Új hozzászólás Aktív témák

• #3599 Szten Márs nagyúr

  Új Válasz 2009-08-04 00:31:40 #3599

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Szten Márs

  nagyúr

  Az objektív az érzékelőre/filmre (a jövőben az egyszerűség kedvéért csak érzékelőt fogok írni) egy fénypontot szépen leképez, de nem pontszerűen, hanem körként, ezt hívjuk szóródási körnek. Minél távolabb van a leképzett pont a fókusz síkjától, ez a szóródási kör annál nagyobb.

  Szemléltessük ennek a jelentőségét és kapcsólódását a témánkhoz egy konkrét példán keresztül:
  Adva vagyon mondjuk egy 16x24mm-es érzékelő (Durva közelítésben Nikon DX méret, vagy ha jobban tetszik másfeles croppos APS-C) és adva vagyon egy másik, 24x36mm-es érzékelő. Mindkét szenzor elé odatesszük ugyanazt az objektívet, beállítunk mindent ugyanúgy, tárgytávolságot, rekeszt, gyújtótávolságot, az objektívünk pedig a való világ egy pontjáról rajzol egy r sugarú szóródási kört a szenzorra- ugye mindkét esetben, hiszen tökugyanúgy fog az objektív rajzolni mindkét szenzorra. Namost ezt a képet ki akarjuk dolgoztatni 20x30cm-ben. Az egyik esetben, a Nikon DX formátumhoz közelítő érzékelőnél ekkor a szenzor méreténél a kinyomtatott kép területe 156,25-ször lesz nagyobb (egyszerű osztás), ennek megfelelően a szóródási körünk is pont 156,25-ször nagyobb területő lesz (sugarának mérőszáma pedig gyök 156,25 lesz, azaz 12,5 r lesz ennek a szóródási körnek a sugara) A fullframes érzékelőméretnél azonban csak 69,4-szerese a kész kép területe az érzékelő területének, így a felnagyított szóródási körünk területe is csak 69,4 szerese az eredeti szóródási körnek (sugara pedig 8,3 r). Láthatjuk, hogy a DX-es gép esetében a kidolgozott képnél a szóródási kör 156,25/69,4 = 2,25-ször nagyobb területű, mint a fullframes érzékelőjű gép esetében.

  Összegezzünk: Adva van egy objektív, és két különböző szenzorméretű gép. Mindkettő géppel készítünk ugyanolyan beálításokkal egy-egy képet és kidolgoztatjuk őket azonos méretben. Azt láthatjuk, hogy egy leképzett pont képe a kidolgozott fényképek esetében a DX-es gépnél bizony nagyobb lesz, mint a fullframes gépnél, vagy rövidebben: a kisebb szenzorméretű gépnél nagyobb lesz a leképzett pont képe ugyanakkora kidolgozott képen.

  Folytassuk, nézzük meg ez hogyan kapcsolódik a kérdésünkhöz.
  A mélységélesség egy furcsa fogalom. Mire mondhatjuk azt, hogy még éles és mire azt, hogy már nem? Ki dönti el és egyáltalán mekkora méretű nyomatokat kell nézni? Nos, erre van egy szabvány, az alul linkelésre kerülő oldal szerint egy 8x10 inches képen 0,001 inch nagyságú lehet egy pont (pontosabban egy szóródási kör), amit még élesnek nevezhetünk, az ennél nagyobb szóródási kör már túl szétkent, nem pontszerű ahhoz, hogy pontszerűnek mondhassuk. (Persze, mondhatjuk, hogy miért pont ilyen a szabvány, angolszász mértékegységekkel, idióta képmérettel. Valójában tök mindegy, mert ahhoz, hogy tudjunk beszélni mélységélességről, előtte szükségszerűen le kell fektetni egy szabványt arra, hogy mit tekinthetünk még élesnek és mit nem - ha nem ilyen számokkal, másokkal, de meghatározott számok kellenek)
  Szóval megvan a szabványunk, megmondja, hogy mi az, amit még az élesség tartományában tudhatunk és mi az, amit már nem. Nade hogy is volt? Azt mondtuk, hogy ugyanaz az objektív minden szenzorra ugyanakkora szóródási kört rajzol, de a kisebb szenzorméretű gépnél ugyanakkora képméretben kidolgozva ennek a szóródási körnek a képe a kidolgozott papírképen nagyobb lesz, mint a nagyobb szenzorméretű gépé. Magyarán lehet, hogy ugyanaz a szenzorra leképzett szóródási kör képe a kezünkben tartott fotón még pontszerűnek mondható egy nagy szenzorméretű gépnél, de annyira fel kell nagyítani egy kis szenzorméretű gép esetében, hogy már nem mondható annak. Amit a nagy szenzorméretű gépnél kidolgozva élesnek látunk, már nem feltétlen látjuk élesnek a kis szenzorméretű gépnél. Ez csupán azt jelenti, hogy egy nagyobb szenzorméretű gépél a mélységélesség nagyobb lesz, ha minden más (tárgytávolság, blenderekesz és gyújtótávolság) azonos.

  (Valójában csak annyi a történet nyitja, hogy ha belenagyítunk valamibe, akkor az, amit kicsiben még élesnek hittünk, már láthatóan nem éles. A többi ennek a következménye)

  Egyébként minden szenzorméretre meghatároznak egy értéket, amit úgy hívnak, hogy a szóródási kör maximális megengedett értéke. Ha egy pontnak a szenzorra leképzett képe ennél az értéknél nagyobb, akkor az már nincs benne a mélységélességben. Minél kisebb egy szenzor, annál kisebb a szóródási kör maximális megengedett mérete. Ezt sem én találom ki, meg lehet tekinteni jópár helyen ezeket az értékeket.

  No, ennyit arról, hogy a szenzormérettől közvetlenül függ-e a mélységélesség, a válasz, mint látjuk, az, hogy igen. Azt, hogy milyen régi fotós könyben van benne, vagy nincs benne, nem tudom, azt tudom, hogy a Dr. Sevcsik - Hefelle féle Fényképészet című könyvben olvastam egyértelmű utalást erre a dologra. Utalást, tehát mint feltételezett háttértudás implicite szerepelt egy gondolatban. Most nincs előttem a könyv, majd ha hozzájutok megnézem. De egyébként nem túl nehéz belátni, csak józan ész segítségével sem a leírottakat, és igencsak csodálkoznék, ha nem lett volna benne régi fotóskönyvekben. Persze, lehet nem a nagyközönségnek szánt alapszintű magyarázó írásokban, hanem csak kissé komolyabb irodalmakban. Passz.

  A link, amit ígértem, és amit érdemes olvasgatni, persze megfelelő angol tudás birtokában: http://www.cambridgeincolour.com/tutorials/depth-of-field.htm

Új hozzászólás Aktív témák