2017-ig hosszú utat jártam be a telefonok világában, míg az első IPhone-om a(z) X személyében a birtokomba került.
Ez volt a Samsung Galaxy S2 óta az első olyan készülék, amiért oda-vissza voltam. Minden úgy működött rajta, ahogy az meg volt írva, egy kis ékkő volt az ember kezében. Végtelen sima animációk, azonnali reakcióidők és mellé egy jó kamera, nem is kellhet ennél több.
iPhone-ok sebességével mindig is elégedett voltam, anno az X-nél egy nagyobb limitáció volt: a 3GB RAM olykori szűkössége.
Idővel ez még a 13 Pro-nál is jelen volt dupla annyi memória mellett: ha fényképeztem, még ez is hajlamos volt mindent bezárni a háttérben.
A 15 Pro-nál ez már nagyon ritkán sikerült a rendszernek, de 8GB memóriával ez nem is lehet kérdés.
Azóta sokszor megjártam az Android - iOS vonalat. Mindig izgalmasnak és határtalan lehetőségnek tűnt az androidos készülékek sora, de valami hiba általában becsúszott, ami miatt nem tudtam megszeretni egyiket sem, így itt ragadtam az iOS berkeiben. Sajnos már nem az a szimpla, kötött rendszer, ami régen volt, de még mindig ez áll hozzám a legközelebb: minden úgy működik, ahogy azt elvárom.
Mindig vezérelvem volt a kompaktabb készülékek választása, mert az ormótlan, nehéz, egy kézzel kezelhetetlen telefonok inkább nyűgnek érződtek a mindennapokban, hiába látványos a használatuk.
Idén ezt a hagyományt sajnos meg kellett, hogy szakítsam.
Hirdetés
A 15 Pro leváltásához egy fő probléma vezetett: mostani szokásaimmal az 1 munkanapot nem tudtam kihúzni töltés nélkül.
A rendszer 89%-ot írt kapacitásnak, de ez nem indokolná, hogy egy átlag napot ne húzzon ki 12 órán át.
Itt bejött a képbe idén egy iPad, hogy levegyem a terhet a telefonról legalább otthon, de ezzel csak a töltési ciklusok számának növekedését fékeztem le, a problémával nem kezdtem semmit.
Ún. "ECO" módban viszont sikerült kitolnom az akku időt, hogy lefekvésig ne kelljen vele foglalkoznom.
Ez viszont több megkötéssel is járt:
- 60 Hz -re limitálja a kijelzőt
- jóval darabosabb a rendszersebesség
- nincsen Always On Display
- több a betöltési idő a használt alkalmazásokban
Ezek olyan a dolgok, amik nem az elégedettség érzetét adják, hanem pont az ellenkezőjét.
Amikben változást vártam:
- üzemidő
- melegedés, mert a 15 Pro szerette égetni a tenyerem
- a zoom kamera minőségi ugrása, mert a 3x nagyítás kevés
Így jutottam a Pro Max kapujáig: nagy akksi kell, ami sokáig kiszolgál.
Lássuk hát, mit adott a brutális hardverekkel rendelkező szörnyeteg!
Amit első körben le kellett nyelnem, az a méret, minden dimenziójában.
Tisztában voltam a fizikális méreteivel és az utóbbi években próbálkoztam a csúcs Android felhozatallal is, amik szintén nem a kényelmes méreteikről ismertek, így fel voltam készülve rá.
Szimpla kevlár tokot nem mertem rátenni, mert egykezes használat mellett sanszosabban billen ki a kezemből, így egy kevlár / szilikon keverék Benks tok lett a vége, komoly peremekkel, ami nem segített a szokatlanul vastag ház kellemesebbé tételén. Első napokban nehéznek hatott, nadrágzsebben sem túl kényelmes az utaztatása. Mostanra megszoktam, de még mindig telefonszerűbbnek érzem kézbe véve a kissebb modelleket.
A töltés sebessége fantasztikus: 42 Watt-ról indulunk, ez idővel csökken, de messze túlszárnyalja a 15 Pro legfeljebb 21-s értékét.
10- 15 perc alatt bele lehet pumpálni egy egész délutános használatot.
A térerő jobb, a net sebessége szintén: a tesztelt percekben átlagban 300 vs. 430 MB/s volt az eredmény a 17 PM javára.
Amire nem számítottam, az a hangszórók kategóriákkal erőteljesebb hangzása. Az idei 2 hangszórós iPadem is elbújhat mellette.
A munkanapos akku időt részletesen szerettem volna bemutatni, de már nem dolgozom ott, ahol az adatokat felvettem a 15-ös iPhone-nal és az nagyban befolyásolta az eredményeket, hogy nagyon szeszélyes volt a térerő abban az épületben.
Röviden: aktív képernyőidőben kb. dupláját tudja az elődjének.
Sokakkal ellentétben nálam nem "dealbreak" a telefon kinézete. Nekem tetszik a vérfrissités, sok évig láttam ugyanazt a külsőt, roppant unalmasnak gondolom ennyi idő után.
Az alumínium házra való visszatérés nem tetszik, egyértelműen veszített a prémium érzéséből a telefon, de mivel tokban hordom, ezért használat közben eszembe sem jut.
Néhány pontszámot érdekességként berakok:
A 15 Pro pontszámainak majdnem a dupláját hozta a GPU tesztekben: hihetetlen, hogy a hardver ennyit tudott fejlődni 2 év alatt, miközben a 2 éves modell is tökéletesen futtatott mindent.
Wild Life stabilitási tesztjében nem sok különbség volt:
iPhone 15 Pro Eco: 93 %
iPhone 15 Pro: 63 %
iPhone 17 Pro Max Eco: 96 %
iPhone 17 Pro: 66 %
Mindegyik tokban volt ezidő alatt, de így tartottam reálisnak, hiszen alapból abban van használva.
Melegedés tekintetében sokkal jobban eloszlik a hő a 17-ben, csak a kamerahegy az, ami forrósodik, de nem akkora mértékben, mint a 15-nél.
A fotókat linkben osztom, hogy ne veszítsenek eredeti minőségükből.
Egy makróval indítom a sort:
[i15 PRO]
[i17 PRO MAX]
Fő kamerával:
[i15 PRO]
[i17 PRO MAX]
Zoom kamera:
[i15 PRO - 2X]
[i15 PRO - 3X]
[i15 PRO - 4X]
[i15 PRO - 8X]
[i17 PRO MAX - 2X]
[i17 PRO MAX - 4X]
[i17 PRO MAX - 8X]
Széleslátó:
[i15 PRO]
[i17 PRO MAX]
Éjszakai:
[i15 PRO]
[i17 PRO MAX]
Mindenki vonja le a saját következtetéseit, én a zoom kamerával elégedett vagyok, de azon kívül látszik, hogy nem szabad nagy elvárásokkal nekimenni egy bizonyos szint felett.
Összegzés
Azon a szinten vagyunk már, ahol szinte mondvacsinált váltásra biztat az új iPhone. Ugyan egyértelműen egy újabb, jobb telefon a jövevény, de már régóta nem érzem a hűha faktort, hiszen meghaladták azt a szintet ezek a telefonok, ami nem okoz fejfájást vagy kellemetlenséget, a tökéletes felhasználói élményt évek óta elérték.
