítések költségeit. Rémálom az engedélyeztetés. Az meg, hogy az NVIDIA, xAI, OpenAI, SpaceX és a többiek virtuális vagy kölcsön milliárdokkal újra beszállnának egymásba és megrendeléseket adnának egymásnak csak tovább erősítené annak a látszatát, hogy a mesterséges intelligencia tényleg egy buborék, ami megint néhány lépéssel közelebb hozhatná az önbeteljesítő jóslat beteljesedését.
b. félisten

#38
#37 Héraklész
2025-11-01 00:46:19

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

b.

félisten

#37 Héraklész

#37 Héraklész
Majd ha ben2 bemutatja az érveit, megmutatom hol tévedett.
A cikk egy fantazmagória. Egyelőre egy hűtőszekrészméretű eszközt lőnek fel - ennyi.

aha köszi. Sejtettem hogy ilyen alapos szakmai érveket fogsz hozni. "Mert csak."
Utána se tudnál hozni semmilyen számítást mert fogalmad sincs róla ez az igazság.
Azért Szólj majd meg Reykjavik Energy-nek is erről.
Héraklész senior tag

#37
#36 b.
2025-11-01 00:41:50

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Héraklész

senior tag

#36 b.

#36 b.
A cikk szerint 2030 ban az első munkába áll izlandon és utána 2 éven belül további 6. Messze nem az és nem az én elképzelésem. Az energia drága.
"Dehogynem kerül többe."

Kérlek vezesd le nekem a számításaidat.
nLali:

Majd ha ben2 bemutatja az érveit, megmutatom hol tévedett.
A cikk egy fantazmagória. Egyelőre egy hűtőszekrészméretű eszközt lőnek fel - ennyi.
b. félisten

#36
#31 Héraklész
2025-10-31 23:02:40

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

b.

félisten

#31 Héraklész

#31 Héraklész
Ennyi erővel várjuk a fúziós erőműveket. Amit írtál, csak merész elképzelés.

A cikk szerint 2030 ban az első munkába áll izlandon és utána 2 éven belül további 6. Messze nem az és nem az én elképzelésem. Az energia drága.
"Dehogynem kerül többe."

Kérlek vezesd le nekem a számításaidat.
nLali:
ddekany nagyúr

#35
#28 b.
2025-10-31 17:47:00

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

ddekany

nagyúr

#28 b.

#28 b.
Elméletileg Izlandon 2030 tól munkaba áll az első napelemes erőmű 30 MW teljesitménnyel.A technológiai háttér meg van hozzá. [link]
bambano:: Én úgy tudom az űrből lesugárzott magas frekvrenciájú mikrohullámnak nincs melegitő hatása a légkörre Ez a frekvrencia szinte akadálytalanul jut át a légkörön.Csináltak már kísérleti lesugárzást.

Érdekes project, de ha tippelnem kell... van az a 2030 olyan messze, hogy legyen rajta jó pár év csúszás, és addig visszavesznek az impozáns számokból is a felmerült technikai nehézségek miatt. És akkor az még egy prototípus, és csak utána kezdődik a valós használatot akadályozó gondok leküzdése. Szóval ezért mondom, hogy ez legalább évtizedek, ha egyáltalán.
nLali őstag

#34
#25 b.
2025-10-31 16:41:01

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

nLali

őstag

LOGOUT blog

#25 b.

#25 b.
Open AI pl most 33 GW-ot akar telepíteni .Ekkora energiafelvételről beszélünk.
1 GW teljesítményű adatközpont telepítés ára 25-50 Milliárd dollár ez nem konkrétan maga a hardver hanem minden ami mondjuk 5000 adatközponti egységet -t kiszolgál Most csak az open AI ról beszélünk. Paks átlagos igénynél 2 GW körül megy ,maxon járatva ha jól tudom 3,5 GW teljesítményt tud leadni ez plafonon. Tehát 10-15 paks . Kína egy 1 km hosszú napelem erőművet akar az űrbe ami 36 km magasan lenne és 21 GW teljesítményt nyújtana. Egyre több ország gondolkodik ebben, mert a nap 24 órájában termel, nem melegszenek túl, sokkal nagyobb a hatékonyságuk.
jelenleg 10-12000 dollár 1 kg űrteher fellövése. 20 milliárd dollárból fellősz kb 1500-2000 tonnát.és ez folyamatosan olcsóbb lesz.
Biztos nem kikezdhetetlen alogikám,de én valahogy így látom.

