Aktív témák

• #171 guga Közösségépítő

  2006-06-21 21:54:53 #171

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  guga

  Közösségépítő

  Az ikerekről annyit kell tudni, hogy szépen öltözöttek voltak, csinosak és gömbölydedek, mindenük megvolt, s nem is véletlenül, mert pénzért tették. Újságban hirdették magukat, extra szolgáltatás, iker lányok. Az egyik festett vörös volt, a másik meg természetes szőke. A szőkének volt egy hapija, aki szerintem az egészről nem tudott semmit. A vörös tudtam, hogy engem nem komál, hozzám sem ért volna soha ha ki nem fizetem, s persze annyit én meg soha nem fizettem volna neki, hogy hozzám érjen, így nem is ért hozzám egyik sem. Az ok, amiért szóba álltak velem a szőke volt. Valamiért kötődött hozzám, egyszer, amikor úgy nézett ki, hogy összeveszett a hapijával végleg, akkor egy egész estét beszélgettünk egy padon, sajnos nem ért hozzám. A beszélgetést az éppen érkező vörös szakította félbe, hogy gyere mán. Utólag Miska bácsi leveles ládájának éreztem magam, szépen kisírta a könnyeit, mert nyilván nem volt kinek. Menet közben nincs idő, mert a bugyit le kell húzni. Munka idő végeztével meg ott volt a hapija. Számomra elérhetetlennek tűnő lány volt, főleg a testvére miatt, aki végig foghegyről beszélt velem és nem tekintett többnek, mint egy fűben lapuló kutyaszar. Neki lett igaza, pár hete láttam tolókocsiban a belvárosban, lassú mozdulatokkal tekerte a kereket. Nem hiszek abban, hogy Isten igazságot szolgáltatott számára. Ha lefeküdt volna velem önszántából, akkor is ugyanez történik vele, csak egy strigulával több neki is és nekem is. Ahogy tekerte a kerekét a tolókocsinak a tömegben és én félrenéztem, a kerékpárral meg sem álltam, talán megijedtem. Mit is mondhattam volna neki ennyi év távlatából? Nekem lett volna kellemetlen, nem láttam az arcán, hogy megtört volna, éppen egy kirakatot bámult. Jó lett volna a szemébe nézni. Jártam már így régi ismerősökkel, egyszerűen annyi idő telt el, hogy nincs mit mondanunk egymásnak. Olyan ez, mint a zene. Sihedernyi koromban nagyon kedveltem nagyferót, az AE Bizottságot, Cseh Tamást, ma viszont már csak idegesítenek. Ha megerőltetem magam és megpróbálom meghallgatni, akkor pár másodperc múlva lecserélem.
  
  Volt egy másik esetem, amikor felsültem, nagyon kellemetlen volt. Járt hozzám egy lány, aki elég krumpli arcú volt, de rendkívül izgalmas és temperamentumos, számtalanszor elképzeltem magamban, ahogy a bimbóját cuccogom. Egyik délután mellém csapódott és megkérdezte mit csinálok aznap este? Na gondoltam ebből már cuccogás lesz. Rábíztam a helyszín megválasztását és az időpontot is. Értem jött autóval (elég hülyén hangzik) és elmentünk egy budai teázóba ahol a tea után fűvel kínált. Na gondoltam magamban, ennél szebb este már nem is jöhet, szívtam egy hatalmas slukkot és a gondolataimban már a tenyeremben éreztem a feneke bőrét. Egy félóráig beszélgettünk holmi horizontokról, amiket csak belülről lehet tágítani és foglyok vagyunk, majd egyszer csak rákérdezett, hogy hova menjünk? Beültünk az autóba és mondtam neki egy címet, egy ismerősöm szállodája volt. A csaj teljesen kiakadt, mi a faszt képzelsz te rólam kérdezte? Mint kiderült Miska bácsi levelesládájának nézett és szeretett volna használni, felsültem. S utólag még azt is megtudtam, hogy a teázó az Ő tulajdona volt, akik ott kiszolgáltak mind alkalmazottak voltak.
  Na de ha már a felsülés irányába terelődött a téma, akkor beszúrok még egy esetet.
  A zuglói önkormányzatnál dolgoztam, mint környezet tanulmányi nem tudom mi volt a helyes megnevezés. A lényeg az, hogy ha valaki benyújtott egy segély kérelmet, légyen az szociális, vagy lakásfelújítás vagy hadirokkant, vagy méltányossági, akkor én (is) voltam hivatott kimenni a helyszínre, mint egy kamera, döntést azonban nem hozhattam, csak javaslatot tehettem.
  
  Egyszer egy fiatal lányhoz mentem ki az Amerikai útra. Többlakásos társasház, 17 éves korában ment férjhez és volt egy 2 éves gyereke. Addig-addig beszélgettünk, hogy egyszer csak a nyakamban találtam és zokogva mondta, hogy sem Ő, sem a férje nem élte még ki magát, túl korán kötelezték el magukat és még gyermek is született. A srác rendszeresen eljárt hazulról a haverokkal és mivel azok nem voltak nősek, így hamar belevitték a farkát a játékba.
  Ő meg tűrte egy darabig, de aztán végett vetett a házasságnak. A lánynak nagyon puha bőr volt a fenekén, észre sem vettük az egészet, csak úgy megtörtént.
  
  Ezen az eseten felbuzdulva később már készpénznek vettem ha egy hölgy a panaszkönyvvel nyitott. A Thököly úton, nagyjából Wipes szomszédságában volt egy címem és egy magas lépcsőn kellett felmennem. Becsöngettem és egy pongyolás fiatal nő nyitott ajtót. Félelmetesen átlátszó volt és világoskék, megbabonáztak a színek és a formák. Erőt vettem magamon és konkrét ajánlatot tettem neki, mivel is tudja itt vagyunk ketten, az idő és a helyszín alkalmas, maga kívánatos, én éppen szabad s a következő pillanatban egy hatalmas pofon.
  Egy lecsúszott színésznő volt, azért a segélykérelem és azért a sztárallür, hogy egy szál pendelyben mutatkozik és enged be vadidegen férfiakat a lakásába, akik rögtön a bimbóudvart kezdik el mustrálni, hogy vajon körbeéri a nyelvem vagy szopni kell rajta, hogy összehúzódjon?
  Zavarba jöttem, az arcomhoz kaptam és próbáltam keresni az indokokat makogva. Ne mondjon semmit, szólt rám erélyesen és én meg levegőért kapkodtam s még mindig nem hittem el, hogy el lettem utasítva.
  Megkérdeztem nincs e valami erős ital kéznél? Arra meg azt válaszolta, hogy szedje össze magát fiatalember és takaródjon a házamból. A segélyt megkapta, mert féltem ha nem kapja meg, akkor kicsinál a munkahelyemen.
  
  Aztán még szóba kell hoznom a Macát is. Aki amolyan mindenki nője volt a haveri társaságban. A szexet úgy kezelte, mint egy anya az ételt ha adja. Szeretettel adta mindenkinek és nagyon segítőkész volt, az előtt ilyesmit csak általános iskolában tapasztaltam, Erika volt az, aki egy tokai osztálykiránduláson megtanított bennünket smárolni. Pontosabban a többieket, mert én olyan szemérmes voltam, hogy 3 üléssel arrébb ülve csak bámultam és a vagány fiúk MK25-éből bömbölő Led Zeppelin ütemeire csapkodtam a térdemet.
  Kellemetlen volt, mert Erika nekem is odaintett szeretetteljesen, hogy gyere, de zavartságomban csak magas lóról legyintettem neki, hogy köszi én már tudok. Pedig aznap az egész éjszakát végigábrándoztam, hogy vajon milyen lett volna?
  Helyette a Black Dog maradt meg örök emléknek, pirosra csapkodtam a térdemet.
  
  Aztán szerelmes lettem a helyi ABC pénztáros nőjébe, nagyon feszes, nagyon hegyes és nagyon zárkózott lány volt, az arca mint egy angyalé és inkább bementem a boltba a zsemlékért egyenként, csak hogy láthassam és beszélhessek vele. Nagyon izzottam tőle és rendkívül felkavaró volt. Annyira, hogy kis borítékokban szerelmes leveleket írogattam neki és raktam bele préselt virágot és kölnivel locsoltam. Az ötödik levél után elértem, hogy randizni jöjjön velem. Elvittem egy pizzériába és biliárdoztunk. Az este nem szólt semmi másról, mint körbe udvarlásról és mentegetődzésről, hogy hidd el csalódnál bennem, értékelem az őszinteséged meg az igyekezeted, de biztosan tudom, hogy utólag megbánnád. Nem tudtam másra gondolni, mint hogy kurva vagy miniszterelnök az apja. Vagy halálos beteg.
  A pizzát megettük, hagytam nyerni és elkísértem a buszhoz, arcpuszi. Mivelhogy biatorbágyi volt, fel is ajánlottam neki, hogy ha részesítene a kegyeiben, akkor emlékrobbantást rendeznék Matuska Szilveszter nyomdokaiban a kedvéért. Sajnos a híd azóta is áll, a vonatok is járnak, én meg már az arcára sem emlékszem, csak az izgalmakra és a leforrázásra, pedig minden úgy tűnt egyenesben van.
  
  Olvastam egy újság hirdetést, hogy kórusba keresnek férfiakat énekelni. Na gondoltam eljött az én időm, felvettem a: vasalt inget, öltöny nadrágot, meggypiros vállalkozó zakót és égő vörös nyakkendőt. Hozzá egy bordó színű bőr aktatáskát, amibe nem volt semmi. Nem tudom miért gondoltam azt, hogy ezzel többnek látszódhatom, holott nem voltam kevés, vagyis volt bennem egy természetes kisebbrendűségi érzés, amit az váltott ki, hogy tanyán nőttem fel, kecskét neveltem, és a legjobb barátaim, amikor begipszelték a lábam egy súlyos bokaficam után, talicskán toltak el a kocsmáig, hogy ne nélkülem kelljen aznap este berúgni. Ezek után magától értetődő volt, hogy valamivel ellensúlyozni kellett ezeket a csapásokat. Valamiért úgy gondoltam, hogy ez a helyes irány, gondolhattam is, mert általában vevők voltak rá a lányok, főleg ha megspékeltem egy szál virággal és valami komolyabb újságot lapozgattam, amiből egy kukkot sem értettem. Az állatvilágban is előfordul, hogy a hímek párzás idején elváltoztatják a színüket, a tollazatukat felborzolják és így nagyobbnak látszódnak, lehet ilyesmi beidegződésből fakadt. Egy kecskével mégsem állíthattam oda az első találkozáskor, hogy szia, jössz egy körre? Megfejjük a kecskét, aztán egy árnyékos helyen elszörcsölgetünk egy pohárka kecsketejet és átlapozzuk a Quelle katalógust.
  
