- Vigyázzatok a jófogással!!!
- Fűzzük össze a szavakat :)
- Ep128Emu felhasználói képeskönyv
- Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Internet fejlesztés országosan!
- Asszociációs játék. :)
- Egy Biztonsági őr kalandos útja.
- PLEX: multimédia az egész lakásban
- Mindent a StreamSharkról!
- Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
Új hozzászólás Aktív témák
-
tupuk
aktív tag
Hátha érdekel:
-
tupuk
aktív tag
Szia, ezt az első pár sort most így utólag írom hozzá miután írtam egy hosszú választ
Csak azt akarom így elé tenni, hogy egyrészt köszi az alapos választ és infókat, másrészt, bár sokat reagáltam rá, olyan nagy különbség nincs köztünk, inkább csak árnyalatokban, illetve nyilván kicsit elfogult is vagyok Musk mellett ezért védem ennyire, igyekszem megértő lenni vele, de ezt majd felülvizsgálom.
Na ezt írtam:
Jó hát a 20-as éveiben mindenki kiéli magát (akinek lehetősége van rá), azt ne kérjük már számon rajta. Hogy csak két példát említsek, "a legnagyobb magyar" Széchenyi sem szerzetesként élt a húszas éveiben, vagy hogy egy nemzetközi bálványt említsek, Mandela is maga nyilatkozta hogy ifjabb korában voltak"erkölcstelen" tettei. Sőt, már olyat is olvastam hogy a szentként elkönyvelt Gandhi is úgy dugta a csajokat ahogy csak érte.
Az ember nem 18 évesen lesz felnőtt, hanem inkább 28-30 évesen. Pláne a fiúkSok fiú meg soha nem lesz felnőtt, de az mondjuk más tészta... Kell idő amíg benő az ember feje lágya, nekem is kellett ehhez idő. Én ugyan nem vettem luxusautókat, de ha lett volna rá pénzem, lehet hogy vettem volna. Már már nem vennék, leszarom, nem ez a fontos. Ha lenne sok pénzem egy részét eljótékonykodnám. Szóval hagyjuk a vad ifjú éveket, nem egészen méltányos az alapján megítélni, pláne a mai embert. Nyilván nem tökéletes és szeplőtlen.
Az hogy kivesz a cégéből 80 millió dollárt, hát istenem, a világ egyik legnagyobb és legversengőbb iparágában csinált egy akkora sikert, amire szintén nem nagyon volt/van példa, ez rendkívül siker. Gondolom Gates vagy Jobs is vett ki a cégeikből pár milliócskát, de hát üzletemberek, ez a céljuk, a pénz. Aki üzleti sikert ér el annak jár a pénz, nagy siker után meg nagy pénz. Az hogy a cég "veszteséges" az olyan, hogy részint a komolyabb iparágakban egy vadi új zöld mezős beruházás, új márka és új termék építés, de akár csak egy söröző beindítása is minimum 5, de inkább 10 év után kelsz nullszadós egyáltalán, és csak aztán kezd nyereséget termelni. Ettől még lehet látni már az első években is hogy sikeres, jó, fejlődő konstrukciót sikerült-e összehozni, csak ki kell várni a pár évet ami a kezdeti tőkét, befektetési igényt visszahozza és aztán jön a nyereség. (Nem mellesleg adóelkerülés célból is érdemes mínuszra kihozni a dolgot, erre tartják a könyvelőket a világon mindenhol... attól még lehet nyereséges egy cég hogy a könyvelőinek sikerül mínuszt kimutatni.)
"Félreértés ne essék, én nem sajnálom tőle. Nem vitatom el, hogy megküzdött mindenért. De akkor már szimpatikusabb számomra, ha az ilyesmit felvállalja az ember, és nem marketing-alapú képet igyekszik kialakítani magáról, amely szerint ő egy megszállott jövőbelátó, aki nem a pénzért csinálja az egészet."
Oké, ebben a formában megfogalmazva teljesen egyetértünk.Az eredeti cikked tavaly olvastam, és már nem emlékszem mindenre, főleg az elejére amit csak felületesen futottam át, a múlt és eredetsztori nem érdekelt annyira, csak a jelen meg a jövőbeni kilátások. De igazad van, nem kéne olyat kérdeznem ami benne van a cikkben, el fogom olvasni újra alaposan. csak az olyan hosszú hogy inkább egy tanulmány mint egy cikk, szóval az max este lesz vagy holnap.
"Musk gyakorlatilag az első időben végig maga képviselte a SpaceX-et. Ő tartott előadásokat, Ő mutatta be a rakétákat, űrhajókat, Ő áll neki Mars-propagálást végrehajtani... Gyakorlatilag pár évvel ezelőttig Shotwell (a cég COO-ja) se nagyon tűnt fel saját magában. Egy ideje már ő is tart előadásokat, de Musk a rivaldafényt nagyon szereti, és igyekszik magát a középpontba állítani. Emiatt az alázatosság nem feltétlen igaz rá."
Szerintem az alázat nem introvertáltságot jelent. Az alázat és a szereplésvágy nem zárja ki egymást. Én amerikai sztárok, színészek között is látok olyat akikben van alázat. Mivel a SpaceX-et ő alapította és csinálta meg, természetes hogy ő is képviselte a nyilvánosság előtt. Úgy értem alázatot, hogy alázat van benne a munkája, a célja iránt, tud alázattal dolgozni."A felvázolt tervei jó részben mások ötletei, szépen becsomagolva."
Na ezt is kicsit másképp látom. Olyan hogy "eredeti" ötlet, olyan szinte nincs is, vagy csak egészen ritkán. Mondjuk a Rubik-kocka az volt. De az olyan dolgok, amik pl. a technológia-mérnöki gondolkodásból-evolúcióból fakadnak, azoknál egészen ritkán van ilyen, egymásra épülnek, egymásból nőnek-fejlődnek ki az ötletek, megoldások, amik egyébként is rendszerint adják is magukat azok számára akik azzal a területtel foglalkoznak.
Csak két példa: Darwin és Kopernikusz. Mindkettő nevéhez tudományos áttörést, forradalmat kötünk, holott egyiküknek sem a "saját ötlete" volt az evolúcióelmélet illetve a heliocentrikus elmélet. Az evolúcióelmélet "benne volt a kor tudományos életében" hogy ezzel a hülye kifejezéssel éljek, ott volt a levegőben. Nem csak Darwin dolgozott rajta, sőt "A fajok eredete" című főművét azért adta ki a tervezettnél kicsit korábban, hogy egy másik tudós kollégája kissé hasonló elméletét tartalmazó publikációját megelőzze (kvázi úgy versenyeztek ők is ahogy most is versenyeznek egymással még a bejelentésekben is az űrcégek). Ettől még Darwin ölte bele a legnagyobb munkát, az ő koncepciója volt messze a legátfogóbb és legkidolgozottabb, ő is gyűjtött hozzá a legjobb anyagot a Galapagos szigeteken, szóval teljesen jogosan övé az érdem, de ki ne találjuk már hogy neki jutott volna ez először az eszébe. Már az ókori görögöknek is feltűnt hogy a majmok úgy néznek ki mint az emberek csak szőrösebbek és hogy talán ez nem véletlen. Persze ebből akkor még nem született koncepció, nem volt meg hozzá a tudományos alapjuk, csak jelzem hogy közel sem Darwin volt az egyetlen, és ha ő nincs, akkor pár évvel később mások összerakják ugyanazt az elméletet, egyszerűen azért mert akkoriban már elért oda a tudományos gondolkodás fejlődése, hogy ez volt a logikusan következő fejlődés szakasz.
Kopernikusz meg kb. hasonlóan volt mint Darwin, az ő korában is már forrta ki magát az egyre tarthatatlanabb geocentrikus világkép bedőlése. És Kopernikusz ismerte azon ókori görög szerzők, főleg Arisztarkhosz gondolatait, akik szerint a Nap körül kering a föld, ő sem a nulláról indult, csak egyszerűen kidolgozott és elsőként matekkal is alátámasztott egy már meglévő elméletet. Benne volt az akkor már a levegőben. Kopernikusz ráadásul pont nem volt egy feltaláló-alkat, szinte meg is bánta később.
És ahogy most is sok technológia van a megvalósulás határán, aztán majd meglátjuk melyik cég találja telibe a legjobb megoldást.Ráadásnak egy ötlet önmagában szinte semmi, azt meg is kell valósítani mind technikailag, mind úgy hogy üzletileg is működjön. Ez érdemi munka, sőt általában ez a munka, a hozzáadott érték nagyja.
Ha már ötletek eredet-történetébe megyünk bele, akár Vernéig is eljuthatunkDe biztos hogy sok más scifi szerzők is írt olyanokat amik később megvalósultak (vagy meg fognak).
Na ennyi, köszönöm a beszélgetést, remélem te is élvezted, több kérdéssel nem nyaggatlak
-
Ezen megakadt a szemem mert ez azért nagyon degradáló... a Playboy fiúk a mának és a hedonizmusnak élő felszínes nőcsábász ficsúrok, akik a kurváik seggéről szívják fel a kokót a luxusjachtjukon.
Mit is csinált Musk a 2Zip-ből kapott millióból? Igen, ez lett részben a későbbi PayPal alapításikor beletolt összegének forrása, de közben luxusautókra és magángépre is költött rendesen. Nem ilyesmit csinál egy Playboy?
Vagy összeakad élete párjával (Jennifer Justine Wilson, egy írónő), aki szül neki 6 gyereket, majd a váláskor Musk lazán nekiáll olyanokat állítani, hogy a barátainál lakik, nincs semmi pénze, és a felesége olyan vagyont akar tőle, ami nem létezik. Eközben viszont magángéppel megy lobbyzni Washingtonba a Tesla érdekében. 12 alkalommal egy év alatt.
A válás egyébként egy színésznő miatt következik be (Talulah Riley, lehet rá googlizni), akitől kétszer is összeházasodott, majd kétszer elvált (2010-2012 és 2013-2016). A két válásért a színésznő összesen 20,2 millió dollár fájdalompénzt kapott...
Vagy 2013-ban holmi 78 millió dolláros fizetést kap a Tesla-tól (megj.: úgy, hogy amúgy a cég még egy évben nem volt nyereséges - azóta sem), és ebből többek között vesz egy 17 millió dolláros házat. Miután felhördülés történik, hogy ez mégis mi, merthát ez nem az a Musk, akiről eddig ódákat zengtek, azóta a Tesla minden évben közli, hogy 33-37 ezer dollárt kap évi apanázsnak (azt nem teszik hozzá, hogy részvényopciókat is).
Ezek az infók amúgy ennek a cikknek, amelynek a kommentelésénél vagyunk. az első oldalán mind olvasható, forrásokkal megjelölve. Tehát nem az ujjamból szoptam az egészet, hogy a Musk mítoszt leromboljam a sárga földig.
Félreértés ne essék, én nem sajnálom tőle. Nem vitatom el, hogy megküzdött mindenért. De akkor már szimpatikusabb számomra, ha az ilyesmit felvállalja az ember, és nem marketing-alapú képet igyekszik kialakítani magáról, amely szerint ő egy megszállott jövőbelátó, aki nem a pénzért csinálja az egészet. Mert Musk ezt teszi.
ha valamilyen jogsérelem érte akkor szerintem jogos ha beperli akár a NASA-t is, sőt kifejezetten imponál ha valaki be meri perelni a híres és nagy NASA-t. Persze fogalmam sincs mi ez az eset, lehet pofátlanság volt tőle, nem tudom.
Az USAF beperlése teljesen érthető lépés volt (azt sérelmezte, hogy az EELV tenderen, amely az USAF számára szolgáló katonai megrendelésekről szólt, esélyt sem adtak neki, csak a Boeing és a Lockheed jöhetett szóba a zsíros megrendeléseknél) - a NASA beperlés kicsit cikibb eset, de végül is abból is jól jött ki.
(Megjegyzem ha a NASA-ra várnánk, a büdös életben nem jutnánk el a Marsra...).
Én egy kicsit másképpen látom. Javaslom olvasgasd el az amerikai űrhajókról szóló kétrészes cikksorozatomat itt a Logouton...
A NASA meg tudná oldani, csak hát akkor ne a politika mondja meg, hogy mire költheti a pénzt... Sajnos a NASA iszonyatos vízfejet növesztett, ezt le kéne csapolni, dehát az ilyesmi nem megy könnyen, hiszen a vízfej rendelkezik önvédelmi mechanizmusokkal.
Kíváncsi leszek, hogy a most az ajtóban toporgó új adminisztrátor-jelölt meg tudja-e valósítani a reformterveit. De csodára nem számítok.
Az hogy lobbi-erőnek megy neki, az sem feltétlenül lehet rossz, pl. neki nagy klasszikus repülőgép (és fegyver)gyártók a konkurensei (pl. a Lockheed) sokunk szemében kifejezetten antipatikus óriások, és akiket nem az innováció vágya, meg a Mars-hódítás romantikus vágya hajt, hanem csak és kizárólag az hogy minél több politikust felvásárolva minél nagyobb állami megrendeléseken gazdagodjanak meg a lehető legjobban.
Pro és kontra. Igen, a Lockheed és a Boeing sajnos csúnya vágányon vágtat. De az 1990-es években a Lockheed nagyon támogatta az X-33 / Venture Star programot, ami innovatív volt, előre mutató volt, a saját pénzét kockáztatta érte... aztán jött egy szenátusi döntés, és az egész alól kihúzták a szőnyeget... Ez is összetett kérdés, a Lockheed sem fekete bárány, a SpaceX sem a szent szűz. A szürke árnyalataiban pompázik mindenki...
Nekem valahogy egy szimpatikus, alázatos és persze céljaiért fanatikusan hajtó ember képe jött le róla.
Musk gyakorlatilag az első időben végig maga képviselte a SpaceX-et. Ő tartott előadásokat, Ő mutatta be a rakétákat, űrhajókat, Ő áll neki Mars-propagálást végrehajtani... Gyakorlatilag pár évvel ezelőttig Shotwell (a cég COO-ja) se nagyon tűnt fel saját magában. Egy ideje már ő is tart előadásokat, de Musk a rivaldafényt nagyon szereti, és igyekszik magát a középpontba állítani. Emiatt az alázatosság nem feltétlen igaz rá.
A felvázolt tervei jó részben mások ötletei, szépen becsomagolva. A Marson való üzemanyag gyártás Robert Zubriné, a hajón való landolást Jeff Bezos cége, a Blue Origin levédette, még mielőtt egyáltalán a SpaceX elkezdett vele foglalkozni... Ezek is ott vannak az első oldalán a cikknek....
Na mindegy, megmérgezted a bennem élő Musk-képet, többé már nem tudok úgy lelelksedni mint eddig
Én nem akartam senki idolját lerombolni. De a világban szinte minden nézőpont kérdése. Én szeretném, ha az emberek nem csak egy oldalát és nézőpontját ismernék a történetnek...
Az olvasó döntése, hogy az általam leírtakat miként dolgozza fel. Ostobaságnak tartja, avagy igaznak. Az ő döntése, ezt nem tudom befolyásolni. De ezért van annyi link az írásaimban, hogy meg lehessen nézni, mi alapján írom azt, amit...
1. Ha nincs Musk, akkor most itt lenne 5-10 éves távlaton belül a reális Mars-hódítás
Óvatosan ezzel. Tavaly Musk azt ígérte, hogy 2018-ra megy a Red Dragon a Marsra. Ma ott tartunk, hogy egyáltalán nem is lesz Red Dragon...
meg a visszatérő rakéták
Ott vannak lent a felsorolt példák. Ott van a Blue Origin és a 2020-ban már remélhetőleg repülő New Glenn rakétájuk...
Ki tudja, hogy mi lett volna, ha nincs a SpaceX. Hogy jó irányba halad most az űrhajózás az biztos. Hogy ehhez köze van a SpaceX-nek is, az is. De nem a SpaceX az egyetlen katalizátora...
Őszintén szólva nekem olyan érzésem van, hogy a technológia akár már több évtizeddel ezelőtt is megengedte volna hogy ember menjen a Marsra.
Csak pénz kérdése volt eddig is. Csak hát senki (sem ország, sem magánember) nem szánt erre akkora összeget, amely valóban jelentős lett volna. Ne feledjük, hogy a SpaceX sem jutott még el a Marsra...
Engem nagyon érdekelne az is, hogy ha egyszer megérkezett az első csapat, milyen bázist fognak felépíteni, hogy fognak ott élni, illetve van-e már erre bármilyen terv vagy csak pár látványos renderkép meg videó a médiának de semmi komoly?
Javaslom a Logoutban a cikkeim végigolvasását.
Röviden: vannak ilyen tervek, de a többség csak vázlat inkább.
(Bocsi, de hív az ágy...)
-
tupuk
aktív tag
Na még két kérdés, csak nem bírom ki
Persze csak ha van időd...
Az egyik, hogy laikusként olyan érzése van az embernek, hogy komoly technológiai áttörések, innováció eredménye a visszatérő rakéta, illetve a majdani Mars-utazáshoz is jó pár további mérnöki bravúr kell majd. Na most Musk személyesen ebben mennyire veszi ki a részét? Csak mázlija van, mert begyűjtött pár mérnök-zsenit, akik szállítják neki a sikert, ő meg szépen ráülve az eredményekre learatja a babérokat, vagy azért ennél nagyobb része van benne?
Mondjuk ő a nagyfőnök, nem is várom el tőle hogy mindent ő csináljon, meg vannak egyéb cégei (aludni szokott vajon néha...?), tehát fizikailag sem lehet elég ideje elmélyülni nap sok órát technológiai megoldásokon gondolom.A másik kérdésem meg, hogy ugye jól gondolom hogy a Jupiter Europé nevű holdjára is el tudna ma már küldeni egy robotot a NASA ha akarna, illetve ha lenne rá pénze, ahogy a Marsra is küldött robotokat? Gondolom: igen. Csak azért érdekel ez annyira mert ugye azt mondják az ottani óceánban van a legnagyobb esély a földön kívüli életre. Ráadásul rendszeresen kitörő gejzírek is vannak rajta a déli pólus közelében, tehát nem kell átfúrni a több km vastag jeget hanem elég lenne csak egy gejzír mellé letenni egy robotot, amely a felszínről felnyalja a gejzír által felhozott, és a felszínen jéggé fagyott vizet, azt felolvasztva és mikroszkóp alá téve, a képet visszaküldve a földre akár meg is lehetne találni azt az életet.
-
tupuk
aktív tag
Szia!
köszönöm ezt a külön cikkel felérő összefogalót és eredettörténetet! Nagyon érdekes, mindezekről fogalmam sem volt. Amellett hogy érdekes, bevallom kicsit zavarban is vagyok, bennem egyáltalán nem a gátlástalanul nyomuló Playboy-fiú képe él Muskről, sőt ami azt illeti inkább az ellenkezője.
Amellett hogy láthatóan teljesen otthon vagy a témában és nyilván igazad van, a Playboyos részben biztos hogy nincs igazad. Ezen megakadt a szemem mert ez azért nagyon degradáló... a Playboy fiúk a mának és a hedonizmusnak élő felszínes nőcsábász ficsúrok, akik a kurváik seggéről szívják fel a kokót a luxusjachtjukon. Vannak ilyenek is bőven, színészek, popsztárok, sportolók, milliomoscsemeték, nem is titkolják hogy élnek, büszkén tolják fel a bulizós képeiket a netre. Musk ezzel szemben minimum heti 80 órát dolgozik, nincs is magánélete csak a meló, és kicsit sem olyan kép él róla hogy azzal megy el az élete hogy kurvákkal hetyeg medencék partján.
A nyomulás... hát, ha valamilyen jogsérelem érte akkor szerintem jogos ha beperli akár a NASA-t is, sőt kifejezetten imponál ha valaki be meri perelni a híres és nagy NASA-t. Persze fogalmam sincs mi ez az eset, lehet pofátlanság volt tőle, nem tudom. (Megjegyzem ha a NASA-ra várnánk, a büdös életben nem jutnánk el a Marsra...).
Az hogy lobbi-erőnek megy neki, az sem feltétlenül lehet rossz, pl. neki nagy klasszikus repülőgép (és fegyver)gyártók a konkurensei (pl. a Lockheed) sokunk szemében kifejezetten antipatikus óriások, és akiket nem az innováció vágya, meg a Mars-hódítás romantikus vágya hajt, hanem csak és kizárólag az hogy minél több politikust felvásárolva minél nagyobb állami megrendeléseken gazdagodjanak meg a lehető legjobban. Meg hogy megőrizzék részleges monopolhelyzetüket és piaci erőfölényüket, amivel a lehető legjobban visszaéljenek. És hát ezek a cégek sem a szégyenlősségükről és visszafogottságukról híresek... egy ilyen cégnek keresztbe tenni akár kifejezetten tökös és imponáló dolog is lehet. Persze itt sem ismerem a konkrét ügyet amire utaltál, lehet mégis a rossz oldalon állt Musk.
Nekem valahogy egy szimpatikus, alázatos és persze céljaiért fanatikusan hajtó ember képe jött le róla. Megjelenésében sem az a gátlástalan figura, a mai beszédében pl. egy csomót dadogott. Ráadásul nem csak üzletember hanem mérnök is. Egyszerre visz több céget, főleg a Teslát és a SpaceX-et. Azért ehhez iszonyatos munkabírás kell, és tudás is.
Na mindegy, megmérgezted a bennem élő Musk-képet, többé már nem tudok úgy lelelksedni mint eddig
Te, még két rövid kérdésem lenne ha nem bánod, két sorban tudsz válaszolni:
1. Ha nincs Musk, akkor most itt lenne 5-10 éves távlaton belül a reális Mars-hódítás (meg a visszatérő rakéták), vagy sem? (Abban gondolom egyetértünk hogy - ha némi csúszással is - de most már hihető hogy megvalósul a terv.)
Őszintén szólva nekem olyan érzésem van, hogy a technológia akár már több évtizeddel ezelőtt is megengedte volna hogy ember menjen a Marsra. Mégsem mentünk. Tehát kellett valaki aki jön és képest ezt mind szakmailag mind üzletileg végigtolni. És ha Musk nem lenne, akkor most se mennénk. Persze lehet tévedek.2. Engem nagyon érdekelne az is, hogy ha egyszer megérkezett az első csapat, milyen bázist fognak felépíteni, hogy fognak ott élni, illetve van-e már erre bármilyen terv vagy csak pár látványos renderkép meg videó a médiának de semmi komoly? Ha tudnál olyan cikről ami ezzel komolyabban foglalkozik, azt szívesen elolvasnám ha belinkeled, köszi.
-
És lehet mondani hogy állami pénz így-úgy, de ilyen ember mint ő 100 évben ha egy születik. Nem csak a pénz miatt megy előre, elképesztő amit csinál, róla lerí hogy tényleg ez az élete, beletesz mindent és hozza is az eredményeket.
Én végigkövetve az elmúlt ~20 évet úgy látom, hogy eszméletlenül akaratos, buldog természetű, és kitapossa, amit ki akar. Meg elképesztően mázlis...
Az utóbbi nem ok nélkül fontos. Az 1990-es évek elején-közepén a McDonnel-Douglas DC-X / DC-XA / DC-Y / Delta Clipper programjával próbálkozott, ez egy függőlegesen fel- és leszálló STTO űrhajó lett volna. A kis méretű tesztjárművet még támogatta az állam, de aztán kiszálltak a programból. az McDD még évekig propagálta a programot, úgy számolva, hogy akkori áron 600 millióból kihozható a DC-Y teljes méretű SSTO rakéta. De egyszerűen nem tudtak összekalapozni ennyi pénzt, a cégnek pedig nem volt erre már pénze (annyira nem volt, hogy pár év múlva a Boeing felvásárolta őket).
Volt az 1990-es évek végén, 2000-es évek legelején az X-33 projekt, amely az "Űrsikló 2.0-át" hozta volna el, egy minden eddiginél előre mutatóbb SSTO űrrepülő formájában. Ez lett volna a Venture Star. Bemutató videó erre. A Lockheed 700 millió dollárt költött rá, plusz a NASA tolt bele egy hasonló összeget. De a támogatástól megfosztották, csak mert azért. Az USAF kétszer próbálta újra életre hívni, de mindkétszer rájuk csapták az ajtót.
Volt a Beal Aerospace, a tulajdonosa, Andrew Beal üzletember, hasonló kaliber, mint Musk, a saját pénzéből 200 millió dollárt áldozott saját űrrakétájának kifejlesztésére. De mivel nem sikerült se megrendelőket találnia, sem befektetőket, felszámolta a tevékenységet (a SpaceX texasi tesztközpontja eredetileg a Beal Aerospace-é volt, egy árverésen jutottak hozzá, potom pénzért).
Ott volt a Rotary Rocket, akik mókás helikopter-szerű megoldással próbálták megoldani a visszatérést saját SSTO űrhajójuknál. Az eszméletlenül kevés pénzből vegzáló cég azért összehozta az első kompozit műanyag LOX tartályt például. De nem sikerült se megrendelőt, se befektetőt találni.
A Kistler AeroSpace / Rocketplane Kistler kvázi lehetne akár a mai SpaceX is. A SpaceX mellett eredetileg ők, és nem az Orbital (pár hete OrbitalATK, ma már Nothrop) nyerte meg az ISS ellátó-űrhajó megbízását (COTS) 2006/2007-ben. A Szovjetunió felbomlása után az N-1 szuperrakétához szánt, de sose használt NK-33 / NK-43 hajtóműveket felvásároló Walter Kistler és Bob Citron egy teljesen újrafelhasználható, két fokozatú rendszert álmodott meg, a K-1-et. Sok szempontból hasonlót, mint a BFR, csak éppen ejtőernyővel és légzsákokkal hozta volna vissza biztonságosan a fokozatokat (eredetileg a Falcon 1 és a Falcon 9 is ezt a megoldást használta volna). Először az 1990-es évek végi Iridium-csőd és ázsiai pénzügyi válság miatt pártoltak el tőle a befektetőt (pedig papíron már 440 milliót kalapozott össze ekkora), majd miután a Rocketplane-el összeállva megnyerték a COTS-ot, a NASA által előírt saját tőkerészt nem voltak képesek összegyűjteni (500 millió dollárról volt szó, ezt Musk befektetőkkel és a Tesla-részvényeivel oldotta meg), ezért végül kibuktak, majd 2010-ben csődbe mentek.
Szóval hogy is mondjam. Musk hatalmas szerencsejátékot űzött és űz, és bejött neki... Én sok szempontból úgy vélem, hogy Musk bizonyos szintig exhibicionizmusát éli ki a Tesla / SpaceX / egyéb ötleteivel, élvezi a Plaboy-életet, miközben mindenféle olyasmit csinál, ami az érdeklődési körébe tartozik. Ezt talán valahol irigylem is tőle... Másfelől viszont azért elgondolkoztató, hogy amúgy tehetséges (sőt, talán tehetségesebb) emberek mégse érték el azt, ami ő. Nem azért, mert rossz mérnöki elképzelésekkel ültek asztalhoz, sőt, többségük konkrétan kidolgozottabb, jobban átgondolt tervekkel bírt. Csak hát kell egy olyan pofátlan üzletemberi véna, amely lazán beperli a NASA-t vagy az USAF-ot, ha az üzleti érdekei ezt kívánják, és nekimegy a legnagyobb lobby-erőknek is, ha útjukban áll.
Az eredményeit nem vitatom, sose vitattam. De annak nem örülök, hogy ismét arra látunk példát, hogy nem a tehetség, hanem a gátlástalanság visz előre...
-
tupuk
aktív tag
Köszi a linket, láttam már ezt a videót, még még vagy ezer másikat a témában
A Holdon az egyik legnagyobb baj a hamu-finomságú por, még sokkal nagyobb baj ez itt mint a a Marson. Szép ez a videó, de inkább csak mese. Bármilyen föld-mozgatás nagy porfelhővel jár majd ott, illetve ha önvezérlő robotok lesznek akkor nagyon meg kell oldani a szigetelést illetve hogy a robotok érzékelőit nem fedje be a por.Bezos biztos jó fej, de legyünk őszinték: nem azért csinálja a saját pénzén mert hősiesen megtagadta hogy hozzávágják a pénzt
Ha úgy alakul hogy megkínálják, el fogja fogadni. A mindenkori USA kormánynak szerintem mindegy ki csinálja meg helyettük az attrakciót, akár Musk, akár Bezos, akár Gipsz Jakab, támogatják azt aki a legjobban áll vele. És hát speciel Musk áll vele a legjobban.... És lehet mondani hogy állami pénz így-úgy, de ilyen ember mint ő 100 évben ha egy születik. Nem csak a pénz miatt megy előre, elképesztő amit csinál, róla lerí hogy tényleg ez az élete, beletesz mindent és hozza is az eredményeket. Nyilván ő sem hibátlan, meg vannak csúszások, de akkor is már üzembiztosra kifejlesztette a rakéta-visszatérő technikát, tehát bizonyított. Bezosnak az Amazon az élete, az életműve, tőle már nem reális hogy egy számára teljesen más műfajban is ugyanígy kiteljesedjen, ugyanígy beleadja magát maximálisan. Musk meg mint valami csoda, tolja a Teslát, a szoláros cégét, az alagútfúró cégét, a hyperloopot, az AI-t, hihetetlen a pali.
Amúgy a Holdbázis nekem kicsit visszalépés lesz ha összehozzák (ha a kormány ad rá pénzt nyilván összehozzák... Trump meg örülne egy sikernek végre), pontosabban lassítja a Mars-projektet, időt, pénzt, munkát, médiafigyelmet szív el tőle. Persze ettől még , csak én a marsi bázist jobban várom. Mondjuk legjobban az Európa felszínéről nyalatnám a jeget egy robottal hátha talál ott valami élet-nyomot, az lenne a legnagyobb dobás, de úgy látszik erre várhatok.
-
Én ezért nézek inkább fel Jeff Bezos-ra. Ő tényleg a saját pénzéből finanszírozza a Blue Origin-t. Csak persze egy kicsit el van maradva, szóval össze kell kapja magát, különben a BFR vs. New Glenn / New Armstrong versenyben alul fog maradni...
Ami az építést illeti, a legjobb, ha minél több mindent építenek helyben. A Holdbázis-terveknél eleve számolnak azzal, hogy a felszín alá rejtik a kupolákat, így oldva meg a sugárvédelmet, lásd még.
-
tupuk
aktív tag
Akkor úgy mondom, neki van a legnagyobb esélye a sikerre
Rajtam nem múlik, én erősen drukkolok....
Nyilván állami megrendelésekből ment eddig is a cég előre, ebben az iparágban másképp nem is nagyon lehet. De hát az USA-nak is nagyon jól jön hogy van neki egy SpaceX-e, praktikusan is jól jön, presztízsben meg pláne. Nyilván így vagy úgy de fogják finanszírozni a Mars-utat is, bármelyik elnök a fél kezét adná érte ha az ő elnöksége alatt valósulna meg az a történelmi pillanat hogy ember (mármint amerikai ember) lép a Marsra.
Én gondoltban már ott tartok hogy keresem az optimális helyszínt a bázisnak, szerintem egy nagy barlang (azaz lávaalagút) csak jobb lenne mint a szabad felszín. Mert ott nem kell szigetelni felülről a sugárzás ellen, illetve az hőmérséklet-ingadozás ellen is jobban véd. Ugye az embereknek és raktáraknak, orvosi szobáknak, laboratóriumoknak, műhelyeknek, stb. viszonylag "kicsi" hely is elég, de ha valóban önfenntartó rendszert akarnak ott összedobni (és mivel a földi utánpótlás azért mégiscsak nehézkes és drága, ez erősen önérdek is) akkor jó nagy farmokat kell felállítaniuk. És minél több embert visznek oda, annál nagyobb farmok kellenek. És ez bizony jó sok tökéletesen hermetikusan kiépített és fűtött épület lesz (sok lámpával), amik felépítéséhez sok anyag kell (gondolom paneleket visznek a Földről amiket csak össze kell majd szerelni). És itt érkeztünk el a szűk keresztmetszethez, mivel az űrhajók kapacitása is véges (bármilyen nagyok is lesznek), szóval ha barlangban építik ki az első bázist, ott kevesebb anyagból kijönnek mert fentről nem kell szigetelni, és az angyagmennyiség fontos szempont.
Felteszem polcos-fiókos rendszerben lesznek a farmok, azaz mondjuk egy 100 m2-es teremben több száz négyzetméternyi farm lesz szépen egymás fölött rétegesen, szépen megvilágított fiókokban egészen a plafonig, de akkor is sok hely kell a növényeknek, pláne ha nem csak krumplin akarnak élni. -
Azért óvatosan.
Szép terveket kismillióan szövögettek eddig is, a Lockheed is mutatott be tavaly egy tervet a Mars emberes űrkutatására, még Musk előtt az IAC 2016-on, illetve idén ennek egy revízióját, "véletlenül" pár órával Musk előtt dettó. De ők alapvetően arra várnak, hogy a NASA (illetve az állam) pénzelje ezt. ( erre van a bemutatóvideója )
Musk is alapvetően állami pénzből építette meg a Falcon 9-et és a Dragon v1 / v2 űrhajókat. Arra alapvetően most sem kaptunk választ, hogy pontosan miből fogja finanszírozni a BFR megépítését, indirekt persze tudjuk, a műholdas internetszolgáltatásból remélnek hatalmas pénzt (ennek neve a hírek szerint SpaceLink lesz). De kérdés, hogy valóban sikerül-e ez úgy, ahogy eltervezték.
-
tupuk
aktív tag
Na megvolt az új Musk-prezi, erről írsz cikket? Jó lenne mert a tavalyiról is itt volt a legjobb elemzés.
Az előadás:
https://www.youtube.com/watch?v=E4FY894HyF8 -
Visszatalálós - emlékeztetős: Most pénteken újabb előadás, és a jelek szerint a BFR / ITS vázlat is finomulni fog.
-
BatchMan
senior tag
"... egy repedés során ..."
Ha már van repedés, megállnék, nem érdekelnek a másod- harmad- sokadlagos folyományok.
A kérdés az, hogy az oxigén hogy járul hozzá a repedés kialakulásához. A reped, hasad, bumm folyamat már másodlagos.
Sok száz mérnök munkáját nem akarom felfogni, de ezek 95%-a csak beállít, adminisztrál, megrajzol, kiválaszt stb. stb. - kérdéssel érdemben nem foglalkozik. Az se akarom látni, hány vakvágányt futottak végig.
Az érdekel, hogy mit csesztek el, de már gyanítom, hogy erről mélyen fognak hallgatni. Biztos van köztük olyan, ember aki minimális leegyszerűsítés mellett a lényeget meg tudná világítani. -
válasz
BatchMan #145 üzenetére
Nem ismerjük a pontos részleteket. Egy repedés során a szénszálas kompozikokban a feszültség miatt olyan folyamatok zajlódhatnak le, amiket nem biztos, hogy pontosan értünk. Értem ez alatt a hőenergia felszabadulását, eletromos szikrát, stb. Igazad van, hogy a CO2 szilárd, de nem is kell, hogy a teljes mennyiség gáz halmazállapotú legyen, elég, ha közvetlenül a felületeknél kialakul egy vékony gáz halmazállapotú réteg, hogy megakadályozza a gát kialakulását. Nem hiszem, hogy ennek az eseménysornak a thermodinamikai jellemzőit itt így a fotelben ülve én (vagy te) könnyen megérthetnénk, én legalábbis úgy érzem, hogy túl kevés infóm van róla. Ha 100-1000 mérnök hónapokon keresztül rágódott rajta, én kevésnek érzem magam, hogy ezt 5 perc alatt cáfoljam.
Ez akkor okozhat problémát, ha áramlik, és mondjuk beszorul valamilyen szivattyú/szerelvény működtető eleme alá. Egy nyugvó tartályban csak akkor problémás, ha mondjuk tűs kristályok keletkeznek, és belevágnak a tartály falába.
A LOX sűrűsége 1,14 g/cm3, a SOX-é viszont csak 0,68 g/cm3, ez az expanzió sem tesz jót a helyzetnek. Ráadásul 44K alatt jön a romboéderes kristályrács, a kedvenced.Szóval nem olyan könnyű ezt az eseménysort cáfolni.
[ Szerkesztve ]
-
BatchMan
senior tag
Azé' annyira nem egyszerű.
Itt folyadékok, szilárd anyagok találkoznak, miközben iszonyú hideg van. Nem véletlenül feszegetem az aktiválási energia kérdését.
TFH a hélium tartály megrepedt, azaz pillanatszerűen "nagy" felületen tud érintkezni a tartály anyaga pl. a szénszál (vagy bármi más) az oxigénnel (ez utóbbi bazi nagy koncentrációban).
A keletkezhető összes reakciótermék, a CO2 is, szilárd ezen a hőfokon, viszont mechanikailag gátolja a reakció tovaterjedését. Ez a mechanikai gát csak akkor vezet robbanáshoz, ha nincs ideje lehűlni, és elegendően sok keletkezett ahhoz, hogy gáz formába alakuljon.
Szó volt még a cikkben oxigén megszilárdulásáról. Ez akkor okozhat problémát, ha áramlik, és mondjuk beszorul valamilyen szivattyú/szerelvény működtető eleme alá. Egy nyugvó tartályban csak akkor problémás, ha mondjuk tűs kristályok keletkeznek, és belevágnak a tartály falába. A wiki szerint kockarácsban kristályosodik, mint a konyhasó. Nem hinném, hogy tűs kristályai lennének.
Ha simán azt mondják, hogy csőtörés volt az oxigén tartálynál, nem agyalok rajta ennyit. De nem azt mondták. -
BatchMan
senior tag
Engem továbbra is a robbanás érdekel, amiről az sg.hu írt.
" ... a három héliumtartály egyike kaphatott lángra, ez vezetett el a robbanáshoz."
Bizonyára.
Égett a hélium. Egyes, ülj le.
De héliumtartályt írtam, nem héliumot.
Miből van a héliumtartály? Olyan hidegen honnan szed aktiválási energiát, hogy begyulladjon, nopláne EKKORÁT robbanjon? -
#28752640
törölt tag
Értem értem. Mi meg a nap gyermekei vagyunk és azokból az anyagokból állunk amik az ősrobbanás pillanatában ,illetve szupernovákban keletkeztek.
Az idő pedig nem létezik. Mi találtuk ki, hogy méricskélni tudjunk. Pl. a zsidók olyan gyakorlatias emberek, hogy ők akkortól számolják a reggelt mikor 7lépés távolságról megtudod állapítani hogy ki az. Ha az idő tényleg nem létezik akkor mi egy trágyadonbon kergetőző ganajtúró bogarak is lehetünk. Ebből kiindulva már nem is annyira izgat hogy miből van a reggeli kávém. Sőt hogy felpörgessük kicsit a dolgot, megkérem szergejt h@gyozzon szájba és dobok rá egy tabeszt.[ Szerkesztve ]
-
#28752640
törölt tag
Itt inkább a víz tisztításán van a hangsúly, mert, ha vegyi akkor vegyszer is kell majd jó bőven és így már elég rosszul hangzik. Mert nem azon kell majd aggódni, hogy lesz e víz, hanem azon lesz e vegyszer. Magamelőtt látok egy négyméteres embernek látszó valamit aminek már nem a víz a fő alkotó eleme hanem a vegyszer. Szegény még a földre sem jöhet. Egy bud Spencer filmtől meg idegösszeroppanást kapna.
Egyébként én már láttam földönkívülit. Majd minden nap mikor a tükörbe nézek. -
#65675776
törölt tag
válasz
#28752640 #132 üzenetére
Vagy nem. A trágyázott földön pl nem százévente, főleg nem milióévente van betakarítás. Szóval ha megveszel egy répát és megeszed, jó eséllyel pár hónapos akármilyen rityó van benne oldott állapotban. Ha a környék élővilágának a termését is figyelembe vesszük, akkor mondhatni, hogy a répával azonos frissességű sz@rt és hugyot eszel.
[ Szerkesztve ]
-
#28752640
törölt tag
válasz
Cathfaern #131 üzenetére
Azért ott csak el telik pár száz, ezer vagy millió év. Megnéznem azt a csapat milliomost akik egymás ürülékét halózzák nap nint nap több tíz évig. Szerintem fizessünk be egy útra a magyar politikusoknak aztán távirányítással módosítsunk kicsit a szűrőn. Közben kamerán keresztül nyomatni a szegény parasztnak a bigbradört. Had röhögjenek végre egy jót.
-
#28752640
törölt tag
-
BatchMan
senior tag
Cifu!
Ezzel mi a helyzet? Így igaz?
https://sg.hu/cikkek/122211/peldatlan-problema-okozta-a-spacex-robbanasat
Én megmondtam!Rebi néni
-
BatchMan
senior tag
válasz
#28752640 #117 üzenetére
Sajnos a szakács a Földön marad. Minden megy tubusba, amit a szakács csinál, oszt menet közben kiszopogatjuk.
Amúgy gondolkodtál már azon, hogy csinálnál rántott húst gravitáció nélkül?
Olaj kiúszik a fritőzből ... És utána a szellőztetés is kínos, mert a kajaszagot még csak-csak kiengedjük az ablakon, de közben elmegy a levegő is
Amúgy az első amerikai, amikor megérkeztek a MIR-re, majdnem visszafordult. A több éves szagra mondhatta volna a klasszikus moldovai szöveget "Na, erre nem számítottam!" -
Csak ezek relatíve ritkák és drágák, tehát promózni kell a FH-t, akkor is, ha még egy indítás se volt vele, mert máskülönben nem is lesz.
Az FH lassan öt éve van promózva, már megrendelések is vannak rá, és akkor az eredeti Falcon 9 Heavy elnevezésű verzióval még nem is számoltunk. Alapvetően az Ariane 5 / Proton / Delta IV Heavy indításokat kannibalizálhatja elég komoly piaci rész ez is.
Az FH 'magja' már repült orbitális pályához, emez meg még soha.
Ha úgy vesszük, az FH 'magja' sem azonos az FH-val, szóval én azért óvatosabb lennék ezzel. A New Shepard is alaposan meglepett mindenkit...
-
Rive
veterán
..bolygóközi missziók, nagy méretű űrállomás-modulok (Bigelow, ismét), hatalmas kémműholdak, és hasonlóak..
Csak ezek relative ritkák és drágák, tehát promózni kell a FH-t, akkor is, ha még egy indítás se volt vele, mert máskülönben nem is lesz.
...jön a Blue Origin New Glenn hordozórakétája...
Az FH 'magja' már repült orbitális pályához, emez meg még soha. Nem mondom, hogy nem is fog, de elég durva difi van - a cikkedben is van kép milyen az, amikor melóból jön vissza valami: ehhez képest egy szimpla ugrás nem egy kaliber.
Mindenesetre nekik is sok sikert. -
Azaz most tolhatják a reklámot, hogy valaki csináljon már végre egy nekik szánt payloadot FH (megnövekedett) kaliberében.
Az FH-nak megvan a saját "célközönsége", a bolygóközi missziók, nagy méretű űrállomás-modulok (Bigelow, ismét), hatalmas kémműholdak, és hasonlóak. Eleddig a Delta IV Heavy volt az Egyesült Államokban a fő ilyen hordozórakéta, idén például az NROL-37 volt vele indítva (ez egy kinyitott állapotban 100 méteres rádió-megfigyelő kémműhold). Az ilyen indításokra a Falcon 9 FT is kevés, szóval ha ezeket is "le szeretné nyúlni" a SpaceX, akkor kell az FH.
Csakhogy jön a Blue Origin New Glenn hordozórakétája, amely várhatóan az FH szintjét, vagy talán még nagyobb terhet vihet majd fel....
-
Rive
veterán
Jó cikk lett, jól összeszedve, grat. Követtem anno a történéseket én is, de jó így egy helyen látni az egészet.
A böszméhez: ez így most leginkább egy 'a számok mindenesetre kijönnek' prezentáció, szinte csak egy dolog biztos: mire eljutnak addig, hogy meg is kellene csinálni, már nem így fog kinézni.
Minden efféle terv erősen ki van szolgáltatva a hajtóművek képességeinek. A Falcon Heavy pl. mindenestül áldozatul esett annak, hogy a merlin/falcon család egyre jobb paramétereket tudott felmutatni, és mire odáig jutott volna a dolog, a Falcon 9 már képes volt ellátni annak a LEO igénynek a nagyját, amire a FH lett tervezve eredetileg... Azaz most tolhatják a reklámot, hogy valaki csináljon már végre egy nekik szánt payloadot FH (megnövekedett) kaliberében.Érdekes amúgy, hogy nekem is rögtön az N1 jutott eszembe a dologról.
Ionhajtómű és energiaforrás dolgában: anno csináltunk egy kalkulációt, hogy mikor mi éri meg. Úgy fest, valahol Földpályán belül egyértelműen a napelem a nyerő: Föld- és aszteroidaöv között ~ a szükséges teljesítmény a döntő, az aszteroidaövön kívül viszont mindenképpen érdemesebb lenne valami nukleáris energiaforrással játszani.
Az ISS hűtőszárnyainak és napelemeinekk teljesítményéből indultunk ki, forgógépes átalakítás hatásfokát feltételezve. -
Rive
veterán
válasz
BatchMan #115 üzenetére
Ami azt illeti, elég egyszerűen. Úgy kell állítani a vitorlát, hogy a pályamenti sebesség ellen hasson (lassítás). Kisebb pályamenti sebességhez kisebb pályasugár tartozik (mindegy, hogy Nap- vagy Földkörüli pályáról beszélünk). Azaz: napkörüli pályánál lassítással pont 'széllel szemben' fog menni.
Hasonlóan, távolodni se úgy lehet (hatékonyan), hogy beleállnak a szélbe - ehelyett (pályairányban) gyorsítani kell...
Másik érdekesség, hogy pl. űrrandevúknál sem a 'rendes' logika szerint megy a dolog. Pályairányú gyorsítással növekszik a pályasugár -> nagyobb sugarú pályához kisebb szögsebesség tartozik -> ha valamit utol akarnak fönt érni, akkor gyorsítással pont le fognak maradni tőle...
-
#28752640
törölt tag
Már kezdem úgy érezni magam olvasgatás közben, mint ha lebegnék.
Találjatok már ki valamit, kerítünk pénzt és csinálunk egy PH űrhajót. Szivesen leszek szakács a hajón.
-
válasz
BatchMan #110 üzenetére
Hát izé... és érted, 1GW teljesítmény esetén ott vagy, hogy kell a hatalmas napelem-telepet mozgatnod, azt kellően masszívra kell építeni, kellenek a radiátorok (dettó nem aprókra lesz szükség) és így tovább. Szóval hiába lesz 1GW-os ion-hajtóműved és erőforrásod, de lehet, hogy eszméletlen rossz lesz a tömeg/tolóerő arányod, vagyis ismét ott leszünk, hogy nagyon-nagyon hosszú ideig fognak tartani a bolygóközi utak...
-
BatchMan
senior tag
Ionhajtómű/napelem témában számoltam néhány dolgot. Ez ugye a király megoldás, amivel majdnem korlátlanul repkedhetünk a naprendszerben, emberi idővel számolva.
Ahhoz, hogy 1 GW körüli forrásunk legyen napsütiből, ahhoz kb. 3 km sugarú napelem-ernyőt kellene nyitni. Ahhoz, hogy ez a teljesítmény a Mars környékén is rendelkezésre álljon, ahhoz 5 km sugarúra kellene növelni a felületet. És akkor már csak két apróság van hátra:
1. Kellene egy 1 GW-os ionhajtómű
2. 100% hatásfokkal számoltamMindezt azért írtam le, hogy a nagyságrendeket érzékeltessem -- már ha ez rajtam kívül bárkit is izgatott.
-
BatchMan
senior tag
válasz
#65675776 #105 üzenetére
Vagy 4 milliárd éve ütközgetnek ott egymással. Ami össze akart ütközni, az már összeütközött. Kis túlzással egy sebességgel forog az egész. Tény, hogy meteorveszélyes a környék, de hozzájuk képest egy villanás lesz egy bányatelep megjelenése és kitermelés.
A sokkal sűrűbb Szaturnusz-gyűrűkön is átlibbentek a szondák, pedig várható volt ütközés.
A hazafelé úton a feldogozással ellesznek a fiúk, és a meddőt hasznosíthatják hajtóanyagként. -
BatchMan
senior tag
Egy BFR-nek BFT tartályai vannak. Ami gond lehet, az a lötyögés. Pár száz tonna lötyi a tartályt belülről -- a szénszálra nézve oldalról -- bizergéli minden manővernél, és a mikor pl. a fékezéshez befordulnak 1/2 töltéssel, azt gondolom nem kapkodják majd el. És itt nem lesz gravitáció, ami a folyadékfelszínt megnyugtassa. Vannak technikák (törőfelület, membrán stb.) amivel ez korlátozható, de ebben a méretben ezt nagyon ki kell szofisztikálni.
-
válasz
#06658560 #99 üzenetére
Akkor nem jól tanultad. Húzás-nyomás, nyírás, hajlítás, csavarás.
A csavaró irányú erőket tényleg kihagytam, így jár az, aki nem használja az iskolában felszedett tudását...
És az anyagok nem mindegyike izotróp a terhelésre vonatkozó viselkedését tekintve. lásd beton, fa, szálas szerkezetű anyagok.
Rémlik valami, de lehet, hogy itt az oktatás jellege miatt ezek kimaradtak - én fémipari szakközépbe jártam anno domini, és csak a fémekkel kapcsolat méretezést vettük át.
Ez a tökéletes példa arra, amikor jobb lett volna csendben maradnom. A kiigazításért viszont jár a nagy köszönet, azt hiszem nem ártana átnéznem alaposabban ezt a témakört is!
-
#65675776
törölt tag
Az űrhajót nem veszem a rakéta részének, az a hasznos teher. Azon nem tudsz spórolni a hajtás szempontjából, adott a rendszer teheremelő képessége. Az anyaghasználat ott elsődlegesen a hasznos teher valóban hasznos részét befolyásolja. Kb olyan ez, hogy a cekker elbír 5 kg-ot. Csak kérdés, hogy amit hazaviszel az 5 kg krumpli, vagy 4 kg krumpli és 1 kg csomagolóanyag. De ez már a cekker terhelhetősége szempontjából részletkérdés. Azért sem szoktak ezzel foglalkozni tipikusan, mert a költségeket ugye a bruttó tömegre számolják. Foglalkozzon vele a megrendelő, hogy adott bruttóba mennyi nettót tud belezsúfolni. Jelen esetben viszont mivel házon belül zajlik minden, a SpaceX-nek kell foglalkozni azzal is, hogy az ITS a lehető legjobb nettó tömeget tudja felmutatni. De gondolom nem ugyanazok tervezik az ITS-t és a rakétát. Szóval sok múlik majd a két részleg kommunikációján és együttműködésén. Ha ezekben problémák lesznek, akkor mrá ez fejbelőheti az egész tervezetet.
A kép alapján ez inkább alu méhsejt kompozit borítással. Maga a teherviselő elem itt elsődlegesen a méhsejt. Szóval a kompozit nem igazán megerősítés. Bár a két rész másfajta terhelést vesz fel.
Az űrben nyilvánvalóan szükség lesz valamiféle árnyékolásra a sugárzás ellen. Erre meg a sima szénszálas szerkezet nem alkalmas. Persze ha már tartós ottlét a cél, lehet inkább azzal kellene foglalkozni, hogy ezt a sugárzást hogyan lehetne mondjuk energiatermelésre befogni.
Interstage-re szerintem nincs jó magyar kifejezés.
-
#06658560
törölt tag
Más a földi környezetben, s más a kozmikus sugárzásnak, napszélnek kitéve éveken keresztül teljesíteni.
"Bocsánat, kérlek ne vedd rossz néven a kukacoskodást, de anno én három féle igénybevételről tanultam, normál, nyíró és hajlító igénybevétel. A "nyomó" igénybevétel nincs, negatív irányú normál igénybevétel van"
Akkor nem jól tanultad. Húzás-nyomás, nyírás, hajlítás, csavarás. És az anyagok nem mindegyike izotróp a terhelésre vonatkozó viselkedését tekintve. lásd beton, fa, szálas szerkezetű anyagok.
-
válasz
#65675776 #96 üzenetére
Csak a margóra, de ha jól értelmezem, akkor az ITS teljes egészében szénszálas műanyagból készülne, nem csak a tartályok. Rakétatest, űrhajótest dettó.
A SpaceX csak szénszálas anyagot eddig nem használ sehol. Az áramvonalazókúp és a fokozatok közötti burkolat (vajon mi a jó szó az interstage-re?
) egyaránt alumíniumötvözet szénszálas megerősítéssel.
@Kopi31415: Azért kissé más, ha egy rakéta megsemmisülő tartályához használjuk, vagy ha egy évekig sugárzásnak kitett, emberéleteket garantáló modulnak kell lennie.
Vadászgépeknél, utasszállító gépeknél, pláne kisgépeknél elég régóta használnak szénszálas anyagokat. Nem nagyon van gond velük mostanság, kiforrott technológiának lehet tekinteni...
Az igénybevétel mechanikai szempontból sem mindegy, a szénszálas anyagok a húzó igénybevételt szeretik. Ha már felületre merőleges, nyíró vagy nyomó igénybevételük van, messze nem olyan jók.
Bocsánat, kérlek ne vedd rossz néven a kukacoskodást, de anno én három féle igénybevételről tanultam, normál, nyíró és hajlító igénybevétel. A "nyomó" igénybevétel nincs, negatív irányú normál igénybevétel van.
Utóbbi esetében a száliránnyal lehet játszani, tökéletes nem lesz, de azért elég jól tudnak tartani is a szénszálas anyagok. Továbbá ne feledd, hogy itt elsődlegesen a tartályban / lakótérben lévő túlnyomást kell kibírniuk, ami normál (szakító) és hajlító igénybevétel.
[ Szerkesztve ]
-
#06658560
törölt tag
Azért kissé más, ha egy rakéta megsemmisülő tartályához használjuk, vagy ha egy évekig sugárzásnak kitett, emberéleteket garantáló modulnak kell lennie. Az igénybevétel mechanikai szempontból sem mindegy, a szénszálas anyagok a húzó igénybevételt szeretik. Ha már felületre merőleges, nyíró vagy nyomó igénybevételük van, messze nem olyan jók. A szénszálon kívül a mátrix is elhasalhat könnyen a sugárzással szemben.
-
#65675776
törölt tag
Arról nem is beszélve, hogy az égésvégi sebességet elég komolyan befolyásolja a rekétamozgás legfontosabb paramétere, azaz a tömegarány. Ezt pedig kb csak kétféle képpen lehet növelni:
-Bazi nagy szimpla fokoza. Ez viszont azt jelenti, hogy az égésvégi pontra feleslegesen nagy tömeget kell feljuttatni*.
-Csökkenteni az adott fokozatok szerkezeti tömegét. Magán az égéstéren, csöveken és turbószivattyúkon nem nagyon lehet tömeget spórolni, mert ezekhez csak és kizárólag nagyszilárdságú és a hősokkot jól bíró anyagok jók. Szóval marad a tartály tömege, ebből kell megspórolni a lehető legtöbbet.* - Mert ugye a tömegarány növelésének fontos feltétele, hogy az égésvégi ponton a lehető legkisebb tömeggel rendelkezzen az adott rendszer. A nagy, monolit fokozat ennek ellentmond.
wapee: Nem is tudom volt-e a XX. században bármi más olyan esemény, amit az egész emberiség egyként ünnepelt, mint a Holdra szállás.
-
@wapee: Majd pl ez az egész dolog beindul akkor rohamosan kezd majd fogyni a nyers anyag mind a Földről, mind a Marsról. Így kisérleti jelleggel ok a dolog bár szerintem ez hosszútávon igencsak pazarló.
Az űrhajózásnál a felhasznált üzemanyag mennyiség elenyésző a tengeri, légi vagy szárazföldi közlekedéshez képest, szóval ezt a félelmet nem igazán értem....
@BatchMan: Amit nem értek, az a kockázat szintje és a fémtartályhoz képesti minimális súlynyereség.
Tudod mennyi pontosan az a "minimális"? Mert a SpaceX számokat még nem közölt, de általánosságban 20-40%-al könnyebbek a szénszálas tartályok. A világűrben pedig minden gramm számít, tehát ha az űrhajó üres tömege 150 tonna a számításaik szerint így, akkor fémből mondjuk 180 tonnás lenne (becslés, de irányadónak jó lesz). Vagyis ennyivel (30 tonnával) kevesebb terhet vihet, azonos Delta-V érték esetén.
Megéri? Ha így nézzük, nagyon....
-
BatchMan
senior tag
A Bigelow kabinban nem lötyög több tonna folyadék, jóval kisebb a nyomás, és egyszerűbben is javítható, ha szivárgás keletkezik. Bár ezt se tartom nagy ötletnek, nagyobb híve lennék egy panelekből készre csavarozott "ikeás" űrmodulnak, mint egy üres lufinak, de nem érzek benne olyan nagy kockázatot.
Amit nem értek, az a kockázat szintje és a fémtartályhoz képesti minimális súlynyereség. Föld LEO viszonylatban rendben van, ott rövid a táv, az idő, de bolygóközinél ér ennyit a kockázat? -
wapee
tag
Egyrészt ez a Mars utazás nagyon megkapó dolog. Nem akarom leszólni a projektet, sok potenciált látok benne. Viszont szerintem nagyon erőforrás felemésztő.
Gondolok itt a kémiai üzemagyag felhasználásra. Majd pl ez az egész dolog beindul akkor rohamosan kezd majd fogyni a nyers anyag mind a Földről, mind a Marsról. Így kisérleti jelleggel ok a dolog bár szerintem ez hosszútávon igencsak pazarló.
Másrészt szerintem a földnek vannak több globális problémái is amit most szépen át akarunk vinni naprendszer szintre. Amíg ezek nincsenek megoldva illetve kordában tartva addig szerintem nincs helyünk a csillagtérben. Igen sok a probléma még: üzemanyag, gravitáció, kozmikus sugárzás, élettani hatások, hibalehetőségekről nem is szólva. Véleményem szerint ezt a küldetést is mint mindent majd a gazdasági erőforrások utáni vadászat fogja hajtani. Bár szerintem hülyeség erre alapozni, hogy kifogyunk a nyersanyagokból majd hozunk másik bolygóról. Ha űrturizmust nézzük akkor csak a legesleggazdagabbaknak fog megadatni hogy eljussanak. Ki ne szeretne eljutni egy másik bolygóra? Sőt, valaki szeretne is ott élni. Valószínűleg fizetne is érte és sokat.
Inkább az erőforrás pazarlás megszüntetésébe kellene időt/pénzt/energiát fordítani. Megújuló energiaforrások, újfajta energiaforrások. A környezetünk védelme fontos lenne. Megőrízni a föld erőforrásait, élővilágát. Kordában tartani az emberiséget a népességet. Kicsit már offba megyek itt, de szerintem szemlélet nézet váltás kellene az embereknek, erre kellene fordítani az energiát. Politika helyett tudományosabb szemléletet.
Érdekel a téma ezért kíváncsian várom mi fog kisülni ebből, remélem a legjobbakat és sok sikert a Space-X csapatnak! -
Két oldalról közelíteném meg a szénszálas műanyagokkal szembeni előítéleteidet. Először is említve volt a cikkben a Bigelow űrállomás. Azok a modulok a világűrbe, a Hold felszínére vagy akár a Marsra is vannak szánva, a falakban viszont nem lesz fém teherviselő elem. Bigelow mégis állítja, hogy sok évtizedes élettartammal bírnak a moduljai.
A másik oldalról úgy vélem, hogy egy megfelelő külső bevonat (festék) bizonyos szintű védelmet nyújthat. De ha konkrétan kérdezed, nem, ezt a kérdéskört nem részletezte Musk. Én is maximum tippelni tudnék, miképpen oldhatják meg. Aztán az is lehet, hogy a hőháztartás (radiátorok), rádióantennák és a sugárvédelem eleddig megválaszolatlan kérdései közé ezt is fel lehet venni.Az atomreaktoroknál ne gondold, hogy a világűrben gőzturbinák és generátorok lennének használva. Az túl nagy és nehéz megoldás. Az összes eddigi reaktor és rádióizotópos elem Piezoelektromos vagy"Thermionic" (talán Hőionos a magyar szó rá) elven működött, leegyszerűsítve az egyik oldalán hűteni (radiátorok) a másik oldalán fűteni kell a rendszert. Ennek hátránya, hogy a hatásfoka pocsék, ellenben nincs mozgó alkatrésze, és évtizedekig működhet gond nélkül. Elméleti síkon a Stirlig-motors rendszerektől elkezdve mindenfélét lefektettek már tervezőasztalon, amely jobb hatásfokú, de élőben a világűrben ilyen rendszer ha jól rémlik, még nem működött.
-
BatchMan
senior tag
Lenyűgöző gyorsaságú válaszod, ugyanakkor terjedelemben és infotartalomban is ott van. Hm. Köszönöm, hogy szárnyaló gondolataim lerántod a valóság talajára.
A szénszállal az a bajom, hogy kinn az űrben, ahol a sugárzás többszöröse a földinek, a szálak erősségét adó kötéseket irreverzibilisen bontja, míg fémes anyagok ezzel szemben sokkal ellenállóbbak. Egy fématom odébblökése nem okoz a szerkezetben lényegi változást, míg egy szénatom kiesése, a láncot jelentősen gyengíti.
Nos energetikailag viszont sokkal rosszabb a helyzet, mint vártam. Számoltam: egy 200t-ás hajó 100km/s -re való felgyorsítása 10 napon belül már GigaWatt-os tartományba esik, amit napelemmel (ami szerintem hatékonyságban verhetetlen) irreális elérni (lásd ISS 200 kW). Amíg nem tanuljuk meg a nukleáris energiát irányítani, jelen technikával (atom->hő->gőz->villany) csapnivaló hatásfokkal tudjuk hasznosítani, és kell egy Duna a felesleges hő elvezetéséhez.
Fogalmam sincs mekkora probléma egy ionhajtóművet nagyobb méretben elkészíteni, de amíg nincs megfelelő energiaforrásunk, kár vele vesződni.
Csak megérjem, mire ezekből a tervekből lesz valami! -
Viszont nem a Földről kellene az alapanyagot felcipelni az űrbe, inkább ott kellene bányászni.
Az ITS kulcseleme, hogy a Marson gyártják az üzemanyagot például.
A szénszál vakvágány, hiszen nem időt álló, főleg nem kinn az űrben.
Ezt már sokszor állították, és mégis ott tartunk, hogy évtizedek óta gyártanak szénszálas anyagokból különféle nagy terhelésnek kitett eszközöket, a tengerjáró hajóktól kezdve a vadászrepülőgépekig. Használják őket és meg vannak velük elégedve. Talán csak nem hibbantak mind...
Az 1990-es évek végén két igen ambiciózus űrhajóprogram, a Lockheed-Martin X-33 / Venture Star és a Rotary Rocket Roton is erre épített volna. Szóval azért a vakvágány nem picit erős szó e téren...
Iszonyú mennyiségű aszteroida rohangál kinn, megannyi első osztályú kohászati alapanyag. Számomra az első logikus lépés az űrbányászat, űrkohászat, űrgépgyártás, ami olyan alapanyagokat adna, ami a Földön elérhetetlen.
Nem sok olyan alapanyag van, ami a Földön elérhetetlen, plusz az űrbányászathoz és az űrkohászathoz mindenek előtt olcsón kellene a Föld körüli pályát elérni. Aztán az űrbányászathoz és az űrkohászathoz szükséges technológiákat kifejleszteni, stb. Mindezt súlytalanság mellett.
Egy bolygó felszínén azért egy picit egyszerűbb az élet...
Kémiai motorokkal nem lehet bolygóközi repkedni.
Egy-két ionhajtóműves kísérleti szondát leszámítva minden bolygóközi misszió kémiai hajtóművekkel repült. Szóval lehetni biztos hogy lehet.
Talán politikai okai vannak, hiszen erre lehet pénzt szerezni.
A Raptor fejlesztésére is az USAF ad pénzt részben, hogy a Falcon 9 második fokozatában leváltja a Merlin-1 Vákuum verzióját.
Ugyanúgy a newtoni hatás ellenhatás elvén alapul, de nagyságrendileg hatékonyabb. Ezzel egy csomó probléma megoldható, úgymint üzemanyag tárolása, utazási idő.
ŐŐŐŐőőőőőő.... Az Ion-hajtómű roppant hatékony, vagyis adott üzemanyag-tömegből rohadt sok Delta-V-t lehet kihozni, ezért lett olyan műholdaknál használva, mint a Deep Space-1. Csakhogy két roppant nagy problémája van. Először is a tolóerő. Az ion-hajtómű nevében is szerepel, hogy töltött részecskéket használ fel a tolóerő előállítására. A tolóerő a kiáramlási sebesség és a kiáramló tömeg szorzata. Az ion-hajtóműnél a kiáramlási sebesség hatalmas (30-50 ezer km/h), de a kiáramló tömeg elképesztően alacsony, gramm alatti. A kémiai hajtómű ennek a fordítottja, pár ezer km/h "csak" a kiáramló gáz sebessége, ellenben akár másodpercenként több száz kilogramm is lehet. Ebből fakad a fő problémája, ahhoz, hogy komolyabb mennyiségű tolóerőt generálj, hatalmas hajtómű és hatalmas energiabefektetés szükséges.
Más szóval a klasszikus ion-hajtóművekkel sose fogsz irtó rövid idő alatt bolygóközi utazást megtenni. Sőt, az eddigi ion-hajtóműves Mars-missziók a leghosszabbak közé tartoznak, mivel annyira elenyésző az űrhajó tolóereje, hogy hónapokig tart, amíg lassan táguló spirális pályán el tud szabadulni a Föld gravitációs mezejétől.
Technikailag sokszor az ion-hajtóművek közé sorolják a VASIMR hajtóművet, én inkább a plazma hajtóművek közé, amelyek gyakorlatilag rádióhullámokkal bombázza az üzemanyagot, így ionizálva és hevítve, majd az így keletkező plazmát elektromágneses térrel gyorsítja még tovább. Jó pár éve kering az űrhajózás témával foglalkozó szakmai oldalakon a "39 nap alatt a Mars"-ra témakör, amit a VASIMR tenne lehetővé. Ez per pillanat talán a legígéretesebb az egzotikus alternatív meghajtások közül.
Akkor hol a probléma? Először is kell egy megbízható, hatalmas teljesítményű VASIMR hajtómű. Egész pontosan 200MW teljesítményű. Az Ad Astra Company, akik a VASIMR legnagyobb támogatói, most 200kW-nál járnak. A másik az, hogy a hajtóművekhez kell egy 200MW elektromos teljesítményű nukleáris reaktor. Na ilyen, mármint 200MW-os űrben használatos nukleáris reaktor, még nem létezik, mégcsak hasonló se. A harmadik dolog majd az lesz, hogy ennek a reaktornak valahogy meg is kell szabadulnia még legoptimálisabb esetben is bő 200-500MW hőenergiától. Vagyis eszméletlen nagy méretű radiátorokra lesz szüksége.
Plusz a részegységeket valahogy fel kell juttatni, ha csak nem akarod a világűrben megépíteni.
Na ha ezt végiggondolja az ember, rájön, hogy végül is a SpaceX miért zseniális az ITS-el. Az utántankoláson leszámítva ugyanis semmit sem kell a világűrben csinálni, és minden egyes eleme olyasmi, ami ha kisebb méretben is, de már működik, alaposan kipróbált, csak tovább kell tökéletesíteni. Nincs semmi valóban egzotikus benne. Egy VASIMR hajtóműves űrhajóhoz először el kell jutni oda, hogy MW-os szintű atomreaktorokat üzemeltessünk a világűrben. A sugárzásától megvédjük a személyzetet. MW-os szintű VASIMR hajtóművet kell építeni és működtetni, holott eddig a világűrben egy másodpercet nem működött ilyen.
Hatékonyabb lenne egy VASIMR hajtóműves Mars-űrhajó? Igen. De a rizikó sokszorosa egy kémiai hajtóműves űrhajóhoz képest. Plusz az ára is sokszorosa lenne. Ha az ITS ára 10 milliárd dolláros nagyságrend, akkor egy 39 napos VASIMR hajtóműves űrhajóé alsó hangon is 50, de inkább 100 milliárd dollár körül mozogna.
Melyik valósítható vajon meg akkor előbb?
[ Szerkesztve ]
-
BatchMan
senior tag
Elolvastam. Végre.
Nagyon köszönöm, hogy megírtad ezt a cikket, szerintem más helyen is lehetne terjeszteni (pl. iho, jetfly, index stb.)
Minden elismerésem Musknak az eddig elért dolgokért, kiemelve a Tesla és SpaceX. Ezekkel nem keveset tett le az asztalra.
Ami viszont halálra idegesített az a cél, a Mars és a módszer. Szöges ellentétes véleményen vagyok mindkettővel. Nem a Marsra, és főleg nem kémiai alapú meghajtással. Veszem sorra miért.
Ha a bolygóközi repkedés a cél, márpedig ez a következő, ahhoz nagy hajókat kell építeni. Viszont nem a Földről kellene az alapanyagot felcipelni az űrbe, inkább ott kellene bányászni. A szénszál vakvágány, hiszen nem időt álló, főleg nem kinn az űrben. A fémek sokkal ellenállóbbak e tekintetben (fémes kötés vs. kovalens kötés) Iszonyú mennyiségű aszteroida rohangál kinn, megannyi első osztályú kohászati alapanyag. Számomra az első logikus lépés az űrbányászat, űrkohászat, űrgépgyártás, ami olyan alapanyagokat adna, ami a Földön elérhetetlen. Ehhez nem kell Mars, semmi előnye nincs.
(Ha már kolonizálni akarunk, arra ott van pl. a Szahara: normál gravitáció, korlátlan napfény, korlátlan levegő, 3 óra repút)
A másik a meghajtás. Kémiai motorokkal nem lehet bolygóközi repkedni. Ezt Musk is tudja, mégis erőlteti. Talán politikai okai vannak, hiszen erre lehet pénzt szerezni. Egy sci-fi elképzelésre nem adnak pénzt. Mégis a következő lépés szerintem az ion hajtómű fejlesztése. Ugyanúgy a newtoni hatás ellenhatás elvén alapul, de nagyságrendileg hatékonyabb. Ezzel egy csomó probléma megoldható, úgymint üzemanyag tárolása, utazási idő. -
-
#65675776
törölt tag
Azért a vízkereket és a hőerőgépeket ne keverjük össze. Utóbbiak nem kötöttek természeti erőforrásokhoz, sok esetben mobilak, és tipikusan nagyobb az energiasűrűségük. Mindemellett nem függenek jelentős mértékben az idő- és vízjárástól. Magyarán szólva sokkal rugalmasabbak, jobban megfelelnek az ipar igényeinek.
Ráadásul az említett vízkerekek semmiben sem igényeltek nemhogy komoly, de még érdemi anyagminőséget sem, így nem is válthattak ki technikai, technológiai forradalmat.
-
"Egy épeszű startupnál sosem engednek meg az alapítók a vezetésre kockázatot jelentő közkézhányadot."
Ez szép elmélet, de ott szokott megbukni, hogy az egyik alapító sunyi módon eladja később a részét, hogy kiszorítsa a régieket. (Emellett ma a tőzsde hihetetlen mértékben túlértékelt, úgy, hogy közben a valós teljesítményhez kevés köze van.)
-
válasz
#65675776 #74 üzenetére
"Ami miatt nem lett komolyabban használva, az a gépesítés szinte teljes hiánya az ipari forradalom előtt. Ergo nem a technológiai lehetőségek szabtak neki gátat, hanem az igény hiánya."
Ez nem igaz, már a 12. században volt egy kisebb ipari forradalom, ahol a felülcsapó vízkerékkel a víz energiáját használták fel szinte mindenre: kovácsolás, őrlés, kártolás, tilolás, stb.
"Watt is egy ~70 évvel korábbi konstrukció tökéletesítésével alkotta meg a sajátját."
Ez igaz, már Watt gőzgépe előtt voltak megoldások, a Newcomen-féle már túllépett a hobbi-project szintjén, de folyamatosan voltak vele problémák, főleg a túlnyomásos robbanások miatt. Watt alapvetően finomította és tökéletesítette az egész szerkezetet, azzal pl. hogy egy speciális fúrási eljárás felhasználásával a dugattyú élettartamát többszörösére növelte.
-
Hidd el, a spacex-et, ahogy bármilyen vállalatot, aminek nem vagy részvényese, egyáltalán nem érdekli, mi a te, én, vagy bárki más kibic véleménye. Csak a részvényesek véleménye számít. Neked nem azért nem mondja el, mert aggasztja, hogy mit írnak róla fórumokon, hanem azért, mert ha már nem élvezheti az ipo előnyeit, kihasználja a vállalat zárt működését, ami a versenytársak elől elrejti, hogy milyen valódi versenyképességekkel rendelkezik.
A részvényesek türelme mindig nagyobb, mint a fórumon aggódóké. Aki vízióba, vagy távoli jövőbe (szinte ugyanaz) fektet, azt nem érdeklik annyira aktuális számok. Akit mégis, az már ipo környékén se néz a spacexre, hanem bluechipekben van az összes pénze.
A vezetési kérdés pedig attól függ, hogy mekkora a közkézhányad. Egy épeszű startupnál sosem engednek meg az alapítók a vezetésre kockázatot jelentő közkézhányadot. Szóval szerintem pár éven belül várható egy ipo, egyszerűen kell a tőkebevonás.
A teslán is mindent keresztül tud verni, pedig a mutatók a földben. A kisrészvényes a legjobb csendestárs, főleg delawareben. Nagyon jól látszik, hogy tervben van az ipo, mert delawareben van bejegyezve a cég.
[ Szerkesztve ]
-
Egyébként nincs sokkal előrébb, ha nem látnak bele a lapokba. Aki szívesen látná, de nem ismeri, az konkurencia.
Meg úgy kb. mindenki, aki egy kicsit kritikusabb. Például az is csak utólagosan derült ki, hogy 2008-ban csődközeli helyzetben volt a SpaceX. Ahogy a SES-8 indítás csúszásával kapcsolatos kötbér, és a kötbér miatti pénzügyi bukás is félig-meddig csak pletykaszintű, mert nem lehet a zsebükbe belelátni. Ezek olyan dolgok, amik egy nyílt részvénytársaságnál a részvények árát padlóra küldhetik, és adott esetben könnyű felvásárlási célponttá tehetik.
Musk nagyon ügyes üzletember, ezt nehéz lenne elvitatni, de nem véletlenül jegyeztem meg, hogy a Zip2 és a PayPal esetében is komolyan összezördült a befektetőivel, üzlettársaival (a Zip2 esetében CEO-ból CTO-vá fokozták le, a PayPal CEO pozíciójából dettó a többi részvényes rúgta ki, éppen, mikor első feleségével a mézes hetein volt). Nehezen kibírható alak szinte minden régi munkatársa szerint.
A SpaceX-ben noha biztosan vannak befektetői pénzek, ezek mértéke és részletei ismeretlennek, feltehetően csendestárs szintjén mozognak.
A Tesla esetében Musk ügyesen úgy manőverez, hogy lehetőleg nála legyen a meghatározó többség - ~26,5%-os részesedésével ez meg is van (a két következő legnagyobb befektetője, a FMR LLC és a Baillie Gifford & Co. egyaránt cirka 10-10% részesedéssel bír).
Befektetésnek inkább a Tesla tűnik a kettő közül, a SpaceX eszméletlenül függ a NASA pénzektől (többek között ez is az egyik fő kritika a többi konkurens részéről, hiszen ők jobbára nyílt részvénytársaságként működnek, így nyomon lehet követni a NASA pénzek mozgását).
Ha most nyílt részvénytársaság lenne a SpaceX, akkor tavaly az első balesetig szárnyaltak volna a részvények, de talán egy botlás még belefér. A most szeptemberi baleset után viszont feltehetően csúnya zuhanásba kezdett volna. Egy ilyen eseményt egy tőkeerős cég, mint a Lockheed-Martin vagy a Boeing simán kihasználhat. Nekik pedig az első dolguk lenne, hogy Muskot kirakják a cégből...
Szóval nem, én nem hinném, hogy Musk a SpaceX IPO-n gondolkodna. Előbb adná el a Tesla részvényeit, ha nagyon megszorulna, de a SpaceX-et nem adná...
-
@Schawo: A 30 napos témát nem feszegetted túlságosan. Értem, hogy hipotéziseket nem szeretnél, de én azért megteszem. Valamivel kísérletezhetnek SpaceX-nél, ami egyelőre nem nyilvános.
A SpaceX konzekvensen kerüli az egzotikus megoldásokat. A szénszálas műanyag sem új dolog, csak ekkorában még senki sem akarta használni, mert felesleges rizikónak gondolták.
Egyszóval én nem számítanék egzotikus dolgokra. Inkább illik a profilba egy taktikus lépés. Például utántöltő-állomások, és több utántöltés egy út alatt. Tehát LEO pályán feltöltik annyi üzemanyaggal, amennyi kell mondjuk a Föld-Hold L2-re, ott teletankolják és onnan indul majd a Mars felé, de egy Aerobreak-manőver után csak Mars-körüli alacsony pályára (MEO) áll, ahol újra feltankolják, és így száll le. Rövid számolgatás után, a Föld-Hold L2-őn való tankolás ~3,5km/s-t jelent, onnan a MEO-t elérni mondjuk 20-25 nap alatt idális Föld-Hold közelségnél már "csak" 10-12km/s Delta-V-t igényel. Minimális tömeggel az ITS képes lehet rá. Ez esetben azt feltételezzük, hogy a 30 napos "nagyotmondás" is a 80 naposhoz hasonló, tehát elméleti síkon, csökkentett teher és szuperközeli Föld-Mars távolságnál (pl. 2035) valósulhat meg.
Mindenesetre, ha lenne SpaceX IPO, megfontolnám...
Szerintem Musk nagyon élvezi, hogy a SpaceX lapjaiba senki sem láthat bele. Így is fogja ezt tartani, amíg csak tudja...
@pietrrr: Erre a problémára vannak már megoldást nyújtó módszerek?
Jelenleg is dolgozik a NASA könnyű súlyú sugárzásvédelmen. Tökéletes megoldás nincs, de haladást már értek el. A fő probléma a napkitörések esete, a korábbi tervekben volt a bolygóközi űrhajókon egy vízzel vagy hasonlóan jó védelmet nyújtani képes anyaggal körbevett "sugáróvóhely". Ha napkitörés jönne, akkor a legénység ide húzódik vissza, a helyzettől függően órákra, napokra.
Az ITS nem rendelkezik ilyennel, legalábbis láthatóan. Ez alapján vagy eleve úgy lenne sugárvédelemmel kialakítva, vagy valami trükkje lehet erre.
Musk mesterséges mágnese mezőről, aféle Van Allen-övről beszélt. De jövő időben, hogy majd később így oldják meg a problémát. Addig marad a sugárvédelem az űrhajó és a szkafander falában...
[ Szerkesztve ]
-
Cathfaern
nagyúr
-
pietrrr
aktív tag
Nagyon jó volt olvasni! Igényes, részletes, szép munka, köszönjük szépen!
Bár látom, hogy tegnapelőtt már felmerült a téma a hozzászólások között, a cikk olvasása közben folyamatosan arra gondoltam, hogy mindez oké, de mi lesz a kozmizus sugárzással?
Ugye a Marsnak nincs mágneses tere, így mindenféle sugárzás gyakorlatilag akadálytalanul elér a felszínére. Erre a problémára vannak már megoldást nyújtó módszerek? Emlékszem, egyetemen az egyik tanárom mindig azt mondta, hogy jelenleg nem a sokkal kisebb gravitáció, oxigén hiánya stb a legnagyobb akadálya egy marsi bázis létrehozásának, és emberekkel való "benépesítésének", hanem a magnetoszféra hiánya.Erről van esetleg valami fejlesztés, bármi új hír?
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
Ami azt illeti Heron használta templomkapuk mozgatására, szóval nem csak teáskannaszerű játékszer volt.
A kisnyomású gőzgépekhez egyébként nem kell komoly anyagminőség, a bronz is bőven elég volt hozzá.
Ami miatt nem lett komolyabban használva, az a gépesítés szinte teljes hiánya az ipari forradalom előtt. Ergo nem a technológiai lehetőségek szabtak neki gátat, hanem az igény hiánya. Az emberek egyszerűen nem látták a fantáziát és a lehetőségeket a gőz erejének használatában, ezért nem is foglalkoztak vele. Amikor szükségessé vált a termelés növelése az iparban, akkor kezdtek el erőforrások után nézni és fejleszteni.
És persze azért is alakul ki a deformált kép az emberekben, mert még komolyabb iskolákban is azt tanítják, hogy James Watt találta fel. A túrót, még a modern gőzgépet is megalkották már előtte 83 évvel. Watt is egy ~70 évvel korábbi konstrukció tökéletesítésével alkotta meg a sajátját. Az első nem atmoszférikus gőzgép megalkotója volt. Ahogy a gőzmozdonyt sem Stephenson találta fel, mint ahogy azzal etetik a népeket. Laza 20 éves lemaradásban volt Ő is Trevithick mögött. A sokat emlegetett, elsőnek titulát Rocket is már négy évvel az első közforgalmi vasút elindítása után készült (ahol a George Stephenson által tervezett mozdonyt használtak), ráadásul az is sokkal inkább Stephenson fiának a tervei alapján készült és az ő gyára építette meg. Amit eleve gőzmozdonyok gyártására alpítottak 1823-ban, azaz hat évvel a Rocket legyártása előtt.
Az anyagok és technológia a nagynyomású gőzgépekhez kellett. Ez tette lehetővé a bazi nagy gőzmozdonyok és hajók építését. Technikailag a Rocket-en is nagynyomású gőzgép volt, de az akkori nyomásszinthez bőven elég volt a bronz továbbra is, és a henger-dugattyú páros sem igényelt komolyabb precizitást. Szóval akár 4-500 évvel korábban is le tudták volna gyártani. A technológiai és anyagminőségbeli fejlesztéseket pedig magának a gőzgépnek a teljesítményének a növelésére tett kísérletek váltották ki. Mert ha nem akartak hatalmas gépeket, azaz el akartak férni a vasúti űrszelvényben és nem akartak 100 m hosszú mozdonyokat, akkor bizony növelni kellett a nyomást.
De mindettől függetlenül az első gőzgép és az első gőzturbina is az aeolipile volt.
-
válasz
#65675776 #57 üzenetére
"A gőzgép feltalálása (ie 1. század) után is eltelt közel ezernyolcszáz év, mire használható eszköz is épült rá (isz 1698)."
Ezt talán egy kicsit lehetne árnyalni, mert igazából az utolsó 100 év volt, amikor valóban fejlesztettek, ami előtte volt, az inkább egy teáskanna bonyolultságú játékszer volt, nem igazán nevezném gőzgépnek. És nem csak a ötleten vagy a képzelőerőn múlott a dolog, hanem kellettek olyan anyagok és technológiák, amelyek lehetővé tették ezt.
-
Köszi a cikket, most volt időm elolvasni, korrekt összefoglaló a pillanatnyi állapotokról. A 30 napos témát nem feszegetted túlságosan. Értem, hogy hipotéziseket nem szeretnél, de én azért megteszem. Valamivel kísérletezhetnek SpaceX-nél, ami egyelőre nem nyilvános.
Mindenesetre, ha lenne SpaceX IPO, megfontolnám, és ha lesz fizetős út, azt is meg fogom fontolni.
-
#28752640
törölt tag
Nálam is hasonló a helyzet. Azóta vettem egyet, de már nem okoz akkora áhitatot.
daa-raa: Akkor rengeteg találmány lehet amit csak később tudnak az agyasok láncba illeszteni.
Azért az igazi tudás itt kezdődhet mikor valaki olyan dolgot épít vagy fedez fel amire még szó sincs.
3ezer évvel ezelőtt, ha valaki azon agyalt volna, hogy vajon mi lesz a jövőben akkor, hogy tudta volna kitalálni a mobiltelót, ha még szavuk sincs rá. Érdekes, a mai világhoz lehet egy cseppet sem hasonlító körülmények között fognak az unokáink sörözgetni.[ Szerkesztve ]
-
Nem lefordítom, hanem megírom, különféle források alapján. Adott esetben a fordítás itt a második oldal lenne, amely tényleg kvázi lefordítása annak, amit az előadáson mondott (ott maximum csak megjegyzéseket, magyarázatot fűztem hozzá).
Az első és harmadik oldalt teljesen én írtam, saját kútfőből. Ott vannak a források a legtöbb helyen, ahol a leírtaknál honnan származik az információ.
Sem az első, sem a harmadik oldalt nem találod meg sehol angol nyelven, és ebben a formációban a másodikat sem...
[ Szerkesztve ]
-
válasz
#65675776 #61 üzenetére
Lehet, hogy ma már teljesen más világ van, nem tudom. De bevallom visszafogottan vágyom arra, hogy X órányi munkámat két kattintással valaki tönkretegye / levegye, csak mert ütközik a saját világképével. Aztán állhatok neki harcolni az igazamért...
Szeretem a Wikit, én is sűrűn linkelem, de inkább az angol nyelvű oldalakat...
-
#65675776
törölt tag
Elméletileg ki lett takarítva a szerkesztőgárda, pár nem odaillő elem eltűnt az utóbbi 5-6 évben. Hasonló tapasztalatom egyébként nekem is volt. Velem ellentétben forrásokkal nem tudta alátámasztani az állításait. Szóval végül fasságokkal terhelten ment ki az a szócikk kiemeltbe.
Nem csoda, hogy a magyar wiki szétzülött. Túl sok fentemlített egyén volt ott. Akiket elüldöztek, azok meg nem nagyon akarnak már visszamenni szerkeszteni. Nekem is volt 3-4 majdnem teljes szócikkem megszerkesztve, de oda már be sem írtam.
-
Eastman
addikt
Azt nem vállalod be, hogy a tematikus angol nyelvű wiki szócikkeket átülteted magyarra? Bárki szerkesztheti a magyar wikipédiát (is).
(Előfordult, hogy az érdeklődési körömön belül adatokkal egészítettem ki az angol wikit, de gyakrabban a magyart, ha elütést vagy fogalmazási hibát találok.)
-
f(x)=exp(x)
őstag
Nagyon jó lett a cikk, örülök, hogy ilyen témájú cikkekkel gyarapodik a logout.
Jómagam is nagyon szeretek ilyen témájú dokumentumokat olvasgatni. Aki szeretne egy kicsit a témában kutakodni, annak ajánlom Stephen Hawking önyvei mellett Bill Bryson: Majdnem minden rövid története című remekművét. Laikusok számára íródtak, a korlátainkat és a lehetőségeinket remekül bemutatják az univerzummal kapcsolatban. -
Lezerrel hogyan? A fotonnak nincs tomege...
A helyzet az, hogy a Napvitorlás létező dolog, régóta téma, hogy ez lehet az egyik legjobb megoldása a naprendszerből kifelé való haladásnak.
Ennek egy másik vetülete lenne a Lézer-meghajtás, ahol elméletben fix, általában égitestre telepített lézernyalábokkal tolnának egy foton-vitorlást (tehát egy közeli csillag (adott esetben a Nap) helyett lézer lenne a vitorlás hajtásáért felelős energiaforrás).
-
válasz
#28752640 #50 üzenetére
Stephen Hawking ötlete sem kismiska.
Nem Hawking ötlete a Lézer-Vitorlás meghajtás, csak ő propagálja egy ilyet felhasználó csillagközi kutatószonda-elképzelést.
Csak egy nyüves találmány kellene mint anno a gőzgép aztán lehetne csapatni.
A gőzgép egyszerűen megvalósítható volt, aztán még kellett mellé sok-sok részeredmény, hogy kiteljesedhessen (lásd még az első gőzhajók lapátkerekesek voltak, rengeteg hátránnyal, így a hajócsavar feltalálásáig sok bosszúságot jelentettek, majd jöhettek a kazánoknál a forradalmi megoldások (yarrow-kazán, gőztúlhevítés, stb.) aztán a dugattyús gőzgépek helyett a gőzturbina...).
Itt hatványozódik a probléma. Kell egy megbízható, nagy energiasűrűségű energiaforrás (per pillanat az atomreaktornál és a radioizotópos generátornál jobb megoldás nem nagyon van), hatékony hajtómű, nagy szilárdságú de nagyon könnyű szerkezeti anyagok (a SpaceX sem véletlenül fordult a szénszálas kompozit műanyagok felé), hatékonyabb hőelvező megoldások és így tovább.
Pusztán egy áttörés kevés lenne ide...
Kár hogy nem értek annyira a csillagászati, ürkutatási dolgokhoz mint te mert nagyon tudnám szeretni.
Én sem így születtem, érdekelt, hát olvastam róla sokat, rengeteg (főleg angol nyelvű) fórumot olvasgattam, és tanultam belőlük. Sajnos én anno megmérettem és könnyűnek találtattam a Csillagász-képzés terén (max. pontszám feletti felvételi eredmény kellett volna (ie.: csupa kitűnő érettségi és országos vagy nemzetközi versenyeredmények, stb.) akkor, amikor ott tartottam), szóval csak hobbi maradt...
Van távcsövem, de jó ideje nem nézem az eget, kicsit meguntam, meg hát az internet korában simán elérhetőek olyan minőségű csillagászati fotók, amelyek hétköznapi halandó számára elérhető távcsövekkel sose látható meg. Ahhoz pedig nem vagyok elég kitartó, hogy műhold-vadászattal foglalkozzak (akik távcsövekkel műholdakat keresgélnek az égen, ilyen például Thierry Legault, aki kémműholdakat fotóz, hobbiból...)
-
Jim-X
őstag
válasz
#28752640 #50 üzenetére
Állítólag lézerrel akar lövöldözni telefon méretű "űrhajókat" az alfa centaurig. Pár év alatt meg is érkeznének. Csak nagyon lassan gyorsul be, de utánna megközelítené a fény sebességét.
Lezerrel hogyan? A fotonnak nincs tomege...
Túl macerás volt és jött az új szenvedély a csajok.
Dr. Emmett Brown is megmondta, miutan elpusztitotta az idogepet a vilagegyetem masik nagy rejtelyet fogja tanulmanyozni...a Noket
-
#28752640
törölt tag
Stephen Hawking ötlete sem kismiska. Állítólag lézerrel akar lövöldözni telefon méretű "űrhajókat" az alfa centaurig. Pár év alatt meg is érkeznének. Csak nagyon lassan gyorsul be, de utánna megközelítené a fény sebességét. Aszem. Hihetetlen hogy csak ez az egy kék golyó van közel s távol. Vagy csak mi gondolkodunk még egyelőre rohadt lassan. Csak egy nyüves találmány kellene mint anno a gőzgép aztán lehetne csapatni.
Kár hogy nem értek annyira a csillagászati, ürkutatási dolgokhoz mint te mert nagyon tudnám szeretni.8- 10 évesen órákat ücsörögtem minuszokban egy fotelben és tátott szájjal bámultam az eget. Planetáriummal leveleztem mert elhatároztam , hogy építek egy tükrös távcsövet amihez én csiszolom a tükröt. Meg is rendeltem anno a csiszoló porokat, de nem fejeztem be. Túl macerás volt és jött az új szenvedély a csajok.Bár most is szeretem csak más, ha az embernek rengeteg háttér tudás van a fejében. Könyveket már olvastam sokat főleg gyerekkorban. Van is egy állítólag ritka "régi"könyvem. Kulin György A távcső világa. Stephen Hawkingtól is olvastam Az idő rövid történetét ill. A világegyetem dióhéjban. Vicces hogy ezeket a könyveket eleve úgy írták meg hogy földi halandó is meg tudja valamelyest érteni, de még így is elég brutál.
-
válasz
#28752640 #48 üzenetére
Nem véletlen, hogy az űrhajósok többsége idősebb férfi, illetve olyan nő, aki már nem tervezi a gyerekvállalást. Nem látsz huszonéveseket, eleve szűrő a túl fiatal kor.
A NASA is a következő körben a sugárvédelem fejlesztését tartja kiemeltnek, hiszen a Föld-körüli pályán még viszonylagosan védve van az űrállomás / űrhajó a Van Allen öv által. De ha távolabbra megyünk, Hold, Mars, akkor bizony ennek annyi. Erre mondta Musk azt, hogy ő a mesterséges Van Allen-övben bízik (leegyszerűsítve a Van Allen-öv egy erős mágneses tér miatt alakul ki, és a töltött részecskéket befogja, elvezeti), ami körbeveheti az űrhajót.
-
#28752640
törölt tag
Pont ma volt M5 ön a mindenki egyetemén szó a mars küldetésekről. A Srác aki az előadást tartotta a kozmikus sugárzást említette a legproblémásabb tényezőnek. Az űrhajósok is viselnek sugárzásmérőt űrséta közben, ha nincs szerencséje és egy jó adag dózist kap, akkor soha többet nem repülhet mivel túl nagy a rákosodás kockázata. Állítása szerint a holdon is csak a föld, hold alatt lehetne bázist építeni.
-
tothmaxy182
őstag
Piszok jó olvasmány volt ez így a hosszú hétvégére!
Köszi a fáradtságos munkát!
A cikkhez: Nálam már sokszor okozott kellemes meglepetést Musk. Évről évre elképzelhetetlen dolgokat ígér, aztán valahogy 1-2 év múlva szinte minden megvalósul. Gondolta volna bárki 2 évvel ezelőtt, hogy hamarosan önvezető autók fognak futkosni az utakon. Aztán a Tesla egyik nap egy szoftverfrissítéssel (többé-kevésbé) lehetővé tette ezt. Szóval én szorítok nekik!
[ Szerkesztve ]
-
válasz
Dare2Live #45 üzenetére
detto spacex. eközben ULA anno 400m$/kilövés? Aztán hirtelen ez esik 225m$ra, aztán mostmár 100m$ért is akár... de ULA evvel is versenyképtelen... jah csak a hype.
Itt pro és kontra fel lehet hozni érveket. A SpaceX tényleg változást hozott, de alapvetően első sorban az alacsony céges költségek miatt. A hatékony működés nem erőssége az állami megrendelések tápszerén élő mega-cégeknek, lásd ArianeSpace vagy ULA. Csakhogy azt se feledjük el, hogy ezek miért jöttek létre.
Az ULA története különösen fájdalmas, hiszen eredetileg az USAF EELV (Evolved Expendable Launch Vehicle ~ Fejlett Egyszerhasználatos Indító Jármű) programjának keretében pont a versenyhelyzet megteremtése volt a cél a McDonnel-Douglas Delta IV.-ese és a Lockheed-Martin Atlas V. között. A tender közben vásárolta fel a Boeing a McDonnel-Douglas-t, és már mint Boeing nyerte el az EELV 28 indítása közül 19-et 1,38 milliárd dollárért (vegyük észre, hogy 1998-ban is már 72 millió dollár volt egy indítás náluk). A maradék kilencet a Lockheed vitte el. Aztán kiderült, hogy a Boeing kémkedett a Lockheed után, és azért tudott jobb árat ajánlani, mert pontosan ismerte a Lockheed ajánlatát. Első körben, még 2003-ban azzal büntették, hogy a megnyert 19 indítás közül 7-et át kellett adnia a Lockheednek. Aztán 2006-ban a Boeing és a Lockheed (állami sugallatra) megállapodott, hogy egy közös leányvállalata viszi át a rakétaindítási részlegét, és így létrejött az United Launch Alliance, vagyis az ULA. Az állam pedig lelkesen tapsolt, hogy az eredetileg a versenyhelyzet megteremtéséért elindított EELV program végül egy monopóliumot hozott létre.
Az ULA pedig ezek után irtózatosan megdrágította az indítások költségét, és ehhez senkinek sem volt semmi szava.
Lehet az ULA-t ostorozni, okkal. De tegyük hozzá, hogy a történet nem annyi, hogy a Boeing és a Lockheed átverte az államot. Az állam maga sem tett semmit, hogy versenyhelyzet alakulhasson ki az indítási piacon. Hogy miért, az már más lapra tartozik (ahogy az is, hogy az USAF előtt miért vágták kétszer is be az ajtót, hogy az X-33-as programot feltámaszthassa...).
A SpaceX vagdalkozik azon, hogy az ULA mennyi állami pénzt tesz zsebre, de tegyük hozzá, hogy a SpaceX is az állami megrendeléseknek köszönheti a létét (a Falcon-1 indítások közül az első kettőt a DARPA fizette, a Falcon 9 és a Dragon V1 és V2 kifejlesztését a NASA finanszírozza, a Raptor hajtómű kifejlesztését nagy részben az USAF...).
A versenynek jót tett, hogy megjelent Musk, de csendben hozzátenném, hogy ott van egy bizonyos Jeff Bezos is, aki szépen csendben jutott el oda, hogy pár éven belül legalább annyira megkerülhetetlen lesz, mint most Musk...
[ Szerkesztve ]
-
Dare2Live
félisten
válasz
#06658560 #32 üzenetére
Arra rendben is ez még sztem is hülyeség.
1millió minek gazdaságilag ez kinek éri meg? Oké holdraszállás detto ez volt.
De ilyet mondtak talán minden "projekt"jére aztán lám, lám...Hyperloop egy vmennyire kidolgozott ötlet volt amit le is rakott. Ha kell vkinek hajrá, mindent nem valósíthat meg kell belőle másnak is hagyni. hajrá!
"Egyébként a Tesla semmi forradalmit nem mutat fel..."
erről az iphone jut eszembe. Csak hype, csak össze kellett rakni. Motorola? Nokia?... vagy itt most GM, VW, Toyota...?
detto spacex. eközben ULA anno 400m$/kilövés? Aztán hirtelen ez esik 225m$ra, aztán mostmár 100m$ért is akár... de ULA evvel is versenyképtelen... jah csak a hype.
-
#28752640
törölt tag
Na igen, ez a nyüves politika hozza a zsét. De nem kellene, hogy így legyen. Mivel a cél a mars kolonizálása ezért onnan visszatekintve nem országokat látunk, hanem csak a földet és itt jönne képbe a new world order
Teljesen felesleges sok országban hatalmas költségvetéssel apparátust fent tartani illetve nyersanyag tonnákat elpazarolni. Kell keresni egy helyet ahol összevonnák az összes űrügynökséget és már meg is lenne a zsé. Akkor aztán elég gyorsan felpörögnének az események. Amint eldől, hogy stabilan működtethető a marsi bázis elkezdődhetne párhuzamosan a holdbázis kiépítése.
Az agyasok egyébként is "összetartanak" függetlenül attól, hogy hol élnek. Albert Einstein nem véletlenül nem vállalta Izrael első miniszterelnöki feladatát. Szerintem nem kellene megvárni a gebaszt, hogy összekapaszkodjunk. Egy ismerősöm mondta: " olyan nincs, hogy ország. Csak vonalak vannak ami azt dönti el, hogy hova fizeted az adót. "Blindmouse Basszus ezt jól benéztem.
[ Szerkesztve ]
-
Blindmouse
senior tag
válasz
#28752640 #39 üzenetére
Öööö, távolabb van a földtől. A napsütés kb a fele. És nem sétálhatsz csak úgy rövidnagrágban.
A gravitáció is csak kevesebb mint fele. Ha tudnánk "szabályozni", akkor azért minimum Nobel díj járna.
Üvegház... Igazából nem értem miért lenne. Hidropónika sokkal hatékonyabb. Nem lesznek marsi farmok. Től sok energia, túl sok nyersanyag. Kb vízben növő káposztára és algákra kell gondolni nagyon sokáig. -
DjFlanker
aktív tag
válasz
#28752640 #39 üzenetére
Egy bolygó felszínén nem tudod a gravitációt érdemben megváltoztatni.
A szokásos kiváló Cifu minőség, köszönöm az élményt és a hatalmas munkát!
ami nekem hiányzik, az minimum 1 darab utasok nélküli (súlymakettes, érzékelős: G erők, sugárzás, stb.) teljes tesztút, tankolással, landolással, részletes adatelemzéssel. nyilván a visszatérés nélkül. Ha ez megtörténik, (2025-re tenném, nem osztva Musk kötelező optimizmusát a határidőkkel) gyűjtök az útra
-
#28752640
törölt tag
válasz
Blindmouse #36 üzenetére
Szerintem aki egyszer oda megy az ott is marad a jelen állás szerint, esetleg ha akarna zsíros nyugdíjjal hazajön. Ott meg mire költené a fizut, mindenki egyformán használna mindent. A gond csak akkor kezdődne mikor olyan munkát kellene végezni amit nem szívesen vállalna a többség vagy majdnem senki.
Azért ez nagyon durva. Lehet hülye kérdés de a gravitációt nem lehet szabályozni? A többi megoldható sztem. Ki lehet alakítani hasonló környezetet mint a föld, ha másnak nem is, akkor a gyerekeknek x éves korukig. Mert az nem lehet opció, hogy az ott születettek nem jöhetnének a földre. Napsütés az van bőven hisz közelebb van a naphoz mint a föld. Kötelező napsütkérezés vagy a munkát úgy osztanák fel, hogy majd mindenki csinál mindent illetve kötelező 3-4 órás meló az üvegházban növények állatok társaságában. (nem elefántra gondoltam) -
válasz
#28752640 #34 üzenetére
A hold bázis ötletet mint kiinduló pontot miért vetették el?
Attól függ, ki. A NASA-nak George W. Bush anno a Constellation-program keretében a Holdra való visszatérést és a permanens Holdbázis létrehozását tűzte ki célul. Csakhogy pénzt pluszba nem adott erre. A NASA rágódott pár évig rajta, de túl sokra nem jutottak vele, mivel pénz nélkül csak szép terveket lehetett szövögetni. Aztán az SLS / Orion párossal az volt a cél, hogy majd Földközeli aszteroidákat látogatnak meg. De ez annyira ködös és megfoghatatlan terv volt, hogy máig nem derült ki, milyen aszteroidát, pontosan mikor és egyáltalán: minek látogassák meg.
Most a legújabb terv az, hogy akkor mennek a Marsra. Alapvetően a Hold-bázis kialakítása azért üdvösebb, mert kisebb űrhajó elég hozzá, közelebb vannak a Földhöz (kvázi bármikor vissza lehet a bázis személyzetét hozni), könnyebb az ellátás, és a többi. A logika alapján először a Holdon célszerű kitapasztalni az alapvető dolgokat (a por kezelése, ami feltehetően valóban komoly gond lesz a Marson is), és utána menni a Marsra.
Politikai okokból viszont vonzóbb célpont a Mars, mert még ott nem járt eddig ember... Szóval leginkább és mindenek előtt megint nem szakmai, hanem politikai indokai vannak a Marsra szállásnak.
A SpaceX esetében eleve Musk a Marsot célozta be, feltehetően dettó szentimentális okokból mindenek előtt (a Mars izgalmasabb égitest, mint a Hold...).
-
csasaKKP
senior tag
Wow, imádom az ilyen hiánypótló cikkeket, köszönöm!
Nem semmi figura Musk, már múltkor is írtam, azért ezeket a terveket én is fenntartással kezelem, kíváncsi vagyok, mit hoz a jövő e téren. -
Blindmouse
senior tag
válasz
#28752640 #34 üzenetére
Több mint valószínű kapitalizmus lenne. Ha haza tudnak utazni az emberek, akkor az ottani munkáért fizetést kérnek. A rendelkezésre álló dolgokat valahogy szabályozni kell.
És igen, vannak akik éveket töltenek el olajfúrótornyon, antarktiszon, űrállomáson. Pár évszázada egy hajóút évekig eltartott. Nem véletlenül a hajózáshoz, és nem a repüléshez hasonlítják az összes sci-fi ben meg a magyar nyelvben az űrhajózást. Simán lesznek rá emberek. Ha nem lehet visszatérni, akkor is.
Ami nem biztos, hogy leesett mindenkinek: Ha valaki a marson születik, 99% hogy nem tud visszatérni a földre. Először is, a gravitáció gyengébb, valószínű gyengébb csontjai lesznek. Aztán nem fejlődik ki az immunrendszere úgy mint a földön, a sterilebb környezet miatt. Lehet hogy a kisebb gravitáció miatt simán 3m magas lesz 12 évesen. Nem éri napfény. Mesterséges megvilágítás majd a teljes életén át, és ez lesz a normális neki. Szél, szagok egyéb bajok miatt, pszichológiailag sem fogja kibírni a földön. Ahogy az itt születettek 0.01%-a tudna a marshoz hozzászokni, az ott születettek 0.01%-a tud a földhöz hozzászokni. Szóval nem lesz nagyilátogatás meg családi összejövetel. -
#33253120
törölt tag
Köszönjük a szokásosan jó Cifu minőségű írást.
-
#28752640
törölt tag
Igaz, de azért ezek az emberek néha haza is mennek kifújni magukat és erőt gyűlyteni.
A hold bázis ötletet mint kiinduló pontot miért vetették el?
Kíváncsi lennék az új társadalmi berendezkedésre. Ez egy igazi evolúciós lépcső lesz az ember számára amihez egy új állam forma dukálna, csak ne végződjön izmusra.
50 fő az tényleg ideális lenne mivel a "hasznos" tehernek az első úton nagyobb szerepe van mint az emberi létszámnak, ami a cikkedből is kitűnik. Minnél több az ember annál több járulékos problémát kell megoldani. Több orvos, szakács kiszolgáló személyzet -
@Jim-X: De ugye BFR-t akartal irni?
Valóban, sajnos ezektől a hárombetűsektől kikészülök már.
Plusz az az 51 hajtomu...na...ok nem Szovjetunio, meg nem 60-70-es evek, de akkor is...
A Raptor első verziója sokkal nagyobb hajtómű lett volna, teljesítménye terén pedig a Merlin kilencszerese (az első oldalon ott vannak a korai tervekről az ábra, többek között az egy (Raptor) hajtóműves Falcon 9-ről. Időközben valami okból egy kisebb méretű, de (relatíve) nagy teljesítményű megoldás lett belőle. A miértet nem kötötték az orrunkra, de nem kell hozzá nagy fantázia, hogy a Raptor könnyedén behelyettesíthető majd a Merlin helyére, vagyis először a Falcon 9 második fokozatában lesz használva, aztán később, a Falcon 9 v2 esetében már az első fokozatban is. Ráadásul a fejlesztést egy nagy részét az USAF fogja fizetni, hogy a Raptor hajtóműves második fokozattal nagyobb terhet vihessenek fel...
Csak érdekességként, a BFR esetében az "eredeti" Raptor is 14 hajtóművet jelentett volna (a Falcon XX "csak" 10 hajtóművel bírt volna).
@medekedem: Odaküldeni vagy ötven robotot, hogy terraformálják a marsot.
Az eddigi Mars terra-formálási elképzelések mind brutális költségeket és megoldandó technikai nehézségek mellett is több száz éves lezajlásról szólnak. Ráadásul ott van a fundamentális kérdés, hogy ki fogja ennek a költségeit fizetni? Ha valaki kifizeti, akkor onnantól kezdve ő megkapja a Mars tulajdonjogát? Vagy hogyan lenne ez kivitelezve?
Ki az az elvetemült aki az ARÉNA plázában akarná leélni hátralévő életét.
Vannak olyan elvetemültek, akik hegyeket másznak egész életükben. Az sem a luxus körülményekről és a kockázat hiányáról szól.
De lehet sorolni a példákat, Antarktiszi kutatóbázisok személyzete, tengerhajózásban dolgozó matrózok, és így tovább.
@Kopi31415: Azért egymillió emberrel alfa tesztelni még ebben az iparágban is elég meredek. És Musk valahogy nagyon csak így szeret gondolkodni a jelek szerint.
Nem akartam a cikkben minden gondolat-fonalat végigvezetni, mert így is nagyon hosszú lett, de nézd meg egy kicsit a másik oldalról.
Musk hajdan elkezdett dolgozni a Mars Oázis programon. Hallottál róla valaha azelőtt, hogy itt olvastad? Mikor a cikket írtam, próbaképpen nekiálltam úgy rákeresni, hogy 2003 előtti hírek (vagyis mielőtt még a SpaceX miatt a történelem része lett). Szinte semmi. A Mars Society oldalán és még pár űrkutatással foglalkozó portálon és fórumon említik csak meg. Tudományos szempontból pedig nem elhanyagolható kísérlet lett volna, mégse érdekelt senkit egy maroknyi Mars-rajongón túl.
Mikor Musk elkezdett arról beszélni, hogy embert juttatna el a Marsra, már sokkal nagyobb figyelmet kapott. Azóta egyre nagyobb és nagyobb célokat "tűz ki", és a média habzsolja. Mivel pedig a SpaceX ha sokkal kisebb célokat is, de sikerrel teljesít, az, amit mond, már nem vehető félvállról.
Szigorúan saját vélemény, de Musknak valójában nem célja az egymillió ember Marsra küldése. Ezért mutattam rá arra, hogy 100 ember, pláne 200 ember az ITS-be zsúfolva aligha realitás. Mondjuk 20-30 még igen. De akkor is, nem 4-5 embert küldünk oda, hogy leszúrjanak egy zászlót, hanem ténylegesen egy permanens bázist hozzunk létre a Mars felszínén, ahhoz pedig több hasznos teher és több ember kell. Az ITS pedig erre képes (lehet).
Gondolj bele, Musk is említette, hogy az ITS egész rendszerének kifejlesztése és megépítése 10 milliárd dolláros nagyságrend. Kinek van ennyi pénze? Musk előadja magát, hogy ő valójában minden pénzét az álma megvalósítására költi, de az első oldalon ott van feketén-fehéren, hogy ez nem igaz, 17 millió dolláros házat vesz magának, a második feleségétől pedig eddig már csaknem 20 millió dollár árán vált el kétszer. Ha valóban a Mars kolonizálása a fő célja, és mindent ezért áldoz be, akkor eladná a Tesla részvényeit, abból alsó hangon is 4-5 milliárd dollárt realizálhatna. De nem ezt teszi...
Nem, az ITS kifejlesztését csak állami, pontosabban NASA pénzből reális megvalósítani. Ezért említettem az SLS és az Orion árát. Az a két komponens egyenként kerülne annyiba, mint az ITS. Oké, az ITS terén alul lőtte az árat, legyen annyi, mint az SLS és az Orion együtt. De ez esetben is egy komplett rendszer van a kezében, míg a NASA-nak még az SLS és az Orion mellé kellene egy transzfer-űrhajó és egy leszállóegység. Amire eddig kb. 0 dollárt költött. Plusz az egész rendszer egyszer használatos elemekből épül fel, és teljes kiépültsége esetén is maximum 4-6 embert vihet magával a Marsra.
Musk számára a hírverés a lényeg. Ha kiállna, és azt mondaná, hogy kérem, itt van egy jobb alternatíva az SLS és az Orion helyett, tessék azok helyett inkább ezt pénzelni, az harmad ekkora médianyilvánosságot nem kapott volna. No de ha kiáll, és azt mondja, hogy kérem, és 200 000 dollárért fejenként egy úton 100 embert viszek a Marsra, luxuskörülmények között, akkor rögtön mindenhol a címoldalra kerül. Pont ez valahol az egész írásom lényege, hogy szép a 200 000 dolláros jegyár és a 100 ember, de valahogy nem jön ki a matek, mert a jegyár közelebb lesz a megadott duplájához, a 100 ember és a luxuskörülmények pedig nem értelmezhető adott méretű térben. Vagy nem 100 ember, vagy nem luxus körülmények. A többiről nem is szólva (450 tonnás teherbírás, 80 napos út, stb.).
Mivel a hírekbe került, és sok ember beszél róla, így politikai tényező lett a téma. Rakjuk a Musk által elmondottakat a Kongresszus általi kinyilatkozás mellé, mely szerint a NASA-nak 2041 előtt embert kell küldenie a Marsra. Laikus szemnek ordító a különbség...
Musk direkt hajt erre, kell neki a Hype, hogy meg tudja szerezni a politikusok és a NASA támogatását...
...és nem beszél arról, hogy eleinte nem teljes kapacitáson mennének.
Az előadáson valóban nem.
Később igen, egész pontosan: "But the first manned mission, he said, would have “about a dozen people.” (Forrás)
[ Szerkesztve ]
-
#28752640
törölt tag
De ti eltudjátok képzelni azt a helyzetet, hogy egy gazdag csávó azért megy oda, hogy extrém körülmények közt dolgozzon? Mert láblógatókra itthon sincs nagy kereslet, ott meg vegképp. Mert ha jól értem akkor nem arról van szó, hogy töltsön egy hetet a marson.
-
#06658560
törölt tag
Csak abból indulhatunk ki, amit Musk mondott, az meg egymilla ember, s nem beszél arról, hogy eleinte nem teljes kapacitáson mennének. De elnyújtva is, a biztonsági oldal marad a probléma. Mivel Musk szerint az önfenntartó kolónia egymillió emberből áll, amíg azt nem érik el, nem lehet lefújni a programot.
-
Jim-X
őstag
válasz
#06658560 #26 üzenetére
Megfogtal, mert nem tudom, hogy Irwin es Scott kozul melyikuk lepett 7. es melyikuk 8-nak, de ha tippelnem kell, akkor Scott volt az elso, mint parancsnok, tehat Irwin a nyolcadik
Egymillio emberrol nem is a kozeljovoben beszelunk... Mire emberes kuldetes indulna, addigra par darab urhajo landolna a Marson. Gondolom az elso emberes kuldetes se 100emberbol allna, ahogy Cifu is irta
-
#06658560
törölt tag
Azért egymillió emberrel alfa tesztelni még ebben az iparágban is elég meredek. És Musk valahogy nagyon csak így szeret gondolkodni a jelek szerint.
@többiek: Egymillió ember esetén a pionírkodás túl sok hírnevet nem fog hozni. A nyolcadik Holdon járt ember nevét ki tudja séróból?
-
#28752640
törölt tag
Akkor az eredeti elképzelés ritka nyersanyagok bányászása és nem turistáskodás. Különben mi értelme lenne?
Ki az az elvetemült aki az ARÉNA plázában akarná leélni hátralévő életét. Befizetsz 140MFt ot, megérkezel, rád hajintanak egy fasza szkafandert és irány a kőbánya. Ha nem, akkor mehetsz haza ahogy akarsz.Eastman: Ide valami durvább találmány fog kelleni.
[ Szerkesztve ]
-
Eastman
addikt
válasz
#28752640 #19 üzenetére
Talán a legelső kör nem fizetős lesz.
...talán "öngyilkos" küldetés. Retúrjegy nélkül.(Van aki pénzért natúr megissza a vizeletét a Marsraszállás lehetősége nélkül is.) Pláne, ha lesz olyan pionír aki önként alárendeli magát az emberiség szolgálatáért és/vagy a történelemkönyvbe illő hőstettért.
Szerintem az átlag hírolvasó (és az átlagon felüli újságíró) nem tudhatja biztosan, hogy az oroszok és/vagy a kínaiak ezzel kapcsolatban éppen mint törik a fejüket. Nem hiszem, hogy épp' kukoricát pattogtatnának és hátradőlve sört bontanának Musk és a NASA világmegváltó törekvéseit szemlélve. Lehet, de nem tudom elképzelni.
-
#28752640
törölt tag
Szerintem járhatóbb út lenne robotikába feccölni a zsét. Odaküldeni vagy ötven robotot, hogy terraformálják a marsot.
-
Jim-X
őstag
Szóval biztos vagyok benne, hogy a most felvázolt BFG és ITS (újra rámutatnék, hogy a BFG egy rajongók által rámaszatolt gúnynév, és az ITS-nek továbbra sincs "rendes" neve, roppant szokatlan a SpaceX-től...) másképpen fog kinézni, ha meg fog valósulni.
HA megvalosul akkor egeszen biztosan mashogy fog kinezni. De ugye BFR-t akartal irni? Vagy tul sokat nyomtad a DOOM II-vel
Az is elképzelhető, hogy aztán a SpaceX is áttér inkább a "klasszikus" űrhajósszállító jármű plusz nagy méretű bolygóközi transzport jármű összeállításra, amit annyian felhoztak. Akkor pedig a mostani prezentáció alapjaitól elveszti az értelmét...
En inkabb ebben latok meg mindig raciot, ha megvalosul. Plusz az az 51 hajtomu...na...ok nem Szovjetunio, meg nem 60-70-es evek, de akkor is...
Aztan ki tudja, lehet jon a III. Ipari forradalom es alapjaban vatoztatja meg az urkutatast
-
#28752640
törölt tag
Köszi a cikket. Furcsa volt látni, hogy ennyi pénz áll a terv mögött ami az új hazába igyekvőkre alapoz és a kérdezők közül már csak a SETI emberei hiányoztak. Lenne olyan jómódú ember akinek van felesleges fél millája, hogy kísérleti malac legyen, a saját vizeletét fogyassza, egy kalitkában éljen, majd megérkezve olyan körülmények között éljen ami rosszabb bárminél? Inkább itt maradva lógatja a plajbászt a medencéjébe, sört szopogatva. Pláne, hogy az első jó pár körben olyan embereknek kellene mennie mint te Cifu és nem olyannak aki egy szeget sem bír beverni. A mars nem Amerika.
Kíváncsi lennék Musk hányadik transzportal menne vagy inkább a drága verdákat választaná? -
ncc1701
veterán
Jó lett a cikk, köszönöm.
És több ilyen ember kellene, aki ennyit tesz az ügyért. Nem jó egy bolygóra bezsúfolódva élni.
-
stellaz
veterán
Nagyon jó és részletes cikk. Köszönöm :-)
-
@Kopi31415: .. hogy megnézve az ISS-t, s az ottani személyzet létszámát, valamint azt, mit szeretne szállítani, kissé nem jön ki a matek a szükséges rendszerek helyigényét tekintve.
Valóban nem, de az ISS azért nem optimális hasonlat e téren, mivel a belső tér egy jó részét tudományos kísérletekhez használt rendszerek foglalják le.
Valamint már most látszik, mennyire meg van csúszva a program, s mennyi még mindig a ha, vagy bizonytalan terület.
Az első oldalon nem véletlenül írtam bele, hogy a Falcon 9 vagy a Dragon mennyit csúszott és mennyit változott az idők alatt. Ez véleményem szerint egy (többé-kevésbé) kidolgozott terv, hogy 'gyerekek, itt van ez, tetszik? Adjatok pénzt és csináljuk meg!'. Elsőre az ember röhög rajta, de ilyenkor mindig eszembe jut, hogy anno a Falcon 1 indításoknál történt bakikat nézve is röhögtünk. Aztán hamarosan (na jó, még vagy egy év...) itt van, megcsinálja az embereket is szállítani képes Dragon V2-őt...
S azért nem tartanám jó ötletnek ennyi ev rakétaröptetés után még mindig a júzer az alfa tesztelő rendszerben intézni.
Amíg nincs valaki, aki kifizeti a tesztutakat, addig ez így is marad. Ezért hoztam fel az utasszállító repülőgépeket példának. Ahhoz, hogy egy új típus megkapja a típusbizonyítványát, brutálisan sok tesztelésen kell átmenjen. Csakhogy ez megtérül, mert több tucatot, több százat adnak majd el belőle. Vásárló meg lesz (remélhetőleg).
Az űrhajóknál ez nem így működik...
Fred23: Itt az adott esetben az adókérdés úgy merül fel, hogy a jelenlegi szabályozás legjobb értelmezése szerint egy SpaceX által a Marsra szállított kolonistára az Egyesült Államok törvényei érvényesek. Az Egyesült Államok törvényeiben nincs meghatározva az, hogy egy Marson működő cégnek hogy kellene adóznia. Illetve a kérdés roppant ciki lesz, ha úgy határoz az amerikai törvényhozás, hogy csak az Egyesült Államokban alapított, ott adózó cég működhet ilyen feltételek mellett. Így viszont a nem-amerikai cégek és potenciális megrendelők egyből ki is esnek a kalapból (érdemes megjegyezni, hogy a SpaceX egyik legnagyobb és legfontosabb megrendelője a Luxemburgi SES konszern, ha innen nézzük, az ilyen cégek akkor hogy fognak működni a Marson?).
Szóval rengeteg kérdés van, és a probléma az, hogy ezek nem egyszerű kérdéskörök, mégse foglalkoznak a törvényalkotásban komolyabban. Már eleve a 2018-as Red Dragon küldetésnél is vannak ilyen kérdések, még ha robot-misszióról is van szó...
-
Fred23
nagyúr
Köszi a cikket!
"Mivel a kereskedelmi űrrepülés joghelyzete nem tisztázott, a törvényalkotásra is szép munka vár, hogy tisztázzák a felelősségek, korlátozások és persze az egyéneket megillető jogokat (korántsem egyszerű kérdéseket is ide véve, például az adózás esetét...)."
Igazán megcsinálhatnák, hogy adómentes legyen egy darabig a kereskedelmi űrrepülés, és számos hozzá szorosan kapcsolódó dolog! Felfogható lenne szerintem ez az emberiség jövőjének támogatásaként, még úgy is, ha általa milliárdosok tárcájában hagynának több pénzt.
-
#06658560
törölt tag
Kösz a cikket, jól esett olvasni!
Musk újabb gombázásához annyit, hogy megnézve az ISS-t, s az ottani személyzet létszámát, valamint azt, mit szeretne szállítani, kissé nem jön ki a matek a szükséges rendszerek helyigényét tekintve.
Valamint már most látszik, mennyire meg van csúszva a program, s mennyi még mindig a ha, vagy bizonytalan terület. S azért nem tartanám jó ötletnek ennyi ev rakétaröptetés után még mindig a júzer az alfa tesztelő rendszerben intézni. -
nalaca000
tag
Ez már döfi. Köszi.
Mondjuk én már korábban olvastam a space-x-s blogodat.
Egy élmény volt. -
De lehet tenyleg sokmindenrol nem rantotta meg le a leplet, mert miert is tenne?
Én a másik lehetőséget tartom elképzelhetőnek: most éppen az ITS tűnik a SpaceX lehetőségeivel megvalósíthatónak. A SpaceX már sokszor váltott fejlesztési irányt, ezért tettem be, hogy nézett ki anno a Falcon széria a tervezőasztalon a Falcon-1 / -5 / -9 / 9 Heavy / X és XX családdal, vagy hogy nézett ki a Dragon eredetileg (megjegyzés: az a Dragon ugye ejtőernyővel ért volna még Földet, és nem lett volna alkalmas a Mars felszínére leszálni).
Szóval biztos vagyok benne, hogy a most felvázolt BFG és ITS (újra rámutatnék, hogy a BFG egy rajongók által rámaszatolt gúnynév, és az ITS-nek továbbra sincs "rendes" neve, roppant szokatlan a SpaceX-től...) másképpen fog kinézni, ha meg fog valósulni. Tippre az űrhajó kap kinyitható hűtőszárnyakat, és egy kibocsátható antenna-rendszert. Ami "gond", hogy ezek tömege nincs feltüntetve, márpedig szükség lesz rájuk (az ISS radiátorairól azért raktam be képet, mert ugye az ITS-nek több hőtől kell majd megszabadulnia, mint az ISS-nek, szóval legalább ennyi radiátorra lenne szüksége, de inkább többre az ITS-nek is). Valószínűleg a kinézete is finomodni fog.
Az is elképzelhető, hogy aztán a SpaceX is áttér inkább a "klasszikus" űrhajósszállító jármű plusz nagy méretű bolygóközi transzport jármű összeállításra, amit annyian felhoztak. Akkor pedig a mostani prezentáció alapjaitól elveszti az értelmét...
-
Jim-X
őstag
Koszi Cifu a cikket, elvezet volt olvasni. Kb. legutobb a Martiant elveztem ennyire
Kivancsi vagyok mi fog ebbol megvalosulni, mert igen csak optimista Musk. De lehet tenyleg sokmindenrol nem rantotta meg le a leplet, mert miert is tenne?
Sort majd este bontok
-
#25954560
törölt tag
hinnye!
maxiriszpekt a cikkert! -
PistiSan
addikt
Reggel láttam meg a cikket, akkor már sejtettem ki lesz a szerző.
Én sem vagyok a téma szakértője, de szeretem a cikkeket amiket írsz, részletes, többségében laikusok számára érthető, jól felépített cikk mind egytől egyig, jó volt olvasni. -
Eastman
addikt
Komoly munka a cikk, gratulálok!
Jó és izgalmas a történet. Néha úgy olvastam mint egy sci-fit, de azzal a tudattal, hogy Musk már több lépéssel és kézzelfogható eredményekkel előrébb jár a Verne-féle fantáziáláshoz képest.
Ha semmi másra nem jó egy ilyen prezi (de, jó!) csak, hogy a most 10-15 évesek számára reális (vagy irreális, de leküzdendő akadályokkal járó, grandiózus) célokat, perspektívát adjon, akkor már az emberiség fejlődésének egy mérdföldköveként jellemezhető.
Nagyon inspiráló fikció lehet egy elszánt és a nehézségektől, a feladat méretétől nem besz@ri tini számára.
Azonban láthatóan ennél már több.
-
válasz
Plazmacucci #6 üzenetére
Talán elkeseredett leszel, de ott várhatóan ugyanaz az emberiség lesz.
-
Szuper cikk
Egyébként aki eljut a Marsra minek akar hazajönni?Én szívesen itt hagynám a retek emberiséget.
-
Köszönöm az elismerő szavakat!
Ilyenkor azért úgy érzem, hogy mégis megérte vele foglalkozni.@kpityu2: Mi van a Falcon 9 legutóbbi elfüstölésével? A jelek szerint ez a szuperhideg LOX (folyékony oxigén) komoly (és drága) problémákat vet fel.
Nem tudni még mindig, hogy mi okozta a szeptemberi balesetet. A mélyhűtött LOX önmagában nem probléma, a kérdés most az, hogy a probléma gyökere ismét egy egyedi gyártási problémára visszavezethető, mint a tavaly júniusi esetben, avagy valami mélyebb probléma húzódik meg mögötte.
Ami a jövőt illeti: CG grafikát a NASA is bármikor prezentál.
Meg számokat is. Utóbbiak terén pedig a NASA az SLS/Orion párossal nem áll jól. Agresszív politikát folytat Musk, de azért a SpaceX már letett annyit az asztalra, hogy nem lehet csak úgy félresöpörni az ITS-t, hogy hát ezt ennyiért nem lehet megcsinálni...
@Blindmouse: Ami nekem nagyon nem stimmel, az a 100 ember, párszáz tonna. Azt írja 1 tonna lenne fejenként a csomag?
E téren is nagyon felületes Musk. Nincs kiszámolva, hogy a 200 tonnából mennyi lesz a létfenntartás igénye (oxigén, széndioxid-szűrők, víz, víztisztítók, gyógyszerek, élelmiszer, személyi higénia, ruházkodás, szkafander, stb.). Éttermeteket emleget, de akkor annak is van tömegigénye. És a többi és a többi.
Szóval igen, Musk forgatókönyve elég optimista...
Aki megérkezik, annak illene valahol laknia.
Azóta volt még egy Q&A ezzel kapcsolatosan, majd megpróbálom előszedni (mostanában sajnos nem volt időm vele foglalkozni...
), a lényege az, hogy az első Red Dragon küldetések a Metán és Oxigén gyártás teszteléséről is szólnának. Az első ITS úton nem lesz 100 ember, lesz mondjuk egy tucat, akik kiépítik az első bázist, ahol az üzemanyag gyártás fog folyni. Nincs leírva, de úgy tűnik abban bízik, hogy jönnek majd az olyanok, mint Bigelow (ezért is van megemlítve a cikkben), és majd ő épít a Marson bázisokat a felfújható modulokból, mint a BA330, aztán vagy barterbe, vagy oda-vissza megegyeznek (a SpaceX azért viszi el a modulokat és a Bigelow szakértőket, hogy aztán cserébe használhassák a Bigelow-féle bázist, és később Bigelow kiadhassa bérbe a többit a később érkezőknek - magyarul az első "százas" csoportot már egy kiépült infrastruktúra fogadhassa, és ott lehessen "albérletet" kivenni és így tovább...).
Ez a Bigelow holdbázis CGI képe, ilyet lehetne a Marsra is építeni... -
krsztiyoon
csendes tag
Köszönöm szépen a cikket, nekem mint a témát csak messziről szemlélőnek nagyon sok mindenre magyarázatot adott, és köszönöm a részletes kitérőket is
.
Szerintem Musk azért fogalmaz sok helyen ködösen adott esetekben, mert tartogatni akar a tarsolyában egy-két olyan infót, amiről a késöbbiekben ránthatja majd le a leplet. Gondolok itt ilyesmire, mint a létfentartáshoz szükséges eszközök és élelem Marsra szállítása, már az első tervezett indítást megelőzően, vagy akár egy konkrét település létrehozása az odaérkező kolonisták számára.
Bár itt megint előjön a pénz problémaköre, és erre csak idővel kapunk választ...
Mindenesetre jó látni, hogy a világ egyre jobban foglalkozik az űrbéli személyszállítás problémakörével! -
Blindmouse
senior tag
Köszi a cikket, és hogy ennyit foglalkoztál vele!
Ami nekem nagyon nem stimmel, az a 100 ember, párszáz tonna. Azt írja 1 tonna lenne fejenként a csomag?
Számoljunk: Aki megérkezik, annak illene valahol laknia. Mivel hidropónika meg egyéb alacson igényű élelmiszer gyártás még nem tart sehol, kaját se ártana vinni. Együnk naponta háromszáz grammot (egy 28 centis pizza), töltsünk el csak 3 évet az űrben, tegyük fel vizeletet újra elfogyaszthatóvá tudják tenni. Alap hangon háromszáz kiló kaja kell hozzá. Napelemek. A mars felszínén ugyan a földivel azonossak a sugárzási adatok, viszont sokkal több energiára van szüksége az embernek. Először is, hideg van, aztán kell CO2->O2 átalakításhoz rengeteg energia. Ja és ne gondoljuk azt, hogy csak úgy ledobunk az űrből egy napelemgyárat, belelapátolunk egy adag marsi homokot, aztán kijön a másik oldalt a napelem. Meg a lakó egység. Meg az összes gép ami a létfentartáshoz szükséges.
Pont ők azok, akik tudják, hogy mennyi ellátmányra van szükség az ISS-en. Miért gondolják azt, hogy a marson "luxuskörülményekben" élő embernek majd kevesebb kell?
Azért számoltak egyszer használatos űrhajókkal a Nasa-nál, mert a megérkző kolonisták szétszedik az űrhajót (amin rajta vannak a túléléshez szükséges alkatrészek) és abból építik a kolóniát.
De nem bánom, legyen igaza. Csak a számok nem stimmelnek, pont úgy mint a hypeloopnál. -
megarambo
tag
Köszönjük a részletes és a témakört teljesen felölelő cikket!
-
kpityu2
őstag
Törököt fogtam nem ereszt.
Mi van a Falcon 9 legutóbbi elfüstölésével? A jelek szerint ez a szuperhideg LOX (folyékony oxigén) komoly (és drága) problémákat vet fel.
Ami a jövőt illeti: CG grafikát a NASA is bármikor prezentál.
Új hozzászólás Aktív témák
lo A SpaceX a világ meghatározó űrcégévé nőtte ki magát kb. egy évtized alatt, de realitás-e, amivel most Musk előrukkolt?
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- Eredeti játékok OFF topik
- Megmosolyogtató tárterülettel indít az iPhone SE
- Yettel topik
- Apple iPhone 13 - hízott, de jól áll neki!
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Nem indul és mi a baja a gépemnek topik
- SD memóriakártyák (SD, SDHC, SDXC, micro SD)
- További aktív témák...