Új hozzászólás Aktív témák

  • Feketelaszlo
    senior tag
    válasz frescho üzenetére #35

    Áh, tényleg - Vogáék mellett Szikora volt még aki 2 lemezt is összehozott ezekből a stílusparódiákból. Az R-GO-val is valóban inkább zenebohócként működött, bár a Szereltek is + nem is korszak az már kicsit mindkét közönség kiszolgálása volt: poén is, de azért nem baj, ha a kifigurázottak rajongói is befogadják.
    De a szentimentális love songok felé tapogatózás valószínűleg helyes irány, hiszen a szerelmes füleken bármilyen együgyűséget le lehet tolni. Még azt is, hogy...:

    I was made for lovin' you, baby
    You were made for lovin' me
    And I can't get enough of you, baby
    Can you get enough of me?

    ...ami hát valljuk be, nem egy Shakespeare dráma. Meg mi az, hogy eleget kapsz-e belőlem? Micsoda kudarc lenne, ha a múzsa azt felelné a túlzottan magabiztos főhősnek amit a dalt ezredjére hallók is, hogy igen - most már elegem van belőled! Az átlag pop dal lerendezi azzal, hogy van egy fiú meg van egy lány, s lehetőleg egyből matchelnek, hisz a kereskedelmi adók időkorlátjába is könnyebb úgy beleférni, ha nem kell párkapcsolati bonyodalmakra versszakokat áldozni. A Kissnek mondjuk felmentő körülmény, hogy a shock rockban az arcfestés és nyelvnyújtogatás eltereli a figyelmet a gyenge szövegekről.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés