Jobbról előz az Amazon-milliárdos

2000-ben Jeff Bezos (aki mellesleg az Amazon.com révén a webes kereskedelem über-mega-nagyágyúja) megalapítja a Blue Origin nevű cégét. A cégről 2003-ig nem is nagyon hallani, akkor vesz Bezos Texasban földterületet, ahol majd később a cég bázisa kiépülhet. 2004 végén kezdi el az alapító felfedni, hogy a cég ugyanúgy kereskedelmi űrugrás megvalósításán dolgozik, mint a Scaled Composites / Virgin Galactic, de függőlegesen fel- és leszálló rakétával. A rakéta tetején egy kapszulában utaznak az űrturisták, az emelkedési fázis végén a rakéta és a kapszula szétválik, a rakéta a hajtóművét felhasználva függőlegesen leszáll (úgy, ahogy a SpaceX Falcon 9 rakétájának első fokozati leszállnak), míg a kapszula ejtőernyők segítségével ereszkedik alá, és a földet érés előtt apró rakétahajtóművek tompítják le a becsapódást (ez pedig a Szojuz űrkapszuláknál használt megoldás).

A New Shepard küldetésprofilja

Mondhatjuk azt, hogy a Scaled Composites és a Virgin Galactic elegáns megoldást választott, míg a Blue Origin egy konvencionálisabb megoldást. Az első fokozat folyékony-oxigén / folyékony hidrogén (LOX/LH2) hajtóanyagú rakétája erre a feladatra ugyanakkor túlzottnak is tűnik. A folyékony hidrogénnel való munka nem egyszerű, és a tárolására szolgáló tartályok, illetve a szállítására való vezetékhálózat és szivattyúk is jóval komolyabb igénybevételnek vannak kitéve, mint ha mondjuk RP-1 kerozint használtak volna üzemanyagnak. E mögött az állhat, hogy eleve egy minél jobb hatásfokú, maximális képességű rakétát tegyenek le az asztalra, ezzel gyűjtsenek tapasztalatot, amit majd később fel lehet használni a "teljes" értékű világűrbe induló rakétáknál is. Mondjuk hozzá kell tenni, hogy a New Shepard BE-3-as hajtóműve előtti hajtóművek teljesen más hajtóanyagot használtak (a BE-1 hidrogén-peroxidot használt, míg a BE-2 nagy tisztaságú hidrogén-peroxid oxidálószert és kerozin üzemanyagot).

Jeff Bezos és Elon Musk barátságos vitája arról, hogy ki is volt az első
az újrahasznosított, függőlegesen leszálló rakétafokozatok terén

Nem világos, hogy Bezos eredetileg akart-e az X-Prize-on indulni, de a cége alapvetően nem kifejezetten a szuborbitális repülés felé kacsingat, az csak egy lépcsőfok, a cél az emberek világűrbe való juttatása. Ha innen nézzük, a New Shepard valójában csak átmeneti célt szolgál, mégis jóval közelebb áll a beteljesedéshez, mint a SpaceShipTwo. 2016 júniusában már az ötödik tesztrepülést hajtották végre, és a negyedik teljesen sikeres út volt, ahol a kapszula elérte a 100km-es magasságot, majd biztonságosan visszatért, és a rakétafokozat is baj nélkül szált le. A Virgin járműve még a közelébe nem volt soha ennek a magasságnak.

A New Shepard ötödik tesztrepülése

A cég per pillanat 6 rakéta és kapszula párost akar megépíteni 2018-ig, amennyiben az űrugrásra vágyakozók igényei ezt szükségessé teszik, később továbbiakat is építhetnek. Érdekesség, hogy a járművet végig robotpilóta irányítja, vagyis nincs a fedélzeten pilóta, csak a hat utas, akik 3-4 percig élvezhetik a súlytalanságot majd. A biztonságról egy mentőrendszer gondoskodik, amely bármiféle probléma esetén rakétahajtóművekkel automatikusan eltávolítja a kapszulát a rakétafokozattól.

Távlati terveik már megvannak, 2020 körül szeretnék az újrafelhasználható első fokozatú rakétájukat először indítani, amely a Falcon 9FT-hez hasonló módon működne, az első fokozatában pedig új, nagy teljesítményű hajtómű vagy hajtóművek fognak dolgozni, a BE-4, amely folyékony földgáz üzemanyagot és LOX oxidálószert fognak elégetni. A BE-4 érdekessége, hogy az ULA ezt választotta a Vulcan rakétájának első fokozatába, tehát a Blue Origin a jelek szerint részben a konkurenciának is szállít majd hajtóművet (amúgy az Orbital ATK is bejelentkezett, hogy őket is érdekelné a BE-4).

Összehasonlítás, amelyen a New Shepard és a huszadik Falcon 9 indítás
első fokozatának pályaprofilját vethetjük össze

Hovatovább 2016. szeptember 12-én be is jelentették a New Glenn hordozórakétát, amely az évtized vége előtt elindulhat a világűrbe. A rakéta neve passzol is a sorba:

* A Charon kiesik a sorból, ez volt ugye az első kísérleti eszköze a cégnek.
* A második (és harmadik) elnevezése Goddard, Robert Goddard után, aki a folyékony hajtóanyagú rakétafejlesztés úttörője volt
* A New Shepard űrugró jármű, amelyet Alan Shepard után neveztek el, ő volt az első amerikai űrhajós, aki átlépte a 100 km-es magasságot a Mercury-Redstone 3 repüléskor.
* Most pedig a New Glenn, mégpedig John Glenn után, aki az első amerikai űrhajós volt, aki megkerülte a Földet a Mercury-Atlas 6 küldetéskor.
* Hovatovább kiderült, hogy van egy második hordozórakéta-koncepció, amelynek a neve New Armstrong, értelemszerűen Neil Armstrong után, aki az első ember volt, aki a Holdra lépett...

Az új rakéta Floridából, a korábbi NASA / USAF Cape Canaveral SLC-36B indítóállásról fog majd indulni. Ráadásul rögtön két változatban készül, a "kisebbik" két fokozatú, a "nagyobbik" három fokozattal rendelkezik, a fokozatok ármérője 7 méter, hosszuk 82 és 95 méter... És ennyi.

Mármint ennyit árultak el róluk. Se a tervezett teherbírás, se azt, hogy az első fokozat hova fog visszatérni (szárazföldre avagy tengerre), se mást. Vagyis továbbra is meglehetősen titkolódzósra veszi Jeff Bezos cége a figurát, éles ellentétben a folyamatosan a hírekben lévő SpaceX-el...

A Blue Origin rakétái a fő konkurensek, illetve a klasszikus NASA Saturn V rakétája mellett,
érdemes megfigyelni, hogy milyen nagy méretű a New Glenn

Tehát bármilyen furcsán is hat, a Blue Origin, ahogy most kinéz, hamarosan a SpaceX egyik komoly kihívója lehet...

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!