Milyen routert vegyek? Összefoglaló
(A további hasznos tudnivalókért és az ajánlott modellek listájáért kattints az Összefoglaló kinyitása feliratra!)
Utolsó frissítés: 2025. június
Működéssel és/vagy beállítással kapcsolatos kérdéseknek nem itt van a helye! Erre a célra szolgáló topikok:
● Router gondok
● Otthoni hálózat és internet megosztás
● WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat

Ahhoz hogy segíteni tudjunk a számodra legmegfelelőbb router kiválasztásában, választ kell kapnunk pár kérdésre, tehát ha kérdezel, akkor a hozzászólásod mindenképpen tartalmazza az alábbi kérdésekre a választ:

■ Milyen környezetben (falak száma/anyaga, távolságok, szintek, szomszédok) lenne használva?

■ Milyen net sebesség mellé kellene az eszköz?
■ Mennyi pénzt szánsz a beszerzésre? Lehetőleg pontos összeget írj!
■ Mennyi és milyen kliens eszköz/adapter használná?
■ Milyen egyéb igények vannak a routerrel szemben?

Általános tudnivalók router vásárláshoz az ajánló után található.
Ajánlott eszközök:
● 100 Mbps portokkal szerelt és 2.4 GHz N szabványos WiFi-vel ellátott routerek manapság már elavultnak számítanak és nem ajánlottak.
● WiFi 5 (AC) routerek
10 ezer Ft körül, nagyon "alap" felhasználásra: Mercusys AC12G (TP-Link budget "almárkája")
Nem igazán érdemes már újonnan AC routert venni, a hardveresen erősebb és jövőállóbb AX modellek ajánlottak.

● WiFi 6 (AX routerek)
20 ezer Ft alatt: Mercusys MR60X v2, TP-Link AX12/AX17, ASUS AX52
20 ezer Ft környékén: Asus AX1800U = AX53U (amelyik akciós, ~20 ezer Ft környékén), AX57
Xiaomi AX3200
TP-Link Archer AX53
Cudy WR3000/WR3000S (OpenWrt kompatibilis)

30 ezer Ft felett: Asus AX58U v2/AX59U/TUF-AX3000 V2/TUF-AX4200
TP-Link Archer AX50/AX55 Pro/AX72 (Pro)/AX73

50 ezer Ft felett: Asus AX82U/AX86S/AX86U Pro/AX89X/AX5400/GT-AX6000
TP-Link Archer AX80, AX90 (Tri-band)

2.5 Gbps WAN porttal rendelkező routerek: Asus AX86U/TUF-AX3000v2/TUF-AX4200/XT8; TP-Link Archer AX90/AX6000/AX11000, Deco X90/X96/X5700
+WiFi 7 routerek (kivéve a legolcsóbb kategóriát)

Dual 2.5 Gbps (külön 2.5G WAN és 2.5G LAN portok):
Asus GT-AX6000
TP-Link Archer BE230
Mercusys MR47BE

10 Gbps WAN porttal rendelkező routerek:
Asus AX89X/GT-AXE16000
(+ drágább WiFi 7 routerek)
2 darab 10 Gbps-es port: QNAP QHORA-301W - specifikációk

● WiFi 6E (AXE, 6 GHz) routerek
ASUS ROG Rapture GT-AXE11000, ROG Rapture GT-AXE16000/RT-AXE7800
TP-Link Archer AXE75 (Amazon.de)

● WiFi 7 routerek
Tri-band (2,4/5/6 GHz)
ASUS GT-BE98, BE92U
TP-Link Archer BE550, BE800
Mercusys MR47BE

Egyes olcsóbb WiFi 7 routerek nem sugároznak 6 GHz-en!
Asus BE58U, TUF Gaming BE3600
TP-Link Archer BE230
Mercusys MR27BE
Cudy BE3600
Xiaomi BE7000

Mesh rendszerek:
TP-Link: Deco M4
Asus: XD4 (ax) (AiMesh miatt ajánlott)
Xiaomi: Mesh System AX3000 (2-Pack) (olcsó ax megoldás)

A legolcsóbb AX mesh megoldás 2 darab Mercusys MR60X v2.

TP-Link EasyMesh routerek, amelyek tudják az Ethernet backhault:
https://community.tp-link.com/en/home/forum/topic/593722

Asus AX-es eszközeinek listája (kép)
A SOC színek sorrendben gyengébbtől az erősebbig:
fehér < citromsárga < narancssárga < zöld < lila

Asuswrt-Merlin támogatás:
AC68U/AC86U/AC88U/AC2900/AC3100/AC5300
AX56U/AX58U v1/AX68U/AX86U (Pro)/AX86S/AX88U (Pro)/GT-AX6000/GT-AX(E)11000/GT-AXE16000/XT12/RT-BE96U

TP-Link AX-es routerek, OneMesh Repeaterek (AC és AX) és Deco AX-es eszközök listája (kép)
A SOC színek sorrendben gyengébbtől az erősebbig:
fehér < citromsárga < zöld < vörös

Mobilnet megosztásra alkalmas routerek

TP-Link:
- MR100 (4G/150 Mbps; 2 darab 100 Mbps WAN/LAN; 2.4 GHz N-es WiFi)
- MR200 (4G/150 Mbps; 4 darab 100 Mbps WAN/LAN; 2.4 GHz N-es és 5 GHz 1x1 AC WiFi; v4 és felette OneMesh)
- MR400 (4G/150 Mbps; 4 darab 100 Mbps WAN/LAN; 2.4 GHz N-es és 5 GHz 2x2 AC WiFi; OneMesh)
- MR500 (4G Cat6/300 Mbps; 4 darab gigabites WAN/LAN; 2.4 GHz N-es és 5 GHz 2x2 AC WiFi; OneMesh)
- MR600 (4G Cat6/300 Mbps; 4 darab gigabites WAN/LAN; 2.4 GHz N-es és 5 GHz 2x2 AC WiFi; OneMesh)
MR500/600-at abban az esetben érdemes nézegetni, ha a mobilhálózatunkon a letöltési sebesség jellemzően és jelentősen meghaladja a 100 Mbps-t és hajlandóak vagyunk ennek felárát kifizetni.

ASUS:
- 4G-AC86U (4G Cat12/600 Mbps, 4 darab 1000 Gbps LAN és 1 darab 1000 Gbps WAN port, 2.4 GHz és 5 GHz 4x4 AC WiFi, 1 darab USB 2.0 port)
- 4G-AX56 (4G Cat6/300 Mbps; 4 darab 1000 Gbps LAN és 1 darab 1000 Gbps WAN port, ; 2.4 GHz és 5 GHz 2x2 AX WiFi; 1 darab USB 2.0 port)
AiMesh nem támogatott a mobilnetes eszközök esetén!

D-Link:
- DWR-953 (4G/150 Mbps; 4 darab 1000 Mbps WAN/LAN; 2.4 GHz N-es és 5 GHz 1x1 AC WiFi)
- DWR-960 (4G Cat7/300 Mbps, 2 darab 1000 Gbps LAN/WAN port, 2.4 GHz és 5 GHz 2x2 AC WiFi)
- DWR-978 (5G/1.6 Gbps, 4 darab 1000 Gbps LAN és 1 darab 1000 Gbps WAN port, 2.4 GHz és 5 GHz 4x4 AC WiFi, 1 darab USB 2.0 port)
- DWR-2101 (5G/1.6 Gbps, 2.4 GHz és 5 GHz AX WiFi, 5260 mAh cserélhető akkumulátor)

Ajánlott WiFi adapterek:
USB-sekből
Asus USB-AX56
TP-Link Archer T4U Plus/T9UH/TX20U Plus

