És itt jön be a nagy integráció egyik problémája: csak az értelileg sérült gyerekeket tudják egyszrűen "integrálni" az osztályokba, pont azokat akik gondot okozhatnak a haladásban...
Próbálj meg egy vak, siket, vagy mozgássérült gyereket bejuttatni valamelyik közeli, "normál" iskolába. Hiába van integrált oktatás a helyi iskolában, hiába ép értelmileg a gyerek, de mivel nincs braille írást és jelbeszédet ismerő tanár, nincs akadálymentesítve az iskola, az én lakóhelyemről a "fizikailag" fogyatékos gyerekeket minimum 20km-re kell hordani iskolába (van sok hely az országban, ahonnét sokkal messzebb)...

Jászladányról jut mindig eszembe, hogy ott az alapítványi iskolát mennyire szidták mert szegregáció, bezzeg Alattyánon és Jásztelken a (többnyire nem roma) szülők eljárathatják Jászberénybe a gyerekeket, azn em szegregáció, hanem szabad iskolaválasztás...

Amúgy szomorú , hogy 7-8 éves gyerekek egyedül buszoznak 10-20 km-t reggel 7kor , meg délután 4kor....

"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

Tildy: a nagy iskolaösszevonások/bezárogatások óta a kis településeken mindennapos, hogy buszoznak a gyerekek. Jobb esetben csak 5-10, rosszabb esetben 20-40km-t is. Jó ez nekik??? Mert szerintem nagyon nem.

Mindezek után egyre több kis településen jönnek rá, hogy többe került az iskola megszüntetése, mint a tovább működtetése került volna... A támogatást, ami eddig járt a gyerekek után (amiből az iskolát fenntartották), azt most oda kell adni annak az önkormányzatnak, amely iskolájába jár a gyerek, plusz még utaztatni is kell őket. Max. az a település járt jobban, ahol nagyon kevés gyerek járt iskolába vagy már erősen felújításra szorult az iskola.

Nem az integrált oktatás a probléma, hisen egyértelmű, hogy sokkal előnyösebb, mint a szegregált, hiszen a legjobb módja, hogy az emberek elfogadják egymást olyannak amilyenek. Régen (a rendszerváltás előtt) a szegregáció kapott komoly hangsúlyt, és ennek következtében egyesek úgymond kiestek a társadalom látóköréből., (pl a fogyatékosok, romák) ugyanis soha nem találkozott senki se velük. Akkoriban a szegregációt erősítette a szocialista szellemiség is, amely szerint nincs semmi társadalmi, szociális probléma. A szegregációval pedig tökéletesen el lehetett tűntetni azokat a csoportokat, akik úgymond eltértek a minden szép és jó kategóriától. A rendszerváltás után elkezdődött a szegregált oktatás felszámolása, amely komoly kihívást jelent. Egyrészről a társadalom számára, hiszen olyan csoprptokkal került kpcsolatba, akikkel korábban nem nagyon találkozott, nem ismeri, nem tudja kezelni az ő problémájukat, eltérő kultúrájukat és fordítva sem.. Másrészt az intézményhálózat, szakmai kar, pedagógusok sem megfelelőek az integrált oktatáshoz. Természetesen nem a pedagógusok képzettsége, és nemtudása a probléma, hanem az hogy az alulfinanszírozott iskolai oktatás képtelen megfelelő szakembereket biztosíani. Így például, míg tőlünk nyugatra azokban az iskolákban, ahol fogyatékkal élő gyermek van a csökkentett létszámú osztályban a tanító mellett gyógypedagógus is részt vesz az órákon, addig nálunk ugyanezt a feladatot 30 fős osztálylétszám mellett próbálje 1 pedagógus ellátni. Természetesen ez szinte lehetetlen feladat. megoldható az integráció, csak nem olyan módon, mint ahogy nálunk csinálják.
Ezenkívül azért fontos, hogy az integrációnak is vannak határai. nem mindenki integrálható, és nem minden mértékben. Néhány fogyatékos embert például sokkal jobb ellátást kaphat, sokkal többre viheti az életben, ha szegregált oktatásban részesül, mint ha integráltba. Az integrációt ráadásul nem feltétlenül csak az oktatás terén lehet elérni.

http://3dfx.oti86.fotoalbum.hu/

Nem tudom , ez mely településekre igaz, de mifelénk a falvak 1000 fő fölöttiek, és itt a buszozás azt jelenzi, hogy a volán járatokkal mennek. Mellesleg a volt. ált. iskolás sulim is összevont egy másik sulival, de ez csak annyit jelent, hogy az igazgató két iskolát vezet.
Tehát az említett településeken nem szűntek meg az iskolák.
Persze vannak olyan helyek is ahol megszűntek, de azok kistelepüléseken vannak.

"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

Öröm ilyet olvasni...

Amikor anno én végeztem az általánost, akkor olyan szép emlékekkel a tarsolyomban léptem tovább, amik örökre itt maradnak. És nincsenek olyan képek, hogy ilyen szinten meg lett volna nyomorítva a rendszer.

Sajnos, az öcsém most jár oda iskolába, 5. osztályba, ahol én végeztem, és szörnyű. Miért kell egy gyerektől elvenni a gyerekséget, és 4+8 vagy 6+6 évfolyamos iskolába átíratni - mert ezen gondolkodunk - csupán néhány delikvens miatt, ahol a SZÜLŐ okolható a hibákért. Nem fogok részletekbe menni, sőt itt nem is a hátrányosság a legnagyobb probléma - még ha akad is - hanem a magatartási gondok.

Annyit tudnék mesélni. De nem akarok. Miért erről tudnék mesélni??
Hihetetlen, hogy mennyire romlik el mindaz, ami kifele mutatna a sötétből

[ Szerkesztve ]

"The time you enjoy wasting is not wasted time."

Aki kitalálta az komplett marha. Nem ez az első eset magyar oktatás történetében hogy hülye döntés születik... de elég csak abba belegondolni, hogy általában a tanítás úgy működik a legjobban, ha minél kevesebben vannak egy csoportban. az ideális az ha mindenkivel egy ember foglalkozik.

A kiscsoportos tanítás tehát hatékonyabb.
Főleg azokban az esetekben, amikor a tanulók speciális törődést igényelnek...

Erre valami barom kitalálja, hogy nincs erre szükség?
Normálisak ezek?
Kezd már elegem lenni a szakminiszterek szakmai dilettantizmusából!

Mutogatni való hater díszpinty

Saját tapasztalatom alapján mondom...

Az elkülönítés a tanárnak is megkönnyítené a munkáját. Ui mindig igazságosnak kell lennie, de ezt nem teheti, ha nagyon nagyon különbözö képességű gyerekek tanulnak együtt. Egy lassabban tanuló diáktól nem ugyanazt várod el, mint egy kis zsenitől. A probléma az osztályozásnál jön elő. Egy jó képességű tanulónak szíved szerint kettest adnál ugyanolyan teljesítményre (feleltre, dolgozatra..mindegy), amit a kissé lemaradottnak négyessel jutalmaznál. A gyerekek igazságérzetét viszont nem lehet becsapni. Ők csak azt látják, hogy négyes vagy kettes. Az sem kellemes, hogyha viszont "igazságos" akarsz lenni a szíved szerint, akkor meg minden alkalommal rojtosra kell beszélni a szádat, hogy megértsék, hogy mi volt a két felelet között a különbség. Ráadásul úgy, hogy egyik fél se sérüljön lelkileg.

A másik a buktatás.
Fiatal pályakezdőként meg akartam váltani a világot és jól gatyába akartam rázni a bandát. Az első félév után a fél osztályt meg akartam húzni ,...mert megérdemelték volna..
Igenám, de akkor még nem tudtam, hogy az iskoláknak kimutatást kell készíteniük magukról, hogy hány bukás volt stb
Kiderült, hogy ahhoz, hogy az iskola ne veszítsen a tekintélyéből, egy bizonyos (kis) százaléknál tőbb gyereket nem lehet megbuktatni, még akkor sem, ha tök hülye az egész brancs. (Mellesleg, ha az egész brancs hülye, akkor a tanárban keresendő a hiba. )

Na, szóval, megtanultam (gyorsan!) szépen, hogy megijeszteni meg lehet a tanulót, meg a szülőket is, de végül a statisztika miatt úgyis át kell engedni szinte mindet, akárhogy teljesítenek is. Ez volt anno. Hogy ma mi van, azt nem tudom..Nem ott élek.

[ Szerkesztve ]

IN GOD WE TRUST!

A kettő így együtt valóban marhaság... A nagy osztálylétszám és az integrált oktatás erősen ütik egymást. Már csak azért is, mert a nagyobb osztályba egyuttal több korlátozott képességű tanuló kerül, ráadásul sokkal kevesebb ideje jut rá a tanárnak... Ez is egy "hungarikum"....

Ha egy 28 fős osztály helyett lenne két 14 fős, ott már jobban elférnének az integrált tanulók is... Egyrészt két osztályba szétosztva, így egy-egy tanárra kevesebb ilyen diák jutna, másrészt a kisebb létszám miatt több ideje lenne külön is foglalkozni velük.

Én alapvetően egyetértenék az integrált oktatással (relative alacsony létszámú osztályokban), de azt gondolom, hogy a nagyon kirívó eseteket, főleg a súlyos magtartászavarokban szenvedőket nem kellene összezárni a többi diákkal, nekik sepeciális osztály/iskola kellene a megfelelő szakemberekkel.

szablya az alapelvek megsértése miatt figyelmeztetve!

Com'è diverso il mondo visto da qui

"Aztán a sikertelenséget látva született az az ötlet, hogy integrált csoport plusz egyéni segítség. Itt tartunk most."

Ja. Ha eddig volt egy problémás gyp. osztály, akkor most már szétosztották 6 hagyományos osztályba, hadd ne működjenek azok se. Mert ez van. És igazság szerint nem is a súlyosan sérült egyénekkel van baj, hanem azokkal, akik amúgy nagyon jól elvannak, de a tanulással komoly problémái vannak, ellenben agresszivitással elérik, amit akarnak. Ilyen egyénekből pedig még a hagyományos osztályokban is több volt, mint kellett volna, hát még így. Nem ezen kellene spórolni...

Pont hogy a szellemi fogyatékosokat tudják "ingyen" (sőt, pénzt spórolva) integrálni és ma a pénz beszél... Őket csak be kell tenni egy osztályba az ép gyerekek közé és lesz ami lesz. Mindegy, hogy elméletben hogyan kellene történnie az integrálásnak, a gyakorlatban csak ennyi történik. Az még a szerencsésebb eset, ha az iskolának vannak saját, teljes munkaidős szakemberei a tanárok mellett. De egy falusi iskolának jellemzően nincsenek, csak "kijár" valahonnét a pszichológus és gyógypedagógus heti 1-2-3 alkalommal. Természetesen délután, amikor a problémás gyerekek már ott sincsenek, legtöbb szülő meg nem fogja visszavinni hozzá...

A szellemi képesség alapján történő szegregációt sem tartom szerencsésnek. Hol húzzuk meg a határt??? Az IQ szint önmagában kevés a döntéshez. Egy alacsonyabb IQ-val rendelkező, de könnyen kezelhető, tanárral-osztállyal együttműködő, legfeljebb a tanagyaggal küszködő gyerek közel sem jelent akkora problémát, mint egy picivel magasabb IQ szintű, de nehezen kezelhető gyerek.

Azt viszont szomorúnak tartom, hogy a szelemmileg ép, de súlyosabban testi fogyatékos gyerekeknek szinte esélyük sincs az integrált oktatásra. Az is igaz, hogy sokkal kevesebben vannak (még az együttes testi-szellemi fogyatékosság is gyakoribb), így rájuk építeni nehéz, illetve nagyon sokba kerülne.

Azért kever itt a szerző pár fogalmat:

Speciális nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási és magartási problémával küzdő az 2 kategória. Sőt az első is 2 alkategória.

Most melyiket akarják integrálni? Ez utóbbi gyakorlatilag eddig is integrált volt, előbbit meg annyira ne akarják integrálni, mert reménytelen.

"Bizottság döntése nem kötelező érvényű a szülőkre nézve, tehát azok nem kötelesek elfogadni a döntést és gyermeküket beírathatják egy rendes általános iskolába is"
Erről sem vagyok meggyőződve. Azt tudom, hogy fellebezhet a döntés ellen, de annak kimenete nem tudom mi szokott lenni.

"az iskolák nem tudták eldönteni (és nem is dönthették el), hogy egy gyermek gyenge értelmi képességű-e"
Ez részben ma is így van, de ma már óvodás szinten szűrik a gyerekeket. De szerintem már jó néhány éve. Aki iskolából kerül a Tanácsadóba, az már elég érdekes eset.

Jah és amíg íkú az iq, addig mindig 100 lesz az átlag.

[ Szerkesztve ]

Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!

"Sőt, a buta gyerekek száma nagyobb, mint az okos gyerekeké."
uhh... ez azért mellbe vágott.
Mi az, hogy okos? Átlagon aluli? Mert abból a xy életbe nem lesz több. Sőt, mindig több lesz az okos gyerek, mint a buta. (Buta... ezt azért máshogy kellene kifejezni.)

Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!

Na jójó, de itt nem az a kérdés, hogy mennyire hátráltatja az sni-s gyerek a többit, hanem, hogy ő megkapja -e a neki szükséges szpeciális nevelést.
Konkrétan a te gyerekednek megfelelő -e az az osztály.

Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!

Ilyen esetben nem speciális nevelésre, hanem a helyzethez alkamazkodó tanárokra van szükség.

Ugyanez igaz a nagyothalló vagy mozgássérült diákokra is. Őket bármely tanár képes lehet megfelelően oktatni, nincsen szükség egyedi tanmenetre, nem kell braille írást vagy jelbeszédet ismernie, az iskolán belül nincsen szükségük speciális szakemberre. Az oktatás módszerei esetükben semmiben nem különböznek, csak a tanár lelkiismeretén múlik, mennyire alkalmazkodik a diák fogyatékosságához. A diákoknak meg kell szokni néhány különbséget (pl. hangosabban beszél a tanár, nagyobb betűkkel ír a táblára), illetve elfogadni néhány "kivételezést" (pl. kérdezés nélkül felállhat és közelebb mehet a táblához vagy szemléltető eszközhöz, bármikor kérheti a tanártól, hogy ismételjen meg valamit), de ez nem hátráltatja őket...

Középiskolában ezek már együtt tanulnak, ha jól tudom. Ott nincs probléma. És a többségünk nem is ezt firtatja. Vannak jellemző esetek, amikor a tanár idejét aggasztóan leköti egy-egy nehezebb fejű gyerek.

(És arról miért is nem beszélünk, a kiváló tanulók - talán jövőbeli "zsenik" - milyen elnyomás alatt vannak, amikor nem képezik őket már az általánosban is a rendes tanórákon túl, önállóan, ingyen? Mert célszerű volna. De az általános iskolák délután három-négyre üresen konganak...)

Voltál te olyan iskolában ahol sok ilyen szociálisan hátrányos helyzetü diák van? Hogy alkalmazkodjon a tanár hogyha fegyelmezni akar akkor életveszélyesen megfenyegetik a szülök, esetleg tettlegességig fajul a helyzet? Lehet ilyen helyzetben alkalmazkodni egyáltalán? Akik az integrált oktatási rendszert kritizálják igazuk van, de nem lehet csak az oktatási rendszer hibájára kenni mindent.
Az egész jelenlegi helyzet gyökerei mélyen a családokban huzodnak és nem holmi oktatási rendszerekeben, ezek maximum csak sulyosbitanak a problémán de semmiképpen nem az okai annak, a tanárok meg aztán föleg nem tekinthetök hibásnak, a tanárok kezéböl az OM minden eszközt kivesz lassan már semmilyen osztályzatot nem kaphatnak a nebulok, megbuktani se lehet öket fizikailag bántalmazni rég nem lehet pedig faterom még kapott a vonalzoval, mégse lett egy családverö szadista állat.

Amugy meg elég a kertelésböl a cigányság integrálása évszádokra visszahuzodo megoldatlan probléma nemcsak az oktatásban minden téren és kétlem hogy a közeljövöben ezen bárki is tudna változtatni föleg ha az érintettek jo része se akar változtatni helyzetén.
Olyan tények elé nézünk hogy a cigányság létszáma milliós létszámot éri el a közeljövöben vagy már el is érte és se a szociális hálo se a munkaeröpiac nem fog tudni mit kezdeni velük.

Itt most nem azokról volt szó 2-3 post-on keresztül, akikre Te gondolsz, hanem a szellemileg ép testi fogyatékosokról, akiknek integrálása sokkal inkább "fizikai" értelemben lehet problémás...

Amiről Te írsz az egy másik súlyos problémakör. Az már nem is igazán iskolai, hanem társadalmi integráció. De ezzel sem lenne baj, ha az átlagembernek nem is, de egy társadalomnak mindenképp jót tenne a kirekesztett, lemaradt rétegek felzárkóztatása. Csakhogy a legsújosabb problémát ugyanúgy egy összeférhetetlenség adja, mint az oktatás integrációjánál (integrálás + magas osztálylétszám). Itt a már-már rájuk kihegyezett, kissé erőltetett liberalizáció az, ami a gyakolatban nehezen fér össze egy kisebbség társadalmi integrációjával.
Viszont erről társalogni nyílt fórumon szinte lehetetlen, nem is véletlenül tiltja legtöbb fórum szabályzata, egy ilyen témára tömegesen ugranának rá olyan emberek, akik törvényeket is sértő hozzászólások ezreit generálnák, minősíthetelnen hangnemben...

A magyar oktatás széjjelverték rendesen.
Az egészségügyet szintén.
Pedig minek a fejlesztésével is érte el Japán a "csodát"...?

A nyugdíjrendszer összeomlóban.
Egyéb témákat már nem is említek.
Csak meg kell nézni az érdekeket...

korábban is tudtam, h magánsuliban a gyerekem helye (ott nem csak a pénz számít, hanem az is, hogy ne rontsuk a teljesítményt nem odaillőkkel ), de most még biztosabb vagyok ezen elgondolásom helyességében!

[ Szerkesztve ]

Magánsulival is vigyázni kell...
Egyrészt, mert oda is bejutnak debil gyerekek, minden csak "hátszél" kérdése. Sőt, sok pénzes szülő az önkormányzati iskolából érkező panaszáradaton felháborodva viszi magániskolába a súlyosan magatartászavaros gyerekét...
Másrészt, ha a gyerek öltöztetésében és technkikai kütyükel ellátásában nem tudod felvenni a versenyt a pénzesebb szülőkkel, nem valamilyen (minimum) prémium kategóriás autóval hordod iskolába akkor a Te gyereked lesz a "kirekesztett"... Lehet akármilyen jó tanuló, az "elnyomottság" érzése súlyos károkat okoz a lelkének...
Ugyanazzal a tudással egy normál iskolában anyagi helyzettől függetlenül az "elithez" tartozna...

Ismeretség nélkül is egyszerű megtalálni a megfelelő magánsulit: olyat kell keresni, amely előtt reggel és délután nincsenek egymás hegyén-hátán Mercik, Audik, BMW-k...

Persze mindez csak ott igaz, ahol helyben van válszték (min. 2) magániskolákból és nem kell sokat utaztani a gyereket.

teljesen egyetértek

3 pedagógus van a családomban tehát van rálátásom a témára (a feleségem is pedagógus)
több oldalt meg tudnék tölteni a hozzászólásommal de inkább nem teszem mert így is feszült a légkőr ebben a topikban
Bocha fórumtársunk egy lőporos hordó kanócát gyújtotta meg

csak annak a hozzászólása ér valamit akik személyesen tapasztalták ezt a dolgot vagy gyerekük van, vagy a családtagjaik érdekeltek az oktatásban stb.

a többieknek egyszerűen gőzük nem lehet róla mi zajlik egy tanteremben ahol többféle etnikum, és értelmi színvonalon lévő gyermek találkozik és együtt próbál tanulni, haladni az anyaggal
most jelenleg ott tartunk, hogy az okosabb gyerekeket 6. osztály után elviszik az általános iskolából egy 6 osztályos középiskolába mert egyszerűen nem tudnak a képességükhöz megfelelő tudásra szert tenni mert visszafogják őket a csökkent képességű gyerekek

egyre inkább úgy látják a pedagógusok és az óvónénik, hogy lassan eljön a magániskolák és magánóvodák kora és ugyan úgy meglesz a fajok és értelmi színvonalú gyerekek között a elkülönülés mint ez előtt (persze most is vannak magán intézmények meg egyházi intézmények de nem annyi számban mint amennyire szükség lenne)

tehát az állam és az unió erre irányuló törekvése nem ér semmit csak azt érik el vele hogy a jobb képességű tanárok óvónénik elmennek dolgozni magán és egyházi intézményekbe és az állami intézmények megmaradnak "kisegítő iskolának" ahogy régen hívták az ilyeneket

nekem is hamarosan megszületik a gyermekem és már most azon gondolkodom hova fogom járatni
egy biztos csökkent értelmiségű és más etnikumú gyerekekkel foglalkozó intézménybe nem vagyok hajlandó járatni a gyermekemet mert nem azért nevelem, hogy más gyerek megverje félelembe tartsa vagy lemaradjon a tanulásban azért mert akadályozva van

jelenleg nincs erre jó megoldás Magyarországon de én annyit mondanék, hogy annak idején én olyan iskolába jártam ahol nem voltunk együtt a csökkent képességű gyerekkel és romákkal mégis azok az évfolyamtársaim akik "kisegítőbe" jártak most tisztességes munkát végeznek mint én (ismerek egy párat) és megvolt az egyensúly az iskolákban ami most felborulni látszik
olyan osztálytársam is van aki jó képességű volt és magyar de most mégis a parkban látom heverészni meg kéregetni az autók között
tehát nem lehet elmondani hogy akik "mások" mint az átlagember ne tudna érvényesülni az életben csak azért mert elkülönítették a "normális" gyerekektől az iskolában

na de így is sokat írtam pedig nem akartam

"Az embereket nem az igazság érdekli, hanem a saját igazuk."

jó tanács! köszi a tippet, majd meglesem a gyerkőcök mobilját, meg autóját\biciklijét.

Egyébként voltam magánsuli közelében, fel is vettek volna (pénz nem volt sajna), és tudom, hogy nem vesznek be nem odavalókat, mert az a többi gyerek szüleinél azonnal kibukna!
Ha vhol csak a szél és a pénz számít, akkor oda nem viszem a gyereket.

azzal, hogy az az ideális, hogy mindenkivel egy ember foglalkozik nem minden esetben értek 1et:

vannak dolgok amik kis csoportban hatékonyabbak, mert csoportban sok képességet, tulajdonságot tudsz fejleszteni, amit 1:1-ban nem tudsz.

Az a baj, hogy jelenleg csak pénz kérdése. Nem neked. Nem nekem. Hanem az állambácsinak. Ha nem az lenne, akkor nem csinálnák ezt a szakemberek nélküli nagyosztályos integrációt. A képletből legalább egy tételt ki kellene venni. Így kiszúrnak a fejlesztésre szorulóval és kiszúrnak az ép diákokkal is. Kiszúrnak a tanárokkal, de még a szülőkkel is. Az állam meg spórol egy jó adag pénzt. Nem az iskolák vagy az önkormányzatok, hanem az állam.

[OFF]
Tény, hogy a gyerek a legjobb befektetés, de nem a magyar államnak... Csak nézd azt, merre változott a gyermekvállalási "kedv" az elmúlt 20 évben. Nézd azt, hogy ezen belül merre változott a normális, dolgozó életre nevelő családokban a gyermekvállalási kedv. Nézd azt, milyen hatással van erre a gyes megnyírbálása, kinek a kedvét csökkenti az étkeztetés támogatása körüli bizonytalanság, igaz megoldották, de akkor is: hozzá mernek nyúlni ezekhez. Most gondold végig, mi lesz a most 20-30as éveiben járó generációval, ki fogja számukra majd előteremteni pl. a nyugdíjat...

Én továbbra is kitartok amellett, hogy lenne helye az integrált oktatásnak, de nem így, ahogy most teszik.
[/OFF]

[ Szerkesztve ]

Hát azért tudnék mesélni mi zajlik nálunk a suliba.

és sajnos engem is nagyon tud bosszantani amikor ugyanazt 40. szerre kell elmagyarázni mert 1-2 gyerek nem érti, én meg 2szorra felfogtam a dolgot.

alsóban jegyek már nincsenek csak szöveges értékelés, alsóban buktatni nem lehet. aki eddig 3 vagy többől bukott az évet ismételt , mostmár ez se igy van mert tök 8 mennyiből bukik mehet pótvizsgára.

szerencsére magyart meg matekot ugy tanulunk hogy 4es 5ösök külön csoportba vannak

nálunk a matek, az angol\német, muszaki tárgyak voltak külön szakközépben- osztályon belül.

DE volt sport meg sima osztály, a sportosztályban az eredmények is jobbak voltak, oda néha olyat is beraktak akinek még a sakk is izomlázat okozott volna

ma nincs sportosztály, és már csak a nyelv van elkülönítve. 5éve végeztem szakközéppel.

szval lehet, h mire végzel az iskoláddal, már egyben lesztek az órákon

[ Szerkesztve ]

natural selection

"Arra kell törekedni, hogy a régi rend szerint minél több édesanya maradhasson otthon a gyerekével, egészen a kicsi iskolás koráig"

Ez, kerlek, hulyeseg.
Egyreszt az ovodaskoru gyerekek mar hatarozottan igenylik azt, hogy korukbeli gyerekekkel jatsszhassanak, masreszt ez a legtobb not egyszeruen az oruletbe kergetne.

DRM is theft

Arról nem szóltam, hogy a gyerek ne járjon közösségbe, de véleményem szerint akkor is a szülőnek - vagy nagyszülőnek - kellene gondoskodnia róla, felügyelnie rá az idő nagy részében. Ezt lehetne akár részmunkaidővel vagy távmunkával, ha már mindenáron dolgozni kell, ennek megszervezése lenne szükséges. (Más dolog, hogy én és a négy tesóm egyike sem járt óvodába, nyilván a legtöbbeknek van rá igénye. De ezt szervezettebben, a szülők közreműködésével is meg lehetne oldani.)

Hogy a szülő szinte beleőrülne? Akkor minek vállal gyereket? Most komolyan a gyerekvállalásra való felkészítést korán el kellene kezdeni - ilyet még sehol sem láttam, mindenféle "háztartástan" ettől nagyon messze áll -, hogy a szülő szinte szakemberként láthasson hozzá maga is, mire kikerül az oktatásból (/nevelésből). Az nem egy normális állapot, így nem is egy normális érv, hogy az őrületbe kergetné az anyukákat, akiknek elsődleges feladata a gyereknevelés.

Gyakran látom azt, hogy mire a gyerkőc kikerül az óvodából, már rég elrontották. Szó se róla, közvetlenek és bátrak, de sokkal több rossz tulajdonságot sajátítanak el addig - mert a szülőnek nem volt ideje figyelni rá. Aki gyerek mellett is reggeltől estig dolgozik, annak délután vagy este már nem lesz kellő ereje, hogy a kicsivel is eleget foglalkozzon. Vagy éppen abba őrül bele...

(És megjegyzem, általában nem azonnali változtatni valókról beszélek, hanem ideális célokról.)