"próbálok olyat hobbit keresni amiben örömet lelem"
Sztem ez itt a lényeg, megette az egészet a fene ha nem tudsz közben kikapcsolódni, töltődni. Nyilván szeretne az ember jó lenni, fejlődni abban amit csinál, de ha már az elején nem is szereti akkor minek erőltetni, azért mert itt vagy a baráti körben azt mondta pár ember...
Most semmi személyeskedés vagy rossz szándék nélkül itt vannak soundsonic munkái, számomra elnagyolt, "össze csapott" 1-2 órás lángolásoknak tűnik (az animot, nem tudom megítélni mennyi idő alatt rakta össze). Ezért nem is tudok mit hozzá fűzni, építő kritika esélytelen, mivel az alapoktól kellene indulni, de volt itt tájkép, portré, karakter, csendélet, minden is ráadásul különböző médiumokkal.
Viszont biztos vagyok benne, hogy ő ebben a pár órában amíg ezeken ügyködik remekül érzi magát és eszem ágában sincs ettől megfosztani, éppen ellenkezőleg.
Persze más szemmel látom és erre gyakran oda is kell figyelnem, ugyan akkor szerencsésnek is tartom magam, hogy az egyik hobbim a munkám.
Ne értsd félre rengeteg munka, kitartás van mögötte és csak töredék része a szerencse az egésznek. A tehetségről lehet vitatkozni, de úgy gondolom, hogy sokan ezt is kifogásnak használják, 90%a elsajátítható bármiféle tehetség nélkül és ezzel már nem fogsz éhezni, ez bármelyik szakmára igaz. Viszont szeretni azt kell, hogy az ember beletegye ezt a rengeteg időt és energiát.
Persze vannak részei a folyamatnak amiket nem szeretek és olyanok amiken szívesen eltöltök órákat is, de összességében még mindig utóbbi a több és előbbinél igyekszem erre többször is emlékeztetni magamat.
Aztán lehet, hogy teljesen vakon vagyok cáfoljatok meg nyugodtan.