PCI-E csatlakozóval
Asus PCE-AC55BT/AC56U/AC66U/AC68/AC88/AX58BT/AX3000
TP-Link Archer T6E/T8E/T9E/TX50E/TX3000E

Gyártói topikok:
ASUS
TP-Link
Xiaomi AX3600 topik

Emulátorok:
https://www.tp-link.com/en/support/emulator/
https://demoui.asus.com/
https://tools.dlink.com/intro/emulator/
https://www.mercusys.com/hu/support/simulator

Általános tudnivalók router vásárláshoz
Az útválasztó, forgalomirányító vagy angol kifejezéssel: router a számítógép-hálózatokban egy útválasztást végző eszköz, amelynek a feladata a különböző hálózatok – például egy otthoni vagy irodai hálózat és az internet – összekapcsolása, az azok közötti adatforgalom irányítása.

A feltüntetett verziószámok (pl.: D1 vagy v2.x) lényeges pontok, mert adott típuson belül a különböző verziók között lényegi eltérések is lehetnek! Akár alapjaiban más chipset-re is épülhet két azonos típusjelű, de más verziójú router, ami merőben változtatja meg minden tulajdonságát, sebességét, megbízhatóságát. Vásárláskor a verziószámot mindenképp ellenőrizd a router dobozán! Nem minden esetben igaz az, hogy az újabb a jobb, így vásárlás előtt legyen mindenki körültekintő, és bizonyosodjon meg róla, hogy azt kap amit valóban szeretne.
Ha egy router nincs az ajánlott routerek között, az NEM azt jelenti, hogy nem érdemes/ajánlott megvenni, hanem hogy nincsen vele tapasztalat, így a beszerzése némileg kétesélyesebb mint a kipróbált/tesztelt eszközöknek.
Ha olyan routert néztél ki, ami nincs a listán, akkor kérdezd meg a topikban, hogy érdemes-e azt a modellt megvásárolni.

Pár gondolat a WiFiről
A WiFi-n egységnyi idő alatt átvihető adatmennyiség a használt szabványtól függ, az azonos felépítésű routerek között nagyságrendi különbség nincs. A hatótávolságokra ugyanez igaz. Azt megtippelni, hogy egy hálózat meddig ér majd el, mennyire csökken majd a jelszint a routertől távolodva, vagy hogyan esik majd vissza a hálózat sebessége a jelszint csökkenésétől, kb. esélytelen. Több dolog hatással van egy vezeték nélküli hálózat áteresztőképességére. Számít a környezet zajossága (zavaró jelek a WiFi frekvenciatartományában, pl.: közeli egyéb WiFi hálózatok), a közvetlen rálátást gátló objektumok és természetesen az ellenoldal (a hálózati eszköz, amely a routerre csatlakozik).
5 GHz-es frekvencián az elérhető átviteli sebesség jellemzően nagyobb, ugyanakkor az áthidalható távolság beltéri környezetben kisebb, mint 2,4 GHz-en, mert a falak és egyéb tereptárgyak jóval nagyobb csillapítással hatnak a magasabb frekvenciájú hullámokra.

Manapság elterjedt WiFi szabványok
IEEE 802.11n WiFi 4
IEEE 802.11ac Wi-Fi 5
IEEE 802.11ax Wi-Fi 6 és Wi-Fi 6E (6 GHz)

2,4 GHz előnyei
○ nagyobb hatótávolság
○ minden vezeték nélküli eszköz ismeri, támogatja

5 GHz előnyei
○ nagyobb átviteli sebesség
○ kisebb interferencia, lévén kevésbé olyan elterjedt, mint a 2,4 GHz

A 6 GHz-es sáv 2021-ben lett engedélyezve az EU-ban.
5 GHz-es WiFi-re tehát leginkább akkor lehet szükséged, ha a környéken olyan mértékben elszaporodtak a 2,4 GHz-es WiFi hálózatok, hogy már-már alig lehet normális és stabil kapcsolatot létrehozni, és ennek okán az elérhető sebesség is drasztikusan lecsökkent. Ez jellemzően lakótelepi környezetben megszokott, ahol nem ritka, hogy a kliens akár 20-30 vagy még több WiFi hálózatot is lát egyszerre. Másik hasznos tulajdonsága az 5 GHz-es WiFi-nek, hogy a kétszer nagyobb frekvenciájából és a modulációból adódóan a 2,4 GHz-től jóval nagyobb sebesség átvitelére képes, így ha gyorsabb internetcsomagot szeretnél kihasználni WiFi-n is, akkor ugyancsak ebben kell gondolkodnod. Hátránya viszont, hogy a falak és egyéb tereptárgyak sokkal inkább csillapítják, vagyis ugyanolyan környezetben jellemzően nem ér el olyan messzire, mint a 2,4 GHz-es jel. Az 5 GHz WiFi használatához azt mind a routernek, mind pedig a klienseknek támogatni kell.

A WiFi szabványokban feltüntetett sebesség értékek (pl.: 300 Mbps, 866 Mbps) úgynevezett maximális link sebességek, amiknek létrejötte nem minden körülmények közt garantált, mert rengeteg környezeti tényező és a kliens is nagyban befolyásolja. Ezen kívül elég nagy hányadban olyan adatok is átvitelre kerülnek, amik a felhasználó számára nem hasznos adatok, csupán a kapcsolat fenntartásához szükségesek, vagyis egy, az operációs rendszer által kiírt 433 Mbps kapcsolaton senki ne várja, hogy 433 Mbps-t tud majd mérni a speedtest-en! A gyakorlatban tehát ezeknek a link sebességeknek csak a töredékét lehet elérni, amik a különböző szabványok esetén így alakulnak:
- N (300 Mbps): 80-130 Mbps
- AC (433 Mbps): 250-300 Mbps
- AX (1.2 Gbps): ~ 1 Gbps
(Mindez zajmentes környezetben, 100%-os jelszint mellett. Az adott szabványt mind a két oldalnak támogatnia kell.)

A több antenna NEM jelent nagyobb hatótávot. Tehát ha jelenleg rendelkezünk két antennás routerrel, és lecseréljük egy azonos nyereségű antennákkal rendelkező, három antennával felszerelt routerre, akkor a plusz egy antenna nem fogja növelni az addig megszokott hatótávot. A harmadik antennának kizárólag sávszélesség növelő célja van. Ha a 3 antennás routerre csatlakozik egy szintén három antennával rendelkező kliens (3x3:3 MIMO), akkor egyszerre három csatornán képesek kommunikálni, ami pl.: AC-s WiFi esetén 3*433 = 1300 Mbps-os link sebességet jelent, míg ugyanez két antennás router esetén max. 2x433 = 866 Mbps-os link sebesség lehet. (Megjegyzendő, hogy nagyon ritka a három antennás kliens.)
Olcsóbb telefonok, tabletek általában csak egy antennával rendelkeznek.
Minden antennának azonos típusúnak és nyereségűnek kell lennie és azonos helyen is kell lenniük, nem lehet különböző típusú/nyereségű/helyszínű antennákat használni egy eszközön. Ennek oka a MIMO képesség működése.
Vannak olyan routerek, amelyekben több WiFi chip is van és mindegyikhez különböző antenna kivezetés tartozik, ebben az esetben lehet eltérő antennákat használni mivel függetlenek egymástól a különböző WiFi chipek.

