Új hozzászólás Aktív témák

• #5 BITBOYS addikt

  Új Válasz 2023-06-13 22:01:00 #5

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  BITBOYS

  addikt

  A következő sorokat az egyik fórumtársunktól loptam, mert tetszik:

  Mondanám, hogy miért nem lehet inkább egymásra támaszkodva előremozdítani a dolgokat, de az a vonat látszólag már elment. Kína (pontosabban a vezetője) cseppet túlgondolta magát, és azt hitte, hogy az összeszerelő üzemből a világ ura lehet. Csodák nincsenek, hiszen minden hatalom (vagy annak vezetője/i) ezt hiszi magáról, de ha nincs egyensúly, csak mi szívjuk meg. Kínának ideje lenne elfogadni, hogy a világ egyik legszennyezőbb országa és bérgyártó, de azt is, hogy a nyugati bérgyártás odatelepítése nélkül ők most egymást ennék, mi meg valahol a 10 évvel ezelőtti technológia színvonalon tartanánk, és minden eszköz sokkal drágább lenne, de pont emiatt sokkal tartósabb is.
  Az Amerika világrendőrség dolgot meg lehet vitatni és küzdeni ellene, de szerintem a 2. vh utáni időszak megmutatta, mi lesz a társadalomból, ha Kína vagy Oroszország száll meg, és mi lesz akkor, ha az USA vagy a nyugati világ. Erre az egyik legjobb példa Németország.
  Szóval megértem, hogy a demokrácia-export egyeseket zavar, de akkor fogadja el, hogy anélkül megy a sivatagi kecskeszerelem olajjal leöblítve, a születésszabályozás és egy tál rizs naponta, meg a Zsiguli 50 évig tartó gyártása. Vele meg persze a cseppet túltolt PC-ség, a lassan követhetetlen nemi szerepek, és persze a "tanulj vagy a társadalom aljára kerülsz" kapitalista mentalitás.
  Valamit valamiért. Kína politikáját én is megállítanám, mert otthon megmutatták, mi várna a világra akkor, ha ők lennének a világ urai. Ahogy az arabok, illetve a szovjetek is megmutatták már.

• #4 BITBOYS addikt

  Új Válasz 2023-06-13 21:57:24 #4

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  BITBOYS

  addikt

  Nemes-Nagy Ágnes

  Istenről

  Hiánybetegségeink legnagyobbika

  Lásd be Uram, így nem lehet. Így nem lehet teremteni. Ilyen tojáshéj-Földet helyezni az űrbe, ilyen tojáshéjéletet a Földre, és abba – felfoghatatlan büntetésként – tudatot. Ez túl kevés, ez túl sok. Ez mértéktévesztés, Uram.
  Mért kívánod, hogy két tenyérrel átfogható gyerekjáték-koponyánkba egy univerzumot gyömöszöljünk? Vagy úgy teszel velünk, mint a tölgy makkjával, amelybe egy teljes tölgyfát gyömöszöltél?
  Nem bánnék soha úgy a kutyámmal, mint Te velem. Léted nem tudományos, hanem erkölcsi képtelenség. Ilyen világ teremtőjeként létedet feltételezni: blaszfémia.
  Legalább ne tettél volna annyi csalogatót a csapdába. Ne csináltál volna felhőt, hálát, aranyfejet az őszi akácnak. Ne ismernénk a vékony, zöldes, édes-édes ízt: a létét. Irtózatos a Te édes lépvessződ, Uram!
  Tudod te, milyen a vércukorszint süllyedése? Tudod te, milyen a leukoplákia halvány kicsi foltja növőben? Tudod te, milyen a félelem? A testi kín? A becstelenség? Tudod-e, hány wattos fényerővel tündöklik a gyilkos?
  Úsztál folyóban? Ettél citromalmát? Fogtál-e körzőt, téglát, cédulát? Van körmöd? Élő fára vésni véle, kriksz-krakszokat hámló platánra, míg megy odafönt, megy-megy a délután? Van odaföntöd? Van neked fölötted?
  Egy szót se szóltam.

Új hozzászólás Aktív témák