ATI - Radeon X széria
Radeon X széria
A 9000-es Radeon széria sikerét látva az ATI mérnökei kissé elkényelmesedtek, így a Radeon X generáció a meglévő architektúra szélesítésén kívül nem sok újdonságot tartalmazott. A csúcskategóriában az R420-as (illetve PCIE fonron R423) kódnevű GPU-ra épülő X800-as kártyák szerepeltek, a legerősebb modellekben 16 pipeline-nal.
Ezen a téren tehát nem volt lemaradás az NVIDIA GeForce 6-os szériájához képest, ám technológiailag mindenképpen fejletlenebb volt az ATI megoldása, hiszen a 3.0-ás Shader modellt nem támogatta. Ennek ekkoriban még nem sok jelentősége volt, ám a kártyák időtállósága szempontjából ez nem volt egy túl jó előjel. Természetesen a teljesítménnyel nem volt gond, hiszen mind a csúcskategóriás XT, mind a 12 pipe-osra visszabutított Pro változat hozta a saját kategóriájában induló GeForce 6800-as modell sebességét.
A középkategóriába a 8 pipe-os, és 128 bites memóriabuszú X700-as kártyákat szánta az ATI, ám hamar kiderült, hogy ezek a modellek nem eléggé versenyképesek az NVIDIA GeForce 6600-as típusaival. Emiatt az RV410-es GPU-ra épülő megoldásokat nem is erőltették tovább (a tervezett X700 XT modell bemutatása elmaradt), hanem inkább az X800-as Radeonokat butították le 8 pipe-osra, melyek 256 bites memóriabuszuk miatt könnyebben vették fel a versenyt a 6600 GT-vel.
Ebben az időszakban kezdett terjedni a PCI Express foglalat, így nem meglepő, hogy az NVIDIA-hoz hasonlóan az ATI is az új szabványt részesítette előnyben a GPU-k tervezésekor. Az első generációs X800-as kártyákon található R420-as GPU még natív AGP-s volt, ám az összes későbbi AGP-s modell már a Rialto kódnevű fordítóchipet alkalmazta, melynek segítségével a natív PCI Express-es GPU-k AGP fronton is bevethetőek voltak.
A megoldás előnye, hogy az NVIDIA HSI chipjével ellentétben nem igényelt hűtést, így a kártya hátoldalán is elhelyezhető volt, vagyis a nyákot nem kellett drasztikusan áttervezni miatta. Belépőszintű modellek AGP csatlakozóra nem készültek ebben a szériában, hiszen az előző generációs 9600-as kártyák tökéletesen kiszolgálták ezeket az igényeket. PCI Express-re azonban elkészítették az RV350-es GPU natív PCIE-s változatát, mely az RV370-es kódnevet kapta, és a Radeon X300/X600 széria alapját képezte. Felépítése megegyezett az AGP-s változattal, vagyis 4 pipeline-t alkalmazott 64 vagy 128 bites memóriabusz mellett.
Az R423-as GPU időközben átesett egy csíkszél csökkentésen, így a 110 nm-es technológiával gyártott R430-ra olcsóbban előállítható kártyák épülhettek, valamint megérkeztek a csúcskategóriába szánt X850-es modellek is, melyek optimalizált GPU-t és áttervezett hűtést kaptak. Fontos kiemelni, hogy az X850 XT volt az első Radeon, melyben a Crossfire technológiát alkalmazták. Ennek segítségével (az NVIDIA SLI rendszeréhez hasonlóan) két kártya tudott párban dolgozni, növelve ezzel a teljesítményt.
Az ATI megoldása kezdetben kissé körülményesebb volt, hiszen külön Crossfire Master kártyát igényelt, melyen a vezérlőchipek helyet kaptak. Ezek meglehetősen drágák és nehezen beszerezhetőek voltak, így ez a rendszer nem igazán terjedt el. Manapság szinte lehetetlen egy ilyen Master kártyát beszerezni, és még ritkábbak az összeköttetéshez szükséges vaskos külső kábelek.
Radeon X700 (Powercolor)
GPU: 110 nm RV410 (8 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 400 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 532 MHz
Megjelenés: 2005. szept.
Mivel a kisebb modellek csak PCI Express csatlakozóval készültek el (hiszen lényegében az előző generáció kártyáinak PCIE-s változatai voltak), ezért AGP-re a legkisebb X szériás kártya az X700 volt. A natív PCIE-s RV410 GPU-t egy bridge chippel fordították AGP-re, mely a Rialto kódnevet kapta. 8 pipeline-ja mellé 6 db Vertex Shader társult, ám a 128 bites memóriabusz miatt az előző generáció csúcskártyáinál kisebb teljesítményre képes.
A Powercolor X700-as kártyája egyszerű felépítésű, de korrekt darab. Hűtése méretes, és a GPU felőli memóriamodulokra is kiterjed, a hátoldali RAM-ok viszont nem kaptak hűtést. Itt látható a Rialto chip is, mely szintén hűtetlen, sőt az általában alkalmazott védő gumiréteget sem kapta meg, így sérülésveszélynek van kitéve. A kártya fogyasztása nem magas, ennek ellenére igényli a tápegység csatlakoztatását, melyet sajnos a sérülékeny és körülményes floppy tápcsatlakozóval oldottak meg.
Radeon X700 Pro (Sapphire)
GPU: 110 nm RV410 (8 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 425 MHz
MEM: 128 MB 128-bit GDDR3 @ 864 MHz
Megjelenés: 2005. szept.
A Radeon X700-as Pro változata elsősorban memória fronton erősített az alapmodellhez képest, hiszen nagyobb órajelű GDDR3-as modulokat alkalmaz, ami jótékony hatással van a teljesítményre. Az egyéb paraméterek nem változtak, vagyis a 8 pipe-os GPU mellé továbbra is 128 bites memóriabusz társul.
Szép kék színű, és igényes hatást keltő ez az AGP-s Sapphire X700 Pro, ám használat közben rájövünk, hogy a hűtést igencsak alulméretezték. Az aprócska hőátadó felületű borda ugyanis a mindmáig korrekten forgó ventilátor ellenére nem képes megbírkózni az emelt órajelű GPU által termelt hővel, így a tesztek lefuttatásához egy extra ventilátorral kellett megfújatnom a stabil működés érdekében. Ennek tudatában kevésbé örülünk annak, hogy a memóriamodulok is kaptak felragasztható hűtőbordákat, a hátoldali AGP bridge chipet pedig gumiréteg védi a sérülésektől.
Radeon X800 SE (All-In-Wonder)
GPU: 130 nm R420 (8 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 425 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 800 MHz
Megjelenés: 2004.
Az X800-as széria legkisebb teljesítményű tagja az X800 SE jelzésű modell volt, melyet főleg az All-In-Wonder kártyákra szereltek. 8 aktív pipeline-ja és visszafogott órajelei miatt csak a 256 bites memóriabusz jelent előrelépést az X700 Pro-hoz képest, ám az AIW kártyák vásárlói számára a multimédiás képességek fontosabbak a 3D-s sebességnél, így lehetőség nyílt kiszórni a hibás R420-as GPU-kat.
Az X800 SE All-In-Wonder kártya tetszetős lila-arany színkombinációt kapott. Ahogy az várható, az alkatrészek eléggé zsúfoltan helyezkednek el, hiszen a GPU minden butítása ellenére csúcskategóriás felépítésű nyákot és nagy méretű hűtést igényel, és emellett még helyet kellett találni a nyákon a TV tunernek is. Ez utóbbi most már digitális (ami nem egyenlő azzal, hogy digitális adások fogadására képes!), és a bal felső sarokban látható aranyszínű fémburkolat alatt lakik.
A hűtőt átalakították kissé a többi X800-as modellhez képest, és kivágásaiba szintén alkatrészeket zsúfoltak. Természetesen a borda aranyozása sem hiányzik a minőségi hatás kedvéért. A kimenetek között egy analóg D-Sub és egy DVI csatlakozó mellett a TV tuner speciális aljzatát láthatjuk. Ide egy átalakító kábelt kéne csatlakoztatni, mely tartalmazza az összes video ki- és bemenetet, valamint az antenna csatlakozót. Sajnos ennek a kábelnek a hiányában a multimédiás funkciók használhatatlanok.
Radeon X800 GT (Sapphire)
GPU: 130 nm R420 (8 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 475 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 980 MHz
Megjelenés: 2005. aug. 1.
Az X800 SE-hez hasonlóan 8 pipe-os, ám már versenyképesebb órajelekkel rendelkező X800 GT modellt eredetileg PCI Express-re vezették be, de több gyártó készített belőle AGP-s változatot is.
Az AGP-s X800 GT kártyák (az X800 XL-ekhez hasonlóan) általában PCI Express-es GPU-ra épültek, Rialto chippel, ám a Sapphire inkább AGP-s RV420-as (eredetileg X800 SE-nek készült) GPU-t húzott fel a GT órajeleire. Ennek megfelelően a kártya egyszerűbb felépítésű nyákja a régebbi AGP-s X800-asokra hasonlít. A furcsa alakú, réz bordázatot alkalmazó hűtés kellemes halksággal teszi a dolgát, vagyis dicséret illeti a kerámiacsapágyas (CeraDyna Bearing) ventilátort, mely jópár év után sem szorult meg vagy hangosodott be.
Radeon X800 GTO (Palit)
GPU: 130 nm R420 (12 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 400 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 980 MHz
Megjelenés: 2005. dec. 6.
Az X800 GTO 12 aktív pipeline-nal átmenetet képezett a sima X800 és az X800 Pro változatok között. Elsősorban PCIE-re tervezték, AGP fronton valószínűleg csak az újabb modellnév marketing értéke miatt vetették be.
A Palit X800 GTO kártyája több szempontból is érdekes. Egyrészt natív AGP-s GPU-t kapott, pedig az X800 GTO-kra (az X800 XL-hez hasonlóan) általában PCIE-s GPU került, Rialto fordítóchippel alakítva AGP-re. Órajeleit tekintve ez a Palit modell inkább egy sima X800-asnak felel meg, hiszen memóriái mindössze 700 MHz-en jártak. A tesztelést nem is ezzel a kártyával végeztem, mert nem bírta a 980 MHz-es referencia órajelet. A hűtése sem túl szimpatikus megoldás, hiszen az aprócska blower ventilátor nem tartozik a halk példányok közé, és fordulatszám szabályzást sem kapott a kártya, így állandóan maximális hangerővel süvít. A nyák egyszerű, olcsó felépítésű, és a 6 pines PCIE tápcsatlakozó mutatja, hogy késői modellel van dolgunk. Összességében a gyártó rossz hírnevéhez méltó darabról beszélhetünk tehát.
Radeon X800, X800 Pro (Sapphire)
GPU: 130 nm R420 (12 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 400 MHz (Pro: 475 MHz)
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 700 MHz (Pro: 900 MHz)
Megjelenés: 2004. máj. 5.
Az eredeti X800-as Pro változata meglehetősen népszerű termék volt AGP fronton. 12 aktív pipeline-jával bőségesen elegendő teljesítményt nyújtott a korabeli játékokhoz, így az igényes (de nem maximalista) vásárlók kedvelt modellje volt. A sima (Pro utótag nélküli) változat csak órajeleiben különbözik, és szinte egyáltalán nem terjedt el (mondhatni: csak papíron létezik), emiatt a teszthez egy X800 Pro-t használtam csökkentett órajelekkel.
A Sapphire X800 Pro kártyája kék színű nyákra épül, ám ez az egyetlen különbség a referencia modellekhez képest. A hűtés is az ATI referencia megoldása, de a burkolat díszítése nem matricázott, hanem festett, ami ritkaságszámba megy. A kártya VIVO funkciót is kínál, melynek vezérlését a hátoldalon látható ATI Rage Theater chip látja el.
Radeon X800 XL (Sapphire / referencia)
GPU: 110 nm R430 (16 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 400 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 980 MHz
Megjelenés: 2005. feb. 2.
A teljes értékű 16 pipe-os GPU-t alkalmazó, ám az XT változatoknál alacsonyabb órajelen dolgozó X800 XL népszerű modell volt, így AGP-re is elkészítették. Ezeken a kártyákon általában natív PCIE-s R430-as GPU-t alkalmaztak Rialto chip-el.
Íme a natív PCIE-s GPU-t alkalmazó AGP-s X800-as kártyák referencia modellje, mely feltűnően nagy méretű nyákra épül. A GPU és a memóriák a szokásos helyüktől kissé jobbra tolódtak el, a Rialto fordítóchip pedig a hátoldalra került. A hűtés is referencia megoldás, megy az eredeti X800-as hűtőknél némileg halkabb, és a memóriamodulokra is kiterjed. A hátoldalon lévő RAM chipek is kaptak egy hőeloszlást segítő fémlemezt. A GPU-ra pillantva látható, hogy a magméret a fejlettebb gyártástechnológiának köszönhetően kisebb lett, vagyis valószínűleg a bonyolultabb felépítésű nyák ellenére is gazdaságosabb volt ilyen kártyákat gyártani, mint a natív AGP-s modelleket.
Radeon X800 XT, X800 XT PE (referencia)
GPU: 130 nm R420 (16 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 500 MHz (PE: 520 MHz)
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 1000 MHz (PE: 1120 MHz)
Megjelenés: 2004. máj. 4.
Az X800-as széria csúcsmodellje az XT változat volt, mely 16 aktív pipeline-al rendelkező GPU-t kapott, és órajelei tiszteletet parancsolóak voltak. A maximalista (és nem utolsósorban vastag pénztárcával rendelkező) vásárlók számára egy gyári tuningos példány is készült, mely a Platinum Edition névre hallgatott.
Íme, egy teljesen referencia X800 XT, abból is a ritkább Platinum Edition változat. Külsőre semmi különbség nincs az alap X800 XT-hez képest, így nem láttam értelmét mindkét modellt beszerezni a cikkhez. Jól látható, hogy a kártya alapvető felépítése nem sokat változott a 9800 XT-hez viszonyítva, és a hűtés is hasonló, de a memóriamodulokra nem terjed ki. Ez nem túl örvendetes tény, hiszen az 1 GHz fölött járó GDDR3 modulok hajlamosak a melegedésre.
A hűtőblokk rézből készült, a ventilátor pedig nagy méretű és golyóscsapágyas, vagyis megszorulni nem fog, ám az idő előrehaladtával a csapágyazás kiszáradása miatt hajlamos a zörgésre. A kártya egyébként terhelés függvényében szabályozza a ventilátor fordulatszámát, és alapesetben viszonylag halkan üzemel. Egy ilyen kaliberű csúcsmodellnél szinte alapnak tekinthető az ATI kártyák egyébként is kedvelt szolgáltatása, a VIVO funkció, melynek vezérléséért a hátoldalra szerelt Rage Theater chip felel.
Radeon X850 Pro (Connect3D / referencia)
GPU: 130 nm R481 (12 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 507 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 1040 MHz
Megjelenés: 2005. feb. 28.
Ritka modellnek számít a Radeon X850-es Pro változata, mely a ráncfelvarrott R481-es GPU-t alkalmazza, és csak 12 aktív pipeline-nal rendelkezik, ám az X800 Pro-nál magasabb órajelei miatt megfontolandó választás lehetett akkoriban.
A Connect3D X850 Pro kártyája lényegében egy teljesen referencia felépítésű darab, egyedül a ventilátort matricázták át a saját logójukkal. A hűtés az X800-as modellekről lehet ismerős, de alatta már X850-es GPU-t találunk. Lényegében más eltérést nem is lehet felfedezni egy X800-as kártyához képest.
Radeon X850 XT, X850 XT PE (Sapphire / referencia)
GPU: 130 nm R481 (16 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 520 MHz (PE: 540 MHz)
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 1080 MHz (PE: 1180 MHz)
Megjelenés: 2005. feb. 28
A Radeon X850-es széria az R481 kódnevű GPU-ra épül, mely bár továbbra is 130 nm-es csíkszélességgel készült, ám különböző optimalizációk miatt gazdaságosabban volt gyártható, emellett pedig magasabb órajelek elérésére volt képes. Alapvető felépítése nem változott az X800-as modellekhez képest, így teljesítménynövekedést csak a magasabb órajelekből fakadóan várhatunk.
Ismét egy kalap alá vettem az XT és XT PE változatokat, mert kinézetre semmi különbség sincs köztük. A Sapphire kártyája PE modell, és a hűtés matricázását leszámítva semmiben sem különbözik egy referenciakártyától. Jól látható az X850-es modellek legfőbb újítása, a megnövelt méretű hűtés. Ez egyfelől örvendetes tény, hiszen nyilvánvalóan jobb hatásfokú, és szerencsére már a memóriamodulokra is kiterjed, viszont sokkal nagyobb hangerő mellett teszi a dolgát.
A műanyag burokba zárt blower ventilátor a házon kívülre pumpálja a meleg levegőt, ám hiába kapott terhelésfüggő szabályozást, még alap fordulatszámon is zavaró motorhangja van, terhelésre pedig a GeForce FX kártyákat megszégyenítő ordításba kezd. Nehezen érthető, hogy miért volt szükség ekkora hűtésre, hiszen a GPU hőtermelése nem nőtt drasztikusan az X800-as modellekhez képest.
Radeon X300 SE (ASUS)
GPU: 110 nm RV370 (4 pipe x 1 TMU, 2 VS) @ 325 MHz
MEM: 128 MB 64-bit DDR @ 400 MHz
Megjelenés: 2004. jún. 21.
Az ATI PCI Express-es kínálatának alján a 64 bites memóriabusszal szerelt X300 SE állt, mely az RV370-es kódnevű GPU-t alkalmazza, ami lényegében nem más, mint a Radeon 9550/9600 szérián alkalmazott RV350 PCIE-s változata. Ennek megfelelően 4 pipeline-nal és 2 vertex shader egységgel rendelkezik, melyből még a legkisebb modell esetében sem tiltottak le semmit. Kimagasló 3D teljesítményt ennek ellenére nem kell várni tőle, a 64 bites memóriabusz okán.
Az ASUS X300 SE kártyája felépítését tekintve egy igazi alsókategóriás modell. Alacsony profilú nyákra épül és csak a legszükségesebb alkatrészekkel rendelkezik. A GPU hűtésének feladatát egy méretes, feketére festett passzív borda látja el, ami a nem túl forrófejű RV370-esre tökéletesen elegendő. Az egyetlen érdekesség, hogy a TV kimenet nem a PCIE kártyákon megszokott S-Video, hanem RCA csatlakozót kapott.
Radeon X300 SE HyperMemory (Gigabyte)
GPU: 110 nm RV370 (4 pipe x 1 TMU, 2 VS) @ 325 MHz
MEM: 32 MB 64-bit DDR @ 600 MHz
Megjelenés: 2005. ápr. 4.
Az NVIDIA Turbo Cache technológiájához hasonlóan az első PCIE-s generációban az ATI is kifejlesztett egy eljárást, aminek segítségével az alsókategóriás kártyák saját fedélzeti memóriájukat a rendszermemóriából tudják kipótolni. Ez az X300 SE HM kártya mindössze 32 MB saját memóriával rendelkezik, amit 128 MB-ra tud bővíteni a rendszermemóriából. Érdekesség, hogy a kevés fedélzeti tár órajele az alap X300 SE változatnál magasabb.
A Gigabyte X300 SE HM kártyájának típusmegnevezése könnyen félrevezetheti a vásárlót, hiszen arra utal, hogy 128 MB memóriával rendelkezik a kártya, ám valójában csak 32 MB fedélzeti tár található rajta. Ezt leszámítva nem sok különlegeset lehet felfedezni a kártyán. A kék színű. alacsony profilú nyákkal szépen harmonizál a réz színű (valójában alumíniumból készült) passzív hűtőborda. Kimenetek terén mindössze 1 db DVI és 1 db TV kimenetet kapunk, vagyis analóg D-Sub csatlakozó nem áll rendelkezésre, így nem lehet 2 db monitort csatlakoztatni a kártyára.
Radeon X300 (ASUS)
GPU: 110 nm RV370 (4 pipe x 1 TMU, 2 VS) @ 325 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 400 MHz
Megjelenés: 2004. jún. 21.
A teljes értékű (utótag nélküli) X300 jóval kevésbé terjedt el, mint az olcsóbb X300 SE változat. Az elnevezése nem is túl szerencsés, mert inkább X600-nak kellett volna hívni, hiszen már 128 bites memóriabuszt kapott, vagyis órajeleit leszámítva semmiben nem különbözik az X600 Pro modelltől.
Az ASUS X300-as kártyája teljes méretű nyákra épül, mely a gyártó által ekkoriban ATI kártyákhoz használt narancssárga színben pompázik. A hűtést egy passzív hűtőborda látja el, mely érdekes módon kisebb, mint az X300 SE modelljüké. A kártya felépítése egyszerű, ám nem kelt olcsó benyomást. A csatlakozók terén a kor átlagszolgáltatásainak megfelelően DVI és TV kimenet is rendelkezésre áll.
Radeon X550 (MSI)
GPU: 110 nm RV370 (4 pipe x 1 TMU, 2 VS) @ 400 MHz
MEM: 128 MB 64-bit DDR @ 500 MHz
Megjelenés: 2005. jún. 21.
A Radeon X550 nem más, mint egy emelt órajelű X300 vagy X300 SE (attól függően, hogy 64 vagy 128 bites memóriabusszal szerelték). A 64 bites változat az elterjedtebb, ezért a teszthez egy ilyen példányt szereztem be.
Az MSI alsókategóriás kártyái ebben az időszakban ugyanúgy néztek ki, és mivel a gyártó saját profiljából adódóan is piros nyákra építkezik, ezért még a nyákszín sem különbözteti meg az ATI és NVIDIA kártyáikat. Az X550 hűtésének tervezésével sem foglalkoztak sokat, hiszen ugyanez a megoldás látható jónéhány másik Radeon, illetve GeForce FX modellen is. A jó minőségű megoldás halk ventilátorával, és egész nagy hőátadó felületű bordájával mindenképpen dicséretet érdemel. A nyákra pillantva látszik, hogy a memóriahelyek fele üresen áll, vagyis egy 64 bites példánnyal van dolgunk, ám ugyanerre a nyákra épülhetne 128 bites változat is.
Radeon X550 XT (referencia)
GPU: 110 nm RV410 (4 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 400 MHz
MEM: 256 MB 64-bit DDR2 @ 600 MHz
Megjelenés: 2005.
Viszonylag ritka modellnek számít az X550 XT, melynek különlegessége, hogy az X700-asokhoz készült RV410-es GPU-ra épül, ám 8 helyett csak 4 aktív pipeline-t tartalmaz. A vertex shader egységek számát azonban változatlanul hagyták, vagyis 6 db található benne, így talán ez a VGA történelem egyetlen kártyája, amely több vertex shaderrel rendelkezik, mint pixel shaderrel.
A képeken egy (valószínűleg) referencia X550 XT látható. A közepesen hangos hűtésről Ruby néz ránk, kissé szomorúan. Talán arra gondol, hogy szép dolog a fejlettebb GPU, de nem sokat ér, ha a memóriabusz továbbra is 64 bites. Ezt a hátrányt az alapváltozatnál némileg gyorsabb DDR2-es memóriamodulok is csak kis mértékben tudják kompenzálni, és az is sovány vigasz, hogy most már 256 MB áll belőlük rendelkezésre. A hűtést eltávolítva feltűnik az RV370-eshez képest hatalmas méretű RV410-es GPU, mely ennek a szériának a különlegességét adja.
Radeon X600 Pro (Sapphire)
GPU: 110 nm RV370 (4 pipe x 1 TMU, 2 VS) @ 400 MHz
MEM: 256 MB 128-bit DDR @ 600 MHz
Megjelenés: 2004. jún. 21.
Az X600 Pro lényegében egy PCI Express-es 9600 Pro-nak felel meg, hiszen felépítése és orajelei is azonosak az előző széria népszerű középkategóriás modelljével. PCI Express-re viszont már nem számított különösebben erős kártyának megjelenésekor sem, ezért nem is igazán terjedt el.
A Sapphire X600 Pro kártyája jól felszerelt modellnek számít, hiszen 256 MB memóriát, valamint VIVO funkciót is kapott. Emellett a fekete színű nyák is az exkluzivitást hivatott jelképezni, hiszen általában a Sapphire felsőbb kategóriás kártyái kaptak ilyen színt. A kerámiacsapágyas ventilátorral szerelt hűtés szép csendben teszi a dolgát, és a kártya általános minősége is megfelelő, így jó választás lehetett azok számára, akik ki tudták használni a VIVO funkciót.
Radeon X600 XT (GeCube)
GPU: 110 nm RV370 (4 pipe x 1 TMU, 2 VS) @ 500 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 740 MHz
Megjelenés: 2004. jún. 21.
Talán nem meglepő, hogy az X600 XT pedig a 9600 XT PCIE-s változatának felel meg, igaz a memória órajelét itt magasabbra emelték az AGP-s változathoz képest. Ennek ellenére játékos szemmel továbbra sem kimagasló típus, hiszen előző generációs technikát takar, új köntösbe bújtatva.
A GeCube X600 XT kártyája első pillantásra sokkal komolyabb vasnak tűnik, mint amilyen valójában, hiszen a méretes hűtés azonnal magára vonzza a tekintetet. Nyilvánvaló, hogy ezzel a megoldással elsősorban a látványra gyúrtak, igaz, a vörösréz színét nem igazán sikerült eltalálni az alumínium festésekor, inkább kicsit rózsaszínes árnyalatú lett. A méretes bordázat ellenére egyébként pillekönnyű a kártya. A hátoldalon is találunk egy fémlemezt, mely a memóriamodulok hűtését segíti elő, hiszen az emelt órajel miatt erre szükségük van. A kártya egyébként gyári tuningos példány, de természetesen referencia órajeleken teszteltem le.
Radeon X700 SE (Sapphire)
GPU: 110 nm RV410 (4 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 400 MHz
MEM: 256 MB 128-bit DDR @ 400 MHz
Megjelenés: 2005. ápr. 1.
Az X700-as széria leggyengébb modellje az SE jelölésű változat, mely az X550 XT-hez hasonlóan 4 pipe-osra butított RV410-es GPU-t kapott, ám a memóriabusz már 128 bites, igaz lassabb DDR1-es modulokkal dolgozik.
A Sapphire X700 SE kártyája egyszerű felépítésű, ám jól felszerelt példány, hiszen 256 MB memóriát és VIVO funkciót is kapott. Előbbire nem sok szüksége van egy ilyen kaliberű kártyának, a VIVO viszont kelendővé teheti azok körében, akik ezt a funkciót ki tudják használni. A hűtésről egy "pogácsaszaggató" felépítésű bordába ágyazott, kéken világító kerámiacsapágyas ventilátor gondoskodik.
Radeon X700 LE (ASUS)
GPU: 110 nm RV410 (8 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 400 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 500 MHz
Megjelenés: 2004. dec. 21.
Az X700 LE az alap X700-ashoz képest csökkentett memória órajellel készült, és valószínűleg főleg az OEM piacra szánták. A GPU felépítése és órajele megegyezik az alapváltozatéval.
Ez az ASUS X700 LE az ATI kártyáktól szokatlan módon zöld színű nyákra épül, és OEM piacra szánt példánynak tűnik. Hűtése is ezt a feltételezést támasztja alá, hiszen ezt a festetlen pőre alumínium bordát, és a sima fekete színű ventilátort általában a Medion alkalmazta saját gépeibe készült kártyáin. Ezen kívül nem sok érdekességet találunk az olcsó hatást keltő nyákon, és a kimenetek terén is a szokásos választék (D-Sub + DVI + TV Out) áll rendelkezésre.
Radeon X700 (Gigabyte)
GPU: 110 nm RV410 (8 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 400 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 700 MHz
Megjelenés: 2005. szept.
Az X700-as utótag nélküli változata teljes értékű (8 pipe-os) RV410 GPU-ra épül, ám az órajeleit visszafogták a Pro-hoz képest. Nagyobb teljesítményű testvérénél kevésbé elterjedt, de azért nem lehetetlenség beszerezni.
A Gigabyte kártyájának kék színű nyákján jól mutat az ATI X700-as modellekre készített referenciahűtése, mely jellegzetes L alakja ellenére a memóriamodulokkal nem érintkezik. A ventilátor lehetne nagyobb, illetve jobb minőségű, hiszen kicsit zörög már. Ezt leszámítva a káryta általános minősége hozza a gyártótól elvárható szintet, de sok extra szolgáltatásra nem kell számítani, hiszen az ekkoriban már alapnak számító DVI és TV kimeneteken kívül semmi nem került rá, és memóriából is csak 128 MB áll rendelkezésre, igaz a butított X700-asoktól eltérően itt már BGA tokozású modulokból áll.
Radeon X700 Pro (MSI)
GPU: 110 nm RV410 (8 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 425 MHz
MEM: 128 MB 128-bit GDDR3 @ 864 MHz
Megjelenés: 2004. dec. 21.
Mivel az X700 XT csak prototípusként létezett, ezért a hivatalosan megjelent legerősebb X700-as modell a Pro változat volt, mely mér GDDR3-as memóriákat kapott, ám a konkurens GeForce 6600 GT-vel szemben ez is kevésnek bizonyult.
Igencsak dekoratívra sikerült az MSI X700 Pro kártyája, méretes, és a memóriamodulokra is kiterjedő réz hűtőbordájával és jó minőségű ventilátorával. A nyákon meglepően kevés alkatrészt találunk, hiszen a VIVO vezérlő, és az ahhoz szükséges alkatrészek, valamint a hátoldali memóriamodulok nem lettek felszerelve, így csak 128 MB memória áll rendelkezésre, de ez ekkoriban egy középkategóriás kártyánál még megszokott volt. Az MSI kártyái ezidőtájt kiemelkedtek minőségileg a többi gyártó termékei közül.
Radeon X740 XL (MSI / Medion)
GPU: 110 nm RV410 (8 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 425 MHz
MEM: 128 MB 128-bit GDDR3 @ 900 MHz
Megjelenés: 2005. márc. 7.
A 9000-es Radeon és több GeForce szériához hasonlóan, a Medion itt sem volt elégedett a referencia órajelekkel, ezért elkészítették az X740 XL modellt, mely nem más, mint egy minimálisan emelt memória órajelű X700 Pro. Egyéb pontokon nem változtattak a specifikáción, így nagy teljesítménybeli előrelépésre nem kell számítani.
A Medion kártyákra jellemző stílusjegyeket találjuk meg ezen a modellen is, vagyis a díszítetlen, de jó minőségű hűtő, a speciális Medion videocsatlakozó, és az ennek megfelelően elhagyott TV kimenet különbözteti meg elsősorban a hétköznapi X700 Pro kártyáktól. Mint általában mindig, most is az MSI készítette el a Medion számára ezt a speciális kártyát, mely egyébként érdekes módon nem számít különösebben ritkának, könnyű összefutni vele a használtpiacon.
Radeon X800 GT (Club 3D)
GPU: 130 nm R480 (8 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 475 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 980 MHz
Megjelenés: 2005. aug. 1.
Az X800 GT jelzésű modell 8 pipe-osra butított R480 GPU-t alkalmazott, órajelei viszont jóval magasabbak voltak az alapváltozaténál. Ezt a modellt bevallottan a GeForce 6600 GT ellenfelének szánták, vagyis nem igazi felsőkategóriás típusnak.
A Club 3D egyértelmű marketing célokból a jól csengő Rage Xtreme névvel illette X800 GT modelljét, de ez nem változtat azon, hogy itt egy 8 pipeline-os kártyáról van szó. A hangzatos elnevezés mögött persze húzódik némi gyári tuning, de nagy csodákra nem kell számítani. A gyártóra jellemző mangaszerű grafikát láthatjuk a hűtésburkolaton, mely alatt egy jókora, a memóriamodulokra is kiterjedő borda lapul. A ventilátor is méretes, ám sajnos nem túl jó minőségű, ezért mára már behangosodott.
Radeon X800 (referencia)
GPU: 110 nm R430 (12 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 400 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 700 MHz
Megjelenés: 2004. dec. 1.
Az alap Radeon X800 PCIE-s változata a kisebb csíkszélességgel gyártott R430-as GPU-t kapta, 12 aktív pipeline-nal, és az AGP-s verzióval megegyező órajelekkel.
A PCIE-s X800 referenciahűtése nem túl nagy méretű, ezért hiába van a borda teljes egészében rézből, a ventilátor elég nagy hangerő mellett üzemel. A nyák felépítése hasonlít az AGP-s változatéhoz, de tápcsatlakozóra itt nincs szükség, hiszen a PCIE foglalat képes kielégíteni a GPU energiaigényét. A 256 MB memóriát GDDR3-as modulok alkotják, melyek nem kaptak hűtést.
Radeon X800 GTO (ASUS)
GPU: 110 nm R430 (12 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 400 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 980 MHz
Megjelenés: 2005. aug. 1.
A 12 pipe-os X800 GTO teljesítményben a sima X800 és az X800 Pro között helyezkedett el.
Az ASUS X800 GTO kártyája igazán szemrevaló darab, narancssárga nyákján jól mutat a réz hűtés, mely heatpipe-ot is alkalmaz, és kéken világító ventilátort kapott. A gyártóra ekkortájt jellemző igényesség figyelhető meg az egész kártyán. A nyák felépítése nagyrészt a referencia dizájnt követi, az ASUS csak minimális módosításokat vitt véghez, például a saját apró ventilátor-csatlakozójukat alkalmazták.
Radeon X800 Pro (HIS)
GPU: 110 nm R430 (12 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 475 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 900 MHz
Megjelenés: 2004. máj. 5.
Az X800 Pro PCIE-s változata elég ritka modell volt, a modernebb, jobban csengő névvel ellátott variánsok sokkal kelendőbbek voltak erre a foglalatra. Felépítését és órajeleit tekintve megegyezik az AGP-s testvérével.
A HIS mindig is élen járt a halk hűtésű videokártyák gyártásában, különösen igaz ez az IceQ sorozatba tartozó modelljeire. Az Arctic Cooling által gyártott Silencer hűtők a leghalkabb megoldások közé tartoztak akkoriban, nem véletlen hát, hogy ezen a kártyán is egy ilyen hűtést láthatunk. A hatalmas méretű kerámiacsapágyas ventilátor egy réz talapzatú, alumínium lamellás bordára fújja a levegőt, majd a meleg légáramlat a házon kívülre távozik. Gondoltak a hátoldali memóriamodulok hűtésére is, amit egy nem túl dekoratív fémlemez lát el. A kártya egyéb felépítésében a referencia ajánlást követi.
Radeon X800 XL (Gigabyte)
GPU: 110 nm R430 (16 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 400 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 980 MHz
Megjelenés: 2004. dec. 1.
A 16 pipe-os X800 XL a Pro és az XT változatok között helyezkedett el teljesítményben, és PCIE fronton az X800-as széria talán legnépszerűbb modellje volt.
A Gigabyte passzív hűtést tervezett az X800 XL kártyára, ami dicséretes dolog, ám a megvalósítás minősége már hagy kívánnivalókat maga után. A GPU felőli borda alig érintkezik a hőátadó felülettel, így gyakorlatilag teljesen haszontalan. A hűtési feladat nagy részét így a hátoldali bordázatnak kell elvégeznie, melyre 2 db heatpipe szállítja át a hőt. Amennyiben nem rendelkezünk olyan processzorhűtővel, mely jelentős mértékű légáramlatot képes juttatni erre a bordafelületre, akkor a GPU hőmérséklete ijesztő szintekig emelkedhet, ami semmiképp nem tesz jót a kártya élettartamának.
Radeon X800 XT, X800 XT PE (Sapphire / referencia)
GPU: 130 nm R423 (16 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 500 MHz (PE: 520 MHz)
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 1000 MHz (PE: 1120 MHz)
Megjelenés: 2004. dec. 1.
A PCI Express-es X800 XT és XT Platinum Edition órajelei megegyeznek az AGP-s párjukéval, és a natív PCIE-s R423-as GPU-ra épülnek, mely természetesen 16 aktív pipeline-nal rendelkezik.
Íme egy teljesen referencia felépítésű X800 XT, mely csak a Sapphire által készített hűtésmatricában tér el egy referenciakártyától. A csatlakozót leszámítva nem sok különbséget fedezhetünk fel az AGP-s változathoz képest. A kisebb teljesítményű X800-as modellekkel ellentétben ennek a kártyának már kiegészítő tápcsatlakozóra is szüksége van, melyet természetesen 6 tűs PCIE aljzat formájában találunk meg a nyák jobb felső sarkában. Csúcsmodellről lévén szó, nem hiányozhat a VIVO funkció sem, melyet ezúttal is az ATI Rage Theater chip vezérel.
Radeon X850 Pro (Sapphire)
GPU: 130 nm R480 (12 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 507 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 1040 MHz
Megjelenés: 2004. dec. 1.
Az X850 Pro AGP és PCIE fronton egyaránt nagyon ritka változat volt. Lényegében felfogható egy 12 aktív pipeline-t tartalmazó X850 XT-nek, mellyel a selejtes R480-as GPU-kat szórták ki.
A Sapphire X850 Pro kártyáján ugyanazt a második generációs referenciahűtést találjuk, amit az AGP-s X800 XL-en már láthattunk. A kisebb méretű, kompaktabb nyákon mégis teljesen máshogy mutat, ráadásul ezúttal a fémfelületet egy nem túl dekoratív matricával is befedték. Megmaradt a hátoldali memóriamodulokat hűtő fémlemez is. A nyák a referencia felépítést követi, a dupla DVI kimeneten kívül pedig VIVO funkcióval is rendelkezik a kártya.
Radeon X850 XT, X850 XT PE (referencia)
GPU: 130 nm R480 (16 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 520 MHz (PE: 540 MHz)
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 1080 MHz (PE: 1180 MHz)
Megjelenés: 2004. dec. 1.
A Radeon X széria csúcsán az X850 XT jelzésű modell állt 16 aktív pipeline-nal, és az "egekbe" húzott órajelekkel. Aki még ezzel sem volt elégedett, az választhatta a még erősebb, Platinum Edition változatot.
Az X850 XT turbinaszerű hűtése az AGP-s változatról már ismerős lehet, ám itt az átlátszó műanyag burkolaton keresztül szemrevételezhetjük a réz bordázatot, mely a GPU-val érintkezik. A malomkerék felépítésű ventilátor a kártya tápcsatlakozó felőli végénél szívja be a levegőt, majd a gépházon kívülre továbbítja azt. A megoldás egyetlen hátránya, hogy mindezt igencsak zavaró hangerő mellett teszi. Aki annak idején megengedhette magának a legdrágább ATI modell megvásárlását, az biztosan jobban örült volna egy halkabb hűtésnek, még akkor is, ha az esetleg a hatékonyság kárára vált volna.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