[link] Paks jelenleg ~1.7GW körül ketyeg. ~2 a maximum. Különböző korszerűsítések miatt tudja a 2GW körüli értéket. Eredetileg, induskor ~1.6GW volt a maximum.
Ebből nem lesz 3.5GW, szerintem sose.
Héraklész senior tag

#33
#32 ben2
2025-10-31 15:05:25

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Héraklész

senior tag

#32 ben2

#32 ben2
A műhold gyártása nem kerül több energiába, mint egy adatközponté (ugyanakkora számítási kapacitással számolva), a fellövése meg 100%-ban újrahasznosítható űreszközökkel gyakorlatilag a folyékony oxigén és metán előállításához szükséges energia, ami nagyságrendekkel kevesebb, mint amit egy adatközpont a működése során felhasznál.

Dehogynem kerül többe. Jóval különlegesebb technológiákat kell használni, hogy az űrben is megfeleljen. Sokkal több munkaóra, környezetszennyezés, energiaigény stb.
Bármelyik részét csupán kifejleszteni (mondjuk a hűtést) iszonyú erőforrásigénnyel jár.
ben2 senior tag

#32
#15 Héraklész
2025-10-31 14:27:39

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

ben2

senior tag

#15 Héraklész

#15 Héraklész
Viszont egy műhold gyártása és fellövése nagyobb energiába kerül, mint egy adatközpont földi működése.

A műhold gyártása nem kerül több energiába, mint egy adatközponté (ugyanakkora számítási kapacitással számolva), a fellövése meg 100%-ban újrahasznosítható űreszközökkel gyakorlatilag a folyékony oxigén és metán előállításához szükséges energia, ami nagyságrendekkel kevesebb, mint amit egy adatközpont a működése során felhasznál.
Héraklész senior tag

#31
#25 b.
2025-10-31 09:46:52

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Héraklész

senior tag

#25 b.

#25 b.
Open AI pl most 33 GW-ot akar telepíteni .Ekkora energiafelvételről beszélünk.
1 GW teljesítményű adatközpont telepítés ára 25-50 Milliárd dollár ez nem konkrétan maga a hardver hanem minden ami mondjuk 5000 adatközponti egységet -t kiszolgál Most csak az open AI ról beszélünk. Paks átlagos igénynél 2 GW körül megy ,maxon járatva ha jól tudom 3,5 GW teljesítményt tud leadni ez plafonon. Tehát 10-15 paks . Kína egy 1 km hosszú napelem erőművet akar az űrbe ami 36 km magasan lenne és 21 GW teljesítményt nyújtana. Egyre több ország gondolkodik ebben, mert a nap 24 órájában termel, nem melegszenek túl, sokkal nagyobb a hatékonyságuk.
jelenleg 10-12000 dollár 1 kg űrteher fellövése. 20 milliárd dollárból fellősz kb 1500-2000 tonnát.és ez folyamatosan olcsóbb lesz.
Biztos nem kikezdhetetlen alogikám,de én valahogy így látom.

Ennyi erővel várjuk a fúziós erőműveket. Amit írtál, csak merész elképzelés.
bambano titán

#30
#28 b.
2025-10-31 07:50:24

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

bambano

titán

#28 b.

#28 b.
Elméletileg Izlandon 2030 tól munkaba áll az első napelemes erőmű 30 MW teljesitménnyel.A technológiai háttér meg van hozzá. [link]
bambano:: Én úgy tudom az űrből lesugárzott magas frekvrenciájú mikrohullámnak nincs melegitő hatása a légkörre Ez a frekvrencia szinte akadálytalanul jut át a légkörön.Csináltak már kísérleti lesugárzást.

A napfény is szűrve érkezik le, minden frekvencián van veszteség, legfeljebb nem ugyanannyi.
Másrészt nem akkor gyártjuk a meleget, amikor lesugározzuk, hanem amikor felhasználjuk.
bambano titán

#29
#27 ncc1701
2025-10-31 07:48:42

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

bambano

titán

#27 ncc1701

#27 ncc1701
Plö valamellik lagrange pontba küldik, mint a webbet.

A parkoló megtelt.
b. félisten

#28
#26 ddekany
2025-10-31 07:00:00

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

b.

félisten

#26 ddekany

#26 ddekany
Ezeket az űrben lebegő giga napelemes csodákat én nem hiszem, hogy valóságban belátható időn belül meg tudnánk csinálni, pláne a földre való visszasugárzással együtt. Pár évtizedig valószínűleg kénytelenek lesznek enélkül megoldani.

