Hirdetés
Új hozzászólás Aktív témák
-
RBJ
addikt
Egyet nem értek. Holdraszállás óta majd eltelt 40 év. Előtte jóformán 1-2 évtized alatt találtak ki mindent.
El is értük a holdat. Azóta?
Most 40 múltával még a környékére se mentünk a hold nak.
Valami bibi van itt. Kérem.
Technologiai ugrás volt nem kicsi, űrtechnikailag meg kőbalta mindig.
Elon Musk gyerek meg magának csinál lassan holdkeringőt.
[ Szerkesztve ]
Ubuntu / Realme GT2 / Fitbit charge 6 / Gaggia Classic / Xbox Series S
-
dreampage
HÁZIGAZDA
Sajnos az emberiség szegénységi bizonyítványa, hogy a tudományos haladás helyett itt a Földön van elfoglalva a saját, pitiáner gondjaival. A Holdra szállás is csak azért valósulhatott meg, mert verseny volt a szovjetekkel. A politika és a háborús verseny volt a hajóerő. Ha az nincs, talán még ma sem járt volna senki ott. Azóta nincs ilyen veszély, látszik is, hogy nem jutunk egyről a kettőre. "Költséges", ezzel el is van kaszálva minden.
Hogy egy nagyszerű film szövegéből idézzek: "Régen az égre néztünk és azon töprengtünk, hogy hol a helyünk a csillagok között. Most lefelé nézünk, és csak fészkelődünk a porban."
A játéknak soha nincs vége.
-
Hű nem semmi cikk volt, köszönjük szépen. Sajnos ahogy a cikk szerint most állnak, finanszírozási és emberélet-fontossági szempontok miatt a mi életünkben még nem lesznek komoly űrhajók, Hold-kirándulások és Mars missziók
Nembaj, a gyerekekkel és unokákkal sokszor fogjuk megnézetni a Star Wars 4-5-6-ot, hogy ők is kedvet kapjanak hozzá
Minél Több Embert Ismerek, Annál Jobban Szeretem A Cicáimat!
-
Egyet nem értek. Holdraszállás óta majd eltelt 40 év. Előtte jóformán 1-2 évtized alatt találtak ki mindent.
Először is lassan már 50 éve szállt le az Apollo-11 út keretében az első ember a Holdra (1969 július 20.).
Másodszor, ahogy a cikkben is szerepelt, amit "kitaláltak", az részben a hadseregtől jött, hiszen a ballisztikus rakétákat a hadseregek stratégiai csapásmérő fegyvernek szánták. Az első hordozórakéták mind-mind ballisztikus rakétaként kezdték az életüket, R7 'Szemjorka' orrán indult a Szputnyik, Vosztok, Voszhod és Szojuz is a világűrbe, a túloldalon a Thor / Delta, Atlas, Titan voltak a meghatározó hordozórakéták. De még a mai napig van "összefonódás", például az Orbital ATK Minotaur IV. / V. rakéták a Peacekeeper ballisztikus rakéták leszármazottai.
Most 40 múltával még a környékére se mentünk a hold nak.
Valami bibi van itt. Kérem.
Technologiai ugrás volt nem kicsi, űrtechnikailag meg kőbalta mindig.Ajánlom az első oldalon az első képet figyelmedbe. A NASA anno több, mint 4%-át kapta meg az amerikai költségvetésnek. Ez mai szinten szinte felfoghatatlan mennyiségű pénz. Gyakorlatilag államilag úgy felpörgették a rakéta- és űrtechnológia fejlesztését, hogy ezen nem lehet csodálkozni.
Csakhogy mivel a gyorsaság, és nem az olcsóság volt a cél, így aztán méregdrága volt a Gemini / Apollo rendszer minden eleme. Egyetlen Saturn V. rakéta mai áron cirka 600-700 millió dollár lenne.
Ezért indult az STS program is, hogy letörje az árakat, mert a NASA-nál is hamar rájöttek, hogy az indítás ára az, ami félelmetes kihatással van az egész hatékonyságra. Hogy ezek után ma ott tartunk, hogy az SLS hordozórakéta mindössze a két szilárd hajtóanyagú rakétatestet hasznosíthatja újra, pont ezt ássa alá.
Ha nincs a SpaceX és a Blue Origin talán még évtizedekig nem áll neki senki az újrahasznosítható űrrakéták / űrhajók irányába elmozdulni...
Nekem nagy kedvencem a cikkben is említett X-33 / Venture Star projekt, előremutató és 100%-osan újrafelhasználható lehetett volna, de 1999/2000 környékén cirka 2-3 milliárd dollárt senki sem akart kockáztatni (ahogy írtam is, gyakorlatilag az Űrsikló pár hibás döntésnek hála inkább annak az ikonja lett sokak szemében, hogy az újrafelhasználhatóság inkább kockázat, mint erény...).
Most is vannak előre mutató technológiák, talán a brit Reaction Engines cég Skylon koncepciója a legígéretesebb, de évekig alig-alig sikerült pénzt összekaparni bármiféle fejlesztésre is. Nemrég a BAe bevásárolta magát a cégbe, remélhetőleg sikerül pénzügyileg úgy megtámogatni, hogy meg is valósuljon...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
tzsolesz
nagyúr
Ezen én is sokat töprengtem.
De mindig ugyanoda lyukadtam ki.
1. megszűnt a nagy rivalizálás a volt Szovjetunióval
2. Politikailag elfogadhatatlanan ma már hogy annyi pénzt öljön bele az állam az adófizetők pénzéből mint annó költött. Ma már nem akkora presztízs kérdés ez, hogy az emberek torkán le tudják nyomni.
3. Túlontúl veszélyes műveletnek bizonyult a holdra szállás például. Ráadásul teljesen felesleges lenne volna újra visszatérni. Igazából semmi különös felfedezni való nincs már rajta. -
A 3. pont azért nem teljesen állja meg a helyét.
Alapvetően a 'Moon first' (vagyis hogy először a Holdra térjen vissza a NASA) koncepció lényege pont az, hogy a Hold még elég közel van ahhoz, hogy bármikor vissza lehet térni onnan, ha beüt a gebasz (úgy 'The Martian' szinten). Tehát egy Holdbázison ki lehet tapasztalni a huzamos ideig külső égitesten való életet. Itt olyan problémák merülnek fel, mint a finom por által okozott gondok, vagy az alacsonyabb gravitáció, esetleg a sugárterhelés problémája. De akár eleve azt, hogy adott esetben a Földtől jó messzire mennyire problémás évekig jól működő társadalmi rendszert felállítani.
Ha ezeket egy Holdbázison sikerül megoldani, akkor adott esetben a Marsra induló emberes küldetések már sokkal felkészültebbek lehetnek.
Ha egyből a Marsra akarsz menni (lásd a SpaceX terveit), akkor ezekkel a problémákkal a Mars felszínén fogsz szembesülni, márpedig a Marsról nem egy-két nap, hanem inkább több hónap, reálisan akár egy év is lehet az út visszafelé.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Vigyázz, ott a GDP-vel és nem a Federal Budget-el, vagyis az állami költségvetéssel számolnak. A GDP a teljes, országos termelés összesen.
2016-ban az Egyesült Államok költségvetése nem egész 4 billió (4 000 milliárd) dolláros kiadással számol. A NASA költségvetése 19,3 milliárd, vagyis kevesebb, mint fél százaléka ennek...
A GDP pedig hozzávetőleg 18.8 billió (~18 800 milliárd) dollár volt 2016-ban.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A katonai kiadások is az állami költségvetésből mennek, és igen, az USA költségvetését nézve a védelmi kiadások cirka 14-15%-át adják (valójában többet, hiszen például a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kiadások egy része a energiaügyi minisztérium alá tartozik).
oriic: Én ennek örülök, a munkáltatód fórumán viszont ezt világgá kürtölni talán nem a legbölcsebb döntés, nemde?
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Nehéz erre jó választ adni.
Itt találsz hozzávetőleges adatokat, ám az indítások költsége eszméletlen sok mindentől függ. Biztosítás díja, csomagban való értékesítés, kísérleti indítás (ezekről itt írtam korábban), plusz például az állami megrendelők a különféle plusz igényeik miatt további felárat számolhatnak.
Például az Ariane-5 hordozórakéta a Falcon 9 (és Falcon Heavy) által indított árverseny miatt 220 millió eurós árról 150-170 milliósra "olcsósodott", ez azt jelenti, hogy az eredetileg cirka 10 476 euro / kg @ LEO ár csak a versenyhelyzet miatt cirka 7 142 - 8 095 euro per kilogrammra csökkent.
Az Atlas-V és a Delta-IV család 13-15 000 dollár per kilogramm áron juttat fel ma LEO pályára terhet, a Falcon 9 most cirka 3 500 - 5 000 dollár per kilogramm @ LEO környékén dolgozik, függően attól, hogy kihasználod-e a maximális terhelést (amikor nem marad üzemanyag, hogy az első fokozatot visszahozzák), illetve hogy újrafelhasznált első fokozattal indítod-e.
A kisebb teherbírású rakéták (illetve kisebb terhek) esetén viszont simán előfordulnak 20 000 dollár / kg, vagy még magasabb árak is.
Ha ezt a történelmi árakhoz szeretnénk mérni, akkor az Saturn V. hozzávetőleg 7 000 dollár / kg, a Titan II GLV viszont hozzávetőleg 65 000 dollár per kg.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
-=MrLF=-
senior tag
Újabb szuper cikk, csatlakozom (#13) oriic-hoz
várom a folytatást!protonmail.com Secure Email Based in Switzerland . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . startpage.com The world's most private search engine from Netherland
-
Alapvetően "hagyományos" MFD (Multi-Function Display, többfeladatú kijelző, ahol a képernyő körüli gombokkal lehet a különféle menüket, beállításokat elérni) plusz hagyományos kezelőszervek. Valóban nem túl bonyolult, viszont "bolondbiztos" abból a szempontból, hogy nincs vétlenül kiváltott esemény (mert a fontosabb / kínosabb dolgok mind a 'gátakkal' körbevett gombok, kapcsolókon keresztül elérhető). Kb. 30-40 éve jött be a katonai repülőgépeknél, és nagyon bevált.
A Boeing alapvetően hasonló megoldást választottak.
A Starliner műszerfala alig látszik, de a lényeg igen - mint az OrionA SpaceX is más megoldást választott (lásd következő rész), igaz eddig két féle koncepció / makett volt látható eddig, de pontosan még nem fedték fel a végleges konfigurációt. Az eddigiek alapján viszont alapvetően a nagy méretű érintőképernyőt preferálják.
A Starliner pilótjának 'szélvédője' és műszerfalaHa így nézzük, akkor az Orion és a Starliner 'konzervatív' minden szempontból, így ebben is. De minden másban - például az irányító személyzet (parancsnok és pilóta) szabályos szélvédő ablakokat kaptak az Orionban, a Starliner esetén már csak a pilótának van egyetlen dedikált ablaka, a Crew Dragonnál pedig konkrétan nem néz egyik ablak se "menetirányba".
Youtube videót nem lehet berakni, szóval csak linkként: Crew Dragon beltér, persze a SpaceX-nél nem meglepő, ha a végső változat ettől jelentősen eltér...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
-
#30
djgeg
őstag
DrojDtroll
#29
djgeg
őstag
-
"Sajnos az emberiség szegénységi bizonyítványa, hogy a tudományos haladás helyett itt a Földön van elfoglalva a saját, pitiáner gondjaival."
A kettő nem egymásnak ellentmondó dolog - éppen ellenkezőleg, nagyon helyes, ha a tudományos erőforrásokat elsősorban a bolygó és az ember problémáira fordítják. Ha ez sem sikerül, akkor mit keresne az ember az űrben?
-
#34
csongi
veterán
DrojDtroll
#33
csongi
veterán
válasz
DrojDtroll
#33
üzenetére
Kerdes valasz
. Amugy igen, ebben a filmben van.UnA: Gondolom az iro, itt ilyesmire gondol, hogy pl Monaco F1 verseny alatt a kikotobe horgonyzo penz mennyisegenek csak a felet urkutatasra koltenek nem itt tartanak. Vagy ehhez hasonlo pitianersegre gondolhatott.
-
Clorf
tag
Én csak egy dolgot nem értek, miért pont egy Mars vagy Hold bázisban gondolkodnak ahelyett, hogy a kisbolygó övezettel kezdenének valamit.
Tudtommal ott van "minden" ami kellhet csak ki kell bányászni (pl. víz) csak gravitáció nincsen, de cserébe könnyebben lehetne a Földre visszatérni egy adag ritka fémmel (helyben finomítás mondjuk problémás lenne).
"The Morru'Khan is not satisfied with your peformance"
-
Puma K
nagyúr
+1
Én még azt sem értem emellett, hogy tudtommal kering több tonnányi(?) szemét a Föld körül ami vagy egyben lévő műhold vagy már darabokban lévő.
Azokat amik darabokban vannak de még használható adott részei, miért nem gyűjtik be robotokkal és hasznosítják újra?
Vagy modernizálják ott helyben az egyben lévőket és "lökik" újra pályára hogy hasznos feladatot lásson el ismét frissített hardverrel-szoftverrel?Elolvastam a cikket és oké, hogy nagyon drága és nem is egyszerű dolog kijutni az űrbe.
Plusz a műholdakat karbantartó-szerelő-bővítő robotokat megcsinálni és az egészet a gyakorlatba átültetni és üzemeltetni (már ha megvalósítható lenne az elképzelés) sem pár hetes mutatvány, de ha képesek sok-sok pénzt fizetni azért cégek, hogy feljuttassanak különböző műholdakat. Akkor arra miért nincs pénz vagy szándék hogy a már meglévőket modernizálják ha már egyszer kint vannak és akár jobban is megérheti a meglévőt bővíteni?
Én ha dollár-euró-font-rubel stb milliárdos lennék és esetleg bányászattal is foglalkoznék éppenséggel amiből meggazdagodtam akkor keresnék partnereket, hogy srácok álljunk össze, toljunk ki az űrbe a Föld vagy Hold köré egy vagy több kisebb-nagyobb automatizált feldolgozó állomást ami befogott aszteroidákat bontanak elemeire és az adott szintre szétbontott különböző anyagokat vissza hoznák a Földre előzetes elemzések után, hogy itt vagy akár már az űrben felhasználják azokat.
Jó... lehet így hajnali 4 órához közeledve nagyokat álmodni és zöldségeket írni mert a monitor elbírja az ordas nagy sületlenségeket is... de jó lenne már tényleg nem csak fészkelődni a porban...
Az írás amúgy 10/10!
"Cuccok: csattogós lepke és tiki-taki" └[ʘヘʘ]┘
-
csongi
veterán
Milyen messze is van a kisbolygo ovezet? Az oda vezeto ut ideje, illetve ennyi ido alatt tortenhet barmi, plusz ott kifogni egy olyan kisbolygot, ami jo is lenne, aztan mit kezdjunk vele? Vontassuk el? Instabil gravitacio keves, viszont barmikor galibat okozhat. A 1.5 milio bolygobol talalni egyet amire egyatalan le lehet szallni iszonyat koltseg. Banyaszati celokkal folynak kutatsok, de az ember nelkuli megoldas lesz. Majd azok mennek a kisbolygokra.
Most meg a terbeni tavolsag lekuzdese hatalmas feladat. Egyszer eljohet az is, mikor mar ezzel nem kell szamolnuk szammottevoen.
Most egyaltalan az eljutas, es az emberi talalekonysag megfigyelese, es infomacio szerzes a cel. Return jegyet nem adtak erre a missiora. Ember elmegy, info visszajon , ember marad .Puma K: Jo gondolat, partolom. Itt jon a pitianer emberi viselkedes. Ehhez az elkepzeleshez, kozos munkara van szukseg egyseges platformokra es st. Egy csomo mindent kellene szabvanyositani. Most meg csak itt tartunk. A pitianer ugyek hatalmas hatraltato tenyezok.
Nekem az is jo lenne ha a muhold kipurcanasakor vagy egessek el a legterbe, vagy kuldjek a napba, ott majd ujra hasznosul.[ Szerkesztve ]
-
@csongi: Szerintem UnA alapvetően jó irányból "támadta meg" az idézetet. Az űrkutatással kapcsolatos fejlesztések egy jó része a Földi technológiák fejlesztéséből profitálhat, lásd még mikroelektronika, kommunikáció, energiaforrások (RTG, atomreaktor, fúziós reaktor, stb.), optika, stb.
Hogy egy élő példával jöjjek, a cubesat-ok elterjedését a mikroelektronika fejlődése tette lehetővé.
Értem, hogy te hogy értelmezed az idézetet, itt csak azt kell észrevenni, hogy nem 'vagy', hanem inkább 'és' a helyes útirány.
Az pedig, hogy mennyi mindent pazarlunk, az azért rossz példa, mert sokkal hétköznapibb szinten is akkor rá lehet sütni mindenre, hogy 'pazarlás', kezdve hogy a fogyasztói társadalomban sokan félévente lecserélik a telefonjukat vagy 1000 dolláros procival meg videókártyákkal nem csinálnak mást, "csak" játszanak, hogy a PH! lapcsalád profiljára mutassak például.
Tehát nem kell a Monacoi Formula-1 versenyig elmenni...
@Clorf: Csongi alapvetően nagyszerűen megválaszolta a kérdésed, tehát csak megerősíteni tudom: per pillanat a Holdnál messzebb nem jártunk még, sőt, az elmúlt cirka 45 évben az Alacsony Föld Körüli Pályát (LEO) se hagyta el ember. Ha már ott tartunk, hogy évekig tartó mélyűri űrmissziókkal kapcsolatos tapasztalatunk lesz, akkor célszerű ilyesmibe fogni.
A Mars pedig nem ok nélkül népszerű "célpontja" az űrkutatásnak: 'közel van', tehát könnyű eljutni oda, és van némi gravitáció. A kisbolygóövezetbe való emberes felderítő missziók már éves időtartamokban kell, hogy gondolkozzanak. Ennyi ideig a gravitációt nélkülözni már nagyon veszélyes, amire két válaszunk lehet (most legalábbis). Az egyik a forgó modulos űrhajók / űrállomások, amivel most még nincs tapasztalatunk, és nagy méretű / drága űrjárművek kellenek hozzá, vagy pedig olyan űrhajósokat kell találni, akik feláldozzák magukat a cél érdekében, és nem bánják, hogy annyira el fog sorvadni a testük, hogy soha többé nem térhetnek vissza a Földre....
@Puma K: Azokat amik darabokban vannak de még használható adott részei, miért nem gyűjtik be robotokkal és hasznosítják újra?
Egyfelől fejlődés van - ma például az Egyesült Államok csak úgy engedélyez bármiféle űrjármű-indítást, ha a jármű és a teher (műhold, űrhajó) konkrét elképzeléssel rendelkezik az élettartamára vonatkozólak. Alacsony Föld körüli pályán a légkörben való elégetés, magasabb pályán pedig un. graveyard-pályák (temető-pályák) használata.
A szemét begyűjtése azért nem opció még, mert egyszerűen túl drága, amit valakinek ki kellene fizetni. Erre pedig még senki sem vállalkozik önként, és senki sem fizeti ki. Ahogy arra sem akarnak senkit kötelezni, hogy egy GEO vagy MEO pályán keringő műholdat visszahozzon és elégessen a légkörben (vagy távolódó pályán végül is a Napba vezessék), mert ahhoz a műholdnak rengeteg plusz üzemanyagot kell vinnie, ami ismét jelentős többletköltség...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#42
Depression
veterán
Puma K
#38
Depression
veterán
Erre a szemét összegyűjtésre gondoltam már én is.
Csakhogy azt még nem találtam ki, hogy a Földnél sokszorosan nagyobb területen egy puskagolyó sebességénél sokkal gyorsabban haladó kis csavarokat, stb. hogy lehetne megfogni pl. robotkarral.
Nem lehetetlen, és előbb-utóbb valakinek eszébe is fog jutni, csak még nem most.
Kb. akkor lesz ez megoldva, ha több kárt okoz a szemét a műholdakban, mint amennyibe egy ilyen összeszedő kerül.
Csak viszonyításképpen: Sokkal kisebb területek az óceánok, űrhajó sem kell oda, sokkal több szemét van benne, sokkal nagyobb kárt okoz. Néhány lelkes Greenpeace-esen kívűl kutya sem foglalkozik vele.[ Szerkesztve ]
Orr alatt hordott szájmaszk pont annyit ér, mint a herére húzott koton.
-
csongi
veterán
Igaz, ebbol az aspektusbol is teljesen helytallo.
A pocsekolas reszevel is egyet ertek reszben. Az eladott processzorok (ennel a peldanal maradva) gazdasagi tenyezo, es kutatsok fejlesztesekbe kerul vissza a penz. Vagyis fejlodest hoz. A magnasok hajoi, pedig,.....
Pont az osszel voltam egy Balatoni vitorlas napon. Hat egy 20lab hosszu hajonak az arabol kocsit hazat vennek, es meg semmi luxus nincs a hajoba. Akad ott olyan vitorla ami 100milla. De van ott fincsi katamaran aminek mar az arat sem mondtak el. Nah ez a felesleges amire en gondolok. Ezek szuk retegnek ad megelhetest, es a fenyuzesen kivul sok fejlodest nem hoz. Az itt centralizalodott penz felevel, lehet a kisbolygo ovezetet celoznank meg. Nem a gazdagokkal van bajom, csak a civilizacionk puzstualasat a herdalas es a a fenyuzes fogja okozni.Egyebkent igen feleslegesnek tartom a tulmeretezett pc-et. De legalabb fejlesztesre megy a penz egy resze. Egyebkent ha jol emlekszem, a Nasa mar egyszer kerte, hogy aki ugy erzi az rendelkezesere bocsajthatja a szamitogep kapacitasat a reszukre. Nem tudom ezzel a projektel mi lett? -
A magnasok hajoi, pedig,.....
Ha a processzoroknál a fejlődést a megvételük miatt jóváhagyod, akkor a mágnások hajóinál is el kell fogadjad, mert kvázi ugyanarról szól.
Ugyanis sok példaként felhozott vitorlás szénszálas vagy más speciális kompozit műanyagból készül (azért olyan méregdrágák), márpedig a kompozit műanyagok fejlesztését pont az ilyen alkalmazások lendítik előre (finanszírozzák), és ennek is köszönhető, hogy a SpaceX már abban gondolkodik, hogy hajtóanyag-tartályokat épít belőle.
Egyebkent ha jol emlekszem, a Nasa mar egyszer kerte, hogy aki ugy erzi az rendelkezesere bocsajthatja a szamitogep kapacitasat a reszukre. Nem tudom ezzel a projektel mi lett?
Bevallom nem tudom, pontosan melyik programra gondolsz, a Seti@Home él év virul, illetve pár hasonló program is van még (pl. PlanetQuest vagy a Cosmology@Home. Ám ezek általában egyetemek által működtetett programok, a NASA csak közvetve érintett.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
NomadND1
senior tag
Konkrétan p.nara, de ez most, hogy jön ide?
Arra céloztam, hogy egy másik oldalon elég szerteágazó területekről írtál. Ez itt is várható?
A Dragon V2-ről érdekes lenne olvasni. Főleg az automatizált működési rendszeréről. Az még rendben van, hogy felkészítik az utasokat különböző veszélyezteti eseményekre, de az ejtőernyő csak a földön jelent megoldást.)[ Szerkesztve ]
-
Alapvetően két fő érdeklődési / publikálási területem van, az űrhajózás-űrkutatás illetve a haditechnika. Ide a logoutra is írtam a lézerfegyverekről például. Meg például a gépépítésről, a World of Tanks rejtelmeiről avagy legutóbb a hűtőventikről egy rövidet.
Ha az a kérdés, hogy a Logout-on lesz-e komolyabb haditechnikai cikk, akkor alapvetően nemleges a válaszom, a Haditechnika szakmai (két)havilapnak szoktam írogatni nagyobb lélegzetvételű típusbemutatókat, a legutóbbi komolyabb munkám nekik az F-35-ről szólt. Most két cikkem van folyományba nekik (csak nem nagyon haladok velük...).
Van egy cirka félig kész cikk, amit az Index SR-71-ről lehozott 50 éve verhetetlen cikkére lett volna válasz, mert felháborított, hogy úgy írtak az végig az SR-71-esről, hogy a család többi tagjáról, az "eredeti" A-12 kémrepülőgépről és az YF-12 vadászgépről, meg az M-21 hordozógépről egy fia említést nem tett (feltehetően az írója tisztában volt a létezésükkel, mivel pár kényes ponton inkább "Blackbird"-ként említi a gépet, amikor ott valójában nem az SR-71-esről, hanem valamelyik tesóról lenne szó). Ahogy nem tett említést az XB-70-ről és a többi "Mach 3-as" gépről. Gondoltam erről érdemes egy nagyobb lélegzetvételűt írni még, ám ez inkább technikatörténelem. Talán egyszer befejezem ezt is.
Miután nem élek meg az ilyen írásaimból (vagy nem írok elég jól hozzá, vagy nem tudom eladni magam inkább
), ezért ez hobbi, szabadidőben. Abból meg mostjó ideje cudarul állok. Szóval emiatt késett ez az írás is jó fél évet...
A Dragon V2-ről érdekes lenne olvasni. Főleg az automatizált működési rendszeréről.
Sok sikert hozzá, a SpaceX még a belteret is csak a lent már belinkelt videóban mutatta meg, illetve korábban belső borítás nélkül egy makettel (amelyben viszont a műszerfal alapjaiban eltért a videóban látottól), és a végső változat feltehetően más lesz mint amit eddig láttunk. De fel lehet hozni azt is hogy az űrruhájukat sem mutatták még meg.
Sorolni lehet azokat a dolgokat, amelyekről kvázi semmi információt nem találni, lásd például soha, egyetlen fotó vagy videó sincs arról, hogy a Falcon 1 (elvben mindegyik esetben, az elsőt leszámítva persze) vagy Falcon 9 (első két indítás) első fokozatánál hogyan ment az ejtőernyővel való vissza hozatal. Mindezt úgy, hogy amúgy a SpaceX elég sok mindent közzétesz.
Musk nagyon ért hozzá, hogy hype legyen, a laikusokat feltüzelje, ám a mélységekbe már elég ritkán megy bele, így részleteket megismerni komoly kihívás...
Csalódás lesz a következő cikk tehát, ha ilyen magas lécet állítasz elé.
Az még rendben van, hogy felkészítik az utasokat különböző veszélyezteti eseményekre, de az ejtőernyő csak a földön jelent megoldást.
Nem tudjuk kik lesznek azok a fizető utasok. Élnék a gyanúval, hogy van előéletük ilyen téren (pilóta / űrhajós).
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Igaz elveszi az időt a tényleges munkámról, de kit érdekel: 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
lo Az űrsikló 2011. július 21-én szállt le utolsó útján, de már dolgoznak a következő generáción.
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest