Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • CPT.Pirk

    Jómunkásember

    válasz letix #14392 üzenetére

    Ez a grub install parancs vissza fog adni valami hibát, ha live rendszer alól csinálod. Fel kell csatolni a Linux partícióját, majd egy másik paranccsal lehet feltenni a grubot.

    $ sudo mount /dev/sdaX /mnt
    $ sudo grub-install --boot-directory=/mnt/boot /dev/sda

    szerk: én legalább is arra gondolok, hogy live rendszert próbált ki. Ha nem, akkor a te megoldásod a jó.

  • rokefeller

    senior tag

    válasz mzx #13643 üzenetére

    Bebootolod valami recovery disc-kel a mint-et, és terminalban "sudo grub-install /dev/sdX",
    ntfs-t tudsz csinálni, mkfs.ntfs-sel vagy ha gui kell, akkor gparted. Lehet hogy kell hozzá feltenni ntfsprogs-ot, vagy valami hasonló csomagot.

  • CPT.Pirk

    Jómunkásember

    válasz mokiber #13267 üzenetére

    Az sdb az a 8Gb-s pendriveod.

    Tehát ha az sda2 a "/", akkor:

    sudo mount /dev/sda2 /mnt
    sudo grub-install --boot-directory=/mnt/boot /dev/sda
    sudo update-grub

    Aztán ha minden oké, akkor sudo shutdown -h now leállítja a gépet.

    Mi van az sda1-en? A swap?

    hegegabi80: nagyon Windows után a ZorinOS-t tudnám mondani, direkt Windowst utánzó felülete van. [link] A linkelt oldalon amúgy tudsz bogarászni nagy csomó disztró között. Aztán valami megtetszik, akkor már könnyen fel tudod majd rakni.
    32 bites Linux alatt a Wine képes elindítani wines 3D-s játékokat is, de ez esetleges, vagy sikerül neki, vagy nem.

  • CPT.Pirk

    Jómunkásember

    válasz mokiber #13252 üzenetére

    Akkor csináld meg ezt, ez felteszi gyorsan kézzel a grub-ot:

    Bootolj be a pendriveról. Nyiss egy terminál ablakot. Menüben megtalálod (Konsole), vagy nyomj Alt+F2-t, és írd be, hogy terminal, majd enter.

    A felnyíló fekete ablakban add ki a parancsokat:

    sudo fdisk -l
    ez kilistázza a gépben a hdd-t, hogy milyen partíciók vannak. /dev/sda1. sdaX. sorok lesznek. Ha az első partíciód a root "/", akkor azt kell felcsatolnod a rendszerbe, ha nem az első, akkor a megfelelő sda2,3... számút.

    Tehát ha az első a a "/", akkor:

    sudo mount /dev/sda1 /mnt
    ez fel fogja csatolni a /mnt-be a root partíciót.

    sudo grub-install --boot-directory=/mnt/boot /dev/sda
    ez a parancs telepíti a grub-ot a vinyóra.

    sudo update-grub
    ez a parancs pedig megnézi, milyen oprendszer(ek) vannak a gépen és beteszi őket a listába. Ha idáig minden rendben, akkor újraindíthatod a gépet és lesz grub.

    Tehát még egyszer egyben:
    sudo fdisk -l
    sudo mount /dev/sda1 /mnt
    sudo grub-install --boot-directory=/mnt/boot /dev/sda
    sudo update-grub

    Figyelve a szóközökre és helyes beírásra.
    Amikor a DHCP-t kereste a géped, az a hálózati v. PXE boot volt, ez akkor szokott elindulni, ha semmi oprendszert nem talált a gép.

    szerk: ha minden igaz, a sudo-hoz tartozó jelszó a "live" a live rendszerben.

    Jester01: jah tényleg, ezt egyszer beszéltük. Mivel nyerünk többet, ha a swap van elől, vagy a root? Ahogy néztem, amikor még volt Ubuntum egy régebbi gépen 384 rammal, gyak. még ott sem nyúlt hozzá a swaphoz, mert elég volt neki a ram a gépben még böngészéshez is. (ez még a unity előtt volt)
    Ezek alapján azt mondanám, hogy a root-ot érdemesebb.

  • CPT.Pirk

    Jómunkásember

    válasz ballington #12699 üzenetére

    Bármilyen live linux, ami grubot használ, alkalmas erre.

    sudo fdisk -l kiírja, hogy mi a vinyód neve. pl. /dev/sda

    Aztán most meg nem mondom, hogy fel kell-e csatolni partíciót, de a grub telepítése ennyi:

    $ sudo grub-install /dev/sda
    $ sudo update-grub

    A sudo password a Chakra live-on "live"

  • raczger

    őstag

    hali

    most próbálkozok ubuntu live alatt a grubot újrarakni, és az első hozzászólásban lévő leírás alapján próbálok haladni, de sajnos elakadtam (tudom hülye vagyok, de linux-al nincs sok tapasztalatom eddig sajnos)
    7. Telepíted a grubot az mbrbe.
    grub-install /dev/hdx

    tehát ezzel a résszel van most bajom, először is nem tudtam, hogy melyik partícióra kell ezt tenni, így gondoltam, akkor legyen a linuxos, így ezt beírtam:
    sudo grub-install /dev/sda6
    erre pedig ezt dobja vissza:
    Could not find device for /boot: Not found or not a block device.
    ha valaki tudna segíteni, azt megköszönném :R

  • ngabor2

    nagyúr

    válasz TitiRii #1543 üzenetére

    no, akkor a zanzásított válasz, aminek a részleteivel majd talán könnyebb lesz keresni, vagy kérdezni. előrebocsátom, hogy nem tudom mindre a választ.

    nagyon olyanok ezek a kérdések, mintha egy vizsga tételsora lenne...

    a) A Linux Kernel felépítése
    user-szintű hozzáállás: kit érdekel? működik :D

    • A rendszerbetöltés folyamata

    ebbe se merültem bele, de a kernelforrás doksija valszeg jó támpont.

    • Statikus és dinamikus eszközkezelés

    gondolom itt a hagyományos /dev és az udev/devfs összehasonlítására lennél kiváncsi. statikus esetben akkor is van eszköz, ha annak nincs a kernelben támogatása. dinamikus esetben az eszköz a hozzá tartozó modul, vagy a kernelbe fordított rész hatására jön létre az eszközkezelő rendszer által.

    b) Linux: a root biztonsága
    • A root (rendszeradminisztrátor) jellemzői

    mindent megtehet. épp ezért az újabb disztibekben korlátozva van, pl. grafikus felületen. ez a korlátozás persze feloldható, de akkor tényleg ''veszéles'' lehet a rendszerre.

    • A su és a sudo parancs

    a su (set user) usert lehet váltani. ha nem írsz paramétert, akkor root-ként tudsz belépni. a sudo 1 parancsot hajt végre más userként. ez a parancs a sudo paramétere. természetesen a kiválasztott user jelszava kell. alapból root jogon akarja végrehajtani. szabályozni az /etc/sudoers file szerkesztésével lehet.

    c) Linux: Rendszerbetöltés
    • LILO, Grub, partíciók

    lilo esetén új kernelnél mindig le kell futtatni a lilo parancsot, mert a kernel fizikai elhelyezkedését jegyzi be a boot recordba. a grub máshogy csinálja, ott csak az első telepítésnél kell a grub-install-t lefuttatni.
    feladatuk a kernel betöltése, és hogy lehetőséget adjanak annak paraméterezésére. más oprendszereket is be tudnak tölteni.
    a partíciók nem tudom, hogy miért itt vetődnek fel, inkább a lemezkezelésnél lenne a helye.


    • Initrd, Init

    az initrd egy érdekes állatfaj, még nem sikerült vele megbarátkoznom. tulajdonképpen egy tömörített ramdisk, amit a kernel kicsomagol. ezzel a betöltés idejére függetleníti magát a merevlemez partícióitól. ebbe lehet pl. a szükséges modulokat, vagy egyéb parancsokat pakolni. ha nem tudunk minden, boot során szükséges dolgot a kernelbe pakolni, akkor van értelme.
    az init a rendszer 1. számú processe. ebből indulnak a legalapvetőbb programok, ez tart kapcsolatot a kernel és a user-programok között. ha ezt leállítjuk, akkor a rendszert állítjuk le.

    d) Linux: Fájlrendszerek
    • Használt és ismert fájlrendszerek (pl.Ext2)

    ext2 már kissé elavult. helyette egy naplózással kibővített változat, az ext3 van. népszerű még a reiserfs. van még jópár fajta (pl. xfs), nem igazán merültem el bennük. a linux alatti rendszerpartíciókon levő fs-eknek kezelniük kell a linuxos jogrendszert, valamint a linkeket. bizonyára van még néhány hasonló fontosságú kritérium, ez a 2 biztos. lehetnek extra feature-ök, pl. naplózás a filerendszer sérülésének elkerülése érdekében, vagy pl. titkosítás, vagy tömörítés.

    • Linux alatti virtuális memóriakezelés

    a rendszernek 2-féle memóriája van: fizikai, és swap. a swap arra szolgál, hogyha a fizikai memóriában helyre van szükség, akkor az ott levő, nem használtnak ítélt részeket kitegye rá. egy process önmagától nem tudja, hogy teljes egészében a memóriában tartózkodik, vagy egyes részei a swap-ben vannak-e.
    ha a fizikai memória nincs kihasználva, akkor azt a rendszer lemez-cache-nek használja.

    e) Linux: Csomagkezelés

    a disztibúciók csomagokból épülnek fel. ahányféle rendszer, csaknem annyiféle csomagkezelés lehet. a legrégebbi csomagtípusokat leszámítva a csomagok függőség-kezelést is tartalmaznak. ha egy csomag függ egy másiktól, akkor addig nem lehet/érdemes feltenni, míg ez fenn nincs. például a kde-t x nélkül nem sok értelme van feltenni, ha használni is akarjuk.

    • Csomagformátumok

    az egyik legelső, ami eredetileg nem tartalmaz függőségkezelést a tgz. egyszerűen tar.gz-be össze van csomagolva a cucc, kicsomagolod, és fenn van. sok régebbi disztrib használta, illetve használja. a slackware (az első valódi disztrib) is ezt használja. ha jól tudom, már van valahogy függőségkezelés is építve.

    egy igen népszerű csomagformátum az rpm. itt van függőségkezelés, van lehetőség frissítésre. a redhat vezette be, azóta több disztrib használja (suse, mandriva, fedora, hogy csak a legismertebbeket említsem). eredetileg nem volt lehetőség benne teljes rendszer-frissítésre, de megoldották :D

    talán a legnépszerűbb módszer a deb típusú csomagkezelés. függőségkezelés alapból van, és lehetőség van benne a teljes rendszerfrissítésnek. használja többek között a debian, az ubuntu, az uhu.

    • Csomagkezelő programok

    tgz: tar, ill. gz. frontendeket majd mondanak a slackware-esek :D
    rpm: meglepő módon: rpm...
    deb: dpkg, illetve apt-implementációk, első sorban az apt-get.

    mindegyikhez lehetnek karakteres vagy grafikus frontendek, amik a használatot egyszerűsítik.

    f) Linux: Hálózatkezelés
    • Helyi hálózat

    linux hálózat nélkül nincs. ha egy gépen belül van minden, akkor is ''hálózaton'' keresztül kommunikálnak egymással a dolgok. gondolom itt elsősorban a lan-ra gondolsz. erről több könyvet is írtak, konkretizáld a kérdést, úgy egyszerűbb a válasz.

    • Csomagkapcsolt (Point-to-Point) elérések

    ppp, pppoe. ez megintcsak nem linux-specifikus, szabványos protokollok, szabványosan használva.

    megj.: ha valami őrült nagy hülyeséget írtam, akkor kérem, javítsatok ki. ha valaki úgy érzi, hogy kb. ''nesze semmi fogd meg jól'' választ adtam, akkor üzenem, hogy lehet, de ez alapján már könnyebben darabolható a konkrét kérdés.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés