ATI - Radeon HD 3000 széria
Radeon HD 3000 széria
A HD 3000-es széria nem hozott technológiai újítást, inkább a meglévő architektúra optimalizálásával foglalkoztak. Emellett újfajta nevezéktant is bevetettek: elhagyták a kártyák neve mögül a Pro, XT utótagot, és ehelyett a két utolsó karakter utal az adott modell kategórián belüli teljesítményszintjére.
A HD 3850 és 3870 típusokra fejlesztett RV670-es GPU lényegében egy optimalizált, és csíkszél csökkentett R600-asnak tekinthető. Belső felépítése nem változott, ellenben a magméret kevesebb, mint a felére csökkent, és ezzel együtt a HD 2900-as kártyák drasztikus fogyasztása és melegedése is a múlté lett. A memóriabusz szélességét 256 bitesre csökkentették a gyártási költségek alacsonyan tartása céljából. Az így elveszett sávszélességet a 3870-es modell esetében gyors GDDR4-es memóriamodulokkal igyekeztek ellensúlyozni valamelyest. Mivel az új GPU étvágya és melegedése nem volt magas, ezért lehetőség nyílt dupla GPU-s csúcskártyát építeni köré, mely a HD 3870 X2 nevet kapta. Ezzel vette kezdetét az azóta is alkalmazott "Sweet Spot" stratégia, ami abból áll, hogy a GPU-k magméretét igyekeznek minimalizálni, és nem gyártanak monumentális méretű GPU-kat, hanem a csúcskategóriába eleve dupla GPU-s kártyát terveznek.
A középkategóriában még ennél is kevesebb változás történt. A HD 3650-es modell nem más, mint a 2600 Pro csökkentett csíkszélességgel gyártott, és kicsit emelt órajelű változata. Érdekes, hogy az erősebb HD 2600 XT-nek nem készült hivatalos megfelelője a 3000-es szériában, ám a Sapphire készített ilyen kártyát 3750 néven, mely szintén helyet kapott a cikkemben.
Radeon HD 3450 (Sapphire)
GPU: 55 nm RV620 (40 SP, 4 TMU, 4 ROP) @ 600 MHz
MEM: 512 MB 64-bit DDR2 @ 800 MHz
Megjelenés: 2008. jan. 23.
AGP fronton elsősorban a halk multimédiás gépet építők számára lehet vonzó alternatíva a Radeon HD 3450, mely a 2400 Pro-nál kicsivel nagyobb teljesítményt, és natív HDMI kimenetet kínált.
A teljes magasságú nyákra épülő AGP-s Sapphire HD 3450 passzív hűtést kapott, ami dicséretes megoldás, ám egy jól szellőző számítógépházra lesz szükség hozzá. A HD 2400 Pro-hoz képest kis mértékben megnőtt és bonyolultabb felépítésű lett a nyák, valamint itt már szükségessé vált külön tápcsatlakozó alkalmazása is. A kimenetek terén a natív HDMI csatlakozót üdvözölhetjük, mely digitális hang átvitelére is képes, hiszen a GPU rendelkezik saját hangkodekkel. Érdekességképpen megemlítendő még, hogy a memóriamodulokon ATI márkajelzés látható.
Radeon HD 3650 (Sapphire)
GPU: 55 nm RV635 (120 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 725 MHz
MEM: 512 MB 128-bit DDR2 @ 1000 MHz
Megjelenés: 2008. jan. 23.
A Radeon HD 3000-es széria AGP-s kínálatának közepén helyet foglaló 3650 lényegében felfogható egy kisebb csíkszéllel gyártott, ezáltal magasabb órajelek elérésére képes HD 2600 Pro-nak. AGP fronton mindenképpen megfontolandó választás, amennyiben egy modern és erős, de azért még nem túlzásokba eső kártyával bővítenénk elavult rendszerünket.
Nem véletlen a hasonlóság a Sapphire AGP-s 3650 és 2600 Pro kártyája között, ugyanis nyákjuk felépítése teljes mértékben megegyezik, az egyetlen különbség, hogy az újabb modell már dupla DVI kimenetet kapott. Ezen kívül, kissé megkérdőjelezhető esztétikai értékű dizájnelemként, a ventilátor színét világoskékre változtatták. A csökkentett csíkszélességből fakadóan a GPU hőtermelése is kisebb lett, így már nem hangosodik be annyira a kártya terhelés hatására, mint az előző generációs testvére.
Radeon HD 3850 (Sapphire)
GPU: 55 nm RV670 (320 SP, 16 TMU, 16 ROP) @ 670 MHz
MEM: 512 MB 256-bit GDDR3 @ 1660 MHz
Megjelenés: 2007. nov. 19.
Sokan a valaha készült legerősebb AGP-s kártyának tartják a Radeon HD 3850-est, ami a specifikációi alapján mindenképpen igaznak tűnik. Az AGP-s változatot ugyanis semmiben nem butították le a PCIE-s testvéréhez képest, így mindenképpen érdekes lesz megfigyelni a teljesítményét a tesztben. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a viszonylag régi tesztprogramok miatt nem fogja tudni kifutni magát rendesen.
A Sapphire AGP-s HD 3850-es modellje viszonylag elterjedtnek mondható, vagyis aki egy csúcsteljesítményű kártyával szeretné felturbózni öregedő AGP-s rendszerét, annak nem kell hónapokig kutatnia egy eladó példány után. A hatalmas nyákra épülő, és méretes hűtővel szerelt kártya impozáns látványt nyújt, de használat közben azért adódhatnak kellemetlenségek. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a hűtés nem képes a ventilátor fordulatszámának szabályozására, ezért állandóan maximális hangerővel süvít. Erre alighanem azért volt szükség, mert a látszólag kielégítő méretű hűtés valójában egy nem túl nagy hőátadó felületű bordát rejt magában, melyet hiába próbáltak egy heatpipe-pal is hatékonyabbá tenni, valójában kissé alulméretezett a GPU hőtermeléséhez viszonyítva. Az egység a memóriamodulokat is hűti, és a feszültségszabályzó áramkörök is kaptak egy passzív bordát.
A kártya üzembehelyezéséhez egy 8 tűs PCIE tápcsatlakozóra lesz szükségünk, amivel az AGP-s rendszerek korabeli tápegységek még valószínűleg nem rendelkeztek, így érdemes nem elveszíteni a kártyához mellékelt tápcsatlakozó átalakítót.
Radeon HD 3450 (ASUS)
GPU: 55 nm RV620 (40 SP, 4 TMU, 4 ROP) @ 600 MHz
MEM: 512 MB 64-bit DDR2 @ 800 MHz
Megjelenés: 2008. jan. 23.
A Radeon HD 3000-es generáció belépőszintű modellje lényegében egy kisebb csíkszéllel gyártott, emiatt magasabb órajeleken járó HD 2400 Pro-nak felel meg.
Az ASUS 3450-es kártyája teljes magasságú nyákra épül, és furcsa, halszálka mintázatú passzív hűtőbordát kapott, mely kissé túllóg a nyák hosszán. A szokatlan felépítésű borda bőségesen elegendő arra, hogy lehűtse a nem túl forrófejű GPU-t. A 64 bites memóriabuszra 512 MB-nyi DDR2-es memóriát ültettek, nyilvánvalóan inkább marketing célokkal, mintsem valós hasznot remélve ekkora memóriamennyiségtől egy ilyen alsókategóriás modell esetében. A kimenetek között most nem találunk HDMI-t, mint a Sapphire AGP-s 3450-es kártyáján, hanem meg kell elégednünk az analóg TV kimenettel.
Radeon HD 3470 (referencia)
GPU: 55 nm RV620 (40 SP, 4 TMU, 4 ROP) @ 750 MHz
MEM: 512 MB 64-bit GDDR3 @ 1000 MHz
Megjelenés: 2008. jan. 23.
A HD 3470 a 2400 XT-t váltotta a modellpalettán, és hasonlóan értelmetlen specifikációkkal bír, bár ezúttal lassabb memóriákat kapott, cserébe viszont a GPU órajele magasabb.
Viszonylag ritka példány a Radeon HD 3470-es. A képeken egy OEM gépekbe szánt példány látható, erre utal a Display Port kimenet a DVI csatlakozó mellett. Ez a konkrét darab HP számítógépekhez készült. Az alacsony profilú nyák követi a referencia felépítést. Az 512 MB memóriát GDDR3-as modulok alkotják, melyek egy része a hátoldalra került. A hűtés is referencia, és meglehetősen nagy hangerő mellett teszi a dolgát, hiszen a hűtőborda hőátadó felülete minimális.
Radeon HD 3650 (referencia)
GPU: 55 nm RV635 (120 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 725 MHz
MEM: 512 MB 128-bit DDR2 @ 1000 MHz
Megjelenés: 2008. jan. 23.
A HD 3650-et a középkategória alsó szegmensére pozícionálták, lényegében egy kicsit emelt órajelű HD 2600 Pro-nak felelt meg.
A képeken egy referencia 3650-es látható, melyet valószínűleg az OEM piacra szántak. Erre utal a dupla Display Port kimenet a DVI csatlakozó mellett. Ennek ellenére a kártya egy időben csak 2 db monitor meghajtására képes. A kompakt méretű nyákra épülő kártya egyslotos hűtést alkalmaz, ami nem feltétlenül volt jó választás, hiszen eléggé át tud forrósodni. A hűtőborda rézből készült, és a memóriamodulokkal is érintkezik, de a hátoldali memóriák már nem kaptak hűtést. A ventilátor PWM szabályzású, de így is eléggé be tud hangosodni.
Radeon HD 3750 (Sapphire)
GPU: 55 nm RV635 (120 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 800 MHz
MEM: 512 MB 128-bit GDDR3 @ 1400 MHz
Megjelenés: 2008. jún. 30.
GDDR3-as memóriamodulokkal szerelt RV635-ös GPU-t alkalmazó kártya (melynek az új nevezéktan szerint a HD 3670 jelölést kellett volna kapnia) hivatalosan nem létezett, a Sapphire mégis készített ilyet, ám 3750-nek nevezve.
Ritka példány a Sapphire Radeon HD 3750-es, pedig igazából semmi különleges nincs benne: nem más, mint egy emelt órajelű, és GDDR3-as memóriákkal szerelt 3650-es. Erre utal az egyszerű felépítése is, valamint a 2600/3650 kártyákról már ismerős Sapphire-féle hűtés, kicsit megnövelt méretben. Érdekes, hogy nem csak a GPU-t hűti, hanem azt a két memóriamodult is, aminek fölélóg, de az összes többi modul hűtetlen maradt. A méretes borda nem forrósodik fel túlzottan, így ez egy viszonylag halkan üzemelő kártyának tekinthető.
Radeon HD 3830 (Sapphire)
GPU: 55 nm RV670 (320 SP, 16 TMU, 16 ROP) @ 670 MHz
MEM: 256 MB 128-bit GDDR3 @ 1660 MHz
Megjelenés: 2008.
Még a 3750-esnél is sokkal ritkább a HD 3830-as modell, mely szintén a Sapphire egyéni akciójának tekinthető, és lényegében nem más, mint egy felezett memóriabuszú 3850-es. Elsősorban a távol-keleti piacokra készült, így itthon szinte beszerezhetetlen.
Ez a kártya az utolsó csavarig megegyezik a Sapphire 3850-es modelljével, a különbség csupán annyi, hogy minden második memóriamodult lehagytak róla. Így jött létre a 128 bites memóriabuszú RV670-es kártya, mely hivatalosan nem létezett, csak a Sapphire mérnökei készítették el. Érdekes lesz megfigyelni a tesztben, hogy ez mennyire fogja majd vissza a teljesítményét a normál 3850-eshez képest. A hűtés megegyezik azzal a megoldással, amit az AGP-s 3850-esen már láthattunk, ám ez a kártya szerencsére képes szabályozni a ventilátor fordulatszámát, így lényegesen kisebb hangerő mellett üzemel. A díszítő matricát valaki már leszedte róla, sőt, a hátoldali típusjelölő matrica is szakadt, így fennáll a gyanú arra, hogy a kártya előéletében valakit átvertek vele, és 3850-esként adták el.
Radeon HD 3850 (ASUS / referencia)
GPU: 55 nm RV670 (320 SP, 16 TMU, 16 ROP) @ 670 MHz
MEM: 256 MB 256-bit GDDR3 @ 1660 MHz
Megjelenés: 2007. nov. 19.
Igencsak népszerű modell volt a felső-középkategória és a csúcskategória határára pozícionált 3850-es, melyet kezdetben 256 MB memóriával árultak, így a teszthez is egy ilyen modellt szereztem be.
Az ASUS 3850-ese teljes egészében a referencia felépítést követi, különbség csupán a hűtésburkolatot díszítő matricában van, mely a Company Of Heroes játékot reklámozza. Az ASUS ezidőtájt előszeretettel matricázta a kártyákra a hozzájuk mellékelt játékok grafikáját. Nagyjából kicsivel ezután halt ki teljesen az a szokás, hogy a videokártyákhoz eredeti játékokat mellékeltek. Manapság már a legdrágább modellek mellé is csak egy driver CD-t kapunk. Visszatérve a kártyára, elsősorban a lapos referenciahűtés tűnhet fel, mely a ventilátor felépítésétől eltekintve ugyanaz, mint amit később a 4850-es modellen is alkalmaztak.
Felépítésben leginkább az X1900 GT hűtésére hasonlít, ám a bordázat ezúttal nem vezeti el a levegőt a kártya felső éle felé, csak a műanyag burkolatba vájt nyílások és csatornák akadályozzák meg azt, hogy a teljes légáramlat a DVI csatlakozóknak ütközve örvényeket keltsen. A ventilátor PWM szabályozású, de elég kis átmérőjű, vagyis magas frekvenciájú visító hangot ad ki terhelés hatására. A hűtést eltávolítva megszemlélhetjük az RV670-es GPU-t, mely sokkal kisebb méretű, mint elődje, az R600-as, annak ellenére, hogy ugyanannyi feldolgozóegységet tartalmaz.
Radeon HD 3850 X2 (ASUS)
GPU: 2x 55 nm RV670 (320 SP, 16 TMU, 16 ROP) @ 670 MHz
MEM: 2x 512 MB 256-bit GDDR3 @ 1660 MHz
Megjelenés: 2008.
A Radeon HD 3850 X2 nem más, mint a 3870 X2 mintájára készített dupla GPU-s 3850-es. Ilyen modell hivatalosan nem létezett, de az ASUS saját szakállára készített ilyen kártyát, ezért ritkasága és különlegessége miatt úgy döntöttem, hogy bemutatom a cikkben, ám csak pár fotó erejéig, ugyanis a teszthez beüzemelni nem sikerült.
Hatalmas méreteivel és dupla ventilátorával igen komoly vasnak néz ki az ASUS 3850 X2 - és ez utóbbi jelen esetben szó szerint értendő, ugyanis a kártya teljes felső burkolata masszív, vastag alumíniumlemezből készült. A GPU-k és az őket körülvevő memóriamodulok különálló, vaskos rézlemezre heatpipe-okkal kapcsolódó alumínium bordákat kaptak, a hátoldali RAM chipek viszont hűtetlenül árválkodnak. A ventilátorok lehetnének picivel nagyobb átmérőjűek is, ám ennél sokkal nagyobb gond, hogy a minőségük sem az igazi, ami azt eredményezi, hogy mostanra már erősen zörögnek. A hűtést eltávolítva láthatóvá válik a méretes nyák, mely bár az ASUS egyedi tervezése, de érthető módon nagyfokú hasonlóságot mutat a 3870 X2 felépítésével. A két GPU között a PCI Express sávok elosztásáért felelős PLX chipet találjuk, valamint GPU-nként 4-4 db memóriamodult, míg a maradék adattár a kártya hátoldalára került.
A tápellátó rész kevésbé komplikált, mint a 3870 X2 esetében, ám tévedés lenne azt hinni, hogy ez a kártya nem fogyaszt olyan sokat: itt is 2 db tápcsatlakozó bekötésére lesz szükség, melyek közül az egyik 8 tűs. Kimenetek terén ez a kártya a megszokott módon 2 db DVI és egy TV kimenetet kínál, de létezett 4 db DVI csatlakozóval ellátott változata is.
Radeon HD 3870 (Sapphire / referencia)
GPU: 55 nm RV670 (320 SP, 16 TMU, 16 ROP) @ 775 MHz
MEM: 512 MB 256-bit GDDR4 @ 2250 MHz
Megjelenés: 2007. nov. 19.
Az RV670-es GPU-ra épülő erősebbik modell a HD 3870 jelölést kapta. Órajeleit magasabbra húzták, a 256 bites memóriabusz hátrányait pedig gyors GDDR4-es memóriamodulokkal próbálták enyhíteni. A teljesítmény még így is csak a felső-középkategóriába volt elég: a 3870 elméletben a GeForce 9600 GT ellenfele.
Nagyon szép megjelenésű kártya a Radeon HD 3870 referencia változata, mely elsősorban sokak kedvencére, az X1950 XTX-re hasonlít. Meg merném kockáztatni, hogy a ventilátor teljes mértékben megegyezik a két generációval korábbi csúcsmodellen használt változattal, ám maga a hűtőborda szerényebb méretű, és heatpipe-ot sem alkalmaz. Megmaradt viszont a memóriamodulok vaskos réz bordázata, melyre a GDDR4-es modulok melegedési hajlama miatt van szükség. Emellett a PWM egységen is találunk egy kisebb hűtőbordát, szintén rézből elkészítve. A nyák felépítése nem sokban tér el a 3850-es modellnél látottakkal, vagyis alapvetően egy visszafogott melegedésű és fogyasztású kártyáról van szó.
Radeon HD 3870 X2 (Sapphire / referencia)
GPU: 2x 55 nm R680 (320 SP, 16 TMU, 16 ROP) @ 825 MHz
MEM: 2x 512 MB 256-bit GDDR3 @ 1800 MHz
Megjelenés: 2008. jan. 28.
A HD 3000-es széria csúcsára egy dupla GPU-s modellt tervezett az ATI, mely a 3870 X2 elnevezést kapta. A kártyán az optimalizált, és nagyobb órajelek elérésére képes R680 kódnevű GPU-kat alkalmazták, ám a GDDR4-es memóriamodulokat némileg szerényebb teljesítményű (és fogyasztású) GDDR3-as típusúakra cserélték.
Gondolom sokak számára ismerős kép a drasztikus méretű légcsatornás hűtéssel felszerelt 3870 X2 látványa. A műanyag burkolat alatt egy viszonylag egyszerű bordázat lakik, ugyanis heatpipe-oknak, vagy egyéb okosságoknak nyomát sem találjuk. A GPU-k egy-egy rézből készült hűtőbordát kaptak (sőt, láttam fotókat olyan változatokról is, ahol a ventilátorhoz közelebbi borda alumíniumból volt), a memóriákat, a VRM modulokat, valamint a PCIE sávokat elosztó PLX chipet pedig egy közös nagy fémöntvény hűti, mely egyben a ventilátor tartókonzoljaként is szolgál. Gondolom senki nem lepődik meg ha azt mondom, hogy a kártya nagyfokú melegedésre, és ennek megfelelően igencsak hangos működésre képes 3D-s terhelés alatt.
A nyákon szép rendben sorakoznak az alkatrészek. A két GPU viszonylag közel került egymáshoz, közéjül csak a nagy méretű PLX chip férkőzött be. Az összesen 16 db memóriamodul fele a hátoldalra került, és ezek is kaptak egy hűtést segítő fémlemezt. A kártya 2 db PCIE tápcsatlakozó bekötését igényli, melyek közül az egyik 8 tűs. Érdekes megoldás, hogy nem közvetlenül egymás mellé kerültek, ami problémát okozhat olyan tápegységek esetén, melyeknél a két PCIE tápcsatlakozó egyetlen ágon található.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