MIMO képesség és link sebesség kapcsolata
N-es hálózat esetén egy stream 150 Mbps, AC-nál 433 Mbps ez az érték.
Jelölés: 2,4 Ghz + 5 GHz, AC-nál N/AC
N150 - 1x1:1 - 150 Mbps
N300 - 2x2:2 - 300 Mbps
N450 - 3x3:3 - 450 Mbps
N600 (csak 2,4 GHz-n) - 3x3:3 - TurboQAM-mel 600 Mbps, TurboQAM nélkül 450 Mbps
N600 (dual band) - 2x2:2 + 2x2:2 - 300 Mbps + 300 Mbps
N750 - 2x2:2 + 3x3:3 - 300 Mbps + 450 Mbps
N900 - 3x3:3 + 3x3:3 - 450 Mbps + 450 Mbps
AC750 - 2x2:2 + 1x1:1 - 300 Mbps + 150/433 Mbps
AC900 - 3x3:3 + 1x1:1 - 450 Mbps + 150/433 Mbps
AC1200 - 2x2:2 + 2x2:2 - 300 Mbps + 300/867 Mbps
AC1300 - 2x2:2 + 2x2:2 - TurboQAM-mel 400 Mbps, TurboQAM nélkül 300 Mbps + 300/867 Mbps
AC1350 - 3x3:3 + 2x2:2 - 450 Mbps + 300/867 Mbps
AC1750 - 3x3:3 + 3x3:3 - 450 Mbps + 450/1300 Mbps
AC1900 - 3x3:3 + 3x3:3 - TurboQAM-mel 600 Mbps, TurboQAM nélkül 450 Mbps + 450/1300 Mbps

A csatornaszélességek (20, 40, 80, 160 MHz) is befolyásolják a sebességet, de csak zavarmentes környezetben biztosítanak tényleges sebességnövekedést.
Wi-Fi 4, 2.4 GHz
40 MHz, 2×2: 300 Mbps

Wi-Fi 6, 2.4 GHz
40 MHz, 2×2: 574 Mbps

Wi-Fi 5, 5 GHz
80 MHz, 2×2: 867 Mbps

Wi-Fi 6, 5 GHz
80 MHz, 2×2: 1201 Mbps
160 MHz, 4x4: 4800 Mbps

MU-MIMO:
A hagyományos Single-User MIMO Wi-Fi router csak egy felhasználót szolgál ki egy időben, míg a többi felhasználó a sikeres kapcsolódás ellenére is kénytelen várni, ami csökkenti a teljesítményt és a teljes kapacitást.
A MU-MIMO megoldja ezt a problémát azzal, hogy 3 egyidejű kapcsolatot létesít több felhasználó esetén, 3 adatfolyamot egyidejűleg.
Mivel a MU-MIMO hálózat nem igényli az eszközöknél az időben megosztott kapcsolatot más eszközökkel a hálózaton, így minden készülék kevesebb várakozási időt tapasztalhat, amely lehetővé teszi a gördülékenyebb hálózat meglétét a kliensek között.

Tri-band:
A három sáv egy 2,4 GHz-es és két 5 GHz-es sávot tartalmaz. A háromsávos használat előnye, hogy tovább csökkenti az interferenciát, ezáltal javítja az átviteli sebességet és a stabilitást. Két vagy több router (mesh) esetében a node-ok az egyik 5 GHz-es sávot az egymás közötti adatátvitelre használják (backhaul), így a kliensek irányába nem feleződik az átviteli sebesség.

WiFi 6
Nagyobb elérhető sebesség (160 MHz, 1024-QAM, 4x4: 4800 Mbps)
Több kliens egyidejű csatlakozásakor optimálisabb teljesítmény:
OFDMA (Ortogonális frekvenciaosztású többszörös hozzáférés) - Egy-egy adatcsomagban több kliens adatai is szerepelhetnek
MU-MIMO - Fel- és lefelé irányban is egyszerre több eszköz kommunikálhat párhuzamosan
Target Wake Time - Akkor ébreszti fel a klienst, amikor számára is érkezik adat, így energiatakarékosabb
Airtime Fairness - Egyenlően elosztott időszeleteket oszt ki a kliensek számára
Spatial Frequency Reuse, BSS coloring - Megjelöli az azonos csatornán található, idegen hálózati csomagokat, így ezek nem zavarják a folyamatos kapcsolatot a kliensekkel

