___________________________________________________

Tartalom:
* Kérdések és Válaszok
* AMD AM5 Zen4 Ryzen 7xxx(X) széria
>7500F/7600(X)/7700(X) vs. 7800X3D-t vegyek?
>7500F/7600/7700 vs. 7600X/7700X-t vegyek?
* AMD AM5 Zen4/Zen4c Ryzen 8xxx(G) széria
* AM5 platform, alaplapok
> BIOS frissítés / BIOS Flashback
> B650 vs. X670
> B650E és X670E
> Milyen AM5 alaplapot?
* CPU tuning alapok
> eCLK tuning
* DDR5 RAM alapok
> Milyen chipes RAM kitet vegyek?
> EXPO vs. XMP(DOCP)
> AM5 RAM tuning sorvezető

Kérdések és Válaszok:

K: Folyton azt hallani, hogy a Zen4 leég ASUS lapokban, mi ez?
V: Röviden: az AMD AGESA eredetileg 1.4V-ig engedte a VSoC feszt, amivel éltek az alaplap gyártók (mindegyik), ez volt a probléma forrás. Az AMD 2023 májustól az AGESA 1.0.0.6 kiadásával ezt 1.3V-on maximalizálta, azóta újabb hasonló esetekről nem hallottunk.
Pont emiatt mindenképpen ajánlott BIOS-t frissíteni újonnan vett alaplapban!

K: Mi az, hogy nagyon lassan bootol be egyes alaplapokkal a Zen4?
V: Ez a DDR5 ram training miatt lehet így, beállítás kérdése, normális esetben ez akár 14-15 másodperces boot időt jelent, amit azért nem neveznék lassúnak.
A teljes DDR5 tréning 32GB RAM mellett ~20-30 másodperc, 64GB RAM mellett ~40-60 másodperc, amíg induláskor fekete képernyőt látsz, és csak utána érkezik a POST képernyő.

Lentebb bővebben is írva vagyon róla, de röviden arról szól, két opció van, vagy bekapcsolva van a Memory Context Restory (MCR) opció alapból, vagy nem. Bekapcsolt MCR mellett alaphelyzetben pár másodperc után átugrik a tréningen.
Az alaplapgyártók némelyike (pl. az ASUS) úgy döntött, hogy az MCR-t alapból kikapcsolja, ennek pedig részben az az oka, hogy létezik egy bug, amely egy másik opciót, a PowerDown kikapcsolásával együtt használba betonkeményre fagyasztja a rendszert.

Tudni kell viszont, hogy az MCR "csak" annyit csinál, hogy egy "teljes" RAM tréning után X alkalomig az ottani állapotot tölti vissza, tehát bekapcsolt MCR esetén is az első-, illetve időről-időre újra és újra szintén lesz egy hosszabb memória tréning periódus.

Viszont közötte már csak pár másodpercig lesz a POST képernyő előtt feketeség...

Ennek beállítása:
ASUS alaplapoknál (linkelve a kép):
- Advanced Mode -> DRAM Timings -> Memory Context Restore: Enabled
MSI alaplapoknál (linkelve kép - köszönet Kispal87 kollégának ):
- OC -> Overclocking -> Memory Context Restore

AsRock alaplapoknál elvben már alapból be van kapcsolva az MCR, de a beállítási lehetőség itt található, ha esetleg kellene (a képekért köszönet Exodion kollégának ):
- MCR #1 (OC Tweaker - easy mode): OC Teaker > Memory Context Restore: Enabled
- MCR #2 (Advanced): Advanced > AMD CBS > DDR Options > DDR Memory Features
Memory Context Restore: Enabled

K: Normális, hogy ilyen forró a proci?
V: A Zen4 elég forró fejű, ez a kialakításából fakad, ha nincs semmihez hozzányúlva, léghűtés alatt üresjáratban 40°C, böngészés közben is felugrálhat 45-60°C környékére, játékok alatt pedig 60-80°C-ra, sőt, akár limitig (X3D prociknál 89°C, a többinél 95°C) is elmehet. Főleg utóbbi miatt szoktak sokan aggódni.
Ez azonban normális, az AMD szerint biztonságos, és eddig nincsenek tele a hírek leégett Zen4 procikkal, így hihetünk is nekik a jelek szerint.

K: De én nem szeretnék 90-95°C-os CPU hőmérsékletet látni!
V: Erre több megoldás is van, létezik olyan az UEFI menüben, hogy AMD ECO mód, ez visszafogja a fogyasztást, és így jelentősen hűvösebb alapból is a proci, miközben minimális vagy semmi észrevehető teljesítmény veszteséget nem jelent.

De több egyéb lehetőség is van, például lejjebb venni a Thermal Limitet, ami alaplaptól függően több lehetőség is adott, például a Precision Boost Overdrive vagy Performancane Profil elnevezéssel :

ASUS esetén ez például így néz ki az egyik lehetőség (PBO Enhancement Level):

AsRock esetén pedig így:

MSI-nél pedig így (köszönet Kispal87-nek! ):

De ezeknél is bővebb lehetőségek vannak még az UEFI menükben, például a PPT (vagyis fogyasztási) limit is hatékony megoldás erre, tehát egyéni igény szerint van lehetőség különféle megoldásokat tesztelni, vagyis bőven van lehetőség a számodra ideális megoldást megtalálni.

PPT limit ASUS UEFI menüben, 7700X esetén 110W-ot Noctua NH-D15 ~80˚C körül tart:

PPT limit MSI UEFI menüben, gyári profilok közül választhatóan (köszönet Kispal87-nek!):

K: Igaz, hogy elég DDR5-6000 RAM sebesség a Zen4-hez? Felesleges gyorsabbat venni?
V: Az összefoglaló végén van egy részletesebb leírás, de röviden a hivatalos ideális "sweet spot" a DDR5-6000 RAM sebesség minél alacsonyabb késleltetéssel (latency) a Ryzen 7xx0 prociknál. Ha tehát nem akarjuk túl bonyolítani és nem szeretnél kézzel RAM időzítésekket tekergetni az UEFI felületen, akkor egy DDR5-6000 CL30 / CL32 RAM tökéletesen kiszolgál.

Ugyanakkor simán lehet, hogy DDR5-6200 vagy DDR5-6400 mellett alacsonyabb késleltetést lehet egy adott memória módulból kisajtolni, mint DDR5-6000 mellett (viszont magasabb VSOC feszültség kell hozzá, hogy stabil is maradjon). Tehát a DDR5-6400-ig adott esetben bátran el lehet menni. Azonban kb. DDR5-6400 felett általában már csak Gear2 felállás elérhető (a memóriavezérlő a memória sebességének felével ketyeg), tehát ott lesz egy visszaesés, vagyis a fölé nem feltétlen érdemes menni...

K: Ez azt jelenti, hogy felesleges DDR5-7200/-7400/-7600/-7800/-8000 modulokat venni?
V: Ha az a célod, hogy csak berakod, beállítod az XMP / EXPO profilt és bízol benne, hogy menni fog, akkor felesleges. Először is a DDR5-6400 felett Gear2-ben lesz stabil (a memória vezérlő a RAM sebesség felével fog futni), így, hogy a Gear1 DDR5-6400-nél jobb eredményeket érj el, ahhoz nagyjából Gear2 DDR-7800-on kellene futtatni a RAM-okat. De ezt a sebességet elérni korántsem garantált, még ha az alaplap oldalán azt írják, hogy támogatja azt. Hiába van tehát ott, hogy az adott alaplap az adott RAM-al tudja a DDR5-8000-et például, koránt sincs arra garancia, hogy menni fog ezen a sebességen nálad!

Ugyanakkor ha szeretsz kísérletezni és van rá időd, energiád, akkor egy gyorsabb RAM potenciálisan jobb tuning lehetőségeket nyújthat, és kézzel esetleg elérhetsz jobb eredményeket kisebb sebességen is (hasra csapok és DDR5-6400 tCL28-at például) vagy mehetsz DDR5-7xx0 / -8000 sebességre is, mivel nagyobb eséllyel lesz tuningra ideálisabb Hynix A-Die / M-Die chipes a kit.

K: A procim nem boostol fel a maximális értékig, miért?
V: Lent bővebben is ki van fejtve, de a lényeg, hogy a procimagok frekijét a rendszer egyenként módosítja folyamatosan a terhelés, a hőmérséklet és a fogyasztás figyelembe vételével. Tehát ne várd el, hogy az összes procimag például egy 7800X3D esetén 5050 Mhz frekin fog folyamatosan menni (különösen az összes magot egyszerre komolyan használó tesztprogramokban), ezek "csak" a felső limitek. Ha látványosan alacsonyak mégis a frekik, akkor rakj fel egy HWinfo64-et, és nézd meg, hogy a ThermalLimit ill. PPT limit eléri-e a 100%-ot? Ugyanis ezekből lehet következtetni, hogy mi miatt "áll meg" a procimag az adott frekvenciánál.

AMD AM5 Zen4 Ryzen 7xxx(X) széria

AMD belső elnevezése "Raphael". 2022-ben megjelent, desktop felhasználási célú Chiplet design, 1 vagy 2 CCD (egy CCD-n 8 Zen4 mag / 16 szál) illetve egy IOD (memóriavezérlő, integrált GPU, külső kommunikáció, PCI-Express 5.0 sávok) a felépítés.
Az integrált GPU egy RDNA2 alapú, mindössze 2 CU-s megoldás, általános megjelenítésre, videólejátszásra tökéletes, de játékra nagyon kevés.

Piacon elérhető változatok:

Ryzen 5 7500F: 6 mag / 12 szál, 65W, nincs iGPU, Tjmax: 95°C, Wraith Stealth hűtő
Ryzen 5 7600: 6 mag / 12 szál, 65W, Tjmax: 95°C, Wraith Stealth hűtő
Ryzen 5 7600X: 6 mag / 12 szál, 105W, Tjmax: 95°C, nincs hozzá hűtő
Ryzen 7 7700: 8 mag / 16 szál, 65W, Tjmax: 95°C, Wraith Prism hűtő
Ryzen 7 7700X: 8 mag / 16 szál, 105W, Tjmax: 95°C, nincs hozzá hűtő
Ryzen 7 7800X3D: 8 mag / 16 szál, 120W, Tjmax: 89°C, nincs hozzá hűtő, 3D V-cache
Ryzen 9 7900: 12 mag / 24 szál, 65W, Tjmax: 95°C, Wraith Prism hűtő
Ryzen 9 7900X: 12 mag / 24 szál, 170W, Tjmax: 95°C, nincs hozzá hűtő
Ryzen 9 7900X3D: 12 mag / 24 szál, 120W, Tjmax: 89°C, nincs hűtő, csak az egyik CCD-n van 3D V-cache
Ryzen 9 7950X: 16 mag / 32 szál, 170W, Tjmax: 95°C, nincs hozzá hűtő
Ryzen 9 7950X3D: 16 mag / 32 szál, 120W, Tjmax: 89°C, nincs hűtő, csak az egyik CCD-n van 3D V-cache

Az 3D V-cache egy extra nagy méretű (96MB) L3 cache, ami a CCD tetején csücsül, és főleg a játékok rengeteget profitálnak belőle, az ilyen procikat X3D-vel jelöli az AMD.

Játékra inkább az 1 CCD-s változatok ajánlottak, a legjobb egyértelműen a 7800X3D (erről lentebb). A 2 CCD-s procik (mivel a 2 CCD nincs közvetlen kapcsolatban egymással) nem 2x gyorsabbak, ezt célszerű figyelembe venni - videoszerkesztésre, CPU renderre jobbak lehetnek, de erősen alkalmazásfüggő. A 7900X3D és 7950X3D esetén jó tudni, hogy csak az egyik CCD-n van 3D V-cache, és játékra ezt a CCD-t célszerű priorizálni, ami megtehető az UEFI menüből és bizonyos feltételrendszerben a Windows alatt is.

Az 1 CCD-s változatokat az egy tornyos hűtők is általában probléma mentesen lehűthetőek, a 2 CCD-s, főleg a 170W-os példányokhoz viszont már inkább egy top kategóriás léghűtés vagy vízhűtés ajánlott.

Általános, hogy megfelelő hűtés alatt a PPT limit (fogyasztási limit) vagy a hőlimit (Tjmax) határozza meg azt, hogy mekkora frekiig mennek el a procik. A PPT limit a hivatalos fogyasztási limit felett van, a 65W TDP-s procik PPT 88W-ig, a 105W TDP-s procik PPT 142W-ig, a 120W TDP-s procik PPT 162W-ig, 170W TDP-s procik pedig PPT 230W-ig mehetnek el, ha addig nem érték el a Tjmax-ot (amit az alaplap UEFI menüjében lehet állítani).

A procikban lévő kismillió hőérzékelő miatt igen pontos hőértékek vannak a prociról, és a felépítés miatt melegedhetnek is. Ha a PPT limit nem fogja meg a procimagokat, akkor a hőlimit állítja meg általában. A 95°C elég magasnak tűnhet, de ez az AMD által megszabott felső határ. Eddig önmagában nem sorakoznak a szétfüstölt procikról szóló hírek a weben, így feltételezhetjük, hogy ez reális is.

Ha mégis zavar, akkor be lehet állítani az ECO módot, amely visszafogottabb fogyasztási limitet (pl. 105W-os procinál 65W-ot) határoz meg. Így esélyesen a PPT limit fogja meg a procit, mielőtt igazán felmelegedhetne.

Ugyanakkor az alaplapokon van lehetőség hőlimitet is meghatározni, ez alaplaptól függ, lehet legördülő menüben 80 / 85 / 90°C, de lehet kézzel beírt érték is. Ezekkel is lehet élni. Hozzátéve, hogy egyes gyártók eleve nem 95°C-ban, hanem alacsonyabb Tjmax limitet határoznak.
Ökölszabályként elmondható, hogy az ECO és a gyári fogyasztási érték között a játékok alatt alig van teljesítmény különbség, a CPU benchmarkokban, vagy CPU intenzív felhasználói programokban mutatható ki inkább.

Azt pedig a margóra oda lehet írni, hogy játékok közben nagyon ritkán érik el a hőlimitet a CPU-k, saját tapasztalat: a töltések közben (feltehetően az intenzív fájlkezelés miatt) eléri, aztán simán beáll 50-60°C közé egy 7700X egy Noctua NH-D15 alatt.

Többször felmerült a 7800X3D esetén, hogy még dedikált stresszprogramokkal se nagyon lehet 80-90W fölött fogyasztást kihozni belőle. Ez ilyen, az 5050 Mhz-es freki limit, illetve a 89°C-os Tdie limit, de mindenek előtt az igen hatékony működés miatt egyszerűen a 120W TDP túlzó, azon kevés procik közé tartozik, amelyet hétköznapi feltételek mellett messze nem fog elérni a felhasználók gépében. Ez leginkább a hűtés miatt tényező, gyakorlatilag hiába csúcs gamer proci, nem igényel nemhogy vizet, de csúcs léghűtést sem, egy jobb egy tornyos hűtővel is kényelmesen lehűthető.

Ryzen 7500F/7600(X)/7700(X) vs. 7800X3D-t vegyek?

Játékra a legjobb a 7800X3D, amely a hatalmas L3 cache-el a legtöbb játékban szépen maga mögött hagyja a kisebb testvéreit, még úgy is, hogy amúgy alacsonyabb frekvencián pörögnek a magok (5050Mhz), mint mondjuk a 7700X-en (5550Mhz).
Ugyanakkor a játékok legnagyobb részében jelenleg egy 7500F/7600(X) is megteszi, esetleg a 8 mag miatt a 7700(X) is elegendő tartalékkal bírhat a jövőben is - ez anyagi kérdés leginkább. De ha abszolút hosszú távra tervezel vagy a legjobbat akarod, akkor persze a 7800X3D legyen a cél.

Ha felhasználói programok miatt esetleg előnyöd származik a magasabb boost frekiből, akkor érdemes elgondolkozni a 7700X-en, mivel ez pöröghet fel a leginkább.

Ryzen 7500F/7600/7700 vs. 7600X/7700X-t vegyek?

A következő zavarba ejtő kérdés akkor merül fel, ha nem 7800X3D-t szeretnél, hanem olcsóbb megoldást (mert pl. nincs RTX 4090 vagy RX7900XTX a gépedbe...).

A 7500F a legolcsóbb megoldás, 6 mag, 5050Mhz boost clock limit (mint a 7800X3D-n, csak ugye nincs hatalmas L3 cache), és nincs integrált VGA. Alig olcsóbb, mint a 7600, így igazából csak akkor ajánlott, ha tényleg minden forintot meg szeretnél fogni.

A 7600/7700 procik 6 illetve 8 magot kínálnak 5350Mhz-es boost clock limittel, és jár hozzájuk egy hűtő, ami képes is lehűteni őket (elérheti a thermal limitet, de nem vészes, viszont csendre ne ezekkel készülj). Árban viszonylag kedvezőek, 2024-ben előre nézve azonban már inkább a 8 magos processzorokat lehet tiszta szívvel ajánlani, tehát inkább a 7700, amely persze jóval drágább, de sok játékban még a 6 magos Ryzen 7600 is tökéletesen kiszolgálja egy átlagos játékos igényeit - itt tehát az igények és jövőbeni elvárások határozzák meg, melyiket célszerű választani.

A 7600X és 7700X azért nincs kényelmes pozícióban, mert a legnagyobb pluszuk az 5550Mhz-es boost clock limit, illetve a magasabb PPT limit, de nagyjából 110-120W PPT felett már hiába, egyszerűen nem lehet lehűteni őket normál esetben (a kupaktalanítást most nem vesszük elő, átlagos felhasználókat nézzük). Ehhez képest ugye kicsivel drágábbak is, valamivel jobb teljesítményéért.
A 7600 és 7600X között is nyagyon kicsi lett az árrés arányaiban (2024 április vége), ahogy az 7700 és 7700X között is minimális a különbség, itt ha nem a gyári hűtőt szánod rá, akkor a 7600X / 7700X ajánlottabb, aztán a fogyasztást és a hűtést az UEFI-ben lehet kezelni (vagy elengeded a gyári 144W-ig, és elfogadod, hogy általában a Thermal Limit fogja majd meg a procit).
A kisebb fogyasztású 7600 / 7700 esetén azért megfontolandó, hogy itt nem kell aggódni - rendes(ebb) hűtés alatt nem lesz magasabb hőmérséklet akár alapbeállításokkal sem. Tehát ha nem akarsz piszkálni az UEFI menüben semmit igazán, akkor ez is egy érv lehet.

AMD AM5 Zen4/Zen4c Ryzen 8xxx(G) széria

2024 januárjában került ki az AM5 első APU sorozata, a laptopokba készült 'Phoenix / Phoenix2' család desktop verziójaként megszületett Ryzen 8000G széria. Eltérően a 'Raphael' családtól ezek monolitikus chipek, tehát nincs külön CCD és IOD, hanem "klasszikus" módon egy chipen vannak rajta CPU magok, I/O modulok és az IGP. Ebből fakadóan sok eltérő pontjuk van, például az L3 cache mérete fele akkora (16 vs. 32MB), vagy csak PCI-Express 4.0-át támogatnak (felesleges tehát hozzájuk a B650E / X670E deszka).

'Phoenix 2', 14/10 PCI-Express 4.0 sáv, Radeon 740M iGP (RDNA3, 4CU)*

Ryzen 3 8300G: 1x Zen4, 3x Zen4c mag / 8 szál, 65W, TjMax: 95°C, csak OEM piacos
Ryzen 5 8400F: 2x Zen4, 4x Zen4c mag / 12 szál, 65W, Tjmax: 95°C, iGP nélkül, csak OEM
Ryzen 5 8500G: 2x Zen4, 4x Zen4c mag / 12 szál, 65W, Tjmax: 95°C, Wraith Stealth hűtő

'Phoenix' 20/16 PCI-Express 4.0 sáv, Radeon 760 ill. 780M iGP (RDNA3)*

Ryzen 5 8600G: 6x Zen4 mag / 12 szál, 65W, Tjmax: 95°C, 8CU, Wraith Spire hűtő
Ryzen 7 8700F: 8x Zen4 mag / 16 szál, 65W, Tjmax: 95°C, iGP nélkül, csak OEM
Ryzen 7 8700G: 8x Zen4 mag / 16 szál, 65W, Tjmax: 95°C, 12CU, Wraith Spire hűtő

Még a 8700G grafikus teljesíménye is alul marad egy belépő szintű gamer videókártyának (pl. Radeon RX6500XT vagy akár GeForce GTX 1650), tehát noha ezek a legerősebb CPU-ba integrált megoldások kétség kívül, így is csak erős kompromisszumok mellett lehet vele csak modern és nagyobb GPU igényű játékokat játszani.

A 'Phoenix' család esetén a VGA (első) PCI-Express x16 csatlakozóhoz sokszor csak x8 sáv érkezik (x16 helyett), a 'Phoenix 2' esetén pedig mindössze x4, így célszerű az alaplap honlapján tájékozódni vásárlás előtt (sajnos nem mindegyik gyártó írja ki!). Ehhez még hozzá tartozik, hogy a sávok kiosztása tovább bomlik a 'Phoenix 2' családnál így alaplaptól függően találkozhatunk olyannal, hogy valamelyik M.2 SSD csatlakozó csak korlátozott sávszélességgel bír (x2 sáv a x4 helyett).

További érdekesség a 'Phoenix 2' esetén, hogy hibrid felépítésűek, 1 illetve 2 teljes értékű Zen4 mag mellett 3 illetve 4 darab Zen4c mag található rajtuk. A Zen4c továbbra is rendelkezik a Zen4 utasításkészletével (pl. AVX-512) és SMT-t is tud (tehát magonként 2 szálas feladatvégrehajtásra képes), de alacsonyabb frekvencián működik és kevésbé boost-ol is fel. Ezek végül is energiatakarékos magokként ("e-core") foghatóak fel.

2024 áprilisában bejelentettek két letiltott IGP-vel bíró APU változatot (igen, leírni is legalább ennyire furcsa volt), a Ryzen 8400F gyakorlatilag a Ryzen 8500G butított változata (magasabb base clock és kicsivel alacsonyabb boost clock mellett), míg a Ryzen 8700F a Ryzen 8700G procié (itt mind a base, mind a boost clock alapcsonyabb 100Mhz-el), utóbbi esetén a RyzenAI állítólag csak úgy elérhető, ha RyzenAI-t támogató AMD videókártya kerül mellé.
Ezek az 'F' végű APU procik kifejezetten az OEM piacra érkeznek, de nyilván a boltokban is feltűnnek majd tálcás prociként. A cél hivatalosan olcsó játékos processzorokként való értékesítés az AM5 platformban.

Csak szójegyzet szintjén érdemes megemlékezni, hogy az AMD adott ki kifejezetten az OEM-ek részére üzleti célú Ryzen PRO családban is 'Phoenix' procikat (pl. Ryzen PRO 8700G), amelyekben egy integrált [Microsoft Pluton biztonsági chip] található, illetve a mellé rakott üzleti szintű biztonsági háttér. Ebben a szériában megjelentek a GE végű procik (pl. Ryzen PRO 8700GE, 8500GE, stb.), amelyek 35W-os TDP-re vannak bekorlátozva és alacsonyabb base clockkal rendelkeznek.

A 8000G szériát az alaplapok az AGESA 1.0.8.0 verziótól kezdve támogatják, gyakorlatilag elmondható, hogy a 2024-ben kijött BIOS verziókkal már működnek.

AM5 platform, alaplapok

Az AMD új platformja csak DDR5 RAM-okat támogat, és hűtés terén alapvetően az AM4 hűtőkkel kompatiblis, de mindig először a CPU hűtő honlapján ellenőrizd, mert azért nem garantált a biztos felfekvés. A nagyobb gyártók utólagos AM5 leszorítókat is biztosítanak a korábbi hűtőkhöz.

Az AMD jelenleg annyit árult el a jövőbeli támogatás terén, hogy 2025-ig biztos várhatóak hozzá új processzorok. Esélyesen még később is (lásd AM4 életciklus), de most még csak addig adtak garanciát erre.

Az alaplapok főbb altípusainak adatai:

Az A620 egy olcsó, minimalista megoldás, legalábbis az első időkben az B650/X670 esetén is használt Promontory 21 SOC-ok (South Bridge) kerültek rájuk, és egyes alaplapoknál max. 65W-os CPU-hoz méretezett VRM-et kaptak. Amúgy (a megfelelő VRM-el szerelt példányok) viszont kiszolgálnak akár egy 7950X-et is, tehát olcsó megoldásnak ezek is megfelelnek.

A kurtítások terén az A620 nem rendelkezik PBO ill. PBO Curve Optimizer beállításokkal (ezt jelenti, hogy nincs tuning ezeken a lapokon). Sajnos ezt az alaplapgyártók egy része legalábbis úgy oldotta meg, hogy a menüpontok ott vannak, be is lehet állítani, csak éppen nem csinál semmit.

Feltűntek A620A jelölésű alaplapok is, ezekben a hírek szerint az AM4-es B550 alaplapoknál használt chipset található, ennél a CPU és a chipset között mindössze Gen3-as PCI-Express sávok vannak, de annyira kevés csatlakozó (USB, Sata, hálókártya, stb.) van kivezetve, hogy ez sem valószínű, hogy szűk keresztmetszet lesz.

Ezekkel együtt játékra inkább a B650 és X670 alaplapok ajánlottabbak.

BIOS frissítés / BIOS Flashback

Csak röviden: a legtöbb AM5 alaplapon van egy dedikált hátsó USB csatlakozó (általában BIOS) felirattal) és egy BIOS flashback gomb. Ezzel lehetséges CPU és RAM nélkül is akár az alaplap BIOS frissítése. A működéshez csak tápellátáshoz van szükség (ne legyen bekapcsolva a gép!), majd a következő lépéseket tegyünk meg:

1.: Egy FAT32-re formázott USB pendrive-ra a BIOS felmásoljuk (gyártótól függően lehet, hogy át kell nevezni!)
2.: Azt az adott USB portba dugjuk be a pendrive-ot
3.: Nyomjuk meg a BIOS flashback gombot
4.: A visszajelző LED-ek alapján látható a működés, nagyjából 3-5 perc alatt végez

B650 vs. X670

Az X670 "chipset" két B650-es chip (AMD Promontory 21) láncba (sorba) kötve. Az első B650 4 sávos PCI-Express 4.0 kapcsolattal bír a CPU felé (ahogy egy sima B650), majd 4 sávon csatlakozik tovább a második B650 chipset felé. A chipsetekre lehet ráaggatni az USB csatikat, Audio-t, VGA/Hálókártya/hangkártya részére használt USB csatornákat, az M.2 SSD csatikat, SATA csatikat, stb.

A B650(E) deszkák esetén ott a vargabetű, hogy mondjuk 4db M.2 NVME SSD-t akarsz rákötni, akkor valahol kompromisszumot kell kötni, mert a B650 nem fogja tudja egyedül mindet kiszolgálni. Itt különféle trükkökhöz folyamodnak a gyártók, pl. két M.2 NVME SSD osztozik a sávokon, és ha mindkettő használatban van, akkor a sebesség PCI-Express 4.0 4 sávról 2 sávra csökken. Vagy két M.2 NMVE SSD csati csak 3.0-ás sebességet tud.

Az X670(E) deszkák ilyen kompromisszumok nélkül érkeznek, egyszerűen szétosztják ezeket a sávokat. Az apróbetűs rész, amit az elején írtam: mindössze 4 darab PCI-Express 4.0-ás sávon csatlakozik a CPU-hoz az egész. Tehát ha mondjuk egyszerre írnál/olvasnál két M.2 NVME SSD-n, bizony elcsodálkozhatnál, miért csak fél sebességgel dolgoznak...

Egy példa erre a felépítésre:

Szóval önmagában az X670(E) deszkák látványos töbletet nem adnak, cserébe két B650 chip dolgozik rajtuk, emiatt fogyaszthat, no meg fűthet picit jobban.
Csakhogy az alaplapgyártókat sem ejtették a fejükre, nem véletlen, hogy az igazán csúcsra felszerelt deszkáikat csak X670E chipsettel szerelik, vagyis ott kapod meg a legigényesebb megoldásokat, mint az eCLK tuning (amikor a CPU külön jelgenerátort kap) vagy például két teljes értékű PCI-Express 5.0-ás M.2-es NVME csatit leginkább csak azokon találsz...

Más szóval a (drágább) X670E deszkák jobbak, stabilabbak, csicsásabbak is, mint a B650E deszkák...

B650E és X670E

A B650 és a B650E, illetve az X670 és X670E között az a különbség, hogy a CPU és a felső PCI-Express x16 ("VGA") illetve az első M.2 NVME SSD csatihoz 5.0-ás PCI-Express szabványnak megfelelően zavarvédett huzalozás illetve csatlakozók mennek kötelezően.
A sima X670 esetén csak egy M.2 NVME SSD esetén előírás a Gen5 PCI-Express támogatása, míg a sima B650 esetén opcionális ez a képesség (a gyártókra van bízva).

Chipset szinten AMD Promontory 21 (PROM21) chipset található az összes B650 (1db) és X670 (2db) alaplapon.

A fenti képen ez is tökéletesen látszik amúgy, ahogy a PCI-Express 5.0-ás csatikhoz bizony a CPU-tól érkeznek a vonalak, tehát valójában a Gen5 PCI-Express támogatás nem a chipset, hanem az alaplap gyártási minősége (zavarszűrési képességek, stb.) határozza meg elsődlegesen.

És most felmerülhet, hogy ez szép és jó, de akkor például a fenti példát tekintve miért nem jön ki valaki olyan B650E deszkával, amin két teljes értékű PCI-Express 5.0-ás M.2-es NVME csati található? Hát ez kérem szépen a piac szeletelése...

Milyen AM5 alaplapot?

Egyéni igénylistától függ. Ha nem akarsz tuningolni, nem kell csúcs lap, amin mindenféle extra szól ehhez (POST kijelzés az alaplapon, hátsó BIOS reset gomb, stb.), vagyis csak azt kell eldöntened, hogy A620, B650, B650E, X670 vagy X670E a megfelelő Neked, és ezt leszámítva igazán nagyon nem nyúlhatsz mellé, nincsenek olyan lapok, amiket kerülni célszerű, ha sima 1 CCD-s procit vásárolsz (a kivétel a már említett gyengébb VRM kivitelű deszkák esete lehet, a tesztek alapján például az ASUS Pro és Prime szériás A620 és B650 lapok ilyenek, de például a Prime X670 illetve a TUF A620 és B650 már teljesen vállalható).

Itt kerül elő megint az igénylista: mire akarod használni, jó alaplapi hangkártya kell, vagy amúgy is HDMI-n megy ki a hang (ez esetben felesleges az alaplapi audio codec...)? Mennyi és milyen USB csati kell? Mennyi M.2 vagy SATA háttértár lesz rákötve?
Ezek alapján érdemes válogatni első sorban.

Azért ökölszabályként elmondható, hogy a legolcsóbb lapoknál kompromisszumokat vállalsz, tehát ha az alsó polcról válogatsz, akkor nézz utána, hogy valóban megfelel-e az igényeidnek. De jelenleg (2024 április) a középszintű (most olyan 60e Ft árszint) AM5 deszkák teljesen megfelelnek bármelyik 1 CCD-s proci alá.

[AM5 alaplapok listája]: részletesen hogy milyen csatlakozóik vannak, milyen a VRM felépítése, a különféle PCI-Express eszközöknél milyen közös működési korlátok vannak, ha vannak, stb. Ajánlott átnézni vásárlás előtt.

CPU tuning alapok

A Zen4 alapvetően a korábban leírtaknak megfelelőn dinamikusan változtatja a magok frekvenciáját a terheléstől és a hőlimittől, illetve a fogyasztási limittől függően. Emiatt a "tuning" itt leginkább ezen belső folyamat módosítását célozza.
Fontos megjegyezni, hogy még az első időkben kvázi fix "plafont" határoztak meg a Boost frekvenciának az AGESA-ban, ez 7500F/7800X3D esetén 5050Mhz, a 7600/7700 esetén 5350Mhz, 7600X/7700X esetén 5550 Mhz például.
Ezen értékek fölé jelenleg csak eCLK tuninggal lehet menni!

A normális tuningra az egyik lehetőség a fesztültség csökkentése (undervolt), ez lehet fix, vagy offset (az automatikusan megállapított feszültség a gyárilag meghatározott értéktől ennyivel alacsonyabb vagy magasabb).

A másik lehetőség a PBO Curve Optimize (CO).

Nagyon leegyszerűsítve a PBO CO határozza meg, hogy X frekvenciához mekkora feszültség tartozik. A PBO plusz esetén több feszt ad - no ez nem nagyon hasznos a Zen4 esetén.
A PBO CO mínusz esetén adott frekvencián alacsonyabb feszültséget ad, ami kevesebb hőtermelést jelent, így magasabb frekit tud elérni az adott (vagy az összes) mag azonos fogyasztás / hőtermelés mellett.

A PBO CO lehet all cores (minden magra egységes beállítás) és lehet per core (mindegyik magra egyenkénti beállítás). Ha kevesebb időt szánsz rá, akkor all cores, és mondjuk indulj negative 10-től, aztán ha nincs probléma lehet ötösével felfele lépkedni. Ha sztressz tesztben, játékokban megfagy a gép, akkor vissza kell venni.

MSI esetén az OC -> Advanced CPU Configuration -> AMD Overclocking -> Precision Boost Overdrive -> Curve Optimizer alatt találod meg:

ASUS esetén Advanced Mode -> Ai Tweaker -> Precision Boost Overdrive -> Curve Optimizer:

Per Core esetén egyenként kell ugyanezt eljátszani, célszerű először all cores esetén a stabilitáshatárt megkeresni, és ahol más instabil, ott visszalépsz addig, ahol még stabil, majd egyenként elkezded a magok negatív értékét módosítani egyre lejjebb, ahol még stabil lesz. Ha instabil, akkor vissza lépsz egyel, ahol még stabil volt, majd jöhet a következő mag. Saját tapasztalatból mondom, hogy ne kapkodj, 10-20 perces CPU stabilitásteszt kevés, másfél-két óra a minimum, ahol már azt mondhatod, hogy ez stabil. Könnyű belecsúszni olyan beállításba, ahol egy instabil mag miatt az egész gép random (akár több órányi játék után) dobja az égnek virtuális mancsait...

Ez pedig a következő probléma, hogy hol a stabilitási határ - vagyis a szílicium lottó. Lehet, hogy az adott példány PBO all core -30-on is stabil, ami nagyobb teljesítményt (vagy adott teljesítményen alacsonyabb hőfokot és fogyasztást) kapnánk. Egy másik proci -10-en is instabil...

Van egy Ryzen Master elnevezésű AMD szoftver, ami teszteli ezt, ez egy 7700X esetén kb. 3 óra volt, csomószor újra indult a gép (lefagyott), és teszteli mekkora PBO értéknél stabil. Na most legalábbis nálam ez nagyon megbízhatattlan volt, kihozta a legtöbb magot PBO -30-ra, de azt beállítva már bebootolni se nagyon akart a rendszer. Ettől függetlenül ki lehet próbálni, hátha Te sikerrel jársz.

eCLK Tuning

Főleg a jobb X670(E) alapokon van lehetőség arra, hogy egy külön órajel generátor állítja elő a CPU számára a 100Mhz-es "alap" órajelet, illetve egy másik a többi eszköz számára. Ez az eCLK tuning, vagyis az eredeti boost limiteket túl lehet lépni úgy, hogy nem 100Mhz-et szoroz fel, hanem ezt megemeled.
[Bővebben itt lehet olvasni róla]

DDR5 RAM alapok

A DDR5 ramok tuningolása, de még csak beüzemelése is egy fokkal macerásabb, mint a korábbi technológiáknál megszokhattuk. A DDR5 esetén minden esetben van egy tanuláis (tréning) fázis minden induláskor, a POST előtt (fekete képernyő, még a Boot képernyő előtt). Ez 15-30 másodperc körüli alaphelyzetben, legelső induláskor akár 10-15 perc is előfordulhat. Van egy olyan UEFI beállítás, hogy "Memory Context Restore", amikor a korábbi tanulási fázis alapján indul a gép, ekkor csak pár másodperc az egész. Alaplapgyártótól függ, hogy az MCR be van-e alapból kapcsolva, vagy nincs, a régebbi AGESA verzióknál a DRAM 'Power Down' opcióval összeakadhatott, ezért például az ASUS-nál ez alapból ki van kapcsolva. Az MCR ugyanakkor jótékony hatással van stabilitásra, tehát ha mélyebben belenyúlsz az időzítésekbe például, célszerű kikapcsolni.

A sebesség jelölése DDR5-xxxx, ahol utóbbi MT/s jelöléssel (MegaTranszfer per másodperc) bír, és a valós frekvencia duplája (hiszen DDR = Double Data Rate, vagyis egy ciklus alatt két művelet zajlik le), vagyis ha egy DDR5-6000 ram esetén azt látod, hogy 3000Mhz a RAM frekvenciája, akkor nem a RAM-od hibás, hanem az adott felületen látsz valós értéket.
Hogy miért Mhz-ben olvasható sok helyen mégis? A válasz egyszerű: Marketing.
A felhasználókat az SDR / DDR váltáskor nehéz volt rávenni, hogy megmagyarázzák, az alacsonyabb frekvencia ellenére mégis miért lehet gyorsabb a DDR. Azóta pedig már a gyártóknál is sokszor (hibásan) úgy látni, hogy például DDR5-6000Mhz...

A tesztek, beszámolók, tapasztalatok alapján a Zen4 számára a DDR5-6000 - DDR5-6400 közötti DRAM sebesség Gear1 módban, minél alacsonyabb időzítésekkel az ideális. Tehát ökölszabályként, ha nem akarsz tuningolni, akkor DDR5-6000/6200/6400 sebesség mellett CL28 v. CL30 v. CL32 a legjobb. A DDR5-6000 CL32 illetve a DDR5-6400 CL32 közül az utóbbi nem csak gyorsabb, de feltehetően időzítések terén is jobb.

Ugyanakkor elementális különbségekre önmagában nem kell számítani, tehát ismét: tuning nélkül egy DDR5-6000 CL36, esetleg CL40 modul is tökéletes párosítás lehet, adott esetben. Viszont az ennél lassabb modulok terén nincs annyival alacsonyabb ár jelenleg, hogy megérje azt választani.

Itt még annyi információt érdemes elejteni, hogy a 7800X3D sokkal kevésbé érzékeny a RAM sebességére, mint a 3D cache nélküli testvérei.

Milyen chipes RAM-ot vegyek és honnan tudom?

Honnan tudom, hogy milyen chippel szerelt a ram modulod?

HWInfo64, bal oldali listából válaszd ki a Memória - sor -t a listából, és az SDRAM gyártó / DRAM Steppping sorok, nálam a Kingston modulok pl. SK Hynix A-Die-al szereltek:

Jelenleg DDR5-nél az ismert memória chipek és hozzávetőleges erősorrendjük:

- SK Hynix A-Die
- SK Hynix M-Die
- Samsung B-Die és Micron Rev A / REV G
- Samsung D-Die
- Micron REV B

Sajnos manapság már nagyon nehéz biztos pontot adni, hogy ezt vagy azt a RAM kitet vedd, biztos Hynix A-Die lesz - nincs rá garancia ugyanis. Jelenleg (2024 március) talán annyi biztos, hogy a DDR5-7800/-8000+ kiteken vannak nagyon jó chipek, de ott akkor az UEFI menüben szinte biztos kell finomhangolni - viszont ezért jókora felárat is kell fizetned, amit nem biztos, hogy megér.

Ha nem tuningolsz, akkor pedig igazából zavarni sem fog milyen chipes, hiszen a lényeg, hogy menjen a gyári XMP / EXPO profil beállításaival.

EXPO vs. XMP (DOCP)

Zen4 esetén a gyárilag támogatott (JEDEC) sebesség a DDR5-4800 és DDR5-5200, de természetesen e felett is elérhető sebességet tud nyujtani, ám ez már hivatalosan tuningnak (OC) minősül.

A Zen4 / DDR5 kapcsán az AMD egy saját memória sebesség-profil rendszerrel lépett a piacra, ez az AMD EXPO. Felhasználói szemszögből ez olyan, mint az Intel XMP (DOCP), tehát a memória modul vezérlőjében van egy vagy több előre elkészített profil, amiben a ram modul sebessége, késleltetései, feszültségei, stb. be vannak állítva, ezt pedig az alaplap UEFI menüjéből kiválasztva gyorsan és kényelmesen be lehet állítani.

Fontos megjegyezni, hogy a Zen4 / AM5 esetén nem csak az EXPO, de az XMP is támogatott, tehát egyáltalán nem kötelező az EXPO-s RAM modulokat rakni a platformba, ma (2024 eleje) már XMP-vel is nagy általánosságban működnek (ésszerű keretek között, kb. DDR5-6400-ig...). Az EXPO egyszerűen céltudatosan erre a platformra lett kondicionálva.

Korábban sajnos a memóriakezelő eléggé küzdelmesen tudott magasabb sebességet elérni, DDR5-6000-et sem mindig volt meg még megfelelő modulokkal sem, DDR5-6400 felett meg egyáltalán nem is volt reális, és még ma se nagyon találni DDR5-6400 feletti EXPO-s RAM kitet.

A változást 2023 nyarán az AGESA 1.0.0.7b hozta el, amellyel azért nagy általánosságban a DDR5-6000-es sebességet már sikerült közel 100%-ban hozni (persze garancia továbbra sincs semmire, hiszen akkor hivatalosan is ezt kommunikálnák), és azért megfelelő RAM modulokkal a DDR5-6400 sebesség is megurható. Ez az a RAM sebesség, amit un. Gear1 (memóriavezérlő sebessége egyenlő RAM memória sebesség, más szóval UCLK = MCLK) tud a memóriavezérlő, tehát kb. 3200Mhz-et azért nagy általánosságban hozza. E felett már viszont általában Gear2 (UCLK = MCLK/2, vagyis a memóriavezérlő fele sebességgel fut, pl. DDR5-7000 esetén a RAM ugye 3500Mhz, a memóriavezérlő meg 1750Mhz) szükséges.

Ha tuningolni szeretnél komolyabban és a pénz nem korlátozó tényező, a gyorsabb (DDR5-7800/-8000/8000+) XMP-s DDR5 RAM kiteket is bátran meg lehet venni, csak persze számolni kell vele, hogy garancia nem lesz, hogy ezt a sebességet eléred, viszont a tuningra az esélyed ezekkel lehet a legjobb.

AM5 RAM Tuning sorvezető

Először is: nincs semmire garancia. Ne abból indulj ki, hogy XY-nál ugyanez a RAM, ugyenez a proci, ugyanez a modul ennyit tudott. Nem biztos, hogy nálad is annyit fog tudni. A tuning célja, hogy a gépben "biztonsági" tartalékként bent hagyott teljesítményt kiaknázzuk - ehhez viszont türelem kell, sok tesztelés és azt elfogadni, hogy ha a tuninghatáron egyensúlyozol, akkor a géped stabilitásán eshet csorba. Azt Neked kell eldöntened, mi a fontosabb: pár plusz FPS, egy picivel gyorsabb program indulási sebesség, cserébe olykor kiugorhat a játék, újra indulhat a gép, vagy az, hogy ezt a teljesítményt bent hagyod és ugyanakkor stabilitás terén nem kötsz kompromusszumot.

Tuning terén érdemes eldönteni mit szeretnél, minél jobb benchmark eredményeket, vagy minél jobb játék alatti teljesítményt, stb. A Cinebench pontszámokon például a RAM sebesség változtatása inkább negatív hatást jelent, mivel ott a CPU magok számítanak, a gyorsabb memóriavezérlő viszont jobban fűt, így a kupak alatt kevesebb hőtartaléka lesz a magoknak kifutniuk magukat.

Privát vélemény: játékok alatt célszerű minél alacsonyabb időzítésekre törekedni.

Javasolt programok:
- [ZenTimings] // részletes adatok a memóriáról (ha kérdésed van, ennek képével kezd!)
- [AIDA64] // memória benchmark az ingyenes is elég átalános célra
- [TestMem 5] // memória stabilitás tesztelésére, indítás után load config & exit gomb, itt az Anta777 configot kell betölteni, majd rendszergazdaként újra elindítani ( [nagy RAM-os topicban képekkel is megtalálható] - köszönet Fudi2002-nek! )
- [HWinfo64] // hőmérséklet és fogyasztás adatok monitorozása
- [BenchMate] // stabilitás és benchmark
Opcionális:
- [3DMark TimeSpy] // játék stabilitás és benchmark
- A saját fent lévő játékok benchmarkja (hiszen nem a benchmark miatt csinálod... )
- [Irfanview] // képnézegető-szerkesztő program a képernyőmentések kezelésére (bármi más hasonló szoftver is jó)

A lentiek aféle sorvezetők, elsődlegesen a Hynix chippel szerelt memórai kitekre vonatkozóan!

Ajánlott Google Spreadsheat: [DDR5 Időzítés kalkulátor] , ha magad szeretnéd az időzítéseket nézni. Érdemes belenézni...

Tuning előtti előzetes lépések:

UCLK = MCLK (UCLK DIV1 MODE): A memóriavezérlő és a memória sebességének aránya. Ez lehet UCLK = MCLK (vagyis mindkettő azonos frekvencián fut), lásd Gear1, vagy UCLK = MCLK/2, vagyis Gear2. DDR5-6400-ig a Zen4 prociknál UCLK = MCLK legyen. Ha e feletti sebességet célzol meg, akkor UCLK = MCLK/2.

MCR / Memory Context Restore: Fent már említettem, ha gyorsan akarsz induláskor a Windows bejelentkezési képernyőre jutni, akkor legyen bekapcsolva, de cserébe a géped tuningnál lehet, hogy instabilabb lesz.
A RAM beállításoknál a PowerDown: Enabled összeállítással összeakad, emiatt például az ASUS lapjain az MCR alapból disabled állapotban van!

"Gear Down Mode", 1T, 2T: Annak lehetősége, hogy 1 ciklus helyett fél ciklus alatt legyen művelet. 1T és 2T a jelzése, az 1T valamivel gyorsabb, de instabilabb. A tehát értelemszerűen a 2T stabilabb, cserébe valamivel lassabb.

Játékok alatt 1T inkább a célszerű, ha benchmarckokra hajtasz és minél élesebb tuningra, akkor 2T.

A Gear Down Mode: Enabled esetén 1T alapból, de ha instabilitást tapasztal a rendszer, automatikusan "visszakapcsolhat" 2T-be. Értelemszerűen stabilitás javító hatása van, cserébe ront az elérhető késleltetésen.

ASUS esetén a beállítása:
Advanced -> AI Tweaker -> DRAM Timings -> lent ADDR_CMD_MODE:
Auto = GearDownMode: Enabled
Buf = 1T
Unbuf= 2T

Ez után jön a DDR5 sebesség beállítása. Alapból 6000 körülről érdemes indulni, de persze ez nem kötelező. A késleltetés a sebességtől is függ, azonos időzítések mellett magasabb sebesség (pl. DDR5-6000 helyett DDR5-6200-re emelve) jobb késleltetést kapunk.

Ajánlott lépések és sorrendek (DDR5-6000 - DDR5-6400 között):

Az első két lépést bátran meg lehet ejteni akkor is, ha amúgy nem nagyon szeretnél tuningolni, legalábbis Hynix chipes kiteknél (igyekszem a Samsung és Micron esetén is támpontot adni, de kevés a visszajelzés):

1.: tREFI: 49151 vagy 65535, utóbbi a maximum Zen4 esetén, de 50000 felett nincs jelentős latency javulás, viszont a hőfok némileg nő még.

2.: Hynix A-die DDR5-6000
tRFC: 416 (alsó határ mondjuk 384)
Hynix A-die DDR5-6200
tRFC: 416 (itt a 384 már eléggé határeset, 400 alá nem ajánlott menni)
Hynix A-die DDR5-6400
tRFC: 448 (alsó határ mondjuk 416)

Hynix M-die DDR5-6000
tRFC: 510 (alsó határ mondjuk 480)
Hynix M-die DDR5-6200
tRFC: 544 (alsó határ mondjuk 512)
Hynix M-die DDR5-6400
tRFC: 576 (alsó határ mondjuk 544)

Samsung B-Die illetve Micron REV A és REV G DDR5-6000
tRFC: 832 (alsó határ mondjuk 800)
Samsung B-Die illetve Micron REV A és REV G DDR5-6200
tRFC: 864 (alsó határ mondjuk 832)
Samsung B-Die illetve Micron REV A és REV G DDR5-6400
tRFC: 896 (alsó határ mondjuk 864)

Samsung D-Die DDR5-6000
tRFC: 864 (alsó határ mondjuk 832)
Samsung D-Die DDR5-6200
tRFC: 896 (alsó határ mondjuk 864)
Samsung D-Die DDR5-6400
tRFC: 896 (alsó határ mondjuk 864)

(Itt egy kis magyarázat: a tRFC érték csökkentése nagyon hatékony a késleltetés csökkentésére, de ha átléped a határt, akkor csúnya problémákat okozhat, fájlok elvesztési, Windows teljes összeomlás, stb. , tehát ésszel, ne akard késhegyig kihúzni!)

*Micron Rev B - ez abszolut anti-tuning, a tRFC-hez nem célszerű nyúlni!

Ez után a következő lépcsőfok:

3.: Elsődleges időzítések, tCL - tRCD - tRP - tRAS - tRC:
Javasolt lépések, értelemszerűen, ha CL32-es modulod van, akkor a 30 kezdetű sor jön számodra.
Megjegyzés: esélyesen ahogy mész előre már lehet emelni kell a VDD / VDDQ feszültséget, hogy stabil legyen. Kb. 1.4V-ig bátran el lehet menni, a felett már a modultól is függ, mit bir.:

36 - 38 - 38 - 50 - 88
34 - 38 - 38 - 50 - 88
34 - 36 - 36 - 48 - 84
32 - 38 - 38 - 50 - 88
32 - 36 - 36 - 48 - 84
30 - 36 - 36 - 48 - 84
28 - 36 - 36 - 48 - 84
28 - 34 - 34 - 46 - 80

4.: Aztán még lehet játszani ezekkel (első sor először, ha stabil, akkor második sor):
tRRDS: 6 / tRRDL: 12 / tFAW: 32 / tWR: 54
tRRDS: 4 / tRRDL: 8 / tFAW: 32 / tWR: 48

5.: A PowerDown kikapcsolható (Disabled), ez energiatakarékossági dolog, nyersz vele 0.5 - 1 ns késleltetést. Fontos, hogy még az AGESA 1.1.0.0 alapú BIOS-oknál is a jelek szerint belefagy az indulásba a rendszer, ha a Power Down ki van kapcsolva a Memory Context Restore pedig be van kapcsolva! Tehát ha a PowerDown-t ki szeretnéd kapcsolni, akkor a Memory Context Restore-t kapcsold ki!

MSI esetén a Power Down az UEFI menüben a következő helyen található: Settings > AMD Overclocking > DDR and Infinity Fabric Frequency/Timings > DDR Options > DDR Controller Configuration > DDR Power Options

ASUS esetén az Advanced Mode -> Ai Tweaker -> DDR Timings alatt, közvelten az MCR felett:

6.: VSOC feszültség csökkentése, kísérletezni kell, lehet először 1.2V, aztán 1.15V, utána finomabban, két tized voltonként csökkenteni. Ha instabilitást okoz, akkor vissza egy két tized volttal és újra teszt.

6.a.: VDDP is csökkenthető picit, mondjuk először 1.1V, aztán 1.05V.

7.: FCLK emelés. Először mondjuk 2100MHz, aztán hosszasan teszt, pl. játékok alatt. Ha nem ugrál ki, akkor 2133Mhz, 2167Mhz, esetleg 2200Mhz. Ha instabil, kiugrál, akkor eggyel vissza lépsz.