Hirdetés
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- vrob: Az utolsó DOS játékok 1996 - 1997-ben, egy korszak lezárul
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Real Racing 3 - Freemium csoda
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Bestx: Budget DIY eGPU USB4/Thunderbolt csatlakozással – egy mining VGA új élete.
- sziku69: Szólánc.
- Random25: Windows 11 telepítés Pendriveról
- bitpork: Nagy dilema
Új hozzászólás Aktív témák
-
attiati
veterán
válasz
Flashcash
#2787
üzenetére
Jogos, hogy más is megérdemelte volna, de talán egy 2-3 gyereket felnevelő nő érdemli meg a legjobban. Arról nem is beszélve, hogy amint nyugdíjba megy, újra gyereknevelésbe áll (unokák), úgyhogy dupla "haszon".
Beleszámít a szolgálati időbe a gyerekneveléssel töltött időszak, de az a nő, aki egyetlen gyereket se szült, az sztem ne kapja meg ezt a kedvezményt. Ha nem szült gyereket, akkor nincs különbség, hogy nő, vagy nem.
-
attiati
veterán
A két rendszer soha nem lesz független egymástól, bármennyire is két külön dolog.
Ha mnypk teljesítménye nem azt fogja tükrözni, hogy a tőkepiacoknak jól megy, akkor Mo. nem lesz képes jó gazdasági teljesítményt felmutatni egy erős világgazdaság nélkül, vagyis nem lesz jó az állami nyugdíj se.
Ha pedig az állami nyugdíjasoknak nem megy jól, akkor a korhatáremelés ugyanúgy vonatkozik mnypsekre is. Vagy újból szükség lesz az mnyp-sek pénzére. Vagy pedig amiatt nem lesz jó az állami nyugdíj, mert alacsony bérért kell dolgozni Mo-on, de akkor ismét csak nem jó az mnypseknek se.
Jelenleg mi huszonévesek - akik az első munkanaptól mnypsek voltunk - jártunk volna a legjobban a vegyes rendszerrel, de mások kárára.
Szerintem egyik tábor se fog nagyon nevetni a másik nélkül. És szerintem jelenleg azok döntöttek jól, akik a jövőben az országos átlagnál jobban növelik a keresetüket és mnyp-sek maradtak. Vagy akik az országos átlag alatt keresnek, és átmentek államiba.
-
attiati
veterán
Kalkulátor utolsó verziója, várom a hiba észrevételeket estig!
Kalkulál az inflációval, de matematikailag úgy hibátlan, ha a reálhozamba, és a reálbéremelésbe építem bele az inflációt. Illetve ahol mindenképpen havi kamatozással kell számolni (nyugdíjkifizetés), ott átszámoltam az éves kamatlábat havi kamatos kamatlábra (P23-as cella)
-
-
attiati
veterán
válasz
fokukac
#2414
üzenetére
A csőd szó hallatán mindenki fejvesztve menekül, láthatsz összefüggést a kettő között, és az időzítés is pontos. De enélkül is lett volna egy erődemonstráció a nemzetközi tőke részéről.
Emeszempé idején egy halom érdekcsoport segge ki lett nyalva. Ha a s*ggnyalók személyében változás áll be, az a s*gg tulajdonosok számára komoly veszélyforrás. Ki kell deríteni, hogy lehet e belőlük s*ggnyalót csinálni.
Ez folyik a felszín alatt, a felszínen pedig amit mondasz.
Ennek tudhatod be a médiatörvényt, az EU-val kardoskodást. Aztán majd kiderül, hogy ki az erősebb.*Az író nem szimpatizál egyetlen hazai párttal sem.
-
attiati
veterán
-
attiati
veterán
Mármint úgy érted, hogy mnyp-be vissza az államiból?
Nem lesz miből visszaadni a pénzt. Meg különben is, ha 3-4-10-20 év múlva lesz döntés, és vissza akarsz lépni mnyp-be, akkor hol van az addig elmaradt hozam, az elmaradt járulékbefizetés, az elvett addigi egyenleg? Ugyanúgy nem lesz érdemes mynp tagnak lenni, mint a mai 50 éveseknek, akik akkoriban vegyes rendszert választották.
Az a kérdés, hogy maga a fidesz is tudja e már jó előre, és arra készülnek e, hogy alkotmányellenes a törvény, és hagyják elkaszálni tudatosan.
Ha igen, akkor csak egy testcsel volt ez a törvény, az emberek 98%-a rámozdult, és az előre lezsírozott és Alkotmánybírósággal megbeszélt forgatókönyv szerint elkaszálják azt az egy paragrafust, hogy mnyp-seknek is jár állami nyugdíj. De már határidő után, és a többség addigra "önként" már mást választott.
Az nem olyan nagy veszteség, jogi hézag sem lesz, kecske is jóllakik, káposzta is megmarad. Ez lenne az igazi nyereség az mnyp-ben maradóknak.Ha meg minden szándékuk, hogy elkaszálják az mnyp-seket, akkor tűzzel vassal kergetni fogják őket. Ha jogilag igazuk is lesz és kötelezően kapniuk kell állami nyugdíjat, akkor is egyetlen tollvonással szabályozható a mértéke.
2013-tól életbe lépő törvény szövege szerint 66% jár tisztán tb-ből, vegyes rendszerben meg aszem ~40% járt volna az mnypből. Na ezt a ~40%-ot egy tollvonással le lehet vinni 5%-ra. És ebben az esetben sem maradt alkotmányellenes törvényünk.Ha meg AB alkotmányosnak mondja, akkor csók. Szerintem 70e ember érdekére nem fognak odafigyelni 10 év múlva a pártok (hacsak valamelyik akkori kormánypárt emberének nem lesz 50 milliós manyup számlaegyenlege addigra)
-
attiati
veterán
válasz
fokukac
#2386
üzenetére
Ja ráérek, meg piszkosul érdekelt, hogy mindössze 1% reálhozammal hogy a pöcsben hozza ki a kalkulátor matematikailag azt, hogy 1/3 annyi járulékbefizetéssel az mnyp nyugdíj versenyképes még egy legpesszimistább forgatókönyvű állami nyugdíjjal is.
Vasárnap még kíváncsiságból lehet összedobok egy részletes havi törlesztőszámítást a nyugdíjas évekre is. A részlet függvény szerintem erre nem alkalmas.
A kalkulátor számítása alapján majdnem rábólintottam a maradásra
Csak fúrta az oldalamat, hogy ha egy ennyire rossz mnyp reálhozam is versenyképes az államival még a huszonéveseknek is, akkor mi a fenéért mondják azt a független hozzáértő emberek is, hogy a fiataloknak eggggggggggyáltalán
nem éri meg maradni.Amúgy nem érek rá, van két napom dönteni
-
attiati
veterán
Van egy súlyos hiányossága Fokukac kalkulátorának, vagyis kettő is, de az első nem okoz durva változást, a második viszont igen.
1. Az elsőt már említettem Fokukacnak is. Éves hozam 12-ed részével számol havi kamatos kamatot a havi járulékbefizetésekre. Pedig valójában éves kamatot kellene számolni törtéveket is figyelembe véve. Magas, például 75%-os hozamnál már durva, nagyságrendi eltérés jön ki az éves kamatos kamat és a havi kamatos kamat között. Persze 75% hozam úgysem lesz, 3-4% hozamnál meg alig okoz eltérést.
2. Az excel "részlet" függvénye nem képes inflációval számolni. Megkapja, hogy 50 millió ft-ot 15 évre egyenletesen szét kell osztania úgy, hogy a bentmaradó összeg tovább kamatozik egy fix hozam mellett (a legutolsó nyugdíj például 14 év 12 hónapig, utolsó előtti nyugdíj 14 év 11 hónapig, utolsó előtti előtti nyugdíj 14 év 10 hónapig....). Majd az így felkamatolt összeget szétszórja egyenletesen például 15 évre (még itt is lehet variálni a képletben, hogy havi kifizetést szeretnél, vagy éveset)
Igenám, de a diszkontálásnál a legelső törlesztőrészletet (nyugdíjat) diszkontálom vissza a mai napig. A második, harmadik.... évi nyugdíjat már nem. Mondjuk ez jogos is, hisz az induló nyugdíjra vagyok kíváncsi. Tehát ez sem gond.
Viszont a részlet függvény meg felkamatolta mind a 15 évre, és úgy osztotta szét. Tehát a nyugdíjas évek alatt szétosztandó összeg 15 évig duzzad a kamatokkal, és abból a 15 évi kamatozásból már rögtön az első havi nyugdíjban látszódik a 15 évi kamat jelentős része. (eleve emiatt szívás a hitel, mert az elején alig törlesztünk a tőkéből, szinte csak a kamatot fizetjük. Márpedig a részlet függvény a hiteltörlesztésre lett kitalálva).[Módosítottam a kalkulátoron.]
1. Éves kamattal számol, törtéveket is figyelembe véve. Tehát 1. havi befizetés az első hónaptól kamatozik éves kamattal, de a nyugdíjkorhatárig hátralevő hónapok száma/12-vel. (nem pedig havi kamattal havonta)
2. A részletfizetésnél továbbra is havi kifizetést feltételez, de a nyugdíjas évek alatt csak reálhozammal kamatol. (ez is távol áll a pontos matematikai valóságtól, de azt nagyon bonyolult lenne kiszámolni. Akár 0 % hozammal is igazságos lenne részletet számolni, mivel az induló nyugdíjat számoljuk és abban nincs kamat, és az induló nyugdíjra végezzük el a jelenérték számítást is).Vagy ha pontosabb számítást szeretnénk, akkor egy a járulékbefizetéshez hasonlóan részletes törlesztési tervet kellene számolni.
Várom Fokukac és bárki más észrevételét, ha valami hibás.
-
attiati
veterán
válasz
dabadab
#2372
üzenetére
Ahogy eddig is megállapították naponta az értékét az értékelési szabályzat szerint (x órában érvényes árfolyam, tőzsdei záróárfolyam stb...). Sztem a külföldi papírokat amennyit csak lehet, eladnak az átadás előtt. Az lenne csak szép, ha egy $-ban vezetett részvényt mondjuk a mögöttes devizaügylettel együtt kéne átadniuk (amivel lefedezik az árfolyamkockázatot), majd pár hónappal később segíteni kéne állambácsinak, hogy hogy lehet ezeket az ügyleteket lezárni
-
attiati
veterán
válasz
Integra
#2304
üzenetére
Úgy számolom, hogy legjobb esetben a mai (=2013.tól érvénybe lépő) nyugdíjak fele jár majd 2040-50 körül változatlan nyugdíjkorhatár mellett. Ha 4-5 évet emelnek rajta, akkor a 60-70%-a.
Saját számlának semmi értelme nem lesz.
Kivéve, ha valóban csak annyit kapsz, mint amennyit befizettél, vagyis valódi saját számla lesz (ugyanúgy, mint mnyp-ben), de akkor megint ugyanott vannak, hogy lesz egy komplett generáció, akiknek a nyugdíjkifizetésére ismét nem lesz fedezet. -
-
attiati
veterán
válasz
Flashcash
#2177
üzenetére
Jelenleg ahogy kinéz, és ami infót tudunk a 2013 utáni állami nyugdíj számításáról, az alapján jobbnak tűnik, mint a 2013 előtti számítási mód.
1. mivel eltűnik a degresszió
2. növekszik a számítás alapja (nettó-->bruttó), és a helyettesítési ráta csökkenése ellenére így összességében nagyobb szám jön kiszvsz
Ezek után kérdés, hogy akkoriban minek született meg ez a módosítás 2013 utánra? Nyilván nem az volt a céljuk, hogy növeljék a nyugdíjat
De akkor ez mégis mi? -
attiati
veterán
Szerintem maximálisan érti, amit beszél
Hozamot értsd úgy, hogy jogosan várhatsz el hozamot, hozadékot az államiban is, cserébe, amiért beraktál lóvét. Akár az akkori fiatalok járulékából, akár állami egyéni számláról kifizetve, de jogosan tartja az ember a markát, hogy megkapd a "befizetésed hozadékát".
Persze, hogy nincs hozam államiban, ő is nagyon jól tudja Minden átvitt értelmű.TheShow: ezt a 2-3 évnyi teljesítményt lehúzhatod a wc-n
Ebből nem lehet következtetést levonni 40 évnyi teljesítményre. Lesz abban még újabb rossz időszakod, és lesz újból jó is. -
attiati
veterán
-
attiati
veterán
válasz
Polllen
#2172
üzenetére
optimista pistát írtam, nem optimálisat
"tehát önmagában nincs baj azzal, ha ez lemegy 60%-ra"
Tudtam, hogy még valamit szerettem volna írni:
Hát ez az! Mostanában a nyugdíjasok a nettó bér 70-80%ával mentek nyugdíjba.Vagyis ha a bruttó ~60%át kapták meg nettóként, akkor a tb nyugdíjként a bruttó bérük kb. 48%-át kapták meg (és ez még mindig elég optimista számítás) 100%*0,6*0,8= 0,48.
Akkor itt valami nagyon gyanús, hogy 2013-tól pedig a 66%-át kapják. (hallgatnak róla, hogy adóköteles lesz, de akkor sem értem ezt a 66%-ot, hisz durván megemelkedik a számítás alapja (nettó-->bruttó). Bár azt se tisztázza a törvényszöveg, ha jól tudom, hogy pontosan mi számít bruttónak)
-
attiati
veterán
válasz
Flashcash
#2165
üzenetére
"legyen az állami nyugdíjad az átlag bruttó béred 80%-a"
Ez hogy jött ki? 2013 után már most 66%-kal számolnak, ami simán lejöhet legoptimistább esetben is 40-50%-ra. (és beszéltük a valorizációt is, ahol ha akarják, akkor még játszadozhatnak, és nem az inflációval megegyező módon számítják akkori jelenértékre a mostani fizut, hanem rosszabb szorzóval)
-
attiati
veterán
annyira hihetetlen, hogy ennyire jó nyugdíj jönne ki a magánnyugdíjpénztárban
250.000 mai bruttóval
0,5% évenkénti reálbér emeléssel
1% reálhozammal
20 év nyugdíjas évvel
~ 102.000 ft nyugdíj mnyp-bőlEgyébként a reálhozam képlete:
(1+r)/(1+i)-1
i: infláció
r: éves kamat
Tehát 3% infláció, 4% kamat csak megközelítőleg egyenlő 1% reálkamattal. -
attiati
veterán
válasz
Flashcash
#2151
üzenetére
Lehetséges, mivel sehol máshol nem találtam ilyen infót, csak annyira egyértelműen és határozottan fogalmazta.
Ezek szerint hiába kalkulálok egy konkrét 30-35%-os helyettesítési rátával 2050-re, még 50%-os eltéréssel sem tudom megbecsülni a nyugdíj alapjául szolgáló éves átlagos bért egy konkrét bérből sem, mert úgy variálnak vele, ahogy akarnak. Azt hiszem a degresszió megszűnik 2013-tól (a jelenlegi törvény szerint
)
Egyébként a csávó által mondott 1,65-ös szorzóval felszorzott bérek átlaga sem adott irreális számot (valószínűleg véletlen, mert tényleg elég irreális lenne 1,65-el szorozni a 40 évvel korábbi bért is és a 2 évvel korábbit is, inflációtól függetlenül)Lehet simán úgy kéne egy nagyon durva becslést számolni, hogy :
[mai havi bruttó bér * (1+ éves reálbér növekedés %)^nyugdíjig hátralevő évek száma]*helyettesítési ráta = 250.000*1,005^30*0,33
-
attiati
veterán
"2013-tól újra változik a nyugdíjszámítás. A jelenlegi számításban a legkorábbi szolgálati évek alacsonyabb jövedelmeit egy nagyobb szorzószámmal (ún. valorizációs szorzó) korrigálva veszik figyelembe, míg 2013-tól minden egyes év keresete 1,65-ös súllyal esik latba az nyugellátás kalkulációjakor."
Ezt az 1,65-ös szorzót honnan vette? A társadalombiztosításról szóló törvényben sehol nem találtam ilyet.
-
attiati
veterán
válasz
attiati
#2147
üzenetére
sztornó, ezen még dolgozni kell, mivel úgy olvasom, hogy 2013-tól megszűnik a degresszió, és minden év átlagkeresetét 1,65-ös szorzóval felszoroznak (?)
Tudja valaki, hogy jelen állás szerint kb. hogy kell kiszámolni az állami nyugdíj alapjául szolgáló bruttó átlagkeresetet 2013 után?
-
attiati
veterán
Kiegészítettem Fokukac kalkulátorát az állami nyugdíjas résszel.
várható nyugdíjkorhatár
várható tb nyugdíj jelenérték
helyettesítési ráta
(+KSH inflációs adatok, és az mnyp-k 2000-2009 közötti teljesítményével)Viszont az államinál fogalmam nincs, hogy jelenleg hogy számolják ki az átlagos bruttó bért, és én az utolsó ismert bruttó bért vettem alapul, de így nagyon téves adatot is adhat.
[link]
Ismeritek az állami nyugdíj jelenlegi számítási képletét, hogy az utolsó éveket milyen súllyal veszik figyelembe? -
attiati
veterán
Láttatok már valahol egy összefoglaló táblázatot az egyes mnyp-k 1998 óta elért hozamairól / reálhozamairól?
Szép és jó, hogy itt kalkulálgatunk 1-2-3-4% reálhozamokkal, de azért a bevezetés óta eltelt 12 év alapján (pl OTP MNYP biztos elsők között volt, aki bevezette) mégiscsak reálisabb döntést lehetne hozni.
-
attiati
veterán
Interjú M-el
- Hogyan képzeli el az egyéni nyugdíjszámlák vezetését a társadalombiztosítási rendszerben?
- Ez két lépésben valósul meg. Az első lépés, amikor a magán-nyugdíjpénztárakból visszatérők hozzák magukkal a számlájukat az állami nyugdíjrendszerbe. A második lépésben már mindenkinek a követelése és a jogosultsága a saját számláján fog megjelenni. Ez a folyamat a következő 18 hónapban megy majd végbe. Legkésőbb 2012 második felére mindenkinek egyéni számlája lesz az állami nyugdíjrendszerben.
- Az egyéni számlának is lesz hozama, vagy csak a befizetések nyilvántartására vállal kötelezettséget az állam?
- Erről majd akkor születik döntés. Most az a legfontosabb, hogy jelenjen meg az állami rendszerben a munkavállalói járulékbefizetéseinket tartalmazó egyéni számla. A munkaadói nyugdíj-hozzájárulás nem kerül a számlára, mivel az a mindenkori nyugdíjak kifizetésére megy el.
-
-
attiati
veterán
válasz
Mercutio_
#1643
üzenetére
A pénztári hozamgarancia ugyan megmarad, de ezt csak a Pénztárak Garancia Alapja garantálja, az Alap mögött korábban meglévő állami garancia (központi költségvetés által) megszűnik. A Garancia Alap meglévő forrásainak arányos részét a TB-be visszalépők átviszik a TB-be.
Én ez alapján úgy értem, hogy a Pénztárak Garancia Alapja is megmarad.
forrás, ahol amúgy is jól összefoglalnak mindent.
-
#1670
attiati
veterán
fordfairlane
#1665
attiati
veterán
válasz
fordfairlane
#1665
üzenetére
Mondta is ma tolcsy, hogy "a jövőben nyugdíjat csak nyugdíjjárulékból" fognak fizetni.
Az 30%-kal kevesebb nyugdíjat, vagy 30%-kal kevesebb nyugdíjast jelent. -
#1651
attiati
veterán
Thunderzolee
#1649
attiati
veterán
válasz
Thunderzolee
#1649
üzenetére
Azonkívül a garnciaalapban levő pénz nem az állam bevételeinek egy zárolt része, hanem a tagok egyéni befizetéseiből összeadott pénzecske, amolyan lezárt "vésztartalék". Tehát eddig sem az állam pénzelte volna az esetleges veszteséget. (Legalábbis egy részét.)
Ebben biztos vagy? szerk: ja bocs, igaz
Egyébként nem csábító opció volt ez 98-ban, ugyanis 2009-ben vezették be.itt egy levelezés nyárról, az Otp mnyp-vel:
Tisztelt Hölgyem / Uram!
Úgy hallottam, hogy 2010. év elejétől életbe lépett egy hozamgarancia (szolgáltatás), amely garantálja, hogy a teljes járulékfizetési időszak alatt összességében a hozam nem lehet kisebb, mint az egyes évek fogyasztói árindex növekedése. Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem:
1. Úgy tudom, hogy a HVG 2010-es TB különszámában jelent meg erről a pontos szövegezés. Sajnos ez nekem nincsen meg. Tudnának esetleg adni egy forrást, ahol a szó szerinti (törvény)szöveg elolvasható?
2. Ha jól értettem, akkor gyakorlatilag egy részvénytúlsúlyos portfólió is kockázatmentessé válik, mert az inflációval megegyező hozam mindenképpen garantált.
Egy egyszerűsített példával élve befizetek 5 millió forint járulékot 40 év alatt, aminek a fogyasztói árindex-szel növelt értéke 40 év múlva legyen 40 millió ft. Miközben én végig egy részvénytúlsúlyos portfólióban tartottam a pénzem. Tegyük fel, hogy nyugdíjazásom előtt egy nagyon sötét 20 év köszönt a világgazdaságra, és a portfólióm értéke még a befizetett járulékok összegét sem éri el, hanem csak 1 millió ft lesz.
De a hozamgaranciának köszönhetően én akkor is a 40 millió ft nyugdíjrészesedésre tarthatok igényt?
Sarkított és extrém forgatókönyvvel íródott a példa, de a működés elvét szeretném tudni, és azt jól mutatná a példa.
3. Ki állja a garanciát? Az állam, vagy maguk az egyes pénztárak? Létrehoztak mögé egy garanciaalapot, vagy mi fogja garantálni, hogy 30-40 év múlva folyósított nyugdíj esetében ez valóban így lesz?
4. Csak a magánnyugdíjpénztárra vonatkozik a hozamgarancia, vagy az önkéntes nyugdíjpénztárakra is?
Köszönettel:
XY
és az OTP magánnyugdíjpénztártól a válasz:
Tisztelt....!
Az OTP Magánnyugdíjpénztárhoz beérkezett megkeresésére hivatkozva, az alábbi tájékoztatást adjuk.
A feltett kérdéseire választ adó, illetve az azokkal kapcsolatos jogforrás az 1997. évi LXXXII. törvény - a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról. A pénztárak úgynevezett garancia alapjáról, és a hozamgaranciáról a fent hivatkozott törvény 86. és 89.§-ai rendelkeznek. A garancia alapot a garancia alaphoz csatlakozott nyugdíjpénztárak hozták létre, és oda fizetik a garanciadíja. A garancia alap fizetoképességét pedig az állam garantálja. (1997. évi LXXXII. tv. 100.§)
A hivatkozott jogszabályok szövegezését a Magyarország.hu internetes portálon található jogszabálykereson keresztül tekintheti meg.
Engedje meg, hogy az alábbiakban összefoglaljuk a 2010. január elsejétol bevezetett hozamgarancia fogalmát.
