A problémát én sem a legális fegyvertartás kivitelezhetetlenségében látom, hanem abban, hogy a lakosság nagy része (és ebbe a részbe tartoznak sajna leginkább azok az emberek is akik jelenleg iszonyat módon ''szomjazzák'', hogy lehessen egy legális ''önvédelmi'' fegyverük) egyszerűen valóban éretlen egy ekkora felelősség gondos kezelésére. Pontosan az a fegyvertartási kultúra hiányzik, ami svájcban az évek alatt kialakult. Csakhogy ez MO.-n nem fog varázscsapásra, egyik napról a másikra csak úgy kialakulni és én nem szeretném, ha az én szeretteimen tanulná meg bármelyik mélyentisztelt polgártársam, hogy miként nem szabad használnia a legálisan tartott ''önvédelmi'' fegyverét. Eleve nem hiszem, hogy a közbiztonság javítására az a legjobb mód egy társadalomba szervezödött csoport eetén, hogy ökényesen mindenki úgymond saját kezébe veszi az igazságszolgáltatás egyik durva eszközét, azzal a ''kisdobos-becsület-szavával'', hogy csupán saját magát kivánja megvédeni vele. Sokkal inkább gondolom, hogy a közbiztonság javítása olyan társadalmi cél, amit egy mindenki által megbízható és ellenőrizhető (nem úgy, mint a rendőrség a jelenlegi formájában) kinevezett intézménynek kell biztosítania és amennyiben azzal probléma van azt kell javítani, nem az önbíráskodást erősíteni.

UI: Szerinted a képviselők mekkora arányban élnek a fegyvertartási jogaikkal, illetve hallottál-e nmár olyan esetről, hogy egy ''megvadult'' képviselő visszaélt volna a fegyverével?

''A nagy nyíl útján, meg nem állva, hitesen és szerelmesen, förtelmeit egy rövid mának nézze túl szemem.''