Tesztek - AGP - Végeredmény
AGP-s végeredmény
Elérkeztünk az AGP-s tesztek végére, lássuk hát a végső sorrendet! A tesztek eredményeinek összegzéséhez a következő képletet használtam: minden kártyánál kiszámoltam, hogy az adott tesztben elért legjobb eredményhez képest hány %-ot teljesítettek, majd ezeket az eredményeket összeadtam. Az előző cikkemhez képest annyit finomítottam a képleten, hogy a kis felbontásban és részletességgel mért eredmények csak fele akkora súllyal számítanak, vagyis ezekben a tesztekben 50 pont szerezhető, míg a nagy felbontás + maximális részletesség esetén 100 pont.
Erre azért volt szükség, hogy a kis felbontásban elhúzó, de nagy részletességnél elvérző kártyák ne tegyenek szert valótlan előnyre. Mivel 23 mérési pont volt (az egyes játékok kis- és nagy részletességgel történt mérései külön pontnak számítanak), és ezek közül 7 teszt történt kis felbontásban, ezért összesen 1950 pontot lehetett gyűjteni, abban az esetben, ha valamelyik kártya az összes tesztben az élen végez.
Emellett a képminőségbeli különbségek miatti eltérő eredményeket ellensúlyozandó, egyes teszteknél az alacsonyabb DirectX verzióban dolgozó kártyák "büntetést" kaptak, vagyis elért eredményüknek csak bizonyos százaléka számított bele a végső pontszámba, ezek mértéke az én szubjektív véleményemet tükrözi, amit a screenshotok alapján alkottam. Az alkalmazott szorzók a következők voltak:
Far Cry: dx7 kártyák esetében 50%, dx8 kártyák esetében 80%
Doom 3: dx7 kártyák esetében 70%, dx8 kártyák esetében 80%
NFS MW: dx7 kártyák esetében 60%, dx8 kártyák esetében (valamint FX-ek, kivéve 5900U és 5950U) 80%
Half-Life 2: dx7 kártyák esetében 50%, dx8 kártyák esetében (valamint FX-ek) 70%
Driver Parallel Lines: high beállításoknál dx8 kártyák esetében 80%
Radeon DirectX 10-es kártyák (HD 2000, 3000, 4000 széria)
A dx10-es ATI modellek lényegében ellenfél nélkül állnak AGP fonton, hiszen az NVIDIA a GeForce 7-es szériával befejezte ennek a foglalatnak a támogatását. Fontos kiemelni, hogy a tesztem nem szemlélteti reálisan ezeknek a kártyáknak a teljesítményét, hiszen elsősorban régebbi, olykor shadereket egyáltalán nem alkalmazó játékokkal teszteltem, és az ilyen körülmények nem kedveznek a dx10-es kártyáknak.
Nem vitás, hogy a HD 3850 a legerősebb AGP-s kártya, elég ha a 3DMark 03 alatt elért eredményére tekintünk, ahol kivillantotta a foga fehérjét. Sok tesztben azonban érthetetlen belassulást produkált, így a végső elszámolásnál a HD 4670 is megelőzte. Ezt a modellt egyébként is jobban tudom javasolni egy AGP-s rendszer fejlesztéséhez, hiszen sokkal élhetőbb kártya: kevésbé melegszik, kevesebbet fogyaszt, modernebb kimenetei vannak, és teljesítménye bőségesen elegendő bármilyen játékhoz, amit egy AGP-s konfiguráció futtatni képes.
Megfontolandó lehet még a HD 3650 beszerzése, hiszen csak kicsivel teljesített az X800-as kártyák alatt, ám mégis csak dx10-es gyorsításra is képes. A 64 bites memóriabusszal szerelt alsókategóriás kártyák nem igazán ajánlhatók játékra, bár a HD 4350 egész szépen helytállt, ám magas használtpiaci ára miatt a régebbi modellek közül jóval erősebb kártyát kapunk ugyanazért a pénzért.
Radeon X1000 széria vs. GeForce 7 széria
A teszt legerősebb kártyája összetettben a GeForce 7950 GT lett, ám ennek a teljesítménynek meg is kérik az árát. Ritka és drága csúcsmodell ez AGP fronton, melyre nem feltétlenül érdemes költeni, hiszen a kisebb változatok sem számottevően lassabbak. Talán még inkább beszerezhetetlen a Radeon X1950 XT AGP-s változata, mely a legerősebb ATI kártya lett az AGP-s tesztben, összetettben pedig felállhatott a dobogó harmadik fokára. Nagyobb esélyünk van egy X1950 Pro beszerzésére, hiszen ebből a típusból nem lehetetlen találni egyet a használtpiacon, és teljesítménye is tisztességes.
Ha a gyártók egyedi megoldásai nem léteztek volna, akkor az NVIDIA kártyái csúnyán leszerepeltek volna a tesztben, hiszen a hivatalosan létező legerősebb változat, a 16 pipe-os 7800 GS alig gyorsabb csak a 7600 GT-nél. Ez utóbbi modell egyébként titkos tippem ebből a generációból, hiszen kellően erős, és emellett megfelelően elterjedt is, tehát jó eséllyel nem lesz nehéz horogra akasztani egyet.
A középkategóriás Radeon X1600 Pro és X1650 Pro nem igazán ajánlható megvételre, hiszen még az olcsó memóriákkal szerelt GeForce 7600 GS-nél is jóval gyengébbek, és olykor még a két generációval régebbi kártyáktól is kikapnak. A 4 pipe-os X1300 Pro ellenben szépen helytállt a tesztben, így megfontolandó választás lehet, amennyiben jó áron sikerül hozzájutni.
Radeon X széria vs. GeForce 6 széria
Brutális mennyiségű modellváltozatot vonultat fel a Radeon X800-as széria, melyek jól szerepeltek a tesztben. Bár a 6800 Ultra végül hajszálnyival az X850 XT PE előtt végzett összetettben, sokszor meglepő volt az ATI kártyák fölénye, és csak a néhány játékban tapasztalható érthetetlen megtorpanásuk miatt végeztek hátrébb a konkurens GeForce-oknál. A 8 pipe-os, ám 256 bites memóriabuszú változatok könnyedén verték a GeForce 6600 GT-t, az igazi középkategóriás X700-as modellek ellenben csúfosan leszerepeltek.
Fontos megemlíteni, hogy a Radeon X széria nem támogatja a 3.0-ás Shader modellt, míg a GeForce 6 széria igen. Ez az AGP-s kártyák esetében még nem akkora probléma, hiszen egy valódi erős SM3.0-ás játékot jó eséllyel amúgy sem lenne képes futtatni egy ilyen számítógép, de ha ez a tulajdonság fontos számunkra, akkor mindenképpen NVIDIA kártyát válasszunk.
Az alsó kategóriában az ATI nem indított versenyzőt ebben a generációban AGP fronton, így a GeForce 6200-as modellek ellenfél nélkül állnak itt, ám megvételüket nehezen lehet ajánlani harmatos teljesítményük okán. Ez különösen a jóval elterjedtebb, 64 bites memóriabusszal szerelt 6200A modellre igaz, amit semmiképp ne válasszunk akkor, ha a gépünket játékra is szeretnénk használni.
Radeon 9000 széria vs. GeForce FX széria
Köztudomású tény, hogy az ATI ebben a generációban erősen megverte az NVIDIA-t, mégis kíváncsi voltam rá, hogy mennyire? Nos, a válasz a grafikonról egyértelmű. A legerősebb FX 5950 Ultra a Radeon 9700 Pro alatt végzett összetettben, tehát lényegében az összes felsőkategóriás ATI kártya megelőzte, vagyis a vereség csúfosnak mondható. A középkategóriában sem sokkal jobb a helyzet: a hatalmas nyákra épülő, és nagyon melegedő FX 5700 Ultra kikap a szolid felépítésű 9600 Pro-tól, az 5600-as FX-ek szereplése pedig még ennél is sokkal gyengébb.
Fontos kiemelni, hogy az alsókategóriában az ATI csak dx8-as modelleket kínált, ellentétben az FX 5200-al, mely DirectX 9-es. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, egy 5200-assal ugyanis esélyünk sem lesz dx9-es játékokat játszani, de legalább elmondhatjuk magunkról, hogy ezt is "tudja" a gépünk.
Radeon 8000 széria vs. GeForce 3, 4 Ti széria
A mindössze két tagot számláló 8000-es Radeon széria pont a GF3 és GF4 generáció között jelent meg, így ehhez a két modellcsaládhoz érdemes hasonlítani a teljesítményét. A 8500-as Radeon megverte a GF3 Ti 500-as modellt, viszont erősen kikapott a GF4 Ti kártyáktól. A gyengébbik 8500 LE változat szereplése is hasonló, a GF3-as kártyákkal még partiban van. DirectX 8-as fronton egyértelműen a GeForce 4 Ti kártyák a nyerők.
Radeon 7000 széria vs. GeForce 256, 2, 4 MX széria
A DirectX 7-es kártyák között kissé kakukktojásnak számítanak a GF4 MX modellek, hiszen jóval később jelentek meg, minz az ATI 7000-es kártyái, így nem csoda, ha jócskán előrébb végeztek a tesztben. A dx7-es kártyák királya egyértelműen a GF4 MX 460, hiszen több dx8-as, sőt dx9-es modellt is megelőzött összetettben (pedig ez a grafikon már a képminőség-korrekciókat is tartalmazza). A 7500-as Radeon az erősebb GeForce 2-es kártyákkal van versenyben, ami korához képest nagyjából korrektnek mondható. Az ős-Radeon és ős-GeForce küzdelméből DDR fonton az NVIDIA, míg SDR fonton az ATI kártyája került ki győztesen.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
