Azért az is egy másik véglet, hogy beleőrülne... Ha beleőrül, ott már valami gond van. Persze nem is tesz jót senkinek, már 3 év kihagyás után is nehéz lehet visszaállni a munkába, illetve a gyerek is sokkal kevésbé felkészülten (főleg közösség, időbeosztás megszokása) érkezik az iskolába...

Az ember az egy közösségi lény, ezért valahol jó is az, hogy kicsi korától közösségben van. Mondjuk a bölcsődét (már ahol van - már aki befér) azt amolyan "szükséges rossznak" tartom. Az óvoda más téma, de ott jobbnak tartanám, ha lenne 2-3 hónapos megszokási, "átvezetési" időszak, amikor még nem mindennap - nem teljes nap megy a gyerek (idővel egyre gyakrabban - egyre több időre). Van aki meg tudja oldani így, de nem ez a jellemző. Szerintem mindenképp jobb lenne mint az, hogy az első napopkban benn van vele fél napokat a szülő (már ahol engedik), utána viszik "erőszakkal".

"Azért az is egy másik véglet, hogy beleőrülne..."

Azert majd egyszer nezd meg, hogy hogyan neznek ki a kismamak harom otthon toltott ev utan. Baromira megviseli am az embert, hogy egesz nap ossze van zarva egy gyerekkel, megterhelo melo az es nem lehet nyolc ora utan felallni es hazamenni.

DRM is theft

Amiről írsz, az nagyon erősen körülmény- és családfüggő.

Ebből a szempontnól (is) óriási a különbség egy panellakás és kertes ház között, de különbség van egy városi és egy falusi kertes között is (elfoglaltságok, mennyire könnyű kimozdulni - nem ugyanolyan felkészülést igényel egy séta, stb...). Nem mindegy, hogy mennyire elérhetők a nyagyszülők (távolság? dolgozik, vagy már nyugdíjas/munkanélküli?), mennyire hajlandóak segíteni. Nem mindegy mennyit dolgozik, meddig van távol a családtól az apa. Sőt, még a szomszédok is számítanak (van-e kihez szólni napközben)...

Az eredeti témától már fényévekre vagyunk Illetve min. 3-6 évvel előtte. Mindenesetre maga a témaindító írás is off-topic írás

"Ott odaadják az első bébisintérnek a gyereket"

Azért a "normális" családoknál nem így történik. Az viszont tény, hogy sokkal többeknek megvan a(z anyagi) lehetőségük arra, hogy kisebb-nagyobb mértékben igénybe vegyék a segítségüket és ezzel sokan élnek is.

Tőlünk "nyugatra" rugalmasabban működnek ezek a dolgok az otthon(nem)maradás körül, de nem elsősorban a törvényi szabályozás, hanem az anyagi lehetőségeik miatt. Persze arrafelé is vannak átlag alatti, szegény családok, kb. nekik olyan problémás a dolog, mint a magyar átlagnak.

megterhelő, nem lehet 8 óra után kiszállni->ez igaz.
de hogy a 4 fal közé be lenne zárva anya és gyereke az butaság, járnak társaságba max annyi, hogy most a játszótérre jár beszélgetni korábban meg biliárdoni járt pl.

nyilván az éjszaka, és a nyüzsgés hiányzik neki, de azt se felejtsük el, hogy ebből a viszonyból (anya-gyerek) kap is, nem csak ad.

[ Szerkesztve ]

Apámat sok éve csak videón láttuk, élőben nem. Van egy kilencéves kishúgom és egy tizenkét éves kisöcsém (meg még két tesóm, de azok majdnem annyi idősek, mint én). Mindez megfejelve állandó létbizonytalansággal és az ebből következő depresszív légkörrel - tehát korántsem egy ideális alaphelyzet -, amit nem árt valamiképp ellensúlyozni is, mivel a nap nagyobb részét velem töltik. (Az eredmény: kisöcsémnek ugyan vannak tanulási nehézségei, de nem verekszik, és itthon segítőkész. Kishúgom pedig mintatanuló, kiegyensúlyozott, közvetlen, bár kissé akaratos, szó se róla. Mindketten teljesen környezettudatosak, imádják az állatokat és a természetet, jó humorúak és nagyon kreatívak.) Bár ne lenne szükség arra, hogy gyereket neveljek...

De már sok-sok éve teszem. Kishúgomnak halvány emlékei sincsenek apámról. Tény, itt van édesanyám, de sajnos ő igazán csak következetlenséget csinál, mert míg én esetleg rendre utasítom a kicsiket, addig ő engem utasít rendre éppen ezért, és hát ez elég hülyén veszi ki magát...

(Arról nem is beszélve, hogy hét kutyánk és négy macskánk is van )

[ Szerkesztve ]

Az én osztályom 4,5 fölöttiekből került ki nagyobbrészt - legalábbis erre következtetek abból, hogy én a színötös összátlagommal csak a 15. voltam a rangsorban -, mondhatom, nem biztosíték semmire.

A saját példámból tudom, hogy sokkal többet nyom a latba a rossz példa, mint az életkörülmény. De Móra Ferenc is éhezett, József Attila is, és sorolhatnám. És én is éheztem eleget, és néha manapság is megesik, hogy pár napig világháborús koszton tengődöm (pl. szárazkenyér), mégis író lettem/leszek. Ezért kérdeztem vissza... Semmi sem fekete-fehér, ez talán a legkevésbé.

A normális családok pedig igen ritkák.

Az a ritkább, ha sikerül nagyon rossz körülmények ellenére is "normális" embernek maradni. Az még ritkább, ha sikerül "kiugrani".

Feudalizmus (nálunk), kasztrendszer (pl. India). A teljesítmény alapú társadalom azt jelenti, hogy bizonyos keretek közt a gazdasági teljesítményed és lehetőségeid határozzák meg a társadalmi pozíciódat, és nem döntően a születésed. (A születésed közvetve határozhatja meg, pl. hogy nincs lehetőséged teljesíteni.) A buta ember nem gazdálkodik jól a vagyonával, ezért nagy eséllyel még jobban lecsúszik, és megindul az átrendeződés. (Társadalmi szimulációk órán volt is erről egy szimuláció.)

Ha ilyet mondasz, akkor még nem voltál az igazi szegény rétegben. Én ott vagyok, és csak lesek, az átlagember (vagy az átlagember gyereke) mit meg nem tehet, amire nekem esélyem sincs.

Nekünk is van autónk és internet is, ez ma szegényeknél is alap. (Bár a kocsit csak nagy ritkán használjuk.) Igaz, én személy szerint ellenzem az autót, és jobbnak tartanám a 2 db lovat, árban ugyanott volnánk még akkor is, ha bértartatjuk őket. Egyáltalán nem vagyok autópárti. De az internet más, annyira alap dolog, hogy a cél, hogy még a legszegényebbek számára is elérhető legyen, főleg mert az internetes ügyintézés, a papír alapú, bonyolult és időigényes bürokrácia alkonya már be is kopogtatott hozzánk. Ehhez azért már elég közel vagyunk, nagyon olcsó havi szélessávú csomagok is vannak, amivel már el lehet boldogulni. Ha valakinek nincs, az nem azért van, mert ne lenne rá pénze, hanem mert nem tartja fontosnak.

Az igazi szegénységet ma inkább abban mérik, kiknek milyenek a lehetőségei, mennyit éhezik, mennyit fagyoskodik télen, megteheti-e például, hogy egy-két napra elmegy kirándulni, van-e valaha szünnapja, ilyenek. Nyugaton a szegény réteg csökkent le igencsak, míg Magyarországon nem volt soha olyan idő, hogy ne nélkülöztek volna rengetegen. Még a csodaországhoz hasonlatos dualizmusban is hatalmas nyomortelepek voltak, ahhoz képest ma kánaán van.

Persze nem mondom, hogy olyan jó helyzetben volnánk. Mert lehetnénk jobban is, bár a helyzetünket behatárolja, hogy szinte semmi nagytőkénk sincs. Sokkal aggasztóbbnak tartom a kulturális hanyatlást - és itt lép be a képbe a magyar oktatás -, mint az életszínvonal-béli pangást.

Hát figy, net havi 1K-ból is megoldható (512-es kábel), a modern világban alapszükséglet. Ha azon múlik, inkább nem eszek néha egy-egy napig, de net legyen - ez megoldható. Kocsit meg egyszer kell megvenni (akkor még volt miből), főleg bevásárlásra használjuk. Ez a legtöbb szegénynél hasonlóan van, bár szerintem az autó fölösleges, a jövő a vonaté. De nem én kezelem a családkasszát; mondom, én lovakat tartanék. Bevásárolni lehetne hagyományos kocsival is.

A dualizmus valóban az egyik fénykora az országnak, de most ezt nem értem, mire írod. Én csak azt írtam, hogy noha az ország nagy része fejlődött, de pl. Pest határában hatalmas nyomortelepek voltak (a vh. után a helyzet fokozódott), mindennemű komfort nélkül, és a vidék jó része is nagyon elmaradt a fővárostól. Az akkor élők ezeket a pontokat nagyon kritizálták, és emiatt úgy élték meg, mint egy merőben hibás rendszert. Ha tudták volna, mi jön még... (Remélem, az utódaink nem így beszélnek majd a mi korunkról. )

[ Szerkesztve ]

Autóra a lehető legolcsóbb biztosítóra váltottunk. Úgysem történik vele semmi, ha alig használjuk. Amúgy igen, én is pont az adó miatt ellenzem. Adó+benzin árából simán tarthatnánk lovat helyette. Tény, hogy lassabb, de környezetbarát és hagyományőrző.

Amúgy haszongépjárműnek is elmegy, valami VW Golf. Pár éve öt kecskét szállítottunk benne, máskor néhány mázsa fát, vagy kétméteres karókat.

Régen sem maga tartotta mindenki a lovát - ez munkahelyeket teremthet; a trágyát föl lehet fogni zsákkal; akinek van lova, annak nem büdös és máson sem érzi a lószagot; vannak lófajták, melyek 120 km-t is futnak egy nap; a lónak van idegenforgalmi éretéke, míg a túl sok gépjármű csak idegesíti a turistákat; a magyar ember lóra termett; de amúgy én most magamról beszéltem, nem mindenkiről.

~10 hsz óta offolunk, pontot kéne rakni.

[ Szerkesztve ]

A kényelmünknél sokkal fontosabb a természet tisztelete, én ezzel így vagyok. A lóval foglalkozni kell, a lovat szeretni kell, valaki ezt hátránynak nevezi. Egy autófanatikus többet bíbelődik a géppel, mint egy átlagos lótulajdonos az állattal.

(Ráadásul Bécsben egész jól működik a fiákeres belváros. )

Az iskolákban igen sok mindent kellene megváltoztatni, és nem jó tendencia, hogy a gyermekek ennyire eltávolodtak a természettől, egyáltalán az állatoktól. Az óvodának van sok árnyoldala, de mivel egy ilyen felgyorsult világban általában nehéz nélkülözni, már itt el kellene kezdeni a gyermekek természettudatosságra és hagyománytiszteletre nevelését. Ilyenkor és általános iskola alsó tagozatban a legfogékonyabbak ennek a befogadására, és így az óvoda negatív hatásait is ki lehetne küszöbölni. Arról beszélek, hogy ahol a lehetőségek engedik, a gyermekeknek állatok közelében kellene tölteniük a nap jó részét, játszva, mint egy állatkerti simogatóban. Az óvodákat eleve ilyen szellemben kellene megépíteni, és igazság szerint az alsó tagozatos iskolásoknál is fönn kéne tartani. Ha integráció kell, akkor ez volna az igazi társadalmi integráció - hiszen ezen elfoglaltságokban az egymás mellé "osztott" gyerekek mind egyenrangúak lehetnének, matektudástól és anyagi helyzettől függetlenül. Valamint felcseperedve nem idegenkednek majd az állatoktól, ami egy nagyon fontos szempont. A régi időkben természetes volt, hogy szinte minden csöppség állatseregben nőtt föl, és eredendően tisztelték az állatokat. Senki sem gondolt bele, mit tesz ezzel a szellemmel a sok gépjármű. A világ egyik leghíresebb lótenyésztő országából, ahol még a nagyvárosi bérházak földszintjén is istállók voltak és ménesek sokasága száguldott a mezőkön, a II. világháború után egy e téren (is) jelentéktelen államocska vált. Mondhatni, az egyik nemzeti örökségünk, unikumunk veszett oda, mert előnytelenül megváltozott a szemlélet. Ennyivel szegényebbek lettünk, mindannyian ebben az országban. Jó tendencia ez?

És most jött el az idő, amikor végre előtérbe kerülhet a környezettudatosság. Itt az idő, hogy újra fölvirágoztassák a magyar lótenyésztést és lótartást. A hobbi, a military és sport, de a munka és a közlekedés is előtérbe kerül majd.

Senki nem teszi kötelezővé a lóval való foglalatoskodást, ha elfogy az olaj, biztos lesznek pl. elektromos autók. De ha egyszer tényleg drasztikusan megdrágul az önálló utazás - mert a fosszilis energiahordozók megfogyatkozásával nem lesz még egy ilyen olcsó üzemanyag -, vagy ha csak egyszerűen fontosabbá válik a jó levegő, sokkal többen fognak elgondolkodni azon, hogy lovat tartsanak. (Vagy legalább bicajra pattanjanak. )

Szerinted 1900-ban mi volt, ha nem ló? Bizony, nagyon sokaknak volt lova - az országban nagyjából 900 ezer darab -, a városban is azzal jártak sokan, pedig nem voltunk sokkal kevesebben. Igazából az autónak sokkal kevesebb racionalitása kellene, hogy legyen, hiszen csak hatalmas károk árán tudjuk fenntartani a gépjármű-közlekedést, míg a lovakat évezredeken át használták, és csak alig több, mint száz éve terjed az autó. Atomból sincs korlátlan mennyiség, ha mindenki elkezdene elektromos autóval járni, nem volna elég a termelés. Fúziós energiát emlegetni meg olyan, mint kozmikus energiát: egyelőre nincs is.

Ráadásul manapság nagy hiány mutatkozik szerves trágyából - bizony, a mezőgazdaságnak nagyon jót tenne, lévén a lótrágya a legjobb szerves trágya. Már az is nagy javulás volna, ha a korábbi állományt elérné, mert ma már bőven 100 ezer alatt van a számuk, ezek nagy része is csak vágóló.

Hogy jó lenne-e az állatoknak? Ne viccelj, ez olyan, mintha megkérdenéd, jó-e a tehénnek, hogy megfejik. A ló arra való, hogy közlekedjenek rajta/vele.

Messzire meg vonattal mentek a népek, modern technika esetén ez gyorsabb is, mint az autó. (Más kérdés, hogy a sínhálózatunk hetven éve alig változott - nyugaton már fölismerték, hogy a vasúté a jövő.) A vonatokhoz pedig régen többnyire csatoltak lószállító vagont is.

Jobb, ha hozzászoksz a gondolathoz, mert ha elérjük Bécs szintjét, a belvárosban nagy valószínűséggel fiákerek lesznek, magángépjárművek nélkül.

Az energiás gondolatmenetedet nem értem, pontosabban értem, csak nem osztom. Minden energiával megy, semmi sem perpetuum mobile. Bármi bármit "megeszik", abból nem lesz több. Történetesen a mai erőművek elég kis hatásfokkal működnek. A kevés szerves trágya pedig egy begyűrűző dolog: ha túl sokáig folytatódik a mai tendencia,a túlzott műtrágya-felhasználás következtében leromlik a jó minőségű magyar termőföld.

A lónak volna az energián kívül egy sokkal nagyobb előnye: vonzza a turistákat, a nyugat-európai emberek számára régen is csoda volt a rengeteg ló, amit itthon láttak. Az USA-ban Texas turisztikai rendezvényeinek nagy részét a cowboy-programok teszik ki, amiről mondanom sem kell, szinte mind lovas program. A "lovas nép" szókapcsolat még mindig él - annak ellenére, hogy a kommunisták leamortizálták a lótenyésztésünket, mert főként ők amortizálták le, pontosabban hagyták -, jó lenne nem veszni hagyni, mert idegenforgalmi értékkel bír. A Horthy-korszakban annak ellenére, hogy a hadászatban csökkent a jelentősége, és zömében gépjárművek is jártak, a lovak száma mégsem csökkent, állami ménesek voltak, és rendeletek ösztönözték az embereket a lótartásra. És nem szabad elfeledkezni arról, hogy csakis nagy létszámú, minőségi ménesekkel van esély állandó szereplésre a világversenyeken, ha a sportot vesszük. A loviban pedig még mindig rengeteg pénz van.

A mezőgazdaságilag hasznos földterület nagy része parlagon áll a TSZ-ek felszámolása óta. A széna betakarítása elavult technológiával történik, a tápérték-veszteség (napszívás, lemorzsolódás, rothadás stb.) átlag 60%-os is lehet, kedvezőtlen feltételek esetén még több is. A legelők és kaszálók növényállománya sok esetben elfajzott, alkalmatlan a takarmányozásra, mert mérgező növények telepedtek be. Bőven van mit javítani - Magyarország nagy része sík vidék, egyáltalán nem jelenthetne gondot eltartani néhány százezer, vagy akár millió lovat, ha a jelenlegi elavult technikákkal el tudjuk látni a teljes állatállományunkat.

A lovak városi közérzeténél gondolj bele abba, hogy ez esetben megszűnne a hangzavar nagy része; de vannak ma is rendőrlovak, akik még a dobálózó huligán tömegeket is tolerálják.

Hosszú távra, mint mondottam, vonat. Természettudatos ember ma sem autóval megy Debrecenbe, sőt sehova, ahol nem létszükséglet. Lehet, hogy egy-két órával tovább tart, de megéri. Az autóval nyert időnk összehasonlíthatatlan az autók által az emberiségtől elvett idővel. (És akkor még számba sem vettem az épületek szmog miatti amortizációját és esztétikai kárait és az irtózatos zajszennyezést, ami közvetetten hatással van szinte mindenki hangulatára, még ha hozzászokott és észre sem veszi.)

[ Szerkesztve ]