  Nos eljött a nagy nap és Gerendai Ágnes magához intett a mutatóujjával. Majd mihijahha, mihhijahha, mihhijahha, mihhijahha mámémémómú. Pedig előtte három napja gyakoroltam a Barbaro együttestől a tizenkét kőművest és Cseh Tamástól az égboltsapkájú c. dalt, erre elbődültem néhány mikkamakkát és Ágnes megdícsért, fiam gyönyörű baritonod van, köztünk a helyed. Erre szerencsétlen módon vállalkozó öltönyöstűl és üres bőröndöstül beültem a lányok közé az altba.
  Nehezen tudták nekem elmagyarázni, hogy rossz helyen ülök, ennek ellenére hamar feloldódtam köztük és egy héttel később én voltam a társaság középpontja, gondoltam is magamban, hogy ti eddig nem csináltatok semmit?
  Jártam a próbákra rendszeresen és bár kottát azóta sem tanultam meg olvasni, azonban néhány dolgot igen. Mégpedig a legpökhendibb szoknyák alatt lapulnak a legéhesebb pinák. Egyik este előadás után voltunk egy vidéki városban és kimentem szívni egy kis friss levegőt. Ott ácsorgott az egyik lány, aki mindig is tüzes nyilakat lövellt rám a szemeivel, amolyan bunkógyereknek gondolt, gondoltam én róla, mármint hogy mit gondol én rólam.
  El is indultam arrébb hozzászólás nélkül, a talpam alatt ropogott a makadám és egy árnyék megmozdult. Utánam jött, én gyorsítottam, de úgy hogy ne legyen feltűnő, éppen csak úgy, mint aki valamit meglátott és szaporábbra veszi az iramot. Így tett Ő is, aztán megszólított. Te vagy az a srác, aki a Kauczkiék színitanodájába jár? Meglepődtem, hogy honnan tud erről, azt mondja látott egy darabban és tetszett neki az előadás. Általában nem tudok mit kezdeni a dícséretekkel és ha valaki a szemembe mondja, inkább gyalázzon, azt eltudom tenni. Folytatta tovább, hogy szerinte a művészet és a derekamon éreztem a kezét. Gondoltam ennek a fele sem tréfa (műveletlenség, sok a szóismétlés, már vagy huszadjára írom, hogy gondoltam) én is átöleltem a derekát, kis idő múlva egy exbúzaföldön hemperegtünk a szalmában, Ő volt az első lány, aki megkért, hogy dugjam seggbe, ha nem teszi nekem soha eszembe nem jutott volna. Én éreztem magam kényelmetlen helyzetbe, hogy miért pont oda? Miért pont engem választott? Pedig én egy kis suttyó paraszt vagyok, ez meg egy iskolázott lány, hogy jövök én hozzá, főleg hogy seggbe dugjam?
  Sok kérdés és sok talány, mind elvezet ahhoz, hogy néha nem gondolkodni kell, hanem élni a lehetőséggel.
  Hogy ennyi év távlatából mit tudok javasolni? Azt, hogy vedd el ami a tiéd, én sosem mertem. Ha valakit megszeretsz szívedből, akkor legyen bátorságod kimondani a szemébe és elolvadni a szerelemtől előtte, nekem sohasem volt bátorságom. Az embert mindig a megszégyenülés tudata és a mi lesz ha tartja vissza. Mégis mi lesz? Leforráznak és megszégyenülsz egy olyan ember előtt, aki nem érdemelte meg soha sem az őszinteségedet.
  Én mindig csak ábrándoztam és elengedtem a legjobb alkalmakat, a legszebb pillanatokat, hallgattam a zenét, behunytam a szemem és szentimentálisan azt gondoltam én vagyok az etalon. (már megint a szóismétlés). Mennyivel többet ér egy igazi kapcsolat, egy igazi nő, egy igazi feleség, aki szül neked stramm gyerekeket, megfőzi a levest a másodikat, kimossa a büdös zoknit, a szaros gatyát és mindenben támogat, melletted áll, támaszod, tanácsot ad, megfedd, nevel és ha a gondolataid éppen kicsaponganának, akkor még a tudatod alól is előtörnek szavai és meggondolod (faszom má a szóismétléjgreewsw0 meg Gucskába a Guga Bt. hivatalosan akreditált céges macskájába, pont most mászott végig a billentyűzetemen).
  Szóval egy ilyen asszony többet ér egy felsülésnél és lehet pont egy ilyenről maradsz le, mert éppen latolgatsz, mérlegelsz és attól félsz, hogy a büszkeségeden esik csorba. Tedd félre, én sosem mertem. Csak egyszer, csak egyetlen egyszer döntöttem úgy, hogy elég volt és akkor elvettem azt, ami az enyém, ami mellém adatott. Ami nem ábránd, nem egy futó kaland, nem felejtem el az arcát és ha nincs mellettem, akkor az étel sem kívánkozik.
  
  4. Péld 18,22
  Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
  5. Péld 19,14
  A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.
  25. Péld 31,10
  Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
  26. Péld 31,30
  Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
  
  
  

Aktív témák