Hirdetés

Keresés

Aktív témák

  • ladybug

    őstag

    válasz ladybug #126 üzenetére

    Sajnálom, hogy nem tudok a gyerekeimmel lenni, és együtt örülni, mert van más, aki sokkal jobban örül, mint én, aki sokkal lelkesebb, mint én. És ezáltal ugye sokkal jobban kell rá figyelni, és én csak ott kullogok hátul, és csendben, és nézem, ahogy örülnek, miközben bennem ott a keserűség.
    Türelmetlen vagyok? Lehet, de már egyre kevesebb van belőle. Kihasználódtam, a határaim szélén állok.
    Nem vagyok toleráns? Megint lehetséges. Az előző okok miatt.
    Irigy vagyok? Lehet. De attól függ kinek a szemszőgéből nézzük. Azért, mert a gyerekeimmel és a férjemmel akarok lenni? És senki mással? Akkor igen, az vagyok.
    Előítéletes vagyok? Igen, megintcsak lehetséges, mert látom, hogy nincs változás, marad minden úgy, ahogy volt. És tudom, hogy mi várható.
    És vhogy úgy tűnik, hogy bennem van a hiba...

    Most nem tudok bízni, pedig nagyon kellene. Magam miatt főleg, mert így egy lelki roncs leszek belőlem, és magamnak és ezáltal persze a gyerekeimnek és a Páromnak is rosszat teszek, pedig nem akarok.
    Várom már nagyon az önállóságot, a szabadságot, a lelki stabilitást, a nyugalmat, a meghittséget, a békességet.

    [Szerkesztve]

Aktív témák