COTS - CRS - CCDev - CCtCap programtörténet

Szóval az első részben láttuk, hogy mi vezetett el az Orion űrhajóig. A következő oldalakon a két kereskedelmi űrhajó bemutatása jön, de először is azt kellene tisztázni, miért is döntött úgy a NASA, hogy neki piaci alapon kell szolgáltatásként űrhajót bérelnie...

Persze előre vezetném, hogy ha a kedves olvasó nem látja át pontosan az elkövetkezőket, akkor az azért van, mert képtelen vagyok normálisan fogalmazni a NASA kereskedelmi űrhajózásra vonatkozó programja finoman szólva is nehezen átlátható – ha tehát a száraz szöveget (erre ennyi millió, arra annyi millió) nehezen veszi be a gyomra, inkább lapozzon a következő fejezethez. Továbbá előre is elnézést a sok rövidítésért, de ha hosszan írom ki a neveket, akkor sem lesz átláthatóbb, ellenben sokkal hosszabb, és elkopik ez a billentyűzetem is.

Történt, hogy a NASA tett egy bejelentést arról, hogy már 2019-ben szeretnének az Orion űrhajóval egy teszt-utat tenni a Hold körül (mindezt személyzet nélküli tesztút nélkül, rögtön az első SLS rakétaindítással). A SpaceX nem sokkal később bejelentette, hogy ők viszont még 2018 végén szeretnének két fizető utast egy Hold-megkerülő útra felvinni. Erről bővebben itt írtam.

A többi szereplő a jelek szerint nem szeretne lemaradni, Jeff Bezos, az Amazon és a Blue Origin tulajdonos/vezetője egy kvázi szimpla nyilvános interjún árulta el, hogy egy rövid és tömör elképzelést raktak le a NASA asztalára (a videó erre található). Az un. Blue Moon elképzelés lényege egy Holdra szálló robot a New Shepard űrugró járműre épülve, amelyet egy Atlas-V vagy a Blue Origin saját (még nem elkészült) New Glenn rakétájának orrára szerelve indítanának el, és 2020-ra a Holdra szállhatna. A megvalósításhoz a NASA részvétele is szükséges, de Bezos jelezte, hogy a saját pénzét is befektetné a cél érdekében. A terv a Blue Origin honlapján nem kapott még hírt (hozzá kell tenni, hogy az utolsó hírük 2016 október 5.-ei...), és még csak egy CGI képeket sem gyártottak hozzá, csak a szóbeli bejelentés történt meg. Ebből úgy tűnik, hogy bizony kapkodósan, de valamit reagálni akart Bezos a SpaceX bejelentésére.

A mostani helyzetig vezető rögös út...

A világűrkutatás két "nagyágyúja" az amerikai űrhivatal (NASA) és a szovjet/orosz űrhivatal (most Roszkozmosz). De még nekik is voltak hosszabb-rövidebb időszakaik, amikor nem tudtak embert küldeni a világűrbe, mivel baleset vagy csúszó fejlesztések miatt egyszerűen nem volt üzemképes, embert szállítani képes űrhajójuk. Ilyen esemény volt a NASA életében az Apollo nyugdíjazása 1975-ben, ami után az űrsikló fejlesztésének csúszásai miatt egészen 1981-ig nem tudtak embert küldeni a világűrbe. Nos, most ez ismétlődött meg, félig-meddig azzal, hogy 2011-ben leállították az űrrepülőgép-programot, de annak utódjával még mindig nem készültek el. Hozzá kell tenni, hogy a hidegháború óta nagyot változott a világ, és megoldható, hogy az oroszoktól béreljenek helyet az amerikai űrhajósoknak a Szojuz űrhajókon, tehát a világűrtől nincsenek elzárva, csak éppen önerőből nem képesek űrhajósokat felküldeni.

Hosszú-hosszú oldalakat lehetne írni arról, hogy hányszor is futott neki a NASA, hogy az űrrepülőgép-programot (kvázi a Space Transportation System, STS, kb. Űrszállító Rendszer) felváltsa valami modernebb, és mindenek előtt olcsóbb rendszerrel, de ezek nem igazán valósultak meg. Ha röviden is, de illik ezt felvezetni.

A SpaceX előélete...

Eredetileg teljesen mást akartam előhozni, de ha már megvolt a nagy bejelentés, akkor nézzünk is mögé egy picit. Oké, szóval még ne dőlj hátra, és a régi 'Kaland, játék, kockázat' könyvek hagyományait felélesztve kérlek alkosd meg karakteredet, osztályozd az űrhajózással kapcsolatos rajongásodat és a türelmedet egytől háromig. Most a két szám összegét vedd, és hozz be a hűtőből ennyi doboz sört, mert szükséged lesz rájuk. Ha utálod a sört (vagy még nem vagy 18 éves), akkor helyettesítheted azonos mennyiségű csipsszel vagy ropival.

Hogy egy kicsit megértsük a hátteret, nem lehet elkerülni a SpaceX és persze Musk előtörténetét. Ha a tisztelt olvasó ezzel tökéletesen tisztában van, akkor az első oldalon több érdekességet aligha talál, kérjük lapozz a második oldalra, illetve ha a karakteralkotásnál kapott összeg kisebb mint 4, akkor javaslom, hogy az utolsó oldalra.

Az X-Prize-tól napjainking...

1996: Bejelentik az X-Prize versenyt, amelynek célja, hogy megmozgassa a kisebb űripari cégeket. A feladat, hogy egy legalább három főt befogadni képes űrjárművet építsenek, amely két héten belül kétszer átlépi a világűr határának tekintett ún. Kármán-vonalat, vagyis a 100 km-es magasságot. A feladat nem igényel valódi űrrakétát és űrhajót, hanem elégséges egy ún. űrugrás, amelynél függőlegesen elérik a kívánt magasságot, ott egy rövid ideig a súlytalanság élményét tapasztalják, majd a gravitáció visszahúzza a járművet.

Más szóval nem kell Föld körüli pályára állni, amely sokkal erősebb hajtóműveket (és a visszatérésnél hővédelmet) igényel. A sikeres teljesítőnek a nyereménye 10 millió dollár. Az X-Prize bevallottan az XIX. század végén, XX. század elején népszerű, versengésre ösztönző díjak utóda, ezek közül az Orteig-díj inspirálta, amely a New York - Párizs útvonal első leszállás nélküli megtételét tűzte ki célul, amit végül Charles Lindbergh nyert el.