NVIDIA - GeForce 6 széria
GeForce 6 széria
Az FX-fiaskó után az NVIDIA-nál jól tudták: ahhoz, hogy visszaszerezzék a vásárlók bizalmát, valami igazán ütős termékkel kell előállniuk. A 6-os GeForce generáció fejlesztésekor ezért beleadtak apait-anyait, ami meg is látszott a végeredményen. Elhagyták a rosszemlékű FX megnevezést, így az új modellpaletta már csak egy négyszámjegyű típuskódot kapott. Az NV40-es kódnevű GPU-ra épülő GeForce 6800-as széria elsőként támogatta a DirectX 9c-ben bevezetett 3.0-ás Shader Modelt, emiatt technikai fölénybe került az ATI-val szemben, hiszen az aktuális Radeon generáció csak a korábbi 2.0-ás változatot támogatta. Ennek persze akkoriban kevés jelentősége volt, de a kártya időtállóságán sokat javított ez a fejlesztés. Emellett természetesen az alapjairól újratervezték az egész GPU-t, amely immár 16x1-es pipeline felépítést, és 6 vertex shadert kapott, a memóriabusz pedig természetesen 256 bites volt, és elsőként alkalmazott GDDR3-as memóriamodulokat. Az NV40 még natív AGP-s GPU volt, de később kiadták a PCI Express-es változatát is, NV45 kódnéven.
Az új chip köré rögtön 3 kártyát is építettek: a csúcsot a 6800 Ultra képviselte, míg a költségérzékenyebb, ám csúcskategóriás kártyára vágyó vásárlók igényeit az órajelcsökkentésen átesett, és kisebb hűtővel szerelt 6800 GT elégítette ki. Az utótag nélküli GeForce 6800-on már ennél több butítást hajtottak végre: memóriája 256 MB GDDR3 helyett 128 MB DDR1 modulból állt, valamint a GPU-ban letiltottak 4 pixel pipeline-t, és 1 vertex shadert, így 12/5 felépítéssel került forgalomba. A tiltás software-es úton történt, így a Rivatuner nevű program segítségével aktiválhatóak voltak a letiltott részegységek, és ha az embernek szerencséje volt, akkor hiba nélkül működtek. Hogy az igazán selejtes GPU-kat is el lehessen adni, a 6800-as szériába később még érkezett egy 8 aktív pipe-al, és 4 vertex shaderrel rendelkező típus, mely a 6800 LE nevet kapta.
A hatodik GeForce generáció a középkategóriában is hatalmas változásokat hozott. Az NV43-as kódnevű GPU-ra épülő GeForce 6600 GT hatalmas népszerűségnek örvendett, mert elfogadható ára mellé kiváló teljesítmény társult. A 8 pipeline-al rendelkező GPU mellé 128 bites memóriabuszon GDDR3 memóriamodulok csatlakoznak, és a 0,11 mikronos gyártási technológiának köszönhetően a GPU órajele is elérhette az 500 MHz-et, ami magasabb volt még a 6800 Ultránál is. A 6600 GT-nek is létezett egy olcsóbb, utótag nélküli változata, mely alacsonyabb órajeleken dolgozott, és GDDR3 helyett hagyományos DDR memóriákat kapott. Az alsókategóriás 4 pipe-os GeForce 6200 kezdetben a selejtes NV43-as GPU-kra épült, így kis szerencsével a Rivatuneres trükkel 8 pipe-osra volt alakítható, később viszont már fizikailag csak 4 pipe-al gyártották őket.
A 6200-as szériával kapcsolatban még egy dolgot érdemes megemlíteni: itt vezették be először a TurboCache technológiát, amely azt volt hivatott megoldani, hogy a videokártya szükség esetén a rendszermemóriához is hozzáférjen, és saját használatra foglaljon le belőle bizonyos mennyiséget. Az eredeti elképzelés az lett volna, hogy a legolcsóbb kártyák nagyon kevés, akár 16 MB memóriát kaptak volna, ám ez a megoldás nem igazán terjedt el, hiszen a témában kevésbé járatos vásárlók nagy része (akik a legolcsóbb kártyák közül válogatnak) többnyire a kártyára szerelt memória mérete alapján választanak, így a kevés fedélzeti memóriával rendelkező termékek eladhatatlanok lettek volna. A TurboCache technológiát viszont előszeretettel alkalmazták későbbi ultra-low-cost modelleken is, amolyan parasztvakítás jelleggel.
Érdekesség, hogy a 6600-as széria volt az első natív PCI Express-es fejlesztés, ám a korabeli vásárlók nagy része (főleg a középkategóriából válogató, árérzékenyebb réteg) még AGP-s rendszert használt. Emiatt szükség volt egy megoldásra, ami a PCI Express-es GPU-t alkalmassá teszi AGP-s alaplapokban való használatra. A probléma megoldására az NVIDIA kifejlesztette az aprócska HSI (High Speed Interconnect) chipet, amely képes volt az AGP és a PCI Express között "fordítani", így lehetőség nyílt AGP-s GeForce 6600-as kártyákat gyártani. Viszont a chipnek helyet kellett szorítani a kártyán, sőt hűtést is igényelt, emiatt a fenti képen látható furcsa alakú kártyák jöttek létre.
A PCI Express bevezetése még egy újítással járt: az erre alkalmas alaplapokban lehetőség nyílt két videokártyát összekötni az SLI (Scalable Link Interface) technológia segítségével. Ennek persze semmi köze a régebben a 3dfx által a Voodoo 2-es kártyákon alkalmazott megoldáshoz, csak a név marketing értékét használta ki az NVIDIA. A hatodik GeForce generáció életciklusának végén még bemutattak egy új GPU-t, amely az NV41 kódnevet kapta, natív PCI Express-es volt, és fizikailag 12 pipeline-t tartalmazott (vagyis nem lehetett 16 pipe-osra moddolni), valamint már 0,11 mikronos gyártástechnológiával készült. Erre a chipre a GeForce 6800 GS, valamint a 8 pipe-osra butított 6800 XT épült.
GeForce 6200A (MSI)
GPU: 110 nm NV44A (4 pipe x 1 TMU, 3 VS) @ 350 MHz
MEM: 128 MB 64-bit DDR @ 500 MHz
Megjelenés: 2005. ápr. 4.
A költségesen gyártható, NV43-as magra épülő 6200-as kártyákat AGP fronton is leváltották az NV44-es GPU módosított, natív AGP-s változatával, mely az NV44A kódnevet kapta. Így elhagyható volt a HSI chip, ezáltal a költségek jelentősen lecsökkentek. Ezek a második generációs 6200-as kártyák kizárólag 64 bites memóriabusszal készültek, mert a GPU nem képes 128 bites memóriabuszt kezelni.
Látható az MSI kártyáján, hogy a "ráncfelvarrott" AGP-s 6200-as változat egy jóval költséghatékonyabb, igazi alsókategóriás megoldás volt. Szinte az összes kártya low profile nyákra épült, és passzív hűtéssel szerelték. A GPU magfelülete jóval kisebb lett, hiszen fizikailag is csak 4 pipeline-t tartalmazott, emellett a tokozás mérete is csökkent, mert az NV44A csak 64 bites memóriabuszt kezel, ami kevesebb bekötési pontot igényel. Memóriamodulok terén megmaradtak az 500 MHz-es TSOP tokozású DDR modulok, ám számuk 4 db-ra csökkent, hiszen 64 bites memóriabusznál fele annyi modulból is kijön a 128 MB memória. A passzív hűtőborda dicséretesen nagy méretű, és MSI feliratot formáz.
GeForce 6200 (ASUS)
GPU: 110 nm NV43 (4 pipe x 1 TMU, 3 VS) @ 300 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 500 MHz
Megjelenés: 2005. jan. 17.
Az első generációs, NV43-as magra épülő GeForce 6200-est AGP fronton is bevetette az NVIDIA, a HSI fordítóchip segítségével. Paramétereit tekintve megegyezik a PCIE-s változattal.
Az ASUS "Gamer Edition" 6200-as modellje meglehetősen furcsa, méretes nyákra épül, mely az átlagos AGP-s 6600-as változatoknál jóval rendezettebb benyomást kelt. A képeken nem is tűnik túl nagynak, de kézbevéve elég impozáns látványt nyújt. Ugyanerre a nyákra építették az ASUS-nál 6600-as, sőt később 7600 GS kártyát is. A 45 fokkal elforgatott GPU mellett, a kártya szélén találhatók a memóriamodulok, melyekből 4 db a kártya hátoldalára került.
A hűtés masszív és viszonylag csendes, valamint a ventilátor fordulatszámát is képes monitorozni. A HSI chip bordájára is jut némi légáram, ami dicséretes, mert ezzel sok gyártó egyáltalán nem szokott foglalkozni. Érdekes (és nem túl praktikus) megoldás, hogy a tápcsatlakozó a nyák felső élére, középtájra került.
GeForce 6600 LE (Club 3D / referencia)
GPU: 110 nm NV43 (4 pipe x 1 TMU, 3 VS) @ 300 MHz
MEM: 256 MB 128-bit DDR @ 400 MHz
Megjelenés: 2005.
AGP-s változatban ritka volt a 6600 LE, hiszen egy nem túl jó ár/teljesítmény arányú kártyáról van szó, amit az árérzékeny AGP-s vásárlóknak nehéz volt eladni. Ráadásul AGP-re kevésbé volt ritka az eredeti NV43 magos 6200-as, ami specifikációit tekintve nem sokban tér el a 6600 LE-től.
Íme egy teljesen referencia kialakítást követő AGP-s 6600 LE a Club 3D-től. Még a hűtés is megegyezik az NVIDIA referencia megoldásával, ami egy egészen minimális hőátadó felületű bordából, és egy közepes minőségű, átlátszó műanyagból készült ventilátorból áll. A HSI chip természetesen külön hűtőbordát kapott. A memóriamodulok itt is mindössze 400 MHz-esek, akárcsak a PCIE-s változat esetében.
GeForce 6600 (Gainward)
GPU: 110 nm NV43 (8 pipe x 1 TMU, 3 VS) @ 300 MHz
MEM: 256 MB 128-bit DDR @ 500 MHz
Megjelenés: 2004. nov. 14.
AGP fronton a 6600-as széria már az erősebb kártyák közé tartozik, ennek megfelelően jó ár-érték aránya miatt eléggé elterjedt volt. Specifikációit tekintve megegyezik a PCIE változattal.
Ez a Gainward 6600-as kártya nem a referenciadizájnt követi, ami elsősorban azért nem szerencsés, mert így szinte esélytelen rá másik hűtőt találni, ha a gyári megadná magát. Szerencsére ezen a kártyán még jól pörög az aprócska ventilátor, melyet egy közepes méretű, a HSI chipet is lefedő bordába ágyaztak. Nem szeretem az ilyen megoldásokat, ahol a melegedő komponensek hűtését összevonják, mert a kevésbé melegedő alkatrész számára hátrányos lehet.
Érdekesség, hogy a kártyát nem látták el kiegészítő tápcsatlakozóval, holott az NV43-as magra épülő AGP-s kártyákra általában szerelnek ilyet. Ez valószínűleg rossz hatással van a kártya tuningolhatóságára, de ennek egyébként is gátat szabnának a nem túl neves gyártótól származó memóriamodulok, melyek összesen 256 MB fedélzeti tárat alkotnak.
GeForce 6600 GT (ASUS)
GPU: 110 nm NV43 (8 pipe x 1 TMU, 3 VS) @ 500 MHz
MEM: 128 MB 128-bit GDDR3 @ 900 MHz
Megjelenés: 2004. nov. 14.
AGP fronton a 6600 GT talán még nagyobb sláger volt, mint PCIE-n, hiszen ekkoriban az átlagfelhasználók (akik a középkategóriából vásároltak kártyát) még nagyrészt AGP-s rendszert használtak. A 6600 GT sikerét az sem mérsékelte, hogy az AGP-s változat memóriaórajelét 100 MHz-cel csökkentették a PCIE-s testvéréhez képest.
Az ASUS-féle AGP-s 6600 GT-n a furcsa, kifacsart nyákelrendezést fedezhetjük fel, ami az NVIDIA referenciamegoldására hajaz. A HSI chip különálló hűtőbordát kapott, a GPU hűtése viszont nem fúj rá levegőt, emiatt eléggé átmelegszik. A memóriamodulok nem kaptak hűtőbordát, és helyhiány miatt nem is igazán lehetséges elhelyezni rájuk ilyet. Mivel a gyári hűtések gyakran kevésnek bizonyultak (főleg tuning esetén), és hamar el is romlottak, ezért az AGP-s 6600 GT felhasználók körében népszerű volt a Zalman VF700-as hűtő, ami erre a furcsa kialakítású kártyára is felszerelhető volt.
GeForce 6800 LE (Leadtek)
GPU: 130 nm NV40 (8 pipe x 1 TMU, 4 VS) @ 300 MHz
MEM: 128 MB 256-bit DDR @ 700 MHz
Megjelenés: 2004. júl. 22.
A nagy méretű NV40-es GPU magas selejtaránya miatt szükség volt egy igazán visszafogott 6800-as modellre. Ez lett a 6800 LE, melyben mindössze 8 pipeline és 4 Vertex Shader volt aktív, és a GPU órajelét is 300 MHz-re csökkentették. Könnyű látni, hogy ez a kártya már a 6600-as széria szintjére csúszott le, tehát ár/teljesítmény aránya nem a legjobb, egyedül a 256 bites memóriabusz jelenthet némi előnyt, illetve vállalkozó kedvűek a Rivatuneres moddoláshoz is folyamodhattak, hiszen 12 pipe-pal még jó eséllyel elszaladgáltak ezek a kártyák.
A Leadtek A400-as sorozata a 6800-as széria legminőségibb kártyáit adta. Az alsóbb kategóriás modelleknél sem spóroltak a hűtésen, hiszen masszív heatpipe-os rézborda hűti a GPU-t és a memóriákat egyaránt, a ventilátort pedig porszűrő rács védi. A kártya hátoldalán is találunk egy vaskos hűtőbordát, ám ennek nem sok szerepe van a hűtésben, hiszen legfeljebb a nyákon keresztül tud némi hőt átvenni a GPU-tól. A kártya felépítése megegyezik az alap 6800-as modellekkel, egyedül a GPU-ban van eltérés.
GeForce 6800 XT (XFX)
GPU: 130 nm NV40 (8 pipe x 1 TMU, 4 VS) @ 325 MHz
MEM: 128 MB 256-bit DDR @ 700 MHz
Megjelenés: 2005. szept. 30.
A 6800 XT AGP-s változata hivatalosan (GPU szinten) nem létezett, mégis több gyártó is készített ilyen kártyát, melyek lényegében átnevezett 6800 LE-k voltak, picit emelt GPU órajellel.
Az XFX-féle AGP-s 6800 XT teljesen referencia felépítést követ, még a hűtés is megegyezik a nagyobb 6600-asokra, illetve kisebb 6800-asokra tervezett NVIDIA referenciahűtéssel. A memóriamodulok hűtetlenek maradtak, ami nem biztos, hogy jó hatással van az élettartamukra. A nyák felső élén egy merevítőlemez fut végig. A kártya az órajelen kívül minden egyéb tekintetben megegyezik a 6800 LE-vel, még a GPU lesarkazásvédő fémkeretére is ez a felirat került.
GeForce 6800 (Galaxy Glacier)
GPU: 130 nm NV40 (12 pipe x 1 TMU, 5 VS) @ 325 MHz
MEM: 128 MB 256-bit DDR @ 700 MHz
Megjelenés: 2004. ápr. 14.
A GeForce 6800-as alapváltozatában 12 aktív pipeline és 5 Vertex Shader egység működött, ám a tiltás software-es úton történt, így a Rivatuner nevű program segítségével (na meg némi szerencsével) bekapcsolhatóak voltak a letiltott egységek. Memória fronton is történt butítás a GT/Ultra változatokhoz képest, hiszen 256 MB GDDR3 helyett csak 128 MB memóriát kaptak az alap 6800-asok, méghozzá szerényebb órajelű DDR modulokból. A változtatások hatására természetesen az árcédulán is jóval barátságosabb összeg szerepelt, így népszerű felső-középkategóriás kártya lett a GeForce 6800 AGP-s változata.
A Galaxy Glacier fantázianevű modellt gyárilag Arctic Cooling NV Silencer hűtővel szerelte a gyártó, ami igen népszerű alternatív hűtő volt akkoriban a GeForce 6800-as kártyákra, hiszen halk, mégis hatékony működése mellett az ára is megfizethető volt.
Az egyszerű réz alapra csatlakozó alumínium lamellákra egy nagy méretű, folyadékcsapágyas ventilátor fújja a levegőt. A kék színű nyák a referencia felépítést követi, és egy sárga színű merevítő lemezt is kapott. A hatalmas GPU-t körbeöleli a 8 db memóriamodul, melyek a 128 MB memóriát alkotják. A kártya természetesen kiegészítő tápcsatlakozót igényel a működéshez.
GeForce 6800 GS (XFX)
GPU: 130 nm NV40 (12 pipe x 1 TMU, 5 VS) @ 350 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 1000 MHz
Megjelenés: 2005. dec. 8.
A PCIE fronton sikeres 6800 GS nevet AGP-re is bevezették, bár itt értelemszerűen csak az alacsonyabb órajeleket bíró NV40-es magra lehetett építkezni. A nem túl elterjedt AGP-s 6800 GS lényegében egy 6800-6800GT hybridnek tekinthető, vagyis 12 pipe-os GPU mellé GDDR3-as memóriákat kapott. Ilyen megoldással egyébként korábban több gyártó is próbálkozott saját szakállára, így pl az ASUS V9999 GE teljesítményét is jól szemlélteti a 6800 GS szereplése.
Az XFX-féle AGP-s 6800 GS érdekessége, hogy nyákja sem a sima 6800-asra, sem a 6800 GT-re nem hasonlít. Hűtése már átlagosabb, ugyanis a 6800 GT referenciahűtését használták, az XFX-féle színvilághoz igazodva. Extrát csak az alumínium merevítősín jelent, ami komolyabb megjelenést kölcsönöz a kártyának. A hűtést eltávolítva látható, hogy a GPU-t eredetileg sima 6800-asra szánták. Megemlítendő még, hogy a kártya dupla DVI kimenetet kapott.
GeForce 6800 GT (Gainward)
GPU: 130 nm NV40 (16 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 350 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 1000 MHz
Megjelenés: 2004. máj. 4.
A 6800 GT AGP-s változata nagyon népszerű volt, hiszen teljes értékű 16 pipe-os NV40 GPU-t, valamint GDDR3-as memóriarendszert kapott, és az Ultra változattól csak órajelei (nameg kisebb méretű hűtése) különböztették meg.
A Gainward übertuningos 6800 GT-je túlzások nélkül nevezhető a legbrutálisabb megoldásnak ebben a kategóriában. A 2 db nagyméretű, pirosan világító ventilátor egy rézbordát fúj, mely a 6800 Ultra PCIE-s változatáról lehet ismerős. A memóriamodulok is vaskos hűrőbordát kaptak, és szintén bőségesen kijut nekik a légáramból. Ilyen körítés mellett nem meglepő, hogy a kártya gyárilag Ultra órajelek fölé van húzva, de természetesen referencia 6800 GT órajelekkel teszteltem.
GeForce 6800 Ultra (Inno3D / referencia)
GPU: 130 nm NV40 (16 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 400 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 1100 MHz
Megjelenés: 2004. máj. 4.
A GF6-os széria csúcsát a GT-től elsősorban GPU órajelben elhúzó 6800 Ultra képviselte, melynek megjelenése is sokkal inkább tiszteletet parancsoló volt. Aki megengedhette magának egy ilyen kártya beszerzését 2004 nyarán, az biztos lehetett benne, hogy hosszú távra szóló befektetést csinált.
Ezt a referencia 6800 Ultrát az Inno3D "csomagolta", de persze ez ebben az esetben semmit sem jelent, hiszen minden kártya ugyanarról a gyártósorról származik. Viszont az Inno nem tervezett saját hűtésburkolat-matricát, ezért a referencia festést láthatjuk a kártyán, ami számomra mindig pozitívum. Maga a hűtés jóval méretesebb a 6800 GT referenciahűtésénél (melyet ebben a cikkben az AGP-s 6800 GS-en lehet megszemlélni), magasabb felépítése miatt egy extra bővítőhelyet is elfoglal, ám nem teljes 2 slot magasságú, inkább csak másfél. A memóriamodulok is masszívabb bordát kaptak, tápcsatlakozóból pedig kettőt is szereltek a kártyára, bár ez inkább csak elővigyázatosság, mert a kártya egyetlen bekötött tápcsatlakozóval is üzemel.
GeForce 6200 LE (ASUS)
GPU: 110 nm NV44 (2 pipe x 1 TMU, 2 VS) @ 350 MHz
MEM: 64 MB 32-bit DDR @ 400 MHz + TurboCache
Megjelenés: 2005.
A GeForce 6200-as széria leggyengébb tagja az LE utótagot kapta. Az NV44-es GPU-ban letiltották a pipeline-ok felét, így összesen csak 2 maradt, valamint a Vetrex Shader egységek számát is 2-re csökkentették. A memóriabusz az SE változatból már ismerős 32 bites csoda, ám a memóriamodulok órajelét csökkentették. A fizikailag felszerelt memóriamennyiség 64 MB maradt, és a TurboCache technológia továbbra is rendelkezésre áll.
Az ASUS 6200LE kártyája a végletekig leegyszerűsített, igazi alsókategóriás termék. Vélhetően külön kártyaként nem is igazán lehetett kapni, csak komplett számítógépekbe szerelték be. Egyetlen érdekessége az RCA csatlakozós TV kimenet, mellyel talán a TNT2-es kártyák korában találkoztunk utoljára.
GeForce 6200 SE (Leadtek)
GPU: 110 nm NV44 (4 pipe x 1 TMU, 3 VS) @ 350 MHz
MEM: 64 MB 32-bit DDR @ 500 MHz + TurboCache
Megjelenés: 2005.
A 6200 SE változat az NV44 magra épülő TurboCache-es 6200 butítása. A memóriabuszt megfelezték, így mindössze 32-bit széles lett, ami nyilvánvalóan rá fogja nyomni a bélyegét a kártya teljesítményére. A főképp OEM gépekbe, irodai használatra szánt termék tervezésénél persze nem a 3D teljesítmény volt az elsődleges szempont...
A Leadtek 6200SE low profile nyákra épül. Látszik, hogy mindössze 2 db memóriamodult szereltek fel rá, melyek összesen 64 MB dedikált memóriát nyújtanak az NV44-es GPU számára. A passzív hűtés szép, méretes, és minőségi benyomást keltő darab, és persze mondanom se kell, hogy alig langyosodik át üzem közben. A kártya nem kapott DVI kimenetet, így mindössze egy analóg D-Sub monitorcsatlakozóval kell beérnünk.
GeForce 6200 TC (Leadtek)
GPU: 110 nm NV44 (4 pipe x 1 TMU, 3 VS) @ 325 MHz
MEM: 128 MB 64-bit DDR @ 500 MHz + TurboCache
Megjelenés: 2004. dec. 15.
Az NVIDIA hamar rájött, hogy a drágán előállítható, NV43 magra épülő 6200-as kártyák helyett egy költséghatékonyabb megoldást kell tervezni az alsókategóriába, ahol a 3D teljesítmény nem lényeges szempont. A 6200TC elnevetésű modellben használták először a TurboCache technológiát, amely azt volt hivatott megoldani, hogy a videokártya szükség esetén a rendszermemóriához is hozzáférjen, és saját használatra foglaljon le belőle bizonyos mennyiséget.
Alsókategóriás termékhez képest meglehetősen nagy méretű nyákra épül a Leadtek 6200TC modellje. Az aprócska GPU szinte elveszik rajta. A kis magméret mellett a tokozás méretét is csökkenteni lehetett, hiszen az NV44-es GPU csak maximum 64-bites memóriabusz kezelésére van felkészítve. A kártya 128 MB fedélzeti memóriát kapott, ami lényegében szükségtelenné teszi a TurboCache technológiát, hiszen a GPU teljesítményéhez bőven elegendő ez a memóriamennyiség is. A hűtést egy méretes passzív bordára bízták, ami tökéletesen megbírkózik a GPU által termelt nem túl nagy hőmennyiséggel. A kimenetek terén dupla DVI csatlakozót találunk, ami egy ilyen kategóriájú modell esetében szintén ritkaság. Valószínűleg OEM gépekbe készült kártya volt ez, mert ott találkozhatunk ilyen furcsa összeállításokkal.
GeForce 6200 (Gigabyte)
GPU: 110 nm NV43 (4 pipe x 1 TMU, 3 VS) @ 300 MHz
MEM: 128 MB 128-bit DDR @ 500 MHz
Megjelenés: 2004. okt. 12.
Az első generációs 6200-as kártyák még az NV43-as magra épültek, és 4 aktív pipeline-t tartalmaztak. Emellett a HDR funkció, valamint bizonyos memóriaoptimalizáció támogatásának hiánya jelentette a butítást a 6600-as szériához képest. Ezekből a kártyákból kevés készült (hiszen előállítási költségük szinte megegyezett a 6600-as kártyákkal), emiatt ritkák és nehezen beszerezhetőek. Kis szerencsével a Rivatuneres moddolással 8 pipe-os "ál-6600" volt készíthető belőlük.
A Gigabyte kártyája felépítésileg szakasztott mása egy 6600-as modellnek, valószínűleg csak a felszerelt GPU-ban különbözik tőle. Az NV43-as mag körül két sorban található a 128 MB memóriát alkotó 8 db TSOP tokozású DDR memóriamodul. A hűtés egy egyszerű bordából, és egy szokványosnak mondható ventilátorból áll. A kártya gyári tuningos változat (a GPU órajelét 400 MHz-re emelték) de természetesen referencia órajeleken teszteltem.
GeForce 6500 (Inno3D)
GPU: 110 nm NV44 (4 pipe x 1 TMU, 3 VS) @ 400 MHz
MEM: 128 MB 64-bit DDR2 @ 700 MHz + TurboCache
Megjelenés: 2005. okt. 1.
Az FX széria után a GF6 családba is készítettek 500-ra végződő "ál-középkategóriás" modellt. A 6500 nem más, mint a 6200 TC DDR2-es memóriákkal szerelt és némileg emelt órajelű változata, így sok csodát nem kell várni tőle. A memóriabusz maradt 64 bites, hiszen az NV44-es GPU nem tud mást kezelni, és a funkcióbeli korlátozások (pl. a HDR támogatás hiánya) is megmaradtak.
Az Inno3D nem tartozik az elit márkák közé, saját tervezésű kártyáik általában nem túl jó minőségűek vagy tartósak. A fekete színű nyák teljes méretű, a felszerelt alkatrészek elég szellősen helyezkednek el rajta. A hűtés a már korábban, a GF4 Ti szérián is használt "ujjlevágós" bordát kapta, ami mindenkinek ismerős lehet, aki szerelt már ilyen kártyát, ugyanis szinte lehetetlen úgy megfogni, hogy az egyáltalán nem eldolgozott, sorjás élek el ne vágják az ember ujját. Erre a kártyára egyébként túlzás is lehet ekkora hűtőt rakni, de legalább a túlmelegedéstől nem kell tartanunk, mert a ventilátor meghibásodása esetén (amire egyébként nagy az esély ennél a megoldásnál) passzív módban is elegendő a GPU lehűtésére.
GeForce 6600 LE (MSI)
GPU: 110 nm NV43 (4 pipe x 1 TMU, 3 VS) @ 300 MHz
MEM: 256 MB 128-bit DDR @ 400 MHz
Megjelenés: 2005.
Miután az NV43-as magra épülő 6200-as kártyák gyártásával hamar leálltak, a hibás GPU-kat 6600 LE néven árulták tovább, 4 aktív pipeline-nal. A 6200-asra jellemző egyéb butítások (HDR támogatás hiánya, kevésbé hatékony memóriaoptimalizáció) viszont szerencsére már kimaradtak ebből a szériából. A 6600 LE kártyák többnyire 256 MB memóriát kaptak, viszont olcsó, alacsony órajelű memóriamodulokkal szerelték őket, emiatt a teljesítményük sok esetben alulmúlhatja a 6200-asokét.
Az MSI 6600 LE kártyáján elsősorban a hatalmas réz passzív hűtőborda szúr szemet, melyen a "Game with MSI" felirat olvasható, ami a kártya specifikációit ismerve némi mosolygásra ad okot. A 256 MB memóriát 400 MHz-es modulok alkotják. A piros színű nyák nagyrészt a referencia dizájnt követi, kimenetek terén DVI és TV-Out is rendelkezésre áll.
GeForce 6600 (ASUS)
GPU: 110 nm NV43 (8 pipe x 1 TMU, 3 VS) @ 300 MHz
MEM: 256 MB 128-bit DDR @ 500 MHz
Megjelenés: 2004. aug. 12.
A teljes értékű (8 pipe-os) NV43 magot a GeForce 6600-as szériára szerelték. A gyengébb, utótag nélküli változat alacsonyabb órajeleken járt, és olcsó DDR memóriamodulokkal gyártották, emiatt erősen memória sávszél limitált kártya volt.
Az ASUS "Silencer" fantázianevű 6600-asa passzív hűtést kapott, mely egyszerű felépítésű, heatpipe-ot nem alkalmazó, ám méretes bordából áll, és a memóriamodulokra is kiterjed. Utóbbi teljesen fölösleges, hiszen a TSOP tokozású DDR modulok egyáltalán nem melegednek, így inkább káros, mintsem hasznos nekik az, hogy a GPU által átmelegített hűtőborda érintkezik velük. A kártya 256 MB memóriát kapott, ami nem volt szokatlan megoldás a PCIE kártyák között, bár referencia ajánlás szerint a 6600-as széria 128 MB-os lett volna.
GeForce 6600 Dual (Gigabyte)
GPU: 2x 110 nm NV43 (8 pipe x 1 TMU, 3 VS) @ 450 MHz
MEM: 2x 128 MB 128-bit GDDR3 @ 1000 MHz
Megjelenés: 2005.
A Gigabyte jóval az első hivatalos dupla GPU-s kártya (a 7950 GX2) előtt bemutatta a 3D1 kártyáit, melyre 2 db 6600 GT-t házasítottak össze. A komolyabb, dupla ventilátoros, és csak alaplappal együtt megvásárolható eredeti 3D1 után piacra dobták a picit csökkentett GPU órajelű, olcsóbb, és külön is megvásárolható 3D1-XL változatot. Sajnos a kártya nem volt hajlandó rendesen működni a tesztemben használt alaplapban, de teljesítményéről ebben a PROHARDVER cikkben lehet tájékozódni.
Ez a kártya egy igazi különlegesség. Ez (illetve XL névkiterjesztés nélküli testvére) volt a világon az első olyan kártya, melyre 2 db GeForce 6600-os GPU-t szereltek. A két GPU az SLI technológiát hasznosítva kommunikál egymással, ezért a kártya csak SLI-s alaplapokban működik (illetve elindul normál alaplapokban is, de csak az egyik GPU üzemel). Órajeleket tekintve a GPU-k gyárilag húzott sima 6600-osok, 450 MHz-en üzemelnek, de az 500 MHz-et (ami a 6600 GT referencia GPU órajele) nem bírják. A RAM-ok viszont a GT-hez való GDDR3 modulok, melyek a 6600 GT referencia ajánlás szerinti 1 GHz-es órajelen dolgoznak.
Negatív kritika illeti a hűtést. Egyrészt a hatalmas borda (mely ugyan rézszínűre van festve, de alumíniumból készült) csak a két GPU-t hűti, a memóriákhoz nem ér hozzá. Másrészt (és ez a nagyobbik probléma) a borda közepén lévő ventilátor nagyon hangos, ráadásul, mivel nem szabványosak a hűtés felfogatására szolgáló lyukak a kártyán, ezért nem is lehet alternatív hűtési megoldásra cserélni. A borda kidolgozása sem túl jó, a ventilátor körül éles, eldolgozatlan peremek találhatók.
Apró kiegészítő borda hűti a két melegedő tranzisztort, melyek a nagy borda csatlakozók felőli végén kaptak helyet. Természetesen ez a kártya sem üzemel anélkül, hogy a kiegészítő tápcsatlakozóra ne kötnénk rá a tápegységet, hiszen a két GPU miatt fokozott teljesítményfelvétel várható. A kártya, bár első ránézésre hatalmas monstrumnak tűnik, mégis a legtöbb házba befér, hűtése pedig csak egy slotot foglal el.
GeForce 6600 GT (MSI)
GPU: 110 nm NV43 (8 pipe x 1 TMU, 3 VS) @ 500 MHz
MEM: 128 MB 128-bit GDDR3 @ 1000 MHz
Megjelenés: 2004. aug. 12.
A GF6-os széria talán legnépszerűbb kártyája a kiváló ár/teljesítmény arányú 6600 GT volt, melynek órajeleit jelentősen megemelték az alapváltozathoz képest, és GDDR3-as memóriákkal szerelték.
Az MSI 6600 GT kártyája a referencia megoldásnál nagyobb méretű nyákra épül, és méretes hűtést alkalmaz. A borda rézből készült, és a memóriamodulokkal is érintkezik, és a ventilátor átmérője is nagyobb a 6600 GT-ken megszokottnál. Szerencsére mind a mai napig jól működik, pedig ezeken a kártyákon a legnagyobb veszélyforrást a megszoruló olcsó ventilátoros hűtők jelentették. A nyák bal felső sarkában láthatjuk az SLI csatlakozót, mely újdonság volt ebben a szériában. A kártya extra tápcsatlakozót nem igényel, hiszen a PCI Express foglalat ki tudja elégíteni az étvágyát.
GeForce 6610 XL (Medion / MSI)
GPU: 110 nm NV43 (8 pipe x 1 TMU, 3 VS) @ 400 MHz
MEM: 128 MB 128-bit GDDR3 @ 800 MHz
Megjelenés: 2005.
Az elsősorban OEM piacra készült, és főleg Medion gépekben megtalálható GeForce 6610 XL órajeleit tekintve a "sima" 6600 és a 6600 GT között foglal helyet.
Nem túl gyakori darab a GeForce 6610 XL, melyet az MSI gyártott a Medion számára. Ennek megfelelően piros színű nyákra épül, a hűtést viszont nem dizájnolták túl, hiszen OEM kártyák esetében nem kell a vásárlók figyelmét csicsás díszítésekkel felkelteni. A hűtőborda ennek ellenére méretes, a ventilátor pedig viszonylag jó minőségű, így idő előtti megakadásától nem kell tartani. A kártya TV kimenetet nem kapott, hiszen a Medion gépekben a felül látható nagy, fehér színű csatlakozóval kapcsolódnak a TV kimenetek a kártyához.
GeForce 6700 XL (Medion / MSI)
GPU: 110 nm NV43 (8 pipe x 1 TMU, 3 VS) @ 525 MHz
MEM: 128 MB 128-bit GDDR3 @ 1100 MHz
Megjelenés: 2005.
A szintén Medion gépekben fellelhető GeForce 6700 XL kicsit elterjedtebb kistestvérénél, a 6610 XL-nél. Lényegében egy minimális gyári tuninggal ellátott 6600 GT-ről beszélhetünk, amit egy meglehetősen masszív hűtővel láttak el.
A 6700 XL-t szintén az MSI gyártotta a Medion számára, és a nyákja nagyrészt megegyezik a 6610 XL-ével, csak a hűtés sokkal nagyobb méretű. A memóriamodulokra is kiterjedő megoldásnál a GPU-val rézmag érintkezik, a vaskos bordázat pedig heatpipe-ot is tartalmaz. A ventilátor nagy méretű, és "blower" kialakítású, ennek ellenére nem vészesen hangos. Az emelt órajelek miatt ez a kártya már kiegészítő tápcsatlakozót is kapott.
GeForce 6800 XT (XFX)
GPU: 110 nm NV42 (8 pipe x 1 TMU, 4 VS) @ 325 MHz
MEM: 256 MB 256-bit DDR @ 700 MHz
Megjelenés: 2005. szept. 30.
A 6800 LE PCIE-s változatát 6800 XT névre keresztelték, és a natív PCIE-s NV42 magra épült 8 aktív pipeline-nal. Memóriából referencia ajánlás szerint sima DDR került volna rá, de sok gyártó készített GDDR3-as változatot.
Az XFX 6800 XT kártyáját GDDR3-as memóriamodulokkal szerelték, de a referencia ajánlásnak megfelelő órajelen teszteltem. A cégre jellemző mattfekete nyákra épülő kártya jókora hűtést kapott, mely a memóriamodulokra is kiterjed. Az egyszerű felépítésű, heatpipe-okat nélkülöző borda közepén egy aprócska ventilátor dolgozik, közepes hangerő mellett. A dupla DVI kimenetet kapott kártya érdekessége, hogy PCIE-s létére 4 tűs molex tápcsatlakozót használ, ami az AGP-s kártyákra volt jellemző.
GeForce 6800 (referencia)
GPU: 130 nm NV41 (12 pipe x 1 TMU, 5 VS) @ 325 MHz
MEM: 256 MB 256-bit DDR @ 600 MHz
Megjelenés: 2004. nov. 8.
A GeForce 6800 PCIE-s változata nem volt egy elterjedt és népszerű darab, ami annak köszönhető, hogy specifikációit tekintve PCIE fronton nem számít túl ütőképesnek. Nagyobb testvéreitől eltérően a natív PCIE-s, de továbbra is 130 nm-en gyártott NV41-es GPU-ra épül, mely fizikailag csak 12 pipeline-t és 5 Vertex Shader egységet tartalmaz, tehát a Rivatuneres trükközés itt már nem játszik. Memóriából referencia ajánlás szerint 128 helyett 256 MB-ot kapott, ám a memóriaórajelet csökkentették az AGP-s változathoz képest.
A fent látható kártya egy referenciamodell, még a hűtést díszítő fémlemez festése is a referencia ajánlást követi. A nyák egyszerű felépítésű, de minőségi alkatrészeket találunk rajta. Kiegészítő tápcsatlakozót nem kapott a kártya, ami mérsékelt fogyasztásra utal, de egyben a tuningolhatóságot rontja. A hűtéssel nem foglalkoztak sokat, hanem nemes egyszerűséggel a 6600 GT-re tervezett referenciahűtőt szerelték a kártyára, ami kissé hangosan ugyan, de megbírkózik a GPU által termelt hőmennyiséggel. A memóriamodulok nem kaptak hűtést, ám nem is igazán igénylik azt.
GeForce 6800 GS (referencia)
GPU: 110 nm NV42 (12 pipe x 1 TMU, 5 VS) @ 425 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 1000 MHz
Megjelenés: 2005. nov. 7.
A 6800 GS megnevezésű modell a GF6 széria életciklusának végén (sőt, igazából már a GF7 széria idején) jelent meg, és kezdetektől fogva költséghatékony középkategóriás kártyának tervezték. A 110 nm-en készülő, natív PCIE-s NV42 GPU fizikailag 12 pipeline-nal, és 5 Vertex Shader egységgel rendelkezett, ám magas órajele miatt a 6800 GT-hez közeli számítási kapacitással bírt, és a memória alrendszer is a GT-nek megfelelő GDDR3 specifikációknak felelt meg.
A képeken egy referencia kialakítású 6800 GS látható (ettől eltérő modellek nem is igazán terjedtek el). A 7800 GT nyákjára épülő kártya a 6800 GT referenciahűtőjét kapta, a hűtésburkolatot pedig az NVIDIA történtének egyik legszebb grafikája díszíti. A GPU-val érintkező borda rézből készült, a memóriamodulok hűtéséért pedig egy heatpipe-ot is tartalmazó bordázat felel. A "blower" felépítésű ventilátor nem túl halk, de azért még tűrhető hangerő mellett üzemel. A hűtést eltávolítva látható, hogy a GPU magmérete már a középkategóriában is elfogadható szintre csökkent, azaz az előállítási költségek kedvezőek voltak.
GeForce 6800 GT (ASUS)
GPU: 130 nm NV45 (16 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 350 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 1000 MHz
Megjelenés: 2004. jún. 28.
Az AGP fronton igen népszerű 6800 GT PCIE-s változata kevésbé terjedt el, hiszen magas előállítási költsége miatt nem tudták olyan kedvező áron adni. Az NV45 kódnevű GPU lényegében egy NV40-es mag és egy HSI chip házasításából született. Erre azért volt szükség, mert a 6800-as kártyák bonyolultabb nyákfelépítése miatt nehézkes lett volna az AGP-s 6600-as kártyákhoz hasonlóan külön HSI chipet elhelyezni rajta. Specifikációit tekintve megegyezik az AGP-s változattal, vagyis teljes értékű 16 pipe-os GPU-t használ, de órajelei az Ultránál alacsonyabbak.
Az ASUS 6800 GT-je az egyik legszebb kártya a 6800-as sorozatban. A sötétkék nyákon jól mutat az alumínium burkolatú hűtés, mely kéken világító ventilátort kapott. A gyártó ezt a megoldást más 6800-as modelleken is alkalmazta több-kevesebb sikerrel (a 6800 Ultrára például határozottan kevésnek bizonyult). A GPU-val érintkező borda rézből készült, a memóriamodulok hűtőblokkja pedig a 6800 Ultra referenciahűtésére hasonlít, ám csak 1 slot magasságú. A dupla DVI kimenet komoly megjelenést kölcsönöz a kártyának, mely extra tápcsatlakozót is igényel. A hűtést eltávolítva megszemlélhetjük az NV45-ös GPU-t. A nagy mag alatt látható kisebb szilíciumlapka a GPU mellé integrált HSI chip, mely a natív AGP-s NV40 GPU-t fordítja PCIE-re.
GeForce 6800 Ultra (Inno3D / referencia)
GPU: 130 nm NV45 (16 pipe x 1 TMU, 6 VS) @ 425 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 1100 MHz
Megjelenés: 2004. jún. 28.
PCIE fronton a 6800 Ultra érdekes módon elterjedtebb volt a 6800 GT-nél, ami talán annak köszönhető, hogy a csúcskártyát megfizetni képes maximalista vásárlók, akik akkoriban PCIE-s rendszert vásároltak, nem sajnálták rá a pénzt. Kisebb testvéréhez hasonlóan az NV45-ös GPU-ra épül, melynek órajele az AGP-s változatnál picit magasabb (400 helyett 425 MHz).
Ismét egy teljesen referencia 6800 Ultra, ismét az Inno3D-től. A PCIE-s változat külsőségeit tekintve a csatlakozón kívül nem sokban tér el AGP-s társától, persze a dupla molex tápcsatlakozót is felváltotta a 6 pines PCIE konnektor. A GPU-val érintkező hűtőborda alumínium helyett rézből készült, hiszen az integrált HSI chip, valamint a megnövelt órajel miatt nagyobb mennyiségű hő elvezetésére van szükség.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
