2019. június 16., vasárnap

Gyorskeresés

A SpaceX két embert vinne a Holdhoz 2018-ban...

Írta: | Kulcsszavak: SpaceX . űrkutatás . űrhajózás . Dragon . SLS . Orion

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

A helyzet az, hogy egy nagyobb lélegzetvételű cikket írtam / írok a Logoutra a most készülő amerikai űrhajókról. A mérete miatt kénytelen voltam kettébontani, és az első része szerdán jelenik meg a címlapon várhatóan. A 'mókás' mégis az, hogy most folyamatosan bővíthetem, mivel cirka egy héten belül egy kisebb fajta cicaharc kezd el kialakulni a NASA és a SpaceX között.


Az SLS hordozórakéta főbb elemei

Tömören a háttérről: a NASA-nak van egy "saját", nagy célokat kitűző programja, amely az Orion űrhajóra, és most éppen az SLS nevezetű hatalmas rakétára épül. Eredetileg az Orion szolgálta volna ki az ISS űrállomás személyzet-cseréjét is az Űrsikló nyugdíjazása után, ám ez végül úgy tűnik véglegesen a CCtCap (~kereskedelmi személyszállítási szolgáltatás) keretében valósul meg (arról majd az első részben lehet olvasni, hogy erről mi a véleménye a kongresszusnak és mi a NASA-nak...). Az Orion jelenleg kifejezetten a "Földtől távoli" missziókra van szánva, 2018-ban egy személyzet nélküli útra indulna (EM-1), ami a rendszerek végső ellenőrzéséről szól (és hát ez lesz az SLS rakéta első indítása...), hogy aztán cirka 2022-2023 körül négy fős személyzettel megkerülje a Holdat, vagyis azt az utat, amit anno az Apollo-8 teljesített 1968-ban.


Az EM-1 utat bemutató CGI videó

Tudományos szempontból ennek az útnak zéró a haszna, de egyszerűen nincs pénz se Holdra-szálláshoz (amihez egy Leszálló-egységet kéne létrehozni), se egy Holdállomás-létrehozásához (erről évek óta ötletelnek az ISS üzemeltető-országok, hogy az ISS egyes elemeiből egy, a Föld-Hold L1 pontján létrehozandó űrállomást építenének, persze hasonló ötletelésekkel tele a padlás...). Szóval az első valóban "hasznos" út 2025-26 körülre várható Astroid Redirect Mission (ARM) lenne.


Egymás mellett méretarányosan a NASA (Lockheed) Orion, a Boeing CST-100 Starliner,
a viszonyítási alap NASA Apollo és a SpaceX Crew Dragon kapszulája

A CCtCap keretében a Boeing a CST-100 Starliner-el, a SpaceX pedig a Dragon 2-vel (vagy Crew Dragon-al) vinné az űrhajósokat az ISS űrállomáshoz. Ahogy most kinéz, 2018-tól, de inkább 2019-től.

Csakhogy a NASA ideiglenes új igazgatója (Robert Lightfoot, az SLS / Orion program egyik támogatója) 2017 február közepén egy tanulmányt kért, hogy a 2018-as személyzet nélküli út (EM-1) mégis csak személyzettel indulhasson el 2019-ben a Holdat megkerülő útra. A szakmai oldalakon meglehetősen döbbenten fogadták a hírt. Először is azért, mert az SLS rakétának ez lesz az első útja, és élből embert rakni rá meglepő, legalábbis. Másodszor azért, mert a NASA a CCtCap keretében a két kereskedelmi partnertől megköveteli, hogy az első úton személyzet nélkül repüljön az űrhajó, és ha azt sikerrel teljesítette, akkor lehetséges egy két fős személyzettel való tesztrepülés, ami után a valódi ISS személyzetcsere-utak elindulhatnak. Erre a saját űrhajójánál ezt a lépcsőt átugorná? Harmadszor pedig azért, mert eleddig az SLS és az Orion méregdrága fejlesztése lassú ütemben fojt, és inkább a csúszások, mint a tervezett lépcsőfokok előre hozatala volt rá jellemző.


A Crew Dragon űrhajó a "trunk" (~csomagtartó) moduljával együtt

Mindez azonban teljesen más megvilágításba került magyar idő szerint ma hajnalban. Elon Musk egy Tweet üzenetben jelezte egy nappal korábban, hogy valamit be fognak jelenteni. Ez után egy napig iszonyatos pletykainvázió indult meg, mindenki próbálta kitalálni, hogy mi lehet az a nagy bejelentés. A SpaceX űrruhájának bemutatójától az első Falcon Heavy indításon át a nemrég 2020-ra eltolt Red Mars misszió visszaállításáig minden felmerült.

Végül egy öt perces telekonferencián a média szereplőinek bejelentést tettek, majd rá röviddel a SpaceX honlapján is megjelent a bejelentés. Mely szerint 2018 végén két emberrel a fedélzetén egy Crew Dragon (hogy az elnevezés mennyire nem egyértelmű, abból is látszik, hogy rögtön utána hozzátették, hogy Dragon version 2) űrhajó meg fogja kerülni a Holdat, amihez egy Falcon Heavy rakétát fognak felhasználni. Mindezt pedig kereskedelmi alapon teszik, a két ember pedig máris jelentős "foglalót" tettek le az asztalra, hogy ez a repülés megtörténjen.

Vagyis a SpaceX kereskedelmi alapon (?), fizetős utasokkal fogja megcsinálni azt az utat, amit a NASA horrorisztikus összegekért csinálna meg 2019-ben az SLS / Orion párossal.

A cicaharc tehát abból áll, hogy az egyik oldalon fog állni az eddig cirka 25-27 milliárd dollárból kifejlesztett a NASA "saját" SLS / Orion párosa (amit a Lockheed és a Boeing óriásvállalatok építenek meg neki), a másik oldalon pedig a SpaceX Dragon űrhajója és Falcon Heavy rakétája, ami ennek a töredékéből valósul meg. Persze a SpaceX is rögtön hozzáteszi, hogy mennyit köszönhet a NASA-nak, hiszen a Falcon 9 (és ez által a Falcon Heavy) illetve a Dragon fejlesztésének jelentős részét a NASA pénzelte, ám ez inkább csak sóhintés a sebre.

Ugyanis ha a SpaceX megvalósítja, akkor mindenki fel fogja tenni a kérdést, hogy mi a fészkes fenéért fizetik az amerikai adófizetők az SLS és az Orion költségeit (ami még további több milliárd dollár lesz várhatóan az első útjáig), ha majdnem ugyan arra képes a SpaceX, olcsóbban. Mert az SLS egyetlen indítása 2012-ben cirka 500 millió dolláros nagyságrenden volt számon tartva. A Falcon Heavy ugyan jóval kevesebb terhet vihet fel, ám a listaára 90 millió dollár, és a SpaceX azt tervezi, hogy mindhárom 'core' fokozatot (amik a Falcon Heavy első fokozatát képezik) visszahozza, ami az újrafelhasználás után olcsóbb következő indítást jelenthet. Vagyis egyetlen SLS indítás árából (70-130 tonna Föld körüli pályára) alsó hangon is bő 5 Falcon Heavy indítás jöhet ki (32-54 tonna Föld körüli pályára).

Utána pedig majd a Kongresszusban és a Szenátusban csapnak össze a SpaceX és a Lockheed / Boeing lobbystái, hogy melyikre költsék majd a NASA pénzét...

Akár hogy is, úgy tűnik, hogy a NASA-t (de legalábbis a NASA vezetését) előre értesítették a SpaceX-től, hogy van egy ilyen tervük. Erre pánikszerű reakció volt az EM-1 személyzettel való repülésének ötlete, mert 2021-22-re ha így haladnak, az SLS / Orion páros első emberes repülése meglehetősen lesajnáló véleményeket kaphat, ha a SpaceX már rutinszerűen fogja ugyanezt végrehajtani...

Igen, erősen kérdéses, hogy valóban tartható-e a 2018 végi időpont, de legalább ennyire kérdéses, hogy adott esetben az EM-1 repülés 2019-ben megvalósítható személyzettel...

Hozzászólások

(#1) -=MrLF=-


-=MrLF=-
(senior tag)

Köszi az újabb hasznos olvasmányt.

protonmail.com Secure Email Based in Switzerland

(#2) fi:zi'k


fi:zi'k
(PH! nagyúr)

Amúgy nekem még mindig egy átláthatatlan káosz ez az űrutazás/fejlesztés.
50 éve megoldották (?), most meg itt pöcsölnek rajta. Nyilván költséges és bonyolult, valamint az emberek/vezetők és a politika is befolyásolja a dolgokat.
A másik pedig a fejlesztések menete. Mivel pénz és üzlet lesz/lett az egész, így az állami beszállítókon (Lockheed/Boing) túl megjelentek a "kisebb" magáncégek is. Így meg van az az előny, hogy sok irányba folyhat fejlesztés, több megoldás is teret kap, de ahogy írod is, eközben nagyságrenddel több pénzt tolnak olyan fejlesztésbe államilag, ami vélhetően kevésbé rentábilis.
Kíváncsi lennék egy ideális világ, ahol ezek a cégek nem egymás ellenfelei, hanem társak a fejlesztésben, hova jutnának?! :U

96.5% MORE WUB-WUB ◄◄|►► Hirdetéseim: https://goo.gl/khUC1Y ◄◄

(#3) Dare2Live válasza fi:zi'k (#2) üzenetére


Dare2Live
(PH! nagyúr)

"Kíváncsi lennék egy ideális világ, ahol ezek a cégek nem egymás ellenfelei, hanem társak a fejlesztésben, hova jutnának?"

sztem pont az a lényeg, hogy egymás ellenfeli és verseny van. Ha nincs akkor nem 90m$, hanem 500m$. És az a 90m$ tuti nem csak költség, mert spacex vhol egy profit orientált vállalat.

Cifu: Köszönjük és BDSZ!

[ Szerkesztve ]

A dohányzás se káros, sok nagyapa, dédapa száritott diófa levelet tekert újság papírba, és azt szívta. Mégse a tüdőrák vitte el őket sok esetben. by k.feri80

(#4) fi:zi'k válasza Dare2Live (#3) üzenetére


fi:zi'k
(PH! nagyúr)

Tudom, erre utaltam is, hogy kétélű ez a dolog. A többen vannak, akkor jobban pöröghet a dolog, legalábbis elméleti szinten, ha meg csak egy van, akkor több pénz jut arra az egy megoldásra. Egyetlen közös pont, hogy mindkét esetben túl sok pénz, munka és idő folyik el feleslegesen.

96.5% MORE WUB-WUB ◄◄|►► Hirdetéseim: https://goo.gl/khUC1Y ◄◄

(#5) Cifu


Cifu
(PH! nagyúr)
LOGOUT blog

@fi:zi'k: Amúgy nekem még mindig egy átláthatatlan káosz ez az űrutazás/fejlesztés.
50 éve megoldották (?), most meg itt pöcsölnek rajta. Nyilván költséges és bonyolult, valamint az emberek/vezetők és a politika is befolyásolja a dolgokat.

Mondhatunk erre több példát is, szuperszonikus utasszállító repülőgépek (továbbra is folyamatosan csak "már a tervezőasztalon van szinten megy a legújabb - már kb. 30 éve) vagy atommeghajtású kereskedelmi hajók, és így tovább...

Ahhoz, hogy valami fejlesztése sínre kerüljön két választás van alapvetően, meg persze a kiszámíthatatlan:

1.: Politikai akarat (állami pénzből).
2.: Kereskedelmi érdek (magánpénzből).
3.: Lelkesedésből (magánpénzből)

A holnapi logoutos bejegyzésből csak ezt emelném most ki:


A NASA költségvetése az amerikai költségvetéshez képest

Brutális mennyiségű pénzt kapott egy politikai álomért a NASA, de lehet látni, hogy aztán legalább olyan gyorsan zuhanni is kezdett az arány.

A kereskedelmi utazásnál vagy valaki kifizeti a ceh-et, mert pénzügyileg nyereséges tud lenni belőle - a GEO pályán keringő műholdakkal szolgáltató cégek nyeresége 20-40%-os. Ezért annyira fontos az indítórakéták részéről a GTO / GEO pályára való állítás, mert a GEO műholdakat gyártó cégek pörgetik a piacot. Hasonlóan fontos a LEO / MEO pályán keringő internet-szolgáltató műholdak esete (Iridium NEXT, OneWeb, és a SpaceX is ilyesmin töri a fejét).

A harmadik a multimilliomosok lelkesedése. Ilyen Jeff Bezos a Blue Origin-el, és a Virgin Galacitc mögött álló Richard Branson...

Viszont egy Hold-megkerülésre, vagy adott esetben ott leszállni képes misszióhoz szükséges rakéta kifejlesztése összességében a SpaceX-nek is alsó hangon 2-3 milliárd dollárjába került. Ez lelkesedésből nem nagyon megy (bár elvben Jeff Bezos ezt csinálja a Blue Originnel...).

A másik pedig a fejlesztések menete. Mivel pénz és üzlet lesz/lett az egész, így az állami beszállítókon (Lockheed/Boing) túl megjelentek a "kisebb" magáncégek is. Így meg van az az előny, hogy sok irányba folyhat fejlesztés, több megoldás is teret kap, de ahogy írod is, eközben nagyságrenddel több pénzt tolnak olyan fejlesztésbe államilag, ami vélhetően kevésbé rentábilis.

Anno a NASA COTS programjára tucatnyi cég jelentkezett, sőt, a SpaceX melletti másik "startup", a Rocketplane Kistler az első válogatóba is bekerült - hogy aztán azért essen ki, mert egyszerűen nem volt képes felmutatni az önerőrészt a fejlesztéshez. Hiába fizette volna a NASA a fejlesztés nagy részét, önerőrészt követelt meg, érthető okokból. Az RpK elbukott, helyébe jött az Orbital ATK és a Cygnus teherhajó.

De a SpaceX példája is mutatja, hogy ők is csaknem becsődöltek, ha nem nyerik meg a CRS-t, vagyis az állomás ellátó küldetését. A NASA pénzelte a Falcon 9 és a Dragon fejlesztésének nagy részét, a többit befektetők és hitelekből finanszírozzák (pontosan nem tudjuk, mert a SpaceX zárt működésű cég). A kis cégek többsége egyszerűen nem tud elindulni állami segítség nélkül. A kivételeket már említettem - Blue Origin és Virgin Galactic...

A Locheed és a Boeing egy másik vonaton ül, ők már alaposan benne vannak a játszmában, megvannak a bejáratott megoldásaik, amivel a zsíros megrendeléseket kellően le tudják vajazni - így az eredetileg versenynek szánt EELV program keretében brutális haszont tudtak realizálni. Ebbe szállt bele páros lábbal Musk és a SpaceX, köszönhetően McCain szenátor akkurátus segítségével (csakhogy a SpaceX is évente milliós nagyságrendű lobbypénzt ver el Washingtonban...).

Kíváncsi lennék egy ideális világ, ahol ezek a cégek nem egymás ellenfelei, hanem társak a fejlesztésben, hova jutnának?!

Kell a verseny, tetszik vagy sem. A verseny mutatja meg, hogy valaki esetleg tudna-e jobb, olcsóbb, hatékonyabb megoldást felmutatni.

Egyetlen közös pont, hogy mindkét esetben túl sok pénz, munka és idő folyik el feleslegesen.

Amikor összefogtak, akkor is ez történt, lásd a Concorde esetét a közös brit-francia összefogásról...

Dare2Live: Cifu: Köszönjük és BDSZ!

Köszönöm szépen! :R

A csapatmunka nagyon fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!

(#6) fi:zi'k válasza Cifu (#5) üzenetére


fi:zi'k
(PH! nagyúr)

Asszem nagyjából ezeket írtam én is, csak konkrétumok nélkül és tized ekkora terjedelemben. :DDD
Köszi a részleteket amúgy. :R

96.5% MORE WUB-WUB ◄◄|►► Hirdetéseim: https://goo.gl/khUC1Y ◄◄

(#7) Cifu válasza fi:zi'k (#6) üzenetére


Cifu
(PH! nagyúr)
LOGOUT blog

Igen... :D

A csapatmunka nagyon fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!

(#8) Cifu


Cifu
(PH! nagyúr)
LOGOUT blog

BTW egy érdekesség: A Space Adventures továbbra is hirdet Hold-megkerülést.

Az ár a hírek szerint 150 millió dollár per ülés, és egy úton két ülés eladható, a harmadik egy orosz űrhajósé, aki a parancsnok lesz. Az űrhajó természetesen egy Szojuz, de egy hajtómű és lakómodullal kibővítve (a túristák 150 millió dollárért talán többet várnak el, mint 8,5m^3 lakóteret hármuknak):

A csapatmunka nagyon fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!

(#9) .LnB


.LnB
(PH! félisten)
LOGOUT blog

Musk tartja a szavát csak, olcsósítja az űrrepülést.

Egyébként miért nincs még a holdon valamilyen bázis? :F Nem vagyunk még olyan fejlettek?

// Táti Tigrisek // Pittsburgh Penguins \\ MAC Újbuda \\

(#10) Cifu válasza .LnB (#9) üzenetére


Cifu
(PH! nagyúr)
LOGOUT blog

Drága, és senki sem akarja bevállalni a költségeket.

Tetszik vagy sem, mivel eddig valóban éles verseny nem volt a hordozórakéták terén, így egyszerűen méregdrágák voltak az opciók. Az Ariane-5 ECA például cirka 7 tonnát képes a Holdra eljuttatni (~150-170 millió euró). Egy Szojuz-II az egyenlítőről indítva ~2,3 tonnát (~60 millió euro). Az SLS függően a körülményektől 25-37 tonnát képes a Holdhoz eljuttatni - írtam, cirka 500 millió dolláros, optimista áron számolva.

Ezek csak a hordozórakéták árai. Ha egy Holdbázist szeretnél, akkor ahogy az ISS-nél, cirka 3-6 havonta azért kellene személyzetet cserélni, és alsó hangon is, 3 fős személyzet mellé is kell éves szinten legalább 5-10 tonna hasznos teher.

Egy teherhajó legyen mondjuk 100 millió dollár, egyszer használatos, egy úton vihessen magával 3 tonna hasznos terhet.
A személyszállító űrhajó legyen az Orion (de azért, mert most állami alapon gondolkozunk), darabja hozzávetőleg 250 millió dollár.
A landolóegység kérdéses, ilyen nem valósult meg, de legyen mondjuk 150 millió dollár.

Számoljunk évi két személyzetcserét és 4 utánpótlást:

2x SLS indítás (személyzetcsere): 1 milliárd dollár
2x Orion (személyzetcsere): 500 millió dollár
2x Lander (személyzetcsere): 300 millió dollár
4x Teherhajó indítás Ariane-5 ECA-val (utánpótlás): ~800 millió dollár
4x Teherhajó: ~400 millió dollár

Tehát csak az ellátása egy három fős személyzetnek évente 3 milliárd dollár.

A bázis kiépítése mondjuk 3 SLS indítás, 1,5 milliárd dollár.

Most jön a fő kérdés, a kifejlesztés. Itt az alant tárgyalt problémák a fő gondok, belső harcok, hol történjen a fejlesztés, a kismillió politikai és bürokratikus akadály és persze a lobbytevékenységek. Az eredmény az, amit az SLS / Orion esetében láttunk, a teljes rendszer a végén kb. 30 milliárd dollárba fog fájni, lander és teherhajó és holdbázis kifejlesztés nélkül.

Ez az, amiért az SLS és az Orion féllábú óriás, és még Obama is képtelen volt lelőni (elkaszálta a Constellation-programot, de hiába, mert a szenátus és a kongresszus megszavazta, hogy éljen tovább)...

Több milliárd dollár ugyanis több milliárd dollár, ami adott amerikai államokban csapódik le, munkabérként, befektetésként, fejlesztésként. Tehát mennie kell, nem azért, mert jó befektetés, hanem mert az adott államok számára így hasznos. Szóval ők abban érdekeltek, hogy még többet fektessenek be. Nem a hatékonyság a lényege a rendszernek...

Ezen próbálnak évek óta változtatni, több-kevesebb sikerrel. A CRS és a CCtCap halad, hol így, hol úgy, de halad. Ezek a példák arra, hogy a NASA is tud hatékonyan működni... Ha hagyják...

A csapatmunka nagyon fontos: rajtad kívül másra is lőhetnek!

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.