Firmware mod
A felsorolt routerek nagy része firmware moddolható. A leggyakrabban használt alternatív megoldások Atheros chipset estében a DD-WRT és az OpenWRT, Broadcom chipset esetében a Tomato. Fontos leszögezni, hogy a gyáritól eltérő firmware használatából származó hibákkal nem garanciáztatható a termék, valamint azt, hogy a hardveres NAT-tal rendelkező routerek (jellemzően a 800 Mbps sávszélességű internet lekezelésére képes modellek) alternatív firmware-rel esetleg csak jóval kisebb sávszélességet tudnak lekezelni, mert ilyen esetben a NAT-olás teljes egészében a processzort terhelheti. A firmware moddolásról bővebb infót az egyes eszközök topikjaiban, vagy pedig a kérdéses firmware-ek topikjában kaphattok.
CFW = Custom FirmWare, másnéven 3rd party firmware, azaz olyan firmware, amit nem a készülék gyártója hozott létre / fejlesztett.
Atheros chipset-es eszközökre (pl. TP-link) a legfejlettebb az OpenWRT vagy a belőle származtatott, egyszerűsített felhasználói felülettel ellátott Gargoyle, illetve a 3G / 4G USB modemek kezelésére kihegyezett router.
A Broadcom chipset-es készülékekre (pl. ASUS, Linksys) a legrégebbi fejlesztésű a DD-WRT firmware, de a belőle kinőtt Tomato illetve ASUS gyári firmware-re épülő Merlin ajánlottabb. (általános ASUS router topik)

● OpenWRT topik
● Tomato firmware
● Padavan firmware topik
● Padavan firmware Xiaomi, ASUS, és TP-LINK routerekhez

Néhány gondolat router vásárlás előtt állóknak
Az alábbi sorok azoknak íródtak, akik torrentezés, és/vagy egyéb szerver funkciók kiváltása céljából szeretnének routert vásárolni. Ezzel kapcsolatban van néhány dolog, amivel nem árt tisztában lenni, nehogy aztán csalódás legyen a vége! Nézzük a leggyakoribb, és legfontosabb kérdéseket a témában, a leendő router típusától függetlenül.

Garancia
Gyári torrent kliens manapság csak az ASUS routerekben van, de ez sem feltétlenül elégít ki minden ezzel kapcsolatos elvárást. Az egyéb szerverfunkciók, mint LAN hálózati megosztás, FTP szerver, és egyebek, szintén csak korlátozottan konfigurálhatóak a gyári szoftverekben, tehát az esetek döntő többségében a történet vége az, hogy a routerre egy moddolt firmware fog felkerülni, hogy az igényeket a lehető legjobban kielégítse, és kihozza a vasból amit lehet. Igen ám, de ez viszont elvileg a garancia azonnali megszűnését vonja maga után. Azért elvileg, mert ha később baj van a routerrel, akkor az esetek 99%-ban vagy vissza lehet állítani a gyári firmware-t, vagy egyébként sem állapítható meg, hogy mi volt rajta, mielőtt tönkrement. Szóval a garancia megszűnése leginkább csak formai, de azért jobb ezzel is előre tisztában lenni!

Repeater vagy jeltovábbító:
A WiFi routerre csatlakoznak annak hatótávolságának széléhez közeledve, így annak jelét egy újabb hatósugárral növelik meg. Hátránya, hogy az új hálózatnak új neve lesz, valamint felezi a sebességet, hiszen visszafele is kell forgalmaznia.

Mesh:
több egységből álló hálózat, fejlettebb változata a repeaterekkel megtoldott hálózatnak.
Az eszközök öszehangolt működése egy egységes otthoni hálózatot alkot.
Előnyei:
- szakadásmentesen tudnak átkapcsolódni az eszközök az egyik node-ról (hálózati csomópontról) a másikra
- azonos SSID névvel csatlakoznak az eszközök, nincs több wifi név

Hátránya: a gyártókat nem lehet mixelni a hálózaton belül, tehát csak az adott cég termékeit lehet használni újabb node-ok kialakítására.

Többszintes házban vagy sok falon átmenő wifi esetén érdemes egy nagy teljesítményű router helyett mesh hálózatban gondolkodni, különösen, ha a routert nem lehet központi helyre elhelyezni.
A fő routert és node-okat vagy AP-t minden esetben érdemes kábellel összekötni (ethernet backhaul), mivel a wireless backhaul jelentős teljesítménycsökkenést eredményez.

Asus: AiMesh (rugalmas mesh megoldás, minden eszköz besorolható a hálózatba) - a leginkább ajánlott a topikban
TP-link: EasyMesh, Deco Mesh, OneMesh, Omada (ezek nem keverhetőek!)
Egyes újabb TP-Link és Mercusys modellek már támogatják az EasyMesh-t is, amely egy törekvés a gyártók közötti kompatibilitásra.
TP-Link EasyMesh routerek listája, amelyek tudják az Ethernet backhault.
Tenda: Nova Mesh
D-Link: Covr
Xiaomi: Mi Mesh
Huawei: HiLink
OpenWrt, Google Nest Wifi: 802.11s protokoll

Deco Mesh eszközök
Csak Deco eszközökkel lehet mesh WiFi-t konfigurálni. Azaz pl. OneMesh vagy Omada vagy egyéb márkák eszközeivel nem. A Deco eszközöket lehet szabadon keverni - akár AC-st az AX-essel is. Ugyanakkor érdemes egyfajta pack-ból választani. Van belőlük egyes és/vagy kettes és/vagy hármas pakk. Persze az is működik, hogy veszel két kettes pakkot és akkor lesz egy 4 egységes mesh WiFi-d (ekkor plusz switch kellhet).
A főegység (mesh router) lehet router (azaz "routerkedni" is tud) vagy AP módban (pl. ha egy ONT van előtte router módban vagy egy másik router ami "routerkedik") is. A főegységet a modem/HGW/ONT-tal minden esetben kábeles összeköttetéssel csatlakoztassuk.

A főegység (mesh router) és a node-ok között lehet ethernet és/vagy WiFi backhaul is (ezt konfigurálni szükséges). Az előbbi igen erőteljesen javasolt. Több node esetén lehet az is, hogy egyik ethernet backhaullal csatlakozik - a másik WiFi-n. Topológia terén törekedjünk a csillag megvalósításra - azaz az összes node lehetőleg a mesh routerhez csatlakozzon (azaz node-okat egymás után lehetőleg ne).
Persze amennyi klienst csak lehet rakjunk kábelvégre - annál jobb lesz a WiFink.
Azt vegyük figyelembe, hogy ezekben a SoC/RAM nem a legerősebb (valamint USB sincs pl.) - így amennyiben QoS/Parental Control/VPN -ezni szeretnénk, akkor nem ez lesz a nyerő megoldás, pláne gigabites internet mellé.
A Deco nevű (azaz más, mint a routereknél, de nagyon hasonlít rá) mobil app-ja ezeknek egész jó - távoli helyszínről is könnyen kezelhető és bolondbiztos.

OneMesh
A főegység (mesh router) és a node-ok között csak WiFi backhaul lehet (vagy TL-WPA8631P KITtel PowerLine), ethernet backhaul nem.
A főegység (mesh router) csak OneMesh-t támogató router lehet.
A node-ok viszont csak OneMesh-t támogató repeaterek (WiFi-n) vagy egyfajta (TL-WPA8631P KIT) PowerLine (elektromos hálózaton).

by Dr.NX, dkess, Gubek-Einste