...szavam komolyan veszem.

Talán ez lehetne a befejező sor.

Csak hogy tudd, nyolc hónapra születtem 1,35 kilóval. A dokik csak legyintettek, én viszont megmutattam, hogy csakazértis!
Hogy ezt kinek köszönhetem? Annak az édes drága jó apámnak, aki annyira várt engem, hogy születésemet siettetve hasba rúgta az anyámat.
Akkoriban nem volt egyszerű az élet, nevelő szülőkhöz kerültem. Évek múltán volt arra lehetőség, hogy anyám magához vegyen. Kaptam egy nevelő apát, akinek nagyon sokat köszönhetek.
Nem voltam tizennégy, amikor kaptam egy új mostoha fatert. Most is jó barátok vagyunk, és bár hallgattam rá, nem tudtam már apaként elfogadni. Azt hiszem, akkor váltam felnőtté.
Huszonkettő se voltam, amikor felrobbant az életem. Anyám már nem lakott velünk, máshova vezérelte a sorsa. Mi pedig a mostoha faterral, aki addigra Feri lett számomra, mehettünk ki merre lát, mert kipereltek a lakásból. Albérlet, két heti kajapénz a zsebemben.

Sok a volt a szöveg, elég lett volna az első két bekezdés. Cserélnél velem apát?

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)