NVIDIA - GeForce FX széria
GeForce FX széria
Az FX szériát, vagyis az első DirectX 9-es GeForce generációt az NVIDIA történetének legnagyobb bukásaként tartja számon a közvélemény. Alighanem ez elsősorban annak köszönhető, hogy túl sok újítást akartak belesűríteni az új fejlesztésbe, melyeket a dx9 szabvány nem követelt meg. Furcsa ellentmondás, hogy a gyengélkedés első számú oka mégis az volt, hogy a GPU alapvető felépítése nem változott az előző generációk óta. Az elsőként megjelent FX 5800-as NV30 kódnevű GPU-ját sokan csak egy feltupírozott GF4-nek tartják, hiszen megtartotta a már a GF2GTS óta öröklődő 4x2-es pipeline felépítést, és a memóriabusz is csak 128 bites volt. Ezek a specifikációk sajnos kevésnek bizonyultak az ATI aktuális csúcskártyái ellen, így hiába nyújtottak az FX-ek papíron kimagasló szolgáltatásokat, ha teljesítmény tekintetében rendre alulmaradtak a konkurenciával szemben.
Nem segített az sem, hogy az ekkoriban újdonságnak számító 0.13 mikronos gyártástechnológia köré tervezték az új kártyákat, hiszen az ellátás akadozott (emiatt eleve késve mutatkozott be a széria), az órajelek pedig ugyan magasak voltak, de a kártyák jelentős mennyiségű hőt termeltek, a VGA hűtések pedig ekkoriban még nem álltak a helyzet magaslatán hangerő és hatékonyság terén. Az ingadozó teljesítmény mellett tehát az ordító hűtés és a fűtőtest-szerű melegedés is elriasztotta a vásárlókat az FX 5800-as kártyáktól.
Az alsóbb régiókban sem volt sokkal jobb a helyzet. A középkategóriában a 2x2-es pipeline felépítésű FX 5600 volt hivatott az ATI 9600-as szériáját legyőzni, míg az alsó kategóriában a legtöbb FX-es újítástól megfosztott (ám még mindig dx9-es) FX 5200 küzdött némi elismerésért (a dx9-es lassítókártyának csúfolt 5200-as egyébként minden negatív kritika ellenére egész szép számban fogyott, és még ma is rengeteg található belőle a használtpiacon).
Nyilvánvaló volt, hogy azonnali tűzoltásra van szükség. Az NVIDIA mérnökei nekiláttak menteni a menthetőt, és hamarosan megérkezett a ráncfelvarrott FX széria. Az 5200-ast az FX 5500 váltotta, itt csak szimpla órajel emelésről volt szó, tehát csodát nem kell várni tőle. Az 5600 helyére érkező FX 5700 már nagyobb előrelépés volt, de az igazán nagy átalakítást a csúcskategóriában végezték. Az 5800-ast váltó FX 5900 széria a cég történetében elsőként kapott 256 bites memóriabuszt. Emiatt a memória sávszélessége jelentősen megnőtt, annak ellenére, hogy a nagyon melegedő DDR2-es memóriamodulokat némileg lassabb DDR1-esekre cserélték. Természetesen a GPU-t is feltupírozták kicsit, ám ez még mindig nem volt elég az ATI legyőzéséhez, ezért az FX széria életciklusának legvégén még bemutattak egy minden korábbinál erősebb változatot, ami az FX 5950 Ultra nevet kapta.
GeForce FX 5200 (ASUS V9520 Video Suite)
GPU: 150 nm NV34 (2 pipe x 2 TMU, 1 VS) @ 250 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 400 MHz
Megjelenés: 2003. márc.
Az FX széria legalján az 5200-as modell foglalt helyet, mely játékok alatt híresen gyenge kártya hírében állt, mégis rengeteg fogyott belőle. Az irodai és multimédiás célokra tökéletes kártyát 64 bites memóriabusszal is készítették, de a teszthez egy 128 bites modellt használtam.
Az ASUS V9520 Video Suite modellje talán a legjobban felszerelt FX 5200-es, amit valaha készítettek. A dupla DVI kimenet és a VIVO funkció mellett erőteljes hűtést, GPU hőszenzort, és ventilátor fordulatszám monitorozást is kínált, ahogy a korabeli ASUS csúcskártyák általában. A sárga nyák mindkét oldalán találunk memóriamodulokat, de csak a GPU felőli oldalon lévők kaptak hűtőbordát. Ez egyébként jórészt felesleges is, hiszen a TSOP tokozású DDR modulok nem melegednek túlzottan. A VIVO funkció vezérléséért a Philips SAA7114H jelű chip felel.
GeForce FX 5200 Ultra (EVGA / referencia)
GPU: 150 nm NV34 (2 pipe x 2 TMU, 1 VS) @ 325 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 650 MHz
Megjelenés: 2003. márc. 6.
Az FX szériában minden modellből készült tuningos Ultra változat, és ez alól az 5200-as sem volt kivétel. A meglehetősen értelmetlen 5200 Ultra ugyanarra a funkciószegény NV34-es GPU-ra épül, mint a sima 5200-es, ám emelt órajeleken jár, és DDR2-es memóriákat kapott. Talán nem véletlen, hogy az 5200 Ultra az egyik legritkább NVIDIA kártya lett.
Íme egy teljesen referencia FX 5200 Ultra, mely a cikk egyik legnehezebben beszerezhető kártyája volt. A nyákon látszik, hogy sokkal masszívabb igénybevételre tervezték, mint a sima 5200-ast (ugyanezt a nyákot használta egyébként az FX 5600 Ultra is). A GPU hűtése is referencia, és 2D alatt kikapcsolja a ventilátort. Valószínű, hogy ez inkább egyfajta meghibásodás, mint feature, és inkább csak csökkentenie kéne a fordulatszámot. A memóriamodulok nem kaptak hűtőbordát, pedig az erre szolgáló lyukak ki vannak alakítva a nyákon. Furcsa, hogy a GPU nem kapott fém heatspreadert, amit pedig a sima 5200-esen láthattunk. A kártya extra tápcsatlakozó bekötését igényli a működéshez.
GeForce FX 5500 (Galaxy)
GPU: 150 nm NV34 (2 pipe x 2 TMU, 1 VS) @ 270 MHz
MEM: 256 MB 128-bit DDR @ 400 MHz
Megjelenés: 2004. márc.
Az FX 5500-as lényegében nem más, mint egy 5200-as minimálisan magasabb órajeleken járatva. Emiatt teljesítmény szempontjából nem kell csodát várni tőle, hiszen a GPU-ra jellemző butítások megmaradtak.
Ezen a Galaxy FX 5500-as kártyán leginkább az a megdöbbentő, hogy mikor készült. Látszik, hogy a nyákon a dátumkód 2007 eleji, de a GPU még ennél is újabb, egész pontosan 2008 legvégén, az 51. hétben gyártották, ami mindenképp megdöbbentő, hiszen ekkorra már egy 5 éves technológiáról volt szó. Ennek megfelelően a GPU-n lévő NVIDIA logó is a frissített változat, ami FX kártyán igencsak ritka. Az "NPB" jelölés jelentését nem sikerült megfejtenem. Más tekintetben nem sok érdekeset mutat fel a kártya. A nyák felépítése egyszerű és átlagos. A hűtés dicséretesen nagy méretű, de a memóriamodulokkal nem érintkezik.
GeForce FX 5600 XT (Sparkle)
GPU: 130 nm NV31 (2 pipe x 2 TMU, 1 VS) @ 235 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 400 MHz
Megjelenés: 2003. okt.
A GeForce FX 5600 butított változata az XT utótagot kapta, ami érdekes annak tudatában, hogy a konkurens ATI pont az erősebb változatokat nevezte így akkoriban. A vásárlókat ekkortájt kezdték el összezavarni egyazon kártya többféle alváltozatával, úgyhogy nem árt megjegyezni: az XT utótag az NVIDIA-nál butítást jelent. Jelen esetben csak órajelcsökkentésről van szó, az viszont elég drasztikus mértékű. A GPU órajelét csaknem 100 MHz-cel csökkentették, és a memóriák sem úszták meg: referencia ajánlás szerint mindössze 400 MHz-en járnak, akárcsak az FX 5200 esetében. Ráadásul sok gyártó 64 bites memóriabusszal súlyosbította a helyzetet, így az 5200-asnál alacsonyabb órajeleken járó, ám annál funkciógazdagabb NV31-es GPU-val szerelt 5600 XT teljesítményét érdekes lesz megfigyelni a tesztben.
A Sparkle által készített FX 5600 XT erős túlzással sem nevezhető különleges darabnak. Lényegében az egyetlen dizájnelem a focilabdára hajazó hűtésburkolat, valamint a hologramos Sparkle matrica. Az erős órajelcsökkentésen átesett NV31-es GPU hőtermelése alacsony, így egy passzív hűtőborda is elég lenne rá, a gyártó mégis az aktív hűtés mellett döntött. A 128 MB memória szerencsére 128 bites memóriabuszra csatlakozó olcsó Elixir memóriamodulokból áll. A végtelenül egyszerű felépítésű nyákon csak a legszükségesebb alkatrészek találhatók meg, a TV-Out és a DVI csatlakozók itt már nem számítanak extrának, hiszen a szükséges vezérlők a GPU-ba vannak integrálva.
GeForce FX 5600 (MSI)
GPU: 130 nm NV31 (2 pipe x 2 TMU, 1 VS) @ 325 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 550 MHz
Megjelenés: 2003. márc.
Az első FX széria középkategóriás modellje az 5600-as volt, mely már életképesebb teljesítményt nyújtott az 5200-asnál, és feature butításokat sem tartalmazott, ennek ellenére nem lett túl népszerű modell.
Az MSI FX 5600-as kártyája igényes és jól felszerelt darab. Nagy méretű, a memóriamodulokra is kiterjedő hűtésén halk és furdulatszámszabályzott ventilátor dolgozik. A kártya hátoldalán lévő memóriamodulok is kaptak egy hűtést segítő fémlemezt. A szolgáltatások részét képezi a VIVO funkció is, melynek vezérléséért a Philips SAA7114H jelű chip felelős.
GeForce FX 5600 Ultra (Albatron)
GPU: 130 nm NV31 (2 pipe x 2 TMU, 1 VS) @ 350 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 700 MHz
Megjelenés: 2003. márc. 6.
Az 5600-as széria Ultra változata emelt órajeleket és DDR2-es memóriát kapott. Ez már egy sokkal értelmesebb összeállítás volt, mint az 5200 Ultra, ezért több is fogyott belőle.
Az Albatron FX 5600 Ultrája dekoratív réz hűtőbordát kapott, melyen egy nem túl halk, ám szerencsére terhelésfüggő szabályzású ventilátor teljesít szolgálatot. A memóriamodulok is kaptak hűtőbordákat, amire szükség is van, hiszen eléggé átforrósodnak. A szép kék színű nyák felépítése megegyezik az FX 5200 Ultránál látottal. Természetesen kiegészítő tápcsatlakozóra ennek a kártyának is szüksége van.
GeForce FX 5600 Ultra Rev. 2 (MSI)
GPU: 130 nm NV31 (2 pipe x 2 TMU, 1 VS) @ 400 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 800 MHz
Megjelenés: 2003.
Az FX 5600 Ultrának létezett egy ráncfelvarrott változata, mely magasabb órajeleken járt, egész pontosan 400/800 MHz-en, ami a sima 5800-as órajeleinek felel meg, tehát egy ilyen kis kártyától igencsak szép teljesítmény.
Az MSI 5600 Ultrája ugyanazt a referencia felépítést követi, mint az előbb látott Albatron. Hűtése ugyanolyan, mint amit a gyártó több más FX modellen is használt, és dicséretes halksággal teszi a dolgát. A memóriamodulok is kaptak egy-egy réz színű (de valószínűleg alumíniumból készült) hűtőbordát. Látható, hogy a rev. 2-es 5600 Ultra GPU-ja fémsapkát kapott, ami a hővezetést segíti.
GeForce FX 5700 LE (MSI)
GPU: 130 nm NV36 (2 pipe x 2 TMU, 3 VS) @ 250 MHz
MEM: 256 MB 128-bit DDR @ 400 MHz
Megjelenés: 2004. márc.
Az FX 5700 butított változata az 5600-astól eltérően nem az XT, hanem az LE utótagot kapta. Ismét csak órajelcsökkentésről van szó, az viszont elég drasztikus, így az 5700 LE nem igazán ajánlható játékos célokra. Sok gyártó ennél a kártyánál is 64 bites memóriabuszt használt, de a teszthez egy 128 bites változatra sikerült szert tennem.
Az MSI kártyája tipikus "olcsó FX" felépítésű, egyszerű nyákra épül. Hűtése apró, de halk, és az alacsony órajelek miatt minimális hőtermelésű GPU-t kiválóan kordában tartja. A kártya 256 MB memóriát kapott, mely 8 db TSOP tokozású DDR modulból áll össze. Szinte mondanom se kell, hogy egy ilyen kaliberű kártyára fölösleges ennyi memóriát tenni, így valószínűleg csak a vevőcsalogatás volt a célja ennek a megoldásnak.
GeForce FX 5700 VE (Medion / MSI)
GPU: 130 nm NV36 (2 pipe x 2 TMU, 3 VS) @ 300 MHz
MEM: 256 MB 128-bit DDR @ 500 MHz
Megjelenés: 2004. szept.
A főképp OEM piacra szánt FX 5700 VE egy órajelcsökkentett, de az 5700 LE-nél magasabb órajeleken járó FX 5700-nak felel meg. Elsősorban Medion gépekben találkozhatunk vele.
A Medion számára az MSI gyártotta az FX 5700 VE kártyákat, melyek referencia nyákra épültek, és nélkülöztek mindenféle díszítést. A hűtés érdekessége hogy Sunon MagLev technológiájú ventilátort használ, ám ennek ellenére nem túl halk. A kártya 256 MB memóriát kapott, emellett VIVO funkcióval is ellátták, melynek vezérléséért a Philips SAA7115SHL jelű chip felel.
GeForce FX 5700 (AOpen)
GPU: 130 nm NV36 (2 pipe x 2 TMU, 3 VS) @ 425 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 550 MHz
Megjelenés: 2003.
A "ráncfelvarrott" FX széria középkategóriás modellje az FX 5700 volt, mely az 5600-asnál jóval életképesebb megoldásnak bizonyult. Felépítéséről megoszlanak a vélemények (2x2 vs 4x1 pipeline x TMU), még a PROHARDVER korabeli cikkében is kétféle információ szerepelt erre vonatkozólag.
Az AOpen FX 5700-asa azért emlékezetes számomra, mert egy ugyanilyen modellt kaptam cserekártyának anno, amikor a PH kölcsönkérte életem első csúcskártyáját, az ABIT FX 5800-ast a fentebb linkelt cikkhez. Egyéb szempontból is szimpatikus kártya ez, hiszen méretes ventilátora halkan teszi a dolgát, a hűtőborda pedig a memóriákkal is érintkezik, igaz a hátoldalon lévő modulok nem kaptak hűtést.
A nyák felépítése is minőségi hatást kelt, szilárdelektrolitos kondenzátorokat használtak rajta. Látható, hogy az NV36 volt az NVIDIA történetének első GPU-ja, mely semmilyen sapkát nem kapott, így a magfelület közvetlenül érintkezik a hűtéssel. Ez a hőátadást segíti, ám magában hordozza a GPU lesarkazásának veszélyét. Specifikációit tekintve nem kiemelkedő a kártya, hiszen a referencia ajánlásnak megfelelő órajeleken dolgozik.
GeForce FX 5700 Ultra (Chaintech)
GPU: 130 nm NV36 (2 pipe x 2 TMU, 3 VS) @ 475 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR2 @ 900 MHz
Megjelenés: 2003. okt. 23.
Az FX 5700-as Ultra változata hatalmas méretű kártya volt, és szinte mondanom se kell, hogy magas ár jellemezte. A "kis" Ultrák közül mégis ennek a kártyának volt a legtöbb értelme, hiszen teljesítménye már elegendő volt, hogy felvegye a versenyt a konkurens ATI modellekkel.
A Chaintech dupla ventilátoros hűtéssel látta el az FX 5700 Ultra kártyáját, mely kéken világít. Az aranyszínű dizájn jól mutat a fekete nyákon, a két apró légkavaró hangereje ugyanakkor viszonylag magas. A hűtőborda rézből készült, de hőátadó felülete lehetne nagyobb is.
A hátoldalra is került egy szépen megmunkált passzív borda a memóriamodulok számára. A hűtést eltávolítva látható, hogy a kártya középkategóriás modell létére hatalmas méretű nyákra épül, melynek nagy részét a tápellátó áramkörök teszik ki. Természetesen kiegészítő tápcsatlakozóra is szükség van, hiszen a DDR2-es memóriamodulok étvágya igen magas. A GPU sajnos ugyanúgy lesarkazható, mint a kisebb 5700-asok esetében.
GeForce FX 5700 Ultra GDDR3 (XFX)
GPU: 130 nm NV36 (2 pipe x 2 TMU, 3 VS) @ 510 MHz
MEM: 128 MB 128-bit GDDR3 @ 1020 MHz
Megjelenés: 2004. márc. 15.
Hatalmas ritkaság az FX 5700 Ultra GDDR3-as változata, hiszen igen kis példányszámban gyártották, valószínűleg jórészt kísérleti céllal. A gyorsabb memória mellett a GPU órajelén is emeltek, így ez a modell már képes meglepetéseket okozni teljesítményben.
Íme az XFX GDDR3-as 5700 Ultrája, mely egyenesen Angliából érkezett hozzám. A referencia nyákra épülő kártya hűtése is a referencia felépítést követi. Érdekesség, hogy a hátoldalon nincsenek memóriamodulok (hiszen GDDR3 esetén a 128 MB memória 4 db modulból is kijön), de a hűtés felfogatásának szerves része a hátsó hűtőborda, emiatt ezen a kártyán is megtaláljuk, de kizárólag rögzítési céllal. A kártya különleges mivoltát erősíti a dupla DVI kimenet, ami ebben az időszakban még ritkaságszámba ment.
GeForce FX 5800 (referencia)
GPU: 130 nm NV30 (4 pipe x 2 TMU, 3 VS) @ 400 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR2 @ 800 MHz
Megjelenés: 2003. jan. 27.
Az FX széria elsőként megjelent tagja, az NV30 kódnevű GPU-ra épülő FX 5800 az NVIDIA történetének talán legnagyobb bukása volt. A 4x2-es pipeline felépítés és a 128 bites memóriabusz ekkoriban már nem volt elegendő a csúcskártyák között, és az FX széria gyenge dx9 megvalósítása csak tetézte a bajt. Ráadásul a kártya tetemes mennyiségű hőt termelt, emiatt hűtése is hangos volt.
Életem első csúcskártyája egy FX 5800-as volt, így nem tagadom, hogy némi elfogultsággal szemlélem ezt a szériát. Szerencsére nekem nem ilyen referencia hűtős, hanem egy ABIT OTES kártya jutott, ami halkabban üzemelt. A refhűtő ugyanis nagyon hangos, az aprócska blower ventilátornak még alacsony fordulaton is zavaró motorhangja van, ráadásul ilyenkor furcsa magas frekvenciájú sípolás is társul mellé. A hűtőblokk feketére festett alumínium, és számos légcsatorna található benne.
Az igencsak melegedő DDR2-es memóriamodulok is vaskos hűtőbordákat kaptak, ami a hátoldalon is beborítja szinte a teljes kártyát. A hűtést eltávolítva megszemlélhetjük a legendás NV30-as GPU-t, mely krómszínű sapka alatt rejtőzik. Nyákból csak referencia létezett, jó minőségű szilárdelektrolitos kondenzátorokkal, a hűtést viszont néhány gyártó halkabb megoldásra cserélte.
GeForce FX 5800 Ultra (referencia)
GPU: 130 nm NV30 (4 pipe x 2 TMU, 3 VS) @ 500 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR2 @ 1000 MHz
Megjelenés: 2003. jan. 27.
Az FX 5800 Ultra volt az "igazi" első generációs GeForce FX. Legendásan hangos hűtését szinte lehetetlenség volt elviselni, a maga korában döbbenetes órajelei ellenére mégsem volt ütőképes teljesítménye, ezért egyértelmű bukásra volt ítélve.
Íme a cikk legnehezebben beszerzett, és teljesítményéhez mérten legdrágább kártyája, egy teljesen referencia, eredeti FX 5800 Ultra. A magas órajelű GPU, valamint az elsőként alkalmazott DDR2 memóriamodulok olyan mennyiségű hőt termeltek, melynek kezelése akkoriban komoly fejtörést okozott a mérnököknek, és lássuk be: a feladatot csapnivaló minőségben oldották meg. Az FX-Flow névre hallgató hűtési megoldás hiába alkalmaz heatpipe-okat, ha nem arra használja azokat, hogy a hőt egy nagyobb méretű bordára vezesse, mint ami a GPU fölött elhelyezhető lett volna.
A rézlemezből hajtogatott borda hőátadó felülete túl kicsi, emiatt nagy légáramlatra van szükség, melynek előállítását egy éktelen hangon süvítő, ipari célokra szánt, aprócska "blower" ventilátorra bízták. Ezen az sem segít, hogy a kártya 2D módban visszaveszi a ventilátor fordulatszámát, mert még úgy is nagyon erős motorhangja van.
Így történhetett, hogy az FX 5800 Ultra minden idők leghangosabb videokártyájaként vonult be a történelembe, amit még az NVIDIA is elismert, és készített egy némi öniróniáról tanúskodó kisfilmet a kártyáról. A hűtést leszámítva a nyák felépítése megegyezik a sima 5800-assal, de a ventilátor csatlakozója máshol van, innen lehet megkülönböztetni az Ultra nyákot a simától.
GeForce FX 5900 ZT (MSI)
GPU: 130 nm NV35 (4 pipe x 2 TMU, 3 VS) @ 325 MHz
MEM: 128 MB 256-bit DDR @ 700 MHz
Megjelenés: 2003. dec. 15.
A legkisebb NV35 magra épülő kártya a meglehetősen ritka és kevesek által ismert FX 5900 ZT jelzésű modell, mely gyakorlatilag egy órajelcsökkentett 5900 XT-nek felel meg. Míg az XT esetében elsősorban a memória órajelét csökkentették a nagyobb 5900-esekhez képest, addig a ZT-nél már a GPU is jelentősen alacsonyabb órajelen dolgozik, emiatt érdekes lesz megfigyelni a teljesítményét. Szerencsére a 256 bites memóriabusz megmaradt, így azért nem teljesen elveszett kártya ez!
Az MSI FX 5900 ZT kártyája szakasztott mása a gyártó 5900 XT-jének, mindössze a GPU (és persze az órajelek) térnek el. Megkapta a kiváló réz hűtést, mely az FX szériától szokatlan halksággal küzd az egyébként az órajelcsökkentésből adódóan meglehetősen hűvös GPU hőtermelésével. A piros színű nyák nagyrészt a referencia felépítést követi, vagyis az 5900 XT-hez hasonló a RAM-ok elrendezése is. A kártya VIVO funkciót is kapott, melynek vezérléséért a Philips SAA7114H jelű chip felelős. A kiegészítő tápcsatlakozó a mérsékelt fogyasztást tekintve szinte fölöslegesnek tűnik.
GeForce FX 5900 XT (Leadtek)
GPU: 130 nm NV35 (4 pipe x 2 TMU, 3 VS) @ 390 MHz
MEM: 128 MB 256-bit DDR @ 700 MHz
Megjelenés: 2003.
Az FX 5900-as széria költséghatékony változata az XT jelölést kapta, és még a korabeli, NVIDIA-ellenes időkben megjelent tesztek is elismerték, hogy kiváló ár/teljesítmény aránnyal rendelkezett. A barátibb árat elsősorban a memória órajelének csökkentésével érték el, ám a 256 bites memóriabusz megmaradt, így az összteljesítmény nem csökkent drasztikusan. Emellett az 5900 XT egyszerűbb felépítésű nyákot kapott a nagyobb változatokhoz képest, ezzel a tuningpotenciálja is gyengébb valamelyest, ám még így is tud meglepetéseket okozni.
A Leadtek 5900 XT-je a referencia felépítést követi. Látható, hogy a nyákot jelentősen áttervezték az eredeti 5900-ashoz képest. A memóriák már nem a GPU-t körbeölelő alakzatban helyezkednek el, hanem a GPU két oldalán, egy-egy sorban. A hátoldalon már nincsenek memóriahelyek, tehát az 5900 XT-ből nem készülhet 256 MB-os változat. A 2.8 ns-os Hynix memóriamodulok hűtést nem kaptak, ám nem is igazán igénylik azt. A GPU hűtése is egyszerűbb felépítésű a nagy 5900-asokon látható megoldásoknál, ám így is kellően hatékony, és tűrhető hangerő mellett üzemel. A ventilátor elkoszolódását egy porvédő háló hivatott megakadályozni. A Leadtek jó minőségű, szilárdelektrolitos kondenzátorokat használt ezen a kártyán, ám ez sajnos nem minden gyártónál volt így, ezért aki egy 5900 XT beszerzését fontolgatja, mindenképp ellenőrizze a kondenzátorok állapotát vásárlás előtt!
GeForce FX 5900 (ASUS V9950)
GPU: 130 nm NV35 (4 pipe x 2 TMU, 3 VS) @ 400 MHz
MEM: 128 MB 256-bit DDR @ 850 MHz
Megjelenés: 2003. máj.
Az NV35-ös GPU-ra épülő FX 5900-as széria az NVIDIA történetében először kapott 256 bites memóriabuszt. Ezáltal elhagyhatták a drága és igencsak forrófejű DDR2-es memóriamodulokat, és még így is sokkal nagyobb memória sávszélességet kapott a GPU. A dx9 megvalósításán is csiszoltak picit, így az 5900-as kártyák már nagyobb eséllyel szálltak harcba a konkurenciával.
Az ASUS V9950-es modellje látványos, dupla ventilátoros hűtést kapott. A méretes rézbordába ágyazott légkavarók ugyan nem túl halkak, de a referenciahűtőnél még így is kisebb zajt csapnak. A nyák felépítése a referencia ajánlást követi. Látszik, hogy a memóriamodulok a 256 bites memóriabusznak köszönhetően a GPU-t körbeölelő alakzatban helyezkednek el.
A hátoldalon látható memóriahelyek üresen állnak, hiszen az "alap" 5900-es csak 128 MB memóriát kapott, mely 8 db BGA tokozású DDR modulból áll. A GPU-n nemes egyszerűséggel az NV35 kódnév olvasható, vagyis igen korai szériás darab lehet, ám ez az ASUS kártyáknál nem szokatlan, hiszen kiemelt gyártópartnerként hamar részesülnek az új szállítmányokból. Ennek ellenére az ilyen kártya ritkaságnak nevezhető.
GeForce FX 5900 Ultra (referencia)
GPU: 130 nm NV35 (4 pipe x 2 TMU, 3 VS) @ 450 MHz
MEM: 256 MB 256-bit DDR @ 850 MHz
Megjelenés: 2003. máj. 12.
Az FX 5900-es széria Ultra változata emelt órajelű GPU-t, és 256 MB memóriát kapott, ennek megfelelően természetesen az ára is jócskán megnőtt, ezért nem egy túl elterjedt változat.
Íme egy teljesen referencia FX 5900 Ultra. A hűtés hasonlít az FX 5800-ason látható megoldásra, de a borítólemezt kisebbre szabták, hogy a borda jobban szellőzhessen, a ventilátor motorjának idegesítő sípolását pedig sikerült felszámolniuk. Ennek ellenére természetesen nem nevezhető halknak, de már a tolerálható szinten mozog a hangereje. A kártya hátoldalán egy hatalmas passzív hűtőborda terpeszkedik, ugyanis az 5900 Ultra már 256 MB memóriát kapott, tehát itt is találunk memóriamodulokat, melyek hűtést igényelnek. A referencia nyák érdekessége, hogy a tápcsatlakozót a nyákra merőlegesen kell bedugni, ami nem túl praktikus, de valószínűleg stabilabb megoldás a hagyományosnál.
GeForce FX 5950 Ultra (MSI)
GPU: 130 nm NV38 (4 pipe x 2 TMU, 3 VS) @ 475 MHz
MEM: 256 MB 256-bit DDR @ 950 MHz
Megjelenés: 2003. okt. 23.
Az FX széria legerősebb modellje az 5950 Ultra volt. Érdekes módon a GPU kódnevét NV35-ről NV38-ra módosították, de legjobb tudomásom szerint az órajeleken kívül semmiben nem különbözik a többi 5900-es kártyától. A memóriákat a DDR1 szinten egészen elképesztő, 950 MHz-es órajelre húzták, ami nem kis teljesítmény volt akkoriban.
A csúcskategóriás FX kártyákról mindenkinek a süvítő, elviselhetetlenül hangos hűtés ugrik be elsőre, de az MSI kártyája sikeresen rácáfol ezekre az előítéletekre. A kártyán egy dupla ventilátoros, TwinFlow névre keresztelt hűtő dolgozik, amely sikeresen küzd meg a legerősebb FX által termelt hővel, mégpedig teljesen tolerálható hangerő mellett. Nem azt mondom, hogy észre sem venni amikor 3D módban felpörgeti a ventilátorokat, de ez semmi az 5800-asokhoz, vagy akár az 5900 Ultrához képest.
Az összes gyártó közül alighanem az MSI oldotta meg a legjobban a halk, mégis hatékony hűtés feladatát, pedig semmilyen különös módszert nem alkalmaztak: nincsenek heatpipe-ok, vagy különleges légcsatornák, van viszont egy vaskos, full vörösréz hűtőborda, melynek közepén egy viszonylag nagy méretű ventilátor dolgozik. A kártya hátoldalán szintén találhatunk egy hűtőblokkot egy sokkal kisebb (ám mégsem hangos) ventilátorral, ami a hátoldali memóriák aktív hűtéséért felel, valamint kis mértékben a GPU hűtéséhez is hozzájárul egy hővezető gumiréteg segítségével. Az MSI kártyája VIVO funkcióval is rendelkezik, melynek vezérléséért a Philips SAA7108AE jelű chip felel. Az MSI 5950-ese összhatását tekintve szerintem egy gyönyörű darab, a piros nyák és a vörösréz hűtők kombinációja nagyszerű látványt nyújt.
GeForce PCX 5300 (Sparkle)
GPU: 150 nm NV34 (2 pipe x 2 TMU, 1 VS) @ 250 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 400 MHz
Megjelenés: 2004. márc. 17.
A GeForce FX 5200 PCI Express-es változata PCX 5300 néven futott. Specifikációit tekintve megegyezik az AGP-s változattal.
A Sparkle PCX 5300-as kártyája passzív hűtést kapott. Mivel a HSI chipet is hűteni kell, ezért a kártya üzem közben eléggé át tud forrósodni. A viszonylag kis méretű nyákon minőségi alkatrészek találhatók. A GPU nem kapott heatspreadert, tehát késői változatnak számít. Alatta látható a HSI chip, mely az AGP-PCIE fordítást végzi.
GeForce PCX 5750 (Leadtek / referencia)
GPU: 130 nm NV36 (2 pipe x 2 TMU, 3 VS) @ 425 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 500 MHz
Megjelenés: 2004. márc. 17.
A PCX 5750 a GeForce FX 5700 PCI Express-es változata volt. A három PCIE-s FX modell közül ez a legelterjedtebb, de még így se túl könnyű beszerezni. Specifikációit tekintve majdnem pontosan megegyezik az AGP-s változattal, de RAM órajele kicsivel alacsonyabb.
A képeken látható Leadtek kártya valójában egy referencia modell. A hűtés is ugyanaz a referencia megoldás, amit már korábban is láthattunk pl. a GeForce 2 Ultrán. Ez jó minőségű ventilátorral operál, ám nem túl halk. Természetesen a HSI chip is kapott egy passzív hűtőbordát. Érdekes, hogy a kártyára a DVI csatlakozót nem szerelték fel, pedig az FX-ek esetében a szükséges vezérlő már a GPU-ba van integrálva.
GeForce PCX 5900 (ASUS)
GPU: 130 nm NV35 (4 pipe x 2 TMU, 3 VS) @ 375 MHz
MEM: 128 MB 256-bit DDR @ 700 MHz
Megjelenés: 2004. márc. 17.
A legerősebb PCI Express-es FX kártya a PCX 5900 volt, mely lényegében az FX 5900 XT PCIE-s változatának felel meg, kis mértékben csökkentett GPU órajellel. Kíváncsi lettem volna, hogy a modernebb tesztekben hogyan viszonyul a teljesítménye a GF6 széria kártyáihoz, így igazán kár, hogy nem sikerült beüzemelnem a tesztgépben, de akit érdekel, olvassa el a PROHARDVER korabeli tesztjét.
Az ASUS EN5900 névre hallgató kártya érdekes felépítésű, de nagyrészt a referencia dizájnt követi. A GPU-t a kártya jobb szélére helyezték, 90 fokkal elforgatva. Körülötte a memóriamodulok az FX 5900 XT-re jellemző módon helyezkednek el, és természetesen a HSI chipnek is helyet kellett szorítani. A hűtés nem túl nagy méretű, viszont cserébe kéken világít. A memóriamodulok is kaptak méretes hűtőbordákat. A PCIE csatlakozó elegendő mennyiségű energiát képes biztosítani az NV35-ös GPU számára, így kiegészítő tápcsatlakozóra nincs szükség.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
