Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Frawly

    veterán

    válasz Shyciii #7701 üzenetére

    Ez a tar közbeiktatása a Unix-filózófia miatt, hogy egy tömörítő csak egy dolgot tudjon, csak tömöríteni, és ne kelljen tudnia fájlrendszerfüggő, és jogosultságkezelő megoldásokat lekezelnie, a tar ezeket a feladatokat leveszi a tömörítő válláról. Amúgy most nézem, hogy nem csak az xz, hanem a zsdt is tud már több szálon dolgozni, nem kell parallel változatot feltenni, -T0 kapcsolóval megpróbálják az összes magot használni. Az xz LZMA tömörítést használ (mint a 7-zip), emiatt jobban tömörít, de lassabb. A zstd kevésbé tömörít jól (ez a Facebook által kifejlesztett Zstardard tömörítést használja), de iszonyat gyors, és a kevésbé tömörít jól kitételt úgy kell érteni, hogy alig marad el néha az xz-s tömörítési foktól. Szóval így tömöríts:
    tar -I 'xz -T0' -cvf tömörítvénynév.tar.xz forrásmappa
    tar -I 'zstd -T0' -cvf tömörítvénynév.tar.zst forrásmappa

    Ha nem akarsz ilyen hosszút fejben tartani, akkor lehet rá Bash-aliast csinálni, a ~/.bashrc-be:
    alias tomorit="tar -I 'zstd -T0' -cvf"

    Ha annyira nem akarod ezt a tar-os megközelítést, akkor tényleg az marad, hogy vagy a zip (zip csomag) vagy 7z (p7zip csomag) valamelyikével tömörítesz, de egyik sem kezeli rendesen a linuxos jogosultságokat és attribútumokat, így rendes archiválásra nem jók, viszont nem igénylik a tar-t. Ezen felül a zip elég gyengén tömörít (és nem támogat több szálat), gzip-nek felel meg (igazából opensource pkzip-klón), a 7z már jobban, és az tud többszálúságot (igaz csak 2-4 szálat tud kezelni) és solid archivumot, mikor egy fájlként tömöríti, de ilyenkor lényegében ugyanúgy működik, mint a tar+egyéb tömörítő megoldás, elveszted azt az előnyét, hogy windowsos logika mentén működik.

    Ott van még a rar, de annál megint ugyanaz az elakadt lemez forog: windowsos logika, de nem kezeli a linuxos jogosultságokat, így archiválni nem jó, plusz proprietary formátum, plusz tud solid tömörítést, aminél megint elveszik az előnye a nem-tar-os megoldásokhoz képest.

    A példáimban egyszeres idézőjelben meg tudsz adni a tömörítőnek más kapcsolókat is a -T0 mellé, pl. tömörítési fok, ennek a mikéntjét a man tömörítő kimenetéből tudod meg. Bár a default tömörítési fokot éri meg legjobban használni, mert annak van a legjobb tömörítési fok / tömörítési idő arányszáma, a nagyon erős tömörítése fokozatok gyakran aránytalanul lassúak, és a gyakorlatban nem tömörítenek annyival jobban, hogy számítson. Régen, mikor kisfloppyra meg CD-re kellett mindent rányomorgatni, meg netsávszélt kell kímélni, akkor fontos lehet a legjobb tömörítési fok, de sima archiválásnál nincs nagy jelentősége, ez nem csak az álltalános tömörítőknél van így, hanem pl. a lossless audiotömörítőknél is, pl. flac. A legextrémebben tömörít a PAQ8 vagy ZPAQ aktuálisan legújabb variánsa, de ezek maximum fokozaton több órán, több napon keresztül tömörítik sok giga memóriát felhasználva azt, amit a normál tömörítők perceken belül betömörítenek, és cserébe csak néhány százalékkal tömörítenek jobban, ergo nem éri meg, mert csak a saját idejét őrli fel vele az ember, csak ilyen elméleti versenyekre jók. Épp ezért favorit most a legtöbb embernél a zsdt, erre áll át minden disztró majd, mert ugyan pár %-kal rosszabbul tömörít, de olyan villámgyors, mintha tömörítetlen adattal dolgozna.

    A példáimban csak betömörítést írtam, de kitömöríteni is így kell, csak a c kapcsoló helyett x kapcsoló kell.

  • BoB

    Topikgazda

    válasz Shyciii #7701 üzenetére

    A zstd elég gyors, de be lehet állítani a tömörítés mértékét is a sebességg kárára / előnyére (mondjuk máshol is). (erre váltottak az arch csomagok tömörítésénél is).

    Ráadásul ha Arch-ot használsz előbb említett okok miatt ez mindenképpen fent lesz már.

    wiki.archlinux.org/index.php/Archiving_and_compression#Compression_tools

Új hozzászólás Aktív témák