A Pénztárak Garanciaalapja valamennyi korábbi tagdíjbefizetésre – vagyis a 2010 elottiekre is – garantálja az inflációnak megfelelo hozamot a nyugdíj igénybevételekor (egyösszegu és járadékszolgáltatás igénybevételekor egyaránt). A hozamgarancia akkor érvényesítheto, ha a felhalmozott megtakarítás (azaz a befizetések és azok pénztári hozama együtt) kisebb, mint az egyes befizetések idoközbeni inflációs rátával felszorzott értékeinek az összege. Ha egy pénztártag 2010-ben például 12 évi pénztártagságot követoen megy nyugdíjba, egyösszegu szolgáltatást kíván igénybe venni, és felhalmozott megtakarítása a számláján 3,7 millió forint, de a tagdíjbefizetéseket az inflációval megnövelve 4 millió forint lenne, a pénztártagnak a pénztár 4 millió forintot köteles kifizetni, a tag számlájáról hiányzó 300 ezer forintot pedig a Garanciaalaptól kapja meg. A hozamgarancia a pénztártagság kezdetétol a nyugdíj igénybevételéig tartó felhalmozási idoszak összesített befizetéseire vonatkozik, nem pedig az egyes befizetésekre vagy egyes évek hozamára. A hozamgarancia tehát csak akkor érvényesül, ha az összesített hozam az összesített infláció alatt marad, vagyis az önmagában kevés hozzá, hogy a befektetési hozam egy-egy évben nem éri el az infláció mértékét, ha a felhalmozási idoszak többi esztendejében viszont meghaladja azt.
A fentiekben taglalt hozamgarancia intézménye, jelenleg csak a magánnyugdíjpénztári üzletágat érinti, az Önkéntes pénztár ilyen jellegu szabályozás alatt nem áll.
Reméljük, hogy levelünkkel teljes köru tájékoztatást tudtunk adni.
Felmerülo kérdéseivel kapcsolatban, ügyintézonk készséggel áll rendelkezésére.
Tisztelettel:
......
Központi Ügyfélkapcsolati Osztály
Ez már akkor egy baromi nagy őrültség volt, mikor bevezették. Tarthatatlan lett volna. (akárcsak maga az mnyp)
Már nyáron éreztem, hogy baj lesz 
-
attiati
veterán
válasz
Mercutio_
#1643
üzenetére
melyik részét nem?
A vagyonkezelési díjak minimálisra csökkentését már a legelső intézkedések között ismertették.
A garanciaalap meg azt jelentette, hogy inflációval megegyező reálhozamot garantálnak a befizetéseidre, visszamenőleg!! a taggá válásod időpontjáig, és egészen a nyugdíjba vonulásodig. (Azt hiszem ezt az állam fizette volna.)
Én ezen már idén márciusban leakadtam, mikor aszem év elején bevezették. Ezzel az állam kb lenullázhatta volna magát. Írogattam róla korábban egy blogbejegyzést, hogy ezt piszkosul ki lehetne most használni. Van rá egy hónapjuk, hogy az ott leírtakat eljátsszák. (ezt dupla sz-el kell írni?
) -
attiati
veterán
Tök nem értek a nyugdíjszámítás képletéhez, és a valorizáláshoz.
Gondolom halom tényezőt belevittek.Azt tudom, hogy egyik rokonomnak, aki örök életében gyárban dolgozott, 160k volt a nyugdíja 2 éve. Majdnem kifeküdtem, mikor meghallottam. (pedig semmi vezetői beosztása nem volt, aszem egy hétköznapi gépkezelő, szerelő. Biztos jó kis bruttója volt)
-
attiati
veterán
Itt valami félreértés lesz, vagy én értem félre.
Most se csak a ledolgozott évektől függ. Ha több a bruttód, akkor több nyugdíjat kapsz államiból is.
Ityam: nincs ebben most már semmi alkotmányellenes, mert adónak hívják az mnyp-sek munkáltatói befizetését. Valószínűleg rá fog kerülni az a 24% az állami egyéni számlára a nem mnyp-seknek, de annak az állami egyéni számlának az égvilágon semmi jelentősége. Az csak egy szemfényvesztés. Egy jól hangzó ígéret. Ha meg meg is csinálják, a kifizetés akkor se az alapján megy
Sok vitaműsort megnéztem a témában, és érdekes módon egyetlen szakértő sem hozta fel, hogy felosztó-kirovó rendszerben miaf* az az egyéni számla? Minek? Mi az értelme?
Pedig a szakértők általában szeretnek elméleti síkon vitatkozni. -
attiati
veterán
Ne vegyél rá mérget, 2 tollvonással lehet szabályozni.
Pl x összegű itthon befizetett szja kell hozzá. Vagy 2 gyerek feltételnek. Egy összegben felvétel lehetősége 1 tollvonásra sztornó. stb....
Különösen, hogyha azt látják, hogy túl nagy pénzek maradtak mnyp számlákon, vagy ha majd később is kell a pénz az államháztartásba.Illetve azt is írtam, de nagyon kevesen reagáltatok rá, hogy az mnyp-ből is csak a nyugdíjjogosultsági kor elérése után lehet pénzt folyósítani. Tehát össze leszel láncolva az állami nyugdíjrendszer betegségeivel, mivel ha ott hiány lesz, és emelni kell a nyugdíjkorhatárt, akkor te is csak később kapod meg a pénzedet.
-
#1627
attiati
veterán
Thunderzolee
#1624
attiati
veterán
válasz
Thunderzolee
#1624
üzenetére
Fordítva kérdezem: miért engedte volna?
Nem lehet egyszerre az egyén és az állam számára is szabadon elkölthető ugyanaz a forint.Ugyanezt válaszolom ityam kérdésére is, az államiban vezetett egyéni számlákra
"vagy ha nem csak a 10% ot irják rá hanem a 24% ot is akkor meg olyan diszkrimináció mint a ház és belelövetem az orbánékat a dunába."
Márpedig mind a 10+24%-ot rá fogják írni az állami egyéni számlára, de az akkora virtuális pénz lesz, mint a ház. Ha akarod ilyen állami fizetési ígérvényhez hasonló pénzből rajzolok neked 10 csilliót a bankszámládra Ergó semmi értelme felosztó-kirovó rendszerben az egyéni számlának. Magával a rendszer lényegével van ellentmondásban. Amennyit befizetnek, annyit kapsz. NINCS nyomon követve az egyéni befizetés. -
attiati
veterán
válasz
glutamin
#1608
üzenetére
Arra számítok, hogy azért sok bruttóm lesz. Épp ezért szeretném kiszámolni, hogy x bruttóból most mennyi nyugdíj várható. És abból ledobok egy 30-40%-ot.
bobsys: és jól értem, hogy ez a mostani szabályozás szerint azoknak is jár, akik nem érték el a 20 év munkaviszonyt, és maradnak mnyp-ben?
-
attiati
veterán
válasz
Mercutio_
#1606
üzenetére
Igen, helyettem fogadnak el törvényeket, és azt köteles vagyok elfogadni. De ha már nincs az a törvény, ami alapján átkerültem, és nincs szerződés se, se ráutaló magatartás, akkor mi alapján kellene államiban maradniuk az államiba átrakott embereknek?
Két másik kérdés:
1.Most olvasom: "Egy minimális öregségi ellátásra igaz jogosult lesz a tag..." Az is jogosult lesz minimális öregségi nyugdíjra, aki marad mnyp-ben és csak 2-3 év munkaviszonya van?
Ha igen, akkor mennyire?2. Nem tudok valami jó kis összefoglaló táblázatot, képletet, hogy jelenleg az államiban levőknek hogy számolják a nyugdíjukat. És hogy hol van a nyugdíj plafon?
Csak a nickedben nem voltam biztos, abban igen, hogy az a nick volt az az ember ott
De akkor most már a nick is biztos. -
-
attiati
veterán
Jogi hszekhez
Nehéz azt felfogni, hogy egy alkotmányellenes törvény visszaállítása hogy történik évek múlva, mikor már a pénz sincs meg.
De az államiba átlépők semmit nem írtak alá, semmilyen nyilatkozatot nem töltöttek ki, semmilyen szerződés nem bizonyítja a szándékukat, márpedig ha jól tudom, akkor a jog szerint erre szükség van. (kivéve, ha az ember önként felszáll a buszra, és ráutaló magatartással aláírja a szerződést, hogy felszállt
) De ha a törvény hatályon kívül került, akkor ők nemhogy nem írtak alá semmit, de nincs semmi, ami alapján ott kellene lenniük. Ilyenkor az AB egy korábbi törvényt állít vissza, vagy előírja, hogy új törvényt kell alkotni? -
attiati
veterán
1,5 van a számlámon, de még így is erősen gondolkodok, hogy megéri e maradnom.
1. Reálhozamban nagyon nem bízok, hogy megverné a kieső összeget. 40 évem van hátra. Egyszerű számítással 2% reálhozam mellett 1,02^40=2,21 szeres pénz lesz akkor mai értéken. Azt leosztom egy átlag mai 100k-s nyugdíjjal és kb. 35 hónapig lesz elég.
2. A jogszabály visszafordítására lehet spekulálni.
3. Arra se spekulálok, hogy elpatkolok e nyugdíj előtt.
4. Mnyp-ből se lehet kivenni a pénzt a nyugdíjkorhatár elérése előtt. Tehát össze lesz láncolva ugyanúgy az állami nyugdíjrendszer problémáival, hogyha a nyugdíjkorhatár emelésével oldják meg a problémát.
5. Előző hsz-ben leírtam még két bizonytalanságot az mnyp előnyeivel kapcsolatban. Ha nem lesz örökölhető és egy összegben felvehető, akkor a 4-es ponttal karöltve kuka az mnyp-ben levő pénz.Nekem túl sok a hátrány. 5 az 1 ellen. Egyedül a 2-es pont, ami nagyot üthetne, ha mnyp-sek is ugyanúgy jogosultak lesznek nyugdíjra.
-
attiati
veterán
válasz
deicide
#1564
üzenetére
Arra nem spekulálok, hogy meddig élek.
Egyébként azt se garantálja senki, hogy az mnyp örökölhető marad. Ezt mondjuk necces lenne módosítani, de le lehet korlátozni úgy, hogy jóval kevesebb esélyed marad, hogy elörökölje valaki is. Az egy összegben felvételt meg egy tollvonással el lehet törölni. -
attiati
veterán
válasz
Flashcash
#1556
üzenetére
Mi történik ha az állami rendszerbe automatikusan átkerül a tagok 90+%-a és az állam 4 év alatt mindenképpen értékesíti a hozzákerült részvényportfoliókat, hogyan hat majd ez az MNYP rendszerben maradt tagok számlájának hozamára?
Igazából nem nagyon befolyásol. Beteszed más portfólióba, de amúgy sincs akkora súlya a BUX-nak a kockázatos portfólióban sem.
Szinte 100%, hogy az MSZP által ígért mindent visszacsinálunk hazugságot nem lehet megvalósítani. Ha a Fidesz most nyakára lép 2500-2800milliárdFT-nak, azt magyar kormány a következő 20 évben nem tudja visszacsinálni, mert nem lesz rá anyagi lehetősége.
Nem is ez a kérdés, mert az átlépők pénzét tuti nem lehet visszacsinálni. Meg hülyék lennének visszaadni a pénzt, mikor megkapták. Hülyék lennének egy egyszeri 10%-os államháztartási hiányt bevállani emiatt. Rá lehet fogni korábbi kormányra. Illetve valószínűleg tényleg nem marad olyan sok választó mnyp-ben, hogy ezzel érdemes legyen kampányolni.
Hanem mi van, ha az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítéli a tv-t, vagy ha egy későbbi kormány azt mondja, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradóknak ugyanúgy jár az állami nyugdíj. Ezt a részét vissza lehet csinálni.Bocs most látom, hogy ezt leírtad.
Egyedül ez az utóbbi izgat engem. Abba nem akarok találgatni, hogy meddig fogok élni, és nem akarok számolgatni, hogy hogy járok jobban, mert úgyse tudok. Egyedül a jogi oldal izgat.
-
attiati
veterán
Szerintem teljesen rosszul értelmezed. Pontosabban beleértelmezel egy plusz gondolatmenetet, ami nincs benne.
Annyit jelent, hogy aki marad mnyp-ben, annak nem gyűlik tovább a szolgálati ideje az állami nyugdíjrendszerben. De csak 2011.decemberét követően nem gyűlik. Addig igen. Nincs semmilyen lehetőség jan. 31-e után dönteni.
Egyébként nálad mi szólt a maradás mellett? Hány év szolgálati időd van, és hány éves vagy? (ha nem indiszkrét
) -
#1545
attiati
veterán
Thunderzolee
#1540
attiati
veterán
válasz
Thunderzolee
#1540
üzenetére
Nálad mi szól a maradás mellett? (miért éri meg maradnod szerinted? Csak szakmailag légyszí')
Ityam: és neked?
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Azonnali fotós kérdések órája
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Milyen légkondit a lakásba?
- Horgász topik
- Projektor topic
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- Fujifilm X
- Gaming notebook topik
- Politika
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- További aktív témák...
- Csere-Beszámítás! HP Omen Gamer laptop! I7 7700HQ / GTX 1050Ti / 32GB DDR4 / 250SSD+1TB HDD
- ThinkPad X13 Gen4 13.3" FHD+ IPS i5-1335U 16GB 256GB NVMe ujjlolv gar
- Slot1 Processzor
- HP ProBook 430 G8, 13,3" FHD IPS, I5-1135GU CPU, 16GB DDR4, 256GB SSD, WIN 11, 27% áfás számla, 1 év
- HP ProBook 430 G6, 13,3" FHD IPS, I5-8265U CPU, 8GB DDR4, 256GB SSD, WIN 11, 27% áfás számla, 1 év g
- ÁRGARANCIA! Beszámítás, 27% áfa, 5db Sapphire Nitro+ RX 9070XT 16GB készletről BOMBA ÁRON!
- ALIENWARE Area-51 R6 Threadripper Edition 1920X
- Telefon felvásárlás!! iPhone X/iPhone Xs/iPhone XR/iPhone Xs Max
- www.iking.hu - Eladó Samsung S23 Ultra Phantom Black Használt, Karcmentes
- AKCIÓ! Sony PlayStation 5 825GB SSD lemezes konzol extra játékokkal garanciával hibátlan működés
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest