Új hozzászólás Aktív témák

• #225 Romeo23 tag F1DO #224

  Új Válasz 2006-04-13 18:48:53 #225

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Romeo23

  tag

  válasz F1DO #224 üzenetére

  Szerintem ha az anyagiakat nézzük mindenképpen a bevontelektródás. A huzaloshoz miért írtad hogy védőgáz nélküli? Nem ismerek olyan ívhegesztő eljárást, amelyhez ne kellene gázvédelem. A bevontelektródás eljárásnál a bevonatban levő anyagokból képződik leginkább CO2 gáz + folyékony salak, ezek védig a levegőtől a cuccost. Szerintem te a fogyóelektródás eljárásra gondolsz, ahoz is vannak porbeles elektródhuzalok, de mindenképpen kell gázvédelem. Szóval a bevontelektródáshoz egy gép kell meg eletróda és kész, ez bizosan olcsóbb, mint még plusz gázt venni. A minőséget tekintve jobb a fogyóeletródás, de a bevontelektródás eljárásnál széles választék áll rendelkezésre hozaganyagok terén. A bevonatban levő anyagokkal sokat lehet változtatni a kapott varrat mechanikai tulajdonságain. Szerintem otthoni célra megfelelő a bevontelektródás hegesztés, arról nem is beszélve hogy az iparban is még használatos.

• #103 Romeo23 tag F1DO #99

  Új Válasz 2005-07-27 00:38:18 #103

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Romeo23

  tag

  válasz F1DO #99 üzenetére

  MIG= metal inert gas. Semleges védőgázt használsz. Ilyenek a nemesgázok. Mindegyik jó lenne hegesztésre, de nagyon drágák, így marad a viszonylag olcsóbb argon és főleg az USA-ban alkalmazott hélium. Előnyük, hogy kicsi az ionizációs potenciáljuk, azaz 10-30 V ívfeszültséggel fenn lehet tartani a villamos ívet pl argon gázban. Másik nagy előnye az argonnak, hogy meg lehet benne valósítani a permetszerű cseppátvitelt, ami minimális fröcskölést eredményez. Hátránya a magas ára.
  MAG=metal active gas. Aktív védőgáz alkalmazása. Ilyen a CO2. Olcsóbb, mint a nemesgáz, de vele csak nagycseppes anyagátvitel valósítható meg, amely fröcskölés tekintetében nem a legkedvezőbb.
  A gázpalackon van egy átfolyás mérő. Ezzel méred az átáramló gáz mennyiségét. Van egy szabályzó rajta vagy talán mellette, és azzal állíthatod ezt a mennyiséget.
  A hegeszőáram a bevitt hőmennyiségre van hatással: Q=I*I*R*t. Tehát I a négyzeten Ha a bevitt hőmennyiség nő, nő a hegesztendő anyag hőmérséklete. A hegesztőáram növelése nagyobb hegfürdőt eredényez, ha közben nem változtatod a hegesztési sebességet. Minél nagyobb áramra képes egy gép, annál nagyobb az átolvasztható anyagvastagság anyagminőségenként. Lényeges szempont egy áramforrásnál hogy milyen áramnemre és polaritásra képes.
  AWI hegeszés a legjobb mech. tulajdonságokat adja. Alumíniumra a legjobb választás, váltakozó árammal. Ha csak egyenáramot tud a gép akkor Al-hez mindenképpen fordított polaritás kell (elektród pozitív)
  
  [Szerkesztve]

• #91 Romeo23 tag balco #90

  Új Válasz 2005-07-25 19:22:51 #91

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Romeo23

  tag

  válasz balco #90 üzenetére

  Ok!

• #89 Romeo23 tag balco #88

  Új Válasz 2005-07-25 13:33:20 #89

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Romeo23

  tag

  válasz balco #88 üzenetére

  AWI-nál nincsen fogyóelektróda. Az elektród (ami nem tölti be a hozaganyag szerepét) is fogy. Nagyon lassan, de fogy. Nem a fogyás szerint szokás megkülönböztetni tehát az elektród és elektródát, hanem hogy hozaganyag szerepe van-e vagy nincs.

• #82 Romeo23 tag misu #81

  Új Válasz 2005-07-18 18:39:52 #82

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Romeo23

  tag

  válasz misu #81 üzenetére

  Dr Székely Ferenc volt a második konzulensem a diplomaírásnál. Nagy szaktekintély, csakúgy mint Komócsin Mihály, Balogh András, Pirkó József, és még sorolhatnám a ME, Mechanikai Technológia Tanszék összes tanárát.

• #76 Romeo23 tag

  Új Válasz 2005-07-15 23:44:50 #76

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Romeo23

  tag

  Rutilos elektródával lehet, hogy könyebb hegeszteni, de aki olyan varratot szeretne melynek jó mechanikai tulajdonságai vannak akkor csak a bázikus jöhet számításba. Van olyan hegesztő cég, amely be se engedi a területére a rutilos elektródát! A CO2 elnevezés ma már nagyon nem állja meg a helyét fogyóelektródás ívhegesztésnél. A hivatalos: VFI. Ennek vannak változatai a huzal típusa és az alkalmazott védőgáz szerint. Egyébként bevont elektródás ívhegesztésnél is keletkezik CO, CO2, H2 gáz, így ez kettős védelmű technológia. Ma már valóban korszerűbb a VFI, hiszen a huzal autómatikusan adagolható, míg a BKI gépesítés igen ritka és körülményes.
  Kaphatók kb 15-20e Ft-ért hegesztőgépek, ezek BKI-re , otthonra kitűnően felhasználhatók.
  
  [Szerkesztve]

Új hozzászólás Aktív témák