- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Kempingezés és sátrazás
- sziku69: Szólánc.
- Mr.Csizmás: Bestbuy travel, utazós, kirándulós topic - szállások, jegyek
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- GAI: 150k+
- votlage71: Kábel menedzsment
- Balázs2: Gmail
- hcl: Döglött tabletből wifis kijelző kókány
Hirdetés
-
LOGOUT
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
Lehet, hogy működik, a TTL-UART-ok nyugalmi állapota a Tx-en valóban a magas szint. De visszafelé, LV -> HV irányban az utóbbi ponton így nem feltétlenül alakul ki a szükséges LO-szint.
A korábban linkelt Maxim-féle oldalról ez a kapcsolás is megfelelő lehet: [link], ha a Vpullup szint 3.3V-os (a fetek inkább logic-level kivitelűek legyenek, mint pl. BSS138). Ezzel az egyetlen nyitott kérdés, hogy az UART Rx a 3.3V-os, az 1-wire felől érkező szintet magasnak érzékeli-e. Az ATmega328p adatlapja szerint 0.6*Vdd a küszöbérték az input portokra, ami 3V-ot jelent, a karakterisztikák szerint a valós limit még ennél is kisebb néhány tizedvolttal. -
And
veterán
Úgy tűnik, hogy ez az illesztő nem alkalmas arra, amit szeretnél. Épp azért, mert szerintem nem tudja lekezelni azt topológiát, hogy az egyik oldalon egy 1-wire busz van, a másikon pedig két különálló (Rx/Tx) jel, amelyek közül az egyik (Tx) állandóan aktívan meg van hajtva, és nem lehet nagy impedanciás állapotba kényszeríteni.
Itt például látni 1-wire buszhoz való szinteltoló kapcsolásokat: [link], de látható, hogy ezeknél a master (MCU) is 1-vezetékes interfésszel rendelkezik, nem különálló Rx/Tx-pinekkel. Utóbbi problémára (UART - 1wire) ezek lehetnek a megoldások: [link], [link] (2a. ábra), [link], stb. -
And
veterán
Azzal korlátozza, hogy ha az "5V"-os oldalra magas szint kerül, akkor a fet lezár, olyankor a source oldal nem tud magasabbra kerülni, mint amire az R1 húzza. Ha az "5V" input alacsony, a fet belső diódája nyit, a source kerül alacsony (a dióda nyitófeszültségének környéke) szintre, így mivel a gate fix 3,3V-on van, a fet kinyit.
-
#78181
And
veterán
Speeedfire
#78180
And
veterán
válasz
Speeedfire
#78180
üzenetére
A WS2812 egy RGB-led, viszonylag keskeny hullámhossz-tartományú alapszínsugárzókkal. Egy ilyenekből kikevert fehértől túl nagy színvisszaadási indexet nem várnék, valószínűleg ezért is csak natív fehér ledekre szokás CRI-értéket megadni.
-
#77226
And
veterán
DonThomasino
#77225
And
veterán
válasz
DonThomasino
#77225
üzenetére
Az U106BS egy nullátmenet-kapcsoló, az LM324 pedig egy quad OPA, mint az adatlapjukról is kiderül. Alma-körte.
-
And
veterán
Attól függ, hogy mekkora terhelő (drain-) áram szükséges neked, de azért az látható a kimeneti és a transzfer karakterisztikán (3. oldal, 1/2-es ábra), hogy ez egy elég alacsony nyitófeszültségű típus. Már 2V-os Ugs-nél is képes 5..6 amperes drain áramot vezetni, bár ekkor még relatív nagy csatornaellenállás mellett.
-
And
veterán
válasz
#68216320
#76906
üzenetére
- Méret: egyértelmű (a normálisabb pcb-gyártók a feltöltött gerber alapján számítanak, nem is kérnek utána külön méretet, meg is mutatják a várható képét),
- db / lap: darabszám, több pcb / lap: adott pcb-t több darabban össze tudnak montírozni egy lapra,
- határidő: egyértelmű,
- pozíció rajz (silk layer) színe és jelenléte: alkatrészek körvonala, nem kötelező,
- forrasztásgátló lakk (lötstop vagy solder mask): ettől lesz alapszíne a pcb-nek, ami nálad zöld,
- körbevágás: teljes kontúrmarás, vagy nem teljes, de törhető, vagy csak felületi bemarás (V-CUT),
- lemezvastagság: a hordozó vastagsága ('szokásos' méretek 1...1,6 mm),
- rétegek száma: kétoldalas nyákhoz 2,
- rézvastagság: általános esetben 35 um (nagyobb vastagság kevésbé finom rajzolatot enged),
- SMD stencil: smd beültetéshez, paszta felviteléhez (kézi és kisszámú ültetéshez felesleges),
- nyákterv: gerber (ez a többivel ellentétben elég egyértelmű formátum),
- felület: sima réz, ónozott (ez az ajánlott) vagy aranyozott (drága).
Kezdőknek valóban kicsit kevés infót adnak meg, mások elég szájbarágós segítséget adnak a pontos szabályokról, tervezési feltételekről (pl. adott rézvastagsághoz tartozó track- és szigetelő szélesség, lehetséges furatméretek, gyártási tűrés, stb.: [link]). -
And
veterán
válasz
#68216320
#76873
üzenetére
Például: JLCPCB, de ez csak egy a sok hasonló közül. Öt darab (mod: egyforma mintázatú), max 100x100 mm-es kétrétegű panelt 2 USD-ért + postaköltségért (6..7 USD) gyártanak. Kontúrmarva, választható lötstop színnel. A további hasonló 5-darabos tételekért 5 USD-t kérnek.
-
And
veterán
Nagyon valószínű, hogy a kvarc melletti kondenzátor nélkül is elindul az oszcillátor (más kontrolleres áramkörben is el szokott indulni). Annak a kondenzátornak a szerepe kettős: egyrészt stabilabb oszcillációt eredményez, másrészt ha az egy trimmer, akkor beállítható vele a pontos frekvencia. Mivel a modulon ez a lehetőség nincs meg, marad egy pár pF-os érték. Ha te építed meg, és fontos az órajel pontossága, akkor trimmert tervezz oda. Ha meg nem fontos, akkor egy 10..15 pF-os kapacot, ami a gyakorlatban pl. a pcb szórt kapacitásai miatt akár el is hagyható.
-
And
veterán
Lehet, hogy félreértelek, de te a 'bekötés' helyett - ami ezek szerint egyértelmű - te véletlenül nem a modul kapcsolási rajzát keresed? Mert ha azt, akkor is segítség lehet az adatlap, vagyis annak a 32. oldalán említett 28-as ábra. Láthatóan nem teljesen egyezik meg a modul pontos rajzával, de óriási különbségek nincsenek. Az adatlap rajzán feltüntetett 1 F-os kondenzátor helyén van a modul eleme, amiről (miután azt a szuperkapacitással szemben nem szabad tölteni) szintén egy dióda vezet a közösített tápág felé. A két dióda lényegében akármilyen kisjelű szilícium vagy Schottky lehet. A tápágban valószínűleg megint csak a 'szokásos' kerámia kondi páros van (pl. 1u / 100n), az értékük nem kritikus. A kvarc a szükséges 32,768 kHz-es példány, az elektrolit leolvasható, 10..100 uF, megint csak nem életbevágó. Marad egyetlen kapac, ami lehet a kristály terhelő / finomhangoló kapacitása (5..25 pF-os trimmert javasol az adatlap, tehát valahol ebben a tartományban). Az I2C-busz szükséges felhúzóit az általad linkelt fotón nem látni, de lehetnek a pcb alsó felén is.
-
And
veterán
Erről a konkrét modulról nem is kerestem infót, de a PCF8563-as IC adatlapja szinte mindent elárul: GND / Vcc egyértelműen a táp, SDA / SCL az I2C-adat és -órajel. A maradék két kivezetés kérdéses, de azért azok sem kitalálhatatlanok: az INT valószínűleg a chip Interrupt (3-as) kimenete, a COT pedig esetleg a Clock out (7-es) kimenet lehet. Utóbbi kettő az adott modulon szemrevételezéssel és méréssel ellenőrizhető.
-
And
veterán
Igen, ha már kéznél van a második fokozat, akkor lehet 1x-es / követő erősítőt építeni belőle, és ehhez plusz alkatrész sem kell. A két fokozat közé akár aluláteresztő - integráló jellegű RC-tag kerülhet, de az már valójában jelen van, ha erről van szó. Neked nem kell féltápra ültetni a jelet (azt szimpla - értsd: nem szimmetrikus, hanem egytápfeszes - táplálásnál és AC jelátvitelnél szokás), mivel te az első fokozat után már csúcsra egyenirányított szinttel dolgozol.
Amúgy a diagram függőleges tengelyén a 10-bites ADC kimeneti értéke látható, vagy más? Az opa-s kapcsolásnak itt az illesztésen túl az a legnagyobb előnye, hogy az erősítéssel szépen be tudod állítani a 'kivezérlést', hogy a legnagyobb előforduló csúcs éppen csak egy picivel az ADC 'teteje', a pozitív referencia alatt legyen. Ha ehhez képest csak töredék jelszintekkel dolgoznál, akkor a 10 hasznos bitből jó néhány kihasználatlanul maradna.
Ezért az erősítést beállító visszacsatoló tag (R3) a bemérésig lehet legalább részben trimmer potméterből kialakítva, pl. 10k fix ellenállással sorosan egy 220..470k-s trimmer. -
And
veterán
"de ha nem jártál zeneiskolába, és megkérdezem Tőled, hogy hogyan kell feloldani egy emelt alapú IV. szűk szeptimet"
Jártam, de sajnos akkor is csak úgy tudnék rád nézni, ha ilyet kérdeznél
.
