Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • tkazmer

    addikt

    válasz #53246592 #67 üzenetére

    az inflációs hatás szerintem egyszeri, de ha mondjuk van 30 tranzakció egy átlagos termék mögött az már +3%, ami ugye iszonyat sok.
    a tobin adó egy teljesen más tészta, mint ahogy leírtam, nyilván abból lett ez a torzszülött. annak a bevezetése egyébként vélhetően azért nehézkes, mert ugye a külfölddel való tranzakciókat adóztatná - nem egyszerű ugyanakkor meghatározni, hogy mi a külföld? (főleg itt európában). Németországnak Mo vajon külföld vagy sem? Németországnak Szlovákia vajon külföld vagy sem?

    4:az a gond, hogy a stagflációra nem nagyon van rendes gyógymód.nagyjából az az általános elmélet, hogy a jegybank emeljen kamatot és küzdjön az inflációval, az állam meg költsön eszelős módjára. nyilván ez nálunk csak módjával játszik, ugyanakkor ha az állam közvetlenül talán nem is, de megfelelő mechanizmusok segítségével tudna mondjuk támogatott vállalati hitelekkel gazdaságot élénkíteni.
    a vállalati szektor egyébként abszolút nem az eladósodottsággal küzd, a vállalat számára sosem gond a hitel, a vállalati szektor a recesszióval illetve a makro és jogi környezet bizonytalanságával küzd.
    volt alkalmam mostanában több vállalati illetve banki felsővezetővel beszélni, konkrétan fel tudták sorolni, hogy hány milliárdos, tízmilliárdos beruházás függ most attól, hogy lesz-e IMF megállapodás (és ezzel betagozódás véglegesen a Nyugat rendszerébe) vagy sem.
    a vállalati szektor egyáltalán nem küzd tehát az eladósodottság problémájával (lehet, hogy el van adósodva, de ez nem úgy probléma számára, mint a magánszemélyek esetében), ha van ilyen, az nem szektorszintű és nem általános.

  • djculture

    félisten

    válasz #53246592 #101 üzenetére

    Még a nevében is bennevan tranzakciós adó, a csoportos átutalás mindegy egyes darabja is külön tranzakció.

    "kormány azt tervezi, hogy valamennyi banki tranzakcióra, beleértve a rezsifizetést, a munkabérkifizetést vagy éppen a sárga csekkes utalást, 1 ezrelék körüli adót vetne ki, amiből 100-200 milliárd forintos bevételt remélnek."
    Úgyhogy nemtudom miről beszélsz, perpillanat ezek a tervek...

  • tkazmer

    addikt

    válasz #53246592 #2 üzenetére

    de, leginkább az átlagembereknek fog fájni. felesleges végigvezetni hogy mire egy termék a boltba kerül, hány átutalással fizetett számla van mögötte. ezeknél mindenhol 1 ezreléket levéve eszelős inflációs nyomással számolhatunk.
    az inflációt meg többnyire kamatemeléssel szokás kezelni. ergó megint az átlagember fog szívni, most éppen azok, akiknek forinthitelük van. a kkv-kat ez szerencsére kevésbé érinti, mivel rengeteg az államilag támogatott (új széchenyi terves vagy régi új magyarországos) hitel, a nagyvállalatok szintjén meg durvább alkuk mennek annál (vagy éppen nem forintalapú a vállalatfinanszírozás) mint hogy jelentős problémát okozhasson ez.
    arról nem is beszélve, hogy amikor nem a gazdaság növekedése az infláció erősítője, hanem ilyen baromságok, akkor igen nagy szívás fogyasztónak lenni, márpedig az átlagember fogyasztó, aki csak azzal szembesül majd, hogy az a fránya kenyér már megint mennyivel drágább.

    ezzel az egésszel több elvi gond is van a fenti gyakorlati problémákon kívül:

    1: egy alapvetően remek ötletből (tobin-adó, amely a spekulációs tőkemozgásokat büntette volna) sikerült egy ilyen torzszülöttet létrehozni, amely sikeresen nem mást adóztat, mint azt, hogy működik még úgy-ahogy a gazdaság. ennél nagyobb baklövést nehéz elkövetni

    2: végre-végre sikerült oda eljutni, hogy a cégek egymás között már leginkább banki átutalással fizetnek, az emberek egyre többször kártyával fizetnek a boltban, egyszóval szorul vissza a kp forgalom, fehéredik a gazdaság. na most ezt a fehéredési folyamatot úgy tűnik sikerül jó időre visszafogni, hiszen ha pénzbe kerül a bank használata, akkor vissza fog jönni a KP-s elszámolás a cégek között is.

    3: felmerül a kérdés, hogy az adófizetést a maga technikai formájában (amikor a cég vagy a magánszemély elutalja az adóját az apeh felé) lehet-e egyáltalán, és ha lehet, mennyire elfogadható még külön megadóztatni?

    4: normális helyzetben a bankok a gazdaság olajozói. egy ilyen stagflációs környezetben, mint amiben már évek óta a magyar gazdaság elhelyezkedik, vajon okos döntés-e tovább rontani a bankok helyzetét, vagy nem annyira, ha a cél a gazdasági növekedés?

    (#53) Polllen
    a banknak miért jó az, ha csak kevés ideig van nála a pénzed?

Új hozzászólás Aktív témák