Hirdetés
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- sziku69: Szólánc.
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- GoodSpeed: Ma a Samsung Galaxy S24 FE-re is megérkezett az Android 15-ön alapuló One UI 7.0
- vrob: Az utolsó DOS játékok 1996 - 1997-ben, egy korszak lezárul
- GoodSpeed: Segway-Ninebot F3 E elektromos roller.
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
Aktív témák
-
*Ropi*
félisten
• Többen szóvá tették már, hogy nem kapnak választ a másoknak írt üzeneteikre - titkolódzik a FB Messenger, ahogy a Gmail is: elrejtik az üzenetek egy részét. Így lehet a körmükre nézni: utóbbinál a "spam / levélszemét" és a "promóciók" mappa okozhat pozitív meglepetést, FB Messenger esetén pedig számítógépen bal szélen felül, a fogaskerék ikonnal az üzenetküldési engedélykérések / szűrt üzenetek közé nézzetek be időnként, mert alapjáraton oda kerülnek az ismeretlenektől érkezők - volt, aki évekkel korábbi, fontos üzeneteket talált így elbújva.
Telefonon lévő FB Messengerben a képeken zölddel keretezett ikonokra nyomjatok (sorrend szerint) a szűrt üzenetek megtekintéséhez:
• A Google képkeresés használata:
Van az úgy, hogy szükségünk lehet rá: amikor deja vue érzésünk van, hogy "mintha már láttam volna ezt a képet" (vagy esetleg azt szeretnénk ellenőrizni, hogy a saját képeink nem bukkantak-e fel az interneten máshol, jogosulatlanul felhasználva). Mozilla Firefox és Google Chrome alatt biztosan működik: először is töltsük le a megfelelő "Right to Click" plugint és a Google képkereső plugint, majd telepítsük őket a böngészőnkbe! Ha megvan és a böngészőt újraindítottuk, akkor abban az esetben, ha az adott weboldalon le van tiltva a jobb gombos (right click) egérművelet, akkor klikkeljünk a böngésző felső vagy alsó menüsorában az újonnan megjelent "Right to Click" ikonra! Ha alapból is működik a jobb klikk mert nincs letiltva, akkor az előző lépés kihagyható és szimplán amikor megjelennek a képek kattanjunk a kívánt fotón a jobb klikkre megjelenő menüben a "kép megjelenítése" lehetőségre! Amikor megnyitotta (van, hogy többféle méretben is fent van és csak egy kicsi bélyegképet nyitunk meg: ilyenkor érdemes megkeresni a legnagyobb verziót, mert több részlet alapján jobban tud keresni az algoritmus), akkor rákattintva a jobb klikkes menüben "google this image" lehetőség: erre meg fog nyílni egy ablak, aminek az első sorában kétféle lehetőséget láthatunk a képek alatt: rosszabb esetben a "nem nyert" változat ("a kép más méretben nem található meg"), vagy pedig, ha van találat a képre, akkor "Összes méret - Nagy - Közepes - Kicsi": ekkor az összes méretre kattintva beadja az összes találatot, amiket végignézve láthatjuk, hogy milyen weboldalakon van fent az adott kép. Nekem már sokszor segített megtalálni a tűt a szénakazalban.
Update: A Google nemrég egy, a felhasználók legtöbbjét kellemetlenül érintő változtatást vezetett be képkeresője működésében: eltávolította azt a gombot, amivel közvetlenül a megtalált képfájlokat összesítő oldalra ugorhatunk. Így a neten keresgélők mostantól nem kattanhatnak a Google képkeresőjében az egyes képek "View Image" ("Kép megtekintése") gombjára - helyette a "Visit Page" ("Felkeresés") gombbal tudnak utánanézni, ez azonban nem magát a képet, hanem az azt tartalmazó oldalt nyitja meg. A világ egyik legnagyobb stock fotó oldalával (képadatbázisával), a Getty Images-szel együttműködésben kialakított megegyezésük keretében a Google vállalta, hogy eltávolítja a képekre mutató közvetlen linkeket találati listáiról (ezt egyébként már rengeteg fotós követelte tőlük évek óta, mert a funkció megkönnyítette a a laikus felhasználók számára is a képeik ellopását - ahelyett, hogy meg kellett volna vásárolni azokat tőlük).
Azért a szemfüleseknek még maradt egy kiskapu: ha a találati lapon a kép előnézetére kattintunk jobb egérgombbal, aztán a megjelenő menüből a "Kép megnyitása új lapon"-t választjuk ki, akkor továbbra is direktben a képfájlhoz teleportálhatunk. -
*Ropi*
félisten
Színhelyesség és színkezelés - nem csak fotósoknak!
Nem csak a fényképészként elsődlegesen fontos a színhelyesség, de az élet más területein is: pl. a gyógyászatban kiemelt szerepe van, a fodrászok is tudják, hogy mennyire számít (egyes fényforrások komplett színtartományokat nem adnak vissza, vagy nem olyan egyenletes intenzitással, mint ahogyan azt a napfény teszi), még az Aliexpresszes / Amazonos / e-Bay-es eladók is feltüntetik hirdetéseiknél önvédelemből, hogy "due to the different monitor and light effect, the actual color of the item might be different from the color showed on the pictures", mert a megjelenítők különböző beállításai és megjelenítési képességei miatt a képeken látható a színeket mindenki másként látja. Ha túl vagyunk a színhelyesség felé vezető első és legfontosabb lépésen, hogy koloriméter vagy spektrofotométer segítségével bekalibráltuk a monitorunkat, akkor szembesülünk (mondhatni szó szerint is, mert néha szinte már "égeti" az ember retináját
) a problémával, hogy a különböző programok nem egyformán jelenítik meg ugyanazt a képet ugyanazon a számítógépen. Ez azért van, mert ahány féle program, annyi féle színkezelési képesség: a Windows "Birodalmi Jépegetője" (bedrótozott képnézegetője) pl. nem tud színprofilt értelmezni, ahogy a legtöbb böngésző sem. A Firefox az egyetlen, amelyik korrekt színkezelést tud Windowson (Apple-nél a Safari), a Chrome egyes verziói tudják, mások nem (most éppen nem tudom, hogy hol tartanak: PC tulajként nem követem naprakészen). Képszerkesztő programok közül a Photoshop softproofol korrekten (CTRL + Y megnyomására, de előzetesen be kell állítani neki az "Internet standard RGB"-t. Fontos, hogy a megjelenített, visszanézési színtér és a munkaszíntér két különböző dolog: ha PS-ben monitor színtérben dolgozol, akkor csak nálad néznek ki jól a képek, sehol másutt, ezért a kimenethez igazodó munkaszíntérként ProPhoto RGB, Adobe RGB vagy sRGB gamut a nyerő. Bővebben: ha a PS-ben a megjelenítési színteret - tehát pl. a monitor színterét, ami egy egyedi, antiszabvány színtér - állítod be munkaszíntérnek (aminek egy előre definiált színtérnek kellene lennie, hiszen másutt is ugyanahhoz a referenciához igazodva néznék meg), akkor csak nálad mutatnak jól a képek sehol másutt - még akkor sem, ha azt a színprofilt átviszed a másik gépre, ugyanis annak a monitora nem ugyanúgy tér el a referenciától, mint a tiéd.). A Lightroom ilyen szempontból nagyon felejtős, ugyanis a Library modulja Adobe RGB-ben jeleníti meg a dolgokat, a Develop pedig Melissa RGB-ben (ami a ProPhoto egy fajtája sRGB-re hajazó Gamma görbével), viszont egyik sem fordítja át a softproofként beállított sRGB-re (vagy másra) - az "S" billentyű megnyomására elvileg ezt kellene tennie, de nekem még nem sikerült rávennem, csak a hisztogramot változtatja. Az Adobe programok közül a Bridge az egyetlen, amelyik a beállított munka színtértől függetlenül sRGB-ben mutatja a gyorsnézeti képeket, mert helytakarékosság miatt 8 Bites sRGB JPEG-ben generálja le őket a cache számára - vagyis újabban ez sem egészen igaz, mert a napokban a CC2018-as Bridge-nek nem volt kedve átfordítani a képtartalmat a monitor színterébe: kérdés, hogy ez csak átmeneti hiba, vagy hosszú távon feature lesz belőle. A mindenre -is- jó, ultimate képnézegető a Faststone Image Viewer, ami sok év után (a 7-es főverzió óta) végre önmagában is tud rendes színkezelést (ha van kalibrált profilunk és bekapcsoljuk benne). A Fast Picture Viewer, az ACDSee, és az IrfanView szintén kezeli a színprofilokat, de csak akkor, ha feltelepíti melléjük az ember a plugin packot is. Ez utóbbi egyébként egy hibás Windows frissítéstől el tudja felejteni a színkezelést - ráadásul úgy, hogy a beállításai látszólagosan megmaradnak, viszont a Windows-ban a kalibrált színprofil alapértelmezettre való visszaállítása és magának a programnak meg a plugin packnak a legújabb verzióra frissítése helyreteszi a lelkivilágát. Egyébként minimális változást mindig lehet látni a különböző programok interpolálási algoritmusaihoz mérten a színkezelésben, vagy pl. még szembetűnőbb a páratlan pixelhosszú oldallal rendelkező képek megjelenítésénél a részletvesztés / életlenedés, ahogy az egyes programok képesek / képtelenek megjeleníteni - csak 25 / 50 / 75 és 100%-os nézeten aránypontos a (le)méretezés, egyébként a pixel összevonást végző algoritmus veszteséggel dolgozik: pl. 33 vagy 80%-on. Ezért kritikus a képtároló oldalak megjelenítő motorja: a Fl!ckr pl. túlélesít, a Google Drive és az One drive pedig nagy mosógép (már a részleteket illetően).A probléma másik oldala, hogy a Facebook egy ideje kigyalulja az EXIF / IPTC metaadatokat a képekből (és ezzel minden azonosítási támpontot): a beágyazott GPS koordinátákat, a szerzői jogi információkat, de még az sRGB színprofilt is - így túlszaturáltan jelennek meg a képek az FB-ről nézve, mert ha jól van beállítva a böngésző, akkor a színprofil nélküli képeket túlszaturáltan jeleníti meg. Németországban összefogtak a Facebook ellen és perre vitték a dolgot, emiatt törvényileg kötelezték, hogy Németországban nem szedhetik ki a metaadatokat. Ebből adódóan érdekes kísérlet lenne egy Német proxyról bejelentkezve feltölteni a képeket - szerintem papíron hirtelen megnőne Németo. lakossága, pont a világ fotósainak a számával.
A Firefox színkezelés (CMS) beállítása:
Az about:config-ban kell turkászni:
Keresd meg (ha nincs még olyan, akkor hozd létre) a "gfx.color_management.enabled" kulcsot, és állítsd "true"-ra az értékét!
A "gfx.color_management.mode" kulcs értékét 1-re tedd: ekkor csak sRGB színtérben dolgozik (Adobe RGB-t tudó monitoroknál 2-re, így ha Adobe RGB színterű jpeg van a neten az is korrektül jelenik meg).
0 - színkezelés kikapcsolva.
1 - színkezelés bekapcsolva.
2 - színkezelés bekapcsolva, de csak a színprofilt tartalmazó képekre érvényes.Keresd meg (ha nincs még akkor hozd létre) a "gfx.color_management.enablev4" kulcsot, és állítsd "true"-ra az értékét! Ha bekékül minden, akkor v2-es profilt használsz (pl. régebbi Spyder koloriméterrel készült): állítsd vissza "false"-ra!
Keresd meg (ha nincs még akkor hozd létre) a "gfx.color_management.display_profile" kulcsot, és állítsd az értékét "C:\Windows\System32\spool\drivers\color\monitorodkalibráltszínprofilja.icm"-re: ekkor mindazt meg fogja jeleníteni a monitorod, amire hardveresen képes.
A "C:\Windows\system32\spool\drivers\color\sRGB Color Space Profile.icm"-re állításával (Vagy üresen hagyásával!) a nagy színterű monitorokon is sRGB-ben jelennek meg a képek.
Keresd meg a "gfx.color_management.rendering_intent" kulcsot!
0 - "Perceptual". Ezzel a Firefox nem nyúl bele a kép tónustartományába - fotók nézegetéséhez ez ajánlott.
1 - "Media-relative colorimetric". Ezzel átméretezi a megjelenített színspektrumot úgy, hogy a megjelenítő médium (ebben az esetben a monitor) fehér pontját eltolja a referencia médiuméhoz. Ez abban az esetben hasznos, ha a megjelenítendő színterünk kisebb, mint a referencia médium.
2 - "Saturation". Ez megőrzi a színek élénkségét a hue pontatlanságának az árán. Ezt olyan alkalmazásoknál érdemes használni, ahol nem feltétel a színhelyes megjelenítés, elég, ha élénkek a tónusok (pl. szemléltető ábrák, statisztikák).
3 - "ICC-Absolute colorimetric". Referenciapontos megjelenítéshez ezt érdemes használni, amikor egy nagyobb színterű médiumon egy kisebb színterűt szimulálunk (pl. Adobe RGB színterű monitoron sRGB színteret emulálunk).• Máshogy néznek ki a képek raw-ban és jpg-ben a számítógép kijelzőjén?
Alapvető dolog, hogy a fényképezőgép vázak kijelzőit sosem kalibrálják gyárilag, mert felesleges: az eltérő megtekintési környezeti fényviszonyok közt úgyis mást látunk rajta mint a valóság (abszolút látása az emberek nagyon kis százalékának van). A váz képstílusai, csakúgy, mint a színtér kiválasztása (sRGB, aRGB) csak és kizárólag a váz jpeg motorja által generált képekre vonatkozik, tehát a raw-ra nem! A képek visszanézésnél a váz a raw-ba épített gyorsnézeti jpeg-et nyitja meg és a hisztogramot is abból veszi, azonban ez a hisztogram (sRGB / Adobe RGB) szűkebb, mint a raw valódi hisztogramja: tipikus példa amikor a (ráadásul 8 Bites jpeg-ből származó) gyorsnézeti hisztogramon egy vagy több színcsatorna kiégett, de külső alkalmazásban (pl. Lightroom-ban), a raw saját hisztogramja (12/14 Bites információkból) még bőven vágási határon belül van: nem véletlenül, hiszen a raw-ban színcsatornánként 64x több információ található. A hisztogram legfontosabb feladata az, hogy a csatornák kiégését ill. bebukását + a vágási határokat megmutassa, amikor egy adott szín már nem fér bele a színtérbe. Régebben azt tanították róla, hogy egy "szürke massza", ami akkor jó, ha középen van. Persze bátran tologatjuk jobbra-balra, viszont azt, hogy a tényleges raw-ot mennyivel lehet eltolni kiégés / árnyalatvesztés nélkül, azt a jpeg szűkebb hisztogramjáról csak megbecsülni lehet. A legtöbben sRGB színteret rendelnek hozzá a vázon, mert ugye a weben is az a szabvány, meg a feldolgozási munkafolyamatuk után ők is abban exportálják a képeket. Azonban a hisztogram szempontjából nézve az Adobe RGB jobb választás, mert az sRGB-nél nagyobb színtér lévén jobban fedi a raw lehetőségeit, így a hisztogramja is közelebb áll a raw hisztogramjához. Lightroomban a gyorsnézetek Adobe RGB-ben vannak renderelve, viszont a "Develop" egy lineáris Gammájú ProPhoto RGB-ben (a hisztogramja ennek viszont "Melissa RGB": szintén ProPhoto RGB, de sRGB-re hajazó Gamma görbével) mutatja a fájlokat. A "Library" modulban 8 Bites (Adobe RGB) jpegeket látsz: így teljesen mindegy, hogy korábban milyen színtér volt kötve a raw fájl gyorsnézetéhez, az csak egy elfelejtendő részlet a végeredmény szempontjából (scenario: a Lightroom a "Library" moduljában, amikor betölti a rawokat, a gyorsnézetek színe és kontrasztja megváltozik: ez akkor történik, amikor a vázban sRGB színteret kapott képeket a saját maga által, a rawokból Adobe RGB színtérben lekonvertált képekkel írja felül - ezzel ugrik egyet a hisztogram is - ugyanez történik a "Develop" modulban, csak ugye ott ProPhoto-ban mutatja a dolgokat). Az újabb DPP-k (a gyári Canon szoftver) képesek rá, hogy a picture style-t importálva ugyanazt a jpeg képet generálják a raw fájlból, mint a váz motorja. A 3rd party képkezelő programok tudtommal nem ismerik a képstílusokat (kivéve a Lightroom-ot, de abban is csak a "faithful" egyezik a gyári képstílus kinézetével, a többi nem - ezt importálásnál át kell állítani, mert alapértelmezetten "Adobe standard"-ra áll be). Mondjuk arra a kérdésre szerintem sokakat érdekelne a válasz, hogy (ha már ennyire antiszabványul működik a Lightroom) miért nem választható kimenetként a Melissa RGB, hogy PS-ben (LR pluginként használva) átalakításmentesen szerkeszthető legyen és a hisztogramot is ugyanúgy lássuk? A PS ugye Gamma-módosított adatot feltételez - sokkal kellemesebb lenne egy 2.2 (sRGB) közeli Gammájú színtérben dolgozni, mint egy 1.8-asban, mint a ProPhoto. A Melissa ugye abban különbözik a ProPhoto-tól, hogy módosított a Gamma görbéje, azonban nem 2.2 mint az sRGB-é, hanem 2.4 körül van ami egy kis előnyt jelent a sötét részek részleteinek visszaadásában. Csak hangosan gondolkodtam...
A színterek beállítása a fényképezőgép vázakban:
• Vázon: raw szempontból mindegy mit állítasz be, mert a szenzorról lejövő rawra nem vonatkozik a beállítás: annak amúgy is jóval nagyobb a színtere, mint a szoftverek által lefedett színterek, tehát a szoftverek szemszögéből effektíve nincsen színtere. A vázon beállított színtér csak a váz jpeg motorjára vonatkozik! Egy esetben fontos, hogy ha nem raw-val hanem váz jpeggel dolgozol: ha internetre, akkor sRGB-t célszerű beállítani neki, ha laboráltatsz akkor a labortól / nyomdától függően sRGB-t vagy Adobe RGB-t.
• Számítógépen: ketté kell választani szoftveres színtérre (annak emulációjára) és hardveres színtérre (a monitoréra és a nyomtatóéra, ill. a nyomdáéra). Hiába tud a számítógép szoftveresen mondjuk ProPhoto RGB színteret (lásd: Lightroom), mert mindig a monitor és a nyomda a szűk keresztmetszet: csak annyit képesek megjeleníteni a nekik küldött képadatból, amennyire a panel és az elektronika képes a monitorban, illetve a papír és a festék a nyomdában. Ide vágó témák a színhelyesség (bármilyen megjelenítő rendszer színhelyességéről csak hardveres referenciához való kalibrálást követően beszélhetünk), a színcsatornánként 64, 32, 16 vs 8 Bit (16 Biten színcsatornánként 64-szer több információ áll rendelkezésünkre, mint 8 Biten), a különböző médiumok színterei (webes megjelenítésre csak és kizárólag sRGB a szabvány, tehát hiába szerkeszted ProPhoto RGB-ben vagy Adobe RGB-ben a képedet, a végén úgy is le kell konvertálni sRGB-re, hogy a böngészők és a színkezelést tudó programok színhelyesen jelenítsék meg). Ekkor kerülnek képbe (szó szerint
) olyan csúnyaságok, mint a banding, a szolarizáció (amikor annyira túl vannak lőve egy kép csúcsfényei, hogy már szürkék a fehérek) és a poszterizáció.• Monitoron: a TN paneles "csodáknak" van a legrosszabb képe (a költséghatékony laptopokat ezzel szerelik): a legtöbb még valós 8 Bites megjelenítést (ami az sRGB előfeltétele) sem tud, csak 6 Bit + AFRC-t (magyarán az utolsó 2 Bitet "kitalálja" a vezérlő elektronika, aztán lesz amilyen lesz). Valós 8 (és több) Bites megjelenítést tudnak már a VA és az IPS panelek, de ezekből is vannak direkt butítottak (pl. az e-IPS = economy IPS). Akkor van a legegyszerűbb dolgunk, ha a monitor hardverből csak az sRGB színtér megjelenítésére képes, mert akkor alapból mindent "lekonvertál" magától és mindent ugyanúgy lát a felhasználó rajta. Ha nagy színterű monitorunk van, akkor vagy hagyjuk a teljes színterében dolgozni, de akkor egy neonreklámot fogunk nézni egész nap (a nagy színterű monitorok zöldben és narancssárgában nagyon élénkek, persze mindettől függetlenül a színkezelést tudó alkalmazások színhelyesen jelenítik meg rajta a képeket, ha jól vannak beállítva). Adobe RGB színterű jpegeket sRGB színtérben megjelenítve könnyű felismerni: kifakulnak és tejfölösen mosott hatásuk lesz.
• Nyomdában: először is otthoni nyomtatáshoz érdemes tudni, hogy a Windowsnak kétféle (valójában három, de ne bonyolítsuk túl) színkezelő rendszere van: egy a megjelenítéshez, egy pedig nyomtatáshoz. Mindkettő külön kalibrálható a megfelelő célhardverrel (spektrofotométerrel). Most azt ugorjuk át, hogy hogyan kell nyomtatni RGB és CMYK printerrel, mert ez egy külön fejezet lenne: a lényeg, hogy a hazai nyomdák legtöbbje sRGB színterű képet tud fogadni forrásként, így azzal nem nagyon lőhettek mellé. Mindenesetre a tapasztalat az, hogy az olyan laborok mint a CEWE / DM / MM / Porst / stb. is, a kompaktos képminőségre vannak beállva, így a gépeiken előre beállított korrekciók is ehhez igazodnak: ha bead nekik az ember egy normálisan kidolgozott anyagot, akkor azon is automatikusan a csillagos egekig húzzák az élességet és a szaturációt). Egy dolgot lehet tenni: ki kell kötni (a programjukban be kell jelölni), hogy semmilyen képjavító (ez esetben romboló) eljárást nem alkalmazhatnak.
-
*Ropi*
félisten
• Miért Canon? Objektíven szubjektív összehasonlítás a 3 versenyzőről.
Egyetlen indokkal meg tudom magyarázni.
Ha nem elég, akkor itt van ez is. De bővebben a Canon / Nikon / Sony választáshoz:
Ami első látásra feltűnő a Nikonokban, hogy hidegebb, harsányabb színviláguk: az ún. "üvegszínek" dominálnak. Pozitívum: belépő és középkategóriában magas érzékenységen jobbak általában, valamint a CLS vakuvezérlésük is magabiztosabb, mint a Canon infrás standardja (de már ez is a Canon javára változott a rádió vezérlésű rendszervakuk piacra kerülésével). Az objektívek és tartozékok arányaiban elég drágák Canonhoz viszonyítva: Canonon (az AF kivételével, a fénymérést "chip"-el meghekkelve) teljesértékűen használhatóak az M42 objektívek, míg a Nikon vázakon a bázistávolság miatt nincs velük végtelen (ez lencsés adapterrel megoldható, de erőteljesen a képminőség rovására megy). A Nikonnál kétféle objektív létezik: a saját AF motoros és a "csavarhúzós" megoldású: abban nincs motor, hanem a vázét használja - ha viszont a vázban nincs akkor bukta - csak kézzel tudjuk tekerni nem csak a zoomot, de a fókuszt is. Ez is a termékskála szegmentációja a Nikonnál, ahogy a nagy sebességű vakuszinkron (Nikon terminológiában FP, Canonnál HSS a neve) hiánya is (ami tűző napfényben vagy tág rekesszel történő fotózásnál életmentő) a D3XXX és D5XXX vázaikban (a Canonnak minden digitális váza tudja, ahogyan minden - nem manuális - objektívjükben van AF motor is). Sarkalatos pontja még a Nikon vázaknak az automatikus fehéregyensúly beállítás: néha egészen meglepő eredményeket tud produkálni, ugyanígy a 3200K környéki műfényre, vagy egyes 3rd party vakukioldók lézeres AF segédfényére konzisztensen fókuszt tévesztő AF rendszerük is. WB-ben vicces a Sony is: pl. amikor a szőke hajú kislány feje búbja kőkeményen citromsárga...
Canon: melegebb, természetesebb, kiegyenlítettebb színvilág (a vörös csatorna erőteljesebb) - viszont ha kell, ki lehet tekerni belőlük a Nikonok színvilágát is - a Nikonokból csak közelíteni lehet a Canonokét. Mindenkinél egyedi, de szerintem a Canonnál a legkövethetőbb logikájú a kezelés: a Nikon menüszerkezetét, gombkombinációit és ergonómiáját sosem tudtam megszokni. A kifejezetten manuális objektívek kivételével minden objektívben van AF motor, így van AF is. A Canonnál működnek a relatíve olcsó M42 manuális obik fókusz visszajelzéssel, plusz lencsés adapter nélkül is van velük végtelen (Nikonnál csak lencséssel, ami viszont a képminőséget rontja).
Majdnem kifelejtettem a képstabilizátort: mindenképpen hasznos dolog, de nem mindenható. Fontos tudni, hogy csak a kezed remegéséből adódó elmosódást képes kompenzálni, magának a témának a bemozdulását nem. A Canon és Nikon 2 tengelyes optikai képstabilizátort alkalmaz az objektíveiben, a Sony pedig 5 tengelyes szenzormozgatásost a vázaiban - hozzá kell tenni, hogy ebben a Sonynak van előnye, mert az ő megoldásuk hatékonyabban csillapít. Már amikor működik, mert a Sonyk egyik Achilles pontja a képstabi kiakadása (félrerántja az érzékelőt és elcsúszik a kép): ha az Orosz módszerrel (óvatos ütögetésre) nem javul, akkor sajnos felejtős a javítása.
Sony: a kijelző folyamatos használata miatt merül mint a Titanic, így raklapnyi akku kell hozzá (az A6300-ban pl. átlag 3 óránként kell cserélni, ha intenzíven használja az ember - ezt egy tulajtól hallottam). A natív Sony objektívek drágák és egyelőre hiányos a fényerős lefedettségi a választék, az adapterezett más gyártók üvegjeivel pedig az AF sokszor bizonytalan. Magas ISO-n a kép ugyanúgy szétesik, mint Canon / Nikon vonalon...A Sony mindig is híres volt az antiszabvány megoldásairól, így pl. a kompatibilis vakuk és TTL-t is tudó, vezeték nélküli vakuvezérlők fellelése nem egyszerű feladat. Tény, hogy vannak előnyeik, mint az egész szenzort lefedő arckövető / szemfelismerő AF, de ez nem elég ahhoz, hogy "szent grál" legyen (csak jól dolgoznak a marketingeseik, lásd AAAAAAAAA).
Ingatlanfotózásra / épületfotózásra meggondolandó Sony-t venni, mert a beépített giroszkóp érzéketlen (néhány fokos dőlést még függőlegesnek érzékel - a szerviz szerint ez normális működés) - Jancsó Gergely emiatt váltott vissza Sony A7 III-ról Canon 5D4-re. -
*Ropi*
félisten
• Milyen memóriakártyát tegyek a vázamba?
Mindenképpen fizikai méretben belepasszolót: az adapterezett megoldások csak az adatmentő cégek zsebét tömik, mert az adapter a kontakt hibát hordozza magában - a kérdés csak az, hogy mikor következik be. Általában hetente olvasni az interneten segítségkéréseket azoktól, akiknek így vesztek el a képei, szóval csak az használjon átalakítózott microSD kártyát, aki 16 golyóval a tárban szeret orosz rulettezni, ugyanis 8 lába van egy átalakítónak, ami ugye 16 kontakt hibalehetőség. A dolog másik oldala, hogy nem mindegy, hogyan formázunk meg egy kártyát: rossz blokkmérettel formázva csigává lehet lassítani (szerencsére ma már egyre több kártya memóriavezérlője figyelmen kívül hagyja a blokkméretre vonatkozó formázási parancsokat, így csak szándékosan trükközve lehet őket rosszul megformázni). Először mindig számítógépen érdemes teljes formázást csinálni (Tehát NEM GYORSFORMÁZÁST: az eszköz alapértelmezett beállításaival, kivéve fájlrendszer, ami exFAT - régebbi váz esetén FAT32 - legyen!), majd utána a fényképező sajátját is, hogy beállítsa magának a könyvtárszerkezetet! Hogy miért? Mert a fényképező alapértelmezetten csak gyorsformázást csinál, magyarán csak a könyvtárszerkezetét törli le a kártyának, de az adatok ugyanúgy rajta maradnak (több más negatív tulajdonsága mellett ettől pl. lassabb is a kártya). Hibásnak gyanított kártyák a h2testw programmal ellenőrizhetők a teljes területük (-1 MB) teleírásával. UHS kategória besorolásnál érdemes szem előtt tartani, hogy a gyorsabb (UHS II és III) kártyák UHS I olvasóban ún. fallback módban működnek, ami a gyakorlatban lassabb, mint a natív UHS I-es kártyák sebessége. Mi is ezért vettünk "csak" UHS I kártyákat, mert a vázban gyorsabb írása jobban számít, mint a PC-n gyorsabb olvasása. A kártyákon mindig a maximális olvasási sebességük van feltüntetve (ami ugye szekvenciális sebesség, tehát nagy - mint egy video.avi - fájlokra értendő, kisebb fájlokkal lassabban olvas és ír). Az írási sebesség pedig a legtöbb esetben ennél kisebb: ezt a netes tesztek alapján lehet belőni, hogy mi jó az adott géphez. Azoknál a vázaknál, amik csak az UHS1-es szabványt (vagy azt sem) támogatják érdemes figyelembe venni, hogy az ő olvasóikban az UHS2-es kártyák lassabban működnek mint a natívan UHS1-es kártyák, mert ún. "fallback" kompatibilitási módba kapcsolnak vissza. Ezért vettem én is a vázainkhoz "csak" UHS1-es kártyákat, mert nekem jobban számít az, hogy a vázban mennyire gyorsan írnak mint az, hogy a PC-re felmásolás közben mennyivel olvasnak.
D30: max. 2 GB CF,
D60: max. 2 GB CF,
1D: max. 2 GB CF (4 GB, ha előformázott FAT16-ként 64K clustermérettel),
1D Mark II (fw <1.2.6): max. 2 GB SD, max. 8 GB CF (>8 GB ha előformázott),
1D Mark II (fw >1.2.6): minden CF, SD és SDHC kártya,
1D Mark II N (fw <1.1.2): max. 2 GB SD, max. 8 GB CF (>8 GB ha előformázott),
1D Mark II N (fw >1.1.2): minden CF, SD és SDHC kártya,
1D Mark III: minden CF, SD és SDHC kártya,
1Ds: max. 2 GB CF (>8 GB ha előformázott),
1Ds Mark II (fw <1.1.6): max. 2 GB SD, max. 8 GB CF (>8 GB ha előformázott),
1Ds Mark II (fw >1.1.6): minden SDHC, SDXC és CF kártya (UDMA7),
1Ds Mark III: minden SDHC, SDXC és CF kártya (UDMA7),
1Ds Mark IV: minden SDHC, SDXC és CF kártya (UDMA7),
1Dx: minden CF (UDMA7) kártya,
1Dx Mark II: minden CFast és CF (UDMA7) kártya,
5D: (firmware <1.1.1): max. 8 GB CF (>8 GB, ha előformázott),
5D: (firmware >1.1.1): minden CF kártya,
5D Mark II: minden CF kártya (UDMA7),
5D Mark III: minden CF (UDMA7), SDHC és SDXC (UHS-I) kártya,
5D Mark IV: minden CF (UDMA7), SDHC és SDXC (UHS-I) kártya,
5Ds: minden CF (UDMA7), SDHC és SDXC (UHS-I) kártya,
5Ds R: minden CF (UDMA7), SDHC és SDXC (UHS-I) kártya,
6Dn: minden SDHC és SDXC kártya (UHS-I),
6Dwg: minden SDHC és SDXC kártya* (UHS-I),
6D Mark II: minden SDHC és SDXC kártya (UHS-I),
10D: max. 8 GB CF (>8 GB ha előformázott),
20D: max. 8 GB CF (>8 GB ha előformázott),
20Da: max. 8 GB CF (>8 GB ha előformázott),
30D: minden CF kártya,
40D: minden CF kártya,
50D: minden CF kártya,
60D: minden SD, SDHC & SDXC kártya,
60Da: minden SD, SDHC & SDXC kártya,
70D: minden SD, SDHC & SDXC kártya,
77D: minden SD, SDHC & SDXC (UHS-I) kártya,
80D: minden SD, SDHC & SDXC (UHS-I) kártya,
90D: minden SD, SDHC & SDXC (UHS-I) kártya,
100D: minden SD, SDHC & SDXC (UHS-I) kártya,
200D: minden SD, SDHC kártya,
300D: max. 8 GB CF (>8 GB ha előformázott),
350D: max. 8 GB CF (>8 GB ha előformázott),
400D: minden CF kártya,
450D: minden SD, SDHC kártya,
500D: minden SD, SDHC kártya,
550D: minden SD, SDHC kártya,
600D: minden SD, SDHC kártya,
650D: minden SD, SDHC kártya,
700D: minden SD, SDHC & SDXC kártya,
750D: minden SD, SDHC & SDXC (UHS-I) kártya,
760D: minden SD, SDHC & SDXC (UHS-I) kártya,
800D: minden SD, SDHC & SDXC (UHS-I) kártya,
1000D: minden SD, SDHC kártya,
1100D: minden SD, SDHC & SDXC kártya,
1200D: minden SD, SDHC & SDXC kártya,
1300D: minden SD, SDHC & SDXC kártya,
1500D: minden SD, SDHC & SDXC kártya,
2000D: minden SD, SDHC & SDXC kártya,
3000D: minden SD, SDHC & SDXC kártya,
4000D: minden SD, SDHC & SDXC kártya,
8000D: minden SD, SDHC & SDXC kártya,
R & RP: minden SD, SDHC & SDXC (UHS-I) kártya. -
*Ropi*
félisten
• Szenzorhigiénia, avagy hogyan tisztítsam meg a szenzort?
Nincs annál lelombozóbb látvány, mint amikor egy képbe belenagyítva egész galaxis méretű foltok válnak láthatóvá. A szenzor tisztasága egy homogén, világos felületről (pl. az ég kékje), jól lerekeszelve készített képpel tesztelhető: rekeszprioritásos módban (Av), manuál fókusszal (a közelponthoz tekerve, a zoom állása nem számít), ha nincs homogén kék égbolt akkor az expókompenzációt feltekerjük +1-re és a fehér falról lövünk képeket F11, F16 és F22 rekeszértékeken. Ha a kosz a szenzoron (pontosabban az előtte lévő infraszűrőn) van, akkor a foltok mérete a rekesz növekedésével csökkenni fog. Az egyes vázakba épített, szenzormozgatásos porlerázáson kívül kétféle szenzortisztítási módszer van: a száraz és a nedves - értelemszerűen ez utóbbi a leghatékonyabb. Előbbit a Lenspen SensorKlear nevű eszközével (Figyelem: hamisítják!), utóbbit Aero-Clipse folyadék és Sensor Swab segítségével szoktam csinálni (a körtepumpával levegőt befújós módszer nem mindig biztonságos: csak az a körtepumpa a jó erre, aminek a hátsó, beszívó nyílásában mikronos porszűrő van (amelyikben nincs, az a nagy sebességgel érkező porszemekkel simán végigkarcolhatja a szenzort). Tisztításhoz először is csapjuk fel a váz tükrét (manuális tükörfelcsapás / manuális tisztítás)! Száraz módszerrel a SensorKlear-rel mindig egy irányban, a szenzor hosszabbik oldalával párhuzamosan haladjunk! Ha végigérünk, felemeljük és "egy sorral" arrébb letéve folytatjuk, amíg a szenzor teljes felületén végig nem mentünk. Nedves tisztításnál csepegtessünk 1-2 csepp Aero-Clipse folyadékot a szenzorméretünkhöz (APS-C / APS-H / FF) vásárolt Sensor Swab-ra (kivéve, ha előnedvesített csomagolásban vettük, mert akkor ez a lépés kihagyható), majd a szenzor szélére helyezve egy határozott mozdulattal húzzuk végig rajta a hosszabbik oldala mentén! Ha megvan, fordítsuk meg a Swab-ot a tiszta felére, majd visszafelé is menjünk végig a felületen! Erre azért van szükség, mert amennyiben a már használt részével próbáljuk újra, akkor az arra feltapadt porszemek megkarcolják a szenzort (Ugyanezért mindig csak egy irányban haladjunk vele és véletlenül se fordítsuk meg menet közben!). Ha nagyon koszos a szenzor, akkor lehet, hogy egy pálca (2 menet) nem elég: két pálca (4 menet) eddig általában lehozott mindent, csak egyszer kellett egy harmadik is.
Ha már a tisztításnál tartunk: a váz gumi és műanyag részeire nekem a CyberClean zselé vált be.
-
*Ropi*
félisten
A Canon márkaszerviz (Camera Kft.) elérhetősége:
1085 Bp., Somogyi Béla utca 19. (A Blaha Lujza tér és a Gutenberg tér között.)
Telefon: +36-1-266-8085, +36-1-328-0691
Nyitva tartás: hétköznap 9.00-17.00 óráig.
E-mail: info@camerakft.hu
Web: http://camerakft.comHa pontatlan a fókuszod és olyan vázad van, ami nem tudja az AFMA-t, akkor a vázzal együtt kell beadnod az objektíve(ke)t, mert az adott vázhoz állítva lesz a legpontosabb (váz nélkül a gyári referencia 0-hoz állítják, ami csak akkor jó Neked, ha a vázad sem driftelt el róla).
Emlékeim szerint az L-es objektívek kalibrálása 18.000.- / db, a nem L-eseké 11.500.- / db. Expószám kiolvasás nyitvatartási időben megvárható: 2500 Ft.
Fontos: a Camera Kft. a Canon termékein túl a Pentax, a Ricoh, a Tamron és a Sigma hazai márkaszervize, így pl. a G2, az ART és a Contemporary szériás objektívek fókusz kalibrálása náluk végezhető el (garanciaidőn belül ingyenesen) márkafüggetlenül, tehát Nikon, stb. rendszerben is.
Garanciális ügyintézés:
Magyarországon hivatalosan háromféle garancialevelet fogad el a Camera Kft.:
• A Magyarországon vásárolt termékek dobozában elhelyezett, magyar nyelvű jótállási jegyet,
• az Europen Warranty System (EWS) garancialevelét (az Európai Unió más országaiból),
• a megfelelően kitöltött és lepecsételt IWS International Warranty Card-ot.Amennyiben az e-Bay-en keresztül, Amerikából vagy Hongkongból származik a termék, a vásárlás előtt érdemes felhívni az eladók figyelmét az IWS Card megfelelő kitöltésére!
Az IWS International Warranty Card csak
• objektívekre,
• vakukra,
• távcsövekre,
• és Mobil nyomtatókra vonatkozik.Az IWS International Warranty Card EOS Digitális tükörreflexes fényképezőgépekre nem érvényes!
A jótállási jegy akkor érvényes, ha ki van töltve, a kiskereskedő pecsétjével el van látva, és szerepel rajta
• a készülék termékszáma,
• a sorozatszáma,
• a vásárlás dátuma.Figyelem! A Canon 2017.07.01-től 3 év garanciát ad egyes fényképezőgép vázaira és objektívjeire!
-
*Ropi*
félisten
• Extenderek (telekonverterek):
2x extender használatával megduplázódik az objektív leképezési aránya, így a kétszerezővel már feleakkora méretű tárgyat is fényképezhetünk – mindezt úgy, hogy nem változtatja meg az objektív által beállítható távolságtartományt, ezért anélkül növelhetjük meg a leképezési arányt, hogy közelebb kellene mennünk a témához, plusz az extender használata mellett a végtelen továbbra is élesre állítható. De a legfőbb előnye, hogy úgy növeli meg a fókusztávolságot, hogy az objektív mérete és súlya csak minimálisan növekszik. Hátránya a fényerőveszteség (2x esetén 2 Fe, 1.7x esetén 1.5 Fe, 1.4x esetén pedig 1 Fe) és az ebből adódó fokozott berázás veszély mellett, hogy az objektív élességet veszít, hiszen természetesen nem csak a képet nagyítja kétszeresére, hanem az életlenségi körét is - a kétszeres átmérőjű életlenségi körhöz pedig feleakkora élesség tartozik. Extendert ezért csak megfelelően indokolt esetben és csak nagyon jó rajzolatú objektívhez alkalmazzunk és lehetőleg a gyártó által az adott objektívhez javasolt típust válasszuk, hogy a veszteséget minimalizáljuk! A fényerőveszteségből adódik még az AF bizonytalan vagy semmilyen működése: a belépő és félprofi Canon vázak elvileg F5.6-ig tudnak élességet állítani - bár van erre egy MacGyveres megoldás, hogy leragasztjuk a megfelelő érintkezőket, de a használata nem ajánlott mert megterhelő az AF motornak az élesség folyamatos vadászata. Figyelemreméltóak a Kenko extenderei is, amik a Canon I-es és II-es szériáinál jobb képet adnak. Nézhetjük úgy is, hogy egy kisebb teleobjektív + konverter ára és tömege meglehetősen kedvező egy nagyobb teleobjektív árával és súlyával összevetve.
Extenderek minősége (alul van a leggyengébb láncszem):
• Canon 1.4x III.
• Canon 2.0x III.
• Kenko 1.4x DGX 300 mm alatt + Kenko 1.4x MC4 / MC7 300 mm-től.
• Kenko DG 1.4x
• Canon 1.4x II.
• Canon 2.0x II.A gyári Canon TC-k csak EF bajonettes lencsékkel használhatók, a Kenkok EF-S-ekkel is!
• Makró közgyűrűk, avagy a "Canon levegő":
A közgyűrű az objektív és a közötti film távolság megnövelésével teszi lehetővé a közelebbi tárgyak élesre állítását. Bajonett érintkezőkkel ellátott kivitelezés esetén előnyük, hogy megmarad az elektronikus kapcsolat az objektív és a váz között, így az automatikus rekeszvezérlés és a fénymérés (a TTL vakufény mérés) is. Plusz előnye, hogy ilyen módon nem iktatunk be további optikai elemeket a fény útjába, így nem romlik a kép minősége. Hátrányuk, hogy fényveszteséggel járnak, így általában mesterséges megvilágítást kell használni velük (erre a célra használhatók a speciális makró vakuk). Egy makró közgyűrű szett általában 3 darabból áll: ezek úgy vannak kitalálva, hogy együttes felhelyezésükkel meglegyen az 1:1 leképezési arány (ugye egy 50 mm-es objektívvel az 1:1-es leképezési arányhoz 50 mm kihuzatnövelés szükséges, 100 mm-hez 100, tehát adott közgyűrű(k) hatása a rövidebb fókusztávolságú objektívvel erőteljesebb). Fontos, hogy a gyári Canon közgyűrűkre csak az EF bajonettes objektívek mennek fel, az EF-S-ek nem! A 3rd party gyártóknál (Kenko, Soligor, stb.) nincs ilyen probléma.
• M42 adapterek:
Nagy előnye a Canon EOS rendszernek a bázistávolsága miatt, hogy plusz lencsetag nélkül is megmarad a végtelen élesre állításának a lehetősége az adapterekkel, valamint az úgynevezett „chipes” adapterek használatával a legtöbb manuális objektív fókuszvisszajelzést is ad az élességállításhoz.
• T2 adapterek:
Ezekkel az adapterekkel távcsövekhez lehet csatlakoztatni a vázakat, hogy asztrofotókat készíthessünk.
• Állványgyűrűk (Tripod Mount Ring):
Jelölésük: az első betű a méretüket jelöli (A: 65-66mm, B: 78mm, C: 82mm, D: 68-72mm), ezután lehet egy esetleges római szám mint frissített verziójelölés, végül a második, zárójelben lévő betű pedig a színüket mutatja (B - Black / fekete, W - White / fehér). Amit érdemes szem előtt tartani eredeti vagy 3rd party gyűrű vásárlásakor: utóbbiakról általában (a költséghatékonyság miatt) "lefelejtik" azt a körbefutó Teflon csíkot, ami megvédi az objektív tubusát a mechanikai sérülésektől, amikor meghúzzuk a gyűrűt szorító csavart - így nagyon könnyen lepattoghat a festés az objektívről, amikor elmozdítjuk rajta a gyűrűt.
A Tripod Mount Ring A (W) és A II (W) [zsanéros] a 70-200/4L (IS & non-IS verziókhoz is), a 300/4 L, a 400/5.6L-hez jó,
a Tripod Mount Ring A (B) és A II (B) [zsanéros] a 200/2.8 L-hez, a 200/2.8 L II-höz és a 80-200/2.8 L-hez,
a Tripod Mount Ring B (W) [nem zsanéros] a 70-200/2.8L (IS & non-IS + IS II verziókhoz), a 100-400/4.5-5.6L-hez és a 300/4L IS-hez,
a Tripod Mount Ring B (B) [nem zsanéros] a 100/2.8 makróhoz, a 180/3.5L makróhoz és az MP-E65/2.8 makróhoz,
a Tripod Mount Ring C (W) [zsanéros] a 70-300/4.5-5.6L IS-hez, a 28-300/3.5-5.6L IS-hez,
a Tripod Mount Ring D [zsanéros] pedig a 100/2.8L IS makróhoz.A legtöbb Canon állványgyűrűn van egy zsanér amivel szétnyithatók: így nem kell levenni a vázról az objektívet, ha le akarjuk róla venni az állványgyűrűt. Egyedül a "B" típusú gyűrűkön nincs zsanér: ezeknél a gyűrű eltávolításához le kell venni az objektívet a vázról (a 3rd party gyűrűket gyártják mindkétféleképpen). Van aki a zsanérmentes verziót szereti, mert könnyebb vele átfordítani a felszerelést vízszintesből portréállásba, van aki pedig a zsanérosat (a könnyebb eltávolíthatóság miatt): kinek a pap, kinek a papné...
A "B" gyűrűt használó objektíveken vannak kiálló bütykök, amik belepasszolnak a gyűrűben futó vájatba, így stabilabban tartják meg egymást.
-
*Ropi*
félisten
• A portrémarkolatokról, avagy a „portrémarcsákról”:
Amint azt már írtam: több 4-, és 3 számjegyű vázhoz nincsen gyári „marcsa” támogatás (egyszerűen nem tervezett hozzájuk a Canon portrémarkolatot, csak a Kínai ipar észrevette a piaci rést és megoldotta különböző trükkökkel. Pl.: 100D, 1100D, 1200D, 1300D, stb. Az "accessories" résznél a "Battery Grip - Not available". A vázak exponálása vagy a távirányító csatlakozón keresztül, vagy a portrémarkolat mellett elhelyezett infra érzékelővel történik), a 2-, és 1 számjegyűekhez már van, az 1-es sorozatba pedig bele van építve. A 40D-khez és 50D-khez két fajta markolat is passzol: a korábbi modellekhez kiadott BG-E2 és a dedikáltan a 40D + 50D-hez tartozó BG-E2N (méretben sem egyformák, bár szemre az a 4-5 mm hosszbeli eltérés nem tűnik fel csak fej-fej mellett): vigyázzunk, mert csak az N végű biztosítja az időjárásállóságot a 40D és 50D vázakkal!
A markolatoknak több előnye is van:
• 2 db akkumulátort lehet beléjük tenni és így meghosszabbítják az üzemidőt,
• plusz AA elemes / akkus tálcát is fogadnak, így ha minden kötél szakad, akkor a sarki vegyesboltból is fel tudjuk tankolni a gépet (ekkor viszont biztonsági okokból - a mechanikai sérüléseket elkerülendő - a stabil energiaellátást igénylő funkciókat letiltja a váz: pl. a firmware frissítés, a nagy sebességű sorozat vagy a tükörfelcsapás - MLU - nem működik AA elemekkel / akkukkal) - figyelem: az 5D4 gyári BG-E20 markolata már nem tartalmaz AA tálcát és a váz firmware-je sem támogatja a más tápfeszültséggel való működést, így 3rd party megoldások sem valószínűsíthetők a témában),
• a plusz funkciógombjaikkal hatékonyabb használhatóságot biztosítanak,
• a nagyobb kezű felhasználóknak is stabilabb fogást biztosítanak,
• portréállásban megkímélik a csuklónkat a kifáradástól,
• kiegyensúlyozzák a vázat (hogy rendszervakuval és nagyobb objektívvel ne annyira legyen „orrnehéz” és „bólintson” le, valamint a holt tömeg növekedésével és a súlypont eltolásával a kézremegésből adódó berázást is csökkentik,
• biztosítják az időjárás állóságot az időjárás álló vázakkal.A 3rd party markolatok nincsenek időjárás állóra szigetelve, viszont 1/4-1/5-ödébe kerülnek a gyári árának. Direkt nem emeltem ki a gyári darabok minőségibb összeszerelését, mert az évek során bebizonyosodott, hogy típushibák ott is előfordulnak: ez alapján nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy minőségibbek lennének (pl.: a 40D / 50D BG-E2N elkopó, műanyag betekerő fogaskereke, vagy az 5D3 markolatának leváló gumi borítása). Nem ajánlott 3rd party markolatok: általánosan a Pixel Vertax (összeszerelési minőségi problémák és sokszor álltában is lemeríti az akkut: én 3 db-ból tudtam egy jót összeszerelni), 5D3-on Meike használatával túlérzékeny lesz, és "megőrül" a joystick. Ha viszonylag rövid idő (pár nap) alatt lemerül a (jellemzően 3rd party gyártó által készített) portrémarkolatban hagyott akkud az azért van, mert a portrémarkolat hibás. Normális esetben még a váz bekapcsolt (alvó) állapotában is 2-3 hetet minimum bírnia kell, kikapcsoltan pedig még többet. Kapcsolódó olvasnivalók: 5D, 5D3, 500D, 6D, 60D, 600D, stb...
Nálunk a 30%-ra (tárolási módba) lemerített LP-E6N-ek kb. 3 hét alatt merülnek nem bekapcsolósra a gyári BG-E20 markolatokban.
Van a portrémarkolatoknak egy speciális fajtája, amik beépített WiFi és LAN kommunikációval rendelkeznek: ezek a WFT (Wireless File Transfer) markolatok. Cserébe csak 1 db akkumulátort lehet beléjük tenni és így AA elemes tálcát sem fogadnak, mert az sem fér beléjük. A segítségükkel a kompatibilis vázak Live View élőképét kitehetjük a számítógépünk monitorára, átmásolhatjuk az elkészült képeket a merevlemezünkre, stb.
-
*Ropi*
félisten
Vakus kérdések: mit tegyek, ha...?
Vaku vásárláskor is légy szemfüles, mert a Canon vakukat (legalábbis az 580EX II-őt biztosan) hamisítják! És itt nem a YongNuo, Shanny, stb. nagyvonalú design másolatokra kell gondolni, hanem tudatosan, aprólékosan lemásolt példányokra.
• A Canon EX és EZ sorozatú vakui közül csak az EX szériásak (és azok variánsai) használhatóak teljes értékűen a Canon EOS DSLR vázakon, az EZ sorozatúak nem képesek E-TTL rendszerben működni (csak a régebbi A-TTL-t ismerik), így csak sima elsülésre képesek, ha a vakupapucs érintkezőit leragasztjuk (a középsőt meg kell hagyni: annak az egynek érintkeznie kell).
3rd party gyártó által készített vakunál mindig figyelembe kell venni a vaku talpfeszültségét, amit a megfelelő biztonsági szabályok betartása mellett a vakutalpon mérhetünk az oldalsó (testelés) és a középponti érintkező között (Egyes modelleknél alapállapotban nem mérhető, csak az elsütés pillanatában ugrik fel!). Ha a feszültség max. 12V akkor használhatjuk, ha annál nagyobb, akkor ne tegyük a vázra, csak leválasztó áramkör segítségével! A különböző vakuk talpfeszültségei itt és itt is ellenőrizhetőek.• Most akkor E-TTL-ben vagy E-TTL II-ben működik a Canon EX [II. és III.] szériás vakum? A kijelzője mindig E-TTL-t ír.
Megnyugtatlak: téged átvertek.
Persze a szó jó értelmében: a Canon EX [II. és III.] szériás vakuk mind automatikusan váltanak E-TTL és E-TTL II közt annak ellenére, hogy a kijelzőjük helyspórolás miatt csak E-TTL-t jelez ki. Az E-TTL II annyiban tud többet, hogy a megfelelő objektívekkel a vakufej automatikusan fókuszál, így energiatakarékosabbá válik a működése, mert mindig csak a kellő területet világítja ki (ehhez az objektívnek közölnie kell a vázzal az aktuális zoomállását és a téma távolságát: ha az objektív tulajdonságainál azt olvasod, hogy "Integration with E-TTL II flash system", akkor nyerő). A másik plusz, amit ad, hogy megfelelő vakuval visszajelzi a váznak a villanás fehér pontját, így konzisztensebb WB sorozatokat lehet lőni.• Nem villan el a vázra tett (rendszer)vaku (Live View módban)...
Keresd meg a váz menüjében a csendes módot és kapcsold ki!
• ETTL rendszervakut használnék a vázon, de azt írja ki, hogy "Incompatible flash or flash not turned on.", vagy pedig azt, hogy "This menu cannot be displayed. External flash is attached.", illetve a váz beépített vakuja a nem nyílik fel (7D típushiba.)?
A váz vakupapucsában, oldalt van egy pöcök (mikrokapcsoló): azzal érzékeli, hogy van-e rá vaku téve. Nyomd be és mozgasd meg egy kis csavarhúzóval vagy vékony akármivel, amiatt szoktak ilyen tüneteket produkálni. Vagy még az lehet, hogy a beépített vaku nem tud kinyílni: kézzel segíts rá óvatosan, amikor nyílna! Hallod, ahogy halkan kattan, amikor próbálkozik?
• ETTL rendszervakut használnék a vázon, de portréállásba fordítva a vázat hol teljes fényerővel sül el, E-TTL-ről TTL-re vált, vagy éppen el sem sül.
Leginkább az 580EX II-nél találkozhatunk vele, de más vakukkal is előfordul: egyszerű kontakt hiba, ahogy a vakutalp a váz vakupapucsában nem jól illeszkedik - közrejátszik benne az időjárásállóságot biztosító szigetelő gumiharang is: segíthet a levétele. A Canon emiatt kiadott egy új vakutalpat az 580EX II-höz (a régi verziónak hegyesebbek az érintkezői). Egyes szervizesek az "orosz módszerrel" (kalapáccsal) javítják a dolgot: a váz vakusarujának a vezető sínjeit ütik vele szorosabbra (én ezt nem ajánlom).
• ETTL rendszervakut használnék a vázon, de mindig teljes fényerővel sül el.
Az 580EX II + Pocket Wizard rádiós kioldó páros használata után találkozhatunk vele: nagy sebességű szinkron (HSS) módban átüt a nagyfeszültség a Xenon cső érintkezése és az árnyékolás között, ettől a csövet meghajtó alkatrész (az IGBT - Insulated-Gate Bipolar Transistor) meghibásodik. Megoldás: a vakufej cseréje, 40.000 Ft a Camera Kft.-nél.
• A rendszervakum a teszt gombra 2 másodpercig folyamatosan világít?
Ez normális működés: a tesztfény stroboszkóp üzemmódban működik, C.Fn-ben át lehet állítani 1 villanásosra, ha zavar. Figyelem: a vázba épített vakuk AF segédfényként üzemelve mindig így villognak!
• A váz vakuja vezeték nélküli vakuvezérléssel belevillog a képbe?
A váz vakujának a villogása tartalmazza a másik vakut vezérlő jeleket, így villannia kell mindenképpen. Ha el akarod tüntetni, tegyél elé egy darabka előhívatlan filmet, vagy egy leselejtezett távirányító infravörös ablakát (esetleg vegyél rádiós kioldót)!
• A vakum nagy sebességű vakuszinkron (HSS) módban nem látszik a képen.
Ezt 3 dolog okozhatja: a jobbik, hogy túl messze vagy a témától (vagy megfordítva: túl kicsi a vaku teljesítménye), a rosszabbak, hogy vagy haldoklik a vakuban a Xenon cső, vagy pedig a váz zárszinkronja el van csúszva a vaku villanásához képest (ez utóbbit okozhatja egy olyan zárcsere, ami után a vázat nem kalibrálják össze az új zár időzítési értékeivel), vagy fordítva: a vaku villanása van elcsúszva a váz zárszinkronjához képest (ez jellemzően a "hackelt" nagy sebességű vakuszinkronnál - Hypersync / Supersync - fordul elő: ebben az esetben a megfelelő vakuvezérlő - YN622 TX, Pixel King Pro - segítségével lehet állítani az időzítés eltolását). A sima vakuszinkron (X-Sync) és a nagy sebességű vakuszinkron (HSS, FP: melyik gyártó hogy nevezi, egyébként az Olympus szabadalmaztatta), meg a speciális rádiós vezérlők és vakuk által támogatott "kamu" nagy sebességű szinkron (a YongNuo-nál Supersync, a Pixelnél Hypersync, stb.) három különböző dolog. A HSS / FP és a HS / SS működése alapjaiban tér el egymástól: HSS / FP esetén a vaku a szemünk a tehetetlensége folytán folyamatosnak érzékelt apró villanások sorozatával (a zárak lefutásához szinkronizált 40 kHz közeli apró villanásokkal) világít, amíg mind a két zár lefut. A HSS/FP sokkal jobban nyírja a Xenon csövet a normál villanásoknál, mert olyankor valójában a max. teljesítménye közelében üzemel, csak a fényveszteség miatt ez nem látszik. HSS-ben kb. a negyedére esik vissza a vaku hasznos fényereje: a téma által visszavert fényének csak kis része jut az érzékelőre a két redőny közti résen, a nagyobb része - 1/500s és alatta már a többség - a redőnyzáron vész el - bár színtiszta energiapazarlás, de életmentő, amikor tűző napon kell deríteni. HSS-nél (ahogy HS-el és SS-el is) figyelembe kell venni, hogy minél nagyobb kulcsszámú vaku kell, hogy legyen miből teljesítményt veszíteni - HS / SS esetén nagyságrendekkel nagyobb a veszteség mint natív HSS / FP esetén, így eleve kompromisszumosan (csak 1:1 teljesítményen) használhatók azok a vakuk is, amelyek képesek a szükséges "kakaó" leadására. Ez azért van, mert HS / SS esetén a villanás már a zár nyitása előtt elindul (ezért kell az okosabb kioldók által kínált állítható eltolású időzítés, hogy a jóval fényesebb t.1 szakasz még a redőnyök által nyitva töltött időszak előtt lefusson és ne égjen be a kép): a Xenon cső villanási görbéjének egyenletesebb t.5 szakaszát kihasználva világítja be a két redőny lefutása közti nyitott szakaszt.
• A rádiós vakuvezérlőmön több funkció nem működik.
A 3rd party TTL kioldók (pl. YN622, Pixel King, stb.) a váz vakuvezérlő menüjének (FCM - Flash Control Menu) használatára épülnek: a 2007 előtt gyártott Canon EOS vázakon (lásd a táblázatban) amikben ilyen még nincsen, nem használható ki teljesen a tudásuk.
• Sima 622-essel vagy Pixel Kinggel használva van E-TTL és FEC (Flash Exposure Compensation = vaku expozíció kompenzáció), távvezérelt teljesítményszint állítás, HSS (ha tudja a vaku) és fix eltolású Super Sync / Hypersync,• 622TX-szel vagy Pixel King Pro-val (amiknek saját kijelzője és kezelőfelülete van) használva már azok a vakuk is használhatók manuális teljesítményszintekkel, amik a sima 622-esekkel nem tudnak távvezérelt teljesítményszint-állítást, erre a C.Fn.-ben van külön üzemmódja. Van E-TTL, FEB és csoportarány, távvezérelt teljesítményszint állítás, csoportkezelés, kevert csoportkezelés (E-TTL + manuális), időzíthető Super Sync / Hypersync.
-
*Ropi*
félisten
• ERR… jelenik meg a kijelzőn, és nem exponál a váz: Canon hibakódok.
Amennyiben az itt felsorolt megoldások nem hoznak eredményt, akkor érdemes a hibát dokumentálni (fotóval, videóval), majd a felszerelést a Camera Kft. gondjaira bízni, esetleg új készülék esetén a vásárlás helyén cseréltetni.
ERR 01: A kommunikáció a váz és az objektív között hibás - óvatosan tisztítsd meg az érintkezőket mind a bajonetten, mind az objektíven (alkoholos fültisztító pálcával)!
ERR 02: A váz nem tudja írni / olvasni a memóriakártyát - vedd ki és helyezd vissza a kártyát, ha ez nem segít akkor próbáld megformázni (számítógépen is), ha az sem segít akkor cseréld ki egy másikra! Ha arra is ugyanezt a hibajelzést kapod, akkor nézz bele a kártyafoglalatba, hogy nem látsz-e elváltozást (elgörbült / benyomódott láb – de figyelj, mert a CF foglalat lábai alapból kiállnak a széleken és középen, hogy a 0 érintkezzen a leghamarabb), és ha indokolt, akkor vidd szervizbe!
ERR 03: Túl sok mappa van a memóriakártyán - formázd meg a kártyát (persze akkor, ha nincsenek pótolhatatlan képek rajta, egyébként mentsd le előtte róla)!
ERR 04: A képek nem menthetőek, mert tele van a kártya - formázd meg a kártyát (persze akkor, ha nincsenek pótolhatatlan képek rajta, egyébként mentsd le előtte)!
ERR 05: A beépített vaku nem nyílt ki (néha beragad: ilyenkor kis kattanás hallható a vaku felől, ahogy megpróbálja felnyitni): egy vékony, lapos tárggyal (pl. csavarhúzó) óvatosan próbáljunk segíteni neki felnyílni: ha sikerül utána már magától is megy. Vagy a „B” verzió, amikor kicsit le kell nyomni ahhoz, hogy utána felnyíljon.
ERR 06: A beépített szenzortisztítás nem lehetséges - megpróbálkozhatunk egy ki/bekapcsolással, ha nem jön be akkor szerviz.
ERR 10: Adatintegritási hiba / fájlsérülés a memóriakártyán. Lásd ERR 02. Megpróbálható még egy ki/bekapcsolás, de csak akkor, ha már elaludt az írást / olvasást jelző piros fény.
ERR 20: Mechanikai hiba: próbáltad már kikapcsolni / bekapcsolni?
ERR 30: Zárhiba – ha ilyet látsz, mint a képeken (hogy leszakadt a zár), azon az akku eltávolításos kikapcsolás / bekapcsolás nem segít, de egyébként meg lehet vele próbálkozni, ha csak alapállapotba kell visszaállítani. Volt akinek az MLU (Mirror Lock Up - manuális tükörfelcsapás), vagy az ultrahangos szenzortisztítás bekapcsolása (ezt nem minden váz tudja) segített ilyen esetben.
ERR 40: Energiaellátási hiba: próbáltad már kikapcsolni / bekapcsolni (az akku / tápegység és esetleges képstabilizátoros objektív eltávolításával)?
ERR 50: Elektromos vezérlési hiba: próbáltad már kikapcsolni / bekapcsolni (az akku / tápegység és esetleges képstabilizátoros objektív eltávolításával)?
ERR 60: Mechanikai hiba az objektívben: próbáltad már kikapcsolni / bekapcsolni?
ERR 70: Adatintegritási hiba / fájlsérülés az átmeneti tárolóban. Megpróbálható egy ki/bekapcsolás (közben az akku eltávolításával), de csak akkor, ha már elaludt a kártya írását / olvasását jelző piros fény.
ERR 80: Elektromos vezérlési hiba: próbáltad már kikapcsolni / bekapcsolni (az akku / tápegység és esetleges képstabilizátoros objektív eltávolításával)?
ERR 99: A 40D-k zárhalálakor vált hírhedtté: ez a rettegett „Jolly Joker”, ami lehet szinte bármi (pl. okozhatja a kártyafoglalatban eltört érintkező is). Egy biztos: makacs fajta, a legtöbb esetben szerviz a vége. Meg lehet próbálni kikapcsolni / bekapcsolni az akku / tápegység és esetleges képstabilizátoros objektív eltávolításával, de csodálkozzunk, ha nem jön be.
• Gyári típushibák:
1D3: AF rendszer hiba - a javított, újrakalibrált példányokat kék pöttyel jelölték (a memóriakártya ajtaján belül).
40D: a 20.000 expó alatt meghaló zárjáról elhíresült széria: az új zárnak (amit az 50D-khez fejlesztettek) ugyanaz a cikkszáma mint az előzőnek, így az alapján nem lehet megkülönböztetni őket. A hozzá tartozó BG-E2N markolatnak könnyen eltört a műanyag betekerő fogaskereke (USA-ból rendelt fémre cseréltem).
5D1: a segédtükör ragasztása elengedett, így a tükör kiesett - a Camera Kft. garanciaidőn túl is ingyenesen javította, amíg tartott a váz életciklusa (most már nem).
5D2: a tükör reflexiós rétegének fényvisszaverési problémája és banding. 2019 végén lejárt az 5D2 szerviz életciklusa, így hivatalosan már nincs hozzá alkatrész utánpótlás a Camera Kft.-nél.
5D3: korai szériáknál fénybeszűrődési hiba a felső státuszkijelző mellett, ami a fénymérést hülyíti meg.
5D4: a korai szériákban más szenzor volt, ami egyrészt nagyságrendekkel jobban zajosodott, másrészt a hűtése elégtelen volt a folyamatos 4K felvételhez. Szintén egyes korai daraboknál az AF rendszer nem mindig áll a helyzet magaslatán és akárhogyan van kalibrálva, afó kusza marad.
A gyári BG-E20 markolat képes viszonylag rövid idő alatt horpadtra meríteni a benne lévő gyári LP-E6N akkukat (természetesen maga a markolat, valamint a vázban a Wi-Fi -, és az időszinkronizálás is ki van kapcsolva). Ugyanazok az akkuk az 5D3 BG-E11 markolatában benne hagyva is merülnek, de nagyságrendekkel kisebb mértékben: úgy 3-4 hónap után is bőven van még bennük szufla.6D1: Az első tárcsa gumi borítása megnyúlik, illetve a tárcsa szorul, nehezen tekerhető. A javítása a Camera Kft.-nél cca. 35.000 Ft.
7D: a váz beépített vakuja nem tud kinyílni. Kézzel segíts rá óvatosan, amikor nyílna! Hallod, ahogy halkan kattan, amikor próbálkozik? Ebben az esetben nyomd meg picit lefelé amikor nyílna, majd utána húzd fel! Ja, és persze a kieső csavar.
70D, 77D: az F2.8, vagy annál fényerősebb objektívekkel hibázhat az AF rendszere (a középső AF pont különösen). A hibát a Canon nem ismerte el, ettől függetlenül tele van vele az internet: ha Te leszel az 1000-ből pont az az 1 akit érint, akkor nem lesz őszinte a mosolyod - ezért vásárlásnál alaposan teszteld!
Aztán van még egy, sokkal csúnyább hibája is a 70D-nek: egyrészt videózástól túlmelegszik és megfagy, másrészt esetleg fagyás után, ha visszatetted az akkut (csak akkukivétellel lehet kikapcsolni), soha többet nem kapcsol be. A jobbik fajtája az ERR70 / ERR80: bizonyos esetekben a Camera Kft. ingyenesen javítja.
-
*Ropi*
félisten
Mit tegyek, ha...?
• Webkameraként használnám a vázat?
Telepítsd az EOS Webcam Utility-t! Sajnos csak az újabb vázak támogatottak (1DX3, 1DX2, 5DS R, 5DS, 5D4, R & RP, 6D2, 7D2, 90D, 80D, 77D, 800D, 750D, 250D, 200D, 3000D, 2000D, 1300D, M6-2, M50, M200, PowerShot G5X2, PowerShot G7X3, PowerShot SX70 HS).
• Karcos a frontlencsém?
Vegyél egy nagy levegőt, nyugodj meg és nézd meg ezt!
• Kezd leválni a vázam gumi borítása?
Ragaszd vissza a 3M 9088 típusú, kétoldalú ragasztójával!
• Kezd elkopni a fő tárcsa gumi borítása?
A Camera Kft. 35k Ft-ért javítja, de szerencsére van rá MacGyver-es megoldás.
Esetleg vehetsz tárcsát és kicserélheted magadnak, ha értesz hozzá.
• Elfelejti a vázam a beállított időt és dátumot?
Ilyen esetben ki kell cserélni benne az úgynevezett RTC (Real Time Clock) elemet - már ha van benne, mert nem mindegyikben van (a 3 és 4 számjegyű vázakban általában nincs), vagy ha van is nem mindig hozzáférhető (az egy számjegyű vázakban általában be van építve). A két számjegyű vázakét a legegyszerűbb cserélni, mert a rendes akkumulátor mellett van egy kis fiókban (itt éppen a 7D-é látható, de például az EOS R-és RP-é, az 5D3 és 5D4-é, a 6D és 6D2-é bent van a vázban, így csak megbontás után lehet hozzáférni). A váz kézikönyve ad útbaigazítást az elemmel kapcsolatban.
• Windows alatt nem látom a képek gyorsnézeteit?
Win 7-re RAW és TIF előnézethez ezt telepítsd!
Win 10-re RAW és TIF előnézethez ezt telepítsd, vagy ezt!
• A vázat a számítógépre dugva nem látja azt, és nem tudom letölteni róla a képeket?
Először is, ha van benne, akkor a WiFi legyen kikapcsolva, másodszor pedig valamelyik kreatív (P / Tv / Av) módban kell lennie a váznak: kikapcsolt állapotban bedugni a kanócot, aztán bekapcsolni. A Windows 10 előtti oprendszereknél működik megoldásként, hogy ilyenkor ki kell kapcsolni a váz menüjében az MTP / PTP módot (segít a használati utasítás). Egyébként azt a Microsoftnak köszönhetjük, hogy a mai vázakon már nem lehet: ők erőltették a gyártóknál, hogy a Windows fotószerkesztő alkalmazásán keresztül lehessen csak importálni és azt kelljen használni. „B” megoldásként ott a kártyaolvasó, ami annyiból még jobb is, hogy nagyságrendekkel gyorsabb, mint az átlagos vázak USB 2.0-s másolása.
• Máshogy néznek ki a képek raw-ban és jpg-ben a számítógép kijelzőjén?
Alapvető dolog, hogy a fényképezőgép vázak kijelzőit sosem kalibrálják gyárilag, mert felesleges: az eltérő megtekintési környezeti fényviszonyok közt úgyis mást látunk rajta mint a valóság (abszolút látása az emberek nagyon kis százalékának van). A váz képstílusai, csakúgy, mint a színtér kiválasztása (sRGB, aRGB) csak és kizárólag a váz jpeg motorja által generált képekre vonatkozik, tehát a raw-ra nem! A képek visszanézésnél a váz a raw-ba épített gyorsnézeti jpeg-et nyitja meg és a hisztogramot is abból veszi, azonban ez a hisztogram (sRGB / Adobe RGB) szűkebb, mint a raw valódi hisztogramja: tipikus példa amikor a (ráadásul 8 Bites jpeg-ből származó) gyorsnézeti hisztogramon egy vagy több színcsatorna kiégett, de külső alkalmazásban (pl. Lightroom-ban), a raw saját hisztogramja (12/14 Bites információkból) még bőven vágási határon belül van: nem véletlenül, hiszen a raw-ban színcsatornánként 64x több információ található. A hisztogram legfontosabb feladata az, hogy a csatornák kiégését ill. bebukását + a vágási határokat megmutassa, amikor egy adott szín már nem fér bele a színtérbe. Régebben azt tanították róla, hogy egy "szürke massza", ami akkor jó, ha középen van. Persze bátran tologatjuk jobbra-balra, viszont azt, hogy a tényleges raw-ot mennyivel lehet eltolni kiégés / árnyalatvesztés nélkül, azt a jpeg szűkebb hisztogramjáról csak megbecsülni lehet. A legtöbben sRGB színteret rendelnek hozzá a vázon, mert ugye a weben is az a szabvány, meg a feldolgozási munkafolyamatuk után ők is abban exportálják a képeket. Azonban a hisztogram szempontjából nézve az Adobe RGB jobb választás, mert az sRGB-nél nagyobb színtér lévén jobban fedi a raw lehetőségeit, így a hisztogramja is közelebb áll a raw hisztogramjához. Lightroomban a gyorsnézetek Adobe RGB-ben vannak renderelve, viszont a "Develop" egy lineáris Gammájú ProPhoto RGB-ben (a hisztogramja ennek viszont "Melissa RGB": szintén ProPhoto RGB, de sRGB-re hajazó Gamma görbével) mutatja a fájlokat. A "Library" modulban 8 Bites (Adobe RGB) jpegeket látsz: így teljesen mindegy, hogy korábban milyen színtér volt kötve a raw fájl gyorsnézetéhez, az csak egy elfelejtendő részlet a végeredmény szempontjából (scenario: a Lightroom a "Library" moduljában, amikor betölti a rawokat, a gyorsnézetek színe és kontrasztja megváltozik: ez akkor történik, amikor a vázban sRGB színteret kapott képeket a saját maga által, a rawokból Adobe RGB színtérben lekonvertált képekkel írja felül - ezzel ugrik egyet a hisztogram is - ugyanez történik a "Develop" modulban, csak ugye ott ProPhoto-ban mutatja a dolgokat). Az újabb DPP-k (a gyári Canon szoftver) képesek rá, hogy a picture style-t importálva ugyanazt a jpeg képet generálják a raw fájlból, mint a váz motorja. A 3rd party képkezelő programok tudtommal nem ismerik a képstílusokat (kivéve a Lightroom-ot, de abban is csak a "faithful" egyezik a gyári képstílus kinézetével, a többi nem - ezt importálásnál át kell állítani, mert alapértelmezetten "Adobe standard"-ra áll be). Mondjuk arra a kérdésre szerintem sokakat érdekelne a válasz, hogy (ha már ennyire antiszabványul működik a Lightroom) miért nem választható kimenetként a Melissa RGB, hogy PS-ben (LR pluginként használva) átalakításmentesen szerkeszthető legyen és a hisztogramot is ugyanúgy lássuk? A PS ugye Gamma-módosított adatot feltételez - sokkal kellemesebb lenne egy 2.2 (sRGB) közeli Gammájú színtérben dolgozni, mint egy 1.8-asban, mint a ProPhoto. A Melissa ugye abban különbözik a ProPhoto-tól, hogy módosított a Gamma görbéje, azonban nem 2.2 mint az sRGB-é, hanem 2.4 körül van ami egy kis előnyt jelent a sötét részek részleteinek visszaadásában. Csak hangosan gondolkodtam...
• Alulvonással kezdődik a képek neve (_MG_0001)?
Adobe RGB színtérre van állítva a váz jpeg motorja: sRGB-re téve IMG_0001 lesz.
• Mit csinál a "Csúcsfény Árnyalat Elsőbbség"?
A "Highlight Tone Priority, vagy rövidítve: HTP" hasonlóan működik, mint amilyen az analóg filmes korszakban a "push"-olás volt: akkoriban gyakran hívták elő úgy az ISO 100-as filmet mintha ISO 200-as lenne, azaz ISO 100-as film volt a fényképezőgépben és azt állították be a vázon, hogy ISO 200-as. A laborban is ISO 200-ra tolt beállításokkal hívták elő: az optikai tulajdonságai miatt a kiemelt tónusok automatikusan összenyomódtak és megőrződtek (cserébe megnőtt a szemcsézettség vagyis zaj és a kontraszt - viszont a "push"-olásnak megvan az a nagy előnye, hogy gyorsabb zársebesség érhető el vele gyenge fényviszonyok mellett). A digitális, "HTP"-s változatban a váz 1 Fe-el kisebb ISO-nak megfelelő erősítést választ mint amit kijelez (ezért lesz ISO200 a legkisebb kiválasztható) majd a feldolgozás során egy módosított görbével (a sötét-, és a középtónusokat felhúzva) készül el a raw->jpeg konverzió. A raw fájlt annyiban érinti, hogy a "HTP" zászló kapcsolóbitje aktív, valamint a kép 1 Fe-el alexpós.
• Mit csinál az "Automatikus Megvilágítás Korrekció"?
Az "Automatic Lighting Optimizer" ezzel ellentétben csak a jpeg képekre hatásos: a raw ---> jpg konverzió során egy alternatív tónusgörbét alkalmazva a teljes dinamikatartományt tömöríti. Én kikapcsolva tartom, mert nagy hátránya, hogy csökkenti a kontrasztot és a sötét részeken zajosodik miatta (Lightroomban, raw fájlból kidolgozva sokkal szebb eredményt lehet elérni).
• Áttettem egy másik gép kártyáját a sajátomba és magasabb képsorszámot mutat, mint kellene.
Ez normális, mert a Canon vázak a memóriakártyán tárolt adatokból olvassák be a számláló állását, ha tehát egy 3000 expós vázba beteszünk egy 9000 expós vázból származó memóriakártyát, akkor onnantól már az is 9000 expótól fog számolni (Visszafelé nem működik, tehát nem tekerhető vissza, mint egy kilométeróra. Ja de, viszont azt nem árulom el hogyan, mert akkor mindenki azzal fog játszani.
). Ettől függetlenül elektronikus kiolvasással a helyes expószám (3000) olvasható ki belőlük.• Firmware-t frissítenék (ez a gépváz saját vezérlő programja):?
• FW frissítéshez csak teljesen töltött akkumulátort használjunk, markolat nélkül (kivéve az 1-es szériákat, ahol a markolat beépített, így nincs lehetőség levenni)!
• Kártyaolvasóval másold az internetről letöltött és *.fir kiterjesztésű fájlt a (régebbi vázak esetén a 2 GB-nál nem nagyobb) FAT32-re formázott kártyád gyökerébe!
• Tedd át memóriakártyát a fényképezőgép vázba, a menüjében válaszd a „Firmware ver.” menüpontot! Nem szükséges frissítened, ha a neten talált FW verzió ugyanaz, mint amit a vázad kiír: csak akkor érdemes, ha a neten lévő magasabb verziószámú.
• Az FW frissítési párbeszédablak megjelenik a „Firmware ver”. menüben, ha kompatibilis FW-t tartalmazó kártya kerül a gépe: válaszd az „OK” lehetőséget, majd az „Igen”-t a frissítés elkezdéséhez!
• Amíg a frissítési folyamatot jelző csík végig nem megy és a váz ki nem írja, hogy végzett, tilos bármilyen gombot megnyomni vagy a memóriakártyát kivenni!
• Ha végzett, a váz kikapcsolható, majd újra bekapcsolás után a „firmware ver.” menüben ellenőrizhető a frissítés sikeressége (ekkor már az újabb FW verziószámot kell ott látnunk).• Firmware-t „butítanék” (firmware downgrade, jellemzően Magic Lanternhez):
• A 7D1 v2.x.x ---> v1.x.x kivételével lehet downgrade-elni, a firmware frissítésnél említett biztonsági szabályok betartásával.
• Magic Lantern-t használnék?
• A Magic Lantern, a Canon DSLR-ek energiaitallal felturbózott Gumibogyó szörpje: a váz képességeitől függően tudja „tuningolni” annak tudását - több mindent hoz ki a hardverből szoftveresen, mint amennyit gyárilag a gyári firmware tud. Mind fotózáshoz, mind pedig videózáshoz érdemes használni az általa elérhető többlettudás miatt, azonban fontos megjegyezni, hogy a Camera Kft. - a Canon hivatalos álláspontja - szerint elronthatja a vázakat. Volt olyan fórumtárs, akinek a 7D-jére konkrétan azt mondta a Camera Kft., hogy az ML okozta a processzor túlterhelését és tönkremenetelét - panelcserével 112.000 Ft volt a javítása - csak azért írom, hogy képben legyetek és gondoljátok meg, hogy felteszitek-e! A többségnek szerencsére hibamentesen működik, persze be kell tartani hozzá a telepítésének és használatának a biztonsági előírásait.
• USB kapcsolattal vezérelném a vázat a telefonomról / számítógépemről?
A képfényező gépedhez kapott USB kábellel tudod megtenni és a dobozban lévő CD lemezek egyikén figyelő EOS Utility-vel. Ha nincs meg a CD lemez, akkor töltsd le a netről és tekerj lejjebb az "Internetről letöltött Canon szoftvert telepítenék a gyári CD lemez nélkül" c. részhez! Valamelyik kreatív (P / Tv / Av) módban kell lennie a váznak: kikapcsolt állapotban bedugni a kanócot, aztán bekapcsolni. Az EOS Utility megfelelő verziója támogatja az élőkép átvitelt a raw fájlok számítógépre másolása mellett.
Az EOS Utility támogatja a Win 10-et is, viszont arra figyeljünk, hogy 3 fajta van belőle: a v2, a v3 meg a WiFi-s. Természetesen nem mindegyikkel megy mindegyik váz.
• WiFi kapcsolattal vezérelném a vázat a telefonomról / számítógépemről?
Erre többféle módon van lehetőséged (minimum DiG!C III processzorral rendelkező váz esetén): PC-n és MAC-en a vázba épített WiFi vagy WFT markolat esetén a gyári Wireless File Transmitter (WFT) Utility és az EOS Utility v3, vagy külső WiFi adapter használatával a 3rd party qDSLR Dashboard, Androidos eszközről a DSLR Controller vagy a qDSLR Dashboard - ez utóbbi OSX-et és iOS-t is támogat - segítségével). A qDSLRDashboard + TP-Link TL-MR3040 többet tud, mint a CamRanger (tekintve, hogy a Camranger valójában egy átmatricázott TL-MR3040).
Ha nem csatlakozik a váz a Camera Connect alkalmazáshoz, akkor reseteld a WiFi beállításait és adj új nevet a fényképezőnek, mielőtt újra próbálnád!
• EOS M100 WiFi csatlakozási trükkök.
• Rádiós vagy vezetékes, esetleg infravörös kapcsolattal vezérelném a vázat...?
Azért hangsúlyoztam ki és vettem külön korábban a WiFi-s távvezérlést, mert az a legsokrétűbb (pl. élőképet is átvisz, az expozíció paramétereit mindenre kiterjedően beállíthatjuk, az elkészült képeket azonnal a számítógépre menthetjük, stb): a többi megoldás valamiben mind gyengébb nála. A legkorábbi és egyben fapadosabb megoldás az infra fénnyel (a gyári kioldók a Canon RC-x sorozata, mint pl. RC-6 vagy a Kínai klónjai) való vezérlés: direkt rálátást igényel a kezünkben tartott adó és a váz között, tehát kb. csak a vázzal szemből működik - ha pl. az objektív kitakarja, akkor az egy gigantikus (lekváros) bukta...
A hatótávolsága alapból is csak pár méter, ami kültéren (visszaverő felületek nélkül), napfényben (elfedi az adó gyenge impulzusait) drasztikusan csökken. Nem lehet vele sorozatfelvételt készíteni, és ha egyszer a váz a beállított időn túl készenléti állapotba kerül akkor egyáltalán nem működik (természetesen a váz manuális felélesztése után újra jó). Azokkal a vázakkal működik, amiknek a markolatán egy pici piros ablak látható (nem a Nikonok piros csíkjára gondolok , hanem olyan, mint a TV-távirányítók elején lévő plexi - ha már szóba került: a tanítható és multifunkciós - TV - távirányítókkal és okostelefonos távirányítós appokkal is működik a dolog (De ezeknél arra érdemes figyelni, hogy nem mindig a vázhoz illő távirányító típust kiválasztva megy: pl. RC5 és RC6!), de ha ügyes vagy akár csinálhatsz is magadnak). Infra vevő módban való használathoz át kell kapcsolni a vázat (drive mode: self-timer 10 sec / remote control). Az infra távvezérlés az adó bonyolultságától függően kétféle módban működhet: vagy tud fókuszt is állítani (kétfázisú expógomb az adón) vagy nem (szimpla nyomógomb az adón). További "extra" tudásuk, hogy általában lehet rajtuk késleltetést is állítani egy kapcsoló segítségével. Egy fokkal jobbak (legalábbis hatótávolság szempontjából) az egyszerű rádiós kioldók, amik általában a 433 MHz-es tartományban működnek, ahol a vezeték nélküli telefonok és a kapunyitók is, így elég könnyű bezavarni őket. Ezeknek két fajtája van: az infráshoz hasonlóan buták és az okosabbak: azokban már beépített időzítő van time lapse készítéshez, meg egyéb extrákat is tudnak, mint B záridő, stb. Az újabb, "okos" kioldók már általában a 2.4 GHz-es FSK tartományt használják (ráadásul digitálisan kódoltak), így zavartalanabbul működnek. Viszont közös (és szerintem elég nagy) hibájuk, hogy ha lemerül bennük az elem (pl. egy timelapse sorozat közben), akkor nagyon game over van. Tehát gyakorlatilag kétféle szempont alapján érdemes kioldót választani: vezetékes vagy rádiós és okos vagy buta. Az okos kioldók vezetékes változata (RS-60E3 és TC-80N3) még jobb: ezeket a vázak oldalában lévő (2.5" Jack vagy N3) aljzatba kell bedugni (már, ha van, mert nem mindegyik váz támogatja). A vezetékes okos kioldókban is van elem mert kell a kijelző és az elektronika működéséhez, viszont nagyságrendekkel nagyobb az üzemidejük mint, ha még a rádióadó is lenne bennük - és a legfontosabb, hogy nem zavarja be őket semmi (az EMP-től eltekintve, de az nem életszerű). Ezek közül a legjobb a hibrid okoskioldó, ami tud vezetékes és rádiós üzemmódban is működni, így mindig azt választhatjuk, ami az adott feladathoz éppen megfelel. És végül van egy nagyon "különleges állatfaj" (csak ínyenceknek ): a multifunkciós kioldók, amik szinte bármilyen környezeti változásra képesek reagálni: villámlásra, hangeffektre (pl. egy lufi eldurranása), lézernyaláb megszakadására (fókuszcsapda), stb...Korábban erre külön mikrokontrolleres hardvert gyártottak, aztán valaki rájött, hogy a mobiltelefonok is képesek rá, hiszen megvan bennük minden szenzor (a lézert kivéve) ami ehhez kell, csak a megfelelő appot kellett megírni. Még valami: az újabb vakukioldók egy része (pl. YN RF6xx variánsok, Pixel King variánsok) is tudja vezérelni a 2007 utáni vázakat, de csak elsütni: extra funkciók nincsenek.• Internetről letöltött Canon szoftvert telepítenék a gyári CD lemez nélkül?
Kerülhetsz olyan helyzetbe, amikor hirtelenjében nem találod a vázhoz adott telepítő lemezt, ha újra kell rakni a PC-t: erre született ez a megoldás.
Csinálj egy új szöveges fájlt (.txt) és másold bele ezeket:
Windows Registry Editor Version 5.00
[HKEY_LOCAL_MACHINE\SOFTWARE\Canon\EOS Utility]
[HKEY_LOCAL_MACHINE\SOFTWARE\Canon\DPP]
[HKEY_LOCAL_MACHINE\SOFTWARE\Canon\ZoomBrowser EX]
[HKEY_LOCAL_MACHINE\SOFTWARE\Canon\PhotoStitch]
[HKEY_LOCAL_MACHINE\SOFTWARE\Wow6432Node\Canon\PhotoStitch]Ha kész, mentsd el és nevezd át .reg kiterjesztésűre! Ezután ha duplán rákattintasz, megkérdezi, hogy hozzá akarod-e adni a Windows regisztrációs adatbázisához: erre nyomj igen-t! Gépújraindítás után telepíthetőek a Canon szoftverei.
• Egy kis trükk, hogyan bírjuk működésre a v4-es Digital Photo Professional (DPP)-t néhány újabb (70D, 100D, 650D, 700D, EOS M) vázzal, amit elvileg nem támogat.
-
*Ropi*
félisten
• Az akkumulátorokról:
• Ajánlott akkumárkák a gyárin kívül: DSTE, Wasabi. Fontos: ha a gyári kapacitásértékénél jelentősen nagyobb kapacitásúnak mondott akkuval találkozunk, akkor ne higgyünk a ráírtaknak, mert adott (cella)térfogatba csak adott töltésmennyiséget hordozó elektrolit zsúfolható bele a szigetelő rétegek nagymértékű elvékonyítása, és az ezáltal előidézett, fokozott tűz-, és robbanásveszély nélkül. Nem véletlenül "csak" akkora kapacitású egy gyári akku: azt hosszú távon is stabilabban tudja, mint a 3rd party gyártmányok (lásd a "modern akkumulátorok trükkjei" c. bekezdés végén).
• LP-E6 és LP-E6N: alapvetően csereszabatosak, 65 mAh a különbség köztük az "N" javára (1800 vs 1865), valamint az LP-E6N a Japánban bevezetett biztonsági szabályozások miatt más védelmet kapott.
• Az LP-E6N akkum teljesen lemerülve érkezett: ez normális?
8 db-ot vettem és mind le voltak merülve a bontatlan gyári csomagolásban (de a vázban / markolatban, feltöltötten hagyva is horpadtra merülnek: leteszteltem, hogy portrémarkolatba egymás mellé téve egy sima LP-E6-ot és egy LP-E6N-t az utóbbi már rég lemerült, amikor a sima LP-E6 még mindig 97%-os töltöttséggel rendelkezett). Egyébként nem probléma, mert a váz bekapcsolásához szükséges feszültségérték (>7.4v) magasabb, mint a 2 cellás Lítium akkuk károsodási értéke (<6.0v): az akkuban lévő BMS (védelmi áramkör) úgyis hamarabb letilt, hogy a cellák túlmerülését megakadályozza - de még úgy is hónapok kellenek hozzá, amíg cellánként (<2.5v) kémiailag véglegesen károsodnak.
• Az akkut a töltőbe helyezve gyorsan kezd villogni a fénye (hibát jelezve)?
Vedd ki az akkut 5-10 másodpercre a töltőből, majd tedd vissza! Ha már rendes töltést jelezve villog, akkor hagyd feltöltődni, ha nem, akkor ismételd meg a kivételt és a visszatételt annyiszor (2-3-4) ahányszor csak kell, hogy meginduljon a töltés! Ha nagyon nem akar magához térni, akkor fennáll a lehetősége, hogy hamisított akkuba vagy töltőbe futottál bele: az alábbi linkek segítségével tudod ellenőrizni.
• Az RTC (Real Time Clock) akku a fő akkuról töltődik, a feltöltési ideje ~8 óra. Teljesen feltöltött állapotból ~3 hónapig képes megőrizni a dátum és idő beállításait. Egyes vázakban a felhasználó által is cserélhető, más vázakba be van építve az alaplapra és csak a váz szétszedésével lehet hozzáférni. Lásd: "Mit tegyek, ha...Elfelejti a vázam a beállított időt és dátumot?".
• Mit tegyek, ha a vázam kikapcsolva is lemeríti a benne lévő akku(ka)t?:
• Magic Lanternt használsz?
• Milyen firmware van a vázon?
• Esetleg új memóriakártya van benne?
• Milyen objektív van a vázon, nem vettél mostanában újat? A 3rd party obik (pl. Tami 24-70/2.8 VC USD + 6D / 5D3) híresek arról, hogy horpadtra szívják az akkut.
• A markolat, ha eddig nem csinálta, nem valószínű, hogy most kezdi el leszívni (elektronikailag). Esetleg a (marcsa) oldalsó bekapcsológombja nem fordult át és letéve nem nyomódik be valamelyik gomb, ami folyamatosan ébresztgeti a vázat?Ha az 5D3 váz nem ébred fel alvó módból, vagy nem kapcsol be.
• A modern akkumulátorok trükkjei:
• Chipes és chip nélküli akkuk: értelemszerűen az előbbiek kompatibilisebbek (bár ott is lehetnek problémák, pl., hogy az összes akkunak ugyanaz az EID-je (elektronikus sorozatszáma) és a markolatban, ha két ilyen van, akkor amennyiben az egyik lemerül, abban az esetben kikapcsol a váz mert az azonos EID-jük miatt nem tudja megkülönböztetni őket, hogy melyik merült le. A teljes értékűen működő "fully decoded" akkuk mellett vannak félig dekódolt, ún. "not fully decoded" chipes akkuk is (pl. LP-E17-ből), amiket ugyan elfogad a váz, viszont nincsen velük töltöttség visszajelzés és csak a saját töltőjükkel tölthetők. A chip nélküliek ugyan egyre ritkábbak, de mindre jellemző, hogy csak a saját töltőjükkel tölthetők és a váz „communication error”-al visszadobja az ilyen akkukat, meg persze töltöttség visszajelzés sincs velük. A gyárin kívül ajánlott (bevált) akkumárkák: Wasabi, DSTE. A 2013-ban, még az 5D3-akhoz vett Phottix Titan LP-E6-okból az 1600 mAh-saknak egyforma az EID-jük, az 1400 mAh-saknak különböző. De az közös bennük, hogy újonnan is csak 1200 mAh-t tudtak a gyári akkuk 1800-ával szemben (műszerrel kimértem több darabot is). Most, 4-5 év után végigmértem ugyanezeket az akkuinkat, hogy mennyit vesztettek a kapacitásukból: papíron ugye 1400 / 1600 mAh-sak, de élőben már csak 500-700 mAh-t tudnak. Viszont a korábban, még a 7D1-el érkezett, 2009-ben gyártott LP-E6 1813 (!!!) mAh-t tud az 1800 mAh-s (névleges) gyári kapacitásából, pedig már piros: azt hiszem, ez mindent elmond a 3rd party és a gyári akkuk közti különbségekről.
Az LP-E szériás akkumulátorok bevezetésével a vázakban elvileg csak az eredeti, chipes akkumulátorok használhatóak (a régebbi, BP szériás akkukat ez nem érinti). Ennek egyik oka, hogy a 3rd party gyártók költségcsökkentés okán sokszor kihagynak olyan biztonsági elemeket az akkukból, amik zárlat, alulmerülés és túltöltés ellen védik a cellákat és ezáltal megelőzik azok felrobbanását. A Lítium alapú akkumulátorok 20 és 80%-os töltöttségi érték közt érzik jól magukat (tároláshoz - 24 óra után - 30% környékére jó őket lemeríteni), így nyugodtan rájuk tölthetünk, nem kell lemeríteni őket (Nem is tesz jót nekik a túlmerülés!) - csak ~20 ciklusonként a váz kikapcsolásáig, hogy az elektronika újra megtanulja, hol van az alsó kikapcsolási feszültségküszöb. Viszont 80 és 100% közötti értékre töltve ne maradjanak 24 óránál tovább, mert az árt nekik a legjobban! Nem emlékszem a pontos számokra csak nagyságrendileg, de egy Li alapú akku 50%-ig feltöltve ~2500 ciklust tud, 80%-ig 1500-at, 100%-on pedig csak 500-at! Vannak még külső körülmények, amik befolyásolják az akkuk túlélését: pl. a meleg is káros nekik (A legrosszabb eset az, ha 100%-ra feltöltve bent felejtjük a tűző napsütésben parkoló autódban - ez robbanásveszélyes állapotot is előidézhet!). Ha feltűnő forrósodást, vagy a henger alakú celláknál nem annyira feltűnő, de a lapos, téglalap alakúaknál jól megfigyelhető puffadást (a gázképződés miatt) tapasztalunk, akkor azt az akkut már ne használjuk (Robbanásveszélyes!), hanem tegyük le a veszélyes hulladékok gyűjtőhelyére!
• A Lítium alapú akkuknak jót tesz az a minimális áramfelvétel, amit a váz a "kikapcsolt" állapotában felvesz (csak látszólag van kikapcsolva, mert egyes áramkörei akkor is áram alatt vannak): így kevésbé degradálódnak kémiailag a cellák, mint teljesen terheletlenül. Ha viszonylag rövid idő (pár nap) alatt lemerül a vázban hagyott akkud az azért van, mert bekapcsolva hagytad vagy a GPS-t és / vagy az automatikus időszinkronizálást, vagy hibás a vázon lévő objektív (pl. Tampon 24-70/2.8 VC USD) vagy pedig a (jellemzően 3rd party gyártó által készített) portrémarkolat hibás. Normális esetben még a váz bekapcsolt (alvó) állapotában is 2-3 hetet minimum bírnia kell, kikapcsoltan pedig még többet. Kapcsolódó olvasnivalók: 5D, 5D3, 500D, 6D, 60D, 600D, stb...
• A Canon által használt akkumulátorok típusai:
A Canon négyféle akkumulátortípust használ a digitális tükörreflexes vázaihoz. A legrégebbiek Nikkel-Metál Hidrid (NiMH) kémiájúak, az újabbak már Li-ion (Lítium ion) energiacellákból készülnek. A Li-ion cellák 3x könnyebbek és magasabb a cellafeszültségük (ezáltal az energiahatékonyságuk is), mint a NiMH-knak, ráadásul nincsen memória effektusuk, mint azoknak - viszont tűzveszélyesebbek, így a légitársaságok csak a megfelelő biztonsági szabályok betartásával engedik a repülőgépek fedélzetére őket.
• NP sorozat: professzionális vázak nagy kapacitású akkumulátora.
• BP sorozat: régebbi középkategóriás és félprofi vázak Li-ion akkui.
• NB sorozat: a BP sorozat „light” verziója.
• LP sorozat: a modern vázak Li-ion akkui.BP511: 7.4V, 1100 mAh, Li-ion.
BP511A: A BP511 1390mAh-s, nagyobb kapacitású változata. Ugyanakkora, mint az 511, csak sima hátlappal, mert camcorderekhez fejlesztették.
BP512: A D30-ban és a D60-ba nem megy bele a formája miatt, de a többi BP511-et használó modellhez jó.
BP514: A BP511A újabb, minimálisan nagyobb kapacitású változata.
NB-2L: 7.4V, 570 mAh, Li-ion.
NB-2LH: 7.4V, 1390 mAh, Li-ion.
NB-E3 & NP-E3: 12V, Ni-MH.
NB-E2: A PB-E2 power drive booster Ni-MH akkuja.
LP-E4: 11.1V, 2300 mAh, Li-ion.
LP-E4N: 11.1 V, 2450 mAh, Li-ion. Csak az LC-E4N töltővel ad a teljes kapacitást!
LP-E5: 7.4 V, 1050 mAh, Li-ion.
LP-E6: 7.4 V, 1800 mAh, Li-ion.
LP-E6N: 7.4 V, 1865 mAh, Li-ion.
LP-E8: 7.4 V, 1120 mAh, Li-ion.
LP-E10: 7.4 V, 860 mAh, Li-ion.
LP-E12: 7.4 V, 875 mAh, Li-ion.
LP-E17: 7.4 V, 1040 mAh, Li-ion.
LP-E19: 7.4V 2700 mAh, Li-ion.• Melyik akkut melyik töltő tölti?
Akku neve: Töltési idő: Frissítési idő: Töltő típusa:
NB-2LH: 90 perc - CB-2LW / CB-2LWE (350D: CB-2LT/2LTE)
BP-511A/514:100 perc - CG-580 / CB-5L (CA-PS400)
BP-511/512: 90 perc - CG-580 / CB-5L (CA-PS400)
NP-E3 : 120 perc 510 perc NC-E2
LP-E4: 120 perc 600 perc LC-E4
LP-E4N: 120 perc 600 perc LC-E4, LC-E4N
LP-E5: - - LC-E5
LP-E6: 150 perc - LC-E6
LP-E6N: 150 perc - LC-E6, LC-E6E
LP-E8: - - LC-E8
LP-E10: - - LC-E10
LP-E12: 120 perc - LC-E12
LP-E17: 120 perc - LC-E17
LP-E19: 120 perc - LC-E19• USB-s (nem)töltők...
Csak azért linkelem, hogy van ilyen is, de a dolog fizikáját tekintve eléggé kétesélyes a működése: egy akku feltöltéséhez a névleges kapacitásánál kb. 1.4x több töltésmennyiséget kell bevinni, viszont mivel a szabványos USB portok (dedikált kommunikáció hiányában) csak 500 mA-t hajlandóak kiadni magukból, így egy 1865 mAh-s LP-E6N feltöltése kb. 2610 mAh bevitt töltést igényel, ami 500 mA-rel kivitelezve több, mint 5 óra. Egy átlag laptop még önmagában sem bír ki ennyit, nem, ha még ez is rá van kötve, szóval inkább powerbankkal érdemes próbálkozni, ha mindenképpen csak ez a megoldás jöhet szóba.
• Melyik vázba milyen akku és RTC backup elem kell?
Nem minden vázban, de amelyikben kivehető helyen van, akkor a fő akkumulátor mellett, egy kis fiókban található az RTC - Real Time Clock - gombeleme, ami az óra és a dátum megtartásáért felelős. Ha a névleges 3V alatt van a feszültsége (multiméterrel lehet kimérni), akkor cserélendő.
1D: LP-E3, CR2025.
1Ds: LP-E3, CR2025.
1D2: LP-E3, CR2025.
1Ds2: LP-E3, CR2025.
1D2N: LP-E3, CR2025.
1D3: LP-E4, CR2025.
1Ds3: LP-E4, CR2025.
1D4: LP-E4, CR2025.
1Dc: LP-E4N, CR2025.
1Dx: LP-E4N, CR2025.
1Dx2: NP-E19, CR2025.
10D: BP511, CR2025.
100D: LP-E12, CR2025.
20D: BP511, CR2025.
20Da: BP511, CR2025.
30D: BP511, CR2016.
300D: BP511, CR2016.
350D: NB-2L, CR2016.
40D: BP511, CR2016.
400D: NB-2L, CR2016.
450D: LP-E5, CR2016.
5D: BP511, CR2016.
5D2: LP-E6, CR1616.
5D3: LP-E6, CR1616.
5D4: LP-E6N, CR1616.
5Ds, [R]:LP-E6N, CR1616.
500D: LP-E5, CR2016.
550D: LP-E8, CR2025.
6D: LP-E6, CR2025.
60D: LP-E6, CR2025.
60Da: LP-E6, CR2025.
600D: LP-E8, CR2025.
650D: LP-E8, CR2025.
7D: LP-E6, CR1616.
7D2: LP-E6N, CR2025.
70D: LP-E6, CR2025.
700D: LP-E8, CR2025.
750D: LP-E17, CR2025.
760D: LP-E17, CR2025.
80D: LP-E6, CR2025.
1000D: LP-E5, nincs RTC elem.
1100D: LP-E10, nincs RTC elem.
1200D: LP-E10, nincs RTC elem.
1300D: LP-E10, nincs RTC elem.
D30: BP511, CR2025.
D60: BP511, CR2025.Sok olyan helyzet van (pl. tárgyfotózás élőképpel), amikor a váz akkumulátora túl hamar lemerül: ennek megoldására készültek a külső tápegységek, amik egy ún. „dummy battery”, azaz akkut imitáló átalakító segítségével csatlakoznak a vázba és azon keresztül látják el kifogyhatatlan energiával (már, ha nincs éppen áramszünet). Az LP-E6 akkukat használó vázakba pl. az ACK-E6 passzol. Természetesen, mint minden mást, ezt is koppintja a Kínai másolóipar: itt is ugyanarra kell figyelni, mint az akkuknál, hogy „decoded” jelzésű legyen, különben nem kommunikál a váz vele (mondjuk ennek ellenére egyes modellek használhatók). Ugye nem kell hangsúlyoznom, hogy amennyiben véletlenül megsüti a vázat, akkor IJ (így jártál)…
-
*Ropi*
félisten
Ha csak az átnézeti keresőben homályos a kép, de exponálás után visszanézve éles, akkor a dioptriakorrekciós tárcsát ellenőrizd, az átnézeti kereső oldalában!
A téma előtt vagy mögött éles a kép, azaz az autófókusz mellétalál?
Ha meseszerű a fókuszod (hol volt, hol nem volt), akkor ellenőrizd az autófókusz helyes működését (vagy itt a GhettoCAL
)! Olyan esetben, amikor a váz és az üveg is kérdéses (pl. mindkettő friss beszerzés), akkor a duplán keresztbeteszteléses (az obit egy másik vázon + a vázon is egy másik obit) módszer a legcélravezetőbb. Azt érdemes figyelembe venni, hogy az AF mezők nem pontosan oda esnek ahol a keresőben jelölve vannak, így simán meglehet, hogy amikor azt hiszi az ember, hogy pontosan célra állt, akkor esetleg backfocusként a mögötte lévő falat fogta meg annak a függvényében, hogy az adott AF mező alatt lévő AF szenzor éppen a függőleges, a vízszintes, vagy mindkét kontrasztsíkra érzékeny (amikor elé áll be, azt front focus-nak hívjuk). Szóval figyelmesen teszteljünk, mert lehet, hogy nem az üveg / váz hibás, hanem a teszt elvégzése (és az se tévesszen meg senkit, hogy a kontraszt és az élesség nem mindig ugyanoda esik: nem feltétlenül ott a legélesebb optikailag a kép, ahol a legkontrasztosabb - ezt én is elfelejtettem korábban kiemelni, viszont a Camera Kft.-ben beszélgettünk erről is amikor legutóbb ott jártam, és kaptam egy nagyon jó ötletet egy teszthez, amit meg fogok csinálni amint sikerül beszereznem a hozzávalókat, mert a nem hozzáértőknek is maximálisan szemléletesen mutatja meg, hogy miről van szó). AF tesztet nyitott blendével, az aktuális [ekvivalens] fókusztáv 30-50x-esén végzünk a Canon ajánlása szerint (tehát pl. APS-C 17 mm-hez 0.83 méter és 1.3 méter között - 1.62x crop factorral számolva - kellene lennie az AF céljának). A tesztábra síkjának merőlegesnek kell lennie az optikai tengelyre és párhuzamosnak a szenzoréval, ha a decenterességet (a képszéli életlenedést) akarjuk ellenőrizni, egyébként 45 fok az ajánlott (de ez nem lényeges, hogy pontosan annyi legyen). Ha hibázik, akkor mindenképpen érdemes megnézni, hogy csak közelről a végtelen felé fókuszálva csinálja vagy távolról közelre, vagy mindkét esetben? Kézzel tekerd ki a fókuszgyűrűt a közelebbi végállásba, utána 1+ másodpercig tartsd nyomva félig az expógombot, hogy legyen ideje az AF-nek beállni, majd exponálj! Ha bebizonyosodott, hogy mellé lő, akkor két eset lehetséges: a rosszabbik, amikor ötletszerűen mindig máshova áll be: ezt inkonzisztens fókusznak hívjuk, vagyis „afó kusza” : ezen a Camera Kft. tud segíteni, ha lehet (Az egyik 17-55/2.8-amon például nem sikerült, de miután eladtam az új tulaj 40D-jén hibátlan volt, nekem előtt 3 db 40D-n hibázott: X-akták. Amit utána vettem egy másikat, az meg mindhárommal hibátlan volt.). Ilyenkor először mindig az objektívet érdemes beadni hozzájuk és gyári referencia 0-hoz való kalibrálást kell kérni. Azért a váz nélkül érdemes beadni, mert ha a vázon is állítanak, akkor a többi objektívvel nem lesz pontos – ezért első körben ne a kabátot varrjuk a gombhoz! Ha feltétlenül szükséges, mert az objektív önmagában történt fókuszkalibrálása nem járt sikerrel, akkor kell beadni a vázat is mellé, viszont ekkor meg kell fontolnunk, amit az előbb írtam, hogy a többi üveggel nem lesz pontos (ha addig pontos volt velük – ha előtte sem, akkor még helyreállhat). Ha a példának okáért csak a szélső AF pontok nem találnak, akkor szerencsénk van, mert a középső AF pont beállítása mechanikai művelet (a váz megbontásával jár a szenzor felfekvési hézagolásainak megváltoztatásához), a szélsőket már szoftveresen húzzák utána, így olcsóbb. A jobbik eset, amikor mindig ugyanannyival téveszt elé (front focus) vagy mögé (back focus): ekkor, ha van a vázadban AF Micro Adjustment (rövidebben: AFMA), akkor azzal jó eséllyel saját magadnak beállíthatod, így nem kell szervizbe küldened. Az Androidos DSLR Controller AFMA még béta fázisban van, de nagyon ígéretes: az AFMA / MAFA-s vázakat lehet pontosítani vele. A Magic Lanternben pedig ott a Dot-Tune, ami szintén segíthet. Én a Reikan FoCAL Pro-t használom, ami automatikusan beállítja az AFMA / MAFA-s vázakat.Az autófókusz működéséről:
Van egyfelől a fázisérzékelésen alapuló (Phase Detection) AF (ez külön szenzort igényel a tüköraknában és mivel a féligáteresztő tükör veri vissza a képet rá, ezért ha a tükör nem tizedmilliméter pontosan ott áll, ahol kell neki, akkor elhúzza magával a PDAF pontosságát is), és van másfelől a kontrasztérzékelésen alapuló AF (CDAF). Utóbbi, mivel a szenzor maga az AF szenzor is ebben az esetben - 100% pontosságú, viszont mivel értelemszerűen csak felcsapott tükörrel működik, ezért bizonyos helyzetekben egyáltalán nem használható. A MILC-eknél már van fázisérzékeléses AF is a szenzor segítségével, ami elviekben szintén pontos, (a gyakorlatban viszont nem - annyira nem, hogy AF microadjustment van a MILC-ekben is: igaz, hogy ez Nikon, de ami fázisérzékeléses AF-t használ, annál mind kötelező, mert a bajonett vagy az objektív egy lencsetagjának kismértékű ferdesége miatti decenteresség AF hibát eredményez). A Canon a 70D-ben bemutatta a Dual Pixel AF-et, aminek az a lényege, hogy a szenzorban a pixelek effektíve kétfelé vannak osztva, így képesek a fázisérzékelésre, tehát egyesítik az előző két AF rendszer jó tulajdonságait a hátrányaik nélkül. Vagyis csak egyesítenék, mert a 70D az első (reméljük egyben az utolsó) olyan váza a Canonnak, aminek a példányai közül soknak van egy (a Canon által el nem ismert, de egyébként internet szerte köztudott) betegsége, hogy 2.8-as vagy annál jobb fényerejű üvegekkel afó kusza. Emiatt Németországban a felhasználók már petíciót is nyújtottak be a Canonhoz.
"- Miért mondják azt, hogy az újabban a képérzékelőre rakott AF szenzorok megszüntetik a front és back fókusz problémát?"
Mert a szenzor alapú AF-nél ki van iktatva a képletből a mérési pontatlanságot okozó mozgó alkatrész: a tükör.
A gyakorlat viszont nem mindig tud erről a tényről.
"- Ha ez igaz lenne, akkor az azt jelentené, hogy a PDAF hiba nem a lencse hibája, hanem a vázé, nem?"
Két ismeretlenes az egyenlet: a sima fázisdetektálásos AF-nél a váz és az objektív is hibázhat. Keresztbeteszteléssel lehet kideríteni, hogy melyik a húnyó: egy másik objektívet kell az adott vázon használni és átmenetileg egy másik vázra kell az objektívet feltenni – amelyik hibázik az a gyenge láncszem.
"- Ha a lencse rossz helyre állítja a fókuszt, akkor a váz miért fogadja el ezt a rossz eredményt, és miért nem finomít?"
Az AF célra állása mindig nyitott blendével történik: amikor célra tartva félig nyomod az expógombot, akkor a váz először a legtágabbra nyitja a rekeszt, hogy a lehető legtöbb fényt tudja felhasználni, utána elvégzi a kellő méréseket, beállítja a munkablendét és kiadja a parancsot az objektív AF motorjának (Nikonok esetében a házon belüli AF motornak, ha az van), hogy x mennyiséget z irányban mozdítson a lencsetagon. Nikonnál a lencsetag megállása után még rámér, és ha kell, pontosít, hogy jó helyen állt-e meg (closed loop – zárt hurkú rendszer), Canonnál viszont célzottan teszi oda és nem ellenőrzi vissza. A fentiekből következik, hogy az objektív mindig pontosan tudja, hogy éppen hol áll a fókusza, és ezt jelenti a váznak, a váz csak annyit ad meg, hogy előre x vagy hátra x mm (ez open loop – nyílt hurkú rendszer). Értelemszerűen az előbbi megoldás pontosabb, de lassabb, utóbbi gyorsabb, de pontatlanabb. A szűkebb munkarekeszből adódik a leginkább a nagylátó üvegeknél jelentkező "fókuszdrift" is, amikor a tágabbtól a szűkebb felé haladó blendeállásoknál elcsúszik a fókuszsík: ez a szükséges rossz, ami vele jár. A vázakban lévő AFMA azért nem szól bele a kontraszt-, és a Dual Pixel alapú AF működésébe, mert azok ún. zárt hurkú, önkorrigáló rendszerek, a külön AF szenzort használó, fázis alapú viszont nyílt hurkú, aminek manuális korrigálás kell (a tükör állásából adódó pontatlanság kiküszöbölésére). A tükör nélküliek hibrid AF rendszere abban jobb, hogy először fázis alapúval a cél közelébe rántja, aztán kontraszt alapúval pontosít.
"- A vázakban lévő AF finomhangolás (AFMA) csak a lencse pontatlanságát, vagy a vázét is tudja korrigálni?"
A lencsét is beleértve az egész rendszerét korrigálja szoftveresen, a vázban. A mechanikus szenzorkalibrálás a vázaknál csak a középső AF pontot állítja be, a szélsőket szoftveresen korrigálják hozzá. A régebbi vázakon az AF rendszert egyetlen közös korrigáló értékkel lehetett beállítani, azaz feltettek egy referencia objektívet, ráállították a tesztábrára, majd az összes AF pontot addig hangolták szoftveresen, amíg pontos értéket nem adott. A dolog szépséghibája, hogy amikor a váz adott objektív adott zoomértékénél megállapítja a korrigáló tényezőt és azt az objektív végrehajtja, akkor az az érték csak az adott objektív esetében igaz (mondjuk egy 50 mm-esnél), de mondjuk a Te zoomod 100-on áll, ettől a lencsetagok gömbfelületének különbsége miatt eltérés keletkezik, ugyanis az AF az optika széléről érkező fénysugarakat használja). A korrektebb objektívek a referenciaértéket kompenzálják, vagyis hozzáadják / levonják a megfelelő elmozdulási értéket. Régebbi objektíveken ezt 4 lépcsőben lehetett állítani (átkötések létrehozásával/megszüntetésével, lásd pl. 50/1.8 II.), az újabbak már szoftveresen programozhatóak be. Ez a programozott érték azonban a csak a referenciaként használt vázra vonatkozik: ahhoz, hogy máshol is stimmeljen a másik váznak is referenciához hangoltnak kell lennie. A modern vázak dedikált memóriafiókokat tartalmaznak, ahová eltárolják az egyedi eltéréseket (ezek az objektívek sorozatszámához kapcsolódnak, tehát a felhelyezett objektívhez automatikusan a saját beállítása aktiválódik). A Canon jelenleg 1 és 2 pontos AFMA korrekciót használ a vázaiban: az 1 pontos konstans értékkel módosítja az egész fókusztávot, a 2 pontosnál viszont a skála 2 vége külön hangolható, és a köztes értékekre mindkettő hatással van. Az objektívek is csak 2 ponton hangolhatók szoftveresen a Camera Kft. által (legalábbis amikor a 17-55/2.8-am náluk járt, akkor a szervizlapon a két végpont kalibrációja szerepelt). 3rd party gyártóknál (pl. Sigma, Tamron) a gyári szerviz szoftver 30 referenciaponton állíthat élességet, vagy pedig egyszerűsített, 4, ill. 3 pontos kalibrációra is van lehetőség a felhasználók részére (USB-s dokkoló segítségével - a Canon ilyet még nem adott ki, de legalább a vázakhoz adhatnának firmware frissítést, ami támogatja a vázon kalibrálást).
A Canon AFMA (Auto Focus Micro Adjustment) a váz firmware-jén alapul. Ha egy adott váz + optika kombinációt AFMA segítségével kalibrálunk, akkor azt a kamerán tesszük és az tárolja el ezeket a beállításokat. Lehet az összes lencsére egy közös beállítást használni, vagy a lencséket egyenként, külön beállítani. De minden esetben a fényképezőgép módosítja az objektívnek küldött AF pozicionálási adatokat, nem pedig az objektív korrigál a saját szakállára. Az egyik vázon beállított objektív AFMA értékei nem kerülnek át egy másik vázra, ha az adott optikát a későbbiekben azon használják. A pontos fényképezőgép-modelltől függően előfordulhat, hogy a kameratest nem képes megkülönböztetni ugyanazon objektív két különböző példányát (a régebbi és a belépő szintű vázak, még ha képesek is AFMA-ra, biztosan nem). Az újabb és haladóbb modellek az objektív belső, elektronikus sorozatszáma alapján különféle beállításokat tárolhatnak ugyanazon lencse modell több példányához.
„- Az ilyen hibák mekkora része adódik a DSLR váz hibája, illetve a lencse hibája miatt?”
Az attól függ milyen AF rendszert használ (éppen) a váz és milyen objektív van rajta. Jellemzően 3rd party gyártók üvegjeivel vannak problémák (ők nem szeretnek fizetni a váz és az objektív közötti kommunikációs protokoll licenszeléséért, hanem inkább több-kevesebb sikerrel visszafejtik maguknak). Persze gyártóazonos váz-üveg kombinációk anomáliái is előferdülhetnek, mint például a 70D és bármi 2.8 alatt.
Ökölszabályként elmondható, hogy minél kisebb mélységélességgel fotózunk, annál könnyebb összehozni egy AF hibát (itt már a fotós is belejátszik, ugyanis mondjuk egy 85/1.2-vel fotózva a DOF (Depth Of Field - a mélységélességi sík) csak pár milliméter: abból egy nagyobb levegővétellel is könnyen ki lehet mozdulni. Makrózásnál ugyanez hatványozva.
Vannak extrém esetek, amikor pl. lötyög egy lencsetag az objektívben és decenteres lesz tőle a kép (a fókuszsík nem merőleges az optikai tengelyre, hanem megdől bizonyos mértékben, így a kép egy része frontos, a másik része backes lesz. Ezt pl. egy falra (sík felületre) függesztett újságlap fotózásával lehet tesztelni. Van ilyen objektív, ami gyárilag, kontrolláltan képes ilyen hatást előállítani: a TS (Tilt-Shift).
Az olyan 3rd party gyártók, mint a Sigma és a Tamron nagy lépést tettek: kiadták a saját USB-s dokkolójukat, amit számítógéphez csatlakoztatva bizonyos határok között ki lehet velük korrigálni az egyes objektívjeik fókuszának pontatlanságait. Vásárlás után azért érdemes mindenképpen a Camera Kft.-nél kezdeni az objektívek vázhoz hangolását, mert a gyári szervizszoftver (legalábbis a Sigmáé) 30 referenciaponton tud belenyúlni a fókuszba (a dokkoló csak 4-en, viszont jóval finomabban állít). Ha valakinek van dokkolója, akkor némi rutinnal a Sigmánál egy fix obi 4 referenciapontját 1 óra alatt be lehet állítani, a zoomok 16 referencia pontjához arányosan több idő kell (Tamronnál fixeknél csak 3 referencia pont van, viszont a hosszabb zoomjaiknál akár 24 is lehet: a közkedvelt 24-70/2.8 G2-nél pl. "csak" 12 van - a Camera Kft. után még ennyit kellett rajta állítanom). Érdemes a végtelen felől kezdeni és a végén újra ellenőrizni, mert a többit elhúzhatja.
-
*Ropi*
félisten
• Hogyan tároljam a vázat (polcon, táskában)?
A Canon kétféle tükörmozgatást alkalmaz: az XXXXD és XXXD vázakban rugós, a 40D-től kezdve az XXD és XD vázakban (az 5D1 kivételével) már motoros. Rugósnál a váz tárolása kritikus: ha tüköraknával lefele tárolja az ember (pl. nem veszi le az objektívet a vázról, hanem arra támasztja le), az pár hónap alatt lelazítja a tükröt, mert a gravitáció folyamatosan lefele húzza (a motoros megoldás szerencsére ezt már kiküszöböli). A rugó nem csak mozgatja a tükröt, de egyben előfeszítést is ad(na) neki: ha gyenge, máshova áll végállásba a tükör, mint kellene. Lötyögés alatt 10-ed / 100-ad millimétereket értünk, ami szemmel nem látható, de ahhoz bőven elég, hogy félremenjen az AF (a tükörakna aljában van az AF szenzor - ha nem pontos végállásban áll a tükör, akkor rossz helyre vetíti a képet a szenzoron). Ha felmerül a gyanúja, akkor érdemes a Camera Kft.-vel megnézetni, hogy nem lötyög-e + kalibráltatni az AF rendszert.
Ezért a vázat az aljával lefelé kell letenni (Tehát a tüköraknával lefelé, vagy az oldalán ne sokat hagyjuk!).
• Hogyan tároljam az objektíveket (polcon, táskában)?
Állítva (tetszés szerint frontlencsével lefelé vagy felfelé), mert oldalra fektetve a teflonzsír (ami a tubus és a mozgó tagok kenését biztosítja) idővel lefolyna, és ott összegyűlne, így beragadnának a lencsetagok.
Vázak és objektívek helyes tárolási pozíciója. Tehát értelemszerűen úgy a legjobb, ha az objektívet levesszük a vázról és külön tesszük el őket, mindegyiket saját igényeinek megfelelően.
• Hogyan szállítsam a felszerelést?
A rugós tükörmozgatású vázak kifejezetten nem szeretik a rázkódást, ahogy az IS-es objektívek sem (annak ellenére, hogy kikapcsolt állapotában rögzített állásba kerül a képstabilizálást végző, mozgó lencsetag). Esküvőfotós kollégák számoltak be arról, hogy gurulós bőröndben (pl. Lowepro ProRoller széria) húzva a felszerelést idő előtt elállítódott az autófókusz (pedig jellemzően motoros tükörmozgatású vázakat használnak). Tehát jobb, ha nem tesszük ki a felszerelést intenzív rázkódásnak (amit pl. a kemény gumikerék rosszul illesztett járólapon való döccenései is okozhatnak).
• Hogyan tároljam télen / nyáron? Mit tegyek, ha beázás gyanús a vázam?
A Canon háromféle időjárás-viselési képességet biztosít a vázainál: az XXD szériáknál részleges időjárás állóságot (csak a nyitható fedelek szigeteltek), az XD szériák már komplett időjárás állósággal rendelkeznek (a váz illesztései is szigeteltek - kivéve 6D és 6Dn: ezek az XXD szériáét kapták), az 1-es széria zászlóshajói pedig már fokozott időjárás állóságot kaptak (mivel ott a portrémarkolat eleve be van építve, így nincs illesztése, ezért jóval kisebb a pára bejutásának a lehetősége).
Amikor hidegebb környezetből melegebbe visszük a gépet, a pára lecsapódik rajta (harmatpont: 20 Celsiusos hőmérsékleten, 65% relatív páratartalomnál 13.2 Celsius a páralecsapódási pont). Megelőzni úgy tudjuk, hogy a kinti hidegben nem cserélünk objektívet (így nem engedjük be a tüköraknába és ezáltal a váz többi részébe a párás levegőt), ha pedig bevisszük a felszerelést, fokozatosan hagyjuk felmelegedni, tehát ne vegyük elő rögtön a táskából és ne kapcsoljuk be: min. 30-60 percig hagyjuk akklimatizálódni! Segít még, ha a kinti idegben nem sűrűn nyitogatjuk a fotóstáskánkat, ezáltal nem jut bele pára. Szintén hasznos, ha Silica zselét vagy gyöngyöt teszünk a táskába: az felszívja a levegőben található párát. Két fajtája van: az egyszer használatos és a sütőben kiszárítható, ami utána újra felhasználható. Esős időben használhatunk esővédő huzatot (vagy ha más nincs, egy szimpla nejlonzacskót és befőttes gumikat) is. Van a beázásnak egy durvább fajtája, amikor pl. egy léket kapott búvártokban használjuk a vázat. Ennek megelőzésére használat előtt csináljunk szivárgáspróbát a búvártokon (levegővel tele merítsük egy kád / lavór vízbe és óvatosan nyomjuk össze: ha buborékokat látunk, akkor ne használjuk, mert ereszt! A búvártokok lágy részeit érdemes használat után szilikon olajjal lekenni, ami megelőzi az anyag megtörését. A páralecsapódás és beázás formái eltérőek: van, hogy csak a kijelző ablakában látunk párásodást, de az is lehet, hogy semmit sem látunk mégis furcsán kezd viselkedni a gépünk: ha bármilyen rendellenes működést tapasztalunk beázásra kell gyanakodnunk. Mit tegyünk, ha már megtörtént a baj? Először is vegyük ki az akkumulátort és az RTC elemet (ha van és ha kivehető) a vázból, majd nyitott tüköraknával lefelé tegyük meleg (de nem forró!), jól szellőző helyre, ahol átjárja a levegő és ki tud száradni! Hagyjuk ott 3-5 napig, amíg biztonsággal kiszárad! A bekapcsolásával még véletlenül se próbálkozzunk, mert több kárt tehet az elektronikában, mint gondolnánk! Amikor feltételezzük, hogy kiszáradt, tegyük vissza bele az akkumulátort és próbáljuk meg bekapcsolni! Amennyiben gyanúsan melegszik, vagy furcsa szaga van, bízzuk a Camera Kft. gondjaira! Ha nagy mennyiségű folyadékot kapott a készülék (pl. tengerbe esett), akkor akkukivétel után annyi alkoholba áztassuk, hogy az ellepje (így az alkohol kiszorítja a vizet és lassítja a vízből kicsapódó só és más anyagok által meginduló korróziós folyamatok beindulását, amik egyébként órák alatt szétmarnák a paneleket), majd azonnal a helyi Canon szerviz gondjaira kell bízni: nekik megvan a megfelelő technológiájuk arra, hogy megmentsék ha még menthető.
Tengerparton (sós, párás levegőben) erre érdemes figyelni:
• Hordjunk magunknál egy pár centi széles, puha szőrű ecsetet, mert gyorsan letakaríthatjuk vele a laza homokot a felszerelés külsejéről, a ruhákról és a kezünkről. Optikákon természetesen nem szabad használni, mert az ide-oda söprögetett homokszemek megkarcolhatják a lencsék felületét.
• Ne használjunk sűrített levegőt! A körtepumpa sokkal biztonságosabb, mert gyengébb: egyrészt a nagy nyomású sűrített levegő fagyott jégkristályai karcolhatnak, másrészt egyes sűrített levegős flakonok olajcseppeket is fújhatnak.
• Ha valamiért le kell támaszkodnod a homokba, akkor ökölbe zárt kézzel tedd: ha telemegy a tenyered homokkal, akkor törölgetheted akármeddig, de úgyis fog belőle a vázra és az objektívre kerülni!
• Tarts egy jó nedvszívó képességű, száraz törlőkendőt egy nejlonzacskóban: ha sós víz fröccsen a felszerelésre, ezzel gyorsan le tudod törölni megelőzve, hogy a só kikezdje.
• Akár a strandon mászkálsz akár a vízben gázolsz, az elektronikus eszközöket lehetőleg tartsd mindig minimum derékmagasságban, de inkább feljebb, hogy ne érje őket a felfröccsenő víz! Akár rögzítheted is őket magadhoz ilyen önvisszahúzós fémszállal mint a mágneskártyák tartói, így megelőzve a leejtésüket és elhagyásukat. Rendszeresen ellenőrizd az öveken, a hátizsákokon vagy mellényeken lévő zsebek fenekeit, hogy nem nedvesek-e (ha igen, akkor szárítsd meg)!
• Próbáld kerülni a nadrágzsebek használatát, inkább mindent tegyél övtartóra, vagy hermetikusan zárt, vízhatlan (ZipLock) tasakokba, és ha máshogy nem megy, akkor tépőzárral vagy más módon zárd és rögzítsd a zsebeidbe, hogy véletlenül se hagyd el őket!
• Fotózás közben egy jó szögért sokszor fekszünk le a homokba: az átlagos férfinadrágok zsebei (a kúszás-mászás közben) instant homokzsákká változnak felálláskor, ahogy magukba gyűjtötték a homokot. Szóval emiatt is érdemes vagy zseb nélküli, vagy tépőzárral zárható zsebes nadrágot választani.
-
*Ropi*
félisten
A vázak jelölése:
EOS = Electro-Optical System (elektro-optikai rendszer),
DSLR = Digital Single Lens Reflect (digitális, tükörreflexes).Jelenleg három nagyobb csoportba sorolhatóak a Canon DSLR vázak, melyek könnyedén azonosíthatóak a jelölésük alapján. Ez egy számból, majd a végén egy „D” betűből áll, amely a DSLR-re utal (kivéve néhány korai modellt, mint a Kodak által a Canon EOS-1N vázba épített digitális hátfalai: a DCS1 / DCS3 / D2000 / D6000 és a teljes egészében Canon kivitelezésű D30 / D60, amik még a Nikonéhoz hasonló, a mai modernhez képest „fordított” elnevezést használtak). Általánosságban elmondható, hogy minél kevesebb számjegyből áll egy váz neve és azon belül minél nagyobb a száma, ill. annak az alverziója, annál nagyobb tudású váz.
Egyéb jelölések vázaknál:
• A: Asztrofotózáshoz átalakított modell, amelyben módosított infra szűrő található.
• N: No WiFi / GPS, magyarán beépített WiFi és GPS nélküli verzió - lásd 6D (N).
• S: Stúdió verzió, ami kisebb ráncfelvarrásokat és megnövelt szenzor felbontást jelent: a zászlóshajók privilégiuma.
• WG: WiFi + GPS - beépített WiFi-vel és GPS-sel rendelkező verzió - lásd 6D (WG).
• X: X-tended (extended): ez is továbbfejlesztett tudásra utal, szintén a zászlóshajók privilégiuma.Az amatőr és profi kategóriák további csoportokra tagolódnak:
• Belépő szint (3 és 4 számjegyű vázak): pentatükrös átnézeti kereső, ami nem fedi le a teljes képmezőt (0.95%), könnyű műanyag „játékszer” dizájn, APS-C méretű (1.62x képkivágás) szenzor, nincs felső LCD kijelző. Kis kulcsszámú (12-14) beépített vaku, alapesetben ennek a villogását használja kevés fényben az autófókusz beállításához. A 300D és a 400D még CF kártyát fogadott, a 450D-től és a négy számjegyű modellektől kezdve (a külön kategóriát teremtő 100D is) viszont már SD-t. Ezekhez a vázakhoz nincsen gyári portrémarkolat.
• Haladó szint (2 számjegyű vázak): már pentaprizmás (világosabb) átnézeti kereső (ami még mindig nem fedi le a teljes képmezőt – 0.98%), a műanyagnál jóval ellenállóbb Magnézium ötvözet váz, még mindig APS-C méretű (1.62x képkivágás) szenzor, de már magasabb sorozatlövési sebességgel. Kis kulcsszámú (12-14) beépített vaku, alapesetben szintén ennek a villogását használja kevés fényben az autófókusz beállításához. Ezek a vázak már részleges időjárás állósággal, gyári portrémarkolat támogatással és felső LCD státuszkijelzővel rendelkeznek. A 10D-től az 50D-ig CF kártyát fogadtak, a 60D-től már SD-t. Egyes modellekben már 1 pontos MAFA (Micro AF Adjustment) is van, amivel az élességállítást lehet finomhangolni.
Ide tartoznak még az asztrofotózáshoz átalakított vázak: a 20Da és a 60Da.
• [Fél]profi szint (1 számjegyű vázak): a teljes képmezőt lefedő, nagy méretű, világos, pentaprizmás átnézeti kereső, Magnéziumötvözet váz, az APS-C méretű szenzor (7D és 7D2) mellett párhuzamosabban egy komolyabb, full frame szenzoros vonal is elindul (5D variánsok és 6D variánsok - a 6D2 megjelenése azonban sokaknak meglepetést - mondjuk ki: sokkot - okozott, ugyanis a Canon a haladó amatőr kategóriába pozícionálta át: ezt egyértelműen nyomatékosították is a benne lévő szenzorral, ami nagyságrendekkel gyengébb teljesítményt nyújt, mint az előd modellé, sőt egyes APS-C szenzoroknál is gyengébb bizonyos tekintetben). Az APS-C 7D-n és 7D2-őn megmaradt a kis kulcsszámú, beépített vaku, a full frame-ekről viszont már lekerült, előtérbe helyezve a külső, nagy teljesítményű rendszervakuk és [rádiós] vakuvezérlők használatát. Ezek a vázak már komplett időjárás állósággal és gyári portrémarkolat támogatással rendelkeznek. Az 5D1 / 5D2 / 7D1 még csak egy CF kártyát, míg az 5D3 / 5D4 / 5Ds / 5DsR / 7D2 már párhuzamosan egy CF-et és egy SD-t kezelnek (így a biztonsági mentés már a vázban megoldott). Itt összemosódik a határvonal a félprofi és a profi liga közt, mert dupla kártyás biztonsági mentést korábban csak a zászlóshajó modelljeibe épített a cég (a 6D és a 6Dn viszont kilógnak a sorból, mert csak 1 db SD foglalatuk van). A korai modellek kivételével mindben megtalálható a 2 pontos MAFA (Micro AF Adjustment), amivel az élességállítást lehet finomhangolni.
• Csúcskategória: A teljes képmezőt lefedő pentaprizmás (világos) átnézeti kereső, Magnézium ötvözet váz, beépített portrémarkolat, fokozott időjárás állóság (na ennyire azért nem
), óriási akkukapacitás és akár 14 FPS sorozatlövési képesség jellemzi őket. Az APS-H (1.3x képkivágás) méretű szenzor (1D variánsok) mellett párhuzamosan egy komolyabb, full frame szenzoros vonal is elindul (1Ds variánsok és 1Dx variánsok). Beépített vaku egyiken sincsen: a profi kategóriában megszokottan csak külső rendszervakukkal és [rádiós] vakuvezérlőkkel használhatók. Az első 1D és 1Ds még csak egy CF kártyát, míg az 1D2 / 1D2N / 1Ds2 / 1D3 / 1Ds3 / 1D4 már párhuzamosan egy CF-et és egy SD-t kezel, az 1Dx két darab CF-et, az 1Dx2 pedig már egy CFast és egy SD kártyát (így a biztonsági mentés már a vázban megoldott). A korai modellek kivételével mindben megtalálható a 2 pontos MAFA (Micro AF Adjustment), amivel az élességállítást lehet finomhangolni. Az 1-es szériás vázak privilégiuma a LAN csatlakozás mellett a beállításaik memóriakártyára való mentése, így azok bármikor visszatölthetők, vagy más vázba is átvihetők. A zászlóshajó rangot mindig a legerősebb váz kapja a kategóriában: napjainkban ez az 1Dx2.• Külön kategóriát képvisel a Canon termékpalettáján Az EOS-M család: ezek tükör nélküli vázak, így ez a topik nem foglalkozik velük (azért ha kérdés van, tudunk válaszolni). Röviden: 2012-ben kezdte forgalmazni a Canon az APS-C szenzoros Mirrorless Interchangeable Lens Camera (MILC) rendszerét. Az EF és az EF-S objektívek egy EF-->EOS M bajonett adapterrel illeszthetőek az EF-M vázakra.
A Canon a különböző piacokra (U.S.A., EU és Japán) különböző fantázianeveken értékesíti a vázait, így ugyanaz a modell 3 különböző néven is létezik. Az alábbi táblázat segít ezt áttekinthetővé tenni:
Egyéb jelölések objektíveknél:
• Dátumkódok: az objektív bajonettjébe ütött, 6 karakteres dátumkód mondja meg, hogy mikor és hol gyártották. Figyelem: a vázak nem határozhatóak meg ezzel a módszerrel!
• EF (Electro-Focus, bajonett típus): 1987-ben jelent meg, mint a Canon EOS vázak standard bajonettje. A Canon EOS rendszerben a manuális objektívek kivételével minden objektívnek saját, beépített fókuszmotorja van, amit a váz a bajonett érintkezőin keresztül, elektronikusan vezérel). Egy mérföldkő: 2014. Április 22-én gyártotta le a Canon a 100.000.000. EF objektívet. Figyelem: az EF bajonett nem keverendő a Canon EF szériás, manuális fókuszú full frame SLR vázaival, amiket 1973 és 1978 között gyártottak és FD bajonettesek voltak!
• EF-S (bajonett típus): 2003-ban, az APS-C szenzoros 10D-vel jelent meg, az „S” a „small circle”-re (kis képkörre) és a „short back focus”-ra utal, azaz nem rajzolja ki a teljes 24x36 mm full frame képkockát és a kisebb hátsó lencsetag révén belóghat hátra, a tüköraknába. Az EF-S objektíveknek a kisebb vetített képkör miatti kisebb átmérő adja az alapelőnyét: ezen a bajonetten a széles látószögű és az ultraszéles látószögű objektívek is kialakíthatók kisebb átmérőjű lencsetagokból, ebből adódóan ezek is könnyebbek és fényerősebbek (nem mellesleg olcsóbbak) lehetnek. Habár nem mindegyik EF-S lencse nyúlik be mélyen a tüköraknába, mégsem tehetőek fel a full frame szenzormérethez kialakított EF vázakra az eltérő bajonett kialakítás miatt. Néhány 3rd party gyártónak vannak olyan APS-C szenzormérethez fejlesztett objektívjei, amik szintén nem nyúlnak bele a tüköraknába, de feltehetőek EF bajonettes vázra is: ilyen például a Tokina 11-16/2.8, ami egy ultra nagy látószögű (Ultra Wide Angle - UWA) objektív, de fel lehet tekerni a full frame 5D3-ra is, és tükörtörés nélkül használható (a tüköraknába belenyúló hátsó lencsetagnak ez a veszélye: ha hozzáér a tükörhöz, annak tükörtörés a vége) - ráadásul 14.5 mm-ig kezelhetően vignettál. Az EF objektívek feltehetők az EF-S bajonettes vázakra, de a gyári EF-S bajonettes objektívek nem tehetők fel az EF bajonettes vázakra (na jó, feltehetőek némi farigcsálással, de nem ajánlott a műtét, csak ügyes kezűeknek).
• EF-M (Electro-Focus, Mirrorless, bajonett típus): 2012-ben jelentette be a Canon az APS-C szenzoros Mirrorless Interchangeable Lens Camera (MILC) rendszeréhez. Az EF és az EF-S objektívek egy EF-->EOS M bajonett adapter segítségével illeszthetőek az EF-M vázakra.
• TS és TS-E = Tilt-Shift (manuális fókuszú, utóbbi elektronikus rekeszvezérléssel): speciális, műszaki fotózáshoz fejlesztett objektívek, amelyeken szabályozható a perspektívakorrekció és a fókuszsík eltolása. Ezzel a technikával (az optikai tengely eltolásával a tárgyak térbeliségének érzete és az élesség pontja befolyásolható) készülnek a makett hatású képek.
• MP-E = makró fotózáshoz (elektronikus rekeszvezérléssel, de manuális fókusszal)
• DO = Diffractive Optics (lencsetag).
• FTM = Full Time Manual: autófókusz (AF) módban is bele lehet tekerni kézzel a fókuszba, nem sérül meg az objektív kuplungmechanikája. FTM nélküli objektívvel egy lendületesebb mozdulat esetén letörhetnek az átvivő fogaskerekek fogai.
• IS = Image Stabilizer, képstabilizátor. A Canonnak az objektívjeibe van építve a stabilizátor, ez több szempontból előnyösebb a többi megoldásnál: egyrészt a kereső képe is stabilizált (ami teleobjektíveknél kifejezett előny), másrészt nem zajosodik vele a kép, mint a szoftveres (ISO emeléses) változatnál. Jelenleg a IV. generációs képstabilizátornál tartunk, ami 4 Fe előnyt jelent a használat során 200 (azaz 320) mm 1/ 60-on kitartható APS-C vázon.
• L = Luxury (a Canon felsőkategóriás objektívjeinek a jelölése, ahogy a piros csík is).
• STM = Stepper Motor: a Canon videós fókuszáláshoz fejlesztett fókuszmotorja. Lágyabb az AF mozgása és nagyon halk (hogy ne hallatszódjon bele a felvételbe).
• USM = UltraSonic Motor: kifejezetten fotózáshoz fejlesztve, 3 típusa létezik: a Micro USM I., II., és a professzionális Ring (gyűrűs) USM. Ez utóbbi szinte némán és gondolatsebességgel működik, plusz támogatja a fentebb írt FTM-et is.
• PF = Power Focus: a videósokra gondolva a fókuszmotor elektronikus vezérlésével lágyabb fókuszmozgást eredményez, mint ha kézzel tekernénk a fókuszgyűrűt.
• PZ = Power Zoom, lásd: Power Zoom Adapter PZ-E1.
Példa: Canon EF 16-35mm f/2.8 L II USM. Az EF a bajonett típusa, amelyre készítették (De ugye tudjuk, hogy az EF bajonettes üvegek az EF-S bajonettre is felmennek!). Utána a 16-35 a milliméterben megadott fókuszátfogás: APS-C szenzoros váz esetén ezt meg kell szorozni a crop factorral (a Canon APS-C-nél ez 1.62x), hogy megkapjuk a full frame-re vonatkoztatott, ekvivalens átfogását, ami a reciprokszabály alapján a minimálisan, kézből, berázás nélkül kitartható záridő kiszámolásához kell (16 mm-en 16 x 1.62x = 26, ami biztonságosabbra felkerekítve 1/30-ad záridőt jelent. Ugyanez 35 mm-rel: 35 x 1,62 = 57, ami felkerekítve 1/60-ad.). Az F2.8 az objektív rekeszértéke: ebben az esetben az egész fókuszátfogásán tudja a 2.8-at. Ha mondjuk 3.5 - 5.6 lenne az azt jelentené, hogy a nagylátó végén 3.5-ön a legtágabb, majd ahogy egyre jobban eltoljuk a tele tartomány felé, úgy lesz egyre szűkebb az alap rekesze: a tele végén már 5.6 a minimum. A blende / rekesz után az L betű (ha van) azt jelzi, hogy az objektív a Canon legjobbjai közé tartozik. Utána a Római II-es a verziószám, az USM pedig az autófókusz motor típusát mutatja meg.
A Canon a 18-55 kit objektív sorozatából több szériát hozott forgalomba nagyon hasonló neveken de elég nagy belső különbségekkel, így ezeket vásárlás előtt érdemes átnézni.
Ha nem vagy biztos benne, hogy működik-e egy nem Canon EF(-S) bajonettre gyártott objektív a vázadon, akkor itt a rendszerek közti átjárhatóságot megmutató objektív kereső (a tükrösök első oszlopa az EF).
-
*Ropi*
félisten
Tanácsok használt fényképezőgép váz / objektív / vaku vásárlásához:
A fotótechnikában nem kell félni a használt termék vételétől, mert bár a DSLR-ekben a közhiedelemmel ellentétben nem csak a zárszerkezet számít kopó alkatrésznek hanem a tükörmechanika és még pár dolog (ha pl. egy 200.000 expós vázban zárat cserélnek, akkor attól a gép többi része még ugyanúgy 200.000 expónyira elhasznált állapotú marad: ezért nem véletlen, hogy a szerviz csak a cserélt alkatrészre és hibajelenségre vállal garanciát, mert a gép többi része ugyanúgy időzített bamba lehet), de egy, a vásárlás előtt szakszervizben átvizsgáltatott váz jó eséllyel csak pozitív meglepetést fog okozni. Az alábbi dolgokat ellenőrizzük:
• Forrás: szürkeimportos-e vagy legális beszerzésű? A szürkékre vonatkozó bolti garancia minimum kétséges eredetű a gyári garanciával szemben.
• Expószám: a Canon a termékszegmentáció jegyében négyféle, különböző expószámokra tesztelt zárakat alkalmaz: belépő szinten 50.000, középhaladónál 100.000, professzionális szinten 150.000, a zászlóshajó riportervázak pedig 300.000 expóra vannak tesztelve. Ez nem garantált expószámot jelent, hanem csak annyit, hogy ennyit illik elketyegniük, utána pedig minden expó ajándék (mindenesetre általános ökölszabály, hogy nagyobb fizikai igénybevétel - pl. extrém éghajlati körülmények vagy sok sorozatlövés - esetén hamarabb térdelnek le). Annyira nem szentírás, hogy a zárhibáiról elhíresült 40D-knél az egyik ismerősömé 2500-nál halt meg és mivel ez az expószám kicsit több, mint 1 év alatt lett beletekerve (pont túllépett a garanciaidőn), a szerviz visszadobta...Végül a Canon Europe-al történt levelezés után méltányossági okokból megcsinálták. A Canon DSLR-ekből csak elektronikusan (tehát az internetes expószámot kiolvasó oldalakra feltöltött jpeg képből nem, csak az 1-es sorozat korai darabjainál) olvasható ki az aktuális expószámuk (processzor verzió függvényében más és más programmal: DiG!C3-tól szinte az összessel, előző verziók esetén csak egy-egy megfelelővel), így a vásárláshoz mindenképpen érdemes magunkkal vinni egy Androidos telefont vagy laptopot. A gphoto2 portolva van Windowsra, MAC-re és Linuxra is, az EOSinfo és a Canon EOS Digital Info csak Windowson működnek (Az utóbbi letöltésével vigyázni kell, mert egyes verziói vírusosak!), Mac-re ott az EOS Inspector 2, Androidos telefonon (USB OTG kábellel) a DSLR Controller app használható. Ja és persze magán a képfényező gépen a Magic Lantern.
Amikor indítod a programot, akkor kapcsold be a vázat is rá 1 másodpercre! A váz valamelyik kreatív módban legyen (tehát ne "M"-en, "P"-n vagy a zöld kockán)! Fontos tudni, hogy a videós vázaknak kétféle tükörfelcsapási számlálója van, amit külön-külön is ki tud olvasni a Magic Lantern. Van a rendes (fotós) és ami a videózást is számolja, a Live Viewhez rendelt (a LV expók duplán számítanak, mert van egyszer maga az expó meg még az LV tükörmozgása is). Ezért van az, hogy pl. videózásra használt 5D2-ket / 5D3-akat meglepően kevés valós (fotós) expószámmal találni a piacon - mert a nagyja videó módban készült LV-ben, amit a másik (nem annyira közismert) számláló számol. Érdemes tudni, hogy videó módban (olyankor nagyobb előfeszítést kap a szenzor a folyamatos sorkiolvasás miatt, így alapból sérülékenyebb) a szenzor degradációjából először csak a melegedés okozta megnövekedett képzaj látszik - aztán sok kicsi sok(k)ra megy alapon évek múltával -, ahogy egyre többet kap a szenzor már láthatóan csökken a dinamikája. Ahogy a direktben, a szenzorra fókuszált napfénytől gyorsabban, katalizálva zajlik a folyamat: találkoztam már olyan, 3 vagy 4 éves, több százezer expós 1Ds3 vázzal, amit a tulaja szeretett ellenfényben (jellemzően UWA üveggel, direkt napfényben) használni - utána érezhetően hamarabb telítésbe mentek pixelek a szenzornak a nap által többet ért területein. A pixelek öregedésével párhuzamosan az előttük lévő szűrők optikai tulajdonságai is megváltoznak, ezáltal a szenzor érzékelése is megváltozik. Ugyanezen az elven károsítja a szembejövő lézersugár is a szenzort, csak sokkal gyorsabban: videó módban pillanatok alatt felszántja a már korábban is említett folyamatos sorkiolvasás miatti megnövelt előfeszítés miatt. Ha beizzítottuk a megfelelő programot, ellenőrizzük, hogy az expószám a hirdetésben szereplővel nagyjából megegyezzen! Ha nagyon nem stimmel (20-30 expó különbség még belefér próbálgatás címén, de egy komplett esküvőre is elegendő +1000 expó már számottevő különbség), akkor más turpisságok is lehetnek a háttérben. Zárójelben írom, hogy az expószám egy erősen relatív mérce, mert névlegesen 50.000 expóra tesztelt belépő kategóriás vázakat láttunk már bőven 100.000 feletti, többször 200.000 feletti expószámmal is korrektül működni. A Canon eltávolította a 2015-től megjelent vázaiból az expószám publikus kiolvasásának lehetőségét, ezért ezeket jelenleg csak két program tudja kiolvasni: a shuttercount és az eosmsg.• A külseje: ha csak kopott / karcos egy váz az nem vészes, mert (főleg a felsőbb kategóriás, magnéziumötvözetből készülő vázak) sokat bírnak, de egy belépő váz műanyag szerkezete is strapabíróbb, mint elsőre gondolnánk. Ha viszont repedt / törött a borítás, az arra utal, hogy a gép már nagyobbat nyelt be az élettől, mint az belefér - ebben az esetben nem tudni, hogy milyen károk keletkeztek benne, így kizárólag egy pozitív eredménnyel záruló, a szakszerviz által végzett, tüzetes belső átvizsgálás és nagyon jó ár esetén érdemes elgondolkozni a megvételén. Ilyen esetre lehet javasolni az eladónak a Camera Kft. előtt való találkozást olyan megegyezéssel, hogy amennyiben olyan állapotban van az eszköz, mint leírta akkor Te fizeted a bevizsgálás költségét (ha jól emlékszem ez 2500 Ft), ha valami egyéb baja is van, akkor pedig az eladó. Ha ez nem tetszik neki, akkor gyaníthatóan vaj van a füle mögött.
• A bajonett állapota: vizsgáljuk meg, hogy könnyen, akadás nélkül felmegy-e rá az objektív. A kiálló rugós érintkezők épsége és rugalmassága is lényeges!
• Gumi részek állapota: idővel a szigetelő gumiborítás megnyúlhat. Ezek cseréje a szakszervizben súlyos ezresekbe fáj (csak így őrizhető meg az esetleges garancia folytonossága és a váz időjárás állósága - az 5D3 CF kártya ajtajának a gumi cseréje pl. 15.000 Ft a Camera Kft.-nél), ezért fokozottan figyeljünk rá!
• Kereső, mattüveg, szenzor tisztasága: a garanciális vázak szenzorát a Camera Kft. ingyen tisztítja, de a keresőbe bejutó szennyeződések eltávolítása, valamint garanciaidőn túl a szenzoré már fizetős mutatvány. A szenzor tisztasága egy homogén, világos felületről (pl. az ég kékje), jól lerekeszelve készített képpel tesztelhető: rekeszprioritásos módban (Av), manuál fókusszal (a közelponthoz tekerve, a zoom állása nem számít), ha nincs homogén kék égbolt akkor az expókompenzációt feltekerjük +1-re és a fehér falról lövünk képeket F11, F16 és F22 rekeszértékeken. Ha a kosz a szenzoron (pontosabban az előtte lévő infraszűrőn) van, akkor a foltok mérete a rekesz növekedésével csökkenni fog.
• Kijelző: Egyszínű felületet lefotózva kiderül, hogy van-e rajta hibás pixel. Amennyiben kihajtható, hajtsuk ki és tekergessük meg a végállásaiig, hogy kiderüljön: nem kontakt hibás-e a szalagkábel és rendesen pozícióba fordítja-e a képet (nem marad-e fejjel lefelé a kijelző elfordítása után).
• Autófókusz pontosságának ellenőrzésre: vásárláshoz érdemes laptopot vinni, aminek a kijelzőjén nagyobb méretben ellenőrizhető a fókusz találati pontossága, mint a váz „egérmoziján”. A Canon DPP (Digital Photo Professional) CTRL + L megnyomására kijelzi az aktív AF ponto(ka)t, így láthatjuk, hogy valóban ott éles-e a kép, ahol kell.
• Hotpixelek kiszűrése: hosszabb expozíciós időnél és magasabb környezeti hőmérsékletnél a szenzoron egyes pixelek beéghetnek. Pár pixel esetén nincs ezzel gond (mondhatni természetes: minden szenzoron van belőle, ráadásul a nyári melegben többszöröse a télinek), de mindenképpen feltűnő jelenség a képen. A szerviz is eltávolíthatja szoftveresen, vagy akár mi is a vázon belül. Ha viszont arányaiban túl sok van belőle, akkor gondoljuk át a készülék megvételét, mert esetleg egy video módban széthajtott szenzorral állunk szemben (ekkor már érdemes a dinamikacsökkenést is figyelni).
Megkülönböztetjük még a banding noise / pattern noise / color cast jelenségeket, amikor a szenzor önmaga generálja a zajmintákat eléggé látványosan (ennek oka lehet a környezeti hőmérsékletnek - ebből adódóan magának a szenzornak -, vagy pedig a vázon belül egy, a szenzorhoz közel lévő alkatrész hőmérsékletének az emelkedése).
• Vakupapucs és egyéb érintkezők: lehetőség szerint vigyünk magunkkal USB kábelt, rendszervakut és teszteljük, hogy minden külső perifériával rendben kommunikál-e a váz! Ellenőrizzük, hogy a csatlakozók nem lötyögnek vagy kontakt hibásak-e!
• Gombok és tárcsák: nyomogassuk és tekergessük végig őket figyelve, hogy rendben működnek-e (különös tekintettel a kétfázisú exponáló gombra)! Legyen meg a határozott nyomáspontja a félállásánál, mert ha ez nincs meg, akkor akár véletlenül is elsüthetjük a gépet (a sok expótól megvetemednek a benne lévő hajszálvékony kontakt fémlemezek: olyankor időszerű a cseréje). Nekem pl. az egyik vázam „szerencsekerekébe” (a hátsó tárcsájába) került bele valahogy egy hajszál, és emiatt több lépést átugrott (a kitisztítása óta már jól működik).
• Memóriakártya foglalat: a CF kártyák foglalatába érdemes belenézni vásárláskor: az ott található, 50 tű közül a szélsők könnyebben sérülhetnek, ha a kellőnél nagyobb erővel, vagy éppen nem merőlegesen nyomjuk be a kártyát. Nézz bele a kártyafoglalatba, hogy nem látsz-e elváltozást (elgörbült / benyomódott láb – de figyelj, mert a CF foglalat lábai alapból kiállnak a széleken és középen, hogy a 0 érintkezzen a leghamarabb), és ha indokolt, akkor vidd szervizbe!
• Akkumulátor fiók: nézzünk bele, hogy milyen állapotban vannak az akku érintkezői (nincsenek-e elhajolva) és nincs-e belefolyt folyadék, netán korrózió nyoma! Nem minden vázban, de ha kivehető helyen van, akkor a fő akkumulátor mellett, egy kis fiókban található az RTC - Real Time Clock - gombeleme, ami az óra és a dátum megtartásáért felelős. Ha a névleges 3V alatt van a feszültsége (multiméterrel lehet kimérni), akkor cserélendő.
• Papírok, doboz: ezek hiányában jogosan merülhet fel az emberben, hogy a váz esetleg illegális módon jutott a jelenlegi tulajdonosához. Ilyen estben ellenőrizzük a gép sorozatszámát az alábbi oldalakon: Regisztráld.hu, Index fórum, Lenstag, STF! Ha lopásgyanús, semmiképp ne vegyük meg - még ha jó áron is lenne - bárki örülne, ha akárhogyan is, de előkerülne az elveszettnek hitt felszerelése.
Aztán nehogy véletlenül ilyet vegyetek: a szorgos kis Kínaiak másolóipara elkezdte lemásolni a 7D-t, aztán váratlan fordulattal MP3 lejátszót építettek bele, meg az objektívben lapul a hangszóró - elvileg 80 USD körül van az ára. Pontosan merőlegesen kell belenézni, hogy halld a zenét - tudod, ahogy a reklám is mondja: "Kedves rádiónéző gyerekek!"...
Objektív vásárlásakor (illetve eladóként) érdemes ellenőrizni:
Ha nem tudod, milyen objektívet szeretnél venni (de azt nagyon
), akkor...Vagy csak kattintgasd végig a Neked tetsző képeket és kapsz rá tippet!
• A külseje: ha kopott / karcos a tubus az kétesélyes, mert a felsőbb kategóriás (L = Luxury), magnéziumötvözet házas objektívek) sokat bírnak, de egy 50/1.8 II plasztik-fantasztik, belépő szintű objektív műanyag szerkezete már attól is szétesik, ha 10 centiről a szőnyegre ejti az ember (csak éppen rossz szögben). Ha repedt / törött a borítás, az arra utal, hogy az optika már több pofont kapott az élettől (meg főképp a betontól), mint az belefér - ebben az esetben nem tudni, hogy milyen károk keletkeztek benne, így kizárólag egy pozitív eredménnyel záruló, a szakszerviz által végzett, tüzetes belső átvizsgálás és nagyon jó ár esetén érdemes elgondolkozni a megvételén. Ilyen esetre lehet javasolni az eladónak a Camera Kft. előtt való találkozást olyan megegyezéssel, hogy amennyiben olyan állapotban van az eszköz, mint leírta akkor Te fizeted a bevizsgálás költségét (ha jól emlékszem ez 2500 Ft), ha valami egyéb baja is van, akkor pedig az eladó. Ha ez nem tetszik neki, akkor gyaníthatóan vaj van a füle mögött.
• A bajonett állapota: vizsgáljuk meg, hogy mennyire karcmentes, valamint könnyen, akadás nélkül felmegy-e a vázra és le is vehető-e róla! A kiálló érintkezőfelületek épsége, valamint tisztasága, ill. egyenletessége is lényeges! Általában a bajonettbe, vagy a bajonetten belüli szigetelő gyűrűbe szokott lenni beleütve a dátumkód, ami elárulja, hogy az objektív mikor és hol készült. Az újabb optikákon ez már nincs, a sorozatszámuk első két számjegye adja meg az infót.
• Gumi részek állapota: idővel a zoom-, és a fókuszgyűrű gumija megnyúlhat (tipikus hiba pl. a 24-70/2.8L II-nél - az enyémét is cserélték). Ezek cseréje a szakszervizben súlyos ezresekbe fáj (csak így őrizhető meg az esetleges garancia folytonossága és az objektív időjárás állósága - a 24-70/2.8L II zoomgyűrű gumijának a cseréje pl. 7.000 Ft a Camera Kft.-nél), ezért fokozottan figyeljünk rá! Sufnituning megoldásként kivághatunk belőle egy darabot és a két felet összeragaszthatjuk - de azért ne már...
• Lencsetagok tisztasága: a frontlencse és a hátsó lencsetag kívülről legyen tiszta és karcmentes! Tisztításukhoz az eredeti LensPent és mikroszűrős körtepumpát javaslok. Az objektívbe bejutó szennyeződések eltávolításával ne foglalkozzunk: egyrészt nem sok vizet zavarnak, másrészt az objektív szétszedése, kitisztítása és összerakása még egy gyakorlott szakember számára is több órás folyamat, ennek megfelelően nem olcsó. Ráadásul egyrészt a szennyeződések valószínűleg rövid idő alatt újra bejutnak, lévén az összes olyan zoom objektív, ami változtatja a hosszát, gyakorlatilag porszívóként működik. Másrészt vannak olyan, fixre összeragasztott lencsetagok, amik sehogy sem, vagy csak speciális kémiai oldószerek és szerszámok birtokában bombázhatóak szét, így eleve esélytelen szakszervizen kívül nekiállni.
• Lencsetagok állapota: a Canon 24-70/2.8L (Nem keverendő össze a 2x annyiba kerülő II., frissített verziójával, amiről korábban írtam!) a Canon egyik legrosszabb zoomja. Roger Cicada a LensRentals tulaja készített egy felmérést az általuk bérbe adott példányok fókuszának pontosságáról és akkora a gyártási szórás, hogy gyakorlatilag nincsen referencia, amihez mérni lehetne.
Alapvető konstrukciós tervezési hibája, hogy a belső tubust vezető görgők idővel elkopnak illetve szétmorzsolódnak, így zoomoláskor a belső tag elmozdulhat, ami decenterességhez és AF hibához vezet (decenternek azt hívjuk, amikor a lencsetag síkja nem merőleges az optikai tengelyre és nem párhuzamos a szenzoréval, így a képszélek erősen lágyulnak).A Canon alapvetően 4 fajta fókuszmotort alkalmaz:
• Mezei micro motor: gyenge, hangos és lassú. A működési módjánál fogva nem lehetséges vele az FTM (Full Time Manual - a menet közbeni kézi fókuszállítás lehetősége) - ezt erőltetve könnyen ledarálható.
• Sima USM (Ultra Sonic Motor): ez már halk és gyorsabb.
• Gyűrűs (Ring) USM: ez is halk és a leggyorsabb (tényleg "gondolatsebességű").
• STM (Stepper Motor - léptető motor): kifejezetten a videózás közbeni fókuszálási hangok minimalizálására fejlesztették, ennél fogva halkabb a gyűrűs USM-nél is (bár annál nem magát a motort halljuk - hiszen az az emberi fül számára hallhatatlan ultrahang tartományban dolgozik - , hanem a mechanikusan mozgó alkatrészeket). Viszont videózás közben a finom fókuszmozgásokra van helyezve a hangsúly, ezért rövid távú pozicionálásoknál bár pontosabb, de kicsivel lassabb annál.Képstabilizátor:
• A stabilizátor a kézremegésből adódó bemozdulást kompenzálja, plusz nem utolsósorban a keresőképet is stabilizálja, ami nagyon hasznos fícsör, főleg a teleobjektívek esetében. A reciprokszabály alapján APS-C szenzoros vázzal a 200 mm-es végén minimum 1/320 sec záridő kell, vagy képstabival a tapasztalatok alapján 1/80 (újabbakkal 1/30) is jó lehet. Azért az nagyon nem mindegy - és nehogy azt hidd, hogy mindig lesz elég fényed: olyan csak a mesékben van.
• A stabilizátoroknak két féle működési módja van: a teljes és a pásztázó mód (ekkor a horizontális korrekció nem működik, csak a vertikális). Az előbbi az 1-es állás a kapcsolós változatokon, az utóbbi a 2-es állás. Ha nincs kapcsoló, akkor vagy automatán érzékeli az objektív, hogy állványon van, vagy olyan régi, hogy még nem tudja ezt a funkciót. Az állványérzékelés ahhoz kell, hogy ne gerjessze be magát a stabilizátor, mert akkor pontosan ellenkező hatást ér el: nem kiegyensúlyozza a remegéseket, hanem berántja a képet. A pásztázó módot svenkelésnél használjuk (pl. egy autó követése), amikor csak függőleges irányú kiegyenlítésre van szükség.
Vaku vásárlásakor (illetve eladóként) érdemes ellenőrizni:
• A Canon az EOS 200D / 1500D / 2000D / 3000D / 4000D vázainál (és úgy tűnik, hogy az utánuk következő XXXXD szériásoknál is) újfajta vakuvezérlési protokollt és vakupapucsot vezetett be (hiányzik a középérintkezője, tehát az olcsóbb, 3rd party villanók használatát el lehet felejteni, mert csak Canon vakukat - 270EX II, 430 EX III RT és 600EX II RT - vezérel, és azokat sem teljeskörűen)! A kézikönyv (272. oldal) annyit ír, hogy minden EX szériás vaku működni fog (feltételezhetően csak ETTL módban), de korlátozottan. TTL-ben nem fognak elvillanni, MULTI (stroboszkóp) módban pedig csak egyszer. Arra vonatkozólag nincs infó, hogy manuálisan beállítva a teljesítményszintet elsüti-e a vakut, vagy, hogy pl. Ext. A / Ext. M módban működik-e az 580EX II és a 600EX[II]. Újabb "jó" hír, hogy tippre az összes rádiós vakuvezérlés is elfelejthető, amíg a Kínából nem érkezik megoldás valamilyen formában (update: a Godox már lépett ezügyben és kiadtak egy firmware frissítést a probléma megoldására). Max. az infrás marad, vagy a 270 EX, ill. a 600EX II.
Általánosan:
• az AF segédfény világítson félig nyomott expógombra,
• az AF segédfénynek legalább a középső pontja fedésben legyen a váz középső AF pontjával (3rd party vakuknál az AF segédfény sokszor hatástalan, rosszabb esetben front / back fókuszt okoz, bár ez inkább a Nikon vázakra jellemző),
• az expósorozat (expóstabilitás) és WB is stabil legyen,
• a kihajtható széles látószögű előtét megvan-e és működik-e,
• a kihajtható névjegykártya méretű derítőlap megvan-e és működik-e,
• az illesztések, illetve a fej ne lötyögjenek (nehéz diffúzor meglazítja őket),
• ha tud HSS-t és HSS-ben nincs rajta a képen, az a haldokló cső biztos jele,
• a Fresnel lencse ne legyen sárgult / barnult (ez a használt vakukra jellemző),
• az akkutartó rekesz ajtajának érintkezői ne legyenek eloxidálódva ill. elhajolva,
• az akkutartó rekesz ajtaja ne legyen elrepedve ill. elvetemedve,
• alvó módból felébreszti-e a váz az expógomb félig lenyomására,
• a vakutalp kontakthiba mentesen illeszkedik-e a vakupapucsban,
• a vakutalp rögzítő pöcke biztosan tartja-e a vakupapucsban,
• a vaku talpának tekerős leszorítója könnyen oldható-e,
• a vaku talpának gombos zárja könnyen oldható-e,
• a vaku talpfeszültsége ne legyen több 6-8 voltnál,
• általánosan minden funkciója működjön a vázaddal.• Makró vakuknál és külső gyorstöltőknél különösen fontos, hogy az összekötő spirálkábel ne legyen megtörve vagy sérülve: életveszélyes áramütést lehet tőle szenvedni, mert 300V körüli nagy feszültség van benne!
• Makró vakuknál a két oldal fényereje (aránya) korrektül szabályozható-e.Beépített rádióvevős vaku vásárlásakor (illetve eladóként) érdemes ellenőrizni:
• friss akkukkal (a vakuban) és alkáli elemekkel (az adóban) teszteljük,
• minden csatornán és csoportban reagál-e az adó jelére,
• a leírásban megadott távolságnak legalább a felét átviszi-e,
• ha a vakurendszer tud HSS-t (a váznak is támogatnia kell: jelenleg minden Canon EOS Digital váz támogatja), akkor amennyiben X-sync felett sötét csík nélkül látható a képen, akkor pontatlan az időzítése (ez egyes kioldók menüjében bizonyos mértékig korrigálható),Nagyjából ennyi, amit s.k. meg tudsz nézni és ki tudsz próbálni.
-
*Ropi*
félisten
A képfényező gépváz kiválasztása:
Ahhoz, hogy segíteni tudjunk abban, hogy milyen vázat lenne érdemes venned, az alábbi kérdéseket válaszold meg:
• Mit fotóznál (családi és portréfotók, turistafotók, természetfotók, sport, más egyéb)? Ha nem tudod eldönteni, akkor linkelj be 5-10 képet, ami tetszik Neked!
• Van már tapasztalatod képfényező gépekkel? Ha igen milyen(ekk)el?
• Ha választani kell, mi a fontosabb: képminőség vagy ergonómia (kezelhetőség)?
• Mekkora a malacperselyt törtél fel (mennyi a keret rá)?
• Használt váz is játszik?
A közhiedelemmel ellentétben nincs olyan, hogy „legjobb” modell (az mindig az aktuális csúcsmodell lenne, de): mindenkinek az igényei és a pénztárcája mondja meg, hogy számára mi az ideális választás.A többi gyártóval ellentétben a Canon sokáig lusta volt és szenzor téren nem fejlesztett: ugyanaz a 18 MP-es szenzor van a 7D / 60D / 100D / 600D / 650D / 700D / 1200D / 1300D / EOS 4000D / EOS M-ben. Mégis van köztük képminőségbeli különbség: a szenzoron kívül a feldolgozó elektronika és a firmware a két másik szempont, ami legalább annyit nyom a latban – fotóra összességében a 7D a legjobb HW+SW az azonos szenzorral szerelt vázak közül (használtan 150-200.000 Ft állapotfüggően, cserébe nagyságrendekkel jobb az AF rendszere, van benne AF Micro Adjustment, az átnézeti keresője 100%-os lefedettségű, megbízhatóbb CF kártyát használ, a sorozatlövési sebessége gyorsabb: 8 FPS - egyedül a kihajtható kijelző hiányzik belőle, de azt meg könnyű letörni). Gyakorlati összehasonlítás magas ISO-n: 7D vs 5D / jobb APS-C vs fapados full frame - látszik, hogy az 5D szenzora bár régebbi, de olyan erő van benne, akár egy IFA-ban (és használtan egy ártartományban mozog a 7D-vel).
Használt fényképezőgép váz vételénél ezeket a dolgokat érdemes ellenőrizni.
-
*Ropi*
félisten
A cég története:
A Canon Inc. (キヤノン株式会社, Kyanon Kabushiki Gaisha, vagy ma ismertebb nevén egyszerűen csak Canon) egy Tokiói székhelyű Japán vállalat. A cég jogelődjét 1930-ban alapította Josida Goro, Ucsida Szaburó és Mitarai Takesi Precision Optical Instruments Laboratory (精機光学研究所; Seiki Kōgaku Kenkyūjo; POIL), néven, melynek célja egy 35 mm-es filmet használó, autófókuszos kamera kifejlesztése volt. 1934 júniusában készült el a cég első fényképezőgépe, a Kwanon: ugyan három különböző verzióban is napvilágot látott, de saját fejlesztésű optika híján nem dobták piacra. Több lehetséges megoldás közül végül a vezetőség a „Nippon Kógaku Kógjó”-tól (a Nikon jogelődje) kért segítséget az optika leszálítására, így 1936 Februárjában a POIL piacra dobta a Nikkor optikával (Nikkor 50mm/3,5 lencse) ellátott Kwanon gépét Hansza Canon (ハンザキヤノン) néven: ez volt az első gép, ami kereskedelmi forgalomba került a Canontól. A ma is ismert formájába 1937 augusztus 10-én alakult át a cég, amikor a modernizálás jegyében felvette a napjainkban is használt Canon nevet. Napjainkra a Canon lett az egyik legnagyobb, piacvezető vállalat a képalkotási technológiák szegmensében: a fényképezőgépek mellett nyomtatók, fénymásolók, szkennerek és multifunkcionális készülékek gyártásával, illetve forgalmazásával foglalkozik világszerte. Hazánkban a cég 1958 óta van jelen: elsősorban a kis,- és középvállalkozások igényeit elégíti ki irodatechnikai eszközeivel.
Látogatás a Canon Utsonomiai gyárában.
A legtöbb fényképezéssel foglalkozó gyártó kisebb-nagyobb mértékben kiveszi a részét az orvosi eszközök és gyógyszerek fejlesztéséből is, de normál esetben ezekről keveset hallani. Miközben most a COVID-19 járvány miatt a fotóiparnak nehéz periódusa van, addig az élet más területes nem áll meg: a medikai eszközök fejlesztésében őrületes versenyfutás zajlik a vírus megfékezése érdekében.
A Canon Medical Systems bejelentése szerint benne vannak abban a fejlesztési csoportban, mely az eddigi leggyorsabb koronavírus tesztet szeretné a közeljövőben piacra dobni. A jelenlegi PCR alapú teszt egyik nagy hátránya a lassúsága, míg a most több kutatócsoport közös munkájával fejlesztett LAMP módszert alkalmazó teszt nem csak sokkal gyorsabb lesz, de sokkal olcsóbb és egyszerűen használható is, így a WHO által szorgalmazott tömeges teszteléseket nagyban könnyítené. Örvendetes hír, ahogyan az is, hogy a Fujifilm egyik gyógyszeréről derült ki, hogy hatásos lehet a betegség kezelésében.
-
*Ropi*
félisten
Ebben a témában főként általam összeállított írások és téma összefoglalók (vagy azoknak egyes, széttagolt részei) vannak, amiknek az a célja, hogy a fórum szakmai témáiban kerüljenek linkelésre: így a gyakran elhangzó kérdésekre válaszként azonnal belinkelhetőek segítve ezzel másokat és persze magamat is, hogy ne kelljen ugyanazt újra és újra leírni a házigazdaként vitt topikjaimban (Adobe Photoshop / Adobe Lightroom / Canon EOS DSLR / Vakuk / YongNuo kiegészítők / Monitorkalibráló eszközök / Esküvőfotózás). Aktív esküvőfotósként az általunk használt eszközök ismerete a mindennapi életem részét képezi: szeretek naprakész lenni velük kapcsolatban (szerencsére a munkám egyben a hobbim is).
Ezekben az írásaimban "Murphy-re és az egész családjára" felkészülve, tudatosan a legrosszabb esetet veszem alapul: elsődlegesen munkaeszközként tekintek ezekre a dolgokra, ezért elengedhetetlennek tartom a jó hatásfokú, megbízható működést és az adatbiztonságot. Ha tehát nem ajánlok valamit, azt - kizárólag a saját, vagy megbízható kollégáink tapasztalatai(nk) alapján - munka szintű igénybevételre nem ajánlom.
) a problémával, hogy a különböző programok nem egyformán jelenítik meg ugyanazt a képet ugyanazon a számítógépen. Ez azért van, mert ahány féle program, annyi féle színkezelési képesség: a Windows "Birodalmi Jépegetője" (bedrótozott képnézegetője) pl. nem tud színprofilt értelmezni, ahogy a legtöbb böngésző sem. A Firefox az egyetlen, amelyik korrekt színkezelést tud Windowson (Apple-nél a Safari), a Chrome egyes verziói tudják, mások 
Persze a szó jó értelmében: a Canon EX [II. és III.] szériás 
Aktív témák
- Apple Watch Nike S6 44mm Space Gray LTE, ajándék új szíjakkal, üvegfóliával és ütésálló tokkal!
- BenQ MW523 3D DLP Projektor, 3000 ANSI lumen, 143 óra üzemidő + 2db 3D szemüveg + Ingyen posta
- 16" macbook pro m1pro.
- (új, bontatlan) Kingston 8GB DDR4 3200Mhz CL22 (Foxpost:+1400Ft)
- Új állapotú ASUS TUF Gaming A15 FA507NU - Ryzen 5 7535HS, RTX 4050, 15.6FULL HD 144Hz, 1TB SSD, 32GB
- Apple iPhone 11 Pro Max 64GB Zöld / Normál állapotban / 100 % AKKUMULÁTORRAL / 12 hónap jótállással
- Samsung Galaxy Watch5 Pro,Újszerű,Dobozával,12 hónap garanciával
- Apple Watch SE 2 44mm, Újszerű, 1 Év Garanciával
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 5800X 32/64GB RAM RTX 4060 Ti 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- LG 55B4 - 55" OLED - 4K 120Hz 1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium - HDMI 2.1 - PS5 és Xbox Ready
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest