Aktív témák

  • fokukac

    nagyúr

    válasz Boyfish #125 üzenetére

    1. akkor legyen bevándorlási probléma.

    2. tőke : a Mercedes a DaimlerChrysler leányvállalata, 1999-ben egyesült a Daimler és a Chrysler. tehát ez egy nagy amerikai-német cég. az, hogy esetleg más is tulajdonos még, az egyáltalán nem baj, kapitalizmus van, tök mindeg,y kié a tulajdon... (legalábbis nekünk)

    és hogy kiviszi a profitját? vigye. lehet, hogy ez új, de a tulajdonosok célja a profit. s ha a tulaj külföldi, akkor kiviszi. vigye csak ki, szíve joga.... nem tudom, Neked ez miért fáj...

    a demográfiai problémákról én is írtam, ez van.

    Japán meg 10 évig volt az ún. ''likviditási csapdában'', de most az elmúlt 1-2 évben végre kilábalt belőle, ismét 3 % körüli növekedés van, és ez jó hír.
    ( félreértések elkerülése végett : a likviditási csapda nem azt jelenti, hogy nincs pénz, azaz likviditási probléma van, hanem azt jelenti, hogy a IS-LM rendszerben az LM görbe vízszintes, ezért a monetáris politika nem képes hatni a gazdaság teljesítményére.
    Japánban a 90-es évek elején kipukkant az ingatlan- és tőzsdelufi, és ez meginogtatta az egész bankrendszert. Ezt kellett konszolidálni, de ez a hagyományos japán gazdasági rendszer megingásával járt. (A japán gazdaság hagyományos egységei az ún. keirecuk, olyan ipari-kereskedelmi-pénzügyi konglomerátumok, amelyek egyszerre foglalkoznak sokféle tevékenységgel, hagyományosan bizonyos családok tulajdonában és irányítása alatt állnak, és hagyományosan életfogytik foglalkoztatják alkalmazottaikat, illetve azok családtagjait. Ez a keirecu rendszer kezdett átalakulni, és ez megingatta a japánok jövőbe vetett bizalmát, és ezért költöttek kevesebbet)

    Japánban egyáltalán nem csökkent a vásárlóerő, viszont olyan magas volt a megtakarítási hajlandóság, hogy az emberek az istenért sem akarták elkölteni a pénzüket. Ilyenkor a monetáris poltika a kamatok csökkentésével serkentheit a gazdaságot, de egy bizonyos szinten túl már nem hat. Japánban ez volt, gyakorlatilag 0% volt sok-sok éven át a kamat, hogy az emberek inkább fogyasszanak, de ők ezt mégsem tették, hanem mindent megtakarítottak. Ez egy ilyen nép, ilyen mentalitás)


    ''Az Euró pedig taccsra vágta a márkával európa kereskedelmi hasznát lefölöző német gazdaságot, így itt csúcsosodtak ki a problémák!''

    nem vágott taccsra semmit, hanem kiszámíthatóvá tette a kereskedelmet, megszűntek az árfolyam állandó ingadozásából származó problémák (lásd az európai pénzügyi rendszereket a Werner-tervtől a ''valutakígyón'' és az ERM I.-II.-n át az euró bevezetéséig) és megszűntek a tranzakciós, átváltási költségek is.
    Gazdaságkutató intézetek szerint több százalékpontos gazdasági növekedést hozott az euró bevezetése. Pontosabban fogalmazva, a 2001 és 2004 közötti recessziós időszak azért nem hozott tényleges sokszázalékos fájdalmas recessziót, mert akkor vezették be az eurót, és ennek jótékony hatása a nullszaldó közelében tartotta a gazdaságokat.

    és még valami, nincs olyan, hogy ''európa kereskedelmi haszna'' - egymás között korlátlanul kereskedhetnek az EU-tagállamok, és élvezhetik az ebből származó kölcsönös előnyöket. az egész szervezet pont ezért jött létre.
    Az ''EU kereskedelmi haszna'' kifejezés az EU és a világgazdaság más résztvevpi közötti kereskedelemre használható. Itt gondot okoz az euró hirtelen erősödése (hisz' ez visszaveti az exportot ) de tudtommal ennek ellenére sem deficites az EU egészének a külkereskedelme.

Aktív témák

Hirdetés