Új hozzászólás Aktív témák

• mr_ricsi veterán

  #673

  #667 Attila21

  2005-06-06 13:05:46

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  mr_ricsi

  veterán

  #667 Attila21

  #667 Attila21

  Sziasztok!
  
  Lenne egy nagy problémám:
  
  Az órajel sebességét az időegység alatt bekövetkező állapotváltozás jelenti melynek mértékegysége a Hz vagy ennek nagyobb egységei MHz, GHz. Ennek a frekvenciája alapvetően meghatározza a rendszer sebességét (ma már 266 MHz, ezt hívjuk valódi órajelnek). A rendszerbusz biztosítja azt, hogy az órajel mindenhová eljusson? A rendszerbusz egyenlő e az FSB sebességgel?
  
  Én kétféleképpen értelmeztem az egészet:
  1. Van a rendszer sebesség (ami 266 MHz), a rendszerbusz segítségével mindenhová eljut ez az órajel. A szorzó áramkörök pedig szorozzák ezt a sebességet. Szinte minden a rendszerbusz sebesség töredékével, vagy többszörösével, megegyező sebességgel működik. Tehát, ha növelik az órajel frekvenciáját, akkor növekedik a CPU és az egész számítógép sebessége. A rendszerbusz azon része, mely összeköti a CPU-MCH-RAM –ot FSB-nek (Front Side Bus) hívják. Az FSB sebessége szorzók segítségével ma már 4 * 266 MHz = 1066 MHz lehet. Ezt a technológiát (a szorzást) Quad Pumped-nak hívják. A rendszer órajel, a 266 MHz, megmarad a rendszerben valahol 266 MHz-nek, vagy mindent felszoroznak a szorzók? Ha az alaplap FSB 800 MHz-es, akkor a CPU –nak is támogatnia kell a 800 MHz-es FSB-t a helyes működés érdekében? A CPU-nak is van egy alap órajele, a CPU belső órajelét pedig megint csak a szorzók állítják elő.
  2. A rendszer sebessége (266 MHz), és a rendszerbusz segítségével mindenhová eljut. A rendszerbusz másik neve FSB, és sebessége 533, 800, 1066 MHz lehet. A rendszerbusz azon része, mely összeköti a CPU-MCH-RAM –memóriasínnek hívják.
  
  A másik kérdésem az adatsín adatátviteli sebességének meghatározása lenne.
  PL. 800 MHz-es az FSB, az adatsín 64 bites, az eredmény 800 000 000 Hz * 64 = 5,12 10 . Ezt elosztom 8-al, így megkapom az adatátviteli sebességet bájtban. Az eredmény 6 400 000 000 bájt. Mindenhol 6,4 GB/s adatátvitelt adnak meg (mivel 1000 –el osztanak), de ez valójában (1024 váltószámmal) 5,96 GB/s. Miért a 6,4 GB/s –ot tüntetik fel.
  

  ''A rendszerbusz biztosítja azt, hogy az órajel mindenhová eljusson?''
  Nem, az órajelet külön drótokon -elvileg- bárhova el lehet juttatni. A ''rendszerbusz'' a procit és az MCH-t köti össze.
  
  ''A rendszerbusz egyenlő e az FSB sebességgel?''
  Nem feltétlenül.
  
  ''1. Van a rendszer sebesség (ami 266 MHz), a rendszerbusz segítségével mindenhová eljut ez az órajel.''
  Nem a rendszerbusz segítségével. A rendszerbusz csak a CPU-t és az MCH-t köti össze.
  
  ''A szorzó áramkörök pedig szorozzák ezt a sebességet.''
  Csak a proci belsejében szorozzák. Máshol az órajel változatlan marad, csak olyan technikákat vetnek be, ami 1 órajel alatt a DDR memóriáknál, vagy az AMD K7-esek rendszerbuszánál 2adatot (duál), ill. a P4 rendszerbuszánál 4 adatot (quad) visz át, és ezzel ''úgy néz ki, mintha'' 2x vagy 4x akkora volna az órajel.
  
  ''Szinte minden a rendszerbusz sebesség töredékével, vagy többszörösével, megegyező sebességgel működik.''
  Általában, mert így egyszerűbb az adatokat szinkronizálni. De van példa arra, hogy 133FSB-nél 100MHz-en(DDR200) vagy 166MHz-en(DDR333) menjenek a DDR RAMok, vagy pl. Nvidia chipsetnél az rendszerbusztól függetlenül fix 66MHz-en rögzíthető az AGP sebesség, ill. fix 33MHz-en a PCI.
  
  ''A rendszerbusz azon része, mely összeköti a CPU-MCH-RAM –ot FSB-nek (Front Side Bus) hívják.''
  Nem, csak a CPU-MCH a rendszerbusz, amit PSB-nek (Processzor oldali busz) is szoktak nevezni, és nem feltétlenül egyezik meg az FSB-vel.
  
  ''Az FSB sebessége szorzók segítségével ma már 4 * 266 MHz = 1066 MHz lehet.''
  Az átviteli sebessége akkora, ''mintha'' 1066MHz-es lenne az órajele.
  
  ''Ezt a technológiát (a szorzást) Quad Pumped-nak hívják.''
  Nem. Frekiszorzásnál frekimérővel mérhetően 4-szer akkora órajel keletkezik. Itt az órajel marad, csak órajelenként 4 adatot nyomnak át.
  
  ''A rendszer órajel, a 266 MHz, megmarad a rendszerben valahol 266 MHz-nek, vagy mindent felszoroznak a szorzók?''
  Csak a proci szoroz valóban.
  
  ''Ha az alaplap FSB 800 MHz-es, akkor a CPU –nak is támogatnia kell a 800 MHz-es FSB-t a helyes működés érdekében?''
  Ha az alaplap csak ''800MHz''-es PSB (Processzor oldali busz) sebességet támogat, az proci viszont legfeljebb 566-ost, akkor nem fog működni.
  
  ''2. A rendszer sebessége (266 MHz),''
  Az alapórajele
  
  ''a rendszerbusz segítségével mindenhová eljut.''
  Nem a rendszerbusz segítségével, hanem órajel vezetékek segítségével.
  
  ''A rendszerbusz másik neve FSB''
  A mai prociknál már nem feltétlenül igaz.
  
  ''és sebessége 533, 800, 1066 MHz lehet.''
  Csak Intel P4 prociknál igaz. És még van (volt) 400 is.
  
  ''A rendszerbusz azon része, mely összeköti a CPU-MCH-RAM –memóriasínnek hívják.''
  Nem, a memóriasín az MCH-t és a RAM-ot köti össze.
  
  ''Mindenhol 6,4 GB/s adatátvitelt adnak meg (mivel 1000 –el osztanak), de ez valójában (1024 váltószámmal) 5,96 GB/s. Miért a 6,4 GB/s –ot tüntetik fel.''
  Mert a frekvencia mértékegysége (Hz) 10-es alapú mértékegység, azaz itt egy 10-es alaú mértékegység szorzódik egy 2-es alapúval, és megállapodás alapján 10-zes alapon kezeljük tovább a szorzatot.
  
  [Szerkesztve]

Új hozzászólás Aktív témák