Javaslom elolvasni az előzményeket is!
Az nem az én kérdésem, csupán kérdéssel válaszoltam rá.

(#45364) ---Lasali---
Amit belinkeltél az pont nem merevít semmit se a fékszemek hatásvonalában. A felső keresztpánt nem létrás tartó, így nem tud felvenni hajlító erőket. Csak húzásnak áll ellen, vagyis azt a keretet még akár kézzel is el lehet hajlítgatni így ránézésre.
A Magura HS11/33 fékekhez való keret, na az már hajlításra is méretezve van, viszont azok se merevítik a vázat magát, hanem csak a 4 rögzítési pont közül a felső kettőt. Ez legalább annyival jobb már, hogy a váz valóban kevesebb húzóerőt kap, mivel a keret fel tud venni belőle valamennyit.

Egyébként az hogy a tetejét összekötöd, az nem vesz el erőt a váz szétnyitására irányulóról? Mert a logika az mutatná hogy le kéne vegyen, ugyanis ha nem lenne ott akkor szétnyílna a fék.
Amit viszont te linkeltél és ahol csak húzóerőt tud felvenni, az bizony, hogy nem!
Merev testek statikája alapján még azt gondolhatnánk, h igen, viszont a gyakorlatban már ugye nem merev rögzített testekként kell vizsgálni. A felső keresztpánt, ha úgy vesszük akár egy csuklós rúd is lehetne mechanikailag (a gyenge sarokpontok miatt), amin a két láb/szár, mint egy olló nyílna szét a fékek hatására. És itt a váz bizony közel teljes mértékben felveszi a fékerőt (a "csuklók" hajlítgatása vesz fel egyedül szignifikáns nyomatékot még, amíg egyszer el nem fáradnak a sarkok).

Ellenben ha egy kutya közönséges fékmerevítőt a fékszemekre raksz fel, akkor az a fékszemek hatásvonalában veszi fel a húzóerőket. Nem (a fékszemekhez képest) külponton, mint a Magura HS kerete. Külpont alatt meg értsd azt, hogy ugyanúgy keletkezik hajlító nyomaték, ami széthúzza a vázat.