2024. március 28., csütörtök

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

ATI vs. NVIDIA kezdetektől napjainkig

  • (f)
  • (p)
22. oldal
Írta: |

Cikksorozatom harmadik és egyben utolsó része: örök párharc a 3D gyorsítás két úttörője között.

[ ÚJ TESZT ]

NVIDIA - GeForce 400 széria

GeForce 400 széria

Az NVIDIA első DirectX 11-es generációja a Fermi architektúrát használja. Ezt, illetve a GF100 kódnevű GPU-ra épülő GTX 480 és 470 kártyákat sok kritika érte amiatt, hogy rengeteg olyan szolgáltatást támogatnak, amit a játékosok nem használnak ki, hanem főleg a professzionális GPGPU piac igényeit elégítik ki. Emiatt pedig a GPU fölöslegesen nagy, sok hőt termel, sokat fogyaszt, és persze ami a legfontosabb: drága. Ezeknek a véleményeknek persze van némi jogos alapjuk, de azért ne felejtsük el, hogy a GTX 480 játékos szemmel is igencsak impresszív specifikációkkal bír: 480 Stream processzor, 384 bites memóriabusz, és 1536 MB GDDR5-ös memória.

A GTX 470-en az órajelek csökkentésén kívül végrehajtottak némi szokásos csonkítást: 448 db aktív Stream processzora mellé 320 bites memóriabuszt és 1280 MB memóriát kapott. A GF100-as GPU igencsak magas selejtaránya miatt később egy még tovább butított változat is megjelent: a GTX 465-ben 352 db Stream processzor volt aktív, és emellé 256 bites memóriabuszon 1024 MB memória társult. Ez a kártya nem lett túl népszerű, hiszen teljesítményéhez képest túl magas áron adták.

A drágán előállítható GTX 465 nem volt egy ütőképes középkategóriás termék, ezért szükség volt valami igazán átütő sikerre ebben a szegmensben, ami visszacsábítja a vásárlókat az NVIDIA-hoz. Erre nem is kellett sokáig várni: a GTX 460 minden szempontból beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A GF104 kódnevű GPU-ból a eltávolították játékosok számára fölösleges szolgáltatásokat, így rengeteg tranzisztort takarítottak meg, ami jó hatással volt az előállítási költségekre. A GTX 460 két változatban létezik: mindkettő 336 db Stream processzort kapott, de míg a 1024 MB-os verzió 256 bites, addig a 768 MB-os verzió csak 192 bites memóriabusszal rendelkezik.

Később megérkezett a még lejjebb pozícionált, 192 Stream processzoros és 128 bites memóriabuszú GTS 450 is, ám ez a kártya már nem aratott osztatlan sikert, a 96 Stream processzoros GT 440 pedig még kevésbé lett elterjedt. Utóbbi két modell leggyengébb pontja a kevés TMU egység, megy a Fermi architektúra sajátossága, ám míg a nagyobb kártyák esetében kevésbé számít, addig az erősen csonkított alsó-középkategóriás modellek teljesítményére erősen rányomja a bélyegét.

GeForce GT 430 (MSI)

GPU: 40 nm GF108 (96 SP, 16 TMU, 4 ROP) @ 700 MHz (SP: 1400 MHz)
MEM: 1024 MB 64-bit DDR3 @ 1600 MHz
Megjelenés: 2010. okt. 11.

A 400-as GeForce széria legkisebb modellje a GT 430 volt. Ugyanazt a 96 Stream processzoros GF108 GPU-t kapta, mint a GT 440-es, de csak 64 bites memóriabusz és DDR3-as memóriák voltak rajta, emiatt teljesítménye jóval gyengébb volt. Játékos célra csak visszafogottan alkalmas, inkább multimédiás felhasználásra lehet ajánlani.

Az MSI GT 430-as kártyája igen egyszerű darab. Bár a gyári képeken méretesebb, dupla ventilátoros hűtéssel mutatják, a dobozból mégis egy visszafogott, alsókategóriás dizájnú egyventilátoros kártya került elő. A teljesítménynek főleg a 64 bites memóriabusz árt sokat. Az alacsony profilú nyákon 8 db GDDR3-as modul alkotja az 1 GB memóriát, melyek egy része a hátoldalra került. Egyedüli pozitívum a natív HDMI kimenet és a saját hangkodek, de ez ebben az időszakban már nem számított különösebb extrának.

GeForce GT 440 (ASUS)

GPU: 40 nm GF108 (96 SP, 16 TMU, 4 ROP) @ 810 MHz (SP: 1620 MHz)
MEM: 1024 MB 128-bit GDDR5 @ 3200 MHz
Megjelenés: 2011. feb. 1.

A GeForce GT 440 (a GT 430-hoz hasonlóan) a GF108 kódnevű GPU-ra épül, vagyis 96 stream processzora mellé kevés TMU és ROP egység párosul, ami rányomja a bélyegét a sebességére. A megnövelt órajelek mellett a memóriabuszt 128 bitesre szélesítették, melyre GDDR5 memóriák is csatlakozhatnak. A tesztben érdekes lesz megfigyelni, hogy miként viszonyul a régebbi, ám dupla annyi TMU és ROP egységet tartalmazó GT 240-hez a teljesítménye.

Az ASUS GT 440-es kártyáinak csúcsváltozatát láthatjuk itt, melyre 1 GB GDDR5 memóriát szereltek. Kis mértékű gyári tuningot is kapott, de természetesen referencia órajeleken teszteltem. A hűtést némi kritika illeti, hiszen a PWM szabályzású ventilátor terhelés hatására meglehetősen hangossá válik. A két bővítőhelyet elfoglaló megoldás emellett egy egyszerű alumíniumbordát és egy túlcsicsázott hűtésburkolatot vonultat fel. A kimenetek terén a teljes méretű (nem mini) HDMI csatlakozónak örülhetünk, ennek ára, hogy csak 1 db DVI kimenet áll rendelkezésre, a második monitort csak analóg D-Sub csatlakozó várja.

GeForce GTS 450 (Gigabyte)

GPU: 40 nm GF106 (192 SP, 32 TMU, 16 ROP) @ 783 MHz (SP: 1566 MHz)
MEM: 1024 MB 128-bit GDDR5 @ 3608 MHz
Megjelenés: 2010. szept. 13.

A GTS 450 egy furcsa szerzet. A GF106 kódnevű GPU 192 Stream processzort tartalmaz, ám fele annyi TMU van csak benne, mint a GTS 250-ben. Ráadásul hiába kapott GDDR5-ös memóriamodulokat, ha a 128 bites memóriabusz miatt a sávszélesség alacsonyabb lett... Érdekes lesz hát megfigyelni, hogy az új divatnak megfelelő elvvel készült kártya hogyan szerepel elődjéhez képest a tesztekben.

Manapság nagyon divatosak a dupla ventilátorral szerelt videokártyák, de az az érdekes koncepció, amit ezen a Gigabyte GTS 450-esen megvalósítottak, nem nevezhető mindennapinak. Alapesetben csak az egyik ventilátor forog a kettőből, és pár percenként váltják egymást. Ezzel 2D alatt elkerülhető a két légkavaró által termelt dupla zajterhelés, valamint a ventilátorok élettartama is megnő, mert csak fele annyi időt kell menniük, mintha állandóan be lennének kapcsolva. Természetesen ha a GPU hőmérséklete elér egy bizonyos határt (úgy láttam, kicsivel 60 fok fölött) mindkét ventilátor beindul.

Ez az ötletes megoldás akár teljesen ki is kapcsolható a kártya hátulján lévő kapcsolóval, ilyenkor állandóan pörög mindkét ventilátor. Természetesen ehhez a hűtéshez, mely heatpipe-okat is alkalmaz, gyári tuning is jár. A nyák felépítése is masszívabb a hétköznapi GTS 450-esekhez képest. Látható, hogy 4 db memóriahely üresen áll, vagyis 192 bites memóriabuszhoz tervezték (amit az utód GTX 550 Ti esetében ki is használtak). A feszültségszabályzó áramkörök külön hűtőbordát kaptak, hátul pedig látható a már említett kapcsoló, mely a ventilátorok működését vezérli. A kimenetek sorában 2 db DVI és egy (sajnos mini) HDMI csatlakozó található.

GeForce GTX 460 SE (EVGA / referencia)

GPU: 40 nm GF104 (288 SP, 48 TMU, 32 ROP) @ 650 MHz (SP: 1300 MHz)
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 3400 MHz
Megjelenés: 2010. nov. 15.

A GTX 460 butított változata a kevesebb Stream processzorral rendelkező, és alacsonyabb órajeleken járó SE változat volt. Érdekes, hogy emellé viszont megkapta a teljes értékű (256 bites) memóriabuszt, és a 1024 MB memóriát. A furcsa hibrid nem lett túl elterjedt modell.

Az EVGA GTX 460 SE Superclocked változat nevéből kitűnik, hogy gyári tuningos kártyáról beszélünk. Természetesen referencia órajeleken teszteltem. A kártya 100%-ban referencia, de az EVGA ellátta egy hűtést segítő, és némi védelmet is biztosító hátoldali alumíniumlemezzel. A nyák referencia felépítésű. Látszik, hogy a nagyméretű fémsapkával rendelkező GF104-es GPU az első, ami nem négyzet, hanem téglalap alakú tokozást kapott.
Emiatt sok alternatív hűtő felszerelése akadályba ütközhet a nem szimmetrikus felfogatási pontok miatt. A gyári hűtést egyébként nem feltétlenül kell lecserélni, mert bár nem kiemelkedően jó megoldás, de tűrhető hangerővel és hatékonysággal működik. Az Intel processzorok gyári hűtőire emlékeztető bordát heatpipe-okon kiegészítő lamellázat is segíti, a ventilátor pedig hagyományos, PWM vezérelt darab. Az egész szerkezet egy nagy műanyag burkolattal van lezárva, ami a légáramlást kissé akadályozza.

GeForce GTX 460 768 MB (Zotac)

GPU: 40 nm GF104 (336 SP, 56 TMU, 24 ROP) @ 675 MHz (SP: 1350 MHz)
MEM: 768 MB 192-bit GDDR5 @ 3600 MHz
Megjelenés: 2010. júl. 12.

A népszerű GTX 460 olcsóbbik változata 768 MB memóriával készült, ennek megfelelően a memóriabusza 256 helyett 192 bites volt, és a ROP egységek száma is csökkent. Emiatt a memóriaméret csökkentése a szokásosnál nagyobb kihatással van a teljesítményére. Egyéb paramétereit tekintve megegyezik a 1024 MB-os változattal.

A Zotac GTX 460-as kártyája első ránézésre referenciakártyának tűnik, de jobban szemügyre véve kiderül, hogy a hűtésburkolaton kívül semelyik része nem azonos a referenciamodellel. A nyákja egyedi, és mattfekete színű. Kimeneteit áttervezték, a 2 db DVI mellett teljes értékű (nem mini) HDMI és Displayport csatlakozót is kapott. Ennek sajnálatos mellékhatása, hogy a levegő távozására szolgáló rács felülete kisebb lett, emiatt több meleg reked a számítógépházon belül. A hűtése is kisebb a referencia megoldásnál, ugyanis eltávolították róla a heatpipe-okat és az erre kapcsolódó kiegészítő bordázatot, valamint a GPU-val sem rézbetét érintkezik. Az immár egy alsókategóriás Intel processzorhűtőre hasonlító megoldás legnagyobb hibája, hogy bár kapott egy fémlemezt, ami követi a memóriamodulok formáját, de mégsem érintkezik velük, ráadásul a légáramlatot is blokkolja feléjük. Ennek tudatában érdekes, hogy a kártya kis mértékű gyári tuningot is kapott.

GeForce GTX 460 1024 MB (MSI HAWK)

GPU: 40 nm GF104 (336 SP, 56 TMU, 32 ROP) @ 675 MHz (SP: 1350 MHz)
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 3600 MHz
Megjelenés: 2010. júl. 12.

A GTX 460 teljes értékű, 1024 MB-os változata egy kiváló felső-középkategóriás kártya volt, mely nagy népszerűségre tett szert a játékosok körében.

Az MSI csúcstuningos GTX 460-asa a Hawk fantázianevet kapta, és a gyártó népszerű Twin Frozr II hűtését szerelték rá, mely hatalmas heatpipe-os bordázattal, és dupla ventilátorral operál. A PWM-es szabályzású légkavarók dicséretese halksággal teszik a dolgukat. Természetesen az ordas nagy hűtés mellé jelentős mértékű gyári tuning is jár, és a nyák felépítése is sokkal masszívabb a referencia megoldásnál. A kártyán feszültségmérő pontok és a tápáramkör kihasználtságát jelző LED-ek is helyet kaptak.

GeForce GTX 465 (Gigabyte)

GPU: 40 nm GF100 (352 SP, 44 TMU, 32 ROP) @ 607 MHz (SP: 1215 MHz)
MEM: 1024 MB 256-bit GDDR5 @ 3206 MHz
Megjelenés: 2010. máj. 31.

A GF100-as GPU-ra épülő kártyák közül a leginkább visszabutított változat GTX 465 néven került forgalomba. Nem lett túl sikeres modell, hiszen drága volt az előállítása, így hamar leváltotta a jóval jobb ár/teljesítmény mutatóval rendelkező GTX 460-as.

A Gigabyte sportot űz abból, hogy minél több ventilátort zsúfoljon a kártyáira, még akkor is, ha egy olyan visszafogott teljesítményű modellről van szó, mint ez a GTX 465-ös. Ez a háromventilátoros hűtő meglehetősen impozáns látványt nyújt, de azért alaposabban szemügyre véve feltűnik, hogy a bordafelület lehetne nagyobb is. Intelligens vezérlést sem kapott, tehát mindhárom légkavaró állandóan forog, ennek ellenére nem nevezhetőek hangosnak. A nyák is meglehetősen masszív felépítésű, és karácsonyfa módjára világítanak a hátoldali ledek a VRM blokk mellett, akárcsak az MSI GTX 460 Hawk-on, de itt nem jelzik a terhelést, hanem állandóan világítanak. Érdekes, hogy a hatalmas hűtés ellenére gyári tuningot nem kapott a kártya.

GeForce GTX 470 (MSI / referencia)

GPU: 40 nm GF100 (448 SP, 56 TMU, 40 ROP) @ 607 MHz (SP: 1215 MHz)
MEM: 1280 MB 320-bit GDDR5 @ 3348 MHz
Megjelenés: 2010. márc. 26.

A GTX 480 kicsit visszabutított, visszafogott változata volt a GTX 470, mely még így is jelentős teljesítménnyel rendelkezett, de barátságosabb árcédulája miatt jobban fogyott. A GF100-as GPU-ban 448 aktív Stream processzor dolgozott, és a memóriarendszer is elszenvedett egy kisebb mértékű csonkítást: 1280 MB memóriát kapott a kártya, 320 bites memóriabusszal.

Az MSI GTX 470-ese teljes mértékben a referencia felépítést követi, egyedül a hűtésburkolat díszítését tervezte át a gyártó. A vadászrepülőgépet ábrázoló matrica visszafogott, nem túl hivalkodó megjelenésű. A 470-es felépítése egyszerűbb, mint a brutális 480-asé, de azért így sem számít kis darabnak. A GPU-val egy 5 réz heatpipe-al támogatott borda érintkezik, a memóriákat és az egyéb melegedő alkatrészeket pedig egy segédkeret hűti. A ventilátor kis méretű és erős motorú, sajnos emiatt a hangja is meg tud jönni terhelés alatt, bár nem olyan vészesen, mint a 480-asnak. A nyákon lyukakat vágtak, hogy több friss levegőhöz juthasson a légkavaró. A fémsapkás GF100-as GPU körül sorakozik az 1280 MB memóriát alkotó 10 db GDDR5-ös memóriamodul. A nyákot az MSI gyártotta, erre utalnak a kék DVI csatlakozók és az MSI logós hátlapi lemez.

GeForce GTX 480 (referencia)

GPU: 40 nm GF100 (480 SP, 60 TMU, 48 ROP) @ 700 MHz (SP: 1401 MHz)
MEM: 1536 MB 384-bit GDDR5 @ 3696 MHz
Megjelenés: 2010. márc. 26.

A 400-as GeForce széria csúcsmodellje a brutális felépítésű GTX 480 volt, mely egyben tesztem legerősebb kártyája is. A GF100-as GPU eredetileg 512 Stream processzort tartalmazott volna, de a gyenge kihozatal miatt csak 480-at aktiváltak. A memóriabusz 384 bites, ami visszalépés a 200-as széria legnagyobb kártyáinak 512 bites memóriabuszához képest, ám a GDDR5-ös modulok miatt a sávszélesség így is sokkal magasabb.

Már első ránézésre is látszik, hogy itt egy igazi nagyágyúval van dolgunk: bár a 480-as csak egyetlen GPU-t alkalmaz, hűtőrendszere mégis nagyobb az előző két széria kétmagos csúcskártyáin alkalmazott megoldásoknál. A GPU-ra egy hatalmas hűtőblokk illeszkedik, melyre 5 db vaskos heatpipe vezeti át a hőt. Ezek a mostanában divatos szokás szerint közvetlenül érintkeznek a GPU-val. A bordázat annyira nagy, hogy nem is volt hely külön burkolatot helyezni rá, így lényegében a kártya külsejének jelentős része is hőátadó felületként funkcionál.

A többi melegedő komponens (memóriamodulok, feszültségstabilizáló áramkörök) hűtését különválasztották a GPU-tól, hogy az ne melegítse át őket fölöslegesen. Erre szükség is van, hiszen a GF100-as GPU döbbenetes mennyiségű hőt termel. Teljes terhelés hatására szó szerint hajszárító üzemmódba kapcsol a kártya: éktelen hangorkán mellett forró levegőt fúj ki nagy erővel. Persze ez csak extrém terhelés hatására történik így, az esetek többségében azért elviselhető hangerő mellett dolgozik. A ventilátor átmérője véleményem szerint lehetne nagyobb is, hiszen hely lenne rá: pl a 8800 Ultrán nagyobb átmérőjű ventilátor található, amivel a hangerő csökkenthető lett volna. A hűtést eltávolítva láthatóvá válik a fémsapka alatt rejtőző GF100-as GPU, körülötte pedig az 1536 MB memóriát alkotó 12 db GDDR5-ös memóriamodul.

Érdekesség, hogy a ventilátor alatt réseket vágtak a nyákon, hogy még több friss levegőt tudjon beszívni. A tápellátásról egy 6 és egy 8 tűs tápcsatlakozó gondoskodik. A kimenetek között 2 db DVI és egy mini HDMI csatlakozó áll rendelkezésre, és természetesen kapunk két SLI csatlakozót is a 3-Way SLI üzemmódhoz. A hátoldalon nem sok érdekeset találunk, viszont észrevehető, hogy a heatpipe-ok kilógnak a kártya síkjából. Ezeket, valamint a szabadon lévő bordafelületet működés közben nem tanácsos megérinteni, mert a terhelés alatt 100 °C körüli hőmérsékletet elérő GPU által átmelegített felületek könnyen égési sérüléseket okozhatnak.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

22. oldal

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.