Hirdetés

Irán űrprogramja tömören

A 2019 (és 2020-as) űrhajózás blogbejegyzés formázásánál tartok, és ezt a részt végül kioperáltam belőle, mert nem tartottam oda illőnek. De azért ha valakit érdekel, itt megosztom érdekességnek:


Iráni Safir-1 rakéta az indítóálláson

Iránról nem nagyon beszéltünk eddig, leginkább azért, mert noha kétségkívül azon kisebb országok közé tartozik, amely képes műholdat a világűrbe juttatni (ebbe a sorba tartozik például Izrael, Dél-Korea és Észak-Korea is), látványos eredményeket nem tudtak felmutatni. A Safir-1 rakéta nagyjából 65 kg-ot képes alacsony Föld körüli pályára állítani, és 2009-ben sikerült ez először vele. A rakéta feltehetően észak-koreai segítséggel lett megépítve, és az 1950-es évek végi, 1960-as évek eleji szovjet és amerikai hidrazin-üzemanyagú rakétáihoz mérhető. A nagyobb Safir-2 már 150 kg-ot lenne képes pályára állítani, de a fejlesztés vontatottan halad. Összességében sem igazán voltak sikeresek az iráni űrprogram indításai az utóbbi időben, a Safir-1 részéről egy sikertelen és négy sikeres indítás a mérleg és a legutolsóra 2015-ben került sor. A Safir-2-vel egy sikeres szub-orbitális teszten túl két (2020 februárjában már három) sikertelen indítási kísérletet tudnak csak felmutatni. A Safir-1 esetében 2019 februárjában volt egy kudarccal véget ért indítás, és 2019 szeptemberében egy újabb rakétát állítottak az Irán északi részén található Komehnini Ajatollah Űrközpont indítóállására, amikor feltehetően hajtóanyag-feltöltés közben a rakéta felrobbant. Az eset pikantériáját a regnáló amerikai elnök adta, aki Twitteren megosztotta a baleset helyszínéről készült kémműhld-felvételt, azzal a kommentel, hogy az Egyesült Államoknak semmi köze a történtekhez, és sok sikert kíván az Iráni hatóságoknak a baleset körülményeinek kivizsgálásához...

Deepfake hangtorzítással loptak 72 milliót...

Egy brit energia-szolgáltató cég CEO-ja kapott egy telefonhívást a főnökétől arra, hogy 243 000 dollárnak megfelelő összeget (cirka 72 millió forint) utaljon el egy magyar beszállító cégnek. Nem talált semmi kivetnivalót a hívásban, és az utalást el is intézte.

Aztán kiderült, hogy valami nem kerek a megrendelés kapcsán, mivel semmiféle papír nem volt hozzá. Mikor jelezte a főnökének, Ő értetlenül állt a dolog előtt, mivel nem történt ilyen telefonhívás szerinte.

Innen egy nagy vargabetűvel kiderült, hogy az elkövetők egy kereskedelmi forgalomban kapható hangtorzító programmal keltették azt a képzetet, hogy valóban a főnökkel beszél a cég vezetője. Az utalás megérkezett Magyarországra, majd innen rögtön Mexikóba és más országokba utalták tovább. Az elkövetőket még keresik, de a jelek szerint ez lehet az első olyan ismert bűntény, amelyet ilyen elven követtek el...

Forrás

Végre valóban repült a SpaceX "víztorony" (StarHopper)

A SpaceX Starhopper nem egészen egy perc alatt az indulóhelyéről felemelkedett nagyjából 130 méter magasra (hivatalosan 200 méterre szerettek volna, de a légügyi hatóság (FAA) csak 150 métert engedélyezett), miközben oldalirányban elindulva végül a cirka 100 méterre lévő új landolóhelyen leszálljon:

Mellanox hálókártya Ubuntu problémák

Ez igazából félig-meddig afféle emlékeztető, hogy hátha később szükségem lesz rá, de egyben talán ha valaki találkozik hasonló problémával, akkor ezen tapasztalatok esetleg segíthetnek neki.


CX-312C vs. CX-311A

Szóval az történt, hogy az előzetes terveim szerint bővíteni szerettem volna a házi kis hálózatomat, hogy a szerver/NAS-t elérjem két gépről is 10Gbites hálón. A háziszerverben az egy SPF+ csatlakozós Mellanox Connectx-3 (CX311A) kártya helyett szállítással együtt 14e Ft-ért sikerült beszerezni egy két csatis ConnectX-3 Pro (CX312C) kártyát, tehát sinen voltam, mint József Attila. Csak alacsony hátlap volt hozzá, de ennyit elviselek, gondoltam volt. Megjön a kártya, ami azért jóval nagyobb, mint a CX311A, gyorsan ki is cseréltem az előzővel... és a bootolás után némi döbbenetemre a gép nem látta a kártyát:

Otthoni hálózat 1 Gbit felett?

A gigabit korlátai...

Az otthoni hálózatépítés manapság mintha furcsa kettős életet élne. Egyfelől egyre többen a drót nélküli (Wifi) hálózatokat tekintik "alapnak", és nem akarnak túlgondolni semmit. Számukra sokszor az internetszolgáltatók wifis routerei (HGW-i) tökéletesen megfelelőek, örülnek, hogy nem kell a kábelekkel vesződni. Szép és kényelmes élet. Hátulütői akadnak, amivel a többség általában nincs is tisztában (a kedvencem az volt, amikor a munkahelyemen rádöbbentek páran arra, hogy mobilinterneten mennyivel gyorsabb a net, mint Wifin és nem értették a dolgot, "mert hát mindenki tudja", hogy a Wifi gyorsabb - aztán mégse...), de a kényelem miatt nagyon sokan ebbe az irányba mennek el. A gyártók is, lévén egyre-másra jönnek az egyre újabb drótmentes szabványok, hozzájuk meg a futurisztikus kinézetű routerek. Na most nem ezekről lesz szó...


A kis otthoni hálózatom