A piezós képben túl sok az ismeretlen (forrás pontos jelszintje, impedanciája - de legalább tudjuk, hogy marha nagy), egy ilyen jelet közvetlenül ADC-re - főleg egy nem túl acélos, 10-bites felbontásúra - vezetni csúcs detektálási céllal, hát szerintem elég meredek.Ez bizony megér némi előzetes analóg kondicionálást, lásd leweegee2 kolléga linkjeit. Azokhoz képest az általad linkelt jóval egyszerűbb volt (igaz, más a céljuk is).
Sajnos nem megy úgy, hogy veszünk egy kontrollert, közvetlenül rákötünk mindenféle analóg jelet, és majd megoldja magának. A képességei eléggé limitáltak ilyen szempontból.
Gondolj bele, hogyan fogadtátok többen is a kontrolleres topikban a kolléga rugózását a szükséges i2c-felhúzókról, vagy a soros port adás-vétel vonalainak bekötéséről, merthogy ezeket 'senki nem mondta el'. "Meg kell ismerkedni kicsit mélyebben a dolgokkal [..]", írtad.
Mod.: nem mellesleg ezek az analóg áramkörök is alapszinten szép lassan beszivárognak a 8-bites minimál tudású kontrollerekbe. Már nem csak ADC meg komparátor van némelyikben, hanem előfordul néha beállítható erősítésű opamp is. -
And
veterán
"nem tudom értelmezni a kapcsolási rajzot, mert nem építettem még semmit opamp-ból"
Ne haragudj, de ez szerintem irtó rossz érv egy olyan amatőrtől, aki azért szokott ezt-azt építeni. Az az opa és környéke egy szimpla neminvertáló kapcsolás, amelynél a feszültségerősítés U= 1+(R3/R2), szóval nem atomfizika. A kimenete egy diódás csúcs egyenirányítót táplál, majd egy 50 ms körüli időállandójú RC-taggal van simítva.
A piezo kimeneti szintjében neked van igazad, de csak abban az esetben, ha valóban mechanikai kontaktusban van a rezgést végző alkatrésszel (nem véletlen a "kontakt mikrofon" elnevezés).
Viszont a kimeneti impedancia sokszor 100 kΩ - MΩ nagyságrendje miatt nem fog mA körüli áramokat adni. Az ADC (pl. Uno, Nano: ATmega328P) adatlapja - más kontrollerekhez hasonlóan - direkt kiemeli, hogy normális mintavételezési időt csak 10 kΩ vagy alacsonyabb forrásimpedanciával lehet elérni. Ezért mégis csak kellene valami opamp-os fokozat, ami egyrészt jó nagy impedanciával fogadja a piezo forrás jelét, esetleg beállítható erősítéssel (vagy csillapítással) rendelkezik, majd kis forrásimpedanciával hajt meg további fokozatokat. Másrészt az opamp bemenetét kevésbé kell félteni, külső alkatrész, külön táplálható, jobban védhető meg nagyobb szintet is elviselhet (utolsó lépcsőként a uC bemenetein is van diódás védelem, persze nem óriási energia elnyelésére).
Egyébként az alapfeladathoz muszáj ragaszkodni a piezós megoldáshoz? Nem lehet kiváltani egy jóval kisebb hasznos felületű elektret-kapszulával? Az igaz, hogy utóbbi érzékenyebb a környezeti zajokra is, viszont a kisebb mérete és felülete okán talán az is könnyen kontaktusba hozható a hangforrással, esetleg el is szigetelhető a környezettől. -
And
veterán
Eltérő lehet a véleményünk a túl sok alkatrészről, de szerintem a fél tucat passzív elem + opa nem számít annak. A piezo lapka nagyon nagy forrásimpedanciával rendelkezik, valószínűleg az arról levehető jel sem túl nagy szintű, nem véletlenül van az opa-s kapcsolásnál jó nagy feszültségerősítés beállítva. Közvetlenül egy uC analóg bemenetére nem tenném, azok eleve nem szokták szeretni a nagy belső impedanciájú meghajtást. Az sem mindegy, hogy miféle analóg inpuként kezeljük: ADC vagy komparátor fogadja a jelet, de ez így - erősítés / illesztés hiányában - szvsz. mindkét esethez lepkefing.
-
And
veterán
válasz
Balinov
#76586
üzenetére
Igen, nagy valószínűséggel nem lehet elrontani az 555 bekötését, ha csak nem szitázták fordítva a pozíciójelet, az meg nem valószínű (a többi vásárló nem panaszkodott ilyenre).
"De ha a 2xAA elemen merek 3.1-3.2V-t, akkor hogy lehet tobblet feszultseg generalva?"
Én nem is feszültségre vagyok kíváncsi, hanem az áramra. Mindezt azért, mert a hirtelen és erős melegedés mindenképp túláramra utal. Olyan meg nem sok helyen tud folyni egy ilyen áramkörben, leginkább a tápok és a kimenet / terhelés felé.
A tápfeszültség is érdekes, mert az NE555 típus hivatalos minimum tápfeszültsége 4.5V, a CMOS kivitelű típusé (7555) szokott alacsonyabbról, 2V-ról indulni. -
And
veterán
válasz
Balinov
#76573
üzenetére
- Akkor is melegszik az 555, ha a hangszóró nincs bekötve?
- Egészen biztosan jól van bekötve az 555 ??
Mod.: értve ez alatt, hogy az elemtartó pozitív / piros vezetéke összecseng az IC 8-as, a negatív / fekete vezetéke pedig az 1-es lábával, a terhelés (C4-essel soros hangszóró) pedig a 3-as lábra van kötve? Természetesen az elemek méréskor ne legyenek az elemtartóban.
- A nyugalmi (egyik gomb sincs lenyomva) tápáramot megmérted?
- Hangszóró ellenállására rámértél?
" Diodak, sarga kondik polaritasa ugye mindegy [..]"
Diódáké pont nem lenne mindegy, de olyat egy darabot sem látni a rajzon. -
And
veterán
Ezt azért leírják, bár tény, hogy a megnevezés teljesen megtévesztő:
seger: Nem tudom, hogy néz ki a meghajtó dobozkáka, mert a fotókon nem látszik, csak egy (nem szivargyújtó) csatlakozó a fénykábel végén. Gondolom ott csatlakozik a meghajtásra. Ha ez így van, akkor az a dobozka eltehető olyan helyre, ahol nem zavaró: jobban hangszigetelt (gumi, parafa) nagyobb dobozba, akár elkábelezhető az utastéren kívülre. De akár bele is lehet nézni, hátha valami félig nyitott tekercs van az inverterében, esetleg azzal is lehet foglalkozni (ragasztó, műgyanta vagy hasonló megoldás). -
And
veterán
A nevével ellentétben nem LED, hanem EL-sugárzó, ezt a leírásban tisztázzák, ehhez valóban nagyobb feszültségű, >100 V-os meghajtás kell.
seger: ettől függetlenül nem hinném, hogy egy ilyen EL-meghajtó tűzveszélyesebb lenne, mint bármilyen más, hasonló teljesítményigényű eszköz. A sípolást meg nem tudom, miért előlegezed meg (vagy már tapasztaltad?), mikor az egyáltalán nem törvényszerű, ráadásul lehet is tenni ellene. -
#76492
And
veterán
tordaitibi
#76488
And
veterán
válasz
tordaitibi
#76488
üzenetére
Mivel az effektív érték hivatalosan is négyzetes középérték, igy aztán nem számít, hogy az egyes félperiódusok polaritása negatív vagy pozitív. Vagyis ha egy kétutas egyenirányítóra, Graetz-hídra küldünk egy DC-komponenst nem tartalmazó szinuszjelet, annak kimenetén - pufferelés nélkül - ugyanúgy a csúcsérték / gyök(2) lesz az effektív / RMS érték, mint egyenirányítás előtt.
-
-
#76479
And
veterán
tordaitibi
#76477
And
veterán
válasz
tordaitibi
#76477
üzenetére
"A példába én nem értem a 2x 1,41-et, a 9V effektív értéke az 6,38V."
Mert nem jól számolsz: a példa is csúcstól-csúcsig értéket említ, a sima csúcsérték ennek a fele, az effektív értékhez pedig az utóbbit kell gyök(2)-vel osztani, nem a csúcstól-csúcsig (pp-) értéket.
Az Upp-értékből az effektívet 2x gyök(2)-vel való osztással kapjuk meg.
#76478: az előbbiek értelmében Upp (csúcstól-csúcsig) = 2* Up (csúcsérték). -
#76475
And
veterán
DonThomasino
#76474
And
veterán
válasz
DonThomasino
#76474
üzenetére
Nem teljesen értelek, mert a képen látható példa és a te adataid között nem látom az összefüggést. Ezen felül a gyök(1) sem tudom, honnan jött, mert az effektív feszültség értéke szinuszos jelalaknál: Ueff = Ucs / gyök(2).
Mod. ha a csúcsértéked 2V (a csúcstól-csúcsig, Upp = 4V), akkor az effektív érték Ueff = 2V / gyök(2) = gyök(2) = 1,414.. V. -
#76473
And
veterán
DonThomasino
#76472
And
veterán
válasz
DonThomasino
#76472
üzenetére
Nem, mert nem áram, hanem olyan váltófeszültség, amelynél a feszültség (és a frekvencia) állandó. Valamint váltakozó helyett inkább csak változó feszültségű szokott lenni, mivel mint említettem, szokásosan nem nulla a középértéke, hanem DC-ben eltolt, nem vált polaritást.
-
#76471
And
veterán
DonThomasino
#76469
And
veterán
válasz
DonThomasino
#76469
üzenetére
Inkább feszültség, mivel az oszcilloszkóp azt mintázza / méri. A szkópok belső teszt jelgenerátora általában 1 kHz-es frekvenciájú, néhány tizedvolt csúcstól-csúcsig értékű (szokásosan nem nulla középértékű, hanem pl. 0V / 600mV csúcsértékű) meredek fel- és lefutású négyszögjelet ad, hogy ezzel a feszültségosztós mérőfejek kompenzációja is beállítható legyen.
-
#76464
And
veterán
DonThomasino
#76458
And
veterán
válasz
DonThomasino
#76458
üzenetére
Mondjuk úgy, hogy ez túlzott leegyszerűsítése a dolgoknak, de alapjában így van.
(A váltás nem úgy történt, hogy régen voltak a full analóg, CRT-s szkópok, aztán egyszer csak hirtelen mindegyik LC-kijelzős és digitális lett. Ráadásul utóbbiak sem számolnak ki 'helyetted mindent'. Egy rakás dolgot ugyan képesek kimatekozni a mintákból, de azért egy oszcilloszkóp legfőbb feladata továbbra is a jelalak vizsgálata.) -
And
veterán
Boost-konvertereket kifejezetten tápokhoz szokás használni, jelekhez nem, amúgy is feleslegesek volnának ilyen célra. Ha a célfeszültség rendelkezésre áll, akkor akár 1-2 tranzisztorral is megoldható a szinteltolás, de vannak erre cél integrált áramkörök is. Nem mindegy, hány jelet kell párhuzamosan kezelni, de egyébként nincs szükség sebészi pontosságra a kimenetet illetően (az adatlapokról kiderül, hogy a céláramkör mekkora feszültséget igényel a magas / alacsony szintekhez).
-
#76434
And
veterán
DonThomasino
#76433
And
veterán
válasz
DonThomasino
#76433
üzenetére
A mérőszonda a feszültséget tudja osztani, az időt természetesen nem képes befolyásolni.
-
And
veterán
Magyarán nincs meg az 5V-os (Vcc1) tápfeszültség terhelés alatt? Miféle tápegységről tolod és mekkora a terhelhetősége? Gondolom a tápfeszek 2-2 pinje között (1-2 és 3-4) rövidzár mérhető - ugye tényleg mérhető? - alapállapotban. Mondjuk nagy áramot nem igényel 5V-ról a panel, 1-200 mA-t az adatlap szerint.
Mod: ha netán valami labortápod van, amin be lehet állítani áramlimitet, nem fordulhat elő, hogy a kijelző túláram vagy rövidzárlat miatt áramgenerátoros (CC-) módba viszi a tápegységet, ezért esik a kimeneti feszültsége? -
And
veterán
válasz
csubuka
#75856
üzenetére
(Már csak azért sem, mert az a 'magasabb feszültség' a gyakorlatban nem létezik. A névleges értékek között ugyan megvan, de a lehetséges tartományok között nincs: egy frissen töltött NiMH feszültsége is erősen közelíti vagy akár át is lépi a másfél voltot, és csak a kisütés megkezdése után esik elég gyorsan a névleges érték környékére.)
-
#75779
And
veterán
tordaitibi
#75778
And
veterán
válasz
tordaitibi
#75778
üzenetére
Nézd, az adatlapot nem én írtam. Amúgy valószínűleg nem marad hideg, ha 95%-os hatásfokot és 5V * 3A = 15W-os kimeneti teljesítményt veszünk, akkor a tokozásnak 460 mW-ot kell disszipálnia, az pedig az adatlapon megadott 100 °C/W-os (J-A) hőellenállás mellett 46 °C-szal emeli a tok hőmérsékletét. Vagyis azon szobahőmérsékletű környezetben 70°C körüli érték lesz mérhető.
Mod: a fenti értékek 97%-ra igazak, 95% hatásfoknál már 100 °C környékére melegedhet a tok. De csak elszúrom másodszorra is, mivel a JC hőellenállás csak 55 °C/W, szóval a 70 °C-os tokhőmérséklet áll közelebb a valósághoz a fenti feltételeknél. -
#75777
And
veterán
tordaitibi
#75769
And
veterán
válasz
tordaitibi
#75769
üzenetére
"Amit And ajánlott az felejtős, az a nokedli IC van a szivargyújtós töltőkbe, hát ha az kiköhög 3 ampert akkor én bíboros vagyok és épp misét celebrálok a vatikánba."
Kezdheted a misét, ugyanis az a bizonyos konverter chip (MP2315), ami a linkelt STDN-3A24-ADJ modulon van, deklaráltan képes 3 amperes áram leadására: [link]. A pdf első oldalán rögtön az 5V / 3A-es példakapcsolás látható. Hatásfokban sem gurít a HEstore leírása, mert elérheti a 97%-os értéket, igaz 12V-os inputnál "csak" 95%-ra képes.
Úgyhogy az, hogy a chip nyamvadt, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem képes kellő áramot adni. Használtam már más típusú, de MPS-gyártmányú konvertert, és az is tudta a megadott >1 A-es terhelőáramot, pedig még ennél is viccesebb méretű SM-tokban (MSOP8) volt. -
And
veterán
válasz
kesztió
#75602
üzenetére
Ide nagy értékű (elektrolit) kondenzátor nem való, mivel itt a chip mellett egyértelműen a nagyobb frekvenciás összetevők elnyomása, hidegítés a cél.
"És főleg, miért ennyire közeli két érték (100nF és 1µF)?"
Mégiscsak egy nagyságrend a kettő közötti arány. Ha az előbbi 100 helyett csak 10 nF lenne, az jobban megnyugtatna? Mod: normális / szűrt tápegység mellett már a két darab kerámia kapac is túlbiztosítás, valószínűleg elegendő lenne csak az egyik, a kisebb értékű megléte.
"És főleg arra vagyok kíváncsi, hogy valószínűleg akkor a sorrend sem mindegy, de nagyítóval se látok semmiféle jelet a kondikon. Melyik lehet a 0,1µF és melyik az 1µF?"
Nem is fogsz rajtuk jelölést látni, mert kerámiákon az nem szokás. A sorrend pedig ebben a nagyságrendben és erre a célra nagyjából teljesen mindegy. Talán egy mikrohullámú áramkörben számítana valamennyit, de az úgysem így nézne ki. -
#74729
And
veterán
neophyte79
#74728
And
veterán
válasz
neophyte79
#74728
üzenetére
1.) A kapcsolóüzeműben is van trafó,
2.) ha hagyományos 50 Hz-es transzformátoros volna, akkor sem nagyon számítana. -
And
veterán
"Jó lenne 32bit, és 100+Mhz, de minden jó lenne, ami túlmutat a 12bit/10Mhz-en."
Vagy én értelek félre ezzel a 32 bittel, vagy te tetted lehetetlenül magasra a lécet. 100 MHz-en és felette 12 bites felbontás már bőven jónak számít, a LeCroy 4000HD sorozat tudja ezt 1 GHz-ig, néhány millió forintért. 16 bitet a PicoScope 4262-es tud, 5 MHz sávszélesség mellett. -
#74607
And
veterán
rednifegnar
#74603
And
veterán
válasz
rednifegnar
#74603
üzenetére
Hajtottam már PIC-ről aktív 5V-os buzzert mindenféle kiegészítő sallang nélkül, végül is egy I/O le tud adni jellemzően 20..25 mA-t. A meghajtással nem is volt gond, a rendkívül idegesítő hangjával annál inkább (amíg nincs bedobozolva, jobb rajta hagyni a gyári öntapadós papírt, vagy leragasztani).. Az áramfelvételén és a hangerején is segíthet egy 10 ohm nagyságrendű soros ellenállás.
-
And
veterán
válasz
Geryson
#74545
üzenetére
"Na mármost ez az első gondom, hogy az áramfejlesztő 220 V-ot fog generálni, ezt egy akkutöltővel átalakítom 12 V-ra és amikor használom, akkor egy interveterrel visszacsavarom 220 V-ra?"
Ezt hívják úgy, hogy kettős konverziós UPS.
Az akkukban tárolható energia: 2* 12V* 100 Ah= 2,4 kWh.
Ebből konverziós veszteség nélkül számítva 90 watt (= 19,5V * 4,62A) csúcsteljesítmény elméletileg 26,6 órán keresztül biztosítható. A gyakorlatban konverziós a hatásfok 70..85% lehet, így a valós időtartam ennél kevesebb lesz. Az is igaz, hogy a laptop töltés nem igényel végig ekkora teljesítményt, viszont mást is említettél, mint lehetséges fogyasztót. Nagyságrendi kiindulási adatnak ennyi talán megfelel. -
#74530
And
veterán
tordaitibi
#74528
And
veterán
válasz
tordaitibi
#74528
üzenetére
"Vagy az ajánlott ic-s megoldás, de ez segédtápot is igényel, az elég macerás, honnan veszem, +-15V kellene [..]"
(Egyfelől miért pont ±15, másfelől ez megoldható a szokásos egytápfeszes módszerrel: az R3-as GND-jét Ut/2-vel helyettesíthetjük, és akkor nem kell kettős táp. A féltápfeszültség előállítható egy szimpla osztóval, igényesebb esetben - hogy a forrásimpedanciája kellően alacsony legyen - egy újabb opamp fokozattal, mondjuk egy duál kivitelű tokkal. Ebben az esetben természetesen a szimmetrikus jelvezetékekről a DC-komponenst le kell választani 1-1 soros, legalább 100..220nF nagyságrendű kapacitással, 10k bemeneti impedancia esetén. Azt meg a kérdező említette, hogy 24V rendelkezésre áll a csatlakozón, a várható terhelőáram pedig elég minimális.)
Chal: valami hasonlót képzelj el, mint ennek a pdf-nek a 9. oldalán, a 8-as ábrán látható, ami a korábban linkelt megoldás egytápfeszes verziója. -
And
veterán
A szimmetrikus jelvezetésnek pont az lenne a lényege, hogy nincs 'hideg' és 'meleg' pont. Mindenképp célszerű lenne egy aszimmetrizáló fokozattal fogadni a differenciális jelet, amit pl. egy egyfokozatú opa-s erősítő is képes megoldani: [link]. Az első ábra alapkapcsolása megfelelő lehet. Ha R1=R2 és R3=R4, akkor a diff jelre a feszültségerősítés A= R3/R1 (vagyis ha mind azonos, mint az ábrán, akkor 1x-es), a bemeneti impedancia pedig Rbe= 2xR1.
-
And
veterán
Nem túl bonyolult kontrollerek szoktak az ilyen cuccokban lenni, de azért természetesen nem úgy megy, hogy majd akármilyen távirányítóval elindul (akkor sem, ha a vivőfrekvencia stimmel). Sokat segítene a dolgon, ha megnéznéd, hogy a vevő oldalon, vagyis az autóban miféle integrált áramkör - ha egyáltalán - található, ami köré az egész épül.
-
#74374
And
veterán
tillatrilla
#74373
And
veterán
válasz
tillatrilla
#74373
üzenetére
Az mondjuk alapszabály, hogy pakkba - álljon akár soros, akár párhuzamos cellákból - csak azonos kapacitású cellákat teszünk. A töltésvezérlőt nem különösebben érdekli az, hogy megnőtt alatta az akkukapacitás: a fő töltési szakaszra nézve áramgenerátorosak szoktak lenni, így maximum tovább tart majd a töltés. Egyedül akkor lehet gond, ha rendelkezik valamilyen biztonsági időzítéssel is a töltés befejezéséhez, ez viszont valóban vezérlőfüggő lehet.
-
And
veterán
válasz
t72killer
#74307
üzenetére
Biztos kell hozzá driver, mivel ez is egy USB - soros UART (konkrétan a CH340-es típus van rajta, mint némelyik utángyártott Arduino-n), kiegészítve egy RS485-meghajtóval. Ami az RS485-nél kérdéses, az az adás vezérlésének módja. Ezt többféleképp - akár automatikusan, extra vezérlőjel nélkül - is meg lehet valósítani, csak nem mindegy, hogy a PC / USB-host oldali szoftver hogyan kezeli, mert ha nem úgy, ahogy ez a hardver várja, akkor nem feltétlenül fog működni a konverzió, hiába látja a host gép a virtuális soros portot.
-
-
And
veterán
válasz
t72killer
#74124
üzenetére
Egy koaxon nem nagyon tud mi elromlani, ha nem szakad meg vagy fizikailag nem sérül. Amit linkeltél, az egy SWR-mérő, ami lényegében a terhelés valós impedanciáját (illesztettségét) méri, de nem ad információt sem a tápvonal veszteségéről, sem az antenna hatásosságáról. Ezeket mérni csak megfelelő műszerezettséggel lehet: szignálgenerátor, jelszintmérő, antennanyereséghez pedig ugyanezek, plusz ismert nyereségű referencia-antenna.
-
-
#73915
And
veterán
Csabesz666
#73913
And
veterán
válasz
Csabesz666
#73913
üzenetére
Kizárásos alapon: mivel a felirata olvashatatlan de egy rakás vezetékkel kötődik a valószínűsíthető - hűtőbordás - SoC-hoz, az utóbbi mellett balra lévő BGA-tokos chip lesz az. Adatlapok szerint 64 Mbit / 8 MB méretű.
Mod.: Vagy ahogy *Ropi* írta, mivel akkor meg valóban a RAM hiányzik.. -
And
veterán
"Tetszik ez a vita, analóg vs. digitális"
Ráadásul - ez nem is neked szól, te valszeg. tisztában vagy vele - ez messze nem analóg versus digitális szembenállásról szól. Manapság a pár száz forintos kontrollerben is benne van egy rakás, analóghoz legalább kapcsolódó (ADC, DAC) vagy 'teljesen analóg' fokozat (például: programozható erősítésű OPA, analóg komparátor, beállítható referencia feszültségforrás - ezek akár közvetlen outputról, nem csak szoftverből olvasható kimenettel is rendelkezhetnek), amely egy csomó analóg körítést kiválthat. A 'fagyás' elleni módszerek közül meg én is első helyen a watchdog-ra gondoltam, bár használni nem nagyon szoktam, sosem volt rá égető szükségem. Mikor program fagyással találkoztam, arról később mindig kiderült, hogy szoftveres eredetű volt a probléma, vagyis 'én voltam a hülye', nem a uC. Bár olyan is előfordult, hogy a fordítóban nem volt lehetséges rendesen lekezelni valamilyen körülményt (tipikus példa: I2C timeout, hiányzó vagy buszról leeső slave-eszköz), ami fagyást okozott, és ilyen esetben nagyon jól jött, ha bele lehetett látni a fordító 'mögé', a spec. regisztereket lehetett közvetlenül piszkálni / olvasni, és ehhez persze nem ártott az adott kontroller adatlapját tanulmányozni, nem csak a fordítót úgy-ahogy ismerni. -
#73869
And
veterán
tordaitibi
#73866
And
veterán
válasz
tordaitibi
#73866
üzenetére
"Még egy érv, ami szerintem egyszerű megoldásoknál a régi felé billenti a mérleget.
Ami órajellel megy az lefagyhat. Ami szoftvert futtat úgyszintén."
Azért ezekről az 'érvekről' szerintem mindketten tudjuk, hogy eléggé erőltetettek. Azt aláírom, hogy a nulláról nem egyszerű elkezdeni bármilyen programozható elektronikával foglalkozni, főleg nem annyira fiatalon. Nekem fiatalon is problémás volt, mivel én is inkább a hardver felől közelítettem a dolgot, nem vagyok egy született programozó, hogy finoman fogalmazzak. De azért amit meg lehet oldani egy pici kontrollerrel (itt ugye egy arduino-nál is egyszerűbb, egytokos alkatrészt is el lehet képzelni < 4-500 forintért) olcsón, kevés kiegészítő alkatrésszel, kis helyen a nyákon, azt manapság nem érdemes egy alkatrésztemetővel kivitelezni. Igen, igényel némi kezdeti beruházást, meg tanulást, de ha van remény arra, hogy az ember még 10+ évvel később is ezzel foglalkozik, akkor valószínűleg megéri.
"Ez nem mondható el egy tranzisztoros erősítőről vagy egy analóg műveleti erősítős deprez műszeres hőmérőről. Az 20 évei elmegy egyfolytában."
A deprez-műszer elektromechanikus, mozgó alkatrészt tartalmaz, és mint olyan, sokkal érzékenyebb és hamarabb is tud tönkre menni, mint egy tisztán elektronikai megoldás (ráadásul nem annyira magától értetődő például tizedfokos kijelzést kialakítani rajta). Én az iparban azt látom, hogy ami mozgó alkatrész - érzékelő, kapcsoló, szelep, pozícionáló, akármi -, az hiába egyszerűbb szerkezet, mégis sokkal rövidebb élettartamú, mint egy elég bonyolult vezérlő elektronika (mondjuk PLC), ami az előbbiekkel ellentétben meglehetősen ritkán megy csak tönkre. Egychipes kontrollert 'csak úgy' kifagyni még nem láttam, ennek megakadályozására egyébiránt egyszerű módszerek léteznek a legkisebb kontrollereken is. Vannak hülyeségeik, néha hardveres bug-jaik is, de hogy egy egyébként egyszerű és jól működő program mellett csontra fagyjon, az nem mindennapi eset. -
And
veterán
""Annyit tudok, hogy a féltápfeszültséghez feszültségosztó kell két egyforma ellenállásból --> mindkettőn egyforma áram folyik keresztül. Ha tudjuk a kollektoráram értékét, a feszültségosztó másik felén is ekkora áram kell, hogy átfolyjon. Ha a bázisáram 0.283mA, annak a 260x-osa 73.58mA. 4.5V/0.07358A=~60Ω-os ellenállás kell hozzá, hogy nyugalmi helyzetben a kollektoron ~2.5V legyen. Erre írtam, hogy a tranzisztor a kapcsolás szerint nyugalmi helyzetben egy 60Ω ellenállással egyenértékű ellenállásként viselkedik.
Ez a számítási menet két pontban kifogásolható: az első, hogy mint arról szó volt, a _pontos_ bétából - lineáris működést tervezve - egyszerűen nem lehet kiindulni a gyakorlatban, mert olyan nincs. Iskolai feladatokban nagyon jól mutat, a valóságban többszörös arány is lehetséges a gyakorlati B-tartomány minimuma illetve maximuma között (ezért használunk szimpla bázisellenállás helyett bázisosztót, illetve esetleg plusz ellenállást /ill. hidegítésként egy vele párhuzamos kapacitást/ az emitteren). Ezen felül a kiindulási adat általában a szükséges kollektoráram, és abból számítjuk a bázisáramot, nem pedig fordítva. A másik, hogy még mindig ide kevered a szaturációt, pedig azt nem kell. Ha egyszer tudjuk, hogy féltápfeszre van szükségünk a kollektoron, akkor felesleges a tranzisztor adott munkapontbeli helyettesítő / avagy ekvivalens ellenállását számítgatni, mivel a szükséges kollektorellenállás pontosan ugyan akkora lesz, és mi arra vagyunk kíváncsiak: Rc= (Ut/2) / Ic, ami a te induló Ic-értékeddel 34Ω-ra jön ki, 50 mA-es Ic-vel pedig 50Ω-ra.
A szaturációs feszültség annyiban módosíthatja a munkapontot, ha nagyon precízek akarunk lenni, hogy a lehetséges kollektorpotenciál nem 0...5V, hanem csak 0,5...5V lehet, így a nyugalmi kollektorszintet az utóbbi tartomány közepére kell választani. Mivel a hasznos - torzítás nélküli - kimeneti feszültségtartomány ennél jóval szűkebb, ezért ennek sincs akkora jelentősége. -
And
veterán
"Addig jutottam, hogy 5V / 15kΩ= 0.33mA"
Ezt már az elején nem értem, bár sejtem, hogy mire gondoltál: a bázis potenciálja 0,75V körüli (= U_BE, mivel az emitter 0V-on van), így a bázisáram 4,25V / 15kΩ = 0,283mA. Ezzel el is érkeztünk e kapcsolás legnagyobb rákfenéjéhez, ami a munkapont beállítását illeti: a béta paraméter szórásához, ami egyrészt függ az adott példánytól, másrészt valamelyest a munkaponti áramtól is. Vagyis még ugyanazon típus másik példányával is nehéz reprodukálni, nemhogy másik fajtával. Erről bővebb leírás itt: [link].
"Itt elakadtam, mert ha jól gondolom ezzel egyenértékű ellenállás kell az R4-nek, de nem tudom, hogy itt számolni kell-e a tranzisztor feszültségesésével, és ha igen, mennyi az?"
Ez az 'egyenértékűség' sem tiszta. R4-nek akkora ellenállás kell, amekkorán a kollektor árama féltápfeszültséget ejt. Vagyis Rc= 2,5V / 0,05A= 50Ω, már ha ragaszkodunk az 50mA-es munkaponti áramhoz, amit a fentiek értelmében egyetlen bázisellenállással nehéz beállítani, jó esetben trimmelni kell. Esetünkben azért nem annyira lényeges, mert a megcélzott teljesítmény (azaz a kimeneti feszültség tartománya a terhelésen) kellően kicsi, én 0,6..0,65 Vpp értékkel számoltam, mert a szimuláció alapján nem igazán kaphatunk ennél nagyobb torzítatlan jelet az adott körülmények között. Vagyis ha egy kicsit eltolódik a DC-munkapont és ezzel a kollektor potenciálja, az nem akkora gond. A 'tranzisztor feszültségesése' alatt nem tudom pontosan, mire gondolsz.
"Az adatlapot bújva ezt találtam: "Collector-Emitter Saturation Voltage" ami 0.5V, de nekem ez kevésnek tűnik."
A szaturáció telítődést jelent, vagyis azt az U_CE-feszültséget, ami a tranzisztor teljes nyitásakor az eszközön marad. 0,5V Uce_sat annyit jelent, hogy a kollektorköri ellenálláson nem eshet nagyobb feszültség, mint 4,5V (mármint 5V-os tápfeszültség mellett), akármekkora is a bázis- és azzal a kollektoráram. De ennek lineáris üzemben nincs akkora jelentősége, mivel ilyenkor sosem nyitjuk koppanásig a tranzisztort. -
And
veterán
Alapjában a Tina-val szimuláltam
. A legfontosabbra már rávezetted magad, vagyis hogy az eredeti kapcsolás helytelen, a hangszórón DC-áram folyik. A munkapontot próbáltam úgy beállítani, hogy a kollektoron a GND-hez képest közelítőleg Ucc/2 (= 2,5V) legyen, hiszen úgy marad a legtöbb 'hely' a hangszóró kivezérléséhez. Mindezt valami nem túl nagy nyugalmi kollektoráram (50mA) mellett, az eredeti 15k-s bázisellenállást meghagyva. Így a tranzisztor disszipációjára Pd=~1/8 W jött ki, ami tokozástól függően 50..60 °C-os tokhőmérsékletet eredményezne külön hűtés nélkül. Ezek után azt láttam, hogy a megadott bemeneti R2/R1 osztó (C1-gyel kiegészítve integráló, aluláteresztő) osztásaránya / csillapítása túl kicsi volt, a tranzisztorra - tekintve a kontroller felől érkező 5V-os PWM-et - meglehetősen nagy jelet adott, aminek a kimeneten durva torzítás volt az eredménye. Ez az R1 növelésével lett javítva. A kimeneti kapac pedig úgy lett megválasztva, hogy a terheléssel alkotott (felüláteresztő jellegű) RC-tag töréspontja nagyjából 200 Hz legyen.
A 40Ω az eredetihez képest a teljesítményen és a nyugalmi áramon nem sokat változtat, a nyugalmi kollektorpotenciált viszont néhány tized volttal megemeli. A maximális kimeneti teljesítmény 8Ω-os terhelésen 4..5 mW lehet. -
And
veterán
Az a kapcsolás abban a formában nagyon suta, és igen, a DC-komponenst mindenképp le kell választani a hangszóróról. Amit én tennék:
1.) "Ha átkötném a + ágat a 8 R és a kollektor közé, a - ágat pedig a GND-re, és úgy tennék elé egy kondenzátort, tehát a kondi + lába a 8 R és a kollektor találkozásához, a - lába pedig a hangszóró + ágára kerülne"
Ahogy írtad, de a hangszóró 'polaritása' jelen esetben tökmindegy, az egyik vége pedig GND helyett a tápágra (+5V) is mehet, az sem számít igazán, de utóbbi esetben a vele soros kapacitás polaritását meg kell fordítani (mivel utóbbi esetben a kollektor potenciálja a negatívabb).
2.) A kollektor ellenállása (R4) inkább 47Ω körüli értékre, és
3.) a jelforrással soros (R1) ellenállást inkább 4,7kΩ-ra cserélném.
A többi ellenállás változatlan maradhat. Ezekkel az értékekkel a tranzisztor nyugalmi árama 50 mA körül alakul, a kollektor DC-potenciálja pedig féltápfesz környékére áll be.
A hangszóróval soros kapac értékét min. 100 µF-ra választanám. -
And
veterán
Ez egy koax-elosztó, abból is az aszimmetrikus fajta (tap), aminek van egy kisebb és egy relatíve nagy csillapítású kimenete. Utóbbi szokott a kábelmodemhez / HGW-hez menni, előbbi a TV-hez. Ha nincs szükség tv-re, akkor ki is lehet hagyni, és úgy a modem nagyobb jelszintet fog kapni. Viszont általában a modemeknek nincs gondjuk a jelszinttel, ez egyébként sok esetben a weboldalukon is ellenőrizhető. Ha mégis bent marad ez az osztó, a nem használt leágazását elvileg le kellene zárni 75Ω-os ellenállással. Amíg a jelszint elegendő a modemnek, nem igazán fogja befolyásolni a sebességet, hogy ez az osztó jelen van-e vagy sem.
Koaxok között természetesen van különbség: a fajlagos - hosszegységre eső - csillapításuk katalógusadat, a hullámimpedancia TV-technikánál fixen 75Ω, és egyéb minőségi jellemzőjük is akad, mint pl. az árnyékolás hatásossága. Kábeltévések régebben azt mondták, hogy RG6-os (illetve annak altípusai) alá nem érdemes menni. F-csatlakozót meg olyat kell beszerezni, ami kifejezetten az adott kábeltípushoz / átmérőhöz illik. -
And
veterán
válasz
Janos250
#73012
üzenetére
Úgy, hogy nem két vezetéken mér. Az egyik fotón látszódik is a bekötési diagram a műanyag házon, valószínűleg az azon lévő sorkapocsba kell kötni a tápot. Mellesleg LED kijelzővel szerelt, tehát valahonnan csak kell tápfeszültséget kapnia. Áramot viszont a FAQ szerint csak 1A felett indikál, ami elég szomorú.
-
And
veterán
válasz
Melorin
#72950
üzenetére
Meg lehet próbálkozni ilyen és hasonló jellegű áramkörökkel, mint például ez az 555-ös időzítővel vezérelt kivitel: [link], de azért akad némi hátránya is a dolognak. Ilyen - relatív magas - frekvenciájú PWM-es vezérlés egyrészt már nem annyira jó hatásfokú: ha bipoláris tranzisztor a kapcsolóelem, az melegedhet, ha pedig mosfet, akkor nagyobb csúcsáramú meghajtás szükséges hozzá. Másrészt ugyan több helyen is említik, hogy az ilyen nagyságrendű kapcsolási frekvencia már nem okoz villódzást vagy sávosodást a kamera képén, azt is hozzáteszik, a hatás egyáltalán nem biztos, függhet a kamera paramétereitől, pl. az elektronikus záridőtől is (hogy ne csak egyszerű képrögzítő eszközökre gondoljunk). Láttam olyan véleményt is, hogy ilyen célra kizárólag a DC-vel meghajtott / dimmelt ledes világítás a nyerő.
-
And
veterán
válasz
KFORboy
#72889
üzenetére
Most ugye nem velem van vitád, hanem az Osram-mal. Leírták, hogy nem termel ózont, de valóban nem szerepel az adatlapon, hogy ez pontosan mit jelent: abszolút értékben, százalékosan, nagyságrendileg mennyivel kevesebbet termel a 'nem ózonmentes' vagy épp direkt olyan célra készült UV-lámpákhoz képest. Úgyhogy lehet ennek ellentmondani, csak hát konkrét adatok hiányában nincs túl sok értelme. Nagyjából tisztában vagyok azzal, hogy mire szokás ezeket használni, az UV-C veszélyeivel (nálam is akad pár ilyen fénycső), és azzal is, hogy ózontermelés hiányában is éppen eléggé károsak lehetnek a szemre és a bőrre.
-
And
veterán
válasz
szoke12
#72578
üzenetére
Mennyire biztos az eredeti ellenállás értéke (hibája), és az értéket miből állapítottad meg, színkódból vagy méréssel? És a cseredarabra ugyanezek? Mert a fotó alapján utóbbinak nem túl egyértelmű a színkódja: az elején és végén a barna ill. arany kivehető, de a közepe nem narancs / barnának tűnik, vagy a melegedés okán már kissé elszíneződött. Amúgy arra mi vitt rá, hogy az eredeti helyére - már ha az értékét jól állapítottad meg - több, mint két nagyságrenddel (!) nagyobb ellenállásút tegyél be? Az nem jó érv, hogy esetleg csak olyan volt kéznél. A cicergő hang miatt meg jobban körülnéznék a pici transzformátor és az elektrolit kondenzátorok környékén is, bár ez a tápfeszültség megléte mellett nem veszélytelen művelet.
-
And
veterán
"A MOSFET-est azért akartam, mert arra 0.1V körül ovlastam"
Ez így nem jelenthető ki, mert erre nincs egységes recept. Mosfet esetén az eszközön maradó feszültség ugye a nyitott csatorna ellenállásától (Rds_on, ami milliohm-os nagyságrend is lehet) és a terhelés áramától függ. Mellesleg sima bipoláris tranzisztornál is előfordulhat 0,1 V-nál kisebb maradékfeszültség (Uce_sat), ha a terhelés árama nem túl nagy, legfeljebb néhány mA vagy 10 mA-es nagyságrendű. Utóbbinál a nyitófeszültség sem probléma. -
And
veterán
Nyilván van egy csomó megoldás erre, amelyekkel már részben találkoztál ([link]), de valamilyen okból mindegyik kompromisszumos: feszültséget ejt, ha korrekt, akkor több kiegészítő alkatrészt igényel (plusz hely a PCB-n), biztosítékra hagyatkozik, kis fogyasztású készenléti berendezésnél az általa felvett minimális áram is számít (záróirányú párhuzamos dióda), stb. A soros dióda az egyik legegyszerűbb, de a feszültségesése nem hasonlítható egy mosfet-es kiviteléhez.
-
And
veterán
Ebben a formában sokkal kevésbé hatékony, mert így a biztosíték pont a fordított polaritás ellen nem védi meg a terhelést. A biztosítékot még a dióda elé illene bekötni, hogy fordított tápnál a dióda túlárama kiégesse azt, mert így a dióda csak saját magát fogja tönkretenni (és a belső védelem kialakításának függvényében a tápra is veszélyes lehet).
Mod: na, mire leírom. -
And
veterán
válasz
bucihost
#72500
üzenetére
Ténylegesen is tapasztaltad, hogy lassú a töltés, adott helyen sokáig tart, vagy csak az Ampere által kiírt érték gyanús? Egyébként mA lesz az, nem mAh. Nekem is elég régóta fent van ez az app, de mint azt a leírása is említi, nem tekinthető mérésnek az általa szolgáltatott eredmény. Ez nem a program hibája, mert hardver- (áramszenzor megléte) és Android-verzió függvénye is a megjelenített adat.
"Rá akarok majd mérni a konyhai dugaljakra mert állítólag ha nincs meg csak ~100V akkor lehet ilyen gond."
Ha 100V lenne a hálózati feszültség a helyiségben, az azért feltűnne (főleg, ha egyébként is csak egyfázisú a betáplálás a lakásban).. -
And
veterán
Egyébként minek kell oda dióda? A MAX471 példákon sincsen, illetve a belső áramfigyelő sem enged túl nagy feszültségkülönbséget az RS+ és RS- inputok között. A GND-hez mérve meg eleve nem alakulhat ki a tápnál nagyobb feszültség egyiken sem. A MAX tápját egyébként maga a terhelendő akku adja? Ha igen, akkor semmitől nem véd az a dióda (meg az IC 3V-os minimum tápfeszültsége miatt is problémás).
-
And
veterán
Ezt nem értem teljesen, mármint a tippedet. A PC-t kvázi megjelenítőnek használod, igaz? Gondolom nem óriási mennyiségű adat jön az arduino felől, mondjuk másodpercenként legfeljebb néhány byte. Egy terminálprogram közel valósidejű megjelenítésre képes, vagyis ami a porton beesik, az késlekedés nélkül a képernyőre kerül (pl. 9600 bit/sec és 4 byte mellett a kommunikáció teljes ideje 4,2 ms körüli), érdemben nem befolyásolja a ciklust. Amúgy a kontroller tud pufferelt adást is emlékeim szerint, abban az esetben nem kell kivárnia a kommunikációs időt sem. Mindenképpen tisztességesen kellene megvalósítani a ciklus valós egy másodperces indítását, de ekkora hiba semmiképp nem indokolt illetve könnyen leleplezhető valamilyen vizuális jelzést használva, mint amilyen az említett ledes módszer.
-
And
veterán
Mindegy, hogy mennyi időt visz el a kommunikáció, ha az állandó (ugyanazzal a bitsebességgel minden ciklusban ugyanannyi adatot tolsz ki a porton). A 'szemre' mérést pedig tényleg kösd valami jól látható dologhoz - vagy épp a terminálprogramban megjelenő adathalmaz mutatja a periódusidőt? Ha nem tér el jelentősen az egy másodperctől, akkor ez nem lehet ekkora hiba okozója, akár használsz portot, akár nem..
-
And
veterán
"Amúgy is a belsőből számolja, akármit csinálunk"
Ez igaz, de marhára nem mindegy, hogy ezt hogyan oldjuk meg. Nyilván teljesen más eredményt ad egy 1000 ms-os (legyen akármennyire is pontos) fix várakozás beszúrása a ki tudja, pontosan mekkora futásidejű hasznos kód mellé a ciklusba, mint az egy másodperces, a kódunktól függetlenül szinkronizált változóhoz (belső órához kötött számláló / időzítő, pontos időközzel lefutó IRQ-ból inkrementált változó, vagy akármi hasonló) kötött periódusú futás. Egyébként könnyen ellenőrizhető a dolog, akár úgy is, hogy a panel egy saját ledjét minden ciklusban invertálod, és ha a ki/bekapcsolás időköze durván eltér 1 másodperctől, akkor meg is van a ludas. Az a közel 50%-os hiba elég nagy ahhoz, hogy akár 10 másodperces megfigyeléssel is észrevehető legyen. -
And
veterán
Egy egyszerű kérdés: a pillanatnyi áram, amit mérsz, az hihető érték? Meg lehet jeleníteni a kijelzőn, vagy esetleg már ki is van írva? Mármint nem az ADC által adott, vagy float-ban tárolt 'valamilyen' skálázott tartományú számként, hanem konkrétan mA-ként. Mert ha ez a szám oké (ugye a fő kisütési szakaszon 450 mA körüli értéket kellene látnod), és az Arduino annyinak látja az áramot, amennyi a valóságban is mérhető mondjuk a terhelő ellenálláson, akkor két probléma lehet. Az első az időmérés (ennek kisebb a valószínűsége, még ha az 1000 ms-os delay-t kellene is valamivel rövidíteni, hisz a jelfeldolgozás / számítás is elvesz valamennyi időt), a második pedig a nem megfelelő számábrázolás miatti hiba. Bár ha eleve lebegőpontos értékeid vannak, ennek sem szabadna jelentkeznie. Ezért is térnék vissza a legelső ponthoz, az áram méréséhez és annak megfelelő értéktartományra konvertálásához.
Mod: mellesleg itt:
"Jelenleg annyit csinál a progim, hogy összeadogatja az átfolyt áramokat, és elosztja 3600-al"
pontosan hogyan is történik a számítás? Ugye kis 'töltéscsomagokat' adogatsz össze a mért mAs mennyiségekből, amiket még az összegzés előtt mAh-ra konvertálsz? -
And
veterán
Feszültséggel természetesen nem kell súlyozni, azzal csak annyi a dolgod, hogy figyelned kell a kisütés végét, azt meg elvileg megtetted. A feszültség más módon nem kapcsolódik a kapacitáshoz. Ha energiatartalmat (Wh-t) szeretnél mérni, az más lapra tartozna. Itt az a kérdés, hogy milyen pontosan és mekkora időközzel illetve felbontással méred a pillanatnyi áramokat, és hogyan integrálod az eredményt. Megfelelő változótípust használsz a másodperces mérésekhez?
-
And
veterán
válasz
Pubszon
#72417
üzenetére
"Gyakorlatba mindegy, csak a két csatlakozón legyen ugyan abban a sorrendben az erek."
(Azért ez ebben a formában nem teljesen igaz, mert az érpárokat a megfelelő helyre kell bekötni: 1-2, 3-6, 4-5 és 7-8, utóbbi két párosnak csak Gigabit-es vonalon van szerepe. Hogy az egyes szimmetrikus jelpárokat milyen színű érpárokra tesszük, az valóban mindegy, de nyilván érdemes ismert / megszokott bekötést alkalmazni, mint a T-568 A vagy -B. Ha viszont random sorrendben csak úgy egymás mellé tesszük a színeket, pl. 1..4-ig az az összes színest majd 5..8-ig az összes fehér-színest, akkor hiába kötjük a kábel két végét azonosan, mert az egyes jelek nem egy csavart érpárra fognak kerülni, és megszűnik a zavarvédettség illetve az impedancia illesztés, lehetetlenné téve a kábeltől egyébként elvárható távolság áthidalását.) -
And
veterán
válasz
csongi
#72281
üzenetére
A "Q" pozíciójelből valószínűsíthető, hogy tényleg tranzisztor, de a polaritás (npn vagy pnp) önmagában még nem feltétlenül elegendő a hibás alkatrész kiváltásához, ha egyáltalán bipoláris tranzisztorról van szó. A megfejtésben sokat segítenének az alábbi infók:
- a Q2-es jelölőkódja, ha olvasható még rajta valami felirat,
- a 14-pines IC kódja, mert a környezetéből talán kikövetkeztethető valami,
- egy olyan fotó, amin nem a szerelőasztal lapja éles, hanem az alkatrészek síkja / felirata, és látszódik az egész áramkör,
- annak leírása, hogy egyáltalán mi ez a valami, és mi a pontos típusa,
- mi volt a hibát közvetlenül kiváltó ok, mivel egyáltalán nem biztos, hogy csak a Q2-es ment tönkre. -
#72185
And
veterán
st3v3np3t3r
#72180
And
veterán
válasz
st3v3np3t3r
#72180
üzenetére
Pedig ez így ebben a formában, hogy minimum C/2 árammal kellene Li-ion akkut tölteni, biztosan nem igaz. Annyi megkötést szokás alkalmazni, hogy a töltés végeztével - mikor CV-módban az áram lecsökken a kezdeti CC-áram meghatározott részére, 'nagyobb' kezdőáramnál szokásosan a tizedére - le kell kapcsolni az áramot, mert egy Li-iont a csepptöltés is képes túltöltésbe vinni. Ennek folyománya, hogy a töltési időt nem szabad akármeddig nyújtani. De arról nincs szó, hogy káros lenne C/5 ... C/10 áramú normál töltést alkalmazni.
-
And
veterán
válasz
vpleft
#72151
üzenetére
Néhány alkalommal már én is végigszenvedtem ezt a folyamatot, próbálván elérni a μA alatti nyugalmi áramot (PIC MCU-val, 2032-es méretű lítiumelemes tápláláshoz), de a belső felhúzók mindig megfeleltek, ha éppen elérhetőek voltak az adott portokon. Felesleges külső fel- vagy lehúzó ellenállásokat telepíteni. A konkrét értékük tényleg nem számít annyira, mert ahogy aryes is említette, a Vcc-re vagy GND-re húzott input port felé lényegében nem folyik áram. A kimeneti portok felé 'elvesző', vagy a belső perifériák által igényelt áramokat ennél nagyobb feladat volt lealkudni.
-
And
veterán
válasz
vpleft
#72149
üzenetére
Atmel-ekben ugyan nem vagyok járatos, de az adatlap szerint minden portra külön-külön kapcsolható belső felhúzó input módban, ami feleslegessé teszi külső ellenállások használatát. Amúgy sem jó ötlet összekötögetni a portokat, még ha bemenetnek is vannak épp konfigurálva. Az inputok határozott szintre húzása egyébként általában csak az egyik követelmény a sok között ahhoz, hogy az áramfelvétel sleep-ben a minimum legyen.
-
And
veterán
(Egy hangkártyából felharmonikusok hiányában elég nehéz négyszögjelet kinyerni, különösen aszimmetrikus kitöltéssel, 10 kHz felett.)
passatgt, a témához: viszonylag egyszerűen megoldható mikrokontrollerrel, hogy egy soros porton kapott adat (ami a kitöltési tényező, a kívánt felbontástól függően kettő vagy akár csak egyetlen byte-on) alapján PWM-et állítson elő. A számítógép oldalán ekkor csupán az adat hardveres / virtuális soros portra küldését kell megoldani. -
And
veterán
válasz
Gyula84
#72062
üzenetére
Pont olyat speciel nem, de inkább kerülném, ha lehet: a vevő nem kvarcvezérelt és nincs benne KF-szűrés sem. Kísérletezni biztos megfelel, de hasonló árban ennél az adó-vevő párnál kicsit - főleg a vevő modulra értve - normálisabb darabok is kaphatóak, például: [link]. Az említett előnyökön felül ez utóbbi vevő (SRX882) engedélyező bemenettel is rendelkezik, ami elemes / akkus működésnél jöhet jól. Ez az STX882 + SRX882 páros nálam bevált.
-
And
veterán
válasz
hzsolee
#71798
üzenetére
Működhet, de azért fenntartásokkal kezelendő. Eleve nem túl szerencsés, ha egy ilyen vonali meghajtónak nincs külön tápellátása, márpedig ennél az hiányzik, úgymond az RS232-es port táplálja meg mindkét végpontban. Ezzel annyi a baj, hogy az RS232-n (és más hasonló fizikai vonalakon) nincs dedikált tápfeszültség, ezért vagy el tudja látni a feladatát ez a dobozka, vagy nem, de függhet a végberendezés - PLC, PC - portjának jellemzőitől is. A másik, amiket a linkelt oldal magyar leírása nem említ (az angol nyelvű manual-lal szemben), hogy a működés csavart érpárral kivitelezett összeköttetést feltételez 2x2 érrel. Ezen felül a 'régi' szabvány szerinti maximum átvitelre (115,2 kbps) sem képes, de ez talán túlélhető egy ilyen rendszernél. Ez nem kifejezetten egy ipari kivitel.
Eleve hiba volt ilyen körülmények (erősáramú kábelek melletti vezetés, nagyobb távolság) meghagyni a nem túlságosan zavarbiztos RS232 összeköttetést. Tehát elég erősen lutri egy ilyen cucc beépítése, ha a kábelezés nem változik. Oké, nem drága, és sok helyen megy a hagyományos RS232 sokszor 10 méteres (akár >100m) távon máshol is, de ilyen alkalmazásokál lehetőleg illik ragaszkodni a relatív alacsony adatsebességhez és a megfelelő minőségű kábelezéshez. -
And
veterán
válasz
ecaddsell
#71777
üzenetére
Nagyjából egyetértek veled (ja, a frekvenciamérés tényleg kimaradt, mint plusz képesség a -D esetén, mert a 210-sorozatból csak az tudja). Viszont a legfőbb funkciója az árammérés, illetve a True RMS képesség sem hátrány. Már elég régóta kerestem DC-lakatfogót, és amíg ezek az olcsó Uni-T verzók nem voltak elérhetőek, én csak olyan kijelző nélküli lakatfogó adaptert találtam, aminek a használatához szükség volt egy normál DMM-re is és ami ugyanannyiba került, mint a komplett Uni-T műszer. A DC- (és természetesen AC-) lakatfogó funkciója pedig saját tapasztalat szerint nagyon jól használható, főleg a cucc árához képest.
-
And
veterán
válasz
vittorio7
#71771
üzenetére
Az általad korábban linkelt Ali-s leírásban is van egy összehasonlító táblázat, ami szerint valóban a hőmérés az egyetlen többlet, amit a -D az E-vel szemben tud. Viszont a -D verzióban a méréshatárváltás áramméréskor (is) automatikus, és a legkisebb 20A-es ellentétben az -E verzió 2 amperével. Így a felbontás a -D esetén is csupán 10 mA lehet.
És második műszernek tartom az Uni-T-t egy 'normál' DMM mellett, a legfontosabb képességét jól ki lehet használni. -
And
veterán
válasz
vittorio7
#71767
üzenetére
Az UT204+ a legtöbb mérendő mennyiség esetén (feszültség, ellenállás, kapacitás) nagyobb értékeknél jobb felbontással rendelkezik, mivel ±6000-ig számlál, ellentétben UT210E-vel, ami csak ±2000-ig. Viszont árammérésnél - ami mégis csak a legnagyobb attrakciója ezeknek az AC/DC lakatfogóknak - az UT210E-nek van alacsonyabb (2A-es) méréshatára, amiben 1mA-es mérési felbontása van, ami a hétköznapi méréseknél sokkal életszerűbb, mint az UT204+ 60A-es legkisebb méréshatára, 10mA-es felbontással. Persze kinek mi a fontos.
-
And
veterán
válasz
llacee
#71648
üzenetére
Úgy tűnik a panel fotóiról, hogy a vételi frekvencia nem kvarcvezérelt, és ez baj. Egyetlen hangolható induktivitást látni benne, az L4-et, ez a felépítés pedig valószínűleg eléggé széles sávú vételt jelent. Nincs benne keskenysávú kerámia (KF-) szűrő sem. Ennek az lehet a következménye, hogy nem tudsz pontos csatornára hangolni a vevővel, túlságosan is széles sávban marad vételkész. Így az egyik adóban esetleg hiába is cserélsz rezgőkvarcot, a vevő azután is képes lesz mindkét kontroller vételére. A 27.145 MHz ráadásul elég közel van a sáv közepéhez.
Lehetne talán játszani 'távolabbi', az eredeti sávon kívüli adófrekvenciával, de a vevőt nem biztos, hogy utána tudnád hangolni. -
And
veterán
válasz
#68216320
#71534
üzenetére
NTC = NTK, ami valóban termisztor negatív együtthatóval, vagyis a hőmérséklet növekedésére az ellenállása csökkenő (és erősen nemlineáris) értékű. A 10k ohm a szobahőmérsékleten mérhető jellemző ellenállása. Ilyen "10k NTC" alkatrészt keress, fizikai megjelenési formája többféle lehet: tárcsa 3..5 mm átmérővel, vagy épp cseppforma. A konkrét karakterisztika többféle lehet, ebben az alkalmazásban nincs nagy jelentősége.
Mosfet: a disszipáció a ventilátor áramának / névleges teljesítményének függvénye, egy 200mA (@ 12V) os venti mellett nagyságrendileg fél wattnyi hőt termelhet legrosszabb esetben, amivel a tok hőmérséklete külön hűtés nélkül kb. 60 °C lesz. -
And
veterán
Az EEPROM ugye tipikusan olyan adatok tárolására való, amelyeket a tápfeszültség eltűnésekor is szeretnénk megőrizni. Egy 'passzív', csak adatmegjelenítésre szánt kimeneti eszköz esetén ennek szvsz. nincs nagy jelentősége. Már csak azért sem, mert az egész kijelző kócerájt szokásosan egy kontroller eteti adatokkal, abban meg úgyis előfordul valamekkora méretű belső adat-eeprom. Ezért nem is tiszta teljesen, hogy mire gondolsz a kijelzőre vonatkozó adatok alatt.
-
And
veterán
A Nextion legnagyobb előnye az ára. Pár hete megjött az első példány (a legolcsóbb Basic 2,4"-es kivitelből), de közvetlen tapasztalatom még nincs vele, csak a szimulátorban gyúrtam kicsit, a soros protokollt próbálgatva. A 4D-vel jóval többet foglalkoztam, azzal sikerült odáig eljutnom, hogy teleírtam a programtárát (ami nem volt annyira nehéz, mert nem túl nagy). A Nextion ebből a szempontból jobb, jóval nagyobb a tárhely még az alaptípusban is, ezért többféle grafikus elem, fontkészlet, stb. fér el benne. Viszont 'hagyományos' szekvenciális programvégrehajtást nem támogat, mivel úgymond 'HMI' (viszont nagyon erőltetve lehetne egy ipari HMI-hez hasonlítani), csak eseményvezérelt script-eket lehet futtatni rajta. Ez nem mindig előnyös.
"Annak utána jártam, hogy az Enhancedben nagyobb a ram, gyorsabb a processzor és van benne EEPROM, tehát kvázi mindenben jobb a Basichoz képest."
A kisebb méretű és felbontású Enhanced-típusokban grammra ugyanakkora a RAM és az órajel is, mint a Basic-ekben. A flash sem mindegyik típusnál nagyobb az előbbi sorozatban. De ha tényleg csak minimális oldalszám és grafika kell, a lényeg pedig néhány változó ciklikus megjelenítése, akkor nem hiszem, hogy nagyon korlátozva lennél a Basic-sorozattal. Az SD-foglalat meg nagyon jól mutat a Basic/Enhanced-en, csak kár, hogy nem jó semmire a firmware upgrade-en kívül. -
And
veterán
Például a 4D Systems gyárt hasonló intelligens kijelzőket, azok szerkesztőprogramja is tud grafikus elemekkel dolgozni, bár natívan programozva hatásosabb. Ráadásul ez utóbbi képessége ingyenesen hozzáférhető, a kezelőprogram egyes funkciói ugyanis csak regisztráció és fizetés után érhetők el. A TME forgalmazza ezeket, de sajnos a Nextion típusoknál drágábbak. A touch támogatása ugye nem kizáró ok? Csak mert sokkal drágább nem lesz tőle a kijelző, használni meg nem kötelező.
-
And
veterán
Ne feszültséget mérj, hanem ellenállást a 3. pin-en a negatívhoz képest!
Fizikailag nem kell termisztor, egy fix ellenállással helyettesíthető, amit a telefonnak látnia kell. Az akkuban lévő elektronika ugyanolyan védőáramkör, mint amit a 'protected' kivitelű Li-ion cellák tartalmaznak (túláram, rövidzár, túltöltés / mélykisütés és magas cellahőmérséklet elleni védelmek.) -
And
veterán
Valószínűleg az akku tartalmaz egy (általában NTC-) termisztort harmadik kivezetésként, amit ha nem csatlakoztatsz, nem indul el a telefon. Szokásosan 10kΩ értékű szobahőmérsékleten, az akku negatív / 0V kivezetéséhez képest. Van olyan telefonakku, ami negyedik pin-en egy fix ellenállást tartalmaz, annak hiánya nem tudom, befolyásolja-e az indulást.
-
And
veterán
válasz
TeeJay
#71159
üzenetére
"tükörreflexes gép csak akkor használ energiát ha felcsapja a tükröt ugye az meg nulla"
Se élőkép, se vaku, se követő autofókusz nincs rajta?
Amit még akartam írni, azt PHM leírta. Ha az akku a szokásos LiCo-oxid, és nem volt állandóan hidegben tárolva, akkor ennyi idő alatt a végleges kapacitásvesztése már jelentős lehet. Az én Canon-om hasonló méretű és kapacitású akkujai sem szokták sokkal tovább húzni normális állapotban. -
And
veterán
válasz
szoke12
#70976
üzenetére
Igen, az nem túl szerencsés, ha egy pakkot hol két, hol három darab akku alkot: az egyes cellák ilyenkor nem merülnek egyformán. Amíg mindegyikben van valamennyi töltés (a párban használt példányokban elvileg mindig azonos marad a töltésmennyiség), és olyan töltőd van, amely az egyes cellákat külön-külön kezeli és képes a töltés előtti kisütésre, addig nem akkora gond. Ilyenkor legfeljebb a harmadikként bekötött cella nem lesz kihasználva rendesen. De ha az első páros lemerül, akkor mélykisütés ill. átpolarizálódás lehet a vége, ami nagyon káros az akkukra. Amúgy mennyi az üzemi árama annak a fűtőbetétnek?
-
#70975
And
veterán
tordaitibi
#70973
And
veterán
válasz
tordaitibi
#70973
üzenetére
"Fél-egy voltot értelmetlen elektronikával ejteni, a hatásfoka még rosszabb lesz mint egy ellenállásnak, van saját fogyasztás is valamint egekig nőnek a veszteségek ebben az üzemmódban."
Ebben lehet igazság, de csak részben, miután az összhatásfok nagyban függ a konverziós hatásfoktól, de ha az állandó is volna minden munkapontban (persze nem az), akkor is a kívánt kimeneti feszültség függvénye marad a soros ellenállásos megoldáshoz képest. Számítás alapján az jön ki, hogy 5V-os bemenetről 4V-os kimenetet megkívánva akkor járunk jobban a DC-konverzióval, ha annak a hatásfoka >80%. 3V-os kimenet esetén viszont már >60%-os hatásfokkal is jobb a konverzió mérlege, mint az ellenállásos feszültségcsökkentésé. Mindez ráadásul elvileg áramfüggetlen (hiszen mint említetted is, a saját fogyasztás is bejön a képbe, ami alacsony terhelőáramnál rontja az összképet). Mindenesetre egyik hatásfok érték sem megugorhatatlan, és az is igaz, hogy erre nem kifejezetten az LM2596-os alapú megoldás a legjobb, jobb lenne a terhelőáram / teljesítmény alapján választani. A 4,5...5V -> 3V átalakítás szinte biztosan jobb hatásfokú konverterrel, az 5V -> 4V valóban erősen necces, a 4,5V -> 4V pedig értelmes áramtartományban valószínűleg kivitelezhetetlen konvertálással (mod: mármint egyirányú, csak buck-konverterrel értve).
Magasabb kiinduló tápfeszültséggel valóban korrektebb lenne a dolog, csak az nem feltétlenül oldható meg az adott körülmények között. -
And
veterán
válasz
szoke12
#70971
üzenetére
Hát igen, jelen esetben akár a soros ellenállásos megoldás is megfelelő (mivel a terhelés ellenállása jó közelítéssel állandó lehet), de energiát nem sokat lehetne vele spórolni, mivel akkor a soros áramköri elem is felesleges hőt termelne. Ugyanez igaz a lineár stabilizátorokra is. Persze a lecsökkent eredő áram okán a működési idő még így is hosszabb lenne valamivel, mint eredetileg, de ez nem az igazi megoldás.
Inkább egy ilyen jellegű filléres feszültségcsökkentő (buck) DC-konvertermodullal próbálkoznék: [link], számtalan ehhez hasonlót be lehet szerezni. Arra kell figyelni, hogy a kiválasztott példány elbírja a terhelésed áramát, jó konverziós hatásfokkal rendelkezzen illetve a rajta eső minimális (drop- vagy szaturációs) feszültség kellően alacsony legyen. Utóbbi érték áramfüggő, a linkelt modul LM2596-os IC-t tartalmaz, aminél a szaturáció 1 amperes terhelésnél < 1V, vagyis képes 5V-os bemenetről 4V-os kimenetet adni, de a maximális lehetséges árammal (3A-rel) terhelve (vagy mindössze 4,5V-os bemenetről táplálva) a modult, ez már nem lesz igaz.
.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
ekkold- BestBuy topik
- Mesterséges intelligencia topik
- Motoros topic
- Lakáshitel, lakásvásárlás
- Hat év támogatást csomagolt fém házba a OnePlus Nord 4
- Okosóra és okoskiegészítő topik
- A lemondást javasolja az Intel vezetőjének Donald Trump
- Hegesztés topic
- Linux kezdőknek
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- További aktív témák...
- AMD Ryzen 7 3700X/GeForce RTX 3080/16GB DDR4 RAM/1.25TB SSD+ 2.5TB HDD konfig eladó
- Samsung Galaxy A56 5G 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Apple iPhone 12 Pro Max 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Új HP VICTUS Gamer Tervező Laptop 15,6" -30% Bivaly i5-12500H 12Mag 16/512 RTX 4050 4GB FHD 144Hz
- FBT - 5x VIVE Tracker 3.0 + 3x SteamVR Base Station 2.0 Komplett csomag
- Készpénzes számítógép PC félkonfig alkatrész hardver felvásárlás személyesen / postával korrekt áron
- Telefon felvásárlás!! iPhone 14/iPhone 14 Plus/iPhone 14 Pro/iPhone 14 Pro Max
- iKing.hu - Samsung Galaxy Z Flip 7 Blue Shadow Újszerű, karcmentes állapotban 512 GB
- Xiaomi Redmi Note 12 Pro 5G 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- GYÖNYÖRŰ iPhone 15 Plus 128GB Pink -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3068
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest