Új hozzászólás Aktív témák

• #10953 Weareus addikt

  Új Válasz 2017-08-02 23:16:07 #10953

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Weareus

  addikt

  Nos, azért olyan rámpát építeni, ami a Nagy Piramis tetejéig ér, elég nehéz, ha közben folyamatosan vízzel locsolják és 2-3 tonnás köveket húznak fel rajta, úgy 2,3 millió db-ot. Sártenger lenne belőle hamar. Ezt is kielemezték ugyanis részletesen. Szóval nem hiába kérdés ez.

  Ettől még a tény tény marad: ma a rámpaépítéses technika a legszélesebb körben elfogadott és ez sem véletlen: a rámpának nyomai vannak.
  Forrás.
  A kővivők-ről előzőleg már írtam (csak azért a kötőjel, mert ismert palindrom), következzék a megmunkálás kérdése az „idő fogságának” figyelembevételével.
  A gránit megmunkálásához a rézből készült szerszám alkalmasint valóban hasznavehetetlen (önmagában), mert míg a réz viszonylag puha fém, a gránit a természetben előforduló egyik legkeményebb anyag. Finom gránitszemcsékkel végzett vizes csiszolással a gránitot is meg lehet munkálni, de ha belepillantunk a hiteles forrásokba és az ásványtan alapjaiba, akkor rá kell jönnünk, hogy tehetünk még további finom distinkciókat.

  Elsőnek álljon itt a Mohs-féle keménységi skála:

  1. talk (zsírkő) → körömmel könnyen karcolható
  2. gipsz → körömmel nehezen karcolható
  3. kalcit → körömmel nem karcolható, tűvel igen
  4. fluorit → tűvel nehezen, késsel könnyen karcolható
  5. apatit → tűvel nem, késsel nehezen karcolható
  6. földpát → késsel nem karcolható, reszelő fogja
  7. kvarc → üveget karcolja, acéllal szikrázik
  8. topáz → üveget karcolja
  9. korund → üveget karcolja
  10. gyémánt → üveget karcolja

  Természetesen egy ásvány ill. kőzet fizikai paramétereit a keménységen kívül számos egyéb tényező befolyásolja és teszi ezáltal alkalmassá/alkalmatlanná/kevésbé alkalmassá az építésre, de csak a lényegre szorítkozva: a mészkő hasítható, a gránit nem. Ez nem (csak) a keménység függvénye, (Mohs-skálán: mészkő hozzávetőlegesen 3-3,5 keménységi fok, gránit ~ 7 keménységi fok) hanem a kristályrácsé, noha ez a keménységgel is összefügg. A kristályos szerkezetű kőzetek általában hasadnak, az amorf ehhez túl kemény: törik. Jól ismert amorf szerkezetű anyag pl. az üveg. Az üveget sem fogjuk akármivel megkarcolni, hasadni sem fog: törik. Vannak forrásaink arról, hogy a gránit megmunkálásához a nála is keményebb (ez nem határozható meg ilyen egzaktan: -tól -ig értékek vannak. a szerk.) finomszemcsés gabbrót, alias doleritet használták. (Doleritszerszámok, dörzskövek, vésők). A dolerit diabáz kőzet (angolul diabase).
  Forrás 2
  Forrás 2
  A diorit (és a dolerit) valóban a legkeményebb kőzetek közé tartoznak, ezért nagyon nehéz faragni és dolgozni velük. Azonban a keménysége azt is lehetővé teszi, hogy jól alkalmazható munkaeszközként, fényes csiszolást és jó minőségű munkadarabot biztosítson a megmunkálás végén. Annyira kemény, hogy ősi civilizációk (mint például az ókori Egyiptom) diorit és dolerit eszközöket használtak a bazalt (gránit) megmunkálásához. A dioritból készített tárgyak és eszközök kialakítása az egyik legfáradságosabb munka lehetett.
  Forrás ===> Pallas Nagylexikon

  Az idő fogságában

  "Az, hogy a piramisépítés kb. 20-23 évig tartott, a hieroglifákból derül ki."
  Forrás: lásd az előzőleg linket Youtube-s dokumentumfilmben.

  Ez nekem nagy "szívfájdalmam", nekem sem „tetszik”, de ha elfogadom, hogy aki(k) megfejtette(ék), az(ok) értett(ek) is hozzá, továbbá utána tudományos berkekben valamiért széles körben olyan tényezővé vált, amivel számolni érdemes, akkor max. annyit tehetek, hogy kimegyek a tükör elé, farkasszemet nézek magammal, széttárom a kezem és azt mondom: sajnálom, akkor is ez van. Aztán leülök, rágyújtok egy pipára (esetleg egy dalra ) és újból elkezdek forrásokat nézegetni, kombinálni, gondolkozni.

  Alaptézis: „Nyilván megvitatták, elemezték, szimpóziumot, konferenciát, előadásokat tartottak róla, és miután kiállta a próbát, ez lett a hivatalos álláspont. „

  A gondolkodás módozatai. Ezt csak azért, mert engem személy szerint Dávid Gyula előadásai mindig helyre tesznek, lehet, hogy másnak is hasznára válik.

  Voltaképpen hogyan is tudnám saját magam számára könnyebben emészthetővé tenni a tényeket (fránya, makacs dolgok ezek, na!)? Ezek után (mint említettem, Dávid Gyula előadásai mindig helyre tesznek!) ismeretszerzéssel:
  Approximatíve 2,3 millió db mészkőkocka, eltérő formákkal (földrengésállóság), finom csiszolással és pontos illesztéssel. A nagyobb baj: 20-23 év. Még attól függetlenül is, hogy nyilván ismerték a párhuzamosítás fogalmát, elgondolkodtató teljesítmény. Hadd elimináljuk kissé a mítoszkeltés vágyát: ezek a közel tökélyre kimunkált felületek csak a legkülső sorban lévő mészkövek esetében igazak, tehát azoknál, amik a szemlélő (akár a Fáraó) számára látható helyen voltak. Beljebb az illesztések között akár centiméteres egyenetlenségek, hézagok, pontatlanságok, habarccsal kitöltött részek fordulnak elő.

  Forrás.

  Könnyebben befogadható lett így?

  Legyünk konstruktívak és törekedjünk további egzakt adalék meghatározására: fentiek fényében (ezt „házi feladatnak” szánom, akit tényleg érdekel még ez a téma) számoljuk ki (de legalább néhány ide vonatkozó forrásmunka felkutatásának segítségével becsüljük meg!) a Gízai Nagy Piramis látható és nem látható mészkőkockáinak arányát! A nem látható kövek aránya legyen: X. Mekkora lesz akkor a látható (időigényes megmunkálást követelő) kövek aránya? Ezen kövek számát jelöljük Y-nal, majd az aránypárból és annak ismeretében, hogy a kettő összege ~ 2.3 millió, határozzuk meg a látható helyen lévő kövek hozzávetőleges számát. De még kiszámolatlanul is: vajon milyen nagyságrendű, mekkora dimenzióba eső számot kapunk a 2.3 millióhoz képest? Töredéket. Könnyebb lett az „elfogadás”? Szerintem igen. És ebben nem tévedek.

  Bónusz film (angol).

Új hozzászólás Aktív témák