Új hozzászólás Aktív témák

• #240 old rocker veterán Crucio #238

  Új Válasz 2012-06-11 14:18:43 #240

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  old rocker

  veterán

  válasz Crucio #238 üzenetére

  Nézd, annyira vagyok jó emberismerő, hogy egy írásból is ki tudom szűrni, nem egy konzumidiótával van dolgom, sőt ... csak egy egyedi júzerrel. Ezért nem fogalmaztam élesebben, no, meg azért, mert mindkettőnknek igazsága vagyon. (Most olvasom újra Kós Károly Varjunemzetségét, onnan ez a stílus.) A barátnős példálódzást ne vedd magadra,csak egy kiragadott fiktív példa arra, hogy miért nem ülünk le késő délután vagy este pl. zenét hallgatni. A buszon stb. való zenehallgatás jó dolog; fiatalabb koromban magam is ezt tettem; visszavonultam a magam világába. Vagy: olvastam a trolin, buszon stb. Most sem a korom akadályoz meg benne, olyan infantilis vagyok, mint két óvoda, de az egyensúlyzavaraimmal elég megküzdenem fejhallgató nélkül is. Ugyanakkor sokak zenehallgatási igénye kimerül abban, hogy fejére csapja a fülest, vagy bedugja a fülzsírpaszjrozót, aztán amíg valahol mozgásban van, hadd szóljon a nóta...
  Rögtön hozzáteszem: az ember annyira belefásul a napi rohanásba, hogy már olvasni sincs kedve. Gimnáziumban még órákon, a pad alatt is olvastam. Most annyira belefáradok a "kötelező" olvasmányokba - felkészülni pl. egy kutatásról szóló interjúra, hogy hazamegyek, leülök a gép elé és hozzáfogok Heroes III - at játszani. Semmihez nincs kedvem. A testedzésemet javarészt az meríti ki - ennek egyéni eü. okai is vannak - hogy eljárok kerékpározni. Ilyenkor én is zenét hallgatok, mp3-at, telefonról. Mire hazaérek, a frásznak van kedve zenét hallgatni.
  Nekem van házimozim, de a koncert dvd lemezeim miatt elsősorban. Azelőtt megrögzött Hi-Fi sztereó buzi voltam, beértem a két Preludium hangfallal; aztán csináltunk egy ismeretterjesztő riportsorozatot a házimozikról és a saját riportjaim áldozata lettem. Amikor meghallgattam az Eaglest, Mike Oldfieldet, az Iron Maiden Rock in Rio koncertjét DTS-ben, addig nem nyugodtam, amíg nem vettem egy Kenwoodot.Egy darabig sűrűn szerettettem a szomszédokkal a hard rockot és a heavy metált, aztán ... aztán jött a fejhallgatós zenehallgatás; biciklizés, utazás közben, vagy este, lefekvés után.
  Visszatérve a válaszod elejére: nekem nem annyira nagy, mint egyre ügyetlenebb ujjaim vannak. Ezért is örültem annyira, amikor megjelent az E52 azokkal a panorámás, nagy számbillentyűkkel. A virtuális billentyűzet egy tapicskáson sem nagyobb ennél, viszont elveszted a billentyű pozíció szerinti kitapogatásának lehetőségét - rossz látási viszonyok mellett nagy segítség. Szerintem sok billentyűs telefont használó user nem tudja, hogy pl. az E52-ben is, belépve a menübe elegendő az ikon elhelyezkedése szerinti (rács szerkezetnél) számbillentyűt megnyomni és már nyit is. Egész gyorsan. Szóval a billentyűsöknek is vannak előnyei.

• #237 old rocker veterán Crucio #236

  Új Válasz 2012-06-11 09:40:31 #237

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  old rocker

  veterán

  válasz Crucio #236 üzenetére

  Mit mondjak erre... szerinted kezelhetetlen volt egy okostelefon nyomógombokkal ... ahhoz mérten elég sokan használtak - akár symbián - okostelefont nyomógombokkal. Sőt, használnak most is, lásd E52-es topik.
  Mellesleg ebben a topikban írtam elég sokat "tesztet", mint natúr felhasználó.

  Amire neked kell(ene) a telefon, az mindaz, amire nekem már nem. Melyikünknek van igaza? Majd a Hágai Nemzetközi Bíróság dönt, hehe.
  Azt szépen formázod, mi érdekli manapság a tizenévest, a fogyasztói társadalmat, még ha te ellent is állsz a kísértésnek és megvárod, amíg...
  Ezt respektálom is, de - ahogy faterom mondta egykor - értem, de fel nem foghatom. Minek? Valahol erről is írok, ami talán kesergésnek tűnik egy felgyorsult világban, de gondold azért végig, van benne logika.
  Amikor elkezdtem írni az orvosokról szóló könyvemet, a kezelő orvosnőm lakásán nagy meglepetés ért; alig hittem, hogy ma, a DTS házimozi világában létezik még ilyen. A férje nagy adudiófil. A nappaliban egy hintaszék, az egyenlő szárú háromszög csúcsaként. A háromszög két másik csúcsa volt az állványon, acéltüskéken álló két hangfal. A szerelés márkájára nem emlékszem már, de az erősítő, a cd játszó, orsós magnó!!, kazettás deck, lemezjátszó, előerősítő!! és természetesen a két hangfal a "felső tízezerbe" tartozott.
  Meghallgattam; bár az én füleimből lassan ellopják a 8000 Hz feletti hangokat, mégis azt mondom, besz@rás, hogy szólt. Szoktam rajta mosolyogni, amikor itt egy-egy tesztnél leírják, hogy a mobil önmagában egész jól szól zeneileg a beépített hangszóróval, bár egy kicsit több mélye lehetne...
  Na tehát, ahhoz, hogy egy zenét valósághűen élvezhess, ahhoz kellene normális cucc és idő. Idő, amit rászánsz, hogy most akkor egy órát zenét hallgatok. Közben nem e-mailezek, nem internetezek, nem háttér-zenehallgatok, hanem zenehallgatásba merülök el.
  Ehelyett mi van: a tömegközlekedés, várakozás, sétálás stb. közbeni zenehallgatás kiszorította a valódi műélvezetet. Az MP3 lenyomta a bakelit lemezt és a cédét. Valamire való mobilban már van mp3, esetleg mp4 lejátszó; akkor hurrá, a zenei igényt ki is lehet elégíteni, amíg úton vagyok bárhová. Nem, nem az a bajom, hogy pl. a vonaton el tudom magam zenehallgatással foglalni. Az, hogy erre részben rá vagyok kényszerítve, mert máskor, másmilyen formában nincs rá időm; ez a fajta zenehallgatás pedig nagyjából ki is lövi az ilyen irányú igényeket. Utána már nem fogok - mondjuk este - nekiülni a hifi előtt zenét hallgatni. Már hallgattam eleget. Hogy az csak mp3 volt? Messze nem olyan minőségű? Már ki törődik vele...
  A szituáció kezd arrafelé tendálni, hogy elfoglaltak vagyunk, a barátnőnkkel nem igen van időnk találkozni; ha tehát kanosak vagyunk, öt perc alatt kiverjük, aztán Klárika már nem is hiányzik annyira...

  Amit te leírtál, miket vársz el egy mobiltelefontól, az másoknál egy számítógép kritériumának felel meg. Hol a határ? A csillagos ég? Lesznek olyan pécék, telefonok, hogy csak rágondolsz az alkalmazásra és már futtatja is? Aztán már rá se gondolsz, a freudi tudatalatti alapján, még ki se gondoltad, már a kijelzőn a mama, akit fel akarsz hívni?
  Nem véletlenül tértem ki a zenehallgatásra. Még a nyolcvanas évek végén kaptam a nővéremtől szülinapomra egy Scorpions dupla koncertlemezt: World wide live. Szerettem úgy hallgatni, hogy szétnyitottam a borítót, néztem a zenészeket és velük szemben a barom nagy tömeget, hallgattam a Big City Night, Holiday, Coast to coast, Zoo stb c. számokat és a kép alapján odaképzeltem magam a tömegbe. Most az album borítók látszanak a mobil kijelzőjén, de minek? Tájékozódásnak a felirat is elég, oké, még szemléletesebb, de elengedhetetlen, hogy kép is legyen? Olyan, mint a videotelefonálás mobillal... vagy telefonálok,vagy nézek... persze, fejhallgatóval, de nem hiszem, hogy a rossz minőségű, kis kép közelebb varázsol.
  S ha már filmről volt szó: ha láttad A mestergyilkos c. filmet; annál a résznél, amikor Bishop rászól a srácra, többet ne nyúljon a lemezjátszójához, majd bekapcsolja az erősítőt: Statham ujjmozdulatában benne van mindaz, amit a zenehallgatásról írtam.
  Viszont adtál egy ötletet egy szösszenetre: talán megírom karikatúra stílusban, milyen telefont akarok én... Remélem, nem lesz belőle sértődés, nem téged akarlak stenkerölni vele; csak te adtad az ihletet. Ha...

Új hozzászólás Aktív témák