Új hozzászólás Aktív témák

• #93687 tordaitibi veterán aujjobba #93686

  Új Válasz 2024-01-28 09:58:52 #93687

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  tordaitibi

  veterán

  LOGOUT blog

  válasz aujjobba #93686 üzenetére

  Tervezésről nem, a működéséről talán
  
  Az alap a zener dióda+előtétellenállás. Hátránya, nagyáramú kivitelbe durva veszeteségek, nincs visszacsatolás a kimenetről.
  
  Ennek továbbfejlesztett változata, egy tranzisztor bázisát "fogjuk meg" a zenerfeszültséggel.
  Nagyságrenddel kisebb nyugalmi áramfogyasztás, de még mindig nincs visszacsatolás a kimenetről, ergo a stabilitási tényező max. bétaszoros, zárlat esetén pukkan az áteresztő. Nincs túláramvédelem.
  
  
  Tovább fejlesztve,
  megtörténik a kimenet figyelése, a beavatkozó elem a T3, így a kimenti stabilitás sokkalta jobb.
  Túláramvédelem nincs.
  A bevatkozó, hibajel erősítő megvalósítható műveleti erősítővel, a nagyobb nyílt hurkú erősítés miatt még jobb lesz a stabilitás.
  Nem mellékesen ez magával hoz számos problémát, az erősítés megnövekedése miatt gerjedések, lengések lehetnek, ezek lassítása, csillapítása a tervező feladata. Átesni sem kell a ló túloldalára mert akkor lassan követi a változásokat a rendszer.
  Ezen e képen már van egy primitív túláramvédelem is.
  Érzékelő és beavatkozó eleme a T2 tranzisztor.
  Hátránya, maximális áramnál áramgenerátoros módba megy át a táp, a disszipáció hatalmas lesz, nincs áram szabályozási lehetőség, a figyelőellenálláson komoly teljesítmény megy veszendőbe nagyobb áramoknál.
  Az áteresztő elemet meg tudja védeni a zárlattól, de túldisszipálástól nem
  Van ún. foldback, visszahajló karakterisztikára is lehetőség megfelelő méretezéssel.
  Lényege, a maximális kimenő áramig stabil, majd exponenciálisan esik a kimenő áram, így a disszipáció ésszerű keretek között tarható.
  
  Az áramfigyelés korszerűbb megoldása, a szokottnál 1-2 nagyságrenddel kisebb áramfigyelő ellenálláson eső kis feszültséget erősíteni kell és ezt használni beavatkozóként. Így a figyelő ellenállás disszipációja és a rajta eső feszültség is 1-2 nagyságrenddel kisebb, 0,6V/több10W helyett 10-50mV/0,5W tartományba kerül.
  Nagyáramú tápnál nagyon nem mindegy.
  Pl. így.
  . Ezeket kombinálva tervezhető, építhető saját kútfőből is minden igényt kelégítő analóg tápegység.
  
  Igaz a tendencia az SMPS technológia felé megy ma már, de van amikor annak a kimenőfeszültsége és a táp zavarkibocsátása nem megengedhető, a táplált berendezés működésben anomáliákat okozhat.
  Ilyen esetben létjogosult az analóg megoldás, sőt nincs is más lehetőség.
  
  A túláramvédelem jelenlegi legkorszerűbb megoldása a hall szenzoros, galvanikus elválasztású (bárhol bármi mérésére használható független kimenetek), ultragyors reagálással rendelkező külső áramkörök. Előnye a mikroohmos tartományba eső azaz gyakorlatlag nulla átmeneti ellenállás, több 100A méréshatár picike fizikai méretben, a tranziensek gyors lekövetése, +- polaritás azaz váltakozó áramra is alkalmas működés.
  Pl. egy ilyen [link]
  
  
  Forrás az alábbi linken (meg a saját fejemből de ezt inkább nem linkelem )
  nagyon hasznos írás:
  [link]

Új hozzászólás Aktív témák