A NASA Holdkórsága

Tavaly volt egy összegző kis cikkem arról, hogy mi történt az űrhajózás és az űrkutatás terén nagy vonalakban. Már a komment szekcióban viccelődtünk, hogy hát idén talán egy cikk kevés lesz hozzá, ugyanis elég mozgalmas korszakban élünk, ami egyfelől jó, másfelől már követni is nehéz, mi-merre-miért történik, és hát simán megtörténhet, hogy mire a kedves olvasó ezt olvassa, már rég elavult a tartalma. Hozzáteszem, ez részben az én bűnöm is, ugyanis ez a cikk 2019 nyarán kezdődött el íródni, ám egyszerűen annyi minden közbejött az életben, hogy kevés energiám maradt befejezni. Elnézést kérek tehát azért, mert a cikk (még a szokottnál is) kevésbé összeszedett...

A Hold újra célkeresztben

Már másfél évtizede eldőlt, hogy a Hold lesz az Egyesült Államok űrhajózási terveinek célkeresztjében, ám a szükséges plusz pénzek persze nem lettek ehhez kiutalva, így meglehetősen nyögvenyelősen haladt előre az egész koncepció.

A Házmesterek maradnak...

A 2005-ös év egy némileg már megkopott és fájdalmas korszakból való minél hamarabbi kilábalásról szólt: a 2003-as űrrepülőgép-katasztrófa után a Nemzetközi Űrállomás sorsa az orosz űrügynökség eszközeitől függött: a Szojuz űrhajók vihetik fel a személyzetet, a Progressz teherűrhajók pedig az ellátmányt számukra. Mégis egy nyakatekert szituációban zajlott az élet, mivel a fő pénzügyi támogató az Egyesült Államok, pontosabban a NASA lehetne, aki viszont az Irán elleni szankciók Oroszország általi megszegése miatt életbe léptetett törvények miatt nem tudott pénzt átutalni az orosz űrügynökségnek....

Chiao a Pirsz modulban az űrruhájával, érdemes a háttérben látható karabinereket megnézni – ezekkel rögzítik magukat és felszerelésüket az űrállomás kapaszkodóihoz az űrhajósok az űrséták folyamán

Előszó helyett...

A Cyberpunk 2077 talán a leginkább várt számítógépes játék, mikor eme sorokat írom. Elképesztő látványvilág, döbbenetes hangulat, vérprofi háttér, szórakoztatónak ígérkező játékélmény – amelyet több, mint 8 éven át fejlesztettek (még ha a valódi fejlesztés csak valamikor 2015 körül is kezdődött meg, addig a háttérmunka, történet- és grafikai előkészítés zajlott csak). De a játék mögötti világ finomságainak megértéséhez talán nem árt egy kicsit felfrissíteni azt, hogy honnan is indult a Cyberpunk világa és hogy jutott el idáig....

Az elkövetkezőkben megpróbálom nagyjából összefoglalni az egész hátteret egy teljesen laikus számára, így könnyen lehet, hogy olyasmikkel találkozol az írásban, amivel már tökéletesen tisztában vagy – sajnálom, de ez ezzel jár. Azért remélem, hogy hasznos lesz ez a méretes kis anyag, és megérte a ráfordított munkát és a számtalan dupla időráfordítást... :)

A Columbia-katasztrófa és következményei

Noha alapvetően az orosz űrprogramról szól eme írás, ez esetben mégsem lehet elmenni szó nélkül a Columbia-tragédia mellett. Mindez nagyszerű példája annak, hogy azon 1990-es évek eleji döntés, mely szerint az Egyesült Államok Nemzetközi Űrállomást épít Oroszországgal, Kanadával, az ESA tagállamaival illetve Japánnal együtt, egyben a tagországok egymástól való függésének is megágyazott.

Az STS-107 űrhajósai a SpaceHab modul előtt, kiképzésük kezdetén – 2000. december 5-én,
A hátsó sor: Laurel Clark, Ilan Ramon, Kalpana Chawla, első sor: David M. Brown, Rick D. Husband, William C. McCool és Michael Anderson

A Columbia volt az első, eleve űrrepülésre gyártott amerikai STS űrrepülőgép. Mivel a tapasztalatok alapján későbbi testvérein tömegcsökkentő változtatásokat eszközöltek, így ez is lett a legnehezebb, ami szó szerint súlyos következményekkel járt: a Columbia csak jóval kisebb terhet tudott csak eljuttatni az ISS-hez. A NASA úgy döntött, hogy inkább a másik hármat (Atlantis, Discovery és Endeavour) fogja az űrállomás kiszolgálására használni, a Columbia pedig dedikáltan a „szóló” űrrepülésekre lesz használva, mint a SpaceHab tudományos modulban végrehajtott kísérletek vagy a Hubble-javító küldetések. A Columbia viszont általános nagyjavításra és felújításra szorult, így ezt a 2000-es évek legelején elvégezték rajta, és csak 2002-ben, az STS-109-es úton tért vissza, mikor a Hubble űrteleszkóp negyedik űrbéli javítására került sor. Az STS-107 út eleve politikai indíttatású volt: az amerikai kongresszusban komoly lobbistái voltak a kereskedelmi célú kutatásoknak, amit a NASA eredetileg az ISS fedélzetén szeretett volna elvégezni, ám az űrállomás ugyebár jelentősen megcsúszott, így ezeket csak az űrrepülőgép fedélzetén, a SpaceHab modulban lehetett végrehajtani.

Az ISS program megkurtítása

A 2001-es év komoly változásokat hozott az űrhajózás történetében: az ISS űrállomás végre egész évben úgy keringett a Föld körül, hogy a fedélzetén végig volt személyzet, sor került az első magánfinanszírozott űrturista-repülésre, valamint az orosz űrprogram vezetése végre belátta, hogy még az 1990-es években felvázolt orosz Nemzetközi Űrállomás modulok jó részét pénzhiány miatt nem tudja megvalósítani. Így drasztikusan megvágták a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmensét, gyakorlatilag a már Föld körül keringő Zarja (amit ugye a NASA pénzelt), Zvezda és Pirsz modulokon kívül csak egy energiaellátásért felelős rácsszerkezetben és az azon elhelyezett napelemekben gondolkodtak, noha utóbbiak számát egyes tervekben már visszavágták nyolcról négyre.

A 2001 végén, 2002 legelején asztalon lévő tervek szerint nagyjából így nézett volna ki
a teljesen elkészült Nemzetközi Űrállomás