Elméletileg Izlandon 2030 tól munkaba áll az első napelemes erőmű 30 MW teljesitménnyel.A technológiai háttér meg van hozzá. [link]
bambano:: Én úgy tudom az űrből lesugárzott magas frekvrenciájú mikrohullámnak nincs melegitő hatása a légkörre Ez a frekvrencia szinte akadálytalanul jut át a légkörön.Csináltak már kísérleti lesugárzást.
ncc1701 veterán

#27
#24 bambano
2025-10-31 06:44:57

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

ncc1701

veterán

#24 bambano

#24 bambano
Az, hogy elkezdtek ilyet fejleszteni, hihető. Elkezdték, senki nem mondta, hogy lesz is eredménye, mint a 3d tv-nek meg a fúziós erőműnek.
Az is érdekelne, hogy egy ilyen műhód milyen pályára lesz állítva, fog kapni folyamatosan napfényt?
másik hsz-re:
A fent összegyűjtött napenergia földre sugárzásával meg az a bajom, hogy az energia zöméből meleget gyártunk, némi közbenső akadályoztatással. Kell nekünk még plusz meleg ide?

Plö valamellik lagrange pontba küldik, mint a webbet.
ddekany nagyúr

#26
#25 b.
2025-10-31 01:50:05

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

ddekany

nagyúr

#25 b.

#25 b.
Open AI pl most 33 GW-ot akar telepíteni .Ekkora energiafelvételről beszélünk.
1 GW teljesítményű adatközpont telepítés ára 25-50 Milliárd dollár ez nem konkrétan maga a hardver hanem minden ami mondjuk 5000 adatközponti egységet -t kiszolgál Most csak az open AI ról beszélünk. Paks átlagos igénynél 2 GW körül megy ,maxon járatva ha jól tudom 3,5 GW teljesítményt tud leadni ez plafonon. Tehát 10-15 paks . Kína egy 1 km hosszú napelem erőművet akar az űrbe ami 36 km magasan lenne és 21 GW teljesítményt nyújtana. Egyre több ország gondolkodik ebben, mert a nap 24 órájában termel, nem melegszenek túl, sokkal nagyobb a hatékonyságuk.
jelenleg 10-12000 dollár 1 kg űrteher fellövése. 20 milliárd dollárból fellősz kb 1500-2000 tonnát.és ez folyamatosan olcsóbb lesz.
Biztos nem kikezdhetetlen alogikám,de én valahogy így látom.

Ezeket az űrben lebegő giga napelemes csodákat én nem hiszem, hogy valóságban belátható időn belül meg tudnánk csinálni, pláne a földre való visszasugárzással együtt. Pár évtizedig valószínűleg kénytelenek lesznek enélkül megoldani.
b. félisten

#25
#15 Héraklész
2025-10-30 22:25:21

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

b.

félisten

#15 Héraklész

#15 Héraklész
Viszont egy műhold gyártása és fellövése nagyobb energiába kerül, mint egy adatközpont földi működése.

Open AI pl most 33 GW-ot akar telepíteni .Ekkora energiafelvételről beszélünk.
1 GW teljesítményű adatközpont telepítés ára 25-50 Milliárd dollár ez nem konkrétan maga a hardver hanem minden ami mondjuk 5000 adatközponti egységet -t kiszolgál Most csak az open AI ról beszélünk. Paks átlagos igénynél 2 GW körül megy ,maxon járatva ha jól tudom 3,5 GW teljesítményt tud leadni ez plafonon. Tehát 10-15 paks . Kína egy 1 km hosszú napelem erőművet akar az űrbe ami 36 km magasan lenne és 21 GW teljesítményt nyújtana. Egyre több ország gondolkodik ebben, mert a nap 24 órájában termel, nem melegszenek túl, sokkal nagyobb a hatékonyságuk.
jelenleg 10-12000 dollár 1 kg űrteher fellövése. 20 milliárd dollárból fellősz kb 1500-2000 tonnát.és ez folyamatosan olcsóbb lesz.
Biztos nem kikezdhetetlen alogikám,de én valahogy így látom.
bambano titán

#24
#8 emvy
2025-10-30 20:38:28

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

bambano

titán

#8 emvy

#8 emvy
https://starcloudinc.github.io/wp.pdf
> As conduction and convection to the environment are not available in space, this means the data center will require radiators capable of radiatively dissipating gigawatts of thermal load. To achieve this, Starcloud is developing a lightweight deployable radiator design with a very large area - by far the largest radiators deployed in space - radiating primarily towards deep space...
Aztan mindenki eldontheti, hogy ez mennyire realis.

Az, hogy elkezdtek ilyet fejleszteni, hihető. Elkezdték, senki nem mondta, hogy lesz is eredménye, mint a 3d tv-nek meg a fúziós erőműnek.
Az is érdekelne, hogy egy ilyen műhód milyen pályára lesz állítva, fog kapni folyamatosan napfényt?
másik hsz-re:
A fent összegyűjtött napenergia földre sugárzásával meg az a bajom, hogy az energia zöméből meleget gyártunk, némi közbenső akadályoztatással. Kell nekünk még plusz meleg ide?
bambano titán

#23
#14 Tasunkó
2025-10-30 20:35:51

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

bambano

titán

#14 Tasunkó

#14 Tasunkó
Csak 100valahány kilóméter. Ki kéne kötni, nem sok az kábelben, és akkor húznának magunkkal. Olyan lenne messziről a Föld mint egy forgó bohócsapka, illene hozzánk.

körhinta... azon is kikötik a székeket.
ncc1701 veterán

#22
#20 Z_A_P
2025-10-30 19:43:59

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

ncc1701

veterán

#20 Z_A_P

#20 Z_A_P
Energiaéhség.Csak az OpenAI tervben lévő projektjei Németország energiafelhasznalasanak a fele kb.
Mi emberek persze egyunk bogarat, ne repuljunk, ne autozzunk, eleg a 19 fok, nem kell naponta furdeni, akkor sem meleg vizzel, mosni sem kell, ki lehet ruhat szelloztatni, hazat epiteni csak joisten szabalyokkal, euro 99 ,stb, stb

A pukizó bocikat kifeledted.
MrT csendes tag

#21
#13 ddekany
2025-10-30 16:39:57

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

MrT

csendes tag

#13 ddekany

#13 ddekany
Lejuttassák, hogy aztán itt egye meg az AI adatközpont?

Nem az adatközpontnak gondoltam hanem akkor csinálhatnának 100 ilyen napelem farmot hogy nekünk is legyen belőle itthon olcsóbb energiánk.
Z_A_P addikt

#20
#5 b.
2025-10-30 14:09:50

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Z_A_P

addikt

#5 b.

#5 b.
Energiaéhség.Csak az OpenAI tervben lévő projektjei Németország energiafelhasznalasanak a fele kb.

Energiaéhség.Csak az OpenAI tervben lévő projektjei Németország energiafelhasznalasanak a fele kb.
Mi emberek persze egyunk bogarat, ne repuljunk, ne autozzunk, eleg a 19 fok, nem kell naponta furdeni, akkor sem meleg vizzel, mosni sem kell, ki lehet ruhat szelloztatni, hazat epiteni csak joisten szabalyokkal, euro 99 ,stb, stb
Tasunkó őstag

#19
#17 Cassi
2025-10-30 14:01:19

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Tasunkó

őstag

#17 Cassi

#17 Cassi
Ez lesz a jövő, az AI az űrben lebegve fejleszt és termel, majd napi 2 Happy Mealt leküld minden embernek, akik egész nap bámulhatják a Tiktokot.

Tiktokot, vagy szappanoperákat is generálhat, AI színészekkel.
deathcrow42 addikt

#18
#11 MrT
2025-10-30 13:50:09

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

deathcrow42

addikt

#11 MrT

#11 MrT
Inkább azt oldják meg valahogy hogy az űrbéli óriás napelemfarm által termelt elektromos áramot lejuttassák a földi áramhálózatba...

makrohullámos energiaátvitel!
Cassi őstag

#17 2025-10-30 12:55:05

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Cassi

őstag

Ez lesz a jövő, az AI az űrben lebegve fejleszt és termel, majd napi 2 Happy Mealt leküld minden embernek, akik egész nap bámulhatják a Tiktokot.
Héraklész senior tag

#16
#14 Tasunkó
2025-10-30 12:52:15

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Héraklész

senior tag

#14 Tasunkó

#14 Tasunkó
Csak 100valahány kilóméter. Ki kéne kötni, nem sok az kábelben, és akkor húznának magunkkal. Olyan lenne messziről a Föld mint egy forgó bohócsapka, illene hozzánk.

Villámvezetőnek jó lenne, másnak nem igazán. Hatalmas feszültségek keletkeznének a kábel adott szakaszain, nem tudnánk kezelni.
Héraklész senior tag

#15
#5 b.
2025-10-30 12:48:47

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Héraklész

senior tag

#5 b.

#5 b.
Energiaéhség.Csak az OpenAI tervben lévő projektjei Németország energiafelhasznalasanak a fele kb.

Viszont egy műhold gyártása és fellövése nagyobb energiába kerül, mint egy adatközpont földi működése.
Tasunkó őstag

#14
#11 MrT
2025-10-30 12:41:50

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Tasunkó

őstag

#11 MrT

#11 MrT
Inkább azt oldják meg valahogy hogy az űrbéli óriás napelemfarm által termelt elektromos áramot lejuttassák a földi áramhálózatba...

Csak 100valahány kilóméter. Ki kéne kötni, nem sok az kábelben, és akkor húznának magunkkal. Olyan lenne messziről a Föld mint egy forgó bohócsapka, illene hozzánk.
ddekany nagyúr

#13
#11 MrT
2025-10-30 12:13:16

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

ddekany

nagyúr

#11 MrT

#11 MrT
Inkább azt oldják meg valahogy hogy az űrbéli óriás napelemfarm által termelt elektromos áramot lejuttassák a földi áramhálózatba...

Lejuttassák, hogy aztán itt egye meg az AI adatközpont?
Narxis nagyúr

#12
#11 MrT
2025-10-30 11:24:44

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Narxis

nagyúr

#11 MrT

#11 MrT
Inkább azt oldják meg valahogy hogy az űrbéli óriás napelemfarm által termelt elektromos áramot lejuttassák a földi áramhálózatba...

Csak idő kérdése.
MrT csendes tag

#11 2025-10-30 11:09:19

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

MrT

csendes tag

Inkább azt oldják meg valahogy hogy az űrbéli óriás napelemfarm által termelt elektromos áramot lejuttassák a földi áramhálózatba...
Raysen623 veterán

#10 2025-10-30 10:35:27

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Raysen623

veterán

Karbantartásra gondolt valaki? Teherautóval nem fog menni a dolog...a többi rendben van.
deathcrow42 addikt

#9
#8 emvy
2025-10-30 09:14:30

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

deathcrow42

addikt

#8 emvy

#8 emvy
https://starcloudinc.github.io/wp.pdf
> As conduction and convection to the environment are not available in space, this means the data center will require radiators capable of radiatively dissipating gigawatts of thermal load. To achieve this, Starcloud is developing a lightweight deployable radiator design with a very large area - by far the largest radiators deployed in space - radiating primarily towards deep space...
Aztan mindenki eldontheti, hogy ez mennyire realis.

= semennyire
emvy félisten

#8
#7 bambano
2025-10-30 09:02:00

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

emvy

félisten

#7 bambano

#7 bambano
Engem azért érdekelne, hogy pontosan hogyan is gondolják a hűtést.

https://starcloudinc.github.io/wp.pdf
> As conduction and convection to the environment are not available in space, this means the data center will require radiators capable of radiatively dissipating gigawatts of thermal load. To achieve this, Starcloud is developing a lightweight deployable radiator design with a very large area - by far the largest radiators deployed in space - radiating primarily towards deep space...
Aztan mindenki eldontheti, hogy ez mennyire realis.
bambano titán

#7 2025-10-30 08:17:13

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

bambano

titán

Engem azért érdekelne, hogy pontosan hogyan is gondolják a hűtést.
Cassi őstag

#6 2025-10-30 06:32:24

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Cassi

őstag

Geforce a súlytalanságban is!
b. félisten

#5
#3 Tasunkó
2025-10-30 05:30:13

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

b.

félisten

#3 Tasunkó

#3 Tasunkó
Nagy lehet a baj, ha nem maradhat a Földön.

Energiaéhség.Csak az OpenAI tervben lévő projektjei Németország energiafelhasznalasanak a fele kb.
deathcrow42 addikt

#4
#1 b.
2025-10-30 02:14:56

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

deathcrow42

addikt

#1 b.

#1 b.
Kezdésnek jó , hamarosan adatközpont űrállomások fognak keringeni felettünk.

Csak aztán nehogy egy kósza űrszemét megtalálja a dobozkát
Tasunkó őstag

#3 2025-10-29 23:21:16

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Tasunkó

őstag

Nagy lehet a baj, ha nem maradhat a Földön.
RobbyJr veterán

#2
#1 b.
2025-10-29 20:52:29

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

RobbyJr

veterán

#1 b.

#1 b.
Kezdésnek jó , hamarosan adatközpont űrállomások fognak keringeni felettünk.

Milyen jó lesz nekünk.
b. félisten

#1 2025-10-29 20:17:40

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

b.

félisten

Kezdésnek jó , hamarosan adatközpont űrállomások fognak keringeni felettünk.

Új hozzászólás Aktív témák

Témaindító hír

A világűrbe repíti az AI-t az NVIDIA és a Starcloud

Aktív témák

Új fizetett hirdetések

Üzleti előfizetők hirdetései