Keresés

Aktív témák

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz marcee #13 üzenetére

    ''Azóta leszedtem a PICVideo codece-ket és konvertálgattam velük meglévő nagyobb felbontású videóimat, hát elszomorodtam, a jó minőséghez bitang nagyok lettek.''
    Az M-JPEG formátum arra való, hogy abba digitalizáljunk (18-19-20-as minőségi paraméterrel). Máshonna ide konvertálni csak átmeneti célra érdemes, mert a méretek tényleg nagyok.

    ''Meg persze befigyelt e PICVideo internet címe a képre, ergo arrra is sikerült rájönni, hogy nem ingyenes''
    Valóban, de az internet korában a vízjel nem lehet probléma...

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz marcee #11 üzenetére

    Kedves (#11) marcee!

    ''...csak éppen az mpeg2 nem ment, kipróbáltam a divx-et, az meg ment és szépek is lettek, csak nem szerkeszthetők...''
    Ha VirtualDub-bal digitalizálsz, akkor nem lesz ilyen probléma. (Amúgy ha a frame pontos szerkeszthetőség kell, akkor a key frame távolságot a DivX codec-ben értelemszerűen 1-re kell állítani. De ekkor sajnos csökken a DivX codec hatékonysága.)

    ''Egyéb ként a beállítható legmagasabb sávszélességgel vettem fel és utólag akartam n-pass tömörítést (n>1).''
    Felesleges maximális sávszélességet adni, azt ugyanis csak a HDTV felbontások miatt támogatja a DivX. Ráadásul nem is használja ki mindaddig, amíg nem csökkented a maximum quantizer-t. Sajnos az 5.03, 5.04 és 5.05 verziókban ez csak a registry b*gatásán keresztül lehetséges, ezért én az 5.02-es verziót javaslom.

    Az n-pass tömörítés a várakozásokkal szemben egy hülyeség. Elvileg elősegítené a sávszélesség okosabb elosztását, de gyakorlatilag pont arra vezet, hogy olyan helyekről veszi el a sávszélességet, ahonnan nem szabadna, mert az csúnya artifact-ekre vezet. Így az egyetlen előnye az, hogy pontosabban lehet beállítani a végső file méretet. (De nélküle is megoldható 1-3 MByte pontossággal, így nincs nagy jelentősége.)

    Az 5.03-as verziótól kezdve a tömörítés gyorsasága is javult (10-20 százalékkal), így sajnálom, hogy az 5.02-es verziót kell használnunk (minőségi munkához).

    Amikor a végleges tömörítést végezzük, akkor 720x576-os felbontásban minimum 2000 kbit/s-os sávszélességre, 512x384-as felbontásban pedig minimum 1000 kbit/s-ra kell törekednünk. Hosszabb játékidő esetén ezek csökkenthetők akár a felükre is, de artifact-ek fognak megjelenni. Nagyobb sávszélességet adva picit még javul a képminőség, de tényleg nem sokat.
    A digitalizálásnál ez annyiban módosul, hogy mert nem tudunk 2-menetes kódolást használni (ez kb. 30 százalékos veszteség), és mert csökkentenünk kell a key frame távolságot (250-300-ról 5-10-re, kb. 50 százalékos veszteség), és mert esetleg a B-frame-es kódolás sem megy (kb. 30 százalékos veszteség), kénytelenek vagyunk növelni a sávszélességet, úgy a 3-4-szeresére, vagyis 720x576-ban mondjuk 8000 kbit/s-ra, ha pedig mondjuk 512x576-ban digitalizálunk, durván 5000 kbit/s-ra. (352x288-ban pedig kb. 2000 kbit/s-ra.)

    Ha a maximum quantizert megfelelően beállítottuk (digitalizálásnál maximum 4-re), akkor nem kell vacakolnunk az elvárt sávszélesség pontos beállításával, ugyanis a maximum quantizer-nek magasabb a prioritása, így ha szükségesnek látja, mindenképp megnöveli a sávszélességet.


    ''Ezek a codec-ek ingyenesek?''
    A DivX codec egyszerűbb verziója ingyenes, és már az is lejátszik mindent. Kódoláshoz viszont az okos (''Gain'') verzió sokkal hatékonyabb. Ennek is van 2 külön verziója, az egyikért fizetni kell, a másikért viszont nem, de cserében el kell tűrnünk, hogy ha rajta vagyunk az interneten, akkor kéretlen reklámok bukkanhatnak fel az IExplorerben, vagy a Netscape-ben.

    ''a 15-25gigát nagyon sokallom, nincs még egy elfogadható középút, bár a minőséghez ragaszkodom, olyan 3-6 giga/óra lenne elfogadható. Csak full pal felbontás jöhet szóba.''
    M-JPEG-ben sajnos ennyi kell a jó minőséghez. De ahogy írtam, létezik ennél hatékonyabb codec is, a JPG2000/Wavelet2000 személyében. Ez a közönséges JPEG-nél is vagy 4-szer hatékonyabb (amelyik szintén vagy 2-szer hatékonyabb az M-JPEG-nél), így eredőben egy teljes film elfér 3-4 GByte-ban, kiváló minőségben!

    A baj csak az, hogy ehhez nagyon erős proci kell. 512x576-os felbontásban 2200 MHz körül van az abszolút minimum (időnkénti frame drop-okkal), 768x576-ban pedig 3200 MHz körül. (És ugye a lejátszáshoz is kell majd ugyanez az erőmű.)

    Ezért egyelőre jobb M-JPEG-et és nagy 7200-as HDD-ket használni.

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz marcee #8 üzenetére

    Kedves (#8) marcee!

    Amikor közvetlenül DivX-be digitalizálunk, akkor a probléma nem az szokott lenni, hogy sosem sikerül elkapni szép (álló)képeket, hanem hogy gond lesz a gyorsan mozgó jeleneteknél (keverednek a field-ek, lehetetlenné válik a deinterlace-elés, ráadásul a sávszélesség is kevés lesz, ezért kockásodás léphet fel), és a hang elcsúszhat a képhez képest, főleg hosszabb idejű digitalizálásnál.

    *******
    Kedves (#9) And!

    A közvetlen DivX-be digitalizálás szerintem jó módszer 352x288-as felbontásban, és megfelelő beállítás mellett, valamint > 2 GHz-es prociknál tűrhető eredményt ad nagyobb felbontásoknál is.

    Amúgy, ha minimum 2.4 GHz-es procink van, akkor már JPG2000-be (Wavelet2000) is digitalizálhatunk! Ez majdnem olyan hatékony, mint az MPEG-2, és félelmenetesen jó minőségű, miközben minden frame független marad, vagyis az editálhatóság remek. (Remekül felhasználható mondjuk digitális fényképek AVI file-ban való tárolásához is.)

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz marcee #6 üzenetére

    Az ''elég szépen ment'' az meglehetősen szubjektív. Az én tapasztalataim szerint, ha a proci nincs meg legalább 2200+-os, akkor nem lehetséges közvetlenül DivX-be teljes PAL felbontásban jól (tünetmentesen) digitalizálni. De ha valakinek gyorsabb is a procija, akkor sem ez a közvetlen DivX-be digitalizálás adja a legjobb minőséget.
    Persze, ha valakinek megfelel a 352x288-as (VCD) felbontás, azzal nem lesz gond.

    Aztán lehet olyasmikkel is kísérletezni, hogy mondjuk 520x576 pixelben digitalizálunk, aztán a DivX codec-ben elvégeztetjük a deinterlace-elést, a crop-olást, és az átméretezést (512x384-ba), és csak ezután tömörítünk 1-menetes módszerrel, max. 5-10 keyframe távolsággal, és maximum 4-es kvantálóval. Minthogy így kevesebb adatot kell DivX-bve tömöríteni, egy 2000+-os procival is elfogadható eredményt érhetünk el. De a minőség így még mindig nem lesz az elérhető legjobb, ugyanis a DivX codec-be épített deinterlace-elő nem a legtökéletesebb, és a 2-menetes kódolás lenne az igazi.

    A profi megoldás az, ha pl. PICVideo féle M-JPEG codec-kel tömörítetlen, vagy nagyon kis tömörítettségű AVI-ba digitalizálunk, 720x576 pixeles felbontásban, a VirtualDub segítségével multisegment formátumban, majd a filmenként kapott 15-25 GByte anyagot utólagosan (megfelelő filterekkel) processzáljuk és 2-menetes módszerrel, B-frame-ekkel DivX5.02-tel tömörítjük (max. quantizer 8!).

    A közvetlen MPEG-1/MPEG-2 digitalizálás akkor jó, ha nem akarjuk később sem eltenni, sem tovább processzálni az anyagokat. (Ugyanis editálásra egyik formátum sem jó, archívnak meg nem elég tömör.)

  • DcsabaS

    senior tag

    válasz marcee #4 üzenetére

    Az iuVCR-ben elég sok hiba van (instabilitásokra is vezethet), úgyhogy én azok közé tartozom, akik nem nagyon ajánlják. Ha a TV kártyádhoz csak DirectShow kompatibilis capture driver-t adtak, akkor persze közvetlenül nem tudod használni a csak Video for Windows-zal kompatibilis programokkal (mint a VirtualDub), de szerencsére létezik olyan mapper, ami megoldja a kérdést. Ez lefordítja a WDM utasításokat VFW-re, így használható lesz a VirtualDub is:
    [L]http://download.capturix.com/vfwupd.exe[/L]

    Ha az időzítés, vagy a TV tuner kezelése a probléma, ahhoz léteznek a VirtualDub-nak megfelelő módosításai:
    [L]http://www.virtualdub.net/download.htm[/L]
    [L]http://www-user.rhrk.uni-kl.de/~dittrich/sync/[/L]

    Kérdés: miért nem M-JPEG-ben digitalizálsz?

Aktív témák

Hirdetés