Új hozzászólás Aktív témák

• #85 adamssss veterán Coyot #84

  Új Válasz 2019-06-13 14:32:50 #85

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  adamssss

  veterán

  válasz Coyot #84 üzenetére

  Sajnos meg kell, hogy cáfoljam a kollégát. Brutálisan nőnek az egyenlőtlenségek. Bemásolnék egy rövid írást erről:

  "A gazdaságtörténetet hosszú távon szemlélve a legfontosabb folyamat, aminek szemtanúi
  lehetünk az elmúlt két-három évszázadban végbement masszív divergencia a jólét terén. A 17.
  századig bezárólag a világ összes országa szegénynek számított. Fejlettségbeli különbségek
  természetesen ekkor is voltak, a mérték azonban közel sem volt olyan szélsőséges, mint
  korunkban. A 18-19. századtól eszkalálódó egyenlőtlenségek egy új jelenségnek, a gazdasági
  növekedés színrelépésének köszönhetőek. Az emberiség történelmének nagy részét a növekedés
  hiánya jellemezte, az egyes gazdaságok teljesítményének bővülése elenyésző volt, zérushoz
  közeli értékkel. A gazdasági növekedés tehát egy modernkori jelenség, amely a 19. századig
  bezárólag jórészt csak Nagy-Britanniában, az USA-ban és néhány nyugat-európai országban
  ütötte fel a fejét. Bár üteme mai léptékkel nézve még alacsony volt, de elegendő ahhoz, hogy –
  közel kétszáz év alatt – a 20. század elejére tetemes életszínvonalbeli különbségeket hozzon létre
  a világban. A jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése a 20. század első felében is folytatódott,
  azonban már kisebb lendülettel, köszönhetően a nagy gazdasági világválságnak, amely a fejlett
  országokat érintette a legsúlyosabban. Napjaink jólét szempontjából végletekig polarizált
  glóbusza tehát részben a régmúlt öröksége.
  A jövedelmi különbségek alakulását a 20. század második felében az 1. táblázat szemlélteti.
  A táblázat a nagy népességű országok vásárlóerő-paritáson mért GDP/foglalkoztatott mutatóját
  viszonyítja az USA hasonló mutatójához az időszak elején és végén.15 Jól látható, hogy már a 20.
  század közepére is számottevő jövedelmi diszparitás jellemezte a világot. Etiópiában például az
  egy főre eső reáljövedelem csupán 4 százaléka volt az USA-énak 1960-ban, azaz egy átlag polgár
  25-ször élt jobban az Egyesült Államokban ekkoriban. Az eloszlás másik széléről példának
  vehetnénk az Egyesült Királyságot, ahol az arány 70 százalékhoz közelített.
  Bár a relatív fejlettségi mutató átlagos és medián értékei alapján a végletes megosztottság az
  évezredfordulóig enyhén mérséklődni látszik, a valóságban tovább folytatódott a polarizáció. A
  relatív GDP/foglalkoztatott eloszlásának szórása ugyanis megnőtt, ami azt eredményezte, hogy a
  medián és az átlagos értékek a korábbinál is kevésbé reprezentálják a sokaságot. Az 1. ábrán jól
  látható a relatív fejlettségi szint eloszlásának ellaposodása: 1960-hoz képest a sűrűségfüggvény
  szélei megvastagodtak. Sőt, nem csak az eloszlás szórása lett nagyobb, de egy móduszúból kétmóduszúvá
  vált, ami annak köszönhető, hogy a sűrűségfüggvény középső értékei beszűkültek. A
  statisztikai nyelvezetet lefordítva, mindez azt jelenti, hogy a világ kettészakadt. Kialakulóban van
  a szegény és a gazdag országok klubja, a közepesen fejlettek csoportja pedig egyre inkább eltűnik.
  A GDP/foglalkozatott eloszlásában bekövetkezett változások a globális jövedelmi polarizáció
  alakulását reprezentálják. Az aggregát folyamatok mögött, az egyes országok szintjén azonban a
  relatív fejlettség dinamikájának széles spektrumával találkozhatunk az elmúlt 50 évben (1.
  táblázat). Egyes országok felzárkóztak (pl. Brazília), mások leszakadtak (pl. Nigéria), megint
  mások megőrizték pozíciójukat az USA-val szemben (pl. Egyesült Királyság). Ezek az
  elmozdulások viszont többségében alig haladták meg a 10 százalék pontot, ami negyven év alatt
  nem nevezhető érdemleges teljesítménynek."

  

Új hozzászólás Aktív témák