Aktív témák

• #272 guga Közösségépítő

  2007-03-10 23:22:04 #272

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  guga

  Közösségépítő

  Itt ülök már egy órája a gép előtt és még nem írtam egy sort sem, nyalogatom közben a pezsgőt és gondolkodok, ide-oda kapcsolgatok a zenék közt, egyik sem passzol ma hozzám, kicsit belefelejtkezek, elszaladnak a gondolatok de megint felébredek és észreveszem a zenét. Ez az, ami idegesít és keresek másikat.
  
  Fejben már legalább két A4-est végiggondoltam, de még nem írtam le belőle semmit és félek, hogy a felét már közben el is felejtettem.
  Rossz úgy nekiülni, hogy most írni akarok, mert akkor sosem kell.
  Olyankor mindig teher, de vannak olyan pillanatok, hogy valamit észreveszek, egy embert és amit tesz, valaki arra hogyan reagál és az egész hirtelen fontossá válik számomra, tudom hogy másnak is az és sietek haza, fejben összerakom bizonyos részeket kinagyítva és elégedetten hátradőlök.
  Számomra az önkifejezés olyan formája, ami kárpótol mindenért, amit belém diktáltak, hogy elérni kell, de a mai napig nem értem.
  Fáradtságos munka volt egy olyan cipőben élni, ami kicsi volt a lábamra, léptem egy nagyot, mint aki nagy lábon él.
  Ilyen legyél és korlátokat emelnek eléd. Ide tartozz és alkalmazkodj, ne lógj ki a sorból.
  Az eszébe sem jut, hogy a sor mesterséges dolog. Mi lenne ha mindenki kilógna?
  
  
  Itt ülök már egy órája a gép előtt s még nem ittam egy sört sem. Halogatom közben a kezdőrúgást és közben gondolkodok, ide-oda tapsolgatok a jobbnál jobb gondolatok közt, de egyik sem passzol ma hozzám, nem rólam szól.
  Hiába én gondolom mégsem én vagyok, erőltetett.
  Eszembe jut ma nem írok, de az sem én vagyok, én minden nap írok.
  Rühellem az egoista embereket s mégis domináns érzésként tornyosul bennem a közlési vágy, nem tehetek róla, ilyen vagyok. Már iskolában is én voltam a faliújság felelős. Valamit kiraktam a falra és csoportosultak köré, megvitatták, megítélték és továbbmentek. Mint ha mennék azzal valamire, hogy magában ki s mit gondol. Kicsit belefelejtkezek, elszaladnak a gondolatok de megint felébredek és észreveszem a zenét. Ez az, ami idegesít és keresek másikat.
  
  Most is, Rammstein: Ohne Dich, vissza is tekerem, újra lejátszom. Régebben ki se állhattam, egyszer a Bzotyi (Jihad) rábeszélt, hogy hallgassam. Mondom magamban olyan szörnyű és riasztó neve van, mint a keletnémet Radeberger sör, keserű, mint az epe, ihatatlan. Ha már sör, akkor inkább Paulaner, de most nem ez a lényeg, különben is az nyugatnémet.
  
  A fiammal hallgattam meg az első pár számot és azonnal beleszerettünk. Vettem egy koncert dvd-t, totális extázis, nagyon pontos, nagyon hangos, nagyon kemény és ha megyünk iskolába kerékpárral a ligeten át, akkor zeng tőlünk a liget és kaszáljuk fél kézzel a levegőt, hogy óhnedihhhhhhh kalismithzhajn óhnedihhhhhhh. Mittivenish áhölájn óhnedihhhhhhh, óhnedihhhhhhh.
  Óhnedihhhhhhh.
  Óhnedihhhhhhh cilististonnen óhnedihhhhhh. Mittirstéjn dizekonnen óhnedihhhhhhh, óhnedihhhhhhh.
  
  Nem is tudok németül és a legvisszataszítóbb nyelvnek találom, összeköpködi az asztallapot mire kimond egy mondatot. Soha nem gondoltam volna, hogy egy német emberben is lehet érzelem.
  Kemény, férfias, uralkodó nép, de mára már csak újfasisztáik vannak, ez az össznemzeti érték meg a jódli, azt bármelyik kopasz tud egy krigli sör után.
  De mióta a fiam minden nap Rammstein-t hallgat így belopódzott az életembe akarva, akaratlanul és a dallamok, szövegrészletek megmaradtak. A fiam valamiért remek szövegértő. Megfigyeltem, hogy egy számot elég egyszer meghallgatnia, a dallamot és a szöveget azonnal visszaénekli, utána megkérdezi, hogy Apa mit jelent az, hogy zerstörren? Nem tudok németül, csak feltételezni tudom a hatásából, hogy olyasmi, mint amikor a szitakötő szárnya rebben, annak is olyan a hangja, napsötötte nádszál végén, mikor megrebben és tova száll, zerstörren. De bunkó vagyok, aztán vigyorgok magamban. S szégyenlem magam a fiam előtt, mert hajszálpontosan ejti ki a német szavakat és katonásan énekli a dallamot, ahogy kell. Igazán megérdemelne annyit, hogy elmondjam neki mit jelent.
  Még szerencse, hogy van internet, legalább nem halok meg hülyén.
  Rammstein lap pont hu. Megtalálom, amit kérdezett és a kedvenc számát is, amit Ő hangyásnak hív. Egyszer látta a tévében a klipet, hangyák meneteltek.
  Jobbnak látom a magyar szövegeket még nem megmutatni neki hiszen csak 10 éves, ezek meg kemény férfiak és amit, amiről énekelnek azt nem Halász Judittal írták, hogy csovi, csovi dzsászper.
  
  Kihűlök már egy órája a gép előtt és még nem írtam egy sort sem, sör se fogy, feszült vagyok. Lelkészem egyszer mondta, hogy minden ember dédelget magában egy legszebb halált, egy méltóságteljest, mert az ember még halálában is méltóságra vágyik, fontosabb neki a halálnál is, hogy mit gondolnak utána róla az emberek. Haverom Böce is mindig mondja, hogy Ő készül a halálra, ügyel rá, hogy meglegyen fürödve és tiszta alsó legyen rajta (Hja Andie! Semmi prverzió, része az életünknek és úgy gondolom, hogy szarás közben nincsen jobbos vagy balos, remekül meglehet találni a hangot egymással, rotty, mert olyankor mindenki tud ember lenni.)
  Számomra meg az a fontos, hogy kiben mi marad meg rólam, szeretném ha nem lenne olyan ember, aki a halálom után úgy gondol rám, hogy gyűlöl.
  Egyelőre nem tudok olyan emberről, de a hátralévő életemben is figyelek rá, hogy inkább legyintsen rám és röhögjön rajtam, hogy hagyjad már, guga az egy hülye.
  S tényleg legyint egyet, megmondtam előre. Pedig még arra is figyelek hogy ne legyek egy ilyen na ugye én megmondtam előre típusú ember, hogy nem vállal semmiért felelősséget.
  A tanár tanítás közben, a kocsmáros, ahogy csapol, a hentes szívrohamot kap egy gyönyörű karaj láttán, a taxis egyszer csak elalszik és szépen hátradönti a fejét s vár egy utasra, az utas meg utasként megy a halálba, a koldus is szépen leülve, a katona harcolva, a pék lerogy a kemence mellé, a fodrászt megfojtja egy tincs, a számítógép szerelő pedig ül a gép előtt kihűlve. Lelkészem mondta, hogy Ő evangélium hirdetés közben szeretne.
  Ha engem nem is gyűlölnek, de én haragszom, sőt gyűlölök embereket szívemből.
  Mérhetetlen utálat lesz úrrá rajtam ha rá gondolok.
  Például Levente osztályfőnöke, egy szőke benya, szerencsére hamar nyugdíjba megy, eleve pályát tévesztett, egy disznótelepet kellene vezetnie.
  Türelme, tehetsége a gyerekekhez nulla, egyszer az egész osztály előtt lehordta hangosan rikoltozva a fiamat, mikor megtudta, hogy van neki MP3 lejátszója, hogy futja rá az önkormányzati segélyből mi?
  Mert ha jól tudom abból éltek.
  Mellé nyúlt, soha nem kértem még segélyt, egy forintot sem. Kitudom szervezni az életemet és Istenben is hiszek, ami nem egy utolsó dolog. Bár csak a sok segélyért sorban álló Istenhez sorolna, állna sorba, mesterséges dolog és még nem ittam egy sört sem, pedig...
  
  Innék egyet.
  
  Nem elég a saját problémám még itt ez a tanárnő is. Azt mondja hogy ellenőrző és egy beírás. Órán leejtett egy golyót.
  Egy golyót bazmeg? Micsoda küszöbérték alatt bocsájtottak téged tanári állásba, vagy megvertél valakit, hogy odavett tanárnak?
  Másnap meg csak egy szó figyeg ott, hogy ..FUTOTT.
  
  Elszakadt a cérna, főleg hogy a kis csajok gúnyolták meg bosszantották a fiamat és az meg megsértődött és rájuk emelte az öklét. Rohadt kis huggyosok, mint a hiénák csipkedik, marcangolják a lelkét, ha meg kikel magából, akkor rohannak a tanárnőhöz, aki egy tank, hogy tannéni a Levente megakart verni.
  Mit kéne ilyenkor tenni?
  Ez a tanker kizavarta a fiamat az óráról és Levente egy órán át azzal múlatta az időt, hogy nem csukta be a szemét és a száját. Vett levegőt meg nézett is, de hagyta, hogy pislogás nélkül kiszáradjon a szemhéja és nyelés nélkül a szája.
  Nejem ma bement az igazgatóhoz, hogy a Levente osztályfőnöke gyűlöli a gyereket és rajta vezeti le a frusztráltságát, az egész osztály előtt megalázza.
  Nem meg kellett volna kérdezni mi történt? Kis hülye libák hárman miért bosszantják?
  Az egész osztály gyűlöli Leventét, mert a tanár kivételezett figyelemben részesíti, rendszeresen megalázza és kiabál vele. Más is észrevette, még azt is hogy mással sosem.
  
  Ez a nő egy igazi terrorista, a fiam már rendesen fél iskolába menni, de muszáj.
  Sajnálom Őt nagyon, mert szívesen elmennék az egész családdal egy szigetre és élnénk az életünket törvények nélkül, szarni az ilyen pályát tévesztett ökrökre, tanárnak manapság az megy, akit nem vettek fel már sehova, miféle hivatástudat?
  
  Ide-oda kapcsolgatok a zenék közt, egyik sem passzol ma hozzám, kicsit belefelejtkezek, elszaladnak a gondolatok de megint felébredek és észreveszem a zenét. Ez az, ami idegesít és keresek másikat.
  
  A tanár miután beszélt az igazgatóval azonnal megtorolta a gyereken, mert az volt kéznél, velem még nem találkozott. Azt hiszem meg fog benne dermedni a lélek és kiveri a víz.
  Ma javasolták, hogy veressem meg, szúrjuk ki a kerekét, gyújtsuk fel a házát...ezek primitív dolgok és abból még Ő kerülhet ki hősként és én meg a törvény elé. Van ennél finomabb dolog, a média. Harap az ilyen sztorikra, ott pipiskednek sorban a kameráikkal, vakuznak, címlapon, nagy képernyős, mint a hiénák csipkedik, marcangolják a lelkét, ha meg kikel magából, akkor rohannak, hogy látják, látják megint kezdi, megmondtam előre. Mert a média amolyan megmondós előre, felelősséget nem vállal.
  Meghurcolom, hogy kétszer annyit fog a lelkében sajogni, mint a fiam. Nem lesz nyugalma egy percre sem tőlem, ha Pesten elfelejtik, Budán megemlékeznek róla.
  
  1. 5Móz 32,35
  Enyém a bosszúállás és megfizetés, a mikor lábuk megtántorodik; mert közel van az ő veszedelmök napja, és siet, a mi rájok vár!
  2. Rm 12,19
  Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr.
  3. Zsid 10,30
  Mert ismerjük azt, a ki így szólt: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. És ismét: Az Úr megítéli az ő népét.
  
  
  Akkor most mi legyen?
  
  Kitudom szervezni az életem és hiszek Istenben, ami nem egy utolsó dolog.
  
  Nejemmel megbeszéltük, hogy Levente egyelőre megy az iskolába és egy kicsit tűrni fog csendben, mert a szőke tanker innentől már csak hibázni fog és egyre idegesebb lesz. De én ott leszek ígérem.
  
  Leventének meg elmagyaráztam, hogy egészségtelen dolog 2-3 hónapig ugyanazt a zenét hallgatni a Rammstein-t, törölje le az MP3 lejátszóról és tessék más zenét is hallgatni, ne lógjon ki a sorból. Mutattam neki itt van Pokolgép, annak még érted a szövegét is, bár nem neked írták, hanem rólad.
  Mikor ennyi idős voltam és elkeseredett, akkor én azt hallgattam.
  
  Pokolgép : Újra születnék
  Nem fáj semmi, már érzéketlen vagyok
  Engem ne sajnáljatok
  Én az élettől mindent megkaptam
  Engem ne sajnáljatok
  
  A szülői ház rég nem vár
  A kocsmák füstje simogató
  A szülői ház rég nem vár
  Csak magamra számíthatok
  
  Ha újra megszületnék, akkor is így élnék
  Tudd meg, semmit sem bántam meg
  Ha újra megszületnék, akkor is így élnék
  Én már semmit sem bánok meg
  
  Százezer átok sem állíthat meg
  Miben hiszek, azt végigcsinálom
  Százszor eltaposhatsz, újra felállok
  Az utam végig kell járnom
  
  A szülői ház rég nem vár
  A kocsmák füstje simogató
  A szülői ház rég nem vár
  Csak magamra számíthatok
  
  Ha újra megszületnék, akkor is így élnék
  Tudd meg, semmit sem bántam meg
  Ha újra megszületnék, akkor is így élnék
  Én már semmit sem bánok meg
  
  Vádolhatnának vagy gúnyolhat, gyűlölhet bárki
  Túlélek minden rossz gondolatot
  Teszek rá, ilyen vagyok
  
  Ha újra megszületnék, akkor is így élnék
  Tudd meg, semmit sem bántam meg
  Ha újra megszületnék, akkor is így élnék
  Én már semmit sem bánok meg
  Ha újra megszületnék, akkor is így élnék
  Tudd meg, semmit sem bántam meg
  Ha újra megszületnék, akkor is így élnék
  Én már semmit sem bánok meg
  
  
  Odaültünk ketten a gép elé és összébb húztuk a székeket, az asztalon doboltunk, összenéztünk és közben a fejünkkel táncoltunk és nagyon vagány az egész.
  El sem merem neki mondani, hogy volt olyan Mike Oldfield kazettám, amit egy félévig ki sem vettem a walkmanból. Csak elemet cseréltem, de a Biohazard kazettám is kihúzott annyit, mint neki most a Rammstein.
  
  Na most például úgy érzem, hogy mindent leírtam, vagy csak kiadtam magamból a feszültséget?
  Van is egy enyhe lelkiismeret furdalásom, hogy bizony még írni kéne valamit.
  Rendben de már csak valami rövidet, sör is megvolt, jobban alszok tőle, de ez lehet nem igaz vagy valami vese dolog?
  
  2. Jer 11,20
  És oh Seregek Ura, igaz biró, veséknek és szívnek vizsgálója: hadd lássam a te bosszúállásodat rajtok, mert néked jelentettem meg az én ügyemet!
  3. Jer 17,10
  Én, az Úr vagyok az, a ki a szívet fürkészem és a veséket vizsgálom, hogy megfizessek kinek-kinek az ő útai szerint és cselekedeteinek gyümölcse szerint.
  
  
  Áááá francba úgy nem szeretem mikor ilyen bosszúálló az Isten. Nejem arra kért, hogy hétfőn menjek be személyesen a tanárhoz és tegyem helyre a fejét, hogy ha még egy atrocitás éri a gyereket ok nélkül, akkor leszámolok vele, tényleg meghurcolom és addig nem nyugszom, amíg sírni nem fog, hogy megfizessek neki a fiamért.
  
  De ezt nem tehetem, jogosan vonnának érte felelősségre, hogy akkor ezt hogyan egyezteted össze Istennel, miféle ember vagy te? Bosszúálló?
  
  Nehéz ügy, nem lehet jó döntéseket hozni. Lelkészem szokta mondogatni, hogy az emberek előtt mindig két lehetőség merül fel, vagy igen, vagy nem, tessék válasszál és azonnal mondd meg!!! Istennél mindig van egy harmadik megoldás, egy igaz lelet.
  Gondolkodok én is rajta, bemenjek vagy ne? Tudom, hogy nagy hatással lennék rá és utána azt kiabálná az egész osztály előtt, hogy Apád egy bunkó.
  Ha be is mennék csak szolidan és elegánsan, csendben odasuttogva, hogy véged van, ez volt az utolsó és csak azért jöttem a szemed közé nézni, hogy lásd betartom a szolgálati utat. Abból legalább tényleg tudni fogja és utána távozni, majd hívni egy két ismerőst, hogy kéne egy szívesség és majd jövök neked egyel.
  
  A nejem azt mondja a Levente nagyon kiszolgáltatott a tanárnak. Nejem és képzett pedagógus és az Anyukája is. Anyósom egy igazi, van tartása, van szava és van emléke, olyan akire úgy emlékeznek a tanítványok, hogy tanárnéni és integetnek neki a babakocsi mögül, felnőttek.
  
  Fiammal jövünk haza kerékpárral és végig ordítjuk az Andrássy-t, hogy óhnedihhhhhhh kalismithzhajn óhnedihhhhhhh. Mittivenish áhölájn óhnedihhhhhhh, óhnedihhhhhhh.
  
  Nincs vele semmi baj, gyerek, nem gonosztevő. Kilóg a sorból, sokkal gyerekesebb, mint a többi. Lehet hibáztam, amikor nem gépfegyvert vettem neki karácsonyra és nem engedem robotosölőst nézni, hanem még süsü a sárkány meg pom-pom meséi.
  Tudom, tudom hibáztam, hogy a számítógépen is csak a Revolt az egyetlen játék.
  Érthető, ez a gyerek teljesen elsatnyult lélekben, nem olyan acélos, mint a többiek, ez a világ nem fogadja be még gyereknek sem.
  Micsoda kemény hajsza, már a gyerekkort is elveszik és olyanok lesznek, mint a robotok, nem gondolkodnak.
  
  Jövünk haza és mondja Apa de jó lenne egy időgép, elmenni egy szigetre és mindig csak nyári szünet lenne.
  Nejem az ilyen mondatok után szokta elpityeregni magát.
  

Aktív témák