A műholdas internet hőskora...

A műholdon keresztül való kommunikáció nem mai történet - már 1964-ben használatba vették a NASA SynCom 1/2/3 műholdjait, hogy a Japánban tartandó olimpia élő képeit az Egyesült Államokba és Európába továbbítsák. Az 1970-es években még a katonai kommunikáció és adatközlésben jelent meg a kétirányú felhasználás, de az 1980-as években már olyan cégeknek építettek ki ilyen hálózatot, mint az U.S. Post, a Walmart, vagy a Holiday Inn. Ezek azonban még elég drága megoldások voltak, szerény adatátviteli sebességgel.

Az egyik első Orbcomm műhold egy Pegasus indítórakéta orrán, áramvonalazó kúp nélkül

A kereskedelmi műholdas internetszolgáltatás története ehhez képest elég döcögősen indult. Az Orbital egy kereskedelmi célú, elsősorban cégeknek szóló hálózati adatkapcsolati rendszert tervezett, amelyhez a saját Pegasus rakétát használta volna fel indítójárműként. Az Orbcommot az Orbital és a Teleglobe finanszírozta, ám mire sikerült kiépíteni a 36 (majd 48) műholdas hálózatát, 2001-ben csődvédelembe menekült, majd átstrukturálása után nagy nehezen újraindult.

COTS - CRS - CCDev - CCtCap programtörténet

Szóval az első részben láttuk, hogy mi vezetett el az Orion űrhajóig. A következő oldalakon a két kereskedelmi űrhajó bemutatása jön, de először is azt kellene tisztázni, miért is döntött úgy a NASA, hogy neki piaci alapon kell szolgáltatásként űrhajót bérelnie...

Persze előre vezetném, hogy ha a kedves olvasó nem látja át pontosan az elkövetkezőket, akkor az azért van, mert képtelen vagyok normálisan fogalmazni a NASA kereskedelmi űrhajózásra vonatkozó programja finoman szólva is nehezen átlátható – ha tehát a száraz szöveget (erre ennyi millió, arra annyi millió) nehezen veszi be a gyomra, inkább lapozzon a következő fejezethez. Továbbá előre is elnézést a sok rövidítésért, de ha hosszan írom ki a neveket, akkor sem lesz átláthatóbb, ellenben sokkal hosszabb, és elkopik ez a billentyűzetem is.

Történt, hogy a NASA tett egy bejelentést arról, hogy már 2019-ben szeretnének az Orion űrhajóval egy teszt-utat tenni a Hold körül (mindezt személyzet nélküli tesztút nélkül, rögtön az első SLS rakétaindítással). A SpaceX nem sokkal később bejelentette, hogy ők viszont még 2018 végén szeretnének két fizető utast egy Hold-megkerülő útra felvinni. Erről bővebben itt írtam.

A többi szereplő a jelek szerint nem szeretne lemaradni, Jeff Bezos, az Amazon és a Blue Origin tulajdonos/vezetője egy kvázi szimpla nyilvános interjún árulta el, hogy egy rövid és tömör elképzelést raktak le a NASA asztalára (a videó erre található). Az un. Blue Moon elképzelés lényege egy Holdra szálló robot a New Shepard űrugró járműre épülve, amelyet egy Atlas-V vagy a Blue Origin saját (még nem elkészült) New Glenn rakétájának orrára szerelve indítanának el, és 2020-ra a Holdra szállhatna. A megvalósításhoz a NASA részvétele is szükséges, de Bezos jelezte, hogy a saját pénzét is befektetné a cél érdekében. A terv a Blue Origin honlapján nem kapott még hírt (hozzá kell tenni, hogy az utolsó hírük 2016 október 5.-ei...), és még csak egy CGI képeket sem gyártottak hozzá, csak a szóbeli bejelentés történt meg. Ebből úgy tűnik, hogy bizony kapkodósan, de valamit reagálni akart Bezos a SpaceX bejelentésére.

A mostani helyzetig vezető rögös út...

A világűrkutatás két "nagyágyúja" az amerikai űrhivatal (NASA) és a szovjet/orosz űrhivatal (most Roszkozmosz). De még nekik is voltak hosszabb-rövidebb időszakaik, amikor nem tudtak embert küldeni a világűrbe, mivel baleset vagy csúszó fejlesztések miatt egyszerűen nem volt üzemképes, embert szállítani képes űrhajójuk. Ilyen esemény volt a NASA életében az Apollo nyugdíjazása 1975-ben, ami után az űrsikló fejlesztésének csúszásai miatt egészen 1981-ig nem tudtak embert küldeni a világűrbe. Nos, most ez ismétlődött meg, félig-meddig azzal, hogy 2011-ben leállították az űrrepülőgép-programot, de annak utódjával még mindig nem készültek el. Hozzá kell tenni, hogy a hidegháború óta nagyot változott a világ, és megoldható, hogy az oroszoktól béreljenek helyet az amerikai űrhajósoknak a Szojuz űrhajókon, tehát a világűrtől nincsenek elzárva, csak éppen önerőből nem képesek űrhajósokat felküldeni.

Hosszú-hosszú oldalakat lehetne írni arról, hogy hányszor is futott neki a NASA, hogy az űrrepülőgép-programot (kvázi a Space Transportation System, STS, kb. Űrszállító Rendszer) felváltsa valami modernebb, és mindenek előtt olcsóbb rendszerrel, de ezek nem igazán valósultak meg. Ha röviden is, de illik ezt felvezetni.

A SpaceX előélete...

Eredetileg teljesen mást akartam előhozni, de ha már megvolt a nagy bejelentés, akkor nézzünk is mögé egy picit. Oké, szóval még ne dőlj hátra, és a régi 'Kaland, játék, kockázat' könyvek hagyományait felélesztve kérlek alkosd meg karakteredet, osztályozd az űrhajózással kapcsolatos rajongásodat és a türelmedet egytől háromig. Most a két szám összegét vedd, és hozz be a hűtőből ennyi doboz sört, mert szükséged lesz rájuk. Ha utálod a sört (vagy még nem vagy 18 éves), akkor helyettesítheted azonos mennyiségű csipsszel vagy ropival.

Hogy egy kicsit megértsük a hátteret, nem lehet elkerülni a SpaceX és persze Musk előtörténetét. Ha a tisztelt olvasó ezzel tökéletesen tisztában van, akkor az első oldalon több érdekességet aligha talál, kérjük lapozz a második oldalra, illetve ha a karakteralkotásnál kapott összeg kisebb mint 4, akkor javaslom, hogy az utolsó oldalra.