Élet az Egyesült Királyságban…

A lentebb olvasható összefoglaló azért készült, hogy segítsen eligazodni abban az esetben, ha az UK-ban szeretnéd tovább terelgetni életed folyamát. Természetesen minden kérdésre szívesen válaszolunk itt a fórumban, de megkérnénk Téged, hogy előbb olvasd át légy szíves az alábbi összefoglalót, ezzel is megkönnyítve magad és a mi „munkánkat”…

Belépés

Magyarország 2004. május 1-i EU csatlakozása óta magyar állampolgárok érvényes útlevéllel vagy személyazonossági igazolvánnyal léphetnek be a határon. Az útlevél-ellenőrzést végző bevándorlási tisztviselő csak a személyazonosságot és az úti okmány valódiságát vizsgálja, nem tesz fel kérdést a belépés céljára, az utasnál lévő pénzmennyiségre vonatkozóan. Az uniós szabályoknak megfelelően a belépés csak közrendi, közbiztonsági és közegészségügyi megfontolásból tagadható meg.

Forrás: (és további részletek)
www.kulugyminiszterium.hu
europa.eu
euvonal.hu
gov.uk

Munkavállalás

Magyar állampolgárok és családjuk az Egyesült Királyságban szabadon, a brit állampolgárokkal azonos feltételek mellett végezhetnek munkát, munkavállalási engedélyre nincs szükségük. Állampolgárainknak jogukban áll munkakeresés céljából is az Egyesült Királyságban tartózkodni, továbbá egyéni vállalkozóként működni vagy egyetemi tanulmányok mellett munkát vállalni. Felhívjuk viszont a figyelmet arra, hogy a magyar állampolgároknak már a munkakeresés időszakában is önfenntartóknak kell lenniük, szociális juttatásokra nem számíthatnak.

Munkavállalói regisztráció – WRS (Worker Registration Scheme)

Az Egyesült Királyságban (alkalmazottként) munkát vállaló magyar állampolgároknak statisztikai megfontolások és az ellenőrizhetőség érdekében a munkába állást követő 30 napon belül – postai úton – regisztráltatniuk kellett magukat. A hét évvel ezelőtt előírt fenti kötelezettséget a brit kormány 2011. április 30-ával megszüntette.

Forrás: (és további részletek)
www.kulugyminiszterium.hu
europa.eu
gov.uk

Az Európai Unió állásközvetítő rendszere, az EURES (European Employment Services) az EU-tagállamok foglalkoztatási hálózatainak, munkaügyi szervezeteinek hálózata is segíthet az álláskeresésben.

Munkaszerződés

Az Egyesült Királyságban a munkaszerződések megkötése törvényileg szabályozott. Ennek alapján a munkáltató a munkavégzés megkezdésétől számított két hónapon belül köteles a munkavállaló számára biztosítani egy írásos munkaszerződést /nyilatkozatot/ kollektív megállapodást, amely tartalmazza a szerződés fő feltételeit.

A munkaszerződésnek tartalmaznia kell:
- a munkáltató és a munkavállaló nevét
- a munkaköri leírást
- a munkavégzés kezdetének időpontját
- a munkavégzés helyét, valamint a munkáltató címét
- a fizetés mértékét, időpontját
- a munkaidőt
- a fizetett szabadságot és a táppénzt
- a felmondási idő hosszát, a fegyelmi szabályokat, valamint az elbocsátási eljárás menetét.

Amennyiben probléma merül fel a munkáltató és a munkavállaló között, a Tanácsadói, Békéltetési és Választottbírósági Szolgálathoz (Advisory, Conciliation and Arbitration Service - ACAS) lehet fordulni.

Munkaidő

Főszabály szerint a heti munkaórák száma iskolaköteles kor és 18 év között nem haladhatja meg a 40 órát, 18 év felett pedig a 48 órát. A munkaórák számát, valamint a szabadság mértékét bele kell foglalni a munkaszerződésbe. A túlóra megengedett, de csak abban az esetben, ha a munkavállaló is beleegyezik. Írásba kell foglalni, amelyet a munkavállalónak alá kell írnia.

Éjszakai munkavégzésnek számít a 23:00 és 06:00 között végzett munka. Éjjel végzett munka esetén a napi munkaórák száma 24 órán belül, túlórával együtt átlagosan nem lehet több nyolcnál.

Forrás: (és további részletek)
euvonal.hu

Hasznos linkek álláskereséshez:

www.gov.uk/jobsearch
www.workinglinks.co.uk
www.bluearrow.co.uk
www.gumtree.com
www.reed.co.uk
www.monster.co.uk
www.michaelpage.co.uk
www.cuepersonnel.co.uk
www.londonjobs.co.uk
www.cwjobs.co.uk
www.extramanrecruitment.co.uk
www.technojobs.co.uk
www.caterer.com
www.workabout.uk.com
www.arlafoodsjobs.co.uk
www.firstgroup.hua.hrsmart.com
www.indeed.co.uk

www.stagecoachbus.com
www.skillstrainuk.com
www.arrivabus.co.uk
www.ifctunstead.co.uk

Ha nem tudnád mennyit is keresnek az adott szakmában:
http://www.cwjobs.co.uk/salary-checker
http://www.totaljobs.com/salary-checker

Erkölcsi bizonyítvány, ha esetleg szükséges:
www.gov.uk

Képesítés „átváltása”:
www.ecctis.co.uk

Construction Skills Certification Scheme Free (CSCS): Nem más, mint egy egészségügyi / biztonsági teszt, amolyan munkavédelmi vizsga. Ha sikerült, akkor mehetsz dolgozni vállalva a felelősséget magadért. Csak bizonyos munkakörökben szükséges a vizsga letétele.
www.learningandskillssolutions.com

Huzamos tartózkodás

Magyar állampolgárok 2004. május 1-jétől korlátlan ideig az Egyesült Királyságban tartózkodhatnak, amennyiben
a) igazolt munkaviszonyuk van, vagy
b) igazolni tudják, hogy önfenntartók, azaz rendelkeznek annyi pénzzel, amennyiből ők és családjuk meg tud élni, s nem folyamodnak szociálpolitikai juttatásokért.
A megfelelő anyagi háttér egyesült királyságbeli bankszámlával, vagy egyesült királyságbeli címre rendszeres átutalást igazoló külföldi bankszámla-kivonattal igazolható. Alaphelyzetben tehát, ha valaki itt dolgozik vagy él, nem szükséges tartózkodási engedélyt kérnie, s nem kell bejelentkeznie a rendőrségen sem.

Forrás: (és további részletek)
www.kulugyminiszterium.hu
europa.eu
gov.uk
euvonal.hu

Megjegyzés:

2013 március 1-től az ideiglenes külföldön tartózkodás bejelentése választható opció, nem kötelező. Sem a lakcímkártyát, sem a személyit nem kell leadni; a magyar állandó lakcímed megmarad.

Ha véglegesnek tekinti valaki a külföldre költözését, akkor külföldi letelepedést be kell bejelenteni. Ez már komoly következményekkel jár: a külföldön letelepedő magyarok elveszítik személyigazolványukat, ugyanis azt ilyenkor bevonják.

Ha az elhatározás végleges, és meg szeretnéd szerezni a Brit Állampolgárságot, itt olvashatod a feltételeit:

gov.uk
Angol állampolgárság kérelmezési feltételei

Q: Mi a címe annak a könyvnek aminek segítségével felkészülhetek az állampolgársági vizsgámra?
A: Life in the United Kingdom: A Guide for New Residents

Egyébként a vizsgát már hamarabb is leteheted, mint ahogy az állampolgárságod igényelned. De ne hagyd el azt a papirt amit kapsz, mert akkor mehetsz megint vizsgázni.

Hasznos linkek szálláskereséshez:

www.pastures-new.co.uk
www.email4property.co.uk
www.homes2rent.net
www.torent.co.uk
www.gumtree.com

www.spareroom.co.uk
www.flatshare.com
www.zoopla.co.uk/to-rent
www.rightmove.co.uk
www.thecityrooms.com
www.lqgroup.org.uk
www.sharetobuy.com

www.easyhotel.com
www.youth-hostels-in.com
www.easyroommate.com
www.flatland1971.com
www.venere.com
www.hotelscombined.com

London bűnözési térképe

Council-Tax:

Ha az Egyesült Királyságban élsz, adót kell fizetned a lakás után, még akkor is ha csak bérled. Ez alól csak bizonyos helyzetekben kaphatsz felmentés, viszont ha egyedül élsz, akkor 25% engedmény jár.

További részletek: www.gov.uk/council-tax

TV adó:

Abban ez esetben kell TV adót fizetni, ha van olyan eszköz a háztartásodban (bármilyen) amivel tudod fogni a sugárzást. Csalni nem érdemes, mert nagy a büntetés. (~£1000)

www.tvlicensing.co.uk
www.freeview.co.uk

Q: Akkor ez most hogy is néz ki a valóságban?
[jerry311 által megfogalmazva:]

A: Csak akkor kell fizetned, ha TV-t nézel vagy az elő adással egy időben "leadott" internetes adást nézel. Tehát akkor is kell(ene) TV adót fizetni, ha nincs TV-d, de elő adásban nézel egy meccset a neten. Ugyanez vonatkozik az adások rögzítésére is, tehát akkor is kell fizetned, ha felveszed az elő adást, de csak később nézed meg.

Nem kell TV adót fizetni, ha:
- később nézed meg a műsorokat, de nem te rögzíted az adást (pl BBC iPlayer),
- csak filmeket nézel, (netflix, DVD/Blu-Ray)
- csak játékkonzolokhoz, PC-hez használod.

A TV adót ellenőrző személy nem hatósági személy. Nem vagy köteles beengedni a lakásba/házba.

Közműszolgáltatások vásárlása:

Vagy normál módon,- azaz a havi fogyasztásod számlázzák,- vagy PAYG (Pay As You Go) módon történhet. Utóbbi lényege, hogy csak annyit tudsz fogyasztani, amennyit előre kifizetsz. „A vásárlás úgy történik, hogy a paypoint/payzone boltokban van egy halom kulcs, és a cég ügyfélszolgálata megkérdezi, melyik boltba tudok épp elmenni. Akkor fog egy sorszámot, egyrészt hozzárendeli az én azonosítómhoz az ő adatbázisában, másreszt megmondja nekem, es a számot beleírja a boltos, így lesz egy kulcsom a megfelelő sorszámmal. Ezt bedugom a merőbe, ami felszedi róla az infókat, egyúttal ráírja a mérő adatait, majd ezután tudom használni.
A régi kulcsot nem szabad használni, pl. ha borítékban kapod az új kulcsot, akkor mindig van válaszboríték, amiben vissza lehet küldeni, vagy esetleg kidobni ki a régit.”

www.payzone.co.uk
www.paypoint.co.uk

Bizonyos esetekben lakástámogatást is igénybe lehet venni

Az adó- és társadalombiztosítási szám (National Insurance Number)

Az egyesült királyságbeli munkavállalók adózása és társadalombiztosítási jogosultsága szempontjából fontos elem az ún. „National Insurance” (NI) szám beszerzése. Az itt dolgozó, munkát kereső, adót fizető, illetve juttatásokat igénylő magyar állampolgárnak szüksége van NI-számra. (Magának a munkába állásnak azonban nem előfeltétele.)
A számot az adóhivatal adja ki egy azonosító (feltérképező) interjú alapján, amelyben felmérik a kérelmező szociális hátterét. Az interjúra előzetes időpont-egyeztetés alapján egy JobCentre Plus irodában kerül sor, bejelentkezni a 0845 600 0643 telefonszámon lehet hétfőtől péntekig 8-tól 18 óráig. Az interjú négyszemközt zajlik, szükség esetén tolmácsot is biztosítanak.

A bemutatandó okmányok mennyisége attól függ, hogy ki milyen célból igényli a NI számot. Kedvező elbírálás esetén előbb a NI számot, majd magát a kártyát* utólag postázzák. A továbbiakban minden lényeges adatváltozást (pl. lakcímváltozás, családi állapot változása) be kell jelenteni a National Insurance Registration Helpline 0845 915 7006 telefonszámán.

* - Bár a hivatalos közlemény még kártyát ír, a tapasztalatok szerint már csak egy levél érkezik az NI számmal, kártya nem.

Forrás: (és további részletek)
www.kulugyminiszterium.hu
europa.eu
gov.uk

Adózás

A brit adóhatóság magyar nyelvű tájékoztatója adózási és társadalombiztosítási kérdésekben:

A személyi jövedelemadót (Income Tax) az Egyesült Királyságban is általában a munkáltató vonja le a munkavállaló béréből: a munkába álláskor egy fix összeget von le, bejelenti az alkalmazottat az adóhivatalnál (a P46 jelű nyomtatvány beküldésével), majd ezt követően már az adóhivatal (HM Revenue and Customs) által megállapított és kiküldött személyes adókulcs alapján végzi a további adóelőleg-levonást (Pay As You Earn, röviden PAYE-rendszer). (A társadalombiztosítási hozzájárulás ugyancsak e rendszerben kerül levonásra.)

A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató egy P45 jelzésű 4 példányos adókimutatást állít ki, aminek első példányát megküldi az adóhivatalnak, három példányt pedig a távozónak ad, aki egyet megtart, a 2. és 3. oldalt (példányt) pedig majdani új munkáltatójának adja le. A pénzügyi év végén (április 5.) a dolgozó egy P60 jelű nyomtatványon kimutatást kap éves jövedelméről és a tőle az év során levont adóelőleg mértékéről. (Az adózásra vonatkozó kimutatásokat az adóév végét követő 22 hónapig meg kell őrizni.)

A csak rövid időszakokat dolgozók esetében néha előfordulhat, hogy hosszabb időszakra kalkulált adóelőlegeket vontak le tőlük – ilyenkor kezdeményezni lehet a vélt túlfizetés visszaigénylését. Összetett jövedelemforrások (pl. részvények, nyugdíj stb.) esetén lehetséges, hogy Önnek külön bevallást is kell készítenie (Self-Assessment).

Magyarországra történő végleges hazatérés esetén általában a P85 jelű formanyomtatványt, esetleg a P85(S) formanyomtatványt kell kitölteni.

Személyi jövedelemadó mértéke: (2012/2013)

Éves jövedelem ------ Személyi jövedelemadó kulcs
£ 0 - £ 34 370 ----------------------- 20%
£ 34 370 ------------------------------ 40%

Általános forgalmi adó (Value Added Tax, VAT)

Az Egyesült Királyságban több áfakulcsot alkalmaznak. A normál áfakulcs 20 %. Néhány termék esetében kedvezményes, 5%-os áfakulcsot alkalmaznak, továbbá néhány termék áfamentes.

Forrás: (és további részletek)
www.kulugyminiszterium.hu
euvonal.hu
europa.eu
gov.uk
hmrc.gov.uk

További hasznos linkek adózással kapcsolatosan:

www.hmrc.gov.uk/incometax/refund-reclaim
hmrc.gov.uk
www.thesalarycalculator.co.uk
www.listentotaxman.com
www.thisismoney.co.uk
www.easyexpat.com

Társadalombiztosítás

Az Egyesült Királyságban a társadalombiztosítási ellátásokat, így a nyugdíjat is azon személyek vehetik igénybe, akik Nemzeti Biztosítási Hozzájárulást (National Insurance Contributions, röviden NICs) fizetnek. A fizetett hozzájárulás típusát és mértékét - alkalmazottak és önfoglalkoztatottak esetében eltérő - a jövedelem nagysága határozza meg. A fizetési kötelezettség az állami nyugdíjkorhatár elérésével szűnik meg (Jelenleg a nyugdíjkorhatár férfiak esetében 65, nők esetében pedig 60 év, azonban 2010 és 2020 között a nyugdíjkorhatár fokozatosan egységesen 66 évre nő.)

A járulékfizetés esetén igénybe vehető természetbeni és pénzbeli ellátások

A járulék befizetése a következő pénzbeli és természetbeni ellátásokra jogosítja fel a munkavállalót (vagy néhány esetben házastársát/élettársát):

- álláskeresési járadék (csak az alkalmazotti kategóriában fizetett járulékok esetén)
- táppénz
- anyasági ellátás
- állami nyugdíj
- kiegészítő állami nyugdíj (csak az első kategóriába tartozó alkalmazottaknak)[bővebben: euvonal.hu]
- árvasági ellátás
- gyásztámogatás
- temetési segély

Munkanélküli ellátás

Társadalombiztosítás alapú álláskeresési járadék

Álláskeresési járadék illeti meg azt a munkakeresőt, aki munkahelye elvesztését megelőző két évben megfelelő összegű Nemzeti Biztosítási Hozzájárulást (National Insurance Contributions) fizetett.

A járadékot legfeljebb 182 napig folyósítják, a következő feltételek teljesülése esetén:
- az álláskereső legfeljebb heti 16 órát dolgozik
- kész legalább heti 40 órás munkát vállalni
- aktívan állást keres
- megtakarításai nem érnek el egy bizonyos szintet
- 18. életévét betöltötte, illetve még nem érte el az öregségi nyudíjkorhatárt
- álláskeresési szerződést kötött
- nem nappali tagozatos diák
- Nagy-Britannia területén él.

Az álláskeresés időszakában legalább kéthetente személyesen találkozni kell a tanácsadóval.

A járadék jelenlegi (2012) heti mértéke:
- 25 év alatt 56,25 font
- 25 év felett 71 font

Forrás: (és további részletek)
euvonal.hu
www.kulugyminiszterium.hu
europa.eu
gov.uk

Egészségügyi ellátás

Az Egyesült Királyságban a munkaviszonyban állók, munkát keresők, vagy itt élők, valamint ezek családtagjai az állami egészségügyi szolgálat (National Health Service - NHS) útján részesülhetnek ingyenes orvosi ellátásban, a rendszert az adókból finanszírozzák. Az NHS nyilvántartásába a helyi körzeti orvosok jogosultak felvenni a huzamosabb ideig itt tartózkodó külföldieket, így minden, jogszerűen az Egyesült Királyságban tartózkodó magyar munkavállaló és egyéni vállalkozó jogosult állami egészségügyi ellátásra.

Önrész

Általánosságban elmondható, hogy az orvosi ellátás igénybe vételekor nem szükséges önrészt fizetni. Hasonlóan nem kell fizetni az NHS keretein belül működő kórházi ellátásokért sem.
Önrész fizetendő azonban a fogorvosi kezelésekre, amely a kezelés összegének 80%-áig terjedhet. Nem kell az ellátásért fizetniük a 18 éven aluliaknak, a terhes anyáknak, az egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő kismamáknak.

Szintén díjköteles a receptek kiváltása, amely 7,65 font költséggel jár termékenként. Mentességet élveznek többek között a 16 éven aluliak és 60 év felettiek, a terhes anyák, az egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő kismamák, az alacsony jövedelműek csoportjai és a krónikus betegek.

NHS-szám

A korábbi betegéletút nyomon követése és az ellátások egyszerűsítése érdekében az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők NHS-számot kapnak. Az NHS-számot a háziorvosnál történő első regisztrációkor kapja meg a beteg, és az egész életében érvényes. Az első regisztrációkor orvosi kártyát állítanak ki a beteg számára, amely tartalmazza az NHS-számot is. Az NHS-szám nem azonos az összevont társadalombiztosítási és adószámmal (NI-szám).

Nyugdíj

Az Egyesült Királyságban a nyugdíj két részből áll: az állami alap nyugdíjból és a kiegészítő állami nyugdíjból. Az állami alapnyugdíj fix összegű jövedelmet biztosít, abban az esetben, ha a munkavállaló meghatározott szolgálati időt követően vonul nyugdíjba. A szolgálati időt csak bizonyos összegű kereset felett számítja a biztosító. A kiegészítő állami nyugdíj ezen felüli jövedelmet biztosít a szolgálati idő alatt befizetett járulékok függvényében.

A nyugdíjkorhatár férfiak esetében 65, nőknél pedig 60 év, azonban a női munkavállalók nyugdíjkorhatára is fokozatosan 65 évre emelkedik 2010-2020 között. A nyugdíjkorhatár elérésekor nem jár automatikusan a nyugdíj, azt külön igényelni kell, azonban a munkavállaló az igénylést el is halaszthatja, amennyiben később kíván nyugdíjba vonulni. Ebben az esetben nagyobb összegű nyugdíjra számíthat.
A kiegészítő állami nyugdíj rendszeréből a munkavállalók kiléphetnek, amennyiben csatlakoznak munkahelyi vagy önkéntes nyugdíjpénztárhoz. Az ezt a rendszert választó munkavállalók alacsonyabb társadalombiztosítási járulékot fizetnek és jogosulttá válhatnak bizonyos adókedvezményekre.

A brit nyugdíjrendszerről a Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium Nyugdíjszolgálatának angol nyelvű kiadványában olvasható. [a linkelt pdf a kormányzati portál költözése miatt már nem érhető el.]
További információk a nyugdíjrendszerről magyar nyelven itt érhetőek el.

Táppénz

Táppénzre jogosult minden olyan szerződéses munkaviszonyban álló munkavállaló, aki átlagosan legalább heti 90 fontot keresett az elmúlt 8 hétben, és legalább 4 egymást követő napig beteg (hétvégét és munkaszüneti napokat is ideértve). Az igényléshez a munkaadónak szükséges bejelenteni a betegséget, amelyet általában orvosi igazolással is alá kell támasztani. A munkáltató azonban nem kérhet igazolást a betegség első 7 napjáról.

A táppénzről további információ olvasható ezen az oldalon.

Forrás:
euvonal.hu

A Nagy-Britanniában dolgozók biztosítási jogviszonya, egészségügyi ellátása Magyarországon

Az Európai Unió szabályozása értelmében az Egyesült Királyságban munkát vállaló magyar állampolgárra a helyi szociális biztonsági szabályok vonatkoznak, és kizárólag itt köteles járulékfizetésre. A magyar jogszabályok alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem terjed ki, illetve annak önkéntes teljesítésére sincs lehetősége.

Annak érdekében, hogy az Egyesült Királyságban dolgozó és járulékot fizető személy Magyarországon a járulékfizetési kötelezettség alól mentesüljön, illetve annak érdekében, hogy elkerülje a kettős járulékfizetést, célszerű bejelentést tennie a lakóhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztár, és a lakóhelye szerint illetékes APEH igazgatóság felé.

A bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
- utolsó magyarországi jogviszonya (munkaviszony, vállalkozói jogviszony stb.) befejezésének dátuma,
- külföldi biztosítási jogviszony (munkaviszony) kezdetének időpontja; illetve
- egy nyilatkozatot, amelynek értelmében adott EGT-tagállamban végzett kereső tevékenység a helyi jogszabályok értelmében biztosítási kötelezettséget alapoz meg (pl: „Nagy-Britanniában végzett kereső tevékenységem alapján az ottani jogszabályok szerint a járulékfizetési kötelezettségemnek eleget teszek.”).

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) honlapjáról letölthető a „Bejelentkező lap külföldön dolgozóknak”, amellyel a megyei egészségbiztosítási pénztár felé a bejelentés megtehető. (Az Egyesült Királyságban dolgozóknak az adatlap „EGT-tagállamban folytatott keresőtevékenység…” című változatát kell kitölteniük.) (EGT tagállamok: EU tagállamok, illetve Norvégia, Liechtenstein, Izland és Svájc)

Figyelmükbe ajánljuk továbbá az OEP tájékoztatóját, amely az egészségügyi ellátással kapcsolatban gyakran feltett kérdésekre válaszol.

Az Egyesült Királyságban biztosított személy Magyarországon való ideiglenes tartózkodása alatt az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult, a tartózkodás tervezett idejére és az egészségi állapotra való tekintettel. Az ellátásokat – az egyenlő elbánás elve szerint – ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A jogosultságot a brit hatóság által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) (European Health Insurance Card) igazolja.

Amennyiben Ön külföldön biztosított és rendelkezik magyar TAJ kártyával, akkor a magyar egészségügyi ellátások igénybevételéhez azt nem használhatja, kizárólag a külföldi EU-kártyát. Miután az EU-kártya az ideiglenes tartózkodás alkalmával felmerült, orvosilag szükséges egészségügyi ellátás igénybevételére szolgál, használatával tervezett egészségügyi ellátás nem vehető igénybe!

Tervezett (gyógykezelési szándékú hazautazás esetén) ellátást a külföldi biztosító által kiállított – az előzetes engedélyt megtestesítő – E112-es nyomtatvány alapján lehet igénybe venni. Az E112-es nyomtatvány kiadásának feltételeiről az NHS nyújt felvilágosítást. Az E112-es nyomtatvány felhasználása érdekében a beteg és a szolgáltató közötti előzetes egyeztetés szükséges.

Amennyiben az Egyesült Királyságban dolgozó és itt biztosított személynek Magyarországon van az állandó lakóhelye, akkor elvileg az illetékes – külföldi – biztosító által kiállított E106-os nyomtatvány alapján, Magyarországon is teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult. Az E106-os nyomtatványt a brit biztosító küldi meg a magyarországi lakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnak. Az E106-os nyomtatvány rögzítését követően a külföldi biztosított a magyar TAJ-szám alapján veheti igénybe az ellátást Magyarországon.

Forrás: (és további részletek)
www.kulugyminiszterium.hu
oep.hu
oep tájékoztató (pdf)
europa.eu
europa.eu
gov.uk
nhs.uk

További hasznos linkek:

EHCI kártya igénylése:
oep.hu (pdf)
vagy
hrmc.gov.uk (pdf)
illetve személyes adatok megváltozásának bejelentése:
hrmc.gov.uk

S1 (NAV-nál E106-ként ismerik)
hrmc.gov.uk S1 (pdf)

[Nagyon tömören összefoglalva: mivel ott fizeted a járadékokat, ezért otthon kizárólag vészhelyzeti ellátást kaphatsz ingyen. Ez alól valóban kivételt ad az a bizonyos E112 papír, de ezt kb. lehetetlenség beszerezni a területileg illetékes korháztól. Amivel meg lehet próbálkozni az az E106 / S1]

NHS

Accident and Emergency: Ez megfelel a baleseti ambulanciának, tehát ha súlyosabb sérülést szenvedtél, de még a saját lábadon be tudsz menni, akkor erre felé vedd az irányt.

Walk-in-Centre: Ha valami egyszerűbb egészségügyi panaszod van, de valami oknál fogva nem tudsz eljutni a háziorvosodhoz, de itt jellemzően csak nővérek dolgoznak.

GP: A háziorvos angol megfelelője, ő utalhat kórházi / szakorvosi rendelésre, és foglalkozik minden egyéb problémáddal. Ha rendszeresen látogató vagy, akkor időpont is foglalható, mint itthon.
(amúgy meg ld.: Doc Martin… )

999: megfelel az amerikai 911 vagy az európai 112-nek.

Gépjárművezetői engedély (+magyar gépjármű használata)

EU-csatlakozásunk óta a magyar jogosítvány – érvényességi idején belül – személygépjármű (B típusú) vezetői engedély esetében az egyesült királyságbeli huzamos tartózkodás kezdetétől számított 3 évig vagy 70 éves korig használható (amelyik hosszabb, az alkalmazandó). Ezt követően kötelező brit vezetői engedélyre cserélni a magyar okmányt. Hivatásos kategóriáknál kötelezően be kell jelentkezni az illetékes brit hatóságnál (ld. a DVLA tájékoztatását: magyar jogosítvány használata; továbbá DVLA tájékoztató).

Magyar jogosítvány cseréje brit vezetői engedélyre: A helyi postahivatalban beszerezhető D1 jelű kérvény-nyomtatvány kitöltése után ezt a magyar jogosítvánnyal, személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel, egy db színes igazolványképpel együtt az illetékes brit intézmény, a DVLA címére kell megküldeni (DVLA, Swansea, SA99 1BT). A jogosítványcsere illetéke 2008. április elsejétől £50 font, amelyet csekken vagy Postal Orderben lehet befizetni.

Q: Imerőstől az £50-on felül még £6,5-ot kértek. Miért?
A: Ez abban az esetben történik, ha nem csekkes fizetést használt az igénylő. (Csekkfüzetet számlanyitáskor kaphatsz a bankodtól.)

Amennyiben a magyar rendszámú gépjárművet egyesült királyságbeli lakos (állampolgárságtól függetlenül) hozza be, azt azonnal helyi nyilvántartásba kell vetetnie és brit rendszámot kérnie.

Ha a magyar rendszámú gépjárművet nagy-britanniai tartózkodása kezdetén hozza be a szigetországba a magyar állampolgár, azt 12 hónapon belül legfeljebb 6 hónapig használhatja, ezt követően brit nyilvántartásba kell vetetni. Aki eleve a huzamosabb tartózkodás szándékával érkezik, vagyis egy évben több mint 185 napot kíván eltölteni az országban, ugyancsak köteles azonnal brit nyilvántartásba vetetnie gépjárművét.

Forrás: (és további részletek)
www.kulugyminiszterium.hu
gov.uk - exchange a foregin driving licence

Megjegyzés: az angol jogosítványon szerepel a lakcím is, így költözés esetén be kell jelenteni a címváltozást, de ez esetben a jogosítvány cseréje ingyenes.

További részletek:
https://www.gov.uk - driving-licences

Családi támogatások

Családi pótlék (Child Benefit)

Az Egyesült Királyságban a családi pótlékot (Child Benefit) azok igényelhetik, akiknek „szokásos tartózkodási helye” az Egyesült Királyságban van, valamint törvényesen tartózkodnak az ország területén. Heti összege az első gyermek után 20 font, a többi gyermek után fejenként 13,20 font.

Azon gyermekek után jár családi pótlék, akik:
- 16 éven aluliak,
- 19 éven aluli tanulók,
- 16-17 év közötti regisztrált munkakeresők vagy képzésben részt vevők.

További információ a hivatalos brit kormányzati portálon található.

Törvényes anyasági ellátás (Statutory Maternity Pay)

A törvényes anyasági ellátást a munkáltató fizeti 39 héten át annak, aki a szülést megelőző 15. héten már legalább 26 hete az alkalmazásában állt. Heti összege a korábbi fizetés 90%-a az első hat hétre, majd a fennmaradó időre 135,45 font.
A törvényes anyasági ellátást helyettesítheti a munkáltató szerződéses anyasági ellátása, amely sajátos feltételeket támaszthat. A szerződéses ellátás összege azonban nem lehet alacsonyabb a törvényes ellátásnál.

További információ a hivatalos brit kormányzati portálon olvasható.

Anyasági segély (Maternity Allowance)

Legfeljebb 39 héten át folyósítják, heti összege 135,45 font, vagy a korábbi fizetés 90%-a (ha ez utóbbi kevesebb, mint 135,45 font). Az anyasági segélyre azok jogosultak, akik a gyermek tervezett születését megelőző 66 hétben legalább 26 héten keresztül foglalkoztatásban álltak, és ez idő alatt legalább 13 héten keresztül átlagosan minimum heti 30 fontot kerestek, és nem jogosultak a kötelező anyasági fizetésre.

További részletes információ a jogosultság feltételeiről ezen az oldalon olvasható.

Apasági szabadság és fizetés (Paternity leave and pay)

Amennyiben a munkavállaló gyermeke születését megelőző 15. héten már legalább 26 hete a munkáltató alkalmazásában állt, apasági szabadság illeti meg. Az apasági szabadság időtartama maximum két hét lehet.
A jogosultsági határ feletti jövedelem esetén az apasági szabadság idejére törvényes apasági járulék (statutory paternity pay) illeti meg, melynek mértéke a korábbi fizetés 90%-a, de maximum 135,45 font.

További részletes információ a jogosultság feltételeiről itt olvasható.

Adókedvezmények

A munkavállalók adóbevallásában gyermekeik után különféle kedvezményeket érvényesíthetnek. Az adókedvezmény-rendszerről részletes információ található az Egyesült Királyság kormányának tájékoztató portálján.

Gyámsági pótlék (Guardian’s Allowance)

Árva, vagy félárva gyermeket nevelők gyámsági pótlékra jogosultak, melynek mértéke jelenleg heti 15,55 font a családi pótlékon felül.

A gyámsági pótlékról részletes információ az alábbi oldalon olvasható.

Forrás:
euvonal.hu

Oktatás

Bölcsődék, óvodák

Általánosságban elmondható, hogy Angliában a gyermekek 3 hónapos koruktól 3 éves korukig magánbölcsődékbe járnak, amelyekért a szülőknek fizetniük kell. A 3 és 5 év közötti gyerekek elhelyezhetők államilag fenntartott óvodákban is, ill. privát vagy állami általános iskolák által működtetett ún. felkészítő osztályokban (nursery class). Angliában, Walesben és Észak-Írországban az állam ma már minden 3-4 éves gyermek számára biztosítja az ingyenes részidős óvodai felügyeletet (part-time nursery provision). Ez a jogosult gyermekek esetén heti ötszöri, egyenként két és fél órás foglalkozást jelent évi 38 héten át.

Kötelező oktatás

Kötelező a gyermekek oktatása 5 éves kortól (Észak-Írországban 4 éves kortól, illetve bizonyos esetekben ugyanígy 4 éves kortól lehet általános iskolába íratni a gyermeket Angliában és Walesben is). Az általános iskola normál esetben 11 éves korig tart. 16 éves korig minden gyermek tanköteles.
Főszabály szerint a gyermekek 11 éves koruktól járnak középiskolába, de vannak olyan intézmények, amelyek már 8-9 éves gyermekeket is oktatnak. Számos középiskolában lehetőség van a tankötelezettség letelte után is tanulni (16, ill. 18 év feletti diákok esetén).

lFevételi kritériumok

Az államilag fenntartott általános- és középiskolákban nem kell tandíjat fizetni.

A szülőknek először is igényelniük kell a helyet/helyeket gyermekeik számára, legyen szó bármely iskoláról. A törvény értelmében a helyi hatóságoknak kötelességük gondoskodni arról, hogy minden gyermek számárára legyen hely az iskolákban. Az állami iskolák (amennyiben kapacitásuk megengedi) feltétel nélkül kiutalják a szülők által igényelt iskolai helyet/helyeket a gyermekek számára. Túljelentkezés esetén egy meghatározott rendszer szerint állapítják meg a rászorultsági sorrendet (elsőbbséget élveznek az állami gondozottak, az iskolától messze lakók, a fogyatékkal élő tanulók, stb.)

Az állami alapfokú- és középiskolák koedukáltak, és minden gyermek bekerülhet tanulmányi eredményeire, ill. képességeire való tekintet nélkül. Angliában és Walesben a legtöbb állami középiskolába tanulmányi eredményektől függetlenül be lehet kerülni, bár Anglia néhány részén jelen van a szelekció gyakorlata is. Észak-Írországban jelenleg is a szelektív rendszer működik, melynek központi eleme a 11 éves gyermekek számára előírt teszt (’transfer test’).

Tanév

Angliában és Walesben a tanév 190 napos, és szeptember elejétől július elejéig tart. A szünidők időtartamáról minden esetben a helyi hatóságok döntenek.
Észak-Írországban a tanév 200 napos, bár a gyermekeknek nem kell iskolába menniük a tanárok szakmai továbbképzésének időszakaiban. Itt a tanév szeptember elejétől június végéig tart.

A tanítás minden nap 9 órától- 15 vagy 16 óráig tart. Szombaton és vasárnap nincs tanítás.

A középiskola után

A szigorú értelemben vett középiskolai oktatás 16 éves korig tart az Egyesült Királyságban. Ennek elvégzése után számos lehetőség közül választhatnak a diákok.

Az ún. secondary school-okban 16 és 18 éves kor közötti diákokat, de bizonyos iskolákban 18 év feletti diákokat is oktatnak. Ilyenek pl. a hatosztályos gimnáziumok és a "felső középiskolák", melyek általános, középfokú tudományos képzést nyújtanak bizonyos szakmai/gyakorlati készségek oktatása mellett. Az ún „further education college”-okba is 16 éves kortól lehet bekerülni, ezen intézményekben az általános műveltség átadása mellett nagyobb hangsúlyt fektetnek valamely szakma ismeretanyagának átadására, a gyakorlati készségek fejlesztésére. Az ún. „tertiary college”-okban mind általános ismeretanyagot, mind szakmai ismereteket oktatnak.

Felvételi kritériumok

A tankötelezettség lejárta után a tanulók számára nincs egységes keretben rögzített követelmény-rendszer a felsorolt intézményekbe való bekerülést illetően. Mindazonáltal az egyes iskolák előírhatnak/előírnak felvételi kritériumokat. Ezek leginkább a tanulók ún. GCSE- eredményeit veszik alapul (General Certificate of Secondary Education). A GCSE- pontszámokat a tanulók zöme még a középiskolában, azaz 16 éves kor előtt, különböző tantárgyakból letett vizsgák (írásbeli, szóbeli, ill. gyakorlati felmérések) során szerzik meg.

Az állami oktatás a tankötelezettség lejárta után is ingyenes 19 éves korig, ill. 25 éves korig azok számára, akik korábban nem vettek részt ilyen jellegű oktatásban, ill. nem szereztek bizonyítványt (pl. akik 16 éves koruktól dolgozni mentek, és nem tanultak tovább).

Ezen a szinten már nincsenek kötelező tárgyak. Minden tanuló érdeklődésének megfelelően, ill. további terveinek fényében választhat az adott iskola által kínált tantárgyakból.

Értékelés, oklevelek, bizonyítványok

A szabályozó hatóságok számos különböző bizonyítvány és képesítés megszerzését teszik lehetővé. Legáltalánosabbak azonban az ún. GCE (General Certificate of Education) bizonyítványok. Két fajtája az ún. A-level (Advanced level examination, azaz egyfajta emelt szintű) ill. az ún. AS-level (Advanced Subsidiary examination) mely inkább a hazai középszintű érettségi bizonyítványhoz hasonlít, és gyakorlati (szakmai) készségek igazolására is szolgál.

Walesben külön érettségi rendszer működik (Welsh Baccalaureate). További képesítési forma az ún. NVQ (National Vocational Qualifications). Ezek megszerzéséhez nem kell írásbeli, ill. szóbeli vizsgát tenni, de az adott szakmában szerzett gyakorlati jártasságot mindenképpen lemérik, mielőtt kiállítanák a bizonyítványt.
Ezen a szinten szerzett oklevelek és képesítések képezik a felsőfokú képzésben való részvétel alapját, illetve (különösen az NVQ esetében) már a munkaerőpiacra is ki lehet lépni velük.

Felsőoktatás

Intézménytípusok

A felsőoktatási intézmények közé tartoznak az egyetemek (universities) a főiskolák (higher education colleges) és az ún. „university college”-ok. A felsőoktatási intézmények változatos képet mutatnak, méretüket, kapacitásukat és tudományos orientációjukat tekintve nagyban különbözhetnek.

Felvétel

Az Egyesül Királyságban a felsőoktatási intézmények széleskörű autonómiával rendelkeznek a tekintetben, hogy milyen kritériumokat szabnak meg leendő hallgatóik számára. Legáltalánosabban GCE A-szintű érettségi, ill. valamely ezzel egyenértékű képesítés birtokában lehet jelentkezni, a bizonyítványokon felül azonban az intézmények további felvételi követelményeket írhatnak elő. A legtöbb felsőoktatási intézmény azonban elfogadja azon „érett” jelentkezők kérelmét is, akik már rendelkeznek valamilyen munkatapasztalattal, de korábban nem tudták megszerezni a felvételhez szükséges, hivatalos bizonyítványt.

Végzettségi szintek

Az Egyesült Királyságban a felsőfokú képesítések nem országos szinten meghatározott tartalmú bizonyítványok, hanem az egyes intézmények által kiadott dokumentumok. Egyes egyetemek, főiskolák jogosultak a saját végzettségi fokozataikról szóló bizonyítványt kiadni. Azon intézmények, amelyek erre nem jogosultak, csak olyan képesítést állíthatnak ki, amelynek érvényességét és fokozatát hivatalosan csak külső szervek határozhatják meg/igazolhatják (pl. országos szintű akkreditáló testületek).

A kiadott bizonyítványok és oklevelek, tudományos címek nagyon változóak lehetnek. A megadott képesítés megjelenési formája lehet baccalaureátusi fokozat, diploma, dicséretes eredménnyel elvégzett baccalaureátusi fokozat, magiszteri fokozat, ill. doktorátus. A felsőoktatási kurzusok legnagyobb része ún. „dicséretes diploma” megszerzésével zárul. Valamilyen fokozat megszerzéséhez általában három év szükséges, de vannak ennél hosszabb időt felölelő képzések is. Új fejlemény, hogy a felsőoktatási képesítések már egy új, ötszintes keretbe illeszkednek, így egyértelműbbé vált a felsőoktatási képesítések értékelése.

A 2004-es felsőoktatási törvény lehetővé tette az Egyesült Királyságban működő összes felsőoktatási intézmény számára, hogy új hallgatóitól tandíjat szedjen (max. 3000 £/tanév), mely az inflációval megegyező mértékben növekedhet.

További információ a felsőoktatási képzés költségeiről és a finanszírozásról itt olvasható.

Az Egyesült Királyságban az oktatásért két intézmény felel, a Department for children, schools, and families, és a Department for culture, media, and sport, a brit oktatási rendszerről ezek honlapjain tájékozódhat.

Szakképesítések, diplomák elismerése

Az európai uniós munkaerőpiac szokásos problémája a képzettség elismertetése egy másik országban. E probléma kezelésére hozták létre az európai információs központok hálózatát (ENIC), amely a nemzeti képzés-elismertetési információs központokra (NARIC) épül. A két szervezet minden tagállamban összevonva működik. Magyarországon a kérdés gazdája a jelenleg az oktatási tárcán belül működő Ekvivalencia és Információs Központ.

A brit oktatási, a kereskedelmi és ipari, valamint a munka- és nyugdíjügyi tárcák tájékoztatóiból kitűnik, hogy a brit munkaerőpiacon jelentkezők egy részének képzettségét automatikusan elfogadják, néhány szakipari területen pedig a szakmai területen szerzett tapasztalat magyar hatóságok általi igazolása esetén tekintenek el a nemzeti szakvizsga megismétlésétől.

Az egyetemi/főiskolai képzettséget igénylő szakmákban a megoldás közép- és hosszabb távon az EU-tagországok képzési követelményeinek közelítésében rejlik. (Eddig az Unión belül hét szakágazati iránymutatót sikerült összeállítani - az egészségügyi, állategészségügyi és építészeti terület szakmáira vonatkozóan.) A brit hatóságok jelenleg mintegy 100 szakma gyakorlását kötik engedélyeztetéshez, amelyben brit szakmai tanácsokra, kamarákra és egyéb szakmai fórumokra testálják a munkavállaló képzettségének megítélését. Azt, hogy szakmája engedélyhez kötött-e, a magyar munkavállaló az alábbi honlapon keresztül érdeklődheti meg. Az engedélyező szakmai szervezetek tájékoztatást adnak a bemutatandó (hiteles fordítással ellátott) okmányok köréről. Az engedély kiadása díjköteles lehet. Fontos, hogy a működési engedély kiadását követően a munkavállalóra ugyanazok a helyi továbbképzési kötelezettségek vonatkoznak, mint a brit munkavállalókra - az anyagi vonzatokkal együtt.

A szakipari végzettség elismertetésére vonatkozóan bővebb információt az alábbi honlap tartalmaz.

Forrás:
euvonal.hu

Pár gondolat Wyco fórumtársunktól az angliai élettel kapcsolatban…

(további részletek a blogjában olvashatóak)

Indulás előtt

Indulás előtt több dolgot érdemes végiggondolni, illetve elintézni. Azt, hogy érdemes-e kijönni, vannak-e reális lehetőségek, hasonló apróságok. Ezt a bekezdést nem választom annyira kétfelé, mert csak egy dolgot akarok kihangsúlyozni az elején, a többi inkább bürokrácia.

Többször felmerült mar, hogy angolul tudni kell. Sajnos a tudás definíciója ez esetben kénytelen univerzálisnak lenni, más szóval nem árt, ha az itteni környezet is úgy ítéli meg, hogy tudsz angolul, nem csak te. A brit koronagyarmat lakosai jellemzően tudnak angolul, leszámítva, hogy a kiejtésük nehézkes, azért tudnak. Ez azt jelenti, hogy ha nem érted meg mi zajlik a BBC-n, akkor korhátrányból indulsz, mert nem tudsz angolul, ok meg igen, és így te nem fogsz munkát kapni. A “rám ragad majd” dolog nem működik. A BBC/CNN dolog egyébként abból a szempontból fontos, hogy a helyi nyelvet kell tudni. Az amerikai nem a helyi nyelv, és bár mindenki gyorsan megtapasztalja, hogy a BBC angolt se nagyon beszélik Londonban, legalább van valami köze a valósághoz. Ha valakinek van Al-Jazeera-ja otthon, nézze azt. Komolyan, nem vicc. Sok nemzetközi tudósítójuk van, akik erős akcentussal beszélik az angolt, ami – viccen kívül – jellemzően pont az, amit itt is találni fogsz.

TB.

Amint külföldön munkát kapsz, ezt a papírt ki kell töltened, es elküldened az OEPnek. Érdemes kikérni az itteni EHIC-et is (NHS-nel ingyenes), es lemásolni, es csatolni a levélhez.

Pénzügyek

Ami inkább fontos az a pénzügyi háttér. Erről is sokat írok lejjebb, de, bár lehet az otthoni tízezres bérlet drága, itt otthoni szemmel minden drága. Miközben a részleteket lejjebb leírom, érdemes fejben tartani, hogy a tömegközlekedés kb £130/hó*, a szoba £400-600/hó, plusz kaja, plusz mifene, fizetések pedig jellemzően a hó végén jönnek.

Fizetések, adók

Természetesen Angliában nem euróban számolunk. Ez az Egyesült Királyság többi részére is igaz. Bár ez keveseket fog érinteni, de a skót/ír font máshogy néz ki mint az angol, de ettől függetlenül mindenütt el kell fogadják. Ez elvileg működik is, de sokszor a kis boltokban ezzel nincsenek tisztában.
Fizetést bankszámlára szokás utalni, néha csekken, a kézpénz picit illegális szokott lenni. A feketemunka nem jellemző, a minimálbérre bejelentés meg mégannyira nem. Ez azért is van így mert az itteni adózási rendszer kevéssé elnyomó. Sávos adózás van, a fizetéseket jellemzően éves bruttóban adják meg (pl. £25,000), vagy órabér bruttóban (£6.08), az adózás pedig attól függ, h mennyi a fizetésed. Mivel, mint mondtam sávos a rendszer, ezért ha pl. fellépsz a felső sávba (£35,000 felett), akkor csak a limitet meghaladó összeg után kell magasabb adót fizess. A minimálbér bruttó £6.08/óra*, de ha órabérre fizetnek, akkor jellemzően olyan munkád van/lesz, ahol nincs meg a heti 40 óra, tehát nem £1045 bruttó/hó lesz a fizu (40*6.08*4.3 [hét/hó]). Ennek a nettója elvileg egyébként kb. £870 lenne.

* - 2011-es adat, 2012-ben bruttó £6,19/óra volt.
Forrás: (és további részletek)
gov.uk - minimal wage

Lakhatás és közlekedés

A lakhatási költségekről írtam már pár szót, de alapjában érdemes azzal számolni, hogy Londonban egy szoba £300-500/hó, a bérlet £130/hó*. Lakás az előbbi duplája, alsó hangon; inkább több. Számlák egy egyszobás lakás esetében (/hó): council tax £100, villany £90, víz £20, telefon+net £25. Van emellett egy úgynevezett TV licence is, ami £130/év/TV, ha elkapnak, hogy nem fizeted akkor egy ezres a bírság – persze fontban.

* [London összesen 6 közlekedési zónára van felosztva. A legbelsőbb zóna az egyes zóna, ahogy haladunk kifelé, egyre magasabb számú zóna következik, és két fő közlekedési eszköz van, a metró (Tube), és a busz. Minél több zónán utazunk át annál drágább, a legdrágább zóna pedig a belváros, az 1-es zóna. A fentebb említett összeg egy 1-3 zónás bérlet ára, így a közlekedésre fordítandó összeg nagyban függ attól, hol találunk munkát és szállást, illetve milyen közlekedési módot választ az ember, de az azért elmondható, hogy a kerékpározás és a gyaloglás nem mindig kivitelezhető a város méretéből adódóan. Azzal viszont nem árt tisztában lenni, hogy a lehető legdrágább megoldás, ha a buszmegállókba kihelyezett automatából vagy - ahol lehetséges - a buszvezetőtől vásárolod meg a jegyet. A legjobb megoldás, ha veszel egy Oyster kártyát és arra feltöltöd az úticélodnak legjobban megfelelő jegyet vagy bérletet. Az Oyster kártya olyan mintha nálunk összevonnád a bérletet és a buszjegyet. Lehet rá feltölteni pénzt, ekkor jegyként használod és egy utazás árát levonja minden felszálláskor, de lehet rátölteni bérletet is, ez esetben az adott időszakra a rajta lévő pénzből nem von le semmit.]
További részletek: http://www.tfl.gov.uk/

[Ha repülőgéppel utazunk Londonba, a jegyfoglaláskor 4 repülőtér közül is választhatunk. A legnagyobb és legismertebb a Heathrow, innen nagyon egyszerűen, gyorsan és olcsón be lehet jutni a városba, de csak a „normál” légitársaságoknak van járatuk. Fapadosokkal a következő repterekre érkezhetünk: Luton, Stansted, Gatwick. Ezek 30-40 km-re vannak a fővárostól, és tömegközlekedéssel (vonat/busz) kb. 1-1,5 óra az út Londonig, valamint pluszköltséggel sem elhanyagolható.]

Mobil

Talán érdemes előbb egy mobiltelefont/SIM-kártyát beszerezni, mint szobát. Ez már csak a szobakeresés okán is hasznos dolog lesz. Kismillió mobilszolgáltató van, a nagyobbak az O2, Vodafone, Orange, és a 3. A feltöltős mobiltelefont itt PAYG-nek (pay as you go) hívjak, a feltöltés pedig top-up, nem pedig upload. A legolcsóbb PAYG telefonok £15 korul futnak. Ha nagyobb anyagi keret áll rendelkezésre, érdemes valami GPS+adatforgalom-képes megoldást választani, h a Google Maps elérhető legyen. Technikai okok miatt az O2-nek a legjobb a lefedettsége majdnem mindenhol, érdemes őket választani. Emellett nem annyira drágák. A metróban nincs térerő semelyik hálózaton.
PAYG telefont iratok nélkül lehet vásárolni, semmilyen tényt nem kell igazolj, kifizeted és kész.

Bankszámla

Bankszámlára mindenképp szükség lesz. Ennek érdemes utánanézni picit előre mert sokszor változik a rendszer, valamint a felhozatal is, de ami talán a legegyszerűbb az a HSBC Passport számla. Ennek van egy havi pár fontos költsége, de nem kell állandó fizetésnek érkeznie rá, és ad egy Debit kártyát is, ami pontosan megfelel minden igénynek. Emellett elég, ha az embernek van egy félig bejelentett lakcíme (ez utóbbi azt jelenti, hogy nem kell igazold lakhatási szerződéssel, hogy x helyen laksz, de mivel a megadott helyre küldik a kártyát, ezért nem árt, ha nem kamu a cím.)

A hagyományosabb bankszámlák picit összetettebbek, mert többet kérdeznek (lakcímigazolás pl.), valamint havi adott összeg befizetése kötelező (ez fizetés formájában is történhet, de mindenképp komolyabb összegről van szó.)

Q: Melyik szám(csoport) mit jelent a bankkártyámon?
[rgqjx által megfogalmazva:]
A: A kártyán a dombornyomott számok kb így néznek ki:

1234 1234 1234 1234 <-- ez a kártyaszám
04/13 04/16 <--- érvényességi idő (tól-ig)
12-23-56 12345678 <-- ez kell neked(mindkettő!). Az első számcsoport a sort code, az utolsó az account number.

A sort code a tudtommal bankfiókot azonosítja, ahol a bankszámlát nyitottad, az account number, értelem szerűen a számládat. Ha valahol kérik, mert pl utalnának rá, akkor mindkettőt add meg.

Munkakeresés

Természetesen mivel ingyen picit necces megélni, valamilyen bevételi forrásra szükség lesz. Londonban több a munkalehetőség, de nagyobb a verseny is, amellett pedig a város hatalmas. Érdemes előre elgondolkodni azon, hogy mit is akar csinálni az ember. Ezt persze erősen befolyásolja, hogy mennyire tud angolul az illető, mihez ért, mit akar, és hová kerül (melyik városba). Alapjában javaslom, hogy akinek nincs középfokú tudása, az ne jöjjön ki, kivéve, ha boldog a legalapabb melókkal, és azzal, h majdnem biztos, hogy senki nem fog hozzászólni, mert olyan környezetbe fog kerülni ahol szinten senki nem jó angolos.

Mindenki döntse el magának h ez jó vagy rossz hír, de a magyar végzettségekkel nem törődnek túl sokat. Ez egyéb iránt általános dolog, mármint a speciális szakmákat leszámítva itt nem fontos, hogy a végzettséged egy vonalban legyen a munkával. A releváns gyakorlati tapasztalat mindennél fontosabb, egy MA-képzés megléte teljesen irreleváns.

A munkakeresés folyamata maga leginkább online történik, esetleg be lehet jelentkezni mindenféle ügynökségekhez is. Online érdemes a monster-t, valamit reed-et, topjobs-ot, és linkedin-t használni. Specializálódott területeken (pl. orvos/ gyógytornász stb.) vizsgát kell tenni, nem csak angolból, hanem gyakorlati tudásból is.

Az egyszerűbb munkák esetében a helyszínen kell kopogni önéletrajzzal a kézben. Sok boltban/étteremben ki van írva, hogy staff wanted, és hogy hogyan kell jelentkezni. Ezen esetekben gyakran kikéred a managert, és ha rád ér, akkor elbeszélgettek picit.

Önéletrajz

Az önéletrajzról annyit, hogy erősen különbözik az itteni rendszer a magyartól. Egyrészt a torvény előírja, hogy semmit nem szabad rátenni a CV-re ami negatívan diszkriminálhat. Elvileg. Persze ha magyar egyetemen végeztél es nem John Smith a neved, hanem Kovács János akkor jó eséllyel kiszúrják h nem vagy angol. Ez kb. rendben is van, de pl. fotót nem szabad mellékelni, valamint nem lehet feltüntetni a születési dátumot sem. Úgyis kiderül kb. a tapasztalataidból h hány éves lehetsz. Magyar telefonszámot ne tegyél az önéletrajzra, mert sosem fognak felhívni, és az se árt, ha valami kommersz e-mail címed van, pl. gmail/hotmail, nem pedig olyan aminek .hu a vége. Elég erős tapasztalatom, és mások is ezt mondják, hogy ami nem nemzetközi, az nem fontos. Ezt úgy értem, hogy hiába végeztél otthon kitűnőre az ELTE-n, esetleg Közgázon/Corvinuson, ez önmagában itt senkit nem fog érdekelni. Az első munkáknál előírás a diploma, de egyébkent a gyakorlati tapasztalat fontosabb, hogy el tudd adni magad az interjún, stb. A magyar oktatási rendszer rákfenéje, hogy gyakorlati tárgyakat oktatnak elméleti szinten. (Pl. marketing, stb., divatos dolgokat mármint.) – ha valaki még nem dolgozott, gyorsan rá fog jönni, hogy az ilyen területeken a munkának kevés köze van a tankönyvhöz. Ha egy interjún nem tudod feltalálni magad, nem jó. Ellenben az önéletrajznak azt kell sugallnia, hogy csináltál valamit, ami által több leszel, mint mások.

A munkavállaláshoz szükség lesz egy NI [National insurance]- számra, ami a magyar TAJ- szám és adószám hibridje kb. Az első interjúkhoz nem lesz rá szükség, de a fizetéshez már igen. Emellett a munkaadók jó része nem szereti azokat az embereket, akiknek nincs NI- számuk vagy legalább az igénylés nincs folyamatban. NI numbert a helyi jobcenterben kell kérni, akiket viszont telefonon kell felhívni. A JC amolyan állami munkaközvetítő iroda, ahol az ilyen jellegű adminisztráció zajlik. Az NI-hez le kell zavarni egy interjút, ahol meggyőződnek róla, hogy nem lopni jöttél az országba. Ehhez angolul érdemes tudni, bár lehet kérni tolmácsot, de megmondom őszintén, ha nem érted mi zajlik az interjún, akkor jó eséllyel nem fogsz munkát kapni semerre. Fontos tudni, hogy az interjú a kérelemtől számítva akár 2 hónap múlva is lehet (és ezt sajna nem te döntöd el), és ezután akár másfél hónapig is eltarthat, amíg megkapod az NI- számot. Ennyi ideig jellemzően egyik fázis sem tart, de azért nem két nap lesz az átfutási idő.

És "némi" kiegészítés Tildy-től az angliai élettel kapcsolatban…

(további részletek a blogjában olvashatóak)

Időjárás:

"Ha nem tetszik az időjárás várj 5 percet". Simán előfordulhat egy napon belül akár 4 évszak is. A hiedelmekkel ellentétben pl. London inkább szeles, mint esős. Tény, az időjárás percről percre változik. A csapadékmennyiség átlagban annyi, mint a magyar, de barmikor eshet az eső. Lehet olyan, hogy kinézel az egyik ablakon, szakad, de vele ellentétes irányban meg süt a nap. Arra azért érdemes felkészülni, hogy 25-30 foknál melegebb ritkán van, a tél általában 0-10 fokos, a nyár meg KB 12-25 között. Aki nem bírja a hideget, annak gondjai lehetnek.
A másik, amit meg talán érdemes megemlíteni: aki parlagfű-allergiás, annak ez a hely kiváló, több embernek is elmúlt itt az allergiája.

Orvosok:

GP-hez igen ajánlott bejelentkezni, de körzetek vannak, es ha nem az adott körzetbe tartozol (akár csak egy utcával is arrébb laksz) mar nem kapnak rád támogatást, ezért nem kerülhetsz oda. Várakozási idő: időpontot kell kérni, 1-2 hétre előre tudnak csak adni. Komolyabb vizsgálatokra akár hosszabb várólista is lehet. Szokásuk mindent paracetamollal elintézni, sajnos néha rajuk kell járni, hogy elhiggyék, tényleg komolyabb gond van.
Ha nincs idő kivárni az időpontot, vannak úgynevezett walk-in-centre-k is, ha sürgős, de nem életveszélyes probléma van, érdemes talán ide menni.
Lányoknak fontos: 3 évente kötelező "kisebb" nőgyógyászati vizsgálat van, első GP-s bejelentkezésnél időpontot fognak adni, nagyon kedvesek, nem kell tőluk felni. GP váltáskor kérik róla a papírt.

Miket kell elintézni külföldre költözés előtt?

Lakcím

Már volt róla szó, 2013 március 1-től az ideiglenes külföldön tartózkodás bejelentése választható opció, nem kötelező.

Egészségbiztosítás

Ezt szokták a legtöbben elfelejteni elintézni. Viszont a törvény nem ismerete nem ad mentességet, át kell nézni a jogszabályt. (Sokan még otthon élve sem tudnak róla, hogy az, hogy nem járnak orvoshoz még nem mentesíti őket a TB fizetés alól. Sokan főiskoláról kikerülve nem tudják, hogy van 45 napjuk , amíg védettséget élveznek, de utána akkor is fizetni kell a tb-t (~6660Ft-t)), ha nem dolgoznak, és egyéb módon sem biztosítottak)

Így hát a biztosított jogviszony 45 nappal a munkaviszony megszűnése után veszti érvényét. Ekkortól az embernek saját magának kell fizetnie a TB-t alapesetben. (Kivételek a megfelelő törvényben)

Viszont ha külföldre megy az ember ÉS otthon ideiglenes külföldön tartózkodást jelentett be (vagy nem jelentett be semmit), akkor attól függően hogy hol él , nyilatkoznia kell a OEP felé.

EGT tagállam esetén ez egyszerű a "Bejelentő lap TAJ számmal rendelkező magyar állampolgár részére, aki EGT tagállamban biztosíott személy" nyomtatvánnyal. Ezt viszont már csak külföldről, kinti biztosítás megléte esetén lehet elintézni. A biztosítási jogviszony létrejötte után ezt 15 napunk van bejelenteni. Az OEP oldala azonban részletes infót ad erről és más államokról is:

Végleges letelepedés esetén nem kell a külföldi TB jogviszonyról nyilatkozni. Természetesen aki csak kiküldetésen van, azokra más szabályok vonatkoznak. Ennek is érdemes utána járni.

Illetve indulás előtt, még érvényes TB esetén érdemes kiváltani az Európai egészségbiztosítási kártyát. Ugyan nem sokáig, de az otthoni TB-énk érvényességéig még biztosítottak vagyunk vele.

Adó

Van jó pár ország, amellyel Magyarországnak kettős adózást kizáró egyezménye van. Az Európai Unió államai ilyenek. Ebben az esetben amennyiben csak külföldön szerzett jövedelmünk van, otthon a NAV felé teendőnk nincs.

Mikor mi kijöttünk, akkor még több adósáv volt és bár nem kellett az itt szerzett jövedelm után adózni, otthon ez más adósávba tolhatta az kijövetel előtt otthon szerzett bevételt. Így alakult ki az a helyzet, hogy többeknek pluszban be kellett még fizetni az otthoni adót.

Ezt nem tudom mennyit változott, de ha nem sokat 2009 óta, akkor még most is fel kell tüntetni a személyi-jövedelemadó bevalláson adóterhet nem viselő jövedelemként.

Végleges külföldre távozás esetén a jövedelemadó soron kívüli megállapítását kell kérni.

Útlevél vagy személyi?

Végleges itt egyszerűbb, mivel a személyidet elveszik amikor bejelented a végleges külföldre távozást: csak az útlevél marad.

Ideiglenesnél:

Bár az EU-n belül (plusz Norvégia és Svájc, illetve olyan országok, amellyekkel erről kölcsönös szerződés van) mindenhol kötelességük lenne a hivataloknak elfogadni a személyit is, sok helyen az útlevelet preferálják. Azt mondom érdemes kiváltani ha nincs, ha van, akkor meg hozni, mert pl. errefelé több esetben is postán kell feladni vagy az útlevelet, vagy a személyit, ilyen esetben jó ha marad plusz egy iratod. Aztán meg már olyat is láttunk, hogy elhagyott valamit a posta, nehogy itt végén iratok nélkül maradj.

Magyar bankszámla

Kell vagy sem? Jó kérdés. Nekem még van, egyszerűen vannak dolgok, amiket magyar számla nélkül (pl. telefonszámla befizetés neten, ha csoportos beszedésivel nem sikerült lehúzni) nem tudok intézni. Otthon sok esetben érdemesebb is fizetni vele, bár most már erre is ráterhel némely bank mindenféle tranzakciós illetékeket.

Ha hitele van otthon az embernek, sok esetben akkor is érdemesebb magyar számláról fizetni, anyagilag is. Személyes tapasztalat, hogy lakcímkártya-személyi ig. használata nélkül az ászf. alapán némely bank nem engedi a befizetést sem, saját számlára. Tehát a végleges külföldre távozás bejelentésével csak óvatosan, nehéz helyzetbe kerülhetünk hitel, de akár normál bankszámlaügyintézés esetén is.

Informálódás

Ez talán a legfontosabb pont. Hova megyek, mit kell ott elintézni, milyen hivatalokat kell felkeresni, elfogadják-e a diplomám/szakmám, fordítást érdemes-e csináltatnom satöbbi. Ezek egyéntől és országtól függően különbözőek lehetnek, mindenkinek magának kell utánajárnia.

Van , ahol pl. nem érvényes a magyar jogosítvány, nemzetközit kell kiváltani. Bizonyos országok esetén (pl. USA) az is sokat segít, ha nálad van az oltásaidról szóló igazolás.

És még valami: ha külföldre megy az ember, jó ha a szorgalmon felül a "mesterhármasból" legalább kettő stabil alapokon áll.

A mesterhármas pedig:
1. Szakmai képzettség
2. Nyelvtudás
3. Elegendő pénz addig, míg munkát nem találsz.

Ha ebből csak egy teljesül csak, akkor nagyon nehéz, majdhogynem lehetetlen küldetés lesz megvetni a lábad. Van akinek sikerül, de nem általános.

Hasznos linkek a topikból:

Közlekedés:

www.skyscanner.hu
www.tfl.gov.uk
www.eurolines.com
nationalrail.co.uk
www.tfl.gov.uk
www.journeyplanner.tfl.gov.uk

Reklamáció késéssel kapcsolatban: (London)

www.congestioncharging.tfl.gov.uk
www.tubeticketrefund.co.uk

Wyco által készített alkalmazás okostelefonokra

Szállítmányozás:

www.arvatrans.com
www.csomagkuldes.co.uk
www.old.csomagkuldes.com
www.csomagkuldes.com

Oktatás/tanulás/közösség:

www.learndirect.co.uk
www.education.gov.uk
www.agendaweb.org
www.videojug.com
ielts free practice tests
www.testpreppractice.net
http://www.nyak.hu - honosítás

www.meetup.com

Vásárlás:

www.amazon.co.uk
www.overclockers.co.uk
www.scan.co.uk
www.yoyotech.co.uk
www.novatech.co.uk
www.computerexchange.com
www.aria.co.uk
www.dabs.com

www.prepaymania.co.uk
www.johnlewis.com

www.lebara.co.uk
www.three.co.uk
www.carphonewarehouse.com
www.phonearena.com

www.uk.camelcamelcamel.com

www.asda.com
www.tesco.com
www.primark.co.uk
www.sainsburys.co.uk
www.iceland.co.uk
www.lidl.co.uk
www.tkmaxx.com
www.sportsdirect.com
www.debenhams.com

Bankok:

Lloyds
HSBC
Barclays
Halifax
IBB
RBS
Natwest

Kint élő fórumtagok blogjai:

Bondi / Tildy / Wyco

Egyéb blogok, írások, honlapok:

www.matyasesmelinda.hu
www.k64.org
www.infoanglia.hu
www.magyaroklondonban.com
www.studyabroad.hu
www.londonspecialista.hu
www.hu-uk.co.uk

Magyar vállalkozók az Egyesült Királyságban (google térkép)

Készítette:

Tildy, Wyco és a többiek tapasztalatai, írásai alapján tkesy.

2